Nógrád. 1977. február (33. évfolyam. 26-49. szám)

1977-02-16 / 39. szám

■ Pályáznak a jóra “NT f~T rí TT a nFÜzsgés, sok a vita, a tanácskozás, a me- i.'IUy y ditáció mostanában az egyetemeken, a főis­kolákon. Az utolsó éveseket kíséri a legnagyobb figyelem, sőt, immár társadalmi szintű érdeklődés is: az idén első ízben kerül sor arra, hogy a végző pedagógusok, jogászok, orvosok és gyógyszerészek irányított — kötelező. — pályáza­ti rendszer segítségével helyezkednek el A többi egyetemen, főiskolán is pályázatok várják az elhelyezkedni kívánókat, egyelőre még ajánlott és nem kötelező jelleggel. Időzzünk el most — pályázatok között böngészve — a pályázásra kötelezettek lehetőségeinek mérlegelésénél An­nál is inkább érdemes vizsgálódni, mert az utóbbi hónapok­ban némi bizonytalanság, értetlenség és nem is elítélhető aggodalom jellemezte a pályázás kötelező mivoltát. Többfé­le felhanggal, más és más hangsúlyozással hangzottak el olyan vélemények, hallgatótól is, tanártól is. szülők körében is természetesen: vajon nem kötjük-e meg túlságosan is ezeknek a pályakezdő fiataloknak a kezét? Nem lesznek-e túlzottan kiszolgáltatva éppen az első munkaadóiknak: áz első kudarc nem ott éri-e őket, ahol „köte'ezően” kezdenek pályát, s ahol. esetleg a három évre méretezett pályakezdé­si időszak érleli meg számukra az első buktatókat? Voltak — talán vannak is — még olyan hangok, miszerint: ha pe- dagógushijány, orvoshiány., jogászhiány mutatkozik itt vagy ott, nem lenne egyszerűbb az állások teljes választékát megadni a pályakezdő fiataloknak, a kö'etezó je’leg nélkül? . Hiszen, úgymond, a munkahely körülményei, a közeg, amelybe a fiatal kerül, a kellemes, vagy kínzó munkahelyi közérzet amúgy is vonz vagy taszít, megtart, vagv menekü­lésre késztet... A túlságosan bő választék — esztendők példája bizony!-, tóttá —, sajnos nem váltotta be a várakozást. Pontosan oda nem jutott elegendő fiatal szakember, pedagógus, orvos, jo­gász, ahol a legégetőbb szükség lett volna rájuk, a kisebb települések iskoláiba, a távolabbi megyék orvosi körzetei­be, rendelőibe, bírósági, ügyészi testületéibe! Forgatom azt a hat füzetet, amelyet a napokban jutta­tott el az Oktatási Minisztérium valamennyi, most végző pályakezdő pedagógushoz, a válogatás lehetőségét kinek-ki- nek biztosítva. Az az érzése az embernek, hogy a felborzolt kedélyek csillapítására, az érdeklődés felkeltésére és értel­mes döntések megalapozására ezek a füzetek, ezek az állás­listák jó alapot adnak. Pontos leltárát találunk bennük min­den pedagógus-munkaterület valamennyi álláskínálatáról, tartalmazzák a kezdő bért, a pótlékot, a letelepedési segély mértékét, a juttatott föld nagyságát, a lakáslehetőséget — az albérlettől az önálló otthon megteremtésének módjáig. A tájékoztatás pontos, áttekinthető, tárgyi'agos. Azt is jel­zik: melyik megye mennyire vette komolyan azt a kötele­zettségét, hogy a fiatal nevelő letelepedését elősegítse, köny- nyítse. Mert nem mindegyik megyei tanács, helyi tanács nyúlt egyformán a zsebébe, amikor, például a 10 ezer forin­tos határig adható letelepedési segélyt kiporciózta, vagy a kezdő bért megállapította. Hadd említsünk mégis jó pél­dát, követendőt, Tolnát, Csongrádot. Szolnok vagy Békés megyét: de másutt is akad igen kedvező ajánlat, nem is egy, jelezve a tanácsok figyelmét. A jogászok állásválasztéka is eléggé bőséges, késedel­meskedés, sőt a pályázat meghirdetésétől való húzódozás ugyan előfordult olyan vállalatoknál, amelyek pedig hirdet­hettek volna pályázatot. Az viszont tény, hogy nem ügyvé­di állások, nem is jobb jövedelmeket ígérő tsz-jogtanácso­si helyek kínálkoznak elsősorban, hanem az államigazgatás, a tanács terü'.etei, bírósági és ügyészségi státusok. Vannak dolgok, amelyeket előbb-utóbb akkor is tudo­másul kell venni, ha kellemetlenek. Így a jelenlegi pályá­zati rendszer indítékát is: a feszítő szakemberhiányt, azt, hogy oda kell küldeni a diplomásokat, ahol a legnagyobb szükség van rájuk, még akkor is, ha ezt a szempontot első „nekifutásra” nehezebb elfogadtatni. Csakhogy az irányított elhelyezkedés rendszere tartalmaz a pályázó kötelességei mellett egy másik, legalább ilyen fontos kötelmet is: a munkáltató kötelezettségeit! . Ä felkínálóinak kell megtartaniuk a pá­inun pályakezdő fiatalokat! Nemcsak azza’, hogy minden szükséges kedvezményt megadnak nekik az induláshoz, a letelepedéshez, a családalapításhoz — és nem szűkmarkúén, elspórolva, az adható kedvezéseket —, ha­nem a munkahely légkörének lehető legkedvezőbb formálá­sával, a hivatás megszerettetésével is, ott, helyben. Ez leg­alább annyit jelent, mint az anyagiak. Végül is ott marad­nak meg — és nemcsak három évig' --a fiata' diplomá­sok, ahol nemcsak a kötelezés elejével, hanem a megtartás buzgalmával is kitárják előttük a kapukat. Várkonyi Margit T f r izévé* a Kóruspódium Az amatőr kórusok legjobb­jai tíz éve — hétről hétre — rendszeres szereplői a Ma­gyar Rádió Kóruspódiumá- nak. Immár egy évtizede, hogy a nem hivatásos, aktív mu­zsikusok népes tábora rend­szeresen megszólalhat az or­szág nyilvánossága elett es számot adhat tudásáról, mű­vészi felkészültségéről. AKóruspód'um műsoraiban a több mint máslél ezer mik­rofon elé lépő 1215 kórus ösz- szésen 3648 művet énekelt el. csaknem 225 órányi műsor­idő alatt. Az elhangzott mű­vek közül 2187 magyar. 1481 pedig külföldi szerző alkotása volt. A jubileum alkalmából a Magyar Rádió az ország legnevesebb énekkarainak. — köztük az OKISZ Erkel Fe­renc Művészegyüttese énps- kara. a Vándor- kórus. az ÉDOSZ Szilágyi Erzsébet női kara, a váci Vox Humana énekkar, a Pécsi Nevelők Há­za kamarakórusa, a Vasas Művészegyüttes énekkara, az EL.TE Bartók Béla énekkara. — és más, neves együttesek közreműködésével koncert­sorozatot rendez. Elsőként szerdán, a harmadik műsor­ban jelentkeznek jubileumi koncerttel a kórusok, majd csütörtökön, illet\e pénteken este, azonos időben, 18.05-tol. Vényéi filmUemuialók rr Öt új film kerül bemutatás­ra e héten a megyében, s a véletlenek játéka folytán mindegyik arról szól. hogyan oldja meg az ember válság- helyzetét. Salgótarjánban a Novem­ber 7. Filmszínházban mu­tatják be George C. Scott Düh című filmjét, me’ynek alcíme Dan Logan ámokfutá­sa. A film főszereplője egy egész társadalomnak üzen ha­dat pár órával értelmetlen halála előtt. Bosszújának oka nemcsak a saiát veszte, hanem az. hogy vele egyazon okból halt meg 12 éves fia. Mindketten egy kísérleti bak­tériumfegyver áldozatai let­tek. Balassagyarmaton kerül be­mutatásra a filmbarátok kö­rének vetítésén Carlos Saura spanyol rendező Stress című filmje. Tulajdonképpen a klasszikus szerelmi három­szög. a feleség, a férj és a barát a történet alapja. A kialakuló feszültség, a nagy meleg, a technizálódó világ, a forrósa az idegrendszert érő megpróbáltatásoknak, melyre a film címe utal. Ennek a filmnek a főhőse már nem követ el gyilkosságot — csak kánv?letben. Tulajdonképpen a film eleje és a vége között hiába történik sok minden, a három ember között nem vál- toz'k semmi, legfeljebb mind­nyájan megmutatták igazi arcukat. Mint Saura korábbi filmjében — Anna és a far­kasok — ez alkalommal is felesége Geraldine Chaplin alakítja a főszerepet. Az ámokftitó Dan Logan és fia, a Düh című filmben. A salgótarjáni filmbarátok köre mutatja be Jurek Bec­ker nagy sikerű regényéből az NDK-ban forgatott Hazudós Jakab című filmet, mely NDK—csehszlovák koprov dukcióban készült, Frank Bever rendezésében. A tör­ténet 1943-ban játszódik egy német (kisvárosban, a gettó­ba zárt zsidó lakosság köré­ben. Jakab az. egykori ven­déglős itt próbálja meg ke­gyes hazugságókkal életben tartani társait. A filmnek több magyar szereplője is Könyvek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójára Vizsgáztak a do gozók iskoláidban Nagybátonyban évek óta széles körű társadalmi össze­fogással szervezik a dolgozók általános iskolájának esti es levelező tanfolyamait. A szer­vezésbe bekapcsolódnak az üzemek, vállalatok, intézmé­nyek, társadalmi és tömeg- szervek is. A napokban a Budapesti Harisnyagyár nagybatónyi üzemegysége által szervezed nyolcadik osztályos tanulók vizsgáztak a Bányász Műve­lődési Házban. A tanfolyamon részt vevő 19 tanuló sikeresen vizsgázott, közülük többen szaktanári dicséretet is Kap­tak. A korábbi években alkal­mazott hagyomány, szerint, a sikeresen vizsgázók — a ta­nulmányi szabadságon túl — pénzjutalomban részesültek. A jutalom átadásakor Vanya Emilné személyzeti osztály- vezető kérte a hallgatókat, hogy a mostani sikeres vizs­ga után a gyárban szervezett szakmunkásképző tanfolya mon folytassák tanulmányai­kat. A gyár vezetősége nevé­ben ígéretet tett arra. hogy a jövőben is minden segítséget megadnak a tanulmányok folytatásához. mm .......um, inni................................................................................................................................mm.................................................„mm„m„........ v an. Viszontláthatjuk Garas Dezsőt, Gordon Zsuzsát és Bara Margitot. Ugyancsak NDK film Az ördög és a bábjátékos, mely gyerekekhez szól. Tanulsá­ga: a csodák senkin nem se­gítenek. tartósan csak a mun­ka hoz változást. A különös ügynök című román bűnügyi filmben egy vegyigyár munkatársa kerül ipari kémek hálójába, azon­ban végül a hatóság támoga­tásával megmenekül, sőt se­gít a banda leleplezésében is. John Reed könyve, amely veket. így már az első ne- az emberiség talán legizgalma- gyedévben a könyvesboltokba sabb tíz napjának történetét kerül Lenin „Az októberi for- dolgozza fel: a „Tíz nap, radalomról” című munkája, amely megrengette a világot” amely Leninnek az 1917. ok­képviseli egyebek közt ma- tóber 25-én a petrográdi szov- gyar könyvkiadásunkat a lip- jet ülésén elmondott beszédé- csei nemzetközi könyvkiálli- vei kezdődik. »z 1977-en. Ezen- október (én r, . c(me kívül kiadóink szamo* szép- ” k versválocatásnak irodalmi művel, antológiával, , , , , ,, I------------ i/Uniiinni. „ ame'y a forra dalomról szóló a lbummal készülnek a Nagy Októberi Szocialista Forrada­vagy a forradalom hatására íródott költői alkotások né­lom 60. évfordulójára. hány ,zép „ bjAt mutatja Az egyik leggazdagabb ün- be. A j9 nyelven írott költe- nepi lista a Kossuth Könyv- rnényeket kiváló műfordítók kiadóé. tolmácsolásában közük. A A Kossuth Kiadó folyama- válogatás kétféle kivitelben — tosan jelenteti meg egész év- díszkiadásban és miniatűr ki­ben az évfordulóra szánt mű- adásban — jelenik meg. MIf-SxatoA Imre: Visszatérő uta zás (Kisregényt 15 — Nem is árt az — mond­ta Feri, és arra gondolt, hogy tényleg jobb lesz, ha befeje­zi azokat a kirándulásokat. Otthon is lehet inni, este egy jó zsíros vacsora után. Ezen kár gondolkozni, most, majd menet közben. Vidáman fütyörészett to­vább az éneklés helyett. Éle­sen hasította a levegőt. Még cifrázta is. A hír gyorsan körbe fu­tott a műhelyben. Többször közrefogták. — Jól kcsd föl a gatyádat! — mondta Juhar Laci. — Ne félj majd tőle. nem harap ám — ezen nevettek. — Tojást, pajtás, azt kell sokat enni. Attól lesz olyan mint a karó. — Men jetek a fenébe. .. Mérgesen ment ki a mű­helyből. — Nem érdemes ezeknék semmit mondani — gondolta — mindenből viccet f) inálnak. A tél nagy puha hóval kö­szöntött be december elején. Feri és Erzsi az esős őszi délutánok után beszorultak a zsúfolt presszók valamelyiké­be. Az elhatározás után, hogy összeházasodnak, lázas és vég nélküli beszélgetések kez­dődtek. — Hol fogunk lakni? — a legnagyobb kérdést ez jelen­tette. Keresték a megoldásokat, kutattak, nézelődtek. Böngész­ték az újságokat. Napokon keresztül nem találtak meg­oldást. Falakra volt szüksé­gük, tetőre a fejük fölé. — Nem is gondolkozol raj­ta — vádolta Ferit Erzsi. — Többet mint gondolnád. — Az eredmény? — Semmi. Aztán nem beszéltek er­ről. , ..Szoba kiadó két személy­nek” — olvasta az újságban Erzsi. NöGRÁD — 1977. lebiuói 16., szerda Feri azonnal megnézte. — Csak maga jönne ide? Mert kettőnek adnám ki —, kérdezte az öreg néni. — Igen, ketten. — Ismerőse a másik fiú? — A feleségem. — Nem kiadó! Házaspár­nak nem! — és kitessékelte a lakásból. Szótlanul, tiltakozás nél­kül állt a lépcsőházban. Gondolataiba mélyedve jár­kált napokon keresztül. A hangulata is elromlolt. Nem volt kedve viccelődni. — Savanyú a képed, mint a ribizli — mondták neki. — Úgy1 nézel ki, mint aki becsinált. — Mi van veled? _ ! — Hagyjatok békén! Tö­rődjetek a magatok dolgá­val! Feri mérges lett. Forrt ben­ne a tehetetlenség. Tervek­kel jött ebbe a városba. — Majd ott megcsinálom a sze­rencsémet. És mi lett a vé­ge? Semmi! Ott van, ahon­nan elindult. Csak szakmá­ja van. Egy rohadt albérle­tet sem tud szerezni. Eszébe jutott az otthon, az a kacskaringós utca, ott a Meszes-hegy lábánál. A fe­hérre meszelt ház. a galamb­dúc. A grund a meddőhányó mellett, ahol annyit fociztak. Szeretett volna hazarohan- hi. Most érezte igazán, amit ed­dig nem is mert bevallani még önmagának sem, meny­nyire idegen neki ez a város. Itt legfeljebb az emberek le­hetnek barátai, de a táj, az utcák, a hatalmas házak mindig idegenek maradnak. Hazamegyek. Amilyen rövid volt a gon­dolat, olyan gyorsan elvetet­te. Onnan ide menekült, most meg vissza? Szótlanul dolgozott. A für­dőben a langyos zuhany fel­villanyozta. — Az egész napból ez a legjobb — szólt oda egy 'ba­juszos férfi. — Igen, ez! — mondta Fe­ri halkan. — Ne legyél már elkesered­ve — szappanozta magát a bajszos. — Csak nincs valami baj? — kérdezte. — Nősül, de nincs kégli! — mondta valaki. — Én most költözöm ki egy szobából. Nem valami fényes, de ha nincs, ez is megteszi. Én is így kezdtem. Házaspár­nak kiadnák Reggel szólt az öreg, .szerezzek valakit — mondta a bajszos. Ferivel fordult egyet a für­dő. Úgy érezte, elveszti egyen­súlyát. — Hát mégis? — ne­kitámaszkodott a falnak. — Öregek ? — Hetven felé. — Itt Újpesten? — Nem, Dunaharasztin. — Messze van? — Eléggé, egyórás út. — Mivel lehet oda kimen­ni?. — Hévvel. — Megnézhetném? — Persze. A házasságkötést vasár­napra tűzték ki, három órá­ra. Az év utolsó vasárnapja vol t. Ferit vegyes érzelmek töl­tötték el. Csak elképzelése volt erről a napról. — Az anyakönyvvezető, ünnepélyes külsőségek, zene. a megha­tottság könnyei. Jó lenne ezen gyorsan tűi lenni. — Mit kérdeznek az ember­től? — Furcsa dolgokat nem — mondta Erzsi. — Egyszerűket? — Csak azt, hogy igen, vagy nem. — Te mit felelsz a kérdés­re? — kérdezte Feri. — Ilyet kérdezni ? Szerették egymást, az elha­tározás végleges volt. A va­sárnap mégis olyan különö­sen hatott rá. Miklós boros­készletet hozott. A folyosón adta át. ök már indultak a tahácsra. Miklós úgy fogta az ajándékcsomagot, mint egy hasábfát. Zavartnak látszott, későn érkezett. A házasságkötő teremben Feri a bársonyos széket fi­gyelte. — Hányán indultak el in­ner!, és merre? Lopva Erzsi­re nézett, látta, hogy mozdu­latlan ujjaival a csokrot szo­rítja. (Folytatjuk) A Corvina Kiadó a Szov­jetunió köztársaságait bemu­tató sorozatában jelenteti meg a N.OSZF 60. évfordulójára Andre Ikonnyikov—Rácz Endre: Leningrad és környé­ke című kötetét. Ugyancsak a Corvina Kiadó tervei között szerepel Ktrll Afanaszjev „Tervek. ideák, épületek” című kötete. A szovjet építész, építésztörté- nész, a kortárs számol be a szovjet építészet első nagy szakaszáról, a 20-as évek leg­jelentősebb munkáiról. A Magvető Kiadó „Lenin a világirodalomban” címmel antológiát ad ki a magyar és a külföldi irodalom Lenint ünneplő verseiből. Ugyancsak az évfordulóra jelenik meg Majakovszkij „A Roszta-ablakok” című köte­te. amely a nagy forradalmár művész politikai, katonai és gazdasági témájú plakátjait közli, a 76 táblaképet tartal­mazó albumban. „A Roszta- ablakok” Majakovszkijt, mint képzőművészt mutatják be. Mór a könyvesboltokban van Alekszandr Biok Tizen­kettőn című kötete, amely az Európa Kiadó gondozásában, a Magyar Helikon szerkesz­tésében jelent meg. Biok 1918. januárjában, két hónappal a Nagy Öktóberi Szocialista Forradalom után írta meg a Tizenkettent. Mai tévéajánlatunk 18.08: Megújulás. Közvetítés a Taurus Gumiipari Vállalattól. A világgazdasági helyzet alaku­lása egyre szélesebb piacokat nyit a magyar exporttermékek előtt. De csak a gazdasági ver­senyben megfelelő, jó minőségű áruk előtt szabad a piac. Áz ilyen, jó minőségű termékek lét­rehozását központilag is támogat­ják.. Másfél évvel ezelőtt a Ma­gyar Nemzeti Bank 45 milliárd forintos exportfejlesztési alapot létesített. Kedvezményes hitelt nyújt olyan fejlesztésre, amelyek lavítják a termelésszerkezetet növelik az exportálható termékek sorát. A feltételek pedig: öt esz­tendő devizahozamából meg kell térülnie a hitelnek. Ilyen hitelt vett igénybe a Tau­rus Gumiipari Vá’lalat is és a műsor riporterei most azt kutat­ják, eddig milyen sikerrel.

Next

/
Thumbnails
Contents