Nógrád. 1977. január (33. évfolyam. 1-25. szám)

1977-01-15 / 12. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! HŐGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA/V XXXIII. ÉVF. 12. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1977. JANUAR 15., SZOMBAT Munkásőrök 53 millió forintos termelési tervét 6,5 százalékkal teljesítette túl a Salgó Cipőipari Szö­vetkezet Salgótarjánban, libben az évben több mint hárommillió forintos többletterme­lést szeretne elérni a gépcsités fejlesztésével. 1977-ben kezdték meg az új modellek Ké­szítését a felsőrészkészítő üzemben. Képünkön: Nyitrai Lajosné szalagvezető a technoló­giai sorrendet magyarázza Balázs Zoltánnénak. — fodor — floszk iába 11 iiicsrniílt a bckeerők lilág-fúriiina Leonyid Brcssnyev üxenete Húsz évvel ezelőtt, 1957- ben alakult meg a munkás­őrség, szocialista hazánk ön­kéntes, társadalmi fegyveres testületé! ' Két évtized alatt elismert, megbecsült tagjává vált a fegyveres erőknek és testületeknek. Küldetését a párt eszméihez hűen teljesítette és teljesíti. Két évtizeddel ezeiőtt a munkásőrség a népi hata­lom, a szocialista vívmá­nyok, a rend és biztonság védelmére önként jelentke­zett munkások, parasztok és értelmiségiek ezreiből jött létre, hogy a hivatásos fegyveres erőkkel, testüle­tekkel szórós együttműkö­désben részt vállaljon az or­szág biztonságának, területi sérthetetlenségének, belső rendjének védelméből, meg­szilárdításából. Az MSZMP Ideiglenes Központi Bizott­sága 1956. decemberi állás­foglalása, majd az Elnöki Tanács törvényerejű rende­leté után megyénkben is csatasorba álltak a munká­sok, bányászok, termelőszö­vetkezeti parasztok, értelmi­ségiek, hogy fegyverrel a kézben védjék a munkások hatalmát „Megyénkben már a rendelet megjelenését kö­vető napon többen jelent­keztek, mint amennyi mun­kásőrre szükség lesz..— írta a Nógrádi Népújság 1957. február 27-i számában. S ez a szám mindennap növekedett, míg végül a gyárak, a bányák, az álla­mi gazdaságok, termelő- szövetkezetek és gépállomá­sok pártszervezetei az elő­irányzottnál háromszor több jelentkezőt tartottak nyil­ván. „Az elsők között je­lentkeztek a párt kipróbált, gazdag tapasztalatokkal rendelkező idős harcosai, az 1919-es és az 1945-ös kom­munisták, de sok a fiatal és megtalálhatók a nép vé­delmére fegyvert kérők kö­zött a nógrádi asszonyok is. Nógrád megyében biztos ke­zek őrködnek majd a rend, a termelés zavartalansága, a szocializmus vívmányai és a népi demokratikus ál­lamrend felett” — írta az akkori megyei újság. És egymás után alakultak a ki- sebb-nagyobb munkásőr- egységek. A Karancs völgyé­ben Karancslapujtőn, Som- lyó-bánya telepen, az acé’- árugyár.ban éppen úgy, mint a tűzhelygyárban, a bányák­ban Kist erényén és Nagybá- tonyban, Balassagyarmaton, Pásztón, Szécsényben. Az ipartelepek, a városok, de a falvak utcáin is szinte egyszerre jelentek meg az acélkék overállos, Lenin- sapkós, géppisztolyos mun­kásőrök. Éneküktől hangos volt a környék: „Fel vörö­sök, proletárok, csillagosok, katonák!” S akiket eddig a bizonytalanság szorongással tö’.tött el, azoknak felvidult az arcuk: Nézd a mi had­seregünket, a büszkét /itt jön a fegyveres munkáscsa­pat/, tűzzel, erővel tölti be a tisztét /ércből az ökle, a lépte szabad. .. — zengett végig az utcán: falun, vá­roson, megyén, az országon át. Ettől az időtől kezdve a munkásőrök — párttagok és pártonkívüliek, férfiak és nők minden felnőtt korosz­tályból — szabad idejük, pi­henésre fordítható óráik szá­zait, ezreit áldozták min­den ellenszolgáltatás nélkül arra. hogy elsajátítsák a szol­gálat sikeres ellátásához szükséges politikai, katonai, harcászati ismereteket, ál­dozatkészséget tanúsítva vet­tek és vesznek részt a gyak­ran fárasztó, nehéz kikép­zésben, sok-sok éjszakát és ünnepnapot töltöttek szolgá­latban, őrségben. Az eddig eltelt húsz év alatt munkásőreink kivívták dolgozó népünk megbecsü­lését. Legutóbb, az elmúlt év szeptemberében a párt Központi Bizottságának tit­kársága külön határozatban foglalt állást. A politikai döntés annak minősítése, hogy a munkásőrség jól szervezett, politikailag és szakmailag felkészített, bel­ső rendünk védelmére alkal­mas, kiképzett, erős társa­dalmi fegyveres testületté fejlődött. Politikai, mert a társadalom osztályszerveze­teihez tartozik, egész tevé­kenysége a párt politikájá­nak végrehajtásához kapcso­lódik. Társadalmi, mert a politikai rendszer intézmé­nyei sorában társadalmi szükségleteket elégít ki. A munkásőrök önként, önzet­lenül, anyagi ellenszolgálta­tás nélkül, munkaidőn kí­vül vállalják a közügyek szolgálatát. Fegyveres, mert a politikai, ideológiai fel­adatok végzésében egyidejű­leg vesz részt a belső rend biztosításában, a munkás­hatalom védelmében, és ké­szül az országvédelemből ráháruló feladatok ellátására. S ma már elmondhatjuk, hogy a testület teljes.á'xo- mánya megyénkben is a part szer vezetek ben, a mun­kahelyeken, a köz- és ma­gánéletben. a fegyveres szol­gálatban tanúsított maga­tartásával, munkájával po­litikai és erkölcsi elismerést, tekintélyt váltott ki magá­nak! A munkásőrség fennállá­sának két évtizede alatt ápolója, folytatója, kifejező­je a munkásmozgalom for­radalmi hagyományainak. A húsz év sok dicsőséget hozott megyénk munkás- őreinek. Korszerűsödött a kiképzés, korszerűen felsze­relt objektumok szolgálják a magasabb szakmai Képzést. Ugyanakkor ez idő alatt a Kiváló munkásőr, a Kiváló, parancsnok népes tábora ke­rült ki a személyi állomány sorából. Kormány-, minisz­teri, országos, megyei, zász­lóalj, századparancsnoki di­cséretek, kitüntetések egész sora fémjelzi munkásőreink kétévtizedes nagyszerű út­ját. De a munkásőrók ter­melő, alkotómunkájukat is példásan végzik. A szemé­lyi állomány több mint Két­harmada szocialista brigá­dokban dolgozik, sokan tu­lajdonosai a Kiváló Dolgo­zó kitüntető címenk. A munkásőrök elsősorban az építőmunka, az alkotás emberei. Szeretik a békés életet, családjukat, gyerme­keiket. Azért dolgoznak, hogy népünk minél boldo­gabban, kulturáltabban él­jen, s hogy más népek is így élhessenek. Humanizmu­suk, internacionalizmusuk a kommunista eszmékből táp­lálkozik. Minden munkásőr ragaszkodik alkotásainkhoz, vívmányainkhoz, szocialista életünkhöz. Ezért , készülnek fegyelmezetten, elszántan fegyveres feladataik teljesí­tésére, s ezért nem reszket a kezük, ha fegyvert kel! ragadni a belső vagy külső ellenség ellen. Köszöntjük munkásőrein­ket a húszadik évfordulón! Az újabb feladatok sikeres megvalósításához kívánunk munkásőri köszöntéssel va­lamennyiüknek erőt, egész­séget! Szocialista brigádvezetők tanácskozása a Csepel Művekben Munkaverseny-felhívás a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójára. A Csepel Vas- és Fémmű­vek 2296 szocialista és mun­kabrigádjának vezetője pénte­ken tanácskozást tartott a Csepeli Sportcsarnokban. A brigádvezetőket Ernszt Antal, a Csepel Művek pártbizottsá­gainak első titkára köszöntöt­te, majd Soltész István ve­zérigazgató szólt a nagyválla­lat munkájáról. Karkalik János, a CSM szakszervezeti tanácsának ve­zető titkára arról szólott, hogy a legutóbbi, 1972-es szocia­lista brigádvezetői tanácsko­zás óta sokat fejlődött a bri­gádmozgalom. Hangsúlyozta, hogy a jövő­ben a szocialista brigádokat bevonják majd az üzemi munkaszervezésbe is. Horváth József, a szerszám- gépgyár „Béke” szocialista brigádjának vezetője bejelen­tette, hogy a gyár brigádjai az ötéves terv teljesítése érdesé­ben tavaly kezdett munkaver­seny keretében vállalásokat tesznek a vasasszakszervezet centenáriumának tiszteleté­re. Ezután javasolta. hogy a brigádvezetői tanácskozás for­duljon felhívással az ország valamennyi dolgozójához, az iparban, a mezőgazdaságban, a közlekedésben, a kereskede­lemben és a szolgáltatásban dolgozó szocialista és munka­brigádokhoz: köszöntsék mun- kaverseny-vállalásokkal, il­letve azok teljesítésével a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 60. évfordulóját. Ezután több brigádvszető fejezte ki egyetértését az el­hangzottak és jelentette be csatlakozását a szerszámgép- gyár versenyfelhívásához, es egyben konkrét versenyvál­lalásokat tettek. A tanácskozás befejezéséül a Csepel Vas- és Fémművek . brigádvezetői egyhangúlag el­fogadták a szerszámgépgyár országos munkaverseny-felhí- vását, s bejelentették csatla­kozásukat hozzá. (MTI) Jelentős esemény színhelye volt tegnap délután a Salgó­tarjáni Kohászati Üzemek Mű­velődési Központja. Olyan ki­bővített páftbizottsági ülést tartottak itt ez alkalommal, amelyen a pártbizottság tagjain kívül részt vettek a pártalap- szervezeíek titkárai, a szak- szervezeti tanács tagjai, a KISZ-vezetők, a munkáskül­döttek és az első számú gaz­dasági vezetők. Részt vett az ülésen Ozsvárt József, a me­gyei párt-végrehajtó bizottság tagja, a városi pártbizottság első titkára is. Az volt a cél, hogy a gyár dolgozói és ve­zetői minél szélesebb körben megismerjék a pártbizottság cselekvési programját és azo­kat a feladatokat, amelyek végrehajtásával elősegíthetik a kohászati üzemek 1977-es megnövekedett programjának végrehajtását. A kibővített -pártbizottsági ülésen Szilágyi Dezső, a nagy­üzemi pártbizottság titkára, majd Antal Gyula vezérigaz­gató tartott szóbeli referátu­mot. Ezek a referátumok szé­les körű értékelését adták az elmúlt év munkájának és részletekbe menő módon is­mertették az 1977-es feladato­kat. Bokor Pál, az MTI tudósí­tója jelenti­Pénteken reggel a moszkvai KGST-palotában a nemzetközi békemozgalom csaknem öt­száz képviselőjének jelenlété­ben megnyílt a békeerök vi­lágfóruma. A megnyitó ülé­sen a tanácskozás elnökségé­ben helyet foglalt Romesh Chandra, a Béke-világtanács főtitkára Sea Macbridge, a bé­kemozgalom nemzetközi iro­dájának elnöke,. Luis Corva- lán, a Chilei Kommunista Párt főtitkára, Borisz Pono- marjov, az SZKP PB póttag­ja, a KB titkára. Az elnökség első sorában foglalt helyet Kállai Gyula, a magyar béke­mozgalom küldöttségének ve­zetője. Megnyitó szavaiban Macbrid­ge mondott köszönetét a szov­jet vendéglátóknak a nagy­szabású békekonferencia elő­készítésében kifejtett tevé­Szilágyi elvtárs arról be­szélt,- hogy mind a pártbizott­ság, mind a pártalapszerveze- tek körültekintőbb, igényesebb munkát vegeztek a gazdaság- politikai célok valóraváltásá- ért. A gazdasági tevékenység a cselekvési program szelle­mében jó irányban fejlődött, s így a gyár dolgozói teljesí­teni tudták az 1976-os meg­emelt nyereségtervet. A ked­vező fejlődés ellenére azonban a lehetőségekhez mérten • nem volt kielégítő az előrelépés. A belső tartalékok feltárásában, a veszteségidő csökkentésében, a munkafegyelem és a tech­nológiai fegyelem javításában, a minőségi igények tekinteté­ben, a beruházási munka elő­készítésében és kivitelezésé­ben még elmaradtak a lehe­tőségektől. Szükséges, hogy minden szinten emelkedjék a vezetés színvonala. A vezérigazgató a termelés dinamizmusának fokozására hívta fel a figyelmet, és a ter­melékenység jelentős növelé­sére szólította fel a gazdálko­dó egységeket. Az 1977. évi terv megköveteli, hogy saját területén mindenki öntevéke­nyen munkálkodjon és a leg­többet nyújtsa a feladatok megoldásához. Ez évben a kenységükért. Emlékeztetett arra, hogy a moszkvai béke­világkongresszus óta eltelt több, mint három év számos változást hozott a nemzetkö­zi helyzetben, s új feladatok elé állította a béke, az eny­hülés, a leszerelés, a nemzeti függetlenség híveit. Ezután Borisz Ponomarjov felolvasta Leonyid Brezs- nyevnek, az SZKP KB ■főtitkárának a fórumhoz in­tézett üzenetét. Az SZKP fő­titkára ebben kifejezte remé­nyét, hogy a találkozó hozzá­járul a népek közötti kölcsö­nös megértéshez, a bizalom erősödéséhez, elősegíti a béké­ért, az enyhülésért, a bizton­ságért és a nemzeti független­ségért vívott küzdelemben való együttműködés tovább­fejlesztését. Brezsnyev fel­idézte a békemozgalcm utób­bi években aratott főbb sike­reit, s hangoztatta, hogy mi­közben a békés egymás mel­termelés mennyisége el kell hogy érje a 233 ezer 700 ton­nát, ami több mint 16 ezer tonnával, vagyis 7,5 százalék­kal haladja meg az 1976. évi szintet. A termelés növekedé­sének alapját az 1977-ben be­lépő beruházások: a CO,-es hegesztőhuzal, a süllyesztékes kovácsüzem, a korábbi beru­házások felfuttatása, a huzal­műi rekonstrukció és a Reck- üzem szolgáltatja. Ezenkívül a berendezések üzemidő-kihasz­nálásának javítása, a veszte­ségidő csökkentése és a mun­kaszervezés színvonalának ja­vítása is segíti majd. A vezérigazgató felhívta a figyelmet, hogy a termékel­osztásban alapvető cél a bel­földi fogyasztók programszerű és ütemes kielégítése. A nö­vekvő igények folytán a belső ellátásra a termelési többlet­ből 15 ezer 350 tonnát biztosí­tanak. Ugyanakkor fokozni kívánják a tőkésexportot is, mintegy 2000 tonnával. A mennyiségi növekedés csak 5 százalékos, de ennél erőtel­jesebben, mintegy 14 száza­lékkal szeretnék emelni a de­vizabevételt. • ­A termékösszetétel javításá­ra is több intézkedés születik. lett élés elvei mind mélyebb gyökeret eresztenek a nem­zetközi életben, ezzel együtt tovább tart, időnként erősödik a fegyverkezési hajsza. Az SZKP XXV. kongresszusa új programot fogadott el a eny­hülés elmélyítése, a nemze;- közi béke megszilárdítása ér­dekében. Az SZKP és a szov­jet nép ennek alapján szün­telenül harcol a fegyverek további felhalmozódása ellen. A népek függetlenségéért, az­ért, hogy az enyhülés uni­verzálissá és meghamisíthatal- lanná váljék. Végezetül Brezsnyev új nagy sikereket kívánt a tanácskozás részi- vevőinek, a nemzetközi szer­vezetek, politikai pártok, moz­galmak és tömegszervezeíek nemes tevékenységéhez a bé­kéért és a biztonságért foly­tatott küzdelemben. Ezután az ENSZ-főtitkár személyes megbízottja üdvö­zölte a fórumot. A Salgótarjáni Kohászati Üze­mekben megszüntetik a bútor­rugó, a dinamószalag és az ásók gyártását. Ezzel szem­ben bővítik a tűzihorganyzott huzaltermelést, emelik a fa­ipari fűrészek, magas szilárd­ságú szalagok, a talajművelő eszközök és a DS-Reck ter­mékek mennyiségét. A ter­mékösszetétel javításáank ha­tásaként jó munka esetén több mint 66 millió forint nyere­ségtöbblettel számol a gyár vezetése. A kibővített párt­bizottsági ülésen szó esett ezenkívül a munkaerő-gazdál­kodás javításáról, a minőségi Igényekről, valamint az anyag­gal és energiával való takaré­kos bánásmódról. Ezek fi­gyelembevételével olyan bére­zési formákat kell alkalmazni, amelyekben kifejezésre jut a termelési eredményekhez va­ló kötődés. A referátumok üzemekre, munkahelyekre, sőt esetenként brigádokra utaló konkrétsága élénk vitát váltott ki mind a partbizottság tagjai, mind a gazdaság és tömegszervezeti vezetők körében. A hozzászó­lások arról tanúskodtak, hogy a kibővített tanácskozás szel­lemében mindenki jól megérj tette és felmérte feladatait. Kibővített ülés a kohászoknál Kedvező alapokon látnak az idei feladatokhoz

Next

/
Thumbnails
Contents