Nógrád. 1977. január (33. évfolyam. 1-25. szám)

1977-01-15 / 12. szám

60 »»vület^pnapján Luis Coivolannak átnyújtották a Lenin-rendet Nyikolaj Podgornij, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tta.'cacsa elnökségének elnöke pénteken átnyújtotta a Lenin-rendet Luis Corvalánnak, a Chilei Kommunista Párt főtitkárá­nak. A Chilei KP főtitká rat a szovjet állam legmagasabb ki­tüntetésével 60. szüJetésOLapja alkalmából tüntették ki a nemzetközi kommunista moz­galomban szerzett kiemelkedő érdemeiért, a békéért, a de­mokráciáért, a társadalmi* ha­ladásért, az imperializmus és a fasizmus ellen vívott báré­ban való aktív részvéteiéért, hozzájárulásáért, a Szovjet­unió és a chilei nép barátsá­gának megszilárdításához. A Lenin-rend ünnepélyes átnyújtásakor mondott besté­dében Nyikolaj Podgornij hangsúlyozta, hogy a Szovjet­unió és a többi szocialista or­szág népei által kibontakozta­tott széles szolidaritási moz­galom. az egész világ haladó közvéleményének erőfeszíté­sei eredményeként Luis Cor- valán visszanyerte szabadsá­gát. Az SZKP Központi Bi­zottságának, a Legfelsőbb Ta­nács Elnökségének és a Szov­jetunió kormányának nevé­ben Nyikolaj Podgornij üd­vözölte Luis Corvalánt 60. születésnapja és a magas ki­tüntetés átadása alkalmából és további kiemelkedő sikere­ket kívánt neki, valamennyi ■chilei forradalmárnak a col­iéi nép szabadságáért, boldog jövőjéért vívott harcban. Luis Corvalán válaszában kijelentette, hogy Chile munkásosztálya és népe a kitüntetést a Szovjetunió test­véri szolidaritása újabb meg­nyilvánulásaként értékeli. „A marxizmus—leninizmus — hangsúlyozta — volt és marad az a döntő ideológiai fegyver, amely lehetővé te­szi számunkra, hogy a szocia­lista párttal, a Népi Egység valamennyi erőivel együtt küzdve teljesítsük a legfonto­sabb feladatot, s megteremt­sük népünk egységét a fa­siszta junta megdöntéséért vívott harcban. A kitüntetés átnyújtásakor jelen voltak Luis Corvalán családjának tagjai, a Szovjet­unió párt- és állami életének vezető személyiségei. (MTI) Kulikov a Szovjetunió marsallja A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége úgy határozott, hogy Viktor Kuli­kov hadseregtábornoknak a' Szovjetunió marsallja címet adományozza. Mint ismeretes, a Varsói Szerződés tagálla­mainak kormányai nemrég nevezték őt ki a Varsó Szer­ződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancs­nokává. A Szovjetunió marsallja cí­met adományozták Ogarkov hadseregtábovnoknak is. Nyi­kolaj Ogarkovot a Szovjet­unió Minisztertanácsa nemrég nevezte ki a Szovjetunió fegyveres erőinek vezérkari főnökévé, a Szovjetunió hon­védelmi miniszterének első helyettesévé. Előtte ezt a tiszt­séget Viktor Kulikov töltötte be. (MTI) Carler telefonált Giscard-nak Az Elysée-palota szívivőjé- nek közlése szerint Carter megválasztott amerikai elnök csütörtökön este telefonon fel­hívta Giscard d’Estaing fran­cia köztársasági elnököt. Az „udvariassági telefonhívás” az első közvetlen érintkézést je­lentette a két államférfi kö­zött, „rendkívül szívélyes” hangnemű volt, és a szóvivő szerint „igen élénk együttmű­ködési szándékról tanúsko­dott.” Az eszmecsere során Carter közölte: egyetért a fejlett ipa­ri országok vezetői által tar­tandó új csúcsértekezlet gon­dolatával, amelyet Giscard d'Estaing decemberben ve­tett fel. Ez lesz a harmadik ilyen csúcstalálkozó a ram- bouillet-i és a Puerto Rico-i után. (MTI) A franciaországi Issoire-ban Giscard d’Estaing francia köz- társasági elnök és Kirillin szovjet miniszterelnök-helyettes jelenlétében átadták rendeltetésének a francia—szovjet gaz­dasági együttműködés legújabb és- talán eddigi leglátvá­nyosabb eredményét jelző objektumot, a Szovjetuniótól i en- deit és 400 szovjet szakember által évekig tartott inunkéval összeszerelt, 65 ezer tonnás hidraulikus présgépet 2 NÓGRAD — 1977. január 15., szombat Lázár György és Biszku Béla fogadta Z. N, Murijeue! Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának iagjá, a Minisztertanács elnöke pénteken fogadta Zija Ku- rijevics Nurijevet, a Szovjet­unió Minisztertanácsának el­nökhelyettesét. Ugyancsak fogadta a szovjet vendéget Bis?ku Béla, a Politikai Bi­zottság tagja, a Központi Bi­zottság titkára. Mindkét szí­vélyes, baráti hangulatú ta­lálkozón részt vett Havasi Ferenc, a Minisztertanács el­nökhelyettese és V. J. Pav­lov, a Szovjetunió budapesti nagykövete is. (MTI) Púja Frigyes hazaérkezett Péntek este visszaérkezett Budapestre Púja Frigyes kül­ügyminiszter, aki Ihsan Sabri Caglayangil török külügymi­niszter meghívására hivatalos látogatáson járt Törökország­ban. A Ferihegyi repülőtéren Rácz Pál külügyminisztértumi államtitkár fogadta. Jelein volt Tálát Benler, a Török Köz­társaság budapesti nagyköve­te. (MTI) Felmentés, kinevezés A Minisztertanács dr. Ros­ta Endrét, a Kulturális Kap­csolatok' Intézetének elnökét, nyugállományba vonulására tekintettel, érdemei elisme­rése mellett felmentette tiszt­sége alól. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Rosta Endrének, a Kulturális Kap­csolatok Intézete elnökének eredményes munkássága, va­lamint több mint négyévti­zedes munkásmozgalmi tevé­kenysége elismeréséül, nyug­állományba vonulása alkalmá­ból a Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitüntetést ado­mányozta. X A Minisztertanács Rónai Rudolfot a Kulturális Kap­csolatok Intézetének elnökévé kinevezte. (MTI) SC ozBe m @ bi y a magyar—török külügyminiszteri találkozóról Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügyminisz­tere (hsán Sabri Cagiayangilnak, a Török Köztársaság kül­ügyminiszterének meghívására 1977. január 10. és 14. kö­zött hivatalos látogatási tett Törökországban. Púja Frigyest fogadta Fahrt S. Korutürk, a Török Köztársaság elnöke és Suleyman Demircl miniszlcrelnök. Púja Frigyes Ankarán kívül látogatást tett Isztambulban, Tekirdagban (Rodostóban) és Izmirben is. A tárgyalások során a két külügyminiszter az őszinte­ség és a Kölcsönös megértés légkörében áttekintette a Ma­gyar Népköztársaság és a'Török Köztársaság kétoldalú kap­csolatait, valamint a fontosabb időszerű nemzetközi kérdé­seket. A miniszterek megelégedés­sel állapították meg, hogy Magyarország és Törökország hagyományosan jó kapcsolatai gyors ütemben fejlődnek. Ez­zel összefüggésben hangsú­lyozták a magyar és a török államférfiak, valamint a két ország külügyminisztériumai közötti kapcsolatok Jelentősé­gét. Miután átfogóan elemez­ték a két ország gazdasági és kereskedelmi kapcsolatait, hangsúlyozták, hogy széles körű lehetőségek vannak ezek bővítésére. Megállapodtak ab­ban, hogy intézkedéseket tesz­nek a kereskedelmi -kapcsola­tok ésszerűen kiegyensúlyo­zott fejlesztése érdekében. Ki­fejezték azt az óhajukat, hogy az árucikkek választékának bővítésével magasabb szintre emeljék a kereskedelmi for­galmat. Megállapodtak abban is, hogy bátorítják uletékes szerveiket, tegyék meg a szük­séges lépéseket annak érde­kében, hogy exportálható ter­mékeiket egymás piacain job­ban megismertessék, és erre vonatkozóan vegyék fontoló­ra hosszú távú megállapodá­sok kötésének lehetőségét. A két fél kifejtette, hogy fejleszteni kell és hatékonyab­ban fel kell használni a ke­reskedelem előmozdításának szokásos módszereit annak ér­dekében, hogy jobban megis­merjék egymás piacait. A magyar fél tájékoztatta a török felet a török beruházási programokkal kapcsolatos ma­gyar kereskedelmi és koope­rációs lehetőségekről. A törők fél felhívta a figyelmet azokra a törökországi beruházási ter­vekre, amelyek módot adnak a külfölddel való együttműkö­désre és finanszírozásra. A felek a gazdasági, a mű­szaki, az ipari és a tudomá­nyos területen megvalósítan­dó szorosabb együttműködés érdekében hosszú lejáratú megállapodást írtak alá. A megállapodás előírásai értel­mében a két fél együttműkö­dik a fémiparban, az energia­iparban, az elektrotechnikai, a vegyi és a kitermelőipar­ban, a szállítás és a távköz­lés terén és egyéb, a kölcsö­nös gazdasági érdekeknek megfelelő területeken. A felek megállapodtak ab­ban, hogy a megkötött egyez­mény alapján vegyes bizottsá­got hoznak létre, amelynek mielőbb meg kell tartania el­ső ülését, hogy lehetőséget biztosítson a két ország szak­értőinek a megállapodásban előirányzott együttműködési tervek részletes kidolgozására, A két fél véleményt cserélt a kulturális kapcsolatokról is, és megállapította, hogy azok kielégítőek. Szorgalmazták a fokozottabb együttműködést a kultúra és a tudomány terüle­tén. Ismételten megerősítették szándékukat, hogy továbbra is támogatják a kétéves kulturá­lis program megvalósítását, figyelembe véve a történelmi múltat és hagyományokat. A felek megállapodtak ab­ban, hogy folytatni kell az eszmecserét idegenforgalmi megállapodás, új konzuli egyezmény és jogsegélyegyez­mény megkötése érdekében. A kiilügyminiszterpk egyetértet­tek abban, hogy országaik kap-1 csolatainak gyors fejlődése egyaránt szolgálja Magyaror­szág és Törökország érdekeit, valamint az európai béke, biz­tonság és együttműködés ügyét. A külügyminiszterek véle­ményt cseréltek az időszerű nemzetközi kérdésekről. Hang­súlyozták, hogy az európai biz­tonsági és együttműködési ér­tekezlet fontos lépés volt Eu­rópa békéjének és biztonsá­gának erősítése, az együttmű­ködés szélesítése útján, __ vala­mint a felé, hogy kedvező lég­kör alakuljon ki a résztvevő országok kapcsolatainak to­vábbi fejlesztéséhez. Hangsúlyozták annak szük­ségességét, hogy minden részt­vevő ország maradéktalanul megvalósítsa a záróokmány előírásait. Ezzel összefüggés­ben kifejezték reményüket, hogy e folyamat érdemibbé válása érdekében valamennyi résztvevő ország mindent megtesz, és hatékony intézke­déseket foganatosít. A külügyminiszterek hang­súlyozták, hogy az enyhülés átfogó, oszthatatlan folyamat, s uralkodóvá kell válnia a vi­lág minden részén. Ugyancsak Szadat és Husszein a palesztin ügyről tárgyal Anvar Szádat egyiptomi ál­lamfő és Husszein jordániai király pénteken délelőtt meg­kezdte hivatalos tárgyalásait Asszuánban — jelentette a MENA. Az UPI diplomáciai források­ra hivatkozva közölte: a tár­gyalások fő témája a két or­szág politikájának összehan­golása a genfi közel-keleti békekonferencia felújításának előkészítésében. Az Al-Ahram kairói napi­lap szerint Szadat és Hussze­in Jordánia és Egyiptom kapcsolatainak megszilárdítá­sáról, valamint a palesztin el­lenállási mozgalom és Jordá­nia „nézeteinek közelítéséről” folytat eszmecserét. Az UPI emlékeztet rá, hogy Jordánia és a PFSZ 1970— 1971. óta — amikor a Jordá­niái csapatok szétverték és kiűzték Jordániából a palesz­tin gerillákat — „haragot tart”. (MTI) Libanon Rendkívüli ülést tart ma a kabinet Szelim al-Hossz kormány­fő elnökletével szombaton rendkívüli ülést tart a liba­noni kabinet. A külügyminisz­ter tájékoztatása szerint a kormány ezentúl — szerda helyett — minden héten Hét­főn tart rendes ülést. A bejrúti rádió pénteken közölte, hogy Szolimán Fran- gié volt libanoni köztársasági elnök és Pierre Gemajel, a falangista párt vezetője — Hafez Asszad szíriai államfő meghívására a jövő szerdán Damaszkuszba látogat. Az Al-Anuar libanoni napi­lap pénteken azt írta, hogy az arabközi békefenntartó erők járőrei Libanon külön­böző körzeteiben átfogó ak­ciót indítottak nehézfegyver­rejtekhelyek felkutatására, Eliasz Szárkisz államfő ugyanis — a lap szerint — kijelentette, hogy a polgárhá­borúban részt vett felek ne­hézfegyvereiknek csak 75 szá­zalékát szolgáltatták“ be a li­banoni fegyveres erőknek és az arabközi békefenntartó ala­kulatoknak. A elrejtett nehézfegyverek felkutatására és elkobzására indított akció megfelel a li­banoni béke megszilárdításá­nak elősegítésére hivató:!. Szíria, Szaúd-Arábia, Egyip­tom és Kuvait képviselőiből álló négyes bizottság dönté­sének. E döntés értelmében a testület a libanoni biztonsági erők sorainak rendezése és a gazdaság újjáépítése előtt el­lenőrzése alá vonja „az összes felek összes nehézfegyvereit'’. Az Al-Amal bejrúti napi­lap pénteken, a négyoldalú bizottság Szárkisz államfő el­nökletével csütörtökön meg­tartott üléséről beszámolva közölte, hogy Mohammed al- Kholi ezredes, a testület Szí­riái tagja a tanácskozáson ki­fogásolta a beszolgáltatott ne­hézfegyverek „alacsony szá­zalékarányát”. A bizottság többi tagja állítólag türelem­re intett és azt indítványozta, kezdjenek párbeszédet az ösz- szes felekkel, s beszéljék rá őket, hogy szolgáltassák be „az esetleg még birtokukban levő nehézfegyvereket”. Szárkisz elnök az ülésen hangsúlyozta, hogy a külön­böző csoportoknak három hó­napon belül be kell szolgál- tatniok közepes és könnyű- fegyvereiket is. (MTI) rámutattak, hogy az enyhülés megköveteli valamennyi ál­lam teljes részvételének és aktív hozzájárulásának to­vábbi elmélyítését. Kifejezték őszinte reményüket, hogy az 1977. június 15-én kezdődő belgrádi találkozó, amelynek célja eszmecsere a záróok­mány rendelkezéseinek a meg­valósításáról és a további le­hetséges távlatokról, új lendü­letet ad e folyamat elmélyí­tésének. Ezzel összefüggésben mind­két fél egyetértett abban is, hogy a záróokmány előírásai­nak megfelelően összeurópai szinten kellene megvitatni az együttműködés kérdéseit olyan területeken, mint a környe­zetvédelem, a szállítás és az energetika. A külügyminiszterek alá­húzták annak szükségességét, hogy az enyhülést megfelelő intézkedések egészítsék ki ka­tonai téren is. Mindkét fél rámutatott a közép-európai haderők és fegyverzetek csökkentéséről és az ezekkel kapcsolatos intézkedésekről folyó bécsi tárgyalások je­lentőségére, és kifejezésre jut­tatta, hogy az e tárgyaláso­kon elérendő megállapodás nem sértheti egyetlen állam biztonságát sem. A két külügyminiszter egyetértett a leszerelés egész világra kiható jelentőségében. Kiemelték annak szükségessé­gét, hogy véget kell vetni a fegyverkezési versenynek. Eb­ből a megfontolásból kiindul­va támogatják az általános és teljes leszerelés hatékony el­lenőrzéssel történő megvaló­sítását. Mindkét fél kifejezte az ENSZ-nek azzal a határoza­tával való elégedettségét, hogy hívják össze a közgyű­lés leszereléssel foglalkozó rendkívüli ülésszakát. Ezzel összefüggésben a külügymi­niszterek egyetértettek azzal,’ hogy a leszerelési világérte­kezlet a leszerelés ügyét szol­gálná. A két külügyminiszter át­tekintette a Ciprussal kap­csolatos legutóbbi fejleménye­ket Kifejezték azt a nézetü­ket hogy a ciprusi kérdést a török és a görög közösség egyenlő alapon folytatandó komoly és érdemi tárgyalásai útján, az egyenjogúság alap­ján kell megoldani. A meg­oldásnak figyelembe kell ven­nie mind a görög, mind a tö­rök közösség érdekeit, és összhangban kell lennie Cip­rus 'függetlensége, szuvereni­tása, területi integritása és el nem kötelezettsége elvével. A külügyminiszterek kedvezően nyugtázták a két ciprusi kö­zösség vezetőinek kijelenté­seit a ciprusi kérdés megöl- ✓ dására vonatkozó formula el­fogadásáról. A külügyminiszterek átte­kintették a közel-keleti hely­zetet, és kifejezték szilárd meggyőződésüket, hogy igaz­ságos és tartós béke ebben a térségben csak akkor valósít­ható meg, ha maradéktalanul kivonják az izraeli csa­patokat az 1967-ben el­foglalt összes arab te­rületről, és elismerik a Pa­lesztinái arab nép törvényes jogait, beleértve saját álla­muk megalakításának jogát is. A két fél támogatja a kö­zel-keleti békekonferencia új­bóli összehívását, a Paleszti­nái Felszabadítási Szervezet részvételével. A külügyminiszterek kije­lentették: kormányaik eltö­kélt szándéka, hogy továbbra is támogatják a fejlődő or­szágok arra irányuló erőfe­szítéseit, hogy erősítsék nem­zeti szuverenitásukat és gaz­dasági függetlenségüket, a ko- lonializmus és a faji megkü­lönböztetés minden formája ellen folytatott harcot. A külügyminiszterek hang­súlyozták, hogy a jelen lá­togatás hozzájárult a magyar —török kapcsolatok fejlesz­téséhez, valamint a nemzet­közi kérdésekre vonatkozó né­zeteik jobb megismeréséhez. Lázár György, a Magyar Népköztársaság miniszterel­nöke nevében Púja Frigyes megújította a Süleyman De- mirel török miniszterelnök magyarországi látogatására vonatkozó meghívást. Ugyan­csak meghívta hivatalos ma­gyarországi látogatásra Ihsan Sabri Caglayangil külügymi­nisztert és ő a meghívást örömmel elfogadta, (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents