Nógrád. 1977. február (33. évfolyam. 26-49. szám)
1977-02-16 / 39. szám
Fo a bizalom A HÍREK NYOMON megkerestem es meg Lg találtam Burbulya Edömért, a 96 éves magánzót, aki néhány nappal ezelőtt tartotta meg esküvőjét a 67 éves Bőr Rozáliával. Burbulya Edömérnek Bőr Rozália a negyedik felesége volt,, de az első szeretője, lévén mindenkor hűséges férj, míg Bőr Rozáliának a tizennyolcadik szeretője volt Burbulya Edömér, de csak az első férje, lévén mindeddig hajadon. A falu lakói legalábbis így informáltak előzetes tájékozódásom kapcsán Burbulya Edömér és Bőr Rozália házasságának és megelőző viszonyának körülményeiről. Amikor felkerestem Bur- bulyáékat, az ifjú férj éppen indulóban volt hazulról, mint mondta, a KISZ ifjúsági tár- sasházakcióban szeretnének részt Venni, hiszen törvényeink értelmében a fiatal házasok e téren lényeges előnyt Moszkvában * közelmúltban kulturális együttműködési megállapodást írtak alá r.NDK és a Szovjetunió képviselői. Az egyezmény részét jelenti annak a nagyszabású programnak, amely az 1976—1980-as időszakra szabályozza a két ország 'kulturális és tudományos kapcsolatait. Az 1977-es intézkedések különösen nagy súlyt helyeznek az olyan rendezvényekre, melyekkel a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójáról emlékeznek meg. A két ország kulturális kap- •tolatai az elmúlt években átíoAz 50 százalékos Információk kategóriájába azok az információk tartoznak, amelyek a bizonytalanságunkat csak 50 százalékban szüntetik meg. Vegyünk például két KRESZ-táblát. Az egyik omlásveszélyre figyelmeztet. Ez a tábla megszünteti a bizonytalanságunkat afelől, hogy milyen munkát is végeztek az útszakasz tervezői, beruházója, kivitelezői és milyet végez most az üzemben • tartója. (Erre azért nem kellene külön is felhívni figyelmet.). Megszünteti a tábla azt, a bizonytalanságunkat is, hogy az útszakaszon áthaladva. esetleges omlás következtében keletkező kárunk megtérítése ügyében fordulhatunk-e valahova? (Nem, hiszen a figyelmeztetés ellenére saját felelősségünkre haladtunk át a megjelölt útszakaszon). Megmarad viszont a bizonytalanságunk, bogy most akkor merre is menjünk, ha a veszélyes útszakaszt ki akarjuk kerülni, vagy milyen más megoldást válasszunk (lassú áthaladást, vagy gyorshajtást stb.). Ä másik ilyen KRESZ-táb- la a ..kerékpározni tilos’’ jelzés. Bizonyossá tesz abban, hogy a megjelölt úton nem szabad kerékpározni. De hogy hol szabad, azt nem mutatja meg. A 21. sz. úton Salgótarján után ki van téve az új benzinkútnál, a „kerékpározni tilos” tábla, de amikor odaér az ember, nem tudja, hogy merre is forduljon kerékpárjával. A lucíalvi elágazás csatlakozásánál viszont ilyen tábla nincs kitéve. Tehát Luciái várói Salgótarjánba be lehet jönni kerékpárral, de vissza nem, mert azt tiltja a tábla. Ugyanígy vannak a tari és a mátraverebélyi lakosok, akik kerékpárral akarnak a cseviceforráshoz menni egy korsó vízért. Minden oldalról tiltó táblát találnak. Megoldás: gyalog, taxi bérelésével, (mert autós-ieailo- hely van), esetleg motorkerékpárral, esetleg szabálytalanul kerékpárral lehet megközelíteni a forrást. így aztán gyorsan tudunk autósztrádákat élveznek és jelenlegi otthona minden bizon'nyal szűk lesz, ha majd jönnek a gyerekek. — Hazajönnek? — kérdeztem, de nem é.’tette a kérdést, mígnem rájöttem, hogy én nem értettem meg őt. Nem „haza” — jönnek a gyerekek, hanem jönnek. Születnek. Burbulya Edömér és Bőr Rozália nászából. Természetesen! Bőr Rozália, azaz hogy Burbulya Edömérné éppen a varrónőhöz ment, mint később megtudtam, nem másért, mint miniszoknyák készítése végett és miatt, hiszen — hangoztatta később nemegyszer is Rozália ifiasszony — nem járhat állandóan esküvői ruhában. Vagy pláne meztelenül. És itt kissé elpirult. — Nem kései kissé e házasság? — kérdeztem Burbulya Edömért, aki határozott nemmel válaszolt, majd hozzátette: gó fejlődésen mentek kérésztől. Mind az NDK-ban mind a Szovjetunióban tudatában vannak annak, hogy a kultúra és a művészet egyre nagyobb szerepet játszik az ideológiai harcban, éppen ezért rendkívül fontos helyesen elemezni mindazon folyamatokat, amelyek jelenleg mennek végbe a világban. A két ország vezetői — mim azt a már létrejött megállapodások is bizonyítják — nagy Jelentőséget tulajdonítanak áz elméleti-ideológiai téren megvalósuló együttműködésnek is. építeni, csak a „mindenki közlekedik” mondást meg kell változtatni „mindjei! közlekedne” mondásra, de nincs hoL A „kerékpározni tilos” tábla meghagyja a következő bizonytalanságainkat : — miért fejlesztjük a kerékpárgyártást, — miért árulunk egyáltalán kerékpárt, — miért mondjuk, hogy a kerékpározás testedzés, — minek nevezünk kerékpárszámokban az olimpiára. A „kerékpározni tilos’ tábla láttán szinte rejtélyesnek tűnik, hogyan tudnak lengyel, német és csehszlovák fiatalok szabályosan eljutni Miskolc, Eger, vagy Hatvan városába (mert ott láttam a nyáron őket). Mi kerékpározni szerető tarjániak csuk azt szeretnénk tudni, hogy a jövő nyáron melyik útvonalon karikázhatnánk el a pásztói strandra büntetés veszélye nélkül. Apropó. Strand. A nyári emlékek közCB egv információ: „A medencében labdázni, ugrálni, fröcskölni hatóságilag tilos!” olvasható a strandok legtöbbjén. Komoly fenyegető és hűvösen hivatalos információ. Ebből már pontosan tudjuk, hogy mit nem szabad a medencében, de még azt nem tudjuk, hogy mit szabad. Például minek a startkő, ha nem szabad ugrálni. Hogyan ússzunk, ha nem szabad fröcskölni es minek árulják a strandlabdát, ha nem szabad labdázni? Egyet biztosan szabad! Belépődíjért nézni a vizet! így aztán egészséges, szemlélődő ifjúságot nevelhetünk és a víz is egészen tiszta marad. Befejezésként szükséges 'rögzíteni, hogy az információ fogalmának sokoldalú jelentését és értelmezését példákon keresztül kívántam bemutatni. A példák arra 's szolgálnak, hogy felhívjak a figyelmet az információ Ua jékoztatás és tájékozódás) pontosságára és jelentősegere. A sorozat akkor érte el a célját, ha a jövőben ionban odafigyelünk az információinkra! Kúti István — Kedves barátom, megváltoztak a társadalmi viszonyok. Valamikor azért nősüít a férfi, hogy házasodjon, most azért házasodik, sőt, KISZ- házasodik, hogy nősüljön. Nekem ez az első olyan házasságom, barátom, amelyet szexuálisan már felvilágosodot- tan, minden anyagi érdek nélkül, de annál több vággyal és érzelemmel kötöttem. Ha jól meggondolom — tette hozzá kicsit tűnődve — talán még inkább korai is ez a házasság, valahogy túl sok még benne a testiség ahhoz, hogy valóban letisztult, igaz emberi kapcsolat legyen. . . De sebaj, majd az évek meghozzák. .. A vágyak csitulnak, de a lélek forrósodik... Ügy bizony — mondta Burbulya Edömér. — Mióta ismerik egymást? — Várjunk csak... Igen... Azt hiszem, vagy ötven éve. .. Akkor még élt az első feleségem, és mondtam Rozikának, hogy várja már meg, amíg meghal az öregasz- szony... Meg is halt, rá vagy öt évre... De meglehetősen fossz anyagi körülményeim miatt újra kellett házasodnom. .. Nem nősülnöm, barátom, hanem házasodnom... Üjból várnia kellett a szerelemnek, hogy trónra ülhessenek a rút anyagiak... — És Rozika várt? —• Várt... várogatott... Volt türelme a lelkemnek... De hiszen rám várt, és így ez természetes... Aztán megszökött a harmadik feleségem. .. Hogy a második? Meghalt mellbajban. Állítólag akkor fázott meg, amikor egy éjszaka kint felejtettem a kapu előtt. Részeg volt a lelkem, de én is az. így aztán öt kint hagytam, Sf demizsont behoztam... A demizson most is megvan — sóhajtott Burbulya Edömér, majd azzal folytatta a kérdésre adott választ, hogy Rozália várt bízott benne, tudta, hogy el kell jönnie annak az időnek, amikor minden nehézségen, mind’en anyagias szerelmen túl, már csak a szerelem testisége és a mind kiterjedőbb lelkiség köti majd össze őket egy életre. ÉS ÍGY IS LETT. Nem úgy, mint manapság szokás. Mert a mai fiatalok nem túdiiak várni. A mai fiatalokban nincs kitartás, bizalom és kölcsönös megbecsülés, mint bennünk — mondta beszélgetésünk végén Burbulya Edömér és meghívott 25. házassági évfordulójukra. .. — Ha megéri, öcsém..., ha megéri! — tette hozzá, nem sok bizakodással a hangjában. Gyurkó Géza Arad szét a konyha simogató melege, amikor benyitunk az ajtón, öreganyó az ablak ellett egy széken kuporog, rieszketős kézzel vezeti a színes fonalat az anyagra rajzolt mintán. Aprócska kis kontya egy-egy biccentésre meglibben a feje búbján. — No, csak tán nem engem keresnek? — Sári néni...? — Az az. özv. Boldizsár Sándorné, született Boskó Sarolta a nevem. De hát miért, mi ügyben? — Kíváncsiskodni, beszélgetni. — No, csak hát, ha megteszi a dívány, üljönek le! Sári néni kíváncsian méreget minket, mi pedig a hallottakat egyeztetjük a valósággal. Barátaitól, ismerőseitől hallottuk a nevét először. A szomorú öregkorról, az elhagya- tottságról, a magányról folyt a szó, kinek-kinek nézőpontja szerint. Mérlegre kerültek szociális otthonok bús, magányosan élő idős emberek. Akik támogatásra, segítségre szorulnak. És akkor valaki azt mondta: akadnak ellenpéldák is. Olyanok, akik az öregséget természetes állapotnak fogiák fel. és igyekeznek vidáman, tevékenyen tölteni. — Keressék meg a 82 esztendős Sári nénit Pásztón, maguk is meggyőződhetnek róla! Kulturális együttműködés Az információkról (IV.) Az 50 százalékos információk Egészségügyi állomások a megyében Manapság egészségügyi berkekben, egészségneveléssel foglalkozók körében gyakorta esik szó az egészségügyi állomások munkájának fontosságáról, jelentőségéről. Ám bizonyára akadnak olyanok is, akik nem ismerik e fogalom tartalmát, pontot, jelentését. Az egészségügyi állomás nem valamiféle új kezdeményezés, kísérlet. Szervezését országszerte már az 1960-as években megkezdték, azzal a céllal, hogy segítse a Vöröskereszt-szervezetek előtt álló megnövekedett feladatok végrehajtását. A Vöröskereszt ugyanis csak úgy tud hatékonyan munkálkodni, ha széles aktivistabózisra támaszkodik, ha állandó és élő kapcsolatot teremt a tagsággal, a lakossággal. Ezért alakultak meg az egészségügyi állomások (egy- egy állomás három-hat aktivistából áll) a városokban, falvakban, lakóterületeken, gyárakban és mezőgazdasági üzemekben. Nógrád megyében összesen 911 egészségügyi állomás működik, csaknem 4900 aktivistával. Nagy szerepet' játszanak az egészségügyi előadások, — a véradás szervezésében, az idős korúak gondozásában. Létjogosultságukról, hasznosságukról mégis sok vita kerekedett. Akadtak akik szükségtelennek, feleslegesnek tartották működésüket. Napjainkban, amikor oly’ sokat beszélünk a hátrányos helyzetű néprétegek segítéséről, körülményeik megváltoztatásáról, ismét e'őtérbe került az egészségügyi állomások fontossága. Egy nemrégiben lezajlott egészségügyi tanácskozáson több felszólaló is utalt arra, hogy az elmaradott néprétegek. főleg a cigányság körében milyen sokat tehetnek az egészségügyi állomások vöröskeresztes aktívái. Hiszen a nevelő, felvilágosító munka (egészséges életmód, csa’ádtervezés, alapvető higiéniai követelmények), a napi agitációval, személyes, közkel, meggyőzéssel válhat gyümölcsözővé. Jó példa erre a szécsényi járás, ahol a cigánytelepeken az elmúlt évben egészségügyi állomások alakultak, s máris szép eredmények tapaszta’ha- tók. A cigánylakosság aktív érdeklődéssel vett részt az egészségügyi fórumokon, előadásokon. a körülményekhez mérten javult a környezet tisztasága, csökkent a tanköteles korú gyerekek iskplai mulasztása. A tanácskozáson újabb terv, elképzelés is született. A jövőben a cigánytelepeken működő egészségügyi állomások aktíváit a cigányság köréből kívánják kinevelni, mert a jól képzett, fe’világosult aktívák sokat tehetnek saját néprétegükért. életmódjuk, szemléletük változtatásáért a személyes példamutatással is. Ám. hogy a terv valóra váljék, ahhoz szükséges a már régen és jól működő egészségügyi állomások aktív segítsége, támogatása, ellenőrző munkája. vetlen hangú beszélgetések i Üzemorvosi rendelőben Több mint hét éve dolgo- ívelni, ennek érdekében ter- zik az egészségügy szolgala- vet dolgoztak ki minden ak- . tíva részére. Szervezik a taban Keskeny Balazsne, a tiMta üzem mozgalmat, enBudapesti Finomkötöttáru- nek során nem csak a' szem gyár balassagyarmati gyár- előtt levő helyek — udvar, környezet —, hanem a mosdók, öltözők stb. tisztaságara is ügyelnek. Képünköh Keskeny Balázs- né munka közben. —sturman— egysége- üzemorvosi rendelőjének ápolónője. Igaz, mint vöröskeresztes titkár, csak 1976-tól tevékenykedik, de vele és munkatársainak tervszerűen összehangolt munkájával az üzemi vöröskeresztes szervezet jelentős eredményeket ért el. Ezek közé tartozik a véradás sikeres lebonyolítása, a testápolási és fogászati hónap megszervezése, a nagylányok tanfolyama, a Házasság előtti nemi .élet című előadás. Meghívták a tv-ből jól ismert dr. Czeizeí Endrét is, aki szívesen jött az üzembe és az összegyűlt kilencven jövendőbeli kismama részére nagy sikerű feLvilágosító előadást tartott. Jól segíti a szervezet a gyár vezetőségét az üzemi egészségügyi higiéné fejlesztéséiben, gondoskodnak az üzemi egészségügyi ládák rendszeres feltöltéséről, a beteg- állomány csökkentése érdekében beteglátogatást szerveznek. Ez évben a Magyar Vörös- kereszt V. kongresszusa tiszteletére jelentős terveket tűztek maguk elé. A taglétszámot 50 fővel kívánják nöígy élünk mi „Sári néni, hej, mikor kendet még ..! távollétedben, hogy szürkék a napjaim, nincs ami élesítse á fantáziámat. Erre ő azt válaElfogadtuk az ajánlatot és kíváncsiságtól vezérelve betoppantunk a kis házba, — Birja még a varrogatást a szeme? Foghíjas nevetés buggyan belőle a kérdés hallatán; — Hogyne bírná! Arra való a pápaszem, hogy erősítse a látást. Mert két foglalatosságot szeretek én. Az egyik a hímzés, varrogatás, a másik meg az olvasás Amit elsza- lasztottam fiata! koromban, most pótolom Szemügyre vesszük a dívány fölötti polcon sorakozó könyveket. Petőfi Sándor, Jókai Mór, Móricz Zsigmond. — Jaj, ezeket az olvasmányokat igen kedvelem. Még a drága jó uram szoktatott rájuk. Tudják, nagyon kedves, szellemes erdei ember volt. Bejárta az az ország összes erdőségét. Favágóskodott, munkavezető volt, nagyon sok színes történetet ismert, Már alig vártam a hét végét, hogy hazaérien, és hallhassam ízes meséit.1 Mondtam is neki: te ember, az a legrosszabb a szólta: ne búsulj, te Sári, hozok én neked olyan olvasmányokat, amik az eszed, fantáziád egyszeri« élesítik Az örég öt esztendeje örökre elment. Sári néninek az emléke maradt, meg a sárguló lapu könyvek. — Tudják-e, hogy nagyon gúnyolódó, csipkelődő asz- szony vagyok én még ma is. A testemben már érzem a nyolcvan esztendőt, de az eszem úgy forog, mint fiatal koromban. Sokszor még magamat is megcsipked'em. — Mivel? — Mivel? Hát az a Petőfi Sándor írt égy olyan verset, afhi éppen rám illő. Azt a szakaszát szeretem legjobban, hogy „Sári néni, hej, mikor kendet még, Sárikámnak, húgomnak nevezték!” S, hogy könnyebben elképzelhessük, milyen volt fiatal korában, keretbe foglalt fényképet hoz elő fürge léptekkel a szobából. Hetyke tartásé, takaros menyecske néz ránk a képről, puffos ujjú babos ruhában. Sári néni az emlékeiből él, az emlékeitől frissül? — Azon iparkodom, hogyne sokat gondolkozhassak rajAz csak 'megkeseríti az embert. Figyeljen rám! Én azt mondom, a mai világ olyan szép, olyan tarka, hogy még az öreg is megtalálja magát benne. — Nem rossz az egyedüllét» — Mint mondtam, az uram sokat hagyott magamra, gyerekünk nem lehetett, így aztán hozzászoktam az üres lakáshoz. Meg aztán van ám itt forgalom. Meglátogatnak a szomszédasszonyok, varroga- tunk, p'.etykálkodunk sokszor egész nap. Elteázunk, süteményt rágunk hozzá. Aztán este meggyúitom a kis lámpást és olvasok elalvásig. Árad szét a konyha simogató melege, öreganyó szablak mellett egy széken kuporog. Vidáman cseverészik a látogatókkal, irigylésre méltó könnyedséggel vise’i a vállán nyugvó 82 esztendőt. — vkm — | NÓGRÁD — 1977. február 16., szerda 5
