Nógrád. 1977. február (33. évfolyam. 26-49. szám)
1977-02-16 / 39. szám
Lélek és szeretet kell hozzá A világ sok-sok országában ismerik, kedvelik és keresik azokat a kelyheket, bórákat, vázákat, és még sorolhatnánk tovább a legkülönfélébb termékeket, melyek az Üvegipari Művek salgótarjáni öblösüveggyárában készülnek. Erre mondják azt: neve van a gyárnak. Nem véletlen, hiszen az éves rőkés- exportterv kétmillió-hétszázezer dollár. Ennek nyolcvan százalékát az A., B., C. üzem kézitermékei adják, ahol harmincnégy szocialista brigád dolgozik. Közülük is a legjobbak közé tartozik a Dobó Istváp nevét viselő ifjúsági szocialista brigád. A nyolc éve alakult csoport egyre feljebb lépett és méltán vívta ki munkájával az elismerést. Kétszer nyerte el a bronzjelvényt, háromszor az ezüstöt, és utolsó két évben aranyko- ezorús kitüntetést kapott. Mire számítanak az idén? — kérdeztük Balogh Gyula bri- gádvezetőt, aki ötszörös kiváló dolgozó. — Bízunk abban, hogy harmadszor is elnyerjük az aranyat. mert szeretjük a szakmánkat, az üvegfúvást. Igái, többször átalakult a brigád, de a távozók helyére mindig tehetséges, szorgalmas fiatalok kerültek. Nyolcán vagyunk, az átlagéletkor huszonhat év. Én mint alapító- tag' veteránnak számítok. — A gazdasági termelésben az elmúlt évben átlagosan 108 százalékot teljesítettünk. Minőségi munkát várnak tőlünk, üvegfúvóktól, ezért egyik legfontosabb feladatunknak az , eddigi nyolcszázalékos selejt csökkentését tekintjük. Elsőként csatlakoztunk a csepeliek felhívásához. és az ötödik ötéves terv teljesítése akcióhoz. Ezek vállalásainkban tükröződnek leginkább. — A tavalyi húszóra társadalmi munkát idén harmincötre emeltük, a brigád valamennyi dolgozójánál. A Csizmadia úti iskolát, óvodát támogatjuk. Munkaidő után formákat készítünk. A legérdekesebb vállalásaink közé tartozik Erdei Sándsr iparművész patronálása, munkájának segítése. Az általa elképzelt és megtervezett formákat mi valóra váltjuk. — Milyen a brigád szak- képzettsége, hányán tanulnak? — Négyen üvegfúvó szakmunkások vagyunk. A többiek a kötelező szakmai időt töltik. Mivel egymás keze alá dolgozunk, nagyon fontos, hogy ők is jól elsajátítsák a szakmát. Tanácsokkal,. ötletekkel, és az évek során kialakult rutinnal, tapasztalattal segítjük munkájukat. Nem panaszkodhatom, ügyeskezű gyerekek, jól bánnak az üveggel. Lesz utánpótlás. Beszélgetés közben elnéztem, miként fújják, formálják, kezelik a vörösen izzó, képlékeny anyagot, hogyan varázsolják elő pillanatok alatt a legkülönbözőbb formákat. Gyorsan, de meggondoltan forgatják a fúvócsövet, mely kígyózó mozdulatokat ír le a levegőben. A fiatalok munkáját látva igazat adtam a brigád vezetőjének. — A csoport valamennyi dolgozója elvégezte az általános iskola nyolc osztályát. Többen tovább folytatják a tanulást. Marxista-leninista esti egyetemre, szakosítóra, és a dolgozók esti középiskolájába járnak. A szakmai Képzés mellett fontosnak tartják a politikai tudás fejlesztését is — mondta a brigád- vezető. Eredménye a mozgalmi munkában mérhető le. — A brigádból négyén a pártnak, négyen a KISZ-nek a tagjai. Ez a jól működő és szervezett tagépítő munkának köszönhető — folytatta Balogh Gyula, ki egyben üzemi párttitkár. A brigád fiataljai aktívan tevékenykednek és segítik a szervezetek munkáját. — A szocialista brigádverseny-mozgalom eredményességét segíti az alapszervezeri és a gazdasági vállalások szoros összefonódása. A tapasztalatok szerint ez ösztönzőleg hat a dolgozókra. — Hogyan tölti szabad idejét a brigád? — Sokszor vagyunk együtt. Hét végén családostól kirándulni járunk. Nyáron Lengyelországban túráztunk közösen. Ha valakinek segíteni kell, teljes létszámban ott van a brigád. Ezek szép emlékeit a brigádnapló őrzi. Munkában és üzemen kívül egyaránt összetart a csoport. Nemcsak nyelvtani összefüggés van a lélek és a lélegzet között. Az üvegfúvók lélegzetükkel, lelkűkkel formálják az üveget. Lélek kell ehhez a munkához és nagy szeretet, mint ezt a Dobó István brigád példája is bizonyítja. — békési — A kárpitozó Az Ipoly Bútorgyár balassagyarmati gyáregységében készülnek a szebbnél szebb lakószo bák. Az tizem termékei között azonban megtalálhatók átölelek is. Képünkön Gólyán Pálné fotelt kárpitoz Eredményesen, átgondoltan, tervszerűen Egy éw számadása Érsekuadkerten ÜGY VÉLTE AZ EMBER, ünnepre érkezik ide Érsek- vadkertre, mert fellobogózottan fogadott a falu. Nemzetiszínű zászlókat és — stílszerűen — kék-fehér-pirog színűket lobogtatott, a tavaszias — vagy tavaszt idéző? — szél, és felvették a fehér ing fölé nyakkendőjüket a hétköznapokon csak munkaruhában járók is. Mondom, volt valami, hétköznapokra nem jellemző ünnepélyesség a faluban és —szemlélődni való is: nem sokszor parkolnak kék rendszámtáblás diplomatakocsik a tanácsházzal átellenben... Zárszámadó és tervtárgyaló közgyűlést tartott Érsekvad- kerten a kultúrházban a Magyar—Csehszlovák Barátság Termelőszövetkezet. Amelyikről egyébként el lehet mondani, hogy a megye egyik legnagyobb — ha nem a legnagyobb!! — közös gazdasága. Mert tagjai száma 1099, összterületének nagysága pedig 7561 hektár. És, hogy még egy számadattal szolgáljunk: múlt évi összárbevételük meghaladta a 118 millió forintot. Két himnusszal — a magyarral és a csehszlovákkal — kezdődött a terme'őszövetkezet gyűlése és sokak által volt lefordítás nélkül is érthető Michal Kollárnak, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövetsége kereskedelmi tanácsosának üdvözlő beszéde... Persze, mindez Pintér Ferenc elnök beszámolója után hangzott el, a felszólalások egyikeként. Fogalmazhatunk emígyen, hiszen jelentős számban emelkedtek szólásra a termelőszövetkezet felelős beosztással rendelkező, vagy egyszerű tagjai, hogy véleményt mondjanak, mi több: tanáccsal is szolgáljanak a gazdálkodás dolgairól, s eredményei fokozásának lehetőségéről. i Mert lehet, s kell is még többet é’érni! — hangsúlyozták a tagok önkritikusan, pedig szégyenkeznivalójuk igazán nincs, a tavaly január elsejével a pataki Kossuth- és a dejtári József Attila Termelőszövetkezet területével és létszámával mégnö\elt közös gazdaság több mint 15 millió forint tiszta nyereséget ért el 1976-os gazdálkodása során. Es a jól végzett munka eredményeként egész sor, megyei szinten kitűnőnek minősíthető számot könyvelhettek el maguknak. Az 1950 hektáron vetett őszi búza terméshozama — például '— hektáronként megköze’ítette a 43 mázsát, a tavaszi árpa a 38-at, a kukorica pedig a 37-et. Nógrádban a második legjobb eredményt érték el a cukorrépa-termesztésben; hektáronként pontosan 410,81 mázsányit szedtek fel, a rossz kelés, a hiányos tőszám ellenére is. Burgonyaértékesítési tervük viszont — a tervtől történt lemaradás miatt 188 mázsa helyett mindössze 150-et szedtek fel hektáronként — figyelmeztető jel a jövőre. Még abban az esetben is, ha — mint a mérleg megvonásakor kiderült —, a növénytermesztési ágazat árbevétele 5 millió forinttal haladta meg az előzetes e’képzelése- ket... POZITÍV TÉNYKÉNT könyvelhető el azonban, hogy az 1975. évihez viszonyítva 10 százalékkal, 2748 literre nőtt az egy tehénre jutó tejhozam, s hogy ez idő alatt a juhállomány 20, százalékkal 'ett több, s az össz-szar vasmarha száma megközelítette a 2200-at. Ennek is betudható, hogy ez az ágazat 12 százalékkal teljesítette túl múlt évi tervét. Ide tartozik még, bár nem szorosan, hogy az érsekvadkerti termelőszövetkezet 22 vagon- nyi pecsenyecsirkét is „tálalt” a fogyasztók asztalára. Több érdekesnek tűnő számot is közölt még a termelőszövetkezet elnöke a kultúrotthon termét zsúfolásig megtöltő tagságnak. Például, hogy a melléküzemágak — a savanyítóüzem, a fafeldolgozók, a kereskedelmi egységek •— 20,7 millió forintot hoztak a közösnek, s igen-igen jelentős volt, megközelítette a 9 milliót az új gépek vásárlására fordított összeg. öt darab NDK-gyártmányú. E—512-es kombájnnal és egv Rába— Steiger traktorral gyarapodtak a múlt évben, s ide kívánkozik a következő megjegyzést: 1976-ban első ízben végezték helikopter segítségével a virágzás kori levéltrágyázást. Tovább gyarapodott más vonatkozásban is a termelő- <szövetkezet, 6,5 millió forintot költöttek beruházásokra, mik közű! a legjelentősebb volt a 300 férőhelyes „kötetlen” istállóval. a 200 vagonos silótérrel és a 12 fős szociális épülettel ellátott hízómarhatelep kialakítása. Egyik legjelentősebb eredményük viszont, s ezt az elnök is hangsúlyozta, s amire a jövőben is nagy gondot fordítanak: a hitelmentes gazdálkodás. Igen. önerőből, saiát költségeikből gazdálkodva jutottak oda, ahol vannak. Szorgalmas. tervszerűen végzett munkáiuk nyomán érték el, hogy egy 10 órás munkanapra jutó fizetés 124.32 forintot ér, s hogv az egy főre jutó havi jövedelem meghaladta a 3200 forintot. S ez az okos gazdálkodás a jövő záloga is. Ami — főleg a növénytermesztésben megvalósuló komplex gépesítéssel — meghozza majd az idei év gyümölcsét. S ezáltal válnak — válhatnak valóra azok a tervek is. melyek szerint az idén hektáronként 42 mázsa őszi búzát. 380 mázsa cukorrépát és 21,2 mázsa dohányt, — mert a zöldségfélék és a gyümölcstermesztés mellett ezzel is foglalkoznak — tereik majd a jól előkészített föld. AZ IMMÁRON hivatalosan is ismertetett eredmények tudatában nem lehetett nem bizakodó az érsekvadkertiek közgyűlése. Sokan fogalmaztak így: márpedig ha az egyesülés jószerivel első igazi éve sikeres volt, az lesz majd az idei, s a következő is. S hogy koccintottak erre...? Az új hídon is söröshordót gurítanak át először... — karácsony — A Fáklya 4. száma A Fálílya február 20-án megjelenő, 4. számának anyagai között első helyen a szovjet állam fennállásának 60. éve tiszteletére indított sorozat írását, a kolhozok megszervezésének időszakát elemzi. A Testvérmegyék — testvérvárosok állandó rovat cikkei a Leningrádban és Budapesten működő egyetemek, a Néva-parti város és hazánk kapcsolatairól írnak. Riport mutatja be a 175 éves volt Putyilov, a jelenlegi Kirov gyárat. Kijev textilipari felsőfokú szakemberképzésének eredményeiről . tudósít egy másik cikk: beszélgetések szovjet1 egyetemen tanult, ma Magyarországon fontos beosztásban dolgozó magyar vezetőkkel. A messzi északra. Szibériába, az evenki nemzetiségi kerületbe visz el egy színesképes riport. Itt, a sarkkörön működik az a szovhoz, amelynek a területe felér két Svájc kiterjedésével. Kétezer kilométert utaztak a székesfehérvári Videoton gyár fiataljainak a BAM építői számára küldött ajándékai: magnetofonok és hangfalak. Nagy örömmel fogadják a küldeményt az építők kép-, viselői — számol be róla egy moszkvai riport. Az életmód az emberek mindennapi tevékenységének szerkezetét, rangsorát, a tevékenység erősségét, hatásfokát, minőségét jelenti. Életünk közösségben zajlik, munkánk egy-egy csoporttevékenységhez kötődik. Ezért a szocialista életmód formálódásában jelentős tényezők a társadalom életének különböző területein dolgozó közösségek; „Ezek sorában meghatározp szerepük van a munkában létrejövő közösségi kapcsolatoknak. .— fogalmazza meg pártunk programnyilatkozata. Az életmód legfontosabb eleme a munka. E tevékenység ma még inkább a létfenntartás eszköze, s nem mindig és mindenhol alkotó öröm forrása. Ez természetesen, hatással van , a dolgozók közéleti érdeklődésére, szabad idejének eltöltésére, fogyasztására. A terhesnek ítélt munka után a dolgozók kompenzálásra, ..kárpótlásra” törekednek. A munkához való viszony azonban gazdasági helyzetünk fejlődésével mind pozitívabb irányba változik. A gépek mindinkább felmentik az embert a nehéz fizikai munka alól, előtérbe kerülnek az alkotó munka elemei. A munka, amelynek társadalmi hasznossága az egyén számára is mind nyilvánvalóbb, mint közösséget teremtő tevékenység, mindinkább Konzultáció Életmód — közösség szükségletté válik. Ezzel egy- idó’oen új tartalmú társadalmi kapcsolatokat szül. Az, hogy a munka ma mennyire tölti be közösségformáló szerepét, természetesen, függ az együtt dolgozó emberektől is. Ha egy üzemben, egy tsz- ben nem jó a munkahelyi közösség, ha nem érvényesül a demokratizmus, az nehezíti, ha mindezek adottak, megkönnyíti a tudatos társadalmi, közösségi aktivitást. Segíti a munkához való viszony kedvező változását. A munkahelyi közösség és az egyén kapcsolata, általában jelzi a munkához való viszonyt is. Aki ma képességeihez mérten, a lehető legjobban végzi munkáját, teljesíti a reá bízott feladatot, az nemcsak saját érdekében, hanem a társadalmi, a közösségi érdekek kielégítéséért is dolgozik. Az egyén és a közösség kapcsolatát a szocialista társadalomban az érdekek összhangja jellemzi. Ennek fórumait teremti meg a szocialista demokrácia. S e fórumok — ha jól sáfárkodunk a bennük rejlő lehetőségekkel —, az egész személyiséget átfogó és fejlesztő, közösség- formáló tényezőkké válnak. A munkafeltételek változása, a munkahelyi ’ demokrácia, erősödése, egyre inkább felébreszti az igényt a közélet és -művelődés iránt. A szocialista demokrácia kiteljesedése a közösség érdekéből és érdekében tudati, magatartásbeli változásokat „hoz”. A közösségben és a közösségért végzett tevékenység olyan életmódelem, olyan társadalmi és pszichikai folyamat egyszerre, amely csak a mi társadalmunkban kaphat éá kap igazi értelmet. A közösséggé válás folyamata megy végbe a szocialista brigádmozgalomban. Itt a munka közös célok, közös érdekek alapján folyik. Minden brigádtag tudja, hogy céljait csak a brigáddal együtt érheti el. Az összetartozás fejleszti a tagok öntudatát, biztonságérzetét, szilárdítja Világnézetét. Ezekben az elsődleges közösségekben szerzett élményekből mindenki „hazavisz valamit”, egy másik közösségbe: a családba. A családot, mint alapvető kis közösségi keretet, az életmód új vonásai mindinkább humanizálják, érzelemközpontúságát elmélyítik. — közösségi életmód Egy, kollektívát nemcsak mint az erkölcsi nevelés színterét vizsgálhatunk. A csoportban ismeretek, információk, és — a csoportnak megfelelő szintű — műveltség cseréje is zajlik. Az, hogy az emberek hogyan élnek, nagymértékben függ műveltségüktől. A valódi műveltség kulturált életet is jelent. Az azonos helyzetű és feltételek között élő dolgozó rétegek, csoportok életmódja, műveltségi szintje kisebb eltérésekkel hasonló. Általában azonos felkészültségű és felfogású embereket találunk nemcsak a termelési, a mozgalmi élet legkisebb sejtjeiben, de ilyen elv alapján szerveződnek a szabadidős-közösségek is. Az életmód kulturális ösz- szetevőinek alakítása tudatos tervezést és irányítást igényel. A tudatformálásban ezért« fontos szerepe van a közművelődésnek, ezen belül a csoportos, közösségi művelődési formáknak. A közművelődési ■ tevékenység során formálódó közösségek kiegészítik a munkahelyi, közéleti, családi, lakóhelyi kollektívák hatását. A mindennapok munkájában, a művelődési közösségekben tehát felfedezhetők a szocialista életmód jegyei, elemei. A közösségekre jellemző vonások magukban hordozzák a szocialista értékek megvalósulásának lehetőségét. A kollektíva erkölcse hatással van az egyéni magatartásra, az egyének egymás közötti, valamint az egyének és a társadalom kapcsolatára. A fejlődés útja természetesen, ezen a területen sem zökkenőmentes. A hagyományok és fejlődésünk ellentmondásai gátolhatják a kibontakozást, de megakadályozni nem tudják. • Ahhoz, hogy a közösségben végzett sokoldalú tevékenység alkotó öröm forrása legyen, szükséges a kollektíva, tagjainak és a tágabb közösségnek az együttes akarata. A munka, a közélet, az iskola, a lakóterület által ki nem aknázott személyiségformáló lehetőség több fajta ..pótközösséget”, „álközösséget” is létrehozhat. Üres, az egyén és mindnyájunk számára haszontalan, néha veszélyes csoportosulásokhoz vezethet. Ahol a munka feltételei nem éppen J NÖGRÁD - 1977. korszerűek, a gazdag érzelmi erőtől fűtött közösség értelmessé teheti az egyébként sze- mélyiségkarosító részmunkát is. Szabályozókkal gyorsíthatjuk, hatékonyabbá tehetjük a termelést, de a közösségteremtés akarata nélkül űr keletkezik az ember és a termelés célja között. Nem illúzió ma már a pozitív érzelmeket szülő, jó közösség. A közös munka, a szocialista együttélés erkölcse, anyagi és érzelmi haszna értelmes életet teremt, mely könnyebbé teszi a társadalom- formálást. A közösség, a szocialista életmód, a közösségi életmód vizsgálata és propagálása napjaink feladata. Ezt igénylik tőlünk humánus politikai céljaink. A gyakorlat, a „hogyan élünk” ismerete könnyebbé teszi a további célok megfogalmazását. A közös törekvés nem pusztán ideológiai óhaj, nem egyszerűen kölcsönös rábeszélés kérdése. Nem is kampánymunka, hanem bonyolult, a gazdasági, a termelési szférával kölcsönhatásban levő vetülete életünknek, része a szocialista társadalom megteremtéséinek. Radácsi László február 16., szerda 3
