Nógrád. 1977. február (33. évfolyam. 26-49. szám)
1977-02-22 / 44. szám
A huzalmű lágyító Münnloh Ferenc nevét viselő kollektíváját a Vállalat Kiváló Szocialista Brigádja címre terjesztették fel a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben. Ebben az évben öt százalékkal szeretnék a tervüket túlteljesíteni, ami 2430 tonna többlettermelést jelent. Képünkön Zsíros István és Lázár János a kemence vezérlőszekrényét kezeli. — fodor — A KSH jelentése ' (Folytatás az I. oldalról) A foglalkoztatottak száma a szocialista építőiparban az. előző évhez viszonyítva csak 34 tővel emelkedett. Ezen belül az állami szektorban a létszám 6,8 százalékkal csökkent, a szövetkezeti szektorban pedig 9,9 százalékkal nőtt. Mezőgazdaság Mezőgazdasági üzemeink 1976. évi gazdálkodását a termelés színvonalának javításara irányuló törekvés jellemezte. A kedvezőtlen időjárás, a terméseredményekre esökkentöleg hatott, ugyanakkor a termelés költségéi jelentősen megnöviakedtek, így az eredmény töb.b gazdaságban elmaradt az előző évitől. Növénytermesztésben a gabonatermesztés hozta a legjobb eredményt, és kisebb területen lényegesen több gabona termett, mint a IV. ötéves tervidőszak átlagában. Nőtt a cukorrépa termésátlaga is, nagymértékű kiesés volt viszont kukoricából, bar ez utóbbit a korábbiaknál nagyobb területen végzett másodvetésekkel igyekeztek pótolni gazdaságaink. Az állatállomány további növelése szempontjából kedvező az anyaállomány jelentős növekedése. A tehén- 4,1, — a koca- 15 —, az anyajuhállomány pedig 11,9 százalékkal volt több december 31-én, mint egy évvel korábban. A szarvasmarha- és a sertésállomány összességében énnél mérsékeltebben, 0,4, illetve 6 százalékkal nőtt. A juhok száma 12,3, a baromfiaké pedig 21 százalékkal több az 1975. évinél. Az értékesített tehéntej mennyisége 6.2 százalékkal nőtt, a tojásé 18 százalékkal csökkent. A vágóállat-értékesítés nem érte el az 1975-ben értékesített mennyiséget. A lakosság pen/bevételc es vásárlása Megyénk lakosságának pénzbevételei (a Magyar Nemzeti Bank adatai alapján) 1,7 százalékkal meghaladták az előző évit. A bérből és fizetésből élőké ennél valamivel nagyobb mértékben (2,1 százalékkal) nőtt, és ezen belül a vállalati munkabérek nö- \ekedési; volt a legintenzívebb: 3.9 százalék. A bérből és fizetésből élők jövedelmének alakulását negatívan befolyásolta a személyi jövedelmeknek az előző évihez viszonyítva 10 százalékos elmaradása, ami elsősorban az ^ év végi részesedések közel 20 százalékos csökkenése miatt következett be. Ez a tenden' cia az átlagbérek és az átlagkeresetek növekedésénél is. A legalacsonyabb átlagbérek és átlagkeresetek (az előző évekhez hasonlóan) a kereskedelemben voltak. A mezőgazdaságból származó jövedelmek 1975-höz viszonyítva 2,5 százalékkal csök- kentek. Ezen belül elsősorban a felvásárlásból szárma-, zó jövedelmek estek vissza, de a termelőszövetkezeti munkadíj is a bázisszint alatt maradt. A társadalombiztosítási juttatás alig 2 százalékkal haladta meg az előző évit. Ezi.in belül a családi pótlék összege nőtt jelentősebben, 3,2 százalékkal, míg a táppénz (a IV. negyedévi gyakoribb megbetegedések hatasara) éves átlagban? 1 százalékkal nőtt. A lakosság takarék betét-állománya az előző évinél ugyan mérsékeltebben, de a pénzbevételek emelkedését meghaladva, több mint 15 százalékkal nőtt, és elérte az 1673 millió forintot. A hitel- állomány ennél kisebb mértékben, 12,4 százalékkal emelkedett. Ezen belül a hosszú ■ lejáratú hitelek nőttek a legintenzívebben. A közép- ée rövid lejáratú hitelek közül az áruvásárlási hitelek voltak a leggyakoribbak. A kiskereskedelmi forgalom (a pénzbevételekhez hasonlóan) az előző éviekénél mérsékeltebb ütemben nőtt, ee folyóáron 5,5 százalékkal, változatlan áron pedig alig haladta meg az 1975. évit. Elsősorban az 1976-ban bekövetkezett árváltozások hatására legintenzívebben az élelmiszerek és élvezeti cikkek forgalma nőtt, ezen belül az élelmiszereké folyóáron 7,9 (változatlan áron csupán 1,1), a vendéglátásé pedig 8,6 (illetve 4.8 százalékkal) emelkedett. Az iparcikkek közül a ruházati cikkek forgalma folyóáron sem érte el a bázisszintet, változatlan áron pedig 5,2 százalékkal elmaradt ettől. A vegyesiparcikkek forgalma az évek óta tartó dinamikus emelkedéstől eltérően ez évben folyóáron is csak 4,5 százalékkal nőtt, ami változatlan áron az 1975. évihez viszonyítva 0,6 százalék forgalomcsökkenést jelent. A lakosság részére végzett szolgáltatások teljesítményértéke megközelítette a 60 millió forintot, az előző év azonos időszaki teljesítményértékénél 9.2 százalékkal magasabb. Leggyorsabban a szállításban és a kommunális ágazatban végzett szolgáltatások értéke emelkedett (22, illetve 13 százalékkal), a legnagyobb volument képviselő ipari szolgáltatások teljesítményértéke ugyanakkor csak 5,9 százalékkal haladta meg az 1975. évit. A lakónépesség száma és életkörülményei Megyénkben 1976-ban 3877 (az elmúlt évinél 7 százalékkal kevesebb) élveszületés, és 2 százalékkal kevesebb, 2743 halálozás történt. A több mint 1100 fős természetes szaporodást az évek óta tartó vándorlási veszteség csökkentette ugyan, összességeben azonban a lakónépesség száma mintegy ezer fővel emelkedett és az ev végen 236 ezer fő volt. A lakosság infrastrukturális ellátottsága az elmúlt évben több vonatkozásban javult. Az V. ötéves lakásépítési terv időarányos teljesítése megfelelő, 1976-ban 1483 lakás épült és 488-at szanáltak, így megyénk lakásállománya 1,2 százalékkal emelkedett. Arányaiban javult a lakások szobaszám szerinti összetétele is. Az év folyamán épült lakásoknak az előző évi 39 százalékkal szemben, 43 százaléka volt 3 és több szobás. A megye egészségügyi ellátása terén több kedvező változás történt. Átadtak Salgótarjánban egy új, 36 orvosi munkahelyes szakrendelő-intézetet, ami jelentősen javította a járóbeteg-ellátás színvonalát. Az elmúlt évhez viszonyítva 11, illetve 13 százalékkal emelkedett a megyénkben dolgozó általános és a körzeti gyermekorvosok száma. A kórházi ágyak száma az elmúlt évbeh 15-tel bővült. Jelentősen javult a gyermekintézmények helyzete. A bölcsődei férőhelyek száma 80-nal emelkedett, az óvodai férőhelyeké pedig 620-szal. Ez utóbbi többsége (450 férőhely) új létesítmények átadásával keletkezett. A megye általános iskoláinak nappali tagozatán 25 ezer 594, a középiskolákban pedig 3 ezer 646 tanuló kezdte meg az 1976—77-es tanévet. A tanerők száma az általános iskolákban 1,5, a középiskolákban pedig közei 5 százalékkal emelkedett. így a megyénkre is jellemző pedagógushiány némileg csökkent ugyan, de még mindig számottevő, örvendetes ugyanakkor, hogy az általános iskolákban az előző tanévhez viszonyítva több mint 10 százalékkal csökkent a pedagógiai képesítés nélküliek száma. A személyi feltételek mellett a tárgyi feltételek is javultak. Építések, illetve bővítések következtében az általános iskolákban 30- cal. a középiskolákban pedig eggyel több osztályterem áll a tanulók rendelkezésére. Utasítás helyett politikai segítség A terület/elelősi rendszer tapasztalatai a pásztói /órásban A Politikai Bizottság 1972. március 21-i határozata a feladatok egész sorát adja a járási pártbizottságoknak. Mindenekelőtt az alapszervezeteket irányító, ellenőrző munka folyamatos javítására ösztönzi a testületeket, az apparátust. A XI. kongresszus vitájában, határozataiban egyaránt megfogalmazódott a követelmény. hogy valamennyi alapszervezetben egységesen értelmezzék és következetesen hajtsák végr<= a párt politikáját. Mert a politika megvalósítása a gyakorlatban, végső soron az alapszervezeteken múlik. A pásztói járási pártbizottság ezért tevékenységének középpontjába az alapszervezeti munka tervszerű, folyamatos javítását állította. A járásban több mint félszáz alapszervezet tevékenykedik és a testület konkrét intézkedési tervet dolgozott ki, fogadott el a pártszervezetek munkájának hatékonyabb segítésére. Célunk kezdettől fogva az, hogy a területi munkában segítsünk az alapszervezeteknek. Ezért különös gondot fordítottunk a járásban a területfelelősi rendszer kialakítására, erősítésére. S ezt nem egyszerű szervezeti intézkedésnek tekintettük. Ügy láttuk, hogy ez az intézkedés az alapszervezeti munka továbbfejlesztését szolgaija. Az elmúlt öt esztendő tapasztalatai igazolják, hogy a területfele'ősök rendszere kedvező hatással volt az alapszervezetek tevékenységére. A kommunista közösségekben élénkebb lett a pártélet, tervszerűbb, folyamatosabb a pártmunka. A területfelelősök szinte „együtt élnek” az alapszervezetekkel. Ott vannak a vezetőségi üléseken, taggyűléseken, a közösség rendezvényein. Jól ismerik az alapszervezetek helyzetét, ’ehetőségeiket és gondjaikat. Tanácsaikul, javaslataikkal, akkor és ott segítenek, ahol arra a legnagyobb szükség van. A területfelelősi rendszer, a területfelelősök munkája sokat segített abban, hogy a munka minden szintjén egyformán értelmezzük a határozatokat, jól értsük a határozatokból adódó közvetlen, konkrét tennivalókat. A területfelelősök segítettek abban is, hogy a korábbinál jobb munkamegosztás alakuljon ki az alapszervezetekben a vezetőségi tagok között. Az alapszervezetek többségében, az együttes munkában nem az önállóság csökkentését látják. Inkább a korábbinál tervszerűbb, közvetlenebb, eredményesebb kapcsolatot a kommunista közösségek és a járási pártbizottság között. A területfelelősök tehát a járási pártbizottság megbízásából látják el feladatukat. Ebből következik az is, hogy tevékenységük politikai jellegű Nem utasítgatják az. alap- szervezeteket, a vezetőségi tagokat, az alap- szervezeti titkárokat, hanem politikai eszközökkel segítik munkájukat, mindenekelőtt a párhatározatok megvalósítását. Tevékenységük sokrétű, összetett. A területfelelősök ellenőrző, szervező, tájékoztató, koordináló, nevelő és adminisztrációs íe'adatokat is ellátnak. Az elmúlt években a pásztói járásban csökkent a brigádvizsgálatok szama. Ugyanakkor rendszeresebbé és konkrétabbá is vált az alapszervezetek beszámoltatása, munkájuk ellenőrzése testületi üléseken. Az így. valamint a területi munkában szerzett tapasztalatokat a járási pártbizottság jól Hasznosítja a testületi döntések előkészítésében. A területfele'ősök ugyanis sok helyi információt juttatnak el a pártbizottsághoz, amelyek konkrétabbá, élőbbé teszik a testületek elé kerülő jelentéseket. A területi rendszer arra készteti a járási pártbizottság apparátusát is, hogy a korábbinál több időt töltsön az alapszervezetekben. A pásztói járásban kedvező tapasztalatokat hozott a területfelelösi rendszer. Előfordul azonban, hogy a. nem egészen egyértelmű szem'élet zavart okoz a gyakorlati munkában. Csupán néhány példa a sok közül. Van néhány olyan alapszervezeiünk. ahol a pártvezetőség, a -titkár a területfelelősre vár azzal a munkával is, amelyet a helyi szerveknek kellene elvégezniük. Másütt az úgynevezett „kényes” kérdésekben a területfelelős állásfoglalását figyelik, intézkedését sürgetik, ahelyett, hogy maguk intézkednének. Arra van tehát szükség, hogy valamennyi alapszervezetben jól értsék: a területfelelős segíti az alapszervezeti munkát, de nem dolgozhat, nem d’önthet sem a vezetőség, sem a titkár helyett. Természetesen a területfelelősök munkája is javításra szorul egynémely helyen. Akadnak közöttük, akik még mindig nem tudtak szakítani a szűk reszortszem'.élettel, s akik elvesznek a papírmunkában. S van néhány olyan területfelelősünk is, aki azt számolja, hány rendezvényen vett részt a hozzátartozó alapszervezetnél. Pedig hasznosabbnak bizonyulna, ha ehelyett az eredményesebb, a hatékonyabb alapszervezeti munka feltételeinek kialakításán fáradozna a pártvezetőséggel, a párttagokkal együtt. Különösen a kfs- létszámú alapszervezetek munkáját szükséges segítenünk továbbra is, s ebben a korábbinál nagyobb mértékben számítunk a terü'.etfelelősökre. . Juhász Sándor, a pásztói járási pártbizottság első titkára Érdemes kisiparosnak lenni Harmincvalahámy évvel ezelőtt, az 1400-as lélekszámú Vizsláson két cipész működött. Megéltek a szakmából. A tal- palásból, sarkalásból, fejelésből, foltozásból, és az esetenkénti új lábbeli készítéséből. Még másfél évtizede is eltartott' egy ekkora község — egyetlen cipészt. Ma két ilyen falu is kevés volna. Egész Nógrád megyében, mindössze 15 főállású kisiparos működik a férfiszabó szakmában. Rajtuk kívül még 8-an munkaviszony mellett váltottak iparengedélyt, 14-en pedig nyugdíjasként dolgoznak. Valamennyi — hagyományosnak számító — szakmában hasonló a helyzet. Már csak 2 bognár, 3—3 kádár és kárpitos működik. Mondhatnánk erre: az olcsó gyári cipő, a jó és megfizethető konfekció miatt érthető, hogy két vagy három'község kell egy cipészhez, szabóhoz. Csakhogy a 132 palócíöl- di település — 2 város, 5 nagyközség, 125 kisközség, — 234 ezer lakosát véve figyelembe, már meghökkentő, hogy egy főállású cipész kisiparosra 26 000 személy jut, a 15 férfiszabóra pedig 15 600. Ha csak a hagyományos szakmák tükröznék e képet! TERV ÉS TÉNY A megye kisiparosainak szama 1975. utolso napján 1850. Közülük csak 902 főfoglalkozású. 762 munkaviszony mellett, 185 pedig nyugdíjasként dolgozott napi néhány órát. A lakosság igényei alapján összeállított' fejlesztési terv öt év alatt 740 fővel gyarapítaná a kisiparosokat. Tehat évenként 148 új kisiparossal számol. Ám, 1976. eredménye: húsz főnyi a gyarapodás. Ennyit a számokról. De nem fest különb képet a területi; vagy a szakmánkénti megoszlás sem. Rohamos a kiöregedés. Nincs utánpótlás, alig akad szakmunkástanuló. Régi, jó nevű kisiparosok rendre adták vissza iparengedélyüket, akik helyettük kiváltották, sokszor csak hónapokig gyakorolták az ipart, s már menekültek. Még az olyan jövedelmezőnek tudott szakmák képviselőiből is kevés van, mint autójavító (14 fő), rádió-tévészerelő (6 fő), elektroműszerész (4 fő). KAROS Általánosítások Tudomásul kellett végre venni, hogy alapvető gondok idézik elő a tarthatatlan helyzetet. A szóbeszéd úgy könyvelte el a kisiparosokat, mint dúsgazdag emberek harácsoló gyülekezetét. Az adó még csekély jövedelem esetén is viszonylag magas volt. ‘Az adóztatási rendszer általánosított. A helyzetet csak súlyosbította, hogy az elsőfokú adóügyi hatóságok alig-alig éltek a kedvezményadás lehetőségével, amelyet pedig megengedett a kormány. A hátrányos nyugdíjrendszer is nyomasztotta a kisiparosokot. Például két azonos szakképzettségű, s munkabírású szakmunkás közül az egyik üzemben dolgozott negyven évig. A nyugdíja meghaladja a három és fél ezer forintot. A másik nyugdíja, aki kisiparosként működött ezalatt, alig több ezerszáz forintnál. Nos, gondoljuk magunkat a korosodó kisiparos helyébe. ADÓKEDVEZMÉNYEK — Kormányzatunk átformálta, megváltoztatta adópolitikáját, felülbírálta a kisiparosok eddigi nyugdíjrendszerét — közli Sándor István, a KIOSZ Nógrád megyei titkára. — 1977. január 1-től kedvezőbb adókulcsot állapított meg. A kisiparosokat érdekeltté tette a lakossági szolgáltatásban, ugyanakkor biztosított a megélhetésük is. Sőt. ami eddig csak álom volt, valóra vált: maga a kisiparos is tudja, mikor, mennyi adót kell fizetnie. Nézzük az adókedvezményeket : NÓGRÁD - 1977. ■— Az a szolgáltató kisipa^ ros, aki olyan községben működik, amelynek lakossága háromezer alatt van, 60 százalékos adókedvezményben részesül! Kedvezményt kap az a mester, aki tanulót szerződtet, az is, aki elérte a leszállított nyugdíj-korhatárt. A nyugdíjak szintje is megközelíti az üzemi munkásokét, noha a nyugdíjalaphoz való hozzájárulás mértékét még mindig magasnak tartjuk. TERVEZÉS ÜJ ALAPOKON A KIOSZ megyei titkársága — a községi tanácsokkal közösen — felmérte az igényeket. Minden faluban működik megbízott (összekötő), aki a szükségletnek megfelelően megkeresi a helybeliek között az új iparengedély váltására alkalmas szakembereket. Tíz szolgáltató szakmában — ahol különösen nagy a hiány — ösztöndíjat kap a nevelő mester és tanulója egyaránt. Felhívják a vállalatokat, járuljanak hozzá, hogy az arra érdemes dolgozójuk munka mellett iparengedélyt válthasson. — Ennél természetesen sokkal többet szándékozunk tenni. Segíteni keli a kisiparosokat az anyagbeszerzésben, Csak egy példa. Az autójavító ötven forintos alkatrészért kétszer is felutazik Budapestre. Eddig az AFIT eladott alkatrészeket: Már nem teszi. Szükség van sárhámyóra, bemegy érte a kisiparos, megkapja, de csak akkor, ha megfizeti a szerelési költségeket is, Nincsenek kisgépek, Különösen az építőiparban érzi* ezek hiányát. Nagy gondunk az utánpótlás. S aztán, ha egy-egy mester mégis vállal tanulót, akadna jelentkező is, akkor kiderii!: a szakmunkás- képző intézet nem fogadja. Olyan osztály nem indul. A legközelebbi intézet, ahová beiratkozhatna a bádogos- és az autófényező-tanuló, Budapesten van. Szántó István febiucu 22., kedd 3 \
