Nógrád. 1977. január (33. évfolyam. 1-25. szám)

1977-01-16 / 13. szám

Mikszáth Kálmán születésnapján Százharminc évvel ezelőtt, 1S47. január 16-án született a felvidéki Szklabonyán — és 63 evés korában, 1910-ben halt meg Budapes­ten — Mikszáth Kálmán, a magyar próza- irodalom egyik legkimagaslóbb alakja. Szülei kisbirtokosok voltak; apja néhány hold földön gazdálkodott, s egy ideig a falusi kocsmát és mészárszéket is bérelte. Kisbir­tokos családból származott édesanyja, Veres Mária is. A család a paraszti és az úri világ határmezsgyéjén élt, a családi legendák azon­ban nagy hírű prptestáns papi ősökről, elkal­lódott nemesi elönevekről is tudtak. A gyermek Mikszáth világa nem különült el a paraszti faluétól, s így korán beleívódtak a falu színei, elraktározódtak benne a palócföld tájai, emberei. Itt érte az első, és egész élet­művét legmélyebben befolyásoló irodalmi ha­tás, a népdaloké és a népmeséké. „Elbeszél­ni nem a regényíróktól tanultam, hanem... a magyar paraszttól” — vallotta magáról ké­sőbb. Fiatalon lett újságíró, s így alaposan meg­ismerte a korabeli magyar közéletet, annak sok úri csalafintaságát. Termékeny regény­író volt. s hallatlanul népszerű. Két legin­kább realista regénye A fekete városi és A Noszty-fiú esete Tóth Marival; ezek mulat­ják legtisztábban írói fejlődésének útját, s jelölik meg irodalomtörténeti helyét, szere­pét is. Ennek lényege, hogy Mikszáth a ro­mantikából kiindulva a realizmus irányába vezette a magyar prózát, Jókai hagyomá­nyainak követése felől — Móricz Zsigmond törekvéseinek előkészítése felé. Művei szá­mos kiadásban jelentek meg, novelláiból és más írásaiból sok válogatás látott napvilá­got. Az évforduló alkalmából idézünk Mikszáth Kálmán műveiből. Mikszáth Kálmán: Az újságfaló A lapolvasás ma már a fővárosban olyan életszükséglet, mint a mindennapi kenyér. Az ez­Egyet ásít. Az ásítás a kodó új koronák, bukó kor­nyugvó elme ünnepi köntöse, manyok, áléit respublikák es Ebben a köntösben, ti ásítás véres háborúk válnak ki be­közben, per associationem idea- lőle, hogy ismét egy homá­előtti embernek volt kedvenc rum eszébe jut a „Budapesti lyos, semmitmondó káosszá lova, kedvenc' agara, kedvenc Közlöny”. Na lám, majd ki- folyjanak össze, hölgye, kedvenc mulatóhelye; hagyta! Pedig hátha valami a mai embernek ezeken fölül érdekes kinevezés, vagy föl- még kedvenc lapja is van. E mentés van benne, s egyéb nélkül lehetetlen egzisztálnia, hiányában legrosszabb eset- Ha pénztőzsdés, nagykereskedő ben azzal mulat, hogy kérész­éé izraelita vagy: a „Lloyd”- tülbetűzi: hány ismerőse él­őt járatod, ha katolikus és len van elrendelve árverés. Ez a legdrámaibb tartalmú lap. pap: a „Magyar Állam”-ot;ha nem vagy pap. de mégis kato­Hanem az esti lapokat még­ha a sors kálvinistának alko tott es a gondviselés balolda­linak megtartott, a „Hon”­Már esti hat óra, midőn végre nagy elégedetten el­hagyja a kávéházat. Az utcán gondolkozva megy, néha meg­áll, meg egyszer végigjártat- va fantáziáját az olvasotta­kon, csendesen morogva ma­gában : — Der Bismarck ist doch ein Kerl! Vagy, ha nem Bismarckról olvasott, éppúgy megteszi a maga félhangos megjegyzése­it a karlista háborúról, gr likus: a „Magyar Politika”-t; sem hozzák: már ezt nem le­het kiállani! Türelmetlenül izeg-mozog, csenget a kellner- , nek, kérdezi: mi az oka az óul meríted az igazságot; ha esti lapok késedelmezésének? !*$}? ijr!^,k.r°1 rSS1 Micsoda visszaélés az a kö- Ándrássyróí. Amimről, AÍfonz Ä'ÄIS; 3S& négykor Vhozták!^ás ma ^ “ «•"*— kesztöve lettel is, alatta á,- une öt perc négy után! T. . .... ... lasz az igézetnek, mert akkor „ .. . Éjszaka is ezekről álmodik, is van mindig olyan lapod, . “e ^.*ztan’ ™a' mert az újságfaló rendesen amelyikbe szerelmes vagy — kuia nelkal kacel'kodik a „Ma- nőtelen, vidám társasagot nem a magadé. Lehet, sőt bizonyos, 6yar, .ÁUa™ az egyi,k szerető, rokon túl, baráttól el­szogletasztalon, kínálva szel- szigetelt ember, kinek nincs lemi kincseinek tárházát a senkije, s miután senki sorsa tudományok szomjúhozóinak. nem érdekli1 különösen, az Miért ne merítsen belőle? univerzumhoz szegődik egész Végre is minden válfaj jó, ki- odaadással. A világ színpadán vévén az unalmast. A „Ma- játszó kiváló személyeket tart­gyár Állam ’ pedig nem unal- ja ismerőseinek, beleéli ma­mas. mert különös. Egy meg- gát sorsukba, együtt érez. hogy olvasod a többit is, de azért csak annak az egynek hiszesz. Hanem bezzeg mennyire egészen más ember az újság­faló. Te önző, válogató, el­fogult vagy; ő igazságos. Ami Monográfia jelenik meg A Salgótarjáni Kohászati Üzemek Művelődési Központjának története 1878-1078 Évszázados fennállásának — A szerkesztő bizottság az, olvasóegylet tevékenységét megünneplésére készül a -sál- 1976. elején alakult meg, az ellenforradalmi, fasiszta gótarjáni Kohász Művelődési rendszeresen ülésezik — jegy- nevelésben. Ugyanakkor vtz«- Központ. Az intézmény intéz- zi meg dr. Molnár Pál. — gáljuk: hogyan teremtődik kedési tervet készített a 100 Még januárban megbeszéljük meg a munkáskulturális ólet éves évforduló megünneplésé- az 1878-tól 1944-ig tartó részt, alapja, elsősorban a színját- vei kapcsolatban. Ez tártál- amely már elkészült. szó mozgalom keretében, a mázzá mindazon programo- — Milyen főbb részekből zenekarban, a dalárdában. Ri- kat (például jubileumi kiállí- áll a monográfia, s melyek szén — esetünkben — példá- tás, egyéb rendezvények, mo- ezek lényegesebb jellemzői? ul az olvasóegylet is terepe nográfia megjelentetése s'.b.í, — Az a tervünk, hogy az volt bizonyos munkáskulturá­amelyekkel ezt a jeles ese- 1945-től 1977-ig Járté második lis életnek, ha annak tartal- ményt megünnepelni Kivim- részt még ez év végéig elké- mával sok mindenben nem is ják, közművelődésünk mai szítjük. hogy 1978. tavaszán a érthetük egyet. Hiszen, hogy gyakorlatának szellemében, lektorálás és a kiegészítések csak egy jellemzőt említsék. Munkabizottság is alakult a után nyomdába tudjuk ad- az acélgyári kolónia mun.ká- központ mellett, amely rész- ni. A kiadás Időpontját 1978. sai képzettebbek, bizonyos fő­ben a kiállítással, részben a november 7-re tervezzük. A kig műveltebbek voltak más monográfiával kapcsolatban monográfia mintegy tízíves gyárak munkásainál. Terme- • gyűjtést, részfeldolgozást stb. terjedelemben jelenik meg, szetesen, részletesen foglaiko- végez. E részfeldolgozások t e- egy ív pedig a dokumentáció- zunk a felszabadulás utáni kerülnek a monográfiába. E kát, fényképeket tartalmazza, fejlődéssel, számos fejezetben, munkában többek között A kiadványt kronológikus és A felszabadulás után, a népi részt vesz Vertich József, tematikus összefüggésben ké- demokratikus forradalom idő- Csics György, Szíremen Ru- szítjük. A tematikus felosztás- szakában pezsgő élet kezdő­dőit, Molnár Gyula, Füzes ban elsősorban a könyvtári dött a kulturális életben is. Zsigmond, Kovács József, Bo- tevékenységgel, a színjátszó 1950-ben a szakszervezet vet- lyós Lászlóné, Pádár András, mozgalommal, egyéb öntevé- te át a házat, és létrejöttek a A gyűjtőmunkából részt vál- kény művészeti mozgalmak- tanácsok, amelyek közvetlenül lal dr. Schneider Miklós és kai, a zenekarral, énekkarral, is feladatuknak tekintették a di-. Czipó Ernóné, s temésze- a szórakoztatás formáinak munkáskulturális élet fejlesz­tésen, még számos más akti- alakulásával az ismeretterjesz- tését. A későbbi időszakok va és szakember is kiveszi téssel, a filmszínházzal, a pedig már napjaink törak ré­t-észét a feladatokból. klubélettel, a felnőttoktatás- seihéz vezetnek el. E kor­. . sál és a szakmai képzéssel szakok feldolgozása — mint A készülő monográfia kia- foglalkozunk. A kronológisus már említettem —még ezután dói és szerkesztő bizottsági el- fei0Sztás pedig a a következő következik majd. nőké Merlak Emil, a Koca- lesz. j 1878—1919, 2. 1919— A kiadvány „A Salgótarjáni szati üzemek szakszervezeti 3 [945—195^ 4. 1900— Kohászati Üzemek Művelődé­bizottságának titkára. A mun- 19gi 5 1982-től napjainkig, si Központjának története, ka irányításából Bolyos Lasz- Az elsb ,.gSZ — többi között 1878—1978” címet viseli. A Ióné és Szíremen Rudolf val- — az olvasóegylet szervezeti vállalkozást figyelemmel ki- lalt jelentős szerepet, «run- kiépülését, az egyes szakosz- sérik az üzem kollektíváján czel Tibor, az archivanya- folyók kialakulását, és mű- túl Salgótarján és Nógrád me­ködését tárgyalja. Általában gye érdeklődő közönségé, jegyzem meg, hogy különös párt-, állami és társadalmi A monográfia szerkesztője gondot fordítunk annak be- szervezetei is. Ilyen jellegű és írója dr. Molnár Pál. A mutatására, hogy a forradal- feldolgozás az országban is szerkesztés munkájában még mák alatt, hogyan változik a kevés jelent még meg. A részt vesz Csongrády Béla és művelődéspolitika. Például SZOT, a vasasszakszervezet Kálovits Géza. A lektori fel- külön elemezzük azt, hogy szintén érdeklődéssel tekint a adatok ellátására dr. Boros az ellenforradalmi rendszer kiadvány megjelenése elé. Sándort kérték fel. alatt, miképp használják fel T. E. ; sKnvedVé°lyWTem^retedáa Uh- fo^dí‘ott közvélemény! Mond- együtt cselekszik, együtt örül szenvedett-. le &zeieteű a un !ak egy maUciozus hasonla- és búsul velők- omot színéért, az ibolyát illa- tot? Képzeljenek - oly hölgyet, ‘kért, a barackviragot gyű- abból a célbóí megy nyil- mölcseert, o nem; — ö, mint vános bálba, hogy petrezssly ezt már annyira meg­a szenvedélyes botanikus, sze- met; áruljon! Ugye, képzelni is (például hétfőn) nem szokta, hogy mikor réti valamennyit, azért, mert Különös? De ha megértjük, jelenik meg lap, egész délu- növény valamennyi. ■ - ­hogy a petrezselyem jó áron Már kora délután beül a kel el, egészen természetessé kávéházba s nekiesik először válik, s nincs okunk valami a napilapoknak. A „Napló”-bul különösen megbámulni a és „Lloyd”-okbul átfutja rövi- zöldségáruiót! tán mogorván, rossz kedvvel jár-kel az utcákon, mint a magára maradt ember, ki ma semmit sem hallhatott kedveseiről. gok gyűjtésébe, feldolgozásá­ba kapcsolódik be. A karmesternő Váradi Katalin 1973-ban szerezte meg karmesteri diplomáját a Zeneművészeti Főiskolán és azóta az Operaház tagja. Magyarországon jelenleg 6 az egyetlen női karmester. 1976. májusában a San Remóban rendezett nemzetközi karmes­terversenyen VI. díjat nyert és elnyerte a Riccordi cég különdíját is. Képünkön: Begányi Ferenccel és Rozsos Istvánnal próbálnak. den a sürgönyöket, aztán úgy­szólván mohón nyeli el vezér­— Ah! Végre megjött az esti lap! — Az újságfaló fé­^ikkeiket, majd félredobja s a lig felemelkedik ülőhelyéről, ,.Hon”-t keríti ki, tej pilla- hogy azzal is hamarabb le­nat alatt lefejtvén emlékezete gombolyagjáról a tarca) egúny múlt szómban megszakadt fo­nalát, hogy azt a mostanival gyen; előre hajliK teste felső részévei a keliuer felé, ki pro­tekciós mosollyal már messzi­ről nyújtja az epedve várt összekösse. A „Reiorm’ -ban a „Abendolatt”-ot. Mily élveit dolgok ijesztő állapotáról sze- Egy egészen ismeretlen .Világ réz tudomást, a „Fővárosi La- titokzatos gyönyöre fekszik pok”-bul a társaséiet újdon- előtte az egymásra dőlő, ap- ságait csemegézi, az „Ellenőr"- ró, fekete betűkben. A kíván­óén a koalíció újabb terveit, caiság láza kellemesen resz- az „Egyetértés”-ben pedig po- ketten meg valóját, csikión- lémiát keres szomjas tekinte- dozza idegeit. Kedélyállapotá- te. - val csak a kávésnénikeé ver­Ha mindezeken keresztül- »«nyezhet abban a percben, esett, föltéve, hogy két órakor midőn érdekes pletykát ve- rendelte meg teketéjél, mely endö tudomásul, még egyszer nála csak eszköz a cél eiéré- ajkához viszi az isteni italt sére, türelmetlenül nézi órá­ját. Három! Az esti lapokat csak négykor hozzák. Bosszan­kodva fészkelödik szekéoen s újra előszedegetí a már egy­szer eldobott lapokat, hogy most már átolvassa, címeiktől kezdve egész a negyedik la­pon előforduló hirdetésekig, hol a nyilvánosság állandó vendégei „Orlicé”, „Handler”, „Én Rix Vilma” és „Pénz be­es kényelmesen elhelyezkedik zsöiiyéjében. hogy mintegy megvesse ágyát a bekövetke­ző gyönyörnek. Az újsagíaló ehelyett rendesen burnótSze- lencéjet veszi eió s megtiszte­li orrát égj-kél csipetnyi ab­rakkal, miáltal azt sokkal fo­gékonyabbá teszi az olvasandó politikai kombinációk rejtett célzatainak fölszimatolására Egj-Kettót kóhint 6 gusztálva Mit keres egv villanyszere- Oktatási központ vagy zeneiskola...? lő a fuvolaórán? Ezt a szóno­Egy épület —kétféle elképzelés kinak tü:iő kérdést tulajdon­képpen feltefte magában a mester is, aki eredeti szán­dékától eltérően mégiscsak „megjelent” a tanitáson. A helyzetét ugyanis a véletlen hozta. A mester, hogy kija­vítson egy villamossági hi­bát. szerszámod elindult a padlásra, már céljához ért, amikor a nádpalló» mennyezet megrop­pant a lába alatt, és hipp hopp máris a lakószinten találta magát. Mindez a nagybátonyi zene­ként a kisebbeket az ískoló- Fő tevékenységünk a szán­ba. A sűrű forgalom ugyanis termelés. A hozzá szükséges lődési feladatokat, több ezer ember tanulásáról, tovább­képzéséről, újabb szakmák megszerzéséről van szó. — Mennyibe kerül a léte­sítmény kialakítása? — Az elkészült kiviteli terv szerint 2 millió 400 ezer fo­rintba. 1 i _« íffléáSan ** oui a uSc7 ictutcica, is n\Jc>c*ct oziUas 1,111 Másra r -ír- állandó veszélyt jelent a szá- szakembereket itt kívánjuk uisia, s un mukra. Tehát mindenképpen kiképezni, és itt valósi tar am: Újra a Nagybátonyi nagy­új zeneiskolára lenne szüksé- meg az egyéb irányú szak mai községi Tanács titkárának günk. továbbképzésünket is. Tulaj- szobájában ülünk. — Hosvan kéozelik ezt el’ donképpen ez az épület lenne — A szóban forgó épület a Mám va váriból Iiwi tehát az elméleti szanképzós számunkra azért is fontos len­- A bányavárosból elkel- bazishel 1 ne, mert óvodai ellátottsé­ozott a harisnj ag> ar. A _ A ' vállalatnak vannak gunkat is fejleszthetnénk. Az erre alkalmas helyei más te- alsó szinten be tudnánk ren- rületeken is... „ dezni egy óvodát, ahová — — Azokat is hasznosítjuk, hiszen ilyen a lakosság össze­— ““•*>*- ir-invísi é-iiileteinkben rész- tétele — természetesen főként kozott a kérésünktől. S most tanyasi ópu,ete.r»Kben es bánvai üzemeknél dolgozók má" egv éve hoov kihaszn-i- oer‘ >™daKat, részben íratta- a banyai uzemeKnei aoigozos ma. euv eve. ho.v kibaszna^ raÍ£&t ^ raktárakat renóez- gyermekei járhatnának. ban női szállóként funkció- ben állaga egyre romlik. nált az épület. Egyszóval, ré- . " banyavarosi epüiei iskolában történt, alig hány hónappal ezelőtt tözött á harisnyagys Nógrádi Szénbányák tulaj­donát képező épületet mi íevéiben, majd szóban is kértük a vállalattól, de elzár­Nagybájonyban 1953 működik zeneiskola. Kor. csületszóra” kísértik és vigasz- ereszti szemét a távirati hí- talják a nyájas olvasókat. D e ezeknek is vége sza­kadt, s ő, mint valami fáradságos munka után szokás, nagyot nyújtózik' és ismét kiveszi óráját. Csak fél négy! Mi ördögöt csinál­jon? Gondolkozik? Teljes le­hetetlen! Agya annyira tu! van terhelve a különféle cik­kekből beleszarmazott ide­reknek. Ez a legelső mohó ki rándulása! Ha nincs valami nagy betűkkel szedett világ­bontó esemény, sóhajtva for­dít az első lapra s valód: ínyenc-lassúséggal kérődzi a* a legújabb eseményeket, mig azokbul valami fejletlen idea: facsarhat ki a maga számára mely — mint a nedves talaj­ban átültetett káposztatorzsa, csodálatos alakú káposzta­gén gondolatokkal, melyek az szörnyeket hajtván — az ö ő saját eszméit vastagon be- fejében bnlondnál-bolondabb pókhálózzák, hogy egyáltalán eszméket szül, mintha sűrű arról sem képes gondolkozni, köd nehezednék agyvelejére vajon miről kellene tulajdon- mely hömpölyögve ott kova­képp gondolkoznia. lyog, a lázálmok víziója; ágas­4 NÓGRAD — 1977. január 16., vasárnap gi, elavuit; ma már aüg-alig felel meg a zeneiskolai mű­ködés feltételeinek. Miért ér­nek el mégis kitűnő eredmé­nyeket az itt tanuló gyere- kők, a főként bányász és „iparos” munkások gyerme­kei? Mert szeretik a zenét, a hivatásukat felelősséggel vég­ző zenepedagógusok pedig a tanításukat. tünk be. Az oktatási központ céljaira véleményünk sze­rint a bányaváros! épüiei a legmegfelelőbb; centrális hely- A Nógrádi Szénbányák sál- zeténél fogva, hiszen terme­gótarjáni központjában Sül; lésünk Nagybátony tersege­Tibor műszaki igazgatóké- re koncentrálódik, ez minden­lyettessei beszélgetünk. ki által a legjobban megkö­— Ingyenes igénylő min- zelíthető. Itt oldanánk meg dig van az épületeinkre — tehát az új technika oktaíá­mondja az igazgatóhelyettes, sát, a csoportvezetők, a ne­De az épületet nem tudjuk hézgépkezelők képzését odaadni, mert fontos terveink egyéb más jellegű tanfolyami vannak vele. Ugyanis itt oktatásokat. Némelyiket bent­— A legnagyobb gondot — kívánjuk kialakítani okt-ttas: lakásos formában, s ennek fejtegeti Szabó Nándor, a központunkat. megefelelően lakószobákat is Nagybátonyi nagyközségi Ta- — Mi lenne a feladata eí>- kialakítunk az épületben. Ké­nács titkára — a zeneiskolai nek az oktatási központnak? sőbb pedig műszaki könyv­épület korszerűtlensége okoz- — A korábbi időszakban az tárral is bővíthetnénk oktatási ---------------------------­za. valamint kedvezőtlen fék- ismert gazdaságpolitikai okok központunkat. vese. A lakosság zömét kde- folytán megszűnt Nagybátony- — Évente hányán tanulhat- A Nógrádi Szénbányák a vő bányavárostól távol esik. ban az intézményes vájár- nak itt? tájékoztatás szerint január egy forgalmas főúton ktresz- képzés. Az elmúlt években — Korai lenne erről bármi közepén kezdi meg az oktatá­tül kell közlekedniük a gye- viszont stabilizálódott, a konkrétumot is mondani, de si központ kialakításának rekeknek. A szülők emiatt vállalat széntermelése, meg- ismerve az előttünk álló fel- űiunkálatait... I nem szívesen engedik el, fő- alapozódott perspektívája is. nőttoktatási és munkásműve- Sulyok László t A bányai oktatási köz­pontra nyilvánvalóan szükség van. Épp így kellenek az óvo­dai férőhelyek, kellene egy új, kedvezőbb körülmények Wtt.ött működtethető zeneis­kola is. A bányavárosi épület­ért mit ajánlanának fel a bányának? — A mostani zeneiskola! épület felújítása zeneiskolai célokra nem gazdaságos, de szerintünk más célokra meg­felel. A bányának cserébe mi szívesen átadnánk az épüle­tet, és niég a felújítási költsé­gekből is magunkra vállal­nánk bizonyos összeget. . v jwf-; ­X,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents