Nógrád. 1977. február (33. évfolyam. 26-49. szám)
1977-02-22 / 44. szám
A Beloiannisz Híradástechnikai Gyár szovjet megrendelésre falu-telefonközpontokat gyárt. Az idei évre tervezett mennyiség 40 százalékkal haladja meg az elmúlt esztendőben előállítottat. Közel-keleti Jelentés Cyrus Vance amerikai külügyminiszter — hat közel-keleti országban tett látogató- kőrútja befejeztével —. hétfőn délelőtt Damaszkuszból visszaindult az Egyesült Államokba. Elutazása előtt, amerikai újságírókkal beszélgetve kijelentette: , .nagyon éles ellentéteket” kell leküzdeni, amíg megvalósul a közel-keleti béke. Vance szerint megbeszélései során meggyőződött arról, hogy mind Izrael, mind az arab országok készek részt venni az év második felében a ^ganfi értekezleten, amelyen az” átfogó rendezést vitatnák meg. Az „eljárási kérdésekben” — mindenekelőtt a pa- lesztinaiak részvételét illetően — már korántsem beszélhetünk ilyen egységről — fűzte hozzá az amerikai külügyminiszter, majd a közel- keleti probléma három fő elemét a következőkben határozta meg: a béke megteremtése, a megszállt területekről történő visszavonulás és a palesztinok sorsának rendezése. Vance az alapvető ellentéteket az alábbiakban foglalta össze: — A béke meghatározása: az arabok ezen a hadiállapot megszüntetését értik, Izrael viszont a kapcsolatok teljes nortnalizálását. — A visszavonulás: az arab államok az összes megszállt területek kiürítését követelik, Izrael viszont „határmódosításokat” kíván. — A palesztinok sorsa: Vance szerint „még az arab országok között is eltérőek az álláspontok” a kérdés rendezését illetően. Az amerikai külügyminiszter elmondotta még, hogy a meglátogatott országok vezetői elfogadták az egyesült. államokbeli látogatásra szóló meghívást, Asszad szíriai elnök viszont a tervek szerint Európában találkozik Carter elnökkel. Állom izraeli külügyminiszter a szokásos vasárnapi kabinetülésen Vance látogatásáról előterjesztett jelentésében kifejtette, hogy az Egyesült Államok, Izraelhez hasonlóan, ellenzi egy „harmadik állam” (Palesztinái) létrehozását Izrael és Jordánia között. Ugyanakkor „a jó irányba tett lépésnek” minősítette Szádat egyiptomi elnök közelmúltban elhangzott kijelentését, amelyben „Jordánia és egy palesztin állam szoros kapcsolatait” szorgalmazta még a genfi értekezlet felújítása előtt. A höriigynöksé- gek ezzel összefüggésben emlékeztetnek arra, hogy Szadat az amerikai külügyminiszternek egy Jordánia és a leendő palesztin állam közötti „konföderáció” kialakításáról beszélt. Állón azt is közölte, hogy az Egyesült Álamok mindaddig nem ismeri el a PFSZ-f, amig az nem fogadja el a Biztonsági Tanács 242. számú határozatát és nem ismeri el Izraelt. , f . * * ' Abdel Moneim el-Kalszunl pénzügyi és gazdasági kérdésekkel megbízott miniszterelnök-helyettes kijelentette, hogy Egyiptom hároméves gazdaságfejlesztési terve nyolc- milliárd egyiptomi font értékű beruházást irányoz elő. A hároméves terv fő feladata többek között a magánszektor felfejlesztése „olyan privilégiumoknak erre a szektorra történő kiterjesztésével, amilyeneket a külföldi tőkének biztosítanak”. .. , __ (MTI) Csepeli küldöttség Moszkvában Soltész Istvánnal, a Csepel Vas- és Fémművek vezérigazgatójával az élen négytagú csepeli küldöttség érkezett hétfőn Moszkvába. A küldöttség tagjai: Ernszt Antal, a Csepel Vas- és Fémműveit MSZMP-Bizottságának első titkára, István Géza, a Pannónia Külkereskedelmi Vállalat vezérigazgatója, Nagy Imre, a Csepel Vas- és Fémművek vezérigazgató-helyettese. Az egyhetes látogatás során a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójára indított munkaverseny- mozgalom kezdeményező kollektívájának küldöttsége szovjet meghívásra ellátogat több moszkvai nagyüzembe, találkozik a Csepel Művekkel kapcsolatban levő szovjet külkereskedelmi vállalatok képviselőivel. (MTI) Clifford Ankarában Clark Clifford, Carter amerikai ^lnök ciprusi kérdésekkel megbízott diplomatája, hétfőn Ankarában megbeszélést folytatott Ihsan Sabri Caglayangil török külügyminiszterrel, az Egyesült Államoknak a Földközi-tenger keleti térségében követett politikájáról. Clifford Ankarában kifejezésre juttatta a Carter-kor- mánynak azt az álláspontját, hogy az Egyesült Államok csak akkor ratifikálja a Törökországgal kötött katonai egyezményt, ha a szerződésben néhány pontot módosítanak. Ezt azzal indokolta, hogy az egyezményt még Ford elnöksége alatt írták alá. A mostani tárgyalásokon hírek szerint az amerikaiak arra akarják ösztönözni a törököket, hogy legyenek együtt- működőbbek a ciprusi helyzet konszolidálásában. Törökország ugyanakkor türelmetlen amiért még mindig késik az amerikai fegyverszállítások 1974-ben elrendelt megtiltásának feloldása. _.-.r (Mm f A dél-amerikai kontinens iéiekszámra és területre legnagyobb állama, Brazília olyan politikai és gazdasági nehézségek sodrába került, amelyek megkérdőjelezhetik eddigi sze- , repét, s a továbbiakban hatással lehetnek egész Lalin- Amerika sorsára. Brazíliában 1964-ben á korábbi, haladó polgári reform- törekvéseket hordozó kormánytól jobboldali katonai puccs ragadta el a vezetést. Ettől kezdve Brazília politikai szempontból az Egyesült Államok legfontosabb szövetségese lett a nyugati féltekén. Ügy tűnt, hogy a katonai diktatúra Brazíliája fokozatosan „regionális nagyhatalommá” növekszik. A washingtoni politika azt várta ettől, hogy Brazília kihasználja óriási gazdasági tartalékait, a szubkontinens hegemén országává válik, s mintegy „kordában tartja” Washington stratégiai és gazdasági érdekei számára Dél-Amerikát. AZ USA „HELYTARTÓJA” A feladat megvalósítása elé egyre nagyobb akadályok tornyosulnak. A politikai felszín még nyugodt és Brazília látszólag továbbra is betölti az Egyesült Államok ..dél-amerikai helytartójának” szerepét. A rezsim lényege változatlan: az ország továbbra is egyértelműen katonai diktatúra. Mélyebb vizsgálat azonban Brazília : Repedések a páncélon már arra a megállapításra vezet, hogy ez a diktatúra Is mutat bizonyos hajszálrepedéseket. A változás kezdete nagyjából egybeesik azzal az időponttal, amikor a jelenlegi államelnök, Geisel tábornok 1974-ben átvette a hatalmat elődjétől, Emilio Médici tábornoktól., ' A Médici-rezsim olyan brutalitással kormányzott, hogy a katonai rendszert abban az időszakban egyértelműen fasiszta vonásokkal ruházta fel. Az ellenzék eltiprásának, a szélsőjobboldali terrornak és kínzásoknak ezt a rendszerét nem utolsósorban az tartotta életben, hogy éppen az 1964- től 1974-ig tartó évtizedben zajlott le az úgynevezett „brazil gazdasági csoda”. A brazil nagytőke, az országban beruházó nagy nemzetközi (elsősorban észak-amerikai) monopóliumok és a durva diktatúrát gyakorló katonai kaszt ebben az időszakban természetes szövetségések voltak, egymás hatalmát erősítették. A gazdasági fellendülés idején a nemzeti termék növekedésének évi üteme tíz százalék körül volt, tehát világméretekben a fejlődés ütemét csak Japánéhoz lehetett hasonlítani. A katonai diktatúra IehetetNÖGRÁD - 1977. február 22., kedd lenné tette a munkásszervezetek működését- Így a fellendülés időszakában csökkent a reálbér, s az olcsó munkaerő vált a gazdaságnövekedés egyik motorjává. Ugyanakkor nem hajtottak végre szerkezeti változásokat az iparban. Nem létesítettek komoly méretű nehéz- és gépipart. A fellendülést a tartós fogyasztási cikkek rohamos termelésének növekedésére építették, s az a hatalmas ország ‘ területének viszonylag kis részére összpontosult. Rio de Janeiro és Sao Paolo körzetében, az ország területének 18 százaléknyi részén koncentrálódott a nemzeti jövedelem 86 százaléka. A GAZDASÁGI CSODA VÉGE A fejlődés nagyszabású inflációval és a külföldi adósságok növekedésével járt ugyan, de amíg tartqtt a túlfűtött konjunktúra, a gazdaság még elviselte ezeket a terheket. Az olajválság kirobbanása 1973. végén gyakorlatilag végetvetett a fellendü- • lésnek, annál is inkább, mert Brazília csak igen kevés olajat termel és 1974-ben már évi hárommilliárd dollárt kellett kiadnia olajvásárlásra. Amikor tehát Geisel, a jelenlegi tábornok-elnök átvette a* hatalmat elődjétől, a „brazil gazdasági csoda” korszaka már véget ért. Ez egyben azt is jelentette, hogy a „hét szűk esztendő” kezdetén felbukkantak a diktatúrát gyakorló katonai kaszt, valamint a brazil nagyipar és banktőke közötti nézetkülönbségek. A háttérben pedig ott feszült az igazi ellentét: a „ gazdaság] lag és politikailag kisemmizett tömegek nyomása, amelyet csak a rendőrterror fenntartásával lehetett a felszín alá szorítani! A gazdasági fordulat kényszerítette Geisel tábornokot és a vezérkar egy részét arra, hogy némi módosítást hajtson végre a katonai diktatúra stílusán. A legszélesebb tömegekkel, valamint a szakszervezetekkel és a baloldali mozgalmakkal szemben az elnyomás keménysége nem enyhült- Ugyanakkor maga a kormány hozott létre egy polgári centrista ellenzéki pártot, a „brazil demokratikus mozgalmat” (MNB). Az volt a célja, hogy levezesse a középpolgárság, sőt, az ipari és banktőke egy részének nyugtalanságát és az új szervezetet „biztonsági szelepnek” használja. A mesterségesen létrehozott ellenzék azonban az általános elégedetlenség gyűjtőmedencéjévé vált, ami 1976. novemberében a katonai rendszer komoly politikai vereségéhez vezetett. Községi választásokat tartottak Brail/ eg áll £fJJ oil ások (Folytatás az l. oldalról) problémáit. Tavaly egyik vasút sem érte el az előírt szállítási teljesítményt. Az elmaradás csak részben terheli a két vasutat, fő oka. az egyenetlen terhelés volt. Az év első felében komolyabb export-import feladat nélkül maradt mindkét vasút, a második fél évben pedig már nem tudták pótolni az elmaradást, Záhonyban gyakran torlódott az árutömeg, göndot okozva a folyamatos átadásban, átvételben. A mostani tárgyalásokon a külkereskedelmi szervek közreműködésével sorra vették a két vasút export-, import-, valamint tran/.itszállítási feladatait, erre annál is inkább szükség van, mert erősen növekszik az idén a két vasút feladata. A tervek szerint a múlt évi 14,5 millió tonna áruval szemben mintegy 18 millió tonna áru továbbítása hárul például a záhonyi körzetre. A MÁV-nak gondoskodnia kell a Szovjetunióból, a hazánkon keresztül Nyugatra, délre és onnan a Szovjetunióba irányuló forgalom zavartalan lebonyolításáról. Az egyeztető tárgyalásokon az élő állatok, a fűrészáruk1 stb. gyors átrakása érdekében külön."éle rakodási szabályokban állapodtak meg. Határozott intézkedéseket hoztak a Szovjetunióból érkező személygépkocsik átrakásának egyszerűsítésére, gyorsítására, -a Jugosz'áviába iránvuló szállítmányokhoz kisegítésként például a' jugoszláv vasúttól kértek speciális vagonokat. Elhatározták azt is, hogy a magyar exportalma-szállít- mányokat a korábbi gyakorlattól eltérően már magyar területen szovjet vaaonokba rakják. A kocsifordulók gyorsításában anyagilag is érdekelté tették mindkét vasutat. A két- és háromoldalú tervegyeztető tárgyalásokon —■ mondotta befejezésül a. MÁV vezérigazgató-helyettese • — megteremtettük' a lehetőségeket az idei nagyobb feladatok végrehajtásához. Közös terveink teljesítésének, kapacitásaink gazdaságos kihasználásának. a kapkodás- és zavarmentes munkák fontos alapfeltétele azonban az egyenletes árufelad.ás. Ezt kértük elsősorban a velüms együtt tárgyaló külkereskedelmi partnerektől. (MTI) Cunhal nyilatkozata a demokráciáról Alapvető a kommunisták és a szocialisták együttműködése Simó Endre, az MTI tudósítója jelenti: Alvaro Cunhal, a Portugál Kommunista Párt főtitkára nyilatkozatot adott országának politikai helyzetéről az MTI lisszaboni tudósítójának. „Aggódunk országunk politikai helyzetének közeljövőben várható alakulása miatt. A nemzetközi imperializmus támogatta portugál jobboldal arra törekszik, hogy nyíltan reakciós kormányt csikarjon ki, vagy rábírja a szocialista pártot a jobboldallal való koalíciós összefogásra. A PSZP-kormány a tőke pozícióinak helyreállítására és a demokratikus forradalom alapvető vívmányai, az államosítások, - a földreform és a munkásellenőrzés ellen irányuló politikájával megnyitja a kaput a külföldi monopóliumok uralma előtt. Folytatódik a fasiszta összeesküvés is” — mondta Cunhal. A PKP a demokratikus alternatíva tervét állítja szembe a jobboldali alternatívával: ez a kormány politikájának módosítását és olyan kabinet megalakítását jelentené, amely folytatja a fasizmus megdöntése után végbement zíliában. A katonai kormány által ellenőrzött uralkodó párt, az „Aréna” üggyel- bajjal megszerezte ugyan a többséget, de az ország valamennyi fontos nagyvárosában és ipari körzetében az ellenzék győzött. POLGÁRI ELNÖKÖT Az idei év alighanem döntő jelentőségű lesz Brazília közvetien jövője szempontjából, hiszen 1978. elején újra elnökcserére kerül sor. Az elnökcserét egyáltalán nem lehet lefutottnak tekinteni. A Geisel-rezsimre kétirányú nyomás nehezedik. Az egyik nyomás forrása a vezérkar legreakciósabb csoportja, amely a gazdasági és politikai feszültségek növekedésére, a régi típusú katonai 'terrorkormányzat visszaállításával akar válaszolni, s rávenni Geisel tábornokot, hogy e csoport valamelyik tagját jelölje ki utódjául. A polgári ellenzéki körök, valamint a bank- és ipari tőke egy része viszont úgy látja, hogy a katonai kormányzás módszereivel már nem lehet megoldani Brazília társadalmi és politikai problémáit. Ezért e csoportok követelése az, hogy jö" vőre polgári elnök kerüljön Brazília élére, a polgári szabadságjogokat legalább rész- . ben állítsák vissza és a hadsereg a háttérből „garantálja” a nagytőkét képviselő polgári kormányzat stabilitását- —i—e. gazdasági és társadalmi át-; alakulást. Cunhal úgy vélekedett, annak ellenére, hogy a jobboldal teret nyert, a PSZP pedig engedményeket tesz neki és a nemzetközi monopoltőkének, vannak olyan demokratikus, haladó erők az országban, amelyek képesek szavatolni a demokráciát és fejlesztését. Utalt a szakszervezetekre, amelyeknek egysége megerősödött a közelmúltban megtartott kongresszuson; a mezőgazdasági tsz-ekre, a közös gazdaságokra és a ki termel ők egyesületeire, hozzáfűzte: a fegyveres erők kötelékében továbbra Is nagyon erős április 25. szelleme és a köz- társasági alkotmányhoz Hű erős áramlat működik. ^Bízunk abban, hogy a negatív fejlemények ellenére, s bár sok buktatón, kerülőúton át,1 mégis sikerül megvédeni a demokráciát, alapvető vívmányaival együtt ég tovább lépni »április 25« útján” — mondta. A PKP szeretne ugyan ösz- szefogni a PSZP-vel, de ez eddig azért nem sikerült, mert a PSZP következetesen eluta-. sí tóttá a KP-nak közős platform kialakításának megvitatására tett javaslatát. „A kommunisták és a szocialisták együttműködése oly alapvető a demokrácia léte szempontjából, hogy .nekünk a lényeges nézeteltérések ellenére is türelmesen arra kell törekednünk, hogy a két párt egyetértésre jusson” —mondta • Cunhal. Hozzáfűzte, a kommunista és * szocialista dolgozók testvériesen együttműködnek sok vállalatnál, a mezőgazdaságban, sok szak- | szervezetben, a társadalmi és : a politikai élet különféle területein, növekszik azoknak a szocialistáknak a száma, akik a kommunisták felé fordulnak. „Hisszük, hogy ez a folyamat végül is meghatározza - majd a PSZP szövetségi politikáját, jóllehet a szocialista vezetők most jobbra orientálódnak és ezzel a politikájukkal veszélybe sodorják a demokráciát.” Cunhal a forradalmi vívmányokat fenyegető veszélyek között megemlítette az állam- apnarátus összetételét. A kommunisták azt javasolják a súlyos gazdasági gondok orvoslására, hogy a nemzeti forrásokra támaszkodjanak és mozgósítsák a dolgozókat olyan demokratikus gazdaságpolitikával, amely összhangban van a forradalom által mélyrehatóan átalakított gazdasági-társadalmi szerkezettel. Javasolják Portugália nemzetközi kapcsolatainak kiszélesítését és sokrétűbbé tételét, különösen a Szocialista és a „harmadik világ” országaival kialakított gazdasági és kulturális együtt-, működés elmélyítését, i
