Nógrád. 1977. február (33. évfolyam. 26-49. szám)

1977-02-23 / 45. szám

Fekete gyémántok A múlt év nyarán több íz­ben hírt adtunk arról, nogy a Budapesti Játékfilmstúdió vállalkozásában, Várkonvi Zoltán rendezésébe^ — töb­bek között — Nógrád megyei helyszíneken forgatják a Fe­kete gyémántok című fil­met. Most pedig már a bemu­tatóról számolhatunk be. A rendezőnek A kőszívű ember fiai, az Egy magyar nábob. Kárpáthy -Zoltán után ez a negyedik Jókai-regényből ké­szített filmadaptációja. Ifjút korunk izgalmas és sokat ol­vasott élménye elevenedik meg a vásznon. Jókai Mór 1869-ben. köz­vetlenül a kápvis lőválasztá- sok után. amikor Pest népe Terézváros képviselőjévé vá­lasztotta, fog hozzá a Fekete gyémántok megírásához. _A regény témája új: Jókai ez­úttal nem a távoli múltban kalandozik, hanem bankárok- via, Kaulmann Félix Hau- Stress-t a Filmbarátok Köre ról, tőzsdei spekulánsokról ír, maim Péter, Sámuel apát Sza- hálózatban fogalmazzák. Al- arról a harcról, amelyet a bó Sándor, Szaffran Péter kotója Carlos Saura, aki nem nemzeti ipar képviselői foly- Koncz Gábor. Mellettük fon- Ismeretlen a magyar moziné- tattak a külföldi tőke agresz- tos szerepet alakít Páger An- zők előtt, hiszen pár évvel szív behatolása ellen. Hősei tál, Tolnay Klári, Tordy Gé- ezelőtt jelentős sikerrel ját- részben valóságos alakok meg- za, Márkus László, Bánsági szották filmszínházaink az Ildikó. Andai Györgyi és az Anna és a farkasok című al- alkotóteljében közelmúltban kotását. Saura egyébként a MEGYEI FILMBEMUTATÓK Huszti Péter Bercnd Iván szerepében. testesítői. Berend Iván, az asz­kéta tudós, a haza ügyéért dolgozó, bátor férfi megteste- elhunyt Somogyvári Rudolf, sítője, a korszak nemzeti és A vígjátékok kedvelőinek férfiideálja. „Valóságos kira- szerez számos« derűs percet a Charles Chaplin veje. E mun­kata ez a mű a Jókai-fantá- Különben dühbe jövök spa- kájának is — mint annyi zia kábító sokféleségű föl- nyol—olasz filmvígjáték Mar- másnak, például az „Annának” szerelésének” — Írja Zsig- cello Fondato rendezésében. — felesége, Geraldine Chap­A film két jóban-rosszban együtt-tartó, az autóverseny­zés iránt olthatatlan szenve- égő munkásember szerencséjéről és az neves alkotógárda — Várko- ebből következő bonyodalmak- embert mind több stressz-ha- nyi Zoltán rendező, Illés ról szól. A főszerepeket a Sö- tás éri. Petrovics tét Torino és a, Piedone, a cél- zsaru című filmekből ismert Bud Spencer, illetve a Vigyá­zat, vadnyugat !-ban látott mond Ferenc a Jókai-centená- riumra készült monográfiájá­ban 1924-ben. Az olvasóközönség körében déllyel rendkívül népszerű regényt váratlan leghaladóbb és legbátrabb spa­nyol filmrendezők egyike, lin a főszereplője. A film ér­dekes látomás arról, hogy a fokozódó technicizálódás egy­re nagyobb megpróbáltatásnak teszi ki az idegrendszert, az György operatőr, Emil zeneszerző — vitte luloidszalagra. Impozáns a szereposztás is. Berend Ivánt Huszti Péter személyesíti Terence Hill játssza, meg, Evlla Sunyovszky Szil- A másik spanyol filmet, a A francia Guy Casaril ko­runk legnagyobb sanzonéne- kesmője, Edith Piaf Indulásá­ról készített filmet. A nagy énekesnőt Brigitte Ariel sze­mélyesíti meg. A gyerek az új házasságban A válás ártatlan áldozata: gyermek születik. Az eíső há- a gyermek, ö szenved a leg- zasságból származó gyermek jobban, mert kicsúszik lába látj hogy az üj jövevényt alól az otthon teljes bizton- ,, ságot nyújtó talaja. Akár- milyen nagy szeretettel fo- melyik szülőhöz kerül, az új gadják, gondozzák — akarat­helyzet súlyos lelki válságot lanul féltékenység vesz raj­idéz elő érzelmi életében. Ez­zel nem egyedül. ta erőt. S ez mind jobban el­képes megbirkózni hatalmarodik, j,a látja, hogy a kicsi több szeretetet kap, mint Aki szereti a növényeket, q tudja, milyen nagy gonddal, körültekintéssel kell átültetni Mi a helyes magatartás? a kis növénypalántákat, hogy Elsősorban: az új házasság­kárt ne szenvedjenek. Meny- ban is olyan szeretettel kell nyivel több körültekintést, bánni a gyermekkel, mintha szeretetet igényel a kis „em- mindketten édes szülei len- berpalánta” átültetése az új nének! Mindennap szakítsunk otthonba, hogy az új környe- időt arra, hogy a gyermekkel zetben jól érezze magát és beszélgessünk. Ne feledjük, a zavartalanul fejlődjön tovább, legnagyobb tábla csokoládé Ha a gyermeket gondozó sem helyettesíti azt az deklődést, amelyet dolgai iránt mutatunk. Nem szabad lerombolni a távollevő édes szülő ideálját azzal, hogy gyermekfüleknek nem való dolgokat beszélünk róla, szidjuk őt, vagy a gyer­szülő új házasságot köt, kü­lönösen nagy feladat az új család összehangolása, az ott­hon harmóniájának megte­remtése. A legtöbb hiba ab­ból adódik, hogy az új há­zasságban a férj és feleség e! vannak foglalva egymással, , . , . , egymás Iránt érzelmileg te- meket ellene karjuk "evel- lítettek, s így kevés törődés ni' jut a gyermek lelki problé- Éreztessük a gyermekkel, mainak feloldására. A gyér- hogy ő most is ugyanolyan mek magara marad gond- kedves tagja a családnak, jaival, a lelkeben. fe.gyülem- mjnt az előző házasságban. S lett sok miértre nem kap va- új gyermekáldás lenne a laszt. Így önmagában keres családban, mindkét gyermek választ a felmerült kérdések- egyformán kapjon szeretetet, foglalkozik az ajándékot, kedveskedést. Ter- eloállott helyzettel, figyelmet mészetesen, hogy a kicsi több nem kepes masra összponto- foglalkozást igényel, mint a sítani, — romlik a tanulnia- nagyobb gyermek, hiszen eté- nyi eredmenye, figyelmetlen, tgse, gondozása sok időt vesz zavart, magába zárkózott lesz. igénybe. Ha ebbe a gomdozás- Az új családi körben hiába a nagyobb gyermeket is kap meg anyagilag mindent, bevonjuk, kora és értelmi ké­szép ruhát, kifogastalan el- pessége szerint adunk fel­látást, édességet, zsebpénzt adatot a kicsi ellátása körül, stb, ha érzelmileg elmagá- akkor a nagyobb gyermek úgy nyosodik a családban. Ez tér- érzi, szükség van rá és mun- mészetesen kihat későbbi éle- bájára. Ezek az apró sikerél­tére is, agresszív vagy kö- mények átsegítik öt az új csa- zömbös lesz, a közösségi élet- ia(ji helyzeten és kialakul az be sem tud beilleszkedni, iri- otthon bensőséges légköre, gyelni fogja azokat a társait, akiknek nem váltak el a szü- Így lehet „tisza lappal” új lei. Tudat alatt állandó hí- családi életet kezdeni és a ányérzettel küzd, hiányzik az kis „emberpalántát” egész otthon védő, szerető, bizton- életére kiható megrázkódtatás ságot adó légköre. nélkül átültetni az új otthon biztonságos „üvegházába”. Súlyosbíthatja a helyzetet az is, ha az új házasságból f. k. NÖGRÁD — 1977. február 23., szerda IRÖTALÁLKOZÓ — Helsinki szellemében A Bolgár Írószövetség kez­deményezésére 1977-ben nem­zetközi írótalálkozót rendez­nek Szófiában. „Az író és a béke; — Helsinki szelleme és a művészet kötelessége” lesz az írók tanácskozásának té­mája ' Erre a fontos eseményre készülődve a Bolgár írószö­vetség lapja, a Literaturen Front ezekben a hetekben számos külföldi és hazai szer­ző cikkét közli. A Bolgár Író­szövetség elnöke Pantelej Za- rev akadémikus egyik írásá­ban arra mutatott rá, hogy a művészetre milyen rendkí­vül nagy felelősség hárul a népek kulturális .fejlődésében. A küszöbönálló találkozóra olyan országok íróit hívták meg, amelyek aláírták az eu­rópai biztonsági és együttmű­ködési értekezlet záródoku­mentumát. A Bolgár írószö­vetség kezdeményezését a szo­cialista országok írószövetsé­gei lelkesen üdvözölték. f4 arngri Vitrrtn* • Fölfelé a grádicson A BÉKÉSCSABAI Áchim András Népi Kollégium története betöréssel kezdődött 1946-ban. Annak a néhány fiúnak, aki kol- légiumalapításra szánta el magát, le kellett vernie a lakatot egy elhagyott villa bejáratá­ról. hogy a magyai demokrácia leendő ér­teim. ségenek e kis csapata tödéi alá jusson. (Mire közéjük kerü'tem 1947-ben, a körül­mények olyannyira feljavultak, hogy az ágyakba mar 'uxusszalmazsak is jutott.) Hogy a kollégiumok indulásának harminc­éves évfordulóját ünnepeltük, sokféle jóér­zés támadt fel bennünk, egykori népi kol­légistákban, egyenek közt az a büszkeségér­zés is, hogy ami betörés volt akkor, az tör­ténelmileg — egy igekötőmódosulással — fel­törésnek bizonyult, vagy ahogy ünnepé-ye- seoben mondhatnám: a nép fiai első nagy kulturális honfoglalásának. Az indulás _ egy­két éve után már tízezren lakiunk az or­szág népi kollégiumaiban, később a szak­érettségisek ezrei társultak Hozzánk, miköz­ben ugyancsak sok ezren emelkedtek egyik napról a másikra politikai és gazdasági pozí­ciókba. Olyan példátlan é» látványos esete volt ez annak, amit a szociológusok ma tár­sadalmi mobilitásnak, a rétegek közötti föl­felé áramló mozgásnak neveznek (s rajta mé­rik egy társadalom egészségének, nyitottsá­gának fokát), hogy történelmi büszkeségünk­ben hajlamosak vagyunk azt hinni: egyszeri eset volt, többször nem ismétlődhetett, a ré­tegek közötti fölfelé mozgás megállt azóta. Annyira fontos kérdés ez, hogy az évfor­duló késztetésére megpróbáltam utána járni a válasznak, s a következő, tulajdonképpen nem új. számomra mégis meglepő fölfede­zést tettem: Az egyszerinek látszó eset minden tanév­ben megismétlődik. Sőt: nagyobb számará­nyokban, mint akkor. A társadalom alsó ré­tegeiből — ha jogos ma egyáltalán alsó ré­tegekről beszélni — százezernyi gyerek lép évente a grádics első, második vagy harma­dik fokára, beiratkozván valamely középfo­kú, felsőfokú iskolába és beáilván valamely magas képesítést követelő munkahelyre. Ha akkor tízezer népi kollégista voU, most egye­dül a fizikai dolgozók gyerekei közül több mint húszezren érettségiznek évente. Nem is lehet ez másként, hiszen az iskolai férőhe­lyek száma megsokszorozódott azóta, az érettségizetteké megháromszorozódott, a szel­lemi munkát végzőké megduplázódott a har­minc év alatt, az elmúlt húsz évben minden negyedik munkásszármazású háztartásfő szel­lemi foglalkozásúvá vált, minden második paraszt munkássá és minden tizenegyedik paraszt értelmiségivé — az értelmiségi ré­teg nem is bírta volna (és nem is bírná) ön­maga megsokszorozott utánpótlását önmagá­ból kitermelni. Azt jelenti-e ez, hogy minden rendben van tehát? Nem' mondok vele újat, minden­ki tudhat, újságcikkekoől, oktatásügyi ren­delkezésekből vagy saját tapasztaiaiauól ar­ról, hogy korántsincs rendben. Mert a szá­mok csakugyan nagyobbak, mint az első nagy hullám idején voltak. Az ütem azonban le­lassult. Gazsó Ferenc szociológus, akinek Is­kolarendszer és társadalmi mobilitás című könyve nemrég jelent meg, a következő ada­tokat közli: 1967-ben még ötvenöt százalék volt a fi­zikai dolgozók gyerekeinek aránya a közép­iskolákban, 1970-ben már csak negyvenki­lenc százalék. Az egyetemi-főiskolai arány ugyanez idő alatt negyvenhat százalékról Írói- m.ncki’.enc százalékra esett. Az arány azóta se javul: az értelmiségi utánpótlás többségét az értelmiségi réteg adja, a tizikai dolgozók rétegei adják a kisebbségét. A helyzetet to­vább rontja, hogy a fizikai dolgozók gyere­keinek tizenöt-húsz százaléka az általános is­kolát se fejezi be, tehát a grádics első fo­kára se lép fel. Maradhat-e ez így? —; Nem maradhat Így: azért vagyunk szocialista társadalom, hogy a retegek közötti egyenlőtlenségek megrögzítése helj-ett megszüntetésük irányába haladjunk, olyan nyitott társadalom fele, amelyben nem állnak akadályok a tehetség érvényesülésének útjába, és senki jövője nem pecsételődik meg azzal, hogy milyen réteg gyermekeként született. Mielőtt Gazsó Ferenc könyvét elolvastam volna, azt hittem, hogy a baj orvosságát az esélyek egyenlőségének hívják Most már tudom: ha ez volna az orvosság, már baj se volna. Hiszen az esélyek nálunk egyerúőek. Minden gyerek esélyes arra, hogy az á'Ualá- nos iskolát elvégezze, hogy — a tanulmányi eredménytől függően — középiskolássá, majd egyetemistává váljék, s hogy diplomával ke­zében a grádics harmadik lépcsőjére hágjon. Csakhogy: hiába egyenlők az esélyek, ha a helyzetek nem egyenlők Az esélyek egyen­lősége ugyanis épp az előnyösebb helyzetben levőknek kedvez. Azok lépnek tovább, min­degyik rétegből, akiknek jók a tanulmányi eredményeik — ez igaz. De az előnyösebb helyzetben levő rétegek gyermekeinek job­bak a tanulmányi eredményeik. Miben áll tulajdonképpen a helyzetek egyenlőtlensége? Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy főképp az anyagiakban. Annál meglepőbb a vizsgálatok eredménye, amely szerint a szülők kereseti viszonyai alig be­folyásolják a tanulmányi eredményeket. Azo­nos jövedelmek esetén is lényeges tanulmá­nyi eredménykülönbség van a rétegek kö­zött, sőt: a kisjövedelmű hivatalnokrétegek gyerekei jobb tanulók a nagyobb jövedelmű munkásrétegek gyérékéinél. (Az anyagi kö­rülmények között legfeljebb a lakáshelyzet jöhet számításba: egyszobás lakásban nehe­zebb tanulni.) A helyzetegyenlöt'enség főleg településföldrajzi okokból következik (falun- tanyán kevés az óvoda, viszont sok az osztat­lan iskola, a gyerekek fölkészületlenebbül Indulnak az egyenlő esélyű versenyben), to­vábbá a szülők iskolázottságának eltéréseiből következik, és abból a családi légkörből, amely ösztönzi, illetve visszafogja a gyere­kek érdeklődésének és értelmi képességeinek kibontakozását. MI KÖVETKEZIK ebből? Az, hogy a baj orvoslására az iskola is hivatott ugyan (meg kell szüntetnie a zsákutcákat például, és le­hetővé kell tennie azt, amit Gazsó Ferenc könyve „korrekciós irányváltásnak” nevez), ereje azonban kevés ahhoz, hogy a rétegek helyzetegyenlőtlenségét megszüntesse. Ereje ehhez csak az egész társadalomnak lehet, s a feladat akkora, hogy még ezt az erőt is ala­posan próbára teszi. Mai tévéajánlatunk 17.55: Miértek és hogyanok. Óvodásokról szóló műsorra hív­juk fel nézőink figyelmét. És nemcsak azokét, akiknek óvodás­korú gyermekeik vannak. Hiszen a felnőttek is kellemesen szóra­kozhatnak e hangulatos összeál­lításon. A címadó Hárs László vers megzenésített soraival kez­dődik az adás: Hogyha nyár van, hol a tél? Egész télen hol a nyár? Aztán a kíváncsi kis elefánt me­séli elt miért lett hosszú az or­mánya. Varga Katalin Kisbencé- je folyton kérdez, anyuka pedig válaszol. Szó esik a mumpszról, az oly gyakori gyerekbetegségről és gyógyításáról is. Mindezt rajz­ban, dalban és mesében mondják el. Azt új élei felé Vietnamban A dolgozó emberről való A népi hatalom széles körű gondoskodás állt a felszaba- támogatásáról tanúskodik az dulás után a fél-vietnami né- a tény, hogy a néptömegek pi adminisztráció tevékenysé- egyre aktívabban vesznek gének középpontjában. A részt az ország politikai és kommunisták tervszerű, ki- társadalmi életében. Ho Si tartó munkájának eredmé- Minh-város körzeteiben rend- nyeként fokozatosan sikerül szeresen nagygyűléseket tarta- begyógyítani a neokolonialista nak, amelyeken megvitatják az rendszer által hátrahagyott ellátás, a foglalkoztatottság biz- sebeket. ' tosításának, a közrend védel­A Vietnami Szocialista mének'. aZ ^tudatlanság fel- , , , , számolásának kérdéséit. A Köztársaság déli országrészé- déli országrész néhány kör­ben lázas ütemben folyik a zetében az Írástudatlanság városi szegénynegyedek fel- immár a múlté, számolása. Ho Si Minh- . , , , ., , , . város több mint 8000 mun- A lakossag társadalmi es kása máris új, kényelmes la- kulturális életének fejleszté- kásba költözött- Több családot sében nagy szerepet játszanak felszólítottak arra, hogy hagy- az úgynevezett nemzeti klu- ják el omladozó viskóikat és bök. A lakosság körében költözzenek be a régi rend- rendkívül nagy sikere van az szer támogatói által hátraha- itt rendezett önképzőköri es- gyott házakba. teknek. Ismeretlen Kossuth* és 48-as relikviák Mindeddig ismeretlen, az tói még a felszabadulás előtt 1848/49-es szabadságharc his- egy építész vásárolta meg a tóriájához érdekes adalékul kastélyt,' teljes berendezésé- szoigáló Kossuth-kéziratra vei, könyvtárával együtt. A bukkantak Jánkmajtison. Az bibliotékából az évek során a 1849. májusának első napjai- padlásra került Pesti Hírlap ban keltezett szöveget Kos- lapjai között lapult feifede- suth a kormány közlönye szá- zéséig a kormányzó kézirata, mára vetette papírra, s ben- Ugyancsak a padlásrejtette ne a Szemere-kormány jog- bekötött Pesti Hírlap példá- körét fogalmazza meg. Az ér- nyai között bukkantak rá egy tékes Kossuth-ereklye kalan* másik szabadságharc-kora- dos utat járt be- A közlöny beli levélre. Írója egy — az tollnoka — mai szóhasznála- aradi várbörtönben sínylődő tunkkal, szerkesztője — a — honvédtiszt, aki kivégzése kéziratot Kossuth-párti lévén, előtt írta búcsúlevelét. A fel­megőrizte, s azt a kiegyező,- adó és a címzett kilétét most sig rejtegette. Mint a kéz- a relikviák megtalálói. a irathoz csatolt levélből is ki- jánkmajtisi honismereti szak- túnik, 1867-ben a fehérgyar- kör fiataljai keresik, kutat- mati főszolgabírónak adta át ják. megőrzésre. Így kerüit a kéz- Az értékes, kéziratokat vé- irat a báró Vállyi család tu- detté nyilvánították, s a ter- lajdonáha, amelynek birtok- vek szerint azok a jánkmaj- központja akkoriban Jánk- tisi helytörténeti gyűjtemény majtison volt. A bárói család- anyagát gazdagítják majd. Nevelő munka a szocialista brigádokban A Kossuth Könyvkiadó a brigád-mozgalom hármas szocialista brigádvezetők V. jelszavát. A politikai, szak- országok tanácskozása előtt a mai és kulturális neve- napokban jelentette meg Vi- lés kérdései melletti az rizlay Gyula munkáját, a író szól az életmód néhány „Nevelő munka a szocialista fontos összefüggéséről, a brigádokban” címmel. A szer- munkahely emberformáló, né­ző összefoglalja a szocialista velő szerepéről. Tárgyalja a brigádmozgalom eddigi ta- munkásmúvelődés, az önkép- pasztalatait és feltárja tovább- zés lehetőségeit, vizsgál ja a fejlődésének útjait. A kötet szakszervezetek és a szocia- felépítése követi a szocialista lista brigádok kapcsolatát. I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents