Nógrád. 1977. február (33. évfolyam. 26-49. szám)

1977-02-16 / 39. szám

Megállapodás a spanyol kormány es a demokratikus ellenzék közölt A spanyol kormány és a demokratikus ellenzék között megállapodás jött létre az általános választások lebo­nyolításának módozatairól’ — jelentette be hétfőn este a demokratikus ellenzék szóvi­vője. Elmondotta, hogy az el­lenzék tárgyaló bizottságának hat tagja és Adolfo Suarez miniszterelnök háromórás tanácskozásának eredménye­ként hamarosan választási törvényt hoznak nyilvánosság- * ra. A demokratikus ellenzék részéről a következők vettek részt a miniszterelnökkel tar­tott tárgyalásokon: Felipe Gonzalez (Spanyol Szocialis­ta Munkáspárt), Raul Moro- do (szocialista néppárt), Anton Canyellas (keresztény- demokrata párt), Jordi Pujol (katalániai párt), Paz And­rade (galíciai párt) és Fran­cisco Fernandez Ordonez (szociáldemokrata párt). ( Fernandez Ordonez, a szo­ciáldemokrata párt vezetője, újságíróknak kijelentette, hogy Suarez miniszterelnök a választási törvénnyel kap­csolatban elfogadta az ellen­zék számos javaslatát, s a függőben maradt kérdésekről az elkövetkező , napákban technikai jellegű megbeszélé­seket folytatnak. Madridban hétfőn este hi­vatalosan közölték, hogy a biztonsági alakulatok eddig 40 személyt tartóztattak le Antonio Maria de Oriol. az államtanács elnöke és Emiüo Villaescusa, a legfelsőbb ka­tonai bíróság elnöke elrablá­sának ügyében. A letartózta­tottak többsége a Grapo nevű szélsőséges szervezethez tar­tozik. A biztonsági alakula­tok egyidejűleg nagy meny-, nyiségű fegyvert és lőszert foglaltak le. Madridban kedden bejelen­tették, hogy részlegesen fel­oldják a Grapo elnevezésű szervezet tevékenységével kapcsolatban bevezetett hír­zárlatot. A spanyol hatósá­gok által szélsőbaloldalinak nevezett szervezet elismerte: tagjai hajtottak végre két politikai jellegű emberrablást, bombamerényieteket követ­tek el, és meggyilkoltak egy rendőrt. Mint ismeretes, hét­főn hivatalosan közölték, hogy a rendőrség őrizetbe vett Negyven gerillát tartóztattak le állítólagos Grapo­negyven gerillát. Továbbra is fenntartják azonban a hírzárlatot egy má­sik földalatti terrorszervezet, az ,,AAA”-nak növídített ,.An- tikommunista Apostoli Szö­vetség” tevékenységére vo­natkozóan. Ez a szélsőjobb- oldali csoport gyilkolt meg öt haladó ügyvédet és egy tüntető diákot. A rendőrség mind ez ideig nem adott hírt arról, hogy letartóztatta vol­na az „AAA” bármely tag­ját is. A terroristáktól elkobozott fegyverek és aatórendszámtáli­lák. Szimpátiatüntetések Etiópiában Ezekben a napokban Etiópia valamennyi körzetében tömeg- gyűléseket és tüntetéseket rendeznek az ideiglenes kato­nai kormányzótanács határo­zatainak támogatására. A gyű­lések, tüntetések részvevői szi­lárd eltökéltségüket nyilvánít­ják az új társadalom építésé­hez vezető forradalom vívmá­nyainak megvédésére és fel­háborodottan ítélik el a bel­ső és külső reakció arra irá­nyuló mesterkedéseit, hogy le­térítsék az országot a nép ál­tal választott útról. (MTI) Losonczi Pál a Mezőgazdasági Múzeumban f Losonczi Pál. az MSZMP Po'itikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke dr. Romany Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter társa­ságában megtekintette a Me­zőgazdasági termelőszövetke­zetek Magyarországon címmel a Mezőgazdasági Múzeumban rendezett kiállítást. Az Elnöki Tanács elnöke elismeréssel szólt a kiállításról. Szovjet dogozók a csepeliek (elhívásáról A Csepel Vas- és Fémmű dolgozói munkaverseriy­íelhívásánaK változatlanul nagy a visszhangja a szovjet dolgozók körében is. A Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 60. évfordulójának eszten­dejében a szovjet dolgozók elhatározták, hogy különös fi­gyelmet fordítanak a szocialis­ta országok megrendeléseire és kötelezettséget vállaltak, hogy határidő előtt és kiváló minőségű termékekkel teljesí­tik a KGST-országokha irá­nyuló száUítása:kat. E tervek válóra váltásához a magyar dolgozók is hozzájárulnak: részt vesznek az Orenburg és a Szovjetunió nyugati határa közötti gázvezeték építésében és megkezdték a kompresszor­állomás építését iáját szaka­szukon. A Lihacsov autógyár dolgo­zói úgy vélik, hogy a csepeli munkások jubileumi felajánlá­sa a szocialista országok szo­ros együttműködésének újabb bizonyítéka. A moszkvai autó­gyár pontosan és kiváló ter­mékekkel teljesíti exportfel­adatait. A gyár köszönőlevelet kapott egyebek között a ma­gyar „Jóreménység” Termelő­szövetkezettől is. A szövetke­zet dolgozói elismeréssel írnak a gyártól kapott ZIL—130-as autókról, amelyek alkatrész- csere és nagyjavítás nélkül 400 ezer kilométert futottak. (MTI) Rhodesia: A kör bezárul? Nem véletlen, hogy az ame­rikai adminisztráció űj ENSZ- nagykövete, Andrew Young (aki valaha néger polgárjogi harcosként Martin Luther King - környezetéhez tartozott) első nagy diplomáciai körút­ját Afrikában tette meg. Car­ter elnök és környezete vilá­gosan látja, hogy a „fekete kontinens” dereka könnyen végleg kicsúszhat az ameri­kai befolyási övezetből. Ez pedig diplomáciai és gazda­sági szempontból érzékeny ve­reséget jelentene Washington számára. Sőt: ha Rhodesia ügyében* nem sikerül ameri­kai, vagy angol közvetítéssel kielégítő kompromisszumra jutni, akkor az afrikai fehér uralom bástyája, a Dél-Afri­kai Köztársaság is veszélybe kerül. Rhodesia — amelyet a füg­getlenségi harcot vívó néger többség Zimbabwének nevez — ily módon nemcsak egy af­rikai állam belső fejlődésének problémája, hanem a szó tel­jes értelmében világpolitikai ügy. A jelenlegi fehértelepes kor­mány feje, Smith maga két­ségbeesett utóvédharcában éppen ezt nem ismeri fel. Eb-* bői adódnak a különbségek a minden ésszerű és valameny- nyire is kézzelfogható komp­romisszumot visszautasító te­lepeskormány. valamint a tőkésvilág szélesebb afrikai érdekeit figyelembe vevő Washington és London között. Makacs Smith Smith ésszerűtlen makacs­sága ismét zsákutcába jut­tatta a tárgyalásokat. Emléke­zetes, hogy e tárgyalások új szakasza 1976. szeptemberé­ben, a Kissinger-terv meg­hirdetésével kezdődött A ter­vet a volt amerikai külügy­miniszter annak idején ösz- szehangolta nemcsak a Smith- kormánnyal, hanem Vorster dél-afrikai miniszterelnökkel is. A terv szerint két év alatt kellett volna végrehajtani az áttérést a fehértelepes ki­sebbségi kormányzatról a többségi kormányzatra. Az áttérés azonban nem jelen­tette volna a hatalmi viszo­nyok gyökeres változását Ép­pen azért volt elfogadható Smith és Vorster számára. Smith például úgy értelmez­te a Kissinger-tervet. hogy a kabinetben megvalósul ugyan az afrikai többség, de a bel- ügyek és hadügyek intézése a fehér kisebbség kezében marad. Ráadásul az államta­nács ugyancsak fehér elnöke vétójoggal rendelkezett volna a kabinet döntései felett. Ere­detileg Smith arra számított, hogy a törzsi és politikai ala­pon egyaránt több részre sza­kadt függetlenségi mozgalmat sikerül megosztania e terv segítségével. A megosztást még azzal is eló akarta se­gíteni, hogy ösztönözte a je­lenlegi kormánynak elkötele­zett hagyományos törzsfőnö­kök befolyása alatt álló szer­vezet megalakítását. Kiderült azonban, hogy sem a törzs­főnökök, sem a kiegyezésre leginkább hajlamos Muzore- wa püspök vezetése alatt ál­ló Afrikai Nemzeti Kongresz­szus nem engedheti meg ma­gának a teljes széthullás ve­szélye nélkül a behódolással egyenértékű kompromisszum elfogadását. A széles tömege­ket képviselő igazi ellenzéki mozgalom (hazafias front), amelyet Nkomo és Mugabe vezet — természetesen eleve visszautasította az ilyesfajta kiegyezést. London közbelép A Kissinger-terv alapján tehát kilátástalan volt az ere­detileg Genfben megkezdett és decemberben meghatáro­zatlan időre elhalasztott Rho- desia-konferencia folytatása. Akkor lépett sorompóba — nyilván a Washingtonnal tör­tént előzetes egyeztetés után — a brit politika. Az angol megbízott, Ivor Richard de­cemberben kezdte meg nagy afrikai körútját; nemcsak Rhodesiát és Dél-Arfikát, ha­nem a Smiht-rezsimmel szem­ben ellenséges öt frontorszá- got (Bottswana, Zambia, Mo- zambik, Tanzánia, Angola) is meglátogatta. Richard terve egy árnyalattal reálisabb volt. Főleg azért, mert csak az át­meneti időszakra kinevezett brit főbiztosnak lehetett vol­na vétójoga a 3:2 arányban fekete többségű új kabinet döntései felelt. A Richard- javaslatok nem elégítették ki mindenben a Nkomo és Mu­gabe vezetése alatt'álló . füg­getlenségi mozgalat, sem pe­dig a frontországokat. Legfel­jebb tárgyalási alapul szol­gálhattak volna. Csakhogy: a Smith-kormány már a Ri- chard-féle megközelítésben is a tényleges uralom elveszté­sének veszélyét fedezte fel. Ezért a dél-afrikai kormány- nyál folytatott előzetes ta­nácskozás után,, visszadobta a Richard-tervet. így a komp­romisszumos tárgyalások má­sodszor is zátonyra futottak. A függetlenségi mozr.ilom és a frontországok is figyelmez­tették a világot: a kudarc növeli a fegyveres felszaba­dító háború kirobbanásának lehetőségét, hiszen elzárja a józan politikai megoldás út­ját Young üres táskája Ebben a kiélezett helyzet­ben indult el kőrútjára az új amerikai ENSZ-képviseiő. Az ő körútja sem hozott azon­ban lényeges változást. Az út végén az amerikai diplomata csak annyit ígérhetett, hogy a Carter-adminisztráció „az eddiginél mélyebben foglal­kozik majd” a Rhodesia-ügy megoldásával. Ugyanakkor a leghatározottabban elutasítot­ta, hogy Washington bármi­féle segítséget nyújtana a függetlenségi mozgalomnak a Smith vezette fehérrelepes kormány megbuktatásához. Nem hagyott kétséget afelől, hogy „minden megállapodást a hatalmon levő emberekkel kell megkötni”. Magyarán: a függetlenségi mozgalomnak Smith-szel kellene megálla­podnia. Mindeddig éppen ez bizonyult lehetetlennek. A kör ezzel bezárult és az af­rikai kontinens válságköz­pontjában tovább növekszik a feszültség.-I. -e. ' 2 NÓGRÁD — 1977. február 16., szerda Gromiko méltatása Több nyugatnémet lap ked­di számában fényképes cikket szentel Andrej Gromiko szov­jet ■ külügyminiszternek. aki húsz esztendeje tölti be tiszt­ségét. „A világ rangidős külügy­minisztere” című méltatásá­ban a bonni General-Anzei­ger leszögezi: barát és ellen­fél egyaránt elismeri és nagy­ra értékeli a szovjet külügy­miniszter páratlan szakér­telmét és tárgyismeretét. Gromiko 1939-től, amikor a Szovjetunió washingtoni nagykövetségének tanácsosa lett. hatalmas történelmi ta- pasztaiatanyagot gyűjtött össze, számos történelmi je­lentőségű esemény aktív ré­szese volt. A Die Welt emlékeztet ar­ra. hogy Gromiko személyé­ben is a folyamatosságot jel­zi a szovjet külpolitikában. A szovjet diplomácia vezető kép­viselője egy olyan koncepció következetes megvalósítója volt, amely a Szovjetuniót világhatalomrriá tette. (MTI) A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium közleménye az állami földek tartós használatba adásáról A közelmúltban (a Tanácsok Közlönye 1976. december 31-i 62. és 1977. február 3-i 5. szá­mában) megjelent jogszabá­lyok 1977. január 1-től lehető­vé teszik a tanácsi kezelésből levő nagyüzemileg nem hasz­nosítható külterületi állami földek tartós használatba adá­sát mezőgazdasági szakcsopor­tok, üzemi, intézményi közös­ségek és magánszemélyek 'ré­szére. Ezzel kapcsolatban több érdeklődő fordult a miniszté- iriumhoz olyan kérdéssel, hogy hol, mikor és milyen feltéte­lekkel lehet földet tartós (legalább 50 évi) használatba Igényelni. A félreértések elkerülése vé­gett fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a vonatkozó jog­szabályokban érintett földek tartós használatba adásának alapvétő célja ezeknek a föl­deknek a megművelése és azo­kon a termelési biztonság megteremtése. A használatba adott földeket rendeltetésük­nek megfelelően mezőgazdasá­gi, kertészeti termeléssel kell hasznosítani és nem szabad lakó- vagy üdülőteleknek. te­kinteni. Ezért az időlegesen mezőgazdasági, kertészeti mű­veléssel hasznosítható belterü­leti földeket továbbra is csak rövidebb időre lehet haszná­latba adni. A mezőgazdasági, kertészeti termelés céljára tartós hasz­nálatba adható külterületi ál­lami földeket a helyi tanácsok jelölik ki. A földek elhelyez­kedéséről, fekvéséről és a használatba adás feltételeiről a lakosságot a helyi tanácsok tájékoztatják. Azok az állampolgárok (üze­mi, vállalati stb. közösségek) tehát, akik ilyen földeket tar­tós használatba kívánnak ven­ni. kérelmükkel írásban for­duljanak a lakóhelyük vagy az érdeklődésüknek megfelelő községek (városok) tanácsai­hoz. A termelőszövetkezeti ta­gok és állandó alkalmazottak igényüket a termelőszövetke­zet Vezetőségéhez nyújthatják be. A budapesti lakosok fi­gyelmét felhívjuk arra, hogy a főváros területéhez tartozó földeknek csak rövidebb idő­re való haszonbérbe adására van lehetőség. A minisztérium lehetséges­nek tartja azt is. hogy főleg a helyben lakó állampolgárok, üzemi, vállalati közösségek felhívják a helyi tanácsok fi­gyelmét a község vagy város külterületén, a zárt kertekben található parlagföldekre. Ter- i mészetesen a helyi tanácsi szervek joga, hogy az ilyen földek használatba adásának lehetőségét körültekintően megvizsgálják, mert csak ezt követőep lehet a tartós hasz­nálatba adás kérdésében dön­teni. Amennyiben a tartós használatba adás lehetséges, úgy azok igényeit, akik ilyen parlagföldet bejelentenek, el­sődlegesen kell kielégíteni. A minisztérium kéri az ér­dekelt helyi tanácsokat, hogy alapos szervező munkával, nagy gondossággal minél előbb vizsgálják meg az illetékessé­gükbe tartozó külterületi par­lagföldek tulajdoni viszonyait, s — az érdeklődők igényeit is figyelembe véve — jelöljék ki azoíkat a területeket, amelyek nagyüzemileg nem hasznosít­hatók és már a tavasz folya­mán használatba adhatók. (MTI) ! Tilos cukrot használni , a pálinkafőzéshez A zugpálinkafőzők igen gyakran étkezési cukrot hasz­nálnak fel nyersanyagként Az utóbbi időben a gyümölcs- termelők a szeszfőzdékben ki­főzendő gyümölcscefréjüket is cukorral dúsítják, hogy több pálinkához jussanak, holott a cukor pálinkafőzés­re történő felhasználását 'az elmúlt év decemberében meg­jelent rendelet tiltja. Eszerint egyaránt tilos cu­korból cefrét készíteni, vagy cefre készítéséhez cukrot felhasználni. Ugyancsak tilos a cukorból készült, illetőleg a cukrozott cefre tárolása is. A rendelkezés megszegőit,' — miután tevékenységük a tár­sadalomra veszélyes — a ha­tóságok szigorúan büntetik és a cukorból, illetve cukorral készült cefrét elkobozzák. A hatóságok a zugpálinka- főzők elleni intézkedésekkel egyidejűleg kedvezően módo­sították a termelői pálinkafő­zés feltételeit. Az új szabályo­kat az újságok már korábban ismertették, de az érdeklődők bővebb tájékoztatást is kap­hatnak a szeszfőzdékben, va­lamint a vám- és pénzügyőr- szerveknél. (MTI) Soares a közös piaci csatlakozásról Portugália márciusban be­nyújtja csatlakozási kérelmét a Közös Piachoz és reméli, hogy a kilencek a jövő év fo­lyamán kedvező választ, ad­nak, jelentette ki kedden lon­doni tárgyalásai befejeztével tartott sajtóérfekezletén Ma­rio Soares' portugál miniszter- elnök. Soares ezt követően közös piaci körútja következő állomására, Dublinba utazott. A portugál kormányfő han­goztatta, hogy Callaghan, brit mipiszterelnök teljes támoga­tásáról biztosította Portugá­lia csatlakozási szándékát. Soares arra számít, hogy a közös piaci felvételi tárgyalá­sokon Anglia lesz Portugália fő szószólója. Kérdésekre válaszolva szinte visszhangozta Callaghan hétfő esti pohárköszöntőjéneií azt a megállapítását, hegy Portugália csatlakozása a Kö­zös Piachoz, „növeli a demok­rácia stabilitását Portugáliá­ban és Nyugat-Európában egyaránt.” Soáres nem hagyott kétséget afelől, hogy nem a fasizmus újjáéledésétől, ha­nem a kommunista pártok be­folyásának növekedésétől fél­ti a „demokráciát” Nyugat- Európában. A portugál miniszterelnök megállapította, hogy országa iparosítottság tekintetében messze elmaradt Nyugat- Európa átlaga mögött, mégis úgy vélekedett, hogy Portu­gália kb. 1985-re képes lesz „teljesen integrálódni” az EGK-ba. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents