Nógrád. 1977. február (33. évfolyam. 26-49. szám)
1977-02-17 / 40. szám
Régészeti lelet a tolólapáton ALIG EGY HÓNAPJA történt, hogy egy traktoros Szurdokpüspöki és Pásztó határában leállította DT—75-ös tolólapátos erőgépét és kiszállt belőle. Nem műszaki hiba kényszerítette erre a vanyarci Jakus Pált, hanem néhány vasdarab, amely a szemébe ötlött. „Nem értek az ilyesmihez, de érték is lehet” — gondolta és egy kupacba félretette az ismeretlen, de mindenképpen nagyon réginek tűnő tárgyakat. Amikor főnökei, Molnár Csaba főmérnök és Huber Pál építésvezető a Középzagyvai Vízgazdálkodási és Talaj- védelmi Társulattól kijöttek, átadta nekik a „kollekciót”. Ezután már igen gyorsan peregtek az események — a több száz éve föld alatt rejtőző tárgyak becsült „életkorához” viszonyítva pillanatok alatt. A leletet megmutatták Zeke Sándornak, a társulat elnökének is, i aki megkérte Scheili Lászlót, a talajvédelmi főagronómust, mutassa meg szakértőnek, vajon mire bukkantak. Pintér Nándor, a pásztói helytörténeti múzeum vezetője honfoglalás korinak becsülte a tárgyakat és. a másnap talált cserépdarabókkal és csontokkal együtt elvitte régészszakértőhöz Szécsénybe. Kiderült, hogy pár száz évvel még korábban kerültek föld alá. szkíta emlékek. — Nem lehettek ostoba emberek a szkíták — jegyzi meg mosolyogva Scheili László. — A pásztóiak által jól ismert Büge-tető felőli részen, ahonnan szép kilátás nyílik a Zagyva völgyére, ott bukkant rá Jakus Pál a 15— 20 darabból álló leletre. Nyílhegyek, zabla, különböző kéziszerszámok, majd a másnapi keresésnél cserepek és csontok kerültek elő. A cégünk által végzett munka természete olyan, hogy nagyon nem is lepődtünk meg, amikor ezekről a régiségekről hallottunk. „Vallatjuk a földet” egy-egy építkezésnél. Előfordul, hogy termelésre sosem használt területen végzünk hasonló munkákat, ahol talán még senki sem bolygatta meg a talajt. Véleményem szerint dicséret illeti azt a traktorost, aki vette a fáradságot és leszállt a gépről, megnézni, mik is azok a vasdarabok. Nagyon örültünk ennek a lelkiismeretességnek — hiszen valószínűleg értéket mentett meg. ZEKE SÁNDOR ELNÖK visszaemlékszik, egy korábbi esetre. — A mátraszőllősi sóderbányában dolgoztunk. Figyelmeztettem a kotrógépeseket, hogy vigyázzanak, errefelé könnyen bukkanhatnak régiségekre, régészeti tárgyakra. Így is történt — cserepek törmelékére figyeltek fel. Sajnos, annyira szétmállott már, hogy a levegőre kerülve, szinte szénporként elom- lott. Foglalkoztatta a fantáziánkat, vajon mi lehetett ezen a helyen: konyha, edénytároló? ... Ez is jó kilátást biztosító hely: magaslaton van, a tari szurdokig el lehet látni, jók lehettek a legelők is a környéken. Most azt várjuk nagyon, mi lesz a sorsa a nemrégiben talált leletnek? A kérdést Pintér Nándornak „továbbítottam”. — Jó hírt közölhetek: a tárgyak konzerválás és pontos „minősítés” után visszakerülnek hozzánk. Pásztora. Március 20-án nyílik egy felújított állandó kiállítás a .helytörténeti múzeumunkban Pásztó őskori és középkori történetéről. Ha a szécsényi múzeumban restaurálták, ezek a szkíta emlékek e kiállítás értékes részét képezik majd. Ha magánkézben maradnak hasonló eszközök, cserepek, bizony, hamar tönkremennek a szakszerű konzerválás nélkül. — Milyen értéket jelent ez a leletegyüttes? — Nemcsak Pásztónak. de Nógrád megyének is érték — az időszámításunk előtti IV— V. századból, a szkíta néptörzs újabb tartózkodási helyéről kaptak jelzést a történészek. Ez a népvándorlás korabeli törzs vég;gvonu!t egész Európán — megyénkben már másutt is. pé’dául Ho- mokterenyén — bukkantak szkíta emlékekre. A mostani értékét az emeli, hogy viszonylag komplett, többféle tevékenységről árulkodó leletegyüttes. Néhány évvel ezelőtt a tari termelőszövetkezetből, Kanyó Bálint főag- ronómustól futott be hasonló jelzés: régi emlékekre bukkantak. A lelet: őskori mam- mutcsont — ma a Nemzeti Múzeum őslénytárában tekinthető meg. Mindig nagy örömet okoz a múlt kutatóinak, gyakran értéket jelent a szűkebb és tágabb közösségnek, ha a hasonló eseteket bejelentik. Senkinek sem lehet közömbös, hogy egy-egy magánszemélynél rövid ideig mutogatható tárgy, vagy közkincs válik az így talált régészeti emlékekből. AZT SENKI SEM VITATJA, hogy múltunk „köztulajdon”, a közösség szellemi kincse. Azt is egyre többen ismerik, mit mond a múzeumi törvény: a jogi vagy magánszemélyek tulajdonában álló régészeti vagy történeti jelentőségű emlékeket meg kell menteni, be kell jelenteni a szakmúzeumoknak. Rémé1 jük, ez egyre általánosabbá válik a mindennapos gyakorlatban is, a fent említett példák nem számítanak már eseménynek. Az esemény csak az lesz: „Üjabb láncszemre bukkantak a szkíták magyar- országi tartózkodásának történetében...” — M — Képernyőn a Rosenberg házaspár tragédiája 1950. júniusában urániumlopás miatt letartóztatják David Greenglass-t, Julius Rosenberg sógorát. Ez ügyben hamarosan Júliust is behívják az FBI irodájába, majd hazaengedik. A házaspár élete látszólag nyugodtan folyik tovább, nem is sejtik, hogy az államhatalom olyan vallomást csikart ki Greeng- lassból, hogy Julius volt a felbújtó. A könyörtelen gépezet szorgalmasan gyártja a terhelő' adatokat, majd egy váratlan pillanatban lecsap... így kezdődik az a négyrészes, színes francia filmsorozat, amely az eredeti dokumentumokra építve követi nyomon a Rosenberg- házaspár és ezen keresztül az ötvenes évek Amerikájának tragédiáját. A február 24-én kezdődő tévésorozatot Alain Decaux írta, felhasználva a kor írásos és filmdokumentumait. A külföldön is nagy sikerrel vetített film hatását nagyban fokozza a főszereplők, köztük Marie-José Nat, Gilles Segal, Jean Topatrt, Francois Darbon és mások játéka. A Pannónia Filmstúdióban készült szinkronban Bánsági Ildikót, Márton Andrást. Haumann Pétert, Csákányi Lászlót, Moór Mariannt és másokat hallhatják a nézők. áCö-SKab»o Imre: Visszatérő utazás ( Kisregény) 16. Feri az igent úgy mondta ki, hogy közbén arra gondolt, nem akar ilyen székben ülni többet. A bordó fotel zavarta. Nevét úgy írta be az anyakönyvbe, mintha most tanulna írni. A betűk csipkések lettek. A taxiban megnézte az igazolványát, a bélyegzés alatt ott állt: nős. x Már harmadnap dolgozni ment. Amint belépett a műhelyajtón, valaki elkiáltotta magát: — Figyelem! Itt az új ember! Köré csoportosultak. A kérdések özöne zúdult rá. — Hogy érzed magad? — -Ültessétek le, nem látjátok, hogy jártányi ereje sincs? — Ment minden simán? — Fordulj csak a világosság felé! — Átlátni a fülén! — Hagyjátok abba már — mondta az öreg. — Biztosan nem bírta cérnával. — Dobjunk össze egy spul- niravalót. Nevettek. Az újonnan nősültek kereszttüzén át kellett esni. Napokon keresztül ez volt a beszédtéma. A nagy esemény. De mint általában a csodák, ez is fényét vesztette. Más izgatta az embereket. Látták Mezeit egv nővel, aki két fejjel magasabb volt nála. — Ha meg akarod csókolni, sámlira állsz? A napok, az események teltével lassan kitavaszodott. Ferit áthelyezték egy raktárba anyagkiadónak. Emelték az 1 órabérét egy forinttal. Nem kellett fizikai munkát végeznie. Váratlanul érte ez a lehetőség. Előrelépést jelentett ez számára, a pénzt nemcsak az erejével kereste. Aztán újabb lehetőségek bontakoztak ki előtte. TÉFVhoz akarta elvinni sofőrnek az új rokonok egyike, aki maga is volán mellett töltötte napjait. Kamionvezetőként dolgozott és napokon keresztül járta Európát. — Ha akarod, beviszlek. Egy év múlva kocsira kerülsz. Addig megszerzed a jogsit. Aztán tied a világ Constantától Hamburgig. Éjszakákon át nyugtalanul aludt. Elképzelte az országutakat.. — Nem lehet rossz foglalkozás. Kedvem volna hozzá — mondta. Erzsinek nem tetszett. — Állandóan úton lennél. Nem nős embernek való az, csak olyannak, aki szeret csavarogni. Nem hagyta nyugodni a gondolat, ha buszra szállt, a vezetőt figyelte. — Elmegyek! Motorszerelő-szakmát is tanulhatok. Beszélni kell Erzsivel. Csak egy pár év, világot látok legalább. Erzsi hallani sem akart róla. Feri továbbra is szerszámokat adott ki a raktárból. A napok úgy teltek, mint eddig. Egyre kevesebbet gondolt Hamburgra, az országutak szürke sávjára. Csavargóélet az, nem nekem való — mondta egyszer később. X Nem telt el egészen két év attól a délelőtti naptól, amikor Féri leszállt a gyorsról <1 Nv)GRÁD - 1977. febiuát 17., csütörtök | Üjabb részeket adnak át a Győri Közlekedési Távközlési Műszaki Főiskolán. Július közepén megkezdték a Győri Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola szakaszos átadását. Szeptembertől már egy újabb kollégiumot, tanul mányi épületet és laboratóriumi házat vehetnek igénybe a hallgatók. 1977 decemberére teljesen elkészül a győri főiskola A megyei pedagógus szb tárgyalta Szakrendszerű oktatás a balassagyarmati járásban A pedagógus-szakszervezet Nógrád megyei bizottsága évről évre folyamatosan vizsgálja, elemzi egy-egy járás, vagy város pedagóguson unkaerő- gazdálkodását. Legutóbbi ülésén e témában a balassagyarmati járási szakszervezeti bizottság jelentését vitatta meg, s figyé’emre méltó javaslatokat tett a nevelői ellátottság javítására. Az intézmények munkaerőhelyzete A balassagyarmati járásban 26 óvoda, 14 önálló igazgatású általános iskola és 14 tagiskola működik. Az óvodai csoportok száma évről évre és kilépett a pályaudvar kapuján. Akkor elmenekült otthonról, úgy érezte, kevés számára ott a tér, valami nagyot akart csinálni, de ő maga sem tudta sohasem megfogalmazni, mi lett volna az. Most is vitatkozott önmagával, hogy valami több kellett volna, valami nagyobb dolog, vagy talán ez volt a jó? A kérdés ott volt előtte, de nem tudott rá megfelelő választ találni, pedig sokat gondolkozott ezen. Ez a két év, az események mégsem változtatták meg. A szakma, a tapasztalat, a feleség még nem volt számára a teljes rév. Dunaharaszti is csak a falut juttatta^ eszébe. Pestre jött. és mégsincs ott. Mindig úgy érezte és nem tudott ettől az érzéstől szabadulni, hogy a főváros nem akarja őt befogadni. Évekig lakhatna itt. akkor is minden idegen maradna számára. Sokáig vitatkozott Erzsivel, mit tegyenek. Talán a harmadik hónap végén született meg a végleges döntés: visszamennek. Ambrus Feri ma dolgozott utoljára. A műhelyben megállították : — Hallom, vidékre költözöl? — kérdezte Sülé. — Igen. visszamegyek! — mondta Feri. [Folytatjuk) növekedett, jelenleg 43 csoportban folyik a 3—6 éves gyermekek nevelése, oktatása. Az utóbbi két-három évben történt csoportfej leszté- ßek kedvezöe; hatottak az óvodás korú gyermekek intézményes elhelyezésére, azonban nem tudtak lépést tartani az óvónői létszám megfelelő szintű fejlesztésében. A járásban 64 óvónő dolgozik, közülük negyvennégyen felső-, öten középfokú végzettséggel rendelkeznek, hárman szakközépiskolában szereztek képesítést, tizenketten pedig képesítés nélkül dolgoznak. Az általános iskolai szak- rendszerű oktatás fejlesztése érdekében — a közoktatás-politikai határozat végrehajtásáért — fokozatosan vadították meg az iskolák körzetesítését. így a járás tanulóinak csak kis hányada tanul úgy, hogy nem részesül szakrendszerű oktatásban. A körzetesítés megvalósítása sokat segít a központi iskolák pedagógusellátásán, a körzetesített tanintézetekből sok szakos nevelő került az önálló igazgatású tanintézetekhez. Némely községben problémát jelentett, hogy a körzeti központ nem tudta megfelelő lakással fogadni a szakképzett nevelőket. A mostani helyzet szerint a balassagyarmati járás tanerőszükséglete 211. ezzel szemben a betöltött állások száma 204. A járásban működő pedagógusok 17,1 százaléka képesítés nélküli. A szakosan leadott órák aránya alaesony, csupán 62,7 százalékos. A jelentős számú képesítés nélküli nevelő alkalmazása ellenére itt javulás mutatkozik, s. ez az eredmény nem kis erőfeszítésébe kerül a művelődésügyi osztálynak. Lehetősén: az oklevél megszerzésére A balassagyarmati járásban a pedagógushiány évek óta nyomasztó. De bármennyire vitatható a képesítés nélküli pedagógusok foglalkoztatásának helyessége a munkaerő- utánpótlásnak ez fontos bázisa. Ha így van — állapították meg a szakszervezeti tisztség- vise’ők is —, akkor biztosítani kel a továbbtanulásukat. Az elmúlt években 3o képesítés nélküli nevelő közül 25 kezdte meg tanulmányait a felsőfokú tanintézetekben. Az új tanévben további tizenegy kezdi meg tanulmányait a művelődésügyi osztálv ösztönzésére a tanárképző és tanítóképző főiskolákon. Sokat javított a helyzeten az a miniszteri utasítás is, amely a képesítés nélküli nevelők fizetését rendezte. 1976. szeptemberéig a képesítés nélküli pedagógusokat csak 1000 forintos fizetéssel lehetett munkába állítani. Az új utasítás lehetővé teszi, hogy a tanítói, tanári munkakörben alkalmazott képesítés nélküli pedagógus, a végzett munkától függően 1450—1900 forint fizetést kapjon. Ez a rendelkezés sokat javított a balassagyarmati járás helyzetén is, mert minőségi válogatásra is sor kerülhetett. A pedagógusok lakáshelyzete Az elmúlt ötéves tervben 31 pedagógus1 akás épült kedvezményes kölcsönből a járás területén. Ez a fejlődés szép, de a fiatal kezdő nevelők helyzetét nemigen javította. A szakszervezeti tisztségviselőknek az a véleménye, hogy növelni kellene a szolgálati lakások számát, a meglevők javítására, tatarozására több gondot kellene fordítani. Azok a községi tanácsok járnak el helyesen, aho1 megoldják a nevelők lakásproblémáját, mert ott javul az oktatás színvonala, egyre többen pályáznak községükbe Ezekről az intézkedésekről elismerőleg nyilatkoztak a szakszervezeti tisztségviselők. Az is igaz — és ez teljesen érthető —, hogy Balassagyarmat erős vonzást gyakorol a pedagógusmunkaerőmozgásra a balassagyarmati járásban. Az elmúlt öt év alatt mintegy 35 járási neve’ő került a városhoz. Ha a balassagyarmati járásban tanító pedagógusok lakáshelyzetét megoldják a községi tanácsok, akkor kisebb lesz az elvándorlás, Erre is sok jó példa van. Érdeke a járás községi tanácsainak is. mert alapvető kívánalom, hogy jól felszerelt iskolákban, képzett szakemberek tanítsák a községekben élő gyermekeket — s. —ó. / I
