Nógrád. 1977. január (33. évfolyam. 1-25. szám)

1977-01-16 / 13. szám

... esküszöm, hogy a munkásőrség hű, fegyelmezett tagja leszek.

Híven a Magyar Népköztársaság alkotmányához. törvényeihez, önként vállalt munkásén kötelességeimet mindenkor, bármilyen körülmények között, becsülettel teljesítem.

Vállalva minden megpróbáltatást, megvédem a munkásosztály hatalmát, szocialista hazámat, a Magyar Népköztársaságot fegyverrel, ha kell életem feláldozása árán is.

Esküszöm, hogy pártom, népem, szocialista hazám ellenségeivel egyetértésbe soha tiem bocsátkozom. Fegyverrel, munkával, felvilágosító szóval mindig szocialista hazám felvirágzását szolgálom.

A proletár internacionalizmus, a nemzetközi munkásosztály vörös zászlajához mindig hú leszek.

Esküszöm, hogy elvtársaimat, parancsnokaimat a harcban támogatom, őket cserben ívm hagyom. A parancsokat ingadozás n *kül végrehajtom. Fegyveremet, felszerelésemet megóvom, azt a népi hatalom védelmére használom.

Az állami, a szolgálati titkot híven megőrzőm. Övöm és erősítem népköztársasá- ÜTiTik fegyveres erőinek és testületéinek sziiárd egységét, elvtársi, testvéri barátságát, együttműködését.

Ha pedig eskümet megszegem, sújtson a Magyar Népköztársaság törvénye, a párt, a dolgozó nép megvetése.

Töretlenül a megkezdett úton

Mindjárt a megalakulás után, 1957 elején fegyelmezett sorokban vonultak végig Pásztó utcáin a Gubis Ferenc nevét viselő járási egység munkásőrei.

I

A nyugalmat, az életet jelentették

A parancsot végrehajtottuk

Ä Somolyóbánya-telepi műnk vonulása:

A húsz évvel ezelőtt megalakult munkásőrségbe, a párt hívó szavára, a legbátrabb dolgozók léptek be. Ez az új hadsereg az ellenseggel vívott harcban jött létre, edződött meg. Űj, hatalmas erő volt. Azok alkották, akik már korábban, az ellenforradalom tobzódása idején felismerték, hogy a párt és néphatalom ellen indítottak támadást.

ásőrök első demonstratív felA munkásőrség Salgótarjánban is átgondol tán,, gyorsan szerveződött. Elsők között voltak a Somlyóbánya-telepi- ek, valamint a különböző ipari üzemek szakaszai» százgd§i,í A Kun Béla nevét viselő városi egység zászlóavatása 1957. március 1-én volt. Az idősebbek még jól emlékeznek arra. hogy amikor ez a kék overálba öltözött, tettrekész egység autő-menetoszlopa végighaladt a környéklakta községeken és Salgótarján utcáin, csak ekkor kezdődött a nyugalom.

A tenniakarós, egymás segítése jellemezte akkor és azóta is a Kun Béla munkásőr- egységet. Az első időszakban nem volt sok idő a gondolkodásra, cselekedni kellett. Akik akkor átvették a zsírral alaposan megtömött fegyvert, mindjárt az ajtóban letették az esküt. Sok izgalmas, lélekemelő esemény tarkította az ifjú testület életét, fejlődését. Sok nagyszerű helytállással találkoztunk.

A nappalok és éjszakák

egybefolytak, mégsem riadtak vissza a tarján! munkásőrök. Ellenkezőleg. Tántoríthatatla- nul kitartottak a Magyar Szocialista Munkáspárt politikája mellett. A Kun Béla munkás- őregységben a ma délelőtti ünnepségen több mint száz olyan munkásőrt köszöntének, akik húsz. éve becsülettel szolgálják, védeiineaHt szoci»- ifinaúst építő hazátokat. • Az alapító tagok és utódaik ma együtt vállalják a feladatot, szocialista hazánk, a néphatalom építését és védelmét.

Szikár, vékony arcú ember az ELZETT szécsényi gyáregységének dolgozója, Ma- tuszka Mihály. Életének nagy részét fegyverrel töltötte el. Volt bányász,, most is tartalékos rendőr főhadnagy, s az alakulástól tagja a munkásőrségnek. . ,

— Emlékezetesek azok a napok.. Az ellenforradalmárok közül néhányan felkerestek, fegyver kellett volna nekik. Aztán egy elvtárs Is eljött hozzám: Annyit mondott:

megalakítjuk a munkásőrséget! Mi az? — kérdeztem én. — A pártnak szüksége van rá, rendet kell teremteni — volt a válasz.

Sok idő telt el azóta. Szívesen csináltam eddig is, Azt vallom, amit az ember önként vállal, azt szívvel is csinálja. .. A sok riadó, éjszakázás, szolgálat, gyakorlat hidegben, melegben, szóval mindez teljes embert kíván a munkásőrségben is.

Emlékeket idézünk. Hiszen két évtized alatt bőven akadt. Szolgálat közben, vagy a gyakorlótéren. Matuszka Mihály bizony bejárta a munkásőrség csaknem minden posztját. Volt egyszerű munkásőr, aztán golyószórós, szakaszpa- rancsnok, s végül személyzeti csoportvezető a törzsben.

A szakaszparancsnokság

tetszett a legjobban. Emberekkel foglalkozni szinte minden nap, nagyon szép feladat. Az emberek azt mondták, híres voltam a vezényszavakról. Mindig határozott volt, olyan, mint a parancs végrehajtása.

S hogy milyen munkásőr Matuszka Mihály? Beszél helyette a nyolc kitüntetés. Amire pedig a legbüszkébb, az, hogy kétszeres Kiváló parancsnok.

— Mellettünk, alapítók mellett felnőnek a fiatalok. Okosak, értelmesek. Ha megkapják a kiképzést, a fegyver ismét jó kezekbe kerül. Én azt vallom, hogy a parancsot végrehajtottuk. .1

Meggyőződésből

Zúgnak a gépek Nagyorosziban, a FAVORIT Ksz géptermében. Szorgos kezű asz- szonyók formálják a hazai és zömmel külföldi piacra kerülő papucsokat. A sok lány és asszony között a gépterem egyik sarkában egyetlen férfi dolgozik: Major Géza gépkezelő. Előképzés a munKás- őrségben.

— Már túl vagyunk a kiképzésen, várjuk az ünnepélyes egységgyűiést, ahol sor kerül az eskütételre. Kilencen készültünk erre az új hivatásra, mert. munkásőrnek lenni hivatás ám a javából...

Míg beszél, a gépet addig sem állítja le. Figyelme mindenre kiterjed. Megfontoltan, meggondoltan mond ki minden szót. Mintha már most is őrségben lenne, s a parancs szerint járna el.

— Még fiatal vagyok, alig liuszonhat esztendős. Nem voltam katona, pedig mindig szerettem volna a haza fegyveres szolgálatát teljesíteni... Itt, a községben is vannak munkasőrök. Nagyszerű emberek. Idősebbek is, fiatalabbak is. Valahogy mindig példaképeim voltak az acélkék ruhás emberek. Fegyelmezettek, s ilyen szeretnék én is lenni, önként jelentkeztem a testületbe. Felvettek. Ügy éreztem, hogy az a társadalmi munka, amit eddig végeztem, kevés. Többre vagyok képes. Eddig építkeztem, az kötött le. Van ugyan két kis gyermekem, feleségem, de ő is megértette, hogy politikai meggyőződésből fogok fegyvert. Az ő érdekükbe is, hogy béke legyen. Nem nagy szavak ezek, nekem ez a meggyőződésem. Párttag is szeretnek lenni. A munkásőrség erre nagyon jó iskola.

Major Gézáról elöljárói úgy Szorongó érzés ez, olyan, amit beszéltek, hogy példát muta- az ember csak egyszer érez az tott a kiképzésben is. életben. Nos. én így készültem a munkásőri feladató» — Egyetlen egyszer sem végrehajtására, hiányoztam. A kiképzés igen magas szintű volt, sok min- X

dent el kellett sajátítani politikából, szakmai ismeretek- Tegnap délután Rétságon, bői.. . Egyet sajnálok. Saj- az Asztalos János Művelődési nos, beteg a feleségem, s Házban megrendezték az un- nem lehet ott az ünnepélyes r.epélyes egységgyűlést. Meg- pillanatkör, az eskünél... De történt az eskütétel is, s el- gondolatban azért velem lesz... hangzott: Én, Major Géza...

Tisztelgés a zászlónak. A salgótarjáni járás első zászlóalja A zászlóra felkötötte a szala- névadó ünnepséget rendezett Felvette a nagy partizán, Nóg- got a névadó fia, Nógrádi Ar- rádi Sándor nevét pád is.

Balassagyarmaton

egyetlen nö van a munkásőrök között. Géczi Tiborné, “vagy ahogyan mindenki nevezi, Pannika.

Parancsnoka a legjobb, leglelkiisme- reiesebb munkásörök között emlegeti. Minden foglalkozáson ott van. csak na- gyon-nagyon tfontos, halaszthatatlan ügyek tarthatják távol.

Barátságosan berendezett szobában beszélgetünk Géczi- nevel. Mostanában sokat van otthon. Legfeljebb sétálni vagy vásárolni szalad le. Otthonlétének „oka” Krisztián. Kilenchónapos vasgyúró fiatalember. Az anyuka pedig

gyermekgondozási szabadságát tölti

__

— E

s a munkásőrség?

A fiatalasszony mosolyogva válaszol.

— Nem maradok el a foglalkozásokAsszony

egyenruhában

róZ. össze lehet egyeztetni az anyaságot és a munkás- őri kötelezettségeket. Hozzáteszem, hogy ebben segítségemre vannak a nagymamák. Ha behívnak, szívesen vállalják Krisztián felügyeletét.

— Hogyan lett munkásőr?

— Három évvel ezelőtt kezdődött. A Térjem akkor még a vasútnál dolgozott, mozdonyvezető volt. Azzal jött haza egy alkalommal, hogy belép a munkásőrök közé. Azt válaszoltam. rendben van. menjél. De én is jövök veled. A férjem örült neki. mind a ketten egyszerre kezdtük.

Gécziné a. Kábelgyárban gyártáselőkészitő a termelést osztályon.

— Tulajdonképpen a munkásőrségben is ismerősök között vagyok. A gyárból sok a munkásör. Az esküt 1975. januárjában tettem le. Az fogott meg leginkább, hogy sok közöttünk a fiatal, és mindenki lelkiismeretesen teszi a kötelességét. Nagyon jó a közösség, az összetartás.

— Az első foglalkozás?

— Jaj. az nagyon izgalmas volt. Sport- pisztollyal valamicskét már előzőleg is tudtam lőni. De géppisztollyal, az egeszen más. Ma tudandó élményt jelent. Nem is feleltem el soha. Ami a legmeglepőbb, már az

első lövészeten jó eredményt értem el.

Amikor a fiatal- asszony terhes lett, jóindulattal javasolták neki, hagyja aoba egy-két évre, amíg majd a gyerek nagyobb lesz. Géczi- ne erélyesen tiltakozott.

— Mentem egészen hetedik-nyolcadik hónapig. A szülés után két hónappal pedig már megint felvettem az egyenruhát. így

mindössze öt hónap volt a kihagyásom.

Jelenleg tanul, felvételi vizsgára készül a számviteli főiskolára, Salgótarjánba.

— De továbbra is munkásör maradok. Mindkettőnk életéhez szorosan hozzátartozik. Erős a kötődés, a munkásör-kollektíva biztonságot cd.

Bizonyításul fény. képeket. sorakoztat, amelyek mind-mind a munkásőrök között mutatják...

Sokáig emlékezetes marad a második zászlóalj ünnepség«, mikor az ünnepi egységgyii lésen Sándor Pál veterán átnyújtotta a fegyvert az esküt tett ifjú munkásőrnek.

NÓGRAO - 1977. január 16., vasárnap 5