Nógrád. 1977. február (33. évfolyam. 26-49. szám)

1977-02-17 / 40. szám

Régészeti lelet a tolólapáton ALIG EGY HÓNAPJA történt, hogy egy traktoros Szurdokpüspöki és Pásztó ha­tárában leállította DT—75-ös tolólapátos erőgépét és ki­szállt belőle. Nem műszaki hiba kényszerítette erre a vanyarci Jakus Pált, hanem néhány vasdarab, amely a szemébe ötlött. „Nem értek az ilyesmihez, de érték is le­het” — gondolta és egy ku­pacba félretette az ismeret­len, de mindenképpen nagyon réginek tűnő tárgyakat. Ami­kor főnökei, Molnár Csaba főmérnök és Huber Pál épí­tésvezető a Középzagyvai Vízgazdálkodási és Talaj- védelmi Társulattól kijöttek, átadta nekik a „kollekciót”. Ezután már igen gyorsan peregtek az események — a több száz éve föld alatt rej­tőző tárgyak becsült „élet­korához” viszonyítva pillana­tok alatt. A leletet megmu­tatták Zeke Sándornak, a társulat elnökének is, i aki megkérte Scheili Lászlót, a talajvédelmi főagronómust, mutassa meg szakértőnek, va­jon mire bukkantak. Pintér Nándor, a pásztói helytörténeti múzeum vezető­je honfoglalás korinak becsül­te a tárgyakat és. a másnap talált cserépdarabókkal és csontokkal együtt elvitte ré­gészszakértőhöz Szécsénybe. Kiderült, hogy pár száz év­vel még korábban kerültek föld alá. szkíta emlékek. — Nem lehettek ostoba emberek a szkíták — jegyzi meg mosolyogva Scheili László. — A pásztóiak által jól ismert Büge-tető felőli részen, ahonnan szép kilátás nyílik a Zagyva völgyére, ott bukkant rá Jakus Pál a 15— 20 darabból álló leletre. Nyíl­hegyek, zabla, különböző ké­ziszerszámok, majd a másna­pi keresésnél cserepek és csontok kerültek elő. A cé­günk által végzett munka természete olyan, hogy na­gyon nem is lepődtünk meg, amikor ezekről a régiségek­ről hallottunk. „Vallatjuk a földet” egy-egy építkezésnél. Előfordul, hogy termelésre sosem használt területen vég­zünk hasonló munkákat, ahol talán még senki sem bolygat­ta meg a talajt. Véleményem szerint dicséret illeti azt a traktorost, aki vette a fárad­ságot és leszállt a gépről, megnézni, mik is azok a vas­darabok. Nagyon örültünk ennek a lelkiismeretességnek — hiszen valószínűleg értéket mentett meg. ZEKE SÁNDOR ELNÖK visszaemlékszik, egy korábbi esetre. — A mátraszőllősi sóder­bányában dolgoztunk. Figyel­meztettem a kotrógépeseket, hogy vigyázzanak, errefelé könnyen bukkanhatnak régi­ségekre, régészeti tárgyakra. Így is történt — cserepek törmelékére figyeltek fel. Sajnos, annyira szétmállott már, hogy a levegőre kerül­ve, szinte szénporként elom- lott. Foglalkoztatta a fantá­ziánkat, vajon mi lehetett ezen a helyen: konyha, edény­tároló? ... Ez is jó kilátást biztosító hely: magaslaton van, a tari szurdokig el lehet látni, jók lehettek a legelők is a környéken. Most azt vár­juk nagyon, mi lesz a sorsa a nemrégiben talált leletnek? A kérdést Pintér Nándor­nak „továbbítottam”. — Jó hírt közölhetek: a tárgyak konzerválás és pon­tos „minősítés” után vissza­kerülnek hozzánk. Pásztora. Március 20-án nyílik egy fel­újított állandó kiállítás a .helytörténeti múzeumunkban Pásztó őskori és középkori történetéről. Ha a szécsényi múzeumban restaurálták, ezek a szkíta emlékek e ki­állítás értékes részét képezik majd. Ha magánkézben ma­radnak hasonló eszközök, cse­repek, bizony, hamar tönkre­mennek a szakszerű konzer­válás nélkül. — Milyen értéket jelent ez a leletegyüttes? — Nemcsak Pásztónak. de Nógrád megyének is érték — az időszámításunk előtti IV— V. századból, a szkíta nép­törzs újabb tartózkodási he­lyéről kaptak jelzést a tör­ténészek. Ez a népvándorlás korabeli törzs vég;gvonu!t egész Európán — megyénkben már másutt is. pé’dául Ho- mokterenyén — bukkantak szkíta emlékekre. A mostani értékét az emeli, hogy vi­szonylag komplett, többféle tevékenységről árulkodó le­letegyüttes. Néhány évvel ezelőtt a tari termelőszövet­kezetből, Kanyó Bálint főag- ronómustól futott be hasonló jelzés: régi emlékekre buk­kantak. A lelet: őskori mam- mutcsont — ma a Nemzeti Múzeum őslénytárában te­kinthető meg. Mindig nagy örömet okoz a múlt kutatói­nak, gyakran értéket jelent a szűkebb és tágabb közös­ségnek, ha a hasonló eseteket bejelentik. Senkinek sem le­het közömbös, hogy egy-egy magánszemélynél rövid ideig mutogatható tárgy, vagy köz­kincs válik az így talált ré­gészeti emlékekből. AZT SENKI SEM VITAT­JA, hogy múltunk „köztu­lajdon”, a közösség szellemi kincse. Azt is egyre többen ismerik, mit mond a múzeu­mi törvény: a jogi vagy ma­gánszemélyek tulajdonában álló régészeti vagy történeti jelentőségű emlékeket meg kell menteni, be kell jelenteni a szakmúzeumoknak. Rémé1 jük, ez egyre általánosabbá válik a mindennapos gyakor­latban is, a fent említett pél­dák nem számítanak már eseménynek. Az esemény csak az lesz: „Üjabb láncszemre bukkantak a szkíták magyar- országi tartózkodásának tör­ténetében...” — M — Képernyőn a Rosenberg házaspár tragédiája 1950. júniusában uránium­lopás miatt letartóztatják David Greenglass-t, Julius Rosenberg sógorát. Ez ügy­ben hamarosan Júliust is be­hívják az FBI irodájába, majd hazaengedik. A házas­pár élete látszólag nyugodtan folyik tovább, nem is sejtik, hogy az államhatalom olyan vallomást csikart ki Greeng- lassból, hogy Julius volt a felbújtó. A könyörtelen gé­pezet szorgalmasan gyártja a terhelő' adatokat, majd egy váratlan pillanatban lecsap... így kezdődik az a négyrészes, színes francia filmsorozat, amely az eredeti dokumen­tumokra építve követi nyo­mon a Rosenberg- házaspár és ezen keresztül az ötvenes évek Amerikájának tragédiáját. A február 24-én kezdődő tévé­sorozatot Alain Decaux írta, felhasználva a kor írásos és filmdokumentumait. A külföldön is nagy siker­rel vetített film hatását nagy­ban fokozza a főszereplők, köztük Marie-José Nat, Gilles Segal, Jean Topatrt, Fran­cois Darbon és mások játé­ka. A Pannónia Filmstúdió­ban készült szinkronban Bán­sági Ildikót, Márton Andrást. Haumann Pétert, Csákányi Lászlót, Moór Mariannt és másokat hallhatják a nézők. áCö-SKab»o Imre: Visszatérő utazás ( Kisregény) 16. Feri az igent úgy mondta ki, hogy közbén arra gondolt, nem akar ilyen székben ül­ni többet. A bordó fotel za­varta. Nevét úgy írta be az anyakönyvbe, mintha most tanulna írni. A betűk csipké­sek lettek. A taxiban meg­nézte az igazolványát, a bé­lyegzés alatt ott állt: nős. x Már harmadnap dolgozni ment. Amint belépett a mű­helyajtón, valaki elkiáltotta magát: — Figyelem! Itt az új em­ber! Köré csoportosultak. A kér­dések özöne zúdult rá. — Hogy érzed magad? — -Ültessétek le, nem lát­játok, hogy jártányi ereje sincs? — Ment minden simán? — Fordulj csak a világos­ság felé! — Átlátni a fülén! — Hagyjátok abba már — mondta az öreg. — Biztosan nem bírta cér­nával. — Dobjunk össze egy spul- niravalót. Nevettek. Az újonnan nő­sültek kereszttüzén át kellett esni. Napokon keresztül ez volt a beszédtéma. A nagy esemény. De mint általában a csodák, ez is fényét vesz­tette. Más izgatta az embere­ket. Látták Mezeit egv nővel, aki két fejjel magasabb volt nála. — Ha meg akarod csókol­ni, sámlira állsz? A napok, az események tel­tével lassan kitavaszodott. Ferit áthelyezték egy raktár­ba anyagkiadónak. Emelték az 1 órabérét egy forinttal. Nem kellett fizikai munkát végeznie. Váratlanul érte ez a lehetőség. Előrelépést jelen­tett ez számára, a pénzt nem­csak az erejével kereste. Aztán újabb lehetőségek bontakoztak ki előtte. TÉFV­hoz akarta elvinni sofőrnek az új rokonok egyike, aki ma­ga is volán mellett töltötte napjait. Kamionvezetőként dolgozott és napokon keresz­tül járta Európát. — Ha akarod, beviszlek. Egy év múlva kocsira ke­rülsz. Addig megszerzed a jogsit. Aztán tied a világ Constantától Hamburgig. Éjszakákon át nyugtalanul aludt. Elképzelte az ország­utakat.. — Nem lehet rossz foglal­kozás. Kedvem volna hozzá — mondta. Erzsinek nem tet­szett. — Állandóan úton lennél. Nem nős embernek való az, csak olyannak, aki szeret csa­varogni. Nem hagyta nyugodni a gondolat, ha buszra szállt, a vezetőt figyelte. — Elmegyek! Motorszerelő-szakmát is ta­nulhatok. Beszélni kell Erzsi­vel. Csak egy pár év, világot látok legalább. Erzsi hallani sem akart ró­la. Feri továbbra is szerszámo­kat adott ki a raktárból. A napok úgy teltek, mint eddig. Egyre kevesebbet gondolt Hamburgra, az országutak szürke sávjára. Csavargóélet az, nem ne­kem való — mondta egyszer később. X Nem telt el egészen két év attól a délelőtti naptól, ami­kor Féri leszállt a gyorsról <1 Nv)GRÁD - 1977. febiuát 17., csütörtök | Üjabb részeket adnak át a Győri Közlekedési Távközlési Műszaki Főiskolán. Július közepén megkezdték a Győri Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola szakaszos átadását. Szeptembertől már egy újabb kollégiumot, tanul mányi épületet és labora­tóriumi házat vehetnek igénybe a hallgatók. 1977 decemberére teljesen elkészül a győri főiskola A megyei pedagógus szb tárgyalta Szakrendszerű oktatás a balassagyarmati járásban A pedagógus-szakszervezet Nógrád megyei bizottsága év­ről évre folyamatosan vizsgál­ja, elemzi egy-egy járás, vagy város pedagóguson unkaerő- gazdálkodását. Legutóbbi ülé­sén e témában a balassagyar­mati járási szakszervezeti bi­zottság jelentését vitatta meg, s figyé’emre méltó javaslato­kat tett a nevelői ellátottság javítására. Az intézmények munkaerőhelyzete A balassagyarmati járásban 26 óvoda, 14 önálló igazga­tású általános iskola és 14 tagiskola működik. Az óvodai csoportok száma évről évre és kilépett a pályaudvar ka­puján. Akkor elmenekült otthon­ról, úgy érezte, kevés számá­ra ott a tér, valami nagyot akart csinálni, de ő maga sem tudta sohasem megfo­galmazni, mi lett volna az. Most is vitatkozott önma­gával, hogy valami több kel­lett volna, valami nagyobb dolog, vagy talán ez volt a jó? A kérdés ott volt előtte, de nem tudott rá megfelelő vá­laszt találni, pedig sokat gon­dolkozott ezen. Ez a két év, az események mégsem változtatták meg. A szakma, a tapasztalat, a fele­ség még nem volt számára a teljes rév. Dunaharaszti is csak a fa­lut juttatta^ eszébe. Pestre jött. és mégsincs ott. Mindig úgy érezte és nem tudott et­től az érzéstől szabadulni, hogy a főváros nem akarja őt befogadni. Évekig lakhat­na itt. akkor is minden ide­gen maradna számára. Sokáig vitatkozott Erzsivel, mit tegyenek. Talán a harmadik hónap végén született meg a végle­ges döntés: visszamennek. Ambrus Feri ma dolgozott utoljára. A műhelyben meg­állították : — Hallom, vidékre költö­zöl? — kérdezte Sülé. — Igen. visszamegyek! — mondta Feri. [Folytatjuk) növekedett, jelenleg 43 cso­portban folyik a 3—6 éves gyermekek nevelése, oktatá­sa. Az utóbbi két-három év­ben történt csoportfej leszté- ßek kedvezöe; hatottak az óvodás korú gyermekek in­tézményes elhelyezésére, azon­ban nem tudtak lépést tartani az óvónői létszám megfelelő szintű fejlesztésében. A járásban 64 óvónő dolgo­zik, közülük negyvennégyen felső-, öten középfokú végzett­séggel rendelkeznek, hárman szakközépiskolában szereztek képesítést, tizenketten pedig képesítés nélkül dolgoznak. Az általános iskolai szak- rendszerű oktatás fejlesztése érdekében — a közoktatás-po­litikai határozat végrehajtásá­ért — fokozatosan vadították meg az iskolák körzetesíté­sét. így a járás tanulóinak csak kis hányada tanul úgy, hogy nem részesül szakrend­szerű oktatásban. A körzetesítés megvalósítá­sa sokat segít a központi is­kolák pedagógusellátásán, a körzetesített tanintézetekből sok szakos nevelő került az önálló igazgatású tanintéze­tekhez. Némely községben problémát jelentett, hogy a körzeti központ nem tudta megfelelő lakással fogadni a szakképzett nevelőket. A mostani helyzet szerint a balassagyarmati járás tanerő­szükséglete 211. ezzel szemben a betöltött állások száma 204. A járásban működő pedagó­gusok 17,1 százaléka képesí­tés nélküli. A szakosan le­adott órák aránya alaesony, csupán 62,7 százalékos. A je­lentős számú képesítés nélkü­li nevelő alkalmazása ellené­re itt javulás mutatkozik, s. ez az eredmény nem kis erő­feszítésébe kerül a művelő­désügyi osztálynak. Lehetősén: az oklevél megszerzésére A balassagyarmati járásban a pedagógushiány évek óta nyomasztó. De bármennyire vitatható a képesítés nélküli pedagógusok foglalkoztatásá­nak helyessége a munkaerő- utánpótlásnak ez fontos bázi­sa. Ha így van — állapították meg a szakszervezeti tisztség- vise’ők is —, akkor biztosíta­ni kel a továbbtanulásukat. Az elmúlt években 3o képesítés nélküli nevelő közül 25 kezd­te meg tanulmányait a felső­fokú tanintézetekben. Az új tanévben további tizenegy kezdi meg tanulmányait a mű­velődésügyi osztálv ösztönzé­sére a tanárképző és tanító­képző főiskolákon. Sokat javított a helyzeten az a miniszteri utasítás is, amely a képesítés nélküli nevelők fi­zetését rendezte. 1976. szep­temberéig a képesítés nélküli pedagógusokat csak 1000 fo­rintos fizetéssel lehetett mun­kába állítani. Az új utasítás lehetővé teszi, hogy a tanítói, tanári munkakörben alkalma­zott képesítés nélküli pedagó­gus, a végzett munkától füg­gően 1450—1900 forint fizetést kapjon. Ez a rendelkezés so­kat javított a balassagyarmati járás helyzetén is, mert mi­nőségi válogatásra is sor ke­rülhetett. A pedagógusok lakáshelyzete Az elmúlt ötéves tervben 31 pedagógus1 akás épült ked­vezményes kölcsönből a járás területén. Ez a fejlődés szép, de a fiatal kezdő nevelők helyzetét nemigen javította. A szakszervezeti tisztségvise­lőknek az a véleménye, hogy növelni kellene a szolgálati la­kások számát, a meglevők ja­vítására, tatarozására több gondot kellene fordítani. Azok a községi tanácsok járnak el helyesen, aho1 megoldják a nevelők lakásproblémáját, mert ott javul az oktatás szín­vonala, egyre többen pályáz­nak községükbe Ezekről az intézkedésekről elismerőleg nyilatkoztak a szakszervezeti tisztségviselők. Az is igaz — és ez telje­sen érthető —, hogy Balassa­gyarmat erős vonzást gyako­rol a pedagógusmunkaerő­mozgásra a balassagyarmati járásban. Az elmúlt öt év alatt mintegy 35 járási neve’ő került a városhoz. Ha a ba­lassagyarmati járásban tanító pedagógusok lakáshelyzetét megoldják a községi tanácsok, akkor kisebb lesz az elván­dorlás, Erre is sok jó példa van. Érdeke a járás községi tanácsainak is. mert alapvető kívánalom, hogy jól felszerelt iskolákban, képzett szakembe­rek tanítsák a községekben élő gyermekeket — s. —ó. / I

Next

/
Thumbnails
Contents