Nógrád. 1977. február (33. évfolyam. 26-49. szám)

1977-02-22 / 44. szám

Egyvl?**’#tnh <vyahorla1on Kovács Veronika Harik Mária Olyan emberekkel ismerkedtek meg, akikkel és akikért érdemes dolgozni Szaitz Mariann Szekeres Zsuzsa Az egyetemisták és főisko­lások részére a téli ,népmű- vetési gyakorlatokat több mint tíz év óta szervezi a Népművelési Intézet az egész­ségügyi, mezőgazdasági és élelmezésügyi, kulturális, ok­tatási minisztériumokkal és a KTSZ-szel szoros együttmű­ködésben. Tíz napon át me­gyénk településein is megje­lentek a gyakorlaton résztve­vő teendő értelmiségiek és szakmájukhoz kapcsolódó népművelési feladatokat vé­gezrek. A salgótarjáni jáí'ásban — a nagybátonyi Bányász Mű­velődési Ház irányításában — is dolgozott egy négytagú egyetemista csoport. A gya­korlat végén beszélgettünk a csoport tagjaival: Kovács Veronika medikussal, Szaitz Mariann, Harik Mária és Sze­keres Zsuzsa ELTE-hallga- tókkal. Kicsiny Miklós, a művelő­dési ház igazgatója — a be­szélgetés előtt — elmondta, hogy a fiatalok népművelési gyakorlatra való je’entkezése önkéntes volt. Az egyetemek és a KISZ-bizottságok kitün­tetésnek szánják minden év­ben a jelentkezés elfogadását és csak jó tanulmányi ered­ményű. kifogástalan magatar- tású hallgatókat küldenek a gyakorlatra. A négy egyetemista leány elmondta, hogy korábban nem ismerték egymást — bár va­lamennyien budapestiek és ott is tanulnak —, de a jó munkakapcsolat már az első napon kialakult, mert az egyetemeken a szakkollégiu­mok előadói széles körű tá­jékoztatást adtak a feladatok jó ellátására. Miután nem azonos szakosak — medikus, bölcsész, matematikus — ez­által több oldalú tapasztalat- cserére és megismerésre nyílt lehetőség. A tíznapos programot Ki­csiny Miklós művelődésiház' igazgatóval állították össze. Kovács Veronika már az első két napon meg!átogatta a bölcsödét, az óvodákat, az ál­talános és szakmunkásképző iskolákat. Tájékozódott a gyermekek ellátási színvona­láról. az egészségügyi kultú­rájáról, az egészséges életmód­ra való nevelés helyzetéről. Az általános iskolában a nyolcadik osztályban a testi higiéniáról, a leányok és fiúk helyes, tartalmas kapcsolatá­ról tartott foglalkozást a TIT klubkönyvtárban. Szekeres Zsuzsa, Harik Má­ria és Szaitz Mariann is több tanítási órát látogatott meg. Voltak a harisnyagyárban, beszélgettek munkásokkal, szocialista brigádokkal, a gyár gazdasági és politikai vezetőivel. Tanulmányozták a szakszervezet és a KISZ-bi­zotlságok munkakapcsolatát, megnézték az üzemi és nagy­községi könyvtárat, de érdek­lődtek az ismeretterjesztés formáiról és módszereiről is. Elismerően nyilatkoztak a nagybátonyi Bányász Műve­lődési Ház munka iáról. a nagyközség kulturális életé­ről. Különösen jónak tartot­ták a munkahelyi és lakóte­rületi tevékenységet, az üze­mekkel és vállalatokkal ki­alakított közművelődési prog­ramot. Beszélgetésünk alkal­mával kiemelték a harisnya­gyár átlagon felüli közműve­lődési munkáját, a-z általános iskolát el nem végzett dolgo­zók tanulmányi segítését, s az ott folyó felnóttszakmunkás- képzést. Mai tévéajánlatunk 21.30: Nemzetközi stúdió. A televízió tavaly indított külpolitikai vitaműsor-soro" zatában ezúttal az 1977. vár­ható világpolitikai fejlemé­nyei címet viselő adásra kerül sor. A beszélgetés résztvevői Valentyin Zorin, a Moszkvai Rádió és Televízió főkommen­tátora, David Binder, a New York Times washingtoni szer­kesztője és Ago Keiicsi, a ja­pán KYODO Hírügynökség európai irodájának vezetője. Szó lesz egyebek között a SALT-tárgyalásokról, a kínai helyzetről, a helsinki proble­matikáról, továbbá a világ- gazdaság várható alakulásá­ról. Ifjúsági akadémia Cserháthalópon a művelő­dési házban a népművészeti ifjúsági akadémia első előadá­sára kerül sor ma. melyet dr. Zólyomi József múzeológus tart. Kovács Veronika medikus — de Szaitz Mariann, Harik Mária és Szekeres Zsuzsa is — szívesen jönne Nógrád me­sébe dolgozni. Véleményük szerint van lehetőség, hogy az egyetemeken tanultakat jól tudnák hasznosítaná, és meg­találnák egyéni számításaikat. A népművelési gyakorlaton — mondták búcsúzásként — olyan emberekkel ismerked­tek meg. akikkel és akikért érdemes dolgozni­— s. —ó. A cdrixmui wégnopjai (1.) ,,Szent Oroszország" Azt, hogy egy forradalom mikor tört ki és mikor győ­zött, pontosan lehet tudni. Azt, hogy mikor kezdődött, szinte soha. Évtizedeken, sőt évszázadokon át nő, halmozó­dik az a gyúanyag, amely egy napon hirtelen felrob­bantja a gátakat Ahhoz, hogy megértsük egy-egy jelenség ... . okát, ismernünk kell a köze- nappal maradt el a világon a fo'desur. Trojkák es sza­ftét. Ahhoz, hogy megértsük, csáknem mindenütt használt nők csilingeltek, az élő és a mi történt' 1917 feoruárjában Gregorián-kalendáriumtól. halott gyereke* szülei fel- Oroszországban, ismernünk A különbség jelkép is. Csak- emelték fejüket a vidám hang­kel! azt az Oroszországot, h°gy az eltérés a világ fej- ra. Magukra aggatták ron- amely azokban a napokban lettebb országai és a cár bi- gyaikat és kiálltak a kalyi- összeomlott. rodalma között nem tizenhá- bák elé Szokás volt, hogy az Az akkori oroszok _ mint- rom naP- hanem legalább elsuhanó, bundás • urak és e gy százötvenmillió ember — e§-v év-század volt. hölgyek néhány kopejkát haji­elsöprő többsége egyszerűen A nagyvárosokban ez nem tottak a tömegnek, nem tudták, hogy az ország, volt szembeszökő, a vidéki A parasztok eltemették a amelyben élnek, a földfelszín városkákban már inkább. De halott gyerekeket es hallgat- egyhatodát borítja. Ködös fo- az *Sazt Oroszország lakossá- ták, amint az élők kenyeret galma'k voltak arról is. hány gának többsége a falvak ez- kérnek. Aztán már akkor is honfitársuk van Aki véndo- felbén élt, ahol esténként kiálltak az útra. ha nem hal­ált _ abban az Orosz- minden sötétségbe, tavasszal lőtték a csilingelést. Amikor o rszágban nagyon sokan ván- ősszel pedig sárba fúlt. A már maguk is együtt üvöl- doro'tak űzte őket a nyomor lél fél esztendeig teljes moz- töttek a farkasokkal az éh­korbácsa _ látott üzbéaeket dulatlanságba dermesztetté és ségtől, nekizúd’ultak valami­é s tatárokat, zsidóka" és szia vokat, németeket és grúzo­kat, örményeket és kalmükö­ket. KÉT DATUM elvágta a külvilágtól az ország , nek. Üzletnek, úri társaság- nagy részét. nak, raktárnak, ami akadt. Ilyenkor hamarosan megérke- KUNYHOK ES KANCSUKAK zett egy szakasz kozák. Gő- Vagy százmilliónvi ember zölgő, jól táplált paripákon élt kunyhókban. Az élet dió- jöttek, fekete kesztyűs kezük- héjnyi sajka volt számukra, 0er1 egyaránt jól forgatták a A lényeget az is tudta, aki amely kiszolgáltatottan him- kardot és a korbácsot. Ha nem vándorolt: bármelyikük hálózik ismeretlen erők óce- parancsot kaptak rá, lőttek meghalhat annak a távoli ti- ánján és bármelvik pillanat- is- Gondolkodás nélkül és tokzatos ismeretlennek egyet- ban pozdorjáéá zúzódhat egy azonnal. len intésére, aki valahol Pé- zátonyon. 1917. februárjában sokan tervárott, díszes trónon dönt Ha elmaradt az eső. a pa- akkor értették meg, hogy ez élet és halál fölött. rasztok leszedték kunyhóik te- már a forradalom, amikor a A februári forradalom 1917. tejéről a szalmát és odaadták kozákok már nem lőttek a tő- február 27-én, illetve márci- a jószágnak. Ha beállt a tél, megre. Állítólag magával a us 12-én győzött. Két dátum? a vakítóan szikrázó mesevi- cárral, II. Miklóssal is ez tör- Nem, esy! 1918-ig Oroszor- lágban gyermekek fagytak tént. Amikor meghallotta, s.zág a Julián-naptárt használ- meg és haltak éhen. Néha a hogy testőrsége, a Kozák Ki­ta. Ez a XX. században 13 nagyvárosból lejött barátaival séret megtagadta az éhes. iz­zó szemű tömeg megtámadá­NOGRAD — 1977. február 22., kedd sát, akkor, csak akkor kezd­te sejteni, hogy eljött a vég. ELNYELTE OKÉT A FOLD II. Miklós 1896. május 26-án vonult be a koronázás ősi színhelyére, „a negyvenszer negyven templom” hagyma­kupolás Moszkvájába Trón­ját 870 gyémánt. 144 rubin és 129 igazgyöngy díszítette,, ko­ronáján 44 óriás gyémántot/ vett körül kisebb brilliánsok serege, központi íve két olda­lán pedig 38—38 csodás igaz­gyöngy csillogott. Ezt a koro­nát az uralkodó a saját fejé­re tette — minden oroszok cárját nem koronázhatta meg más, mint önmaga A koronázási népünnepély színhelyére, a Hodinka-mező- re hatalmas tömeg sereglett. A réten csak ideiglenesen te­mettek be egy félbehagyott építkezés nyomán támadt göd­röt. A sokaság alatt valóság­gal süllyedni kezdett a föld. Hamarosan hörgő sebesültek és néma halottak ezrei töl­tötték meg a mezőt, a népün­nepély színhelye tömegsírrá változott. Aznap este volt a francia nagykövet bálja. A cár úgy döntött, hogy a tör­téntek ellenére megjelenik rajta. Az uralkodópár táncolva su­hant a kristálycsillárok alatt, miközben nem messze a bál­teremtől. az ispotályok ter­meiben, sőt, udvarain és fo­lyosóin tovább aratott a ha­lál. Így kezdődött a Romano- vok véres drámájának utolsó felvonása, amely 1917. febru­árjában ért véget. Harmat Endre Következik: Szimbirszkben született avagy: a minőség hiánya? Kétségtelen, hogy az elmúlt hét legizgalmasabb műsor- eseménye Dobozy Imre: A ti­zenhetedik nap című kétré­szes tévéfilmjénpk bemutató­ba volt. Ezt külön időszerű­vé tette, hogy a közelmúlt na­pokra esett Budapest felsza­badulásának évfordulója. Dobozy története a háború utolsó mozzanatait, annak ti­zenhét próbatételes napját fogja össze egy kisváros — feltehetően dunántúli város­ka — életében. Hősei — né­hány fiatal magyar tiszt és közkatona — a maguk részé­ről már befejezettnek érzik a háborút kilátástalannak és feleslegesnek a további' vér­ontást. Csakhogy- a dolgok menete nem ilyen egyszerű. A szökevény csapat egyszerre csak menekülő német kato­nákkal találja magát szem­közt; vállalni kell a fegyve­res szembeszegülést. A Vál­ságos helyzetet vegy szovjet alakulat váratlan megérke­zése oldja fel. De hogyan tovább abbán az új életformában, ahol im­már az addigi ellenfélé a ha­talom a város fölött?! Vele, vagy ellene? — ez a sorsdön­tő kérdés, amelyre haloga­tás nélküli választ vár a tan­kok hátán száguldó történe­lem. A kérdés döntést kíván a város polgáraitól, s a tegnap még német szövetségben har­coló katonáktól és Horthy- tisztektől egyaránt. A szovjet város parancsnok — felülemelkedve a megtor­lás, a jogos bosszú gondola­tán — az együttműködést, a megbékélés szövetségét kínál­ja. De hogy a baráti kezet ki ragadja meg, fogadja el fenn­tartás nélkül, avagy taktikai megfontolásból, sanda szán­dékkal. illetve utasítja visz- sza nyílt ellenérzéssel, azt sok minden motiválja. A takti- ká7óknái például mindenek­előtt a tisztázatlan hadihelv- zet. mely a kisvárosban még korántsem egyértelműen meg­nyugtató. A kivel, ki ellen? — kér­désre. ilyen történelmi hely­zetben a válasz háromeséíyes is lehet, A vele. vagy ellene való döntés lehet a „nem”, lehet az „igen”, de lehet az „is-is” is. „Van aki csak akkor kap észbe — mondja Dobozy egyik nyilatkozatában —, mikor a felelet ideje már elmúlt. S ez a nehezebb. Nem ritkán trag:kusabb. Mert a felelőssé­get annak is vállalnia kell, aki elmulasztotta a döntést.” Nos. eaak az ..igen”-ek, „nenV-ek. „is-is”-ek, vagy elmulasztott feleletek teszik történelmileg, emberileg i hi­telessé. lebilincselővé A ti­zenhetedik napot. Akiket itt a történelem sodrában felbuk­kanni látunk, háromdimenziós hús-ver személyek, s nemcsak a föszer.plők, hanem a pilla­natokra felvillantott figurák is. Ha lehet egyáltalán fó- és mellékszereplőkről beszél­ni, hiszen valamennyien a kor alakítói, formáló része­sei. különféle alkati összete­vőik szerint. A rendező Mi- hályfi Imre tatán épp ezért is nem ragaszkodott szereplö- együttfsében színészi „nagy­ágyúkhoz”, inkább kiegyen­lített csapatmunkára helyez­te a hangsúlyt. A megbízha­tóan jó csapatmunkára. Eb­ben olyan pályakezdő tehet­ségekre támaszkodott, mint Andorai Péter, Hegedűs Géza, Kiss Mari, Székhelyi JSzsef, Nagy Sándor Tamás stb„ stb. —, kiknek nevét majd bizo­nyára a továbbiakban lesz al­kalmunk alaposabban megje­gyeznünk. A műsorhét kétségkívül leg- szórakoztatóbb eseményét A szabin nők elrablása nyújtot­ta. Schönthannak a műfajban immár bátran klasszikusnak vehető bohózata —, mely mintegy háromnegyed évszá­zada újra meg újra felbukka­nó sikerdarabja fővárosi és vidéki színpadjainknak, tu­lajdonképpen az ötvenes évek­ben, Kellér Dezső újrafordí- tásában, Horváth Jénő zené­jével nyerte el végleges ma­gyarított formáját. A darab most a Zenés Tv Színház vál­lalkozásában is élvezetes szó­rakozásul szolgált. A főszere­pek egyikében. Rettegi Fri­dolin ripacs színigazgató alak­jában az elkophatatlan, já­tékötletekben kifogyhatatlan Bilicsi Tivadarral. Kár, hogy néhány szereposztási tévedés — mint a kifejezetten drá­mai alkatú Rönyecz Mária és Sunyovsziky Szilvia feladathoz juttatása — fékező hafSsú volt a bohózat! lendület tel­jes vágtájára, amit Bilicsi mellett Lorán Lenke, Soós Lajos, Csűrös Karola, Már­kus László diktált elsősorban. Mind keseredőbb érzéssel vesszük tudomásul a műsor­előzetesekből, hogy a tizenöt esztendős Ki mit tud? ez al­kalommal Nógrád megvei ver­senyzők nélkül zajlik. így vol­tunk a múlt heti. harmadik elődöntővel, és sajnos, így le­szünk az elődöntők e heti. ne­gyedik fordulójával is. Való­ban igaz volna e lehangoló állapot? Nem hiszem, hogy Nógrádban-kevésbé tehetsé­ges fiatalok élnének, mint bárhol az ország más helye­in. Hogy a vetélkedő fiatalok sorában egyetlen nógrádi sem volna alkalmas minőségi szin­ten „labdába rúgni”. Ha így van, ez művelődési intézmé­nyeink amatőr művészeti ténykedését is okvetlenül mi­nősíti. Amin érdemes elgon­dolkodnunk. (b. t ) A Bohémélet felújítása a Párizsi Operában Még a fülemben cseng a tapsorkán, amellyel a közön­ség kilenc alkalommal hívta függöny elé a felújított Bo­hémélet szereplőgárdáját. Az előadás Mirella Freni és Pla­cido Domingo diadalünnepe volt- Mindketten első Ízben léptek fel a Palais Garnier- ban Mimi, illetve Rodolph szerepében. De diadalmasko­dott Puccini zenéje is. Vilá­gossá vált az előadás nyo­mán, hogy ha ezt, a muzsikát híven, a maga tökéletes lírai- ságában, színeiben adjuk elő, megtisztítva minden érzelgős­ségtől, hihetetlen eleganciája, finomsága határtalan élveze­tet szerez hallgatóinak. Az előadás, amelyet Gian Carlo Menotti rendezett, min­den tekintetben tökéletes él­ményt nyújtott. Kiválóak Luigi Samaritani díszletei, nagyszerű volt a zenekart ve­zénylő Giuseppe Patane telje­sítménye is. A nálunk is jól. ismert Pla­cido Domingo hangjának és alkatának tökéletesen megfe­lelő szerepet kapott. A köny- nyű megoldásokat kerülve ki­vételes intelligenciával, mér­téktartással énekelte Rodolph szerepét. Ami pedig Mirella Frenit illeti, maradéktalanul azonosult Mimi alakjával. i

Next

/
Thumbnails
Contents