Nógrád. 1977. január (33. évfolyam. 1-25. szám)

1977-01-09 / 7. szám

I Zenei életünkről Beszélgetés Kalocsai Mikló*«»l, a Kór a m-gyei elnökével /Imikor pór évvel ezelőtt létrejött a KÖT A országos szerve­zete, Nógrád megyében az elsők között ala­kult meg a megyei csoport. Vannak megyék, ahol azóta figyelmet érdemlő eredmények születtek, többi között a kórusélet irányítá­sában. egyáltalán a zenei élet szakmai és tár­sadalmi seg tésében. Kalocsai Miklóssal, a KÓTA Nógrád megyei szervezetének elnöké­vel arról beszélgetünk: hogyan ítéli meg a szervezet tevékenységét, a megye kóruséleté­nek, zenei életének jelen helyzetét, és mi­ben látia a további legfontosabb teendőket? — A KÓTA megyei szervezete is fejlődött az elmúlt időszakban. Például megemlítem, hogy a zenei élet fejlődése által keltett igénynek megfe’elöen a korábbi öt bizottsá­gon túl létrejött a hangszeres-szakbizottság, ezen beiül a fúvósszekció Olyan igény is született, hogy fokozottan kell támogatnunk a megye zenei é'etének. múltfának kutatását, amelyet Réti Zoltán, Nagy Zoltán ez irányú tevékenysége már eredményesen jelez, A mű­vészeti szakbizottság szélesebb körű prog­rammal rendelkezik. Továbbá, úgy tűnik, egyre bonyolultabb az országos és a megyei zenei rendezvények, az együttesek fellépési lehetőségeinek összehangolása. Ezért a bizott­ságok együttműködésében az ügyrendi bi­zottság szerepe növekszik Természetesen, csak néhány példát említettem. — A legutóbbi elnökségi ülés múlt év no­vemberében zajlott le. Itt sor került a KÓ­TA szerepének, a megye zenei életének elem­zésére s elkészült a KÓTA Nógrád megyei elnökségének munkaterve 1977-re. Hallhat­nánk néhány szót a zenei élet megítéléséről? — Valóban, nem törekedhetünk a teljesség­re. Az elnökség álláspontja szerint leglénye­gesebbnek tartjuk, hogy a megye zenei éle­tének fejlődése megfelel a közművelődés-po­litikai határozat szellemének. Az öntevé­keny zenei mozgalom a lakosság minden ré­tegét átfogja. Ezt jelzi a munkás ének- és zenekaroK, a paraszti kórusok, együttesek, az ifjúsági ének- és zenekarok tevékenysége, a fellépési lehetőségek bővülése, a közönségbá­t zis növekedése. A szakvezetés is tudatosai)- ’ ban látja el feladatát, a fenntartásban is biztonságosabb tendenciákat észlelhetünk. Erősödött az öntevékeny zenei mozgalom po­litikai, mozgalmi jellege, bontakozóban van az együttesek önkormányzati rendszere. A szakvezetők, karvezetők továbbképzési lehe­tőségei némileg javultak. Hogy néhány pél­dát is említsek, a salgótarjáni bényószkórus mellett, a szakmunkásképző intézetekben jönnek létre kórusok, mintegy megalapozva a munkáskaréneklés jövőjét. Így Nagybátony- ban, Salgótarjánban — itt az egészséfugyi szakiskolát is említem —. Balassagyarmaton. A salgótarjáni bányászzenekar és a kohá­szati cüzemek. fúvószenekara érzi a mupkás- fúvószeSe hagyományait. A parasztkórusolv szánba növekszik. jelenleg 24 működik, több­ségük országosan minősült. Cilerazenekarok, táncegyüttesek kapcsolódnak az énekkari mozgalomhoz s ezen kórusoknak, együttesek­nek a legjobb a közönségbázisa. Egész sor úgynevezett nagyrendezvény kapcsolódik hozzájuk, például a parasztkórusok magyar- nándori minősítő hangversenye, a hol'ókői palócszőttes-rendezvény, a bánki nemzetiségi nap, a rárósi napok, a salgótarjáni járás pa­lócnapjai stb. E kórusok fenntartása alapve­tően megoldott. Megyénkben mindössze nyolc iskola van, ahol nem működik kórus. Jelen­leg 130 körül mozog az iskolai kórusok sza­ma. Továbbá 11 zenei szakkör működik. A salgótarjáni úttörőház két zenekara, Nagybá- tony, Ba’assagyarmat gyermek-fúvószeneka- rai szolgálják a fiatalok .zenélési kedvét, hogy csak néhány példát említsek. Az értelmiség kettős funkciót tölt be a zenei életben. Egy­részt közülük kerülnek ki a szakvezetők, másrészt együtteseikkel maguk is bekapcso­lódnak a zenei mozgalomba. Például^ a pe­dagóguskórus a legmagasabb minősítéssel bír. Az egyéb alkalmazotti rétegek is szín­vonalasan énekelnek, zenélnek. Elég, ha most csak a salgótarjáni szimfonikus ze­nekart, a megyei József Attila Művelődési Központ kamarakórusát, a szövetkezeti kó­rusokat (Balassagyarmat, Szécsény ÁFÉSZ- kórusait) említem. — Milyen gondjai vannak a megye ének­zenei mozgalmának? — A legnagyobb gondot a munkás ének-ze­nei mozgalomnak a kívántnál lassúbb ütemű fejlődése jelenti. Például a salgótarjáni bá- nyászkórus utánpótlási gondokkal küzd. A hangszeies együttesek fenntartása szintén kí­vánnivalót hagy maga után. Salgótarján nagyüzemei — még a művelődési otthonok­kal rendelkezőket is ide értve — nem tar­tanak fenn együtteseket.- Nincs énekkara a kohászati üzemeknek, az öblösüveggyárnak, a ZIM-nek. hogy csak néhány példát említ- Srk. Kétségkívül igaz, hogy áz ének-zene: együttesek szervezése szívós, kitartó munkát igényel, különösen, ha az együttesek újjáa’a- kításáról van szó. Már pedig itt néhány he­lyen éppen újjáalakításról lenne szó. Talán, az ifjúsági szervezet, a szakszervezet is ha­tékonyabban szerepet vállalhatna e munká­ból. Jelenleg az országos munkásénekkari mozgalomban Salgótarján nem játszik a ha­gyományoknak s lehetőségeinek megfelelő szerepet. Ezen változtatni kellene. Az ifjúsá­gi ének- és zenekaroknak számos kitűnő or­szágos pódium áll rendelkezésre. Ugyanak­kor ezek kihasználásában gondok vannak Most csak az Éneklő ifjúság mozgalmat, il­letve a diáknapokat említem. Itt sajátos gondként jelentkezik a Magyar Rádió tevékeny bekapcsolódása. A rádió ugyanis a különböző fordulókon hangfelvételeket készít, hanglemez- felvételek is készülnek. Ugyanakkor ez elri­asztotta a kórusok többségét a mozgalomban való részvételtől. A 130 kórus közül 1976-ban mindössze húsz nevezett be megyénkből. A KISZ és az úttörőmozgalom sem mzogósított kellően, a jövőben ezen Is változtatni ke’le- ne. További gond a szakvezetés körül jelent­kezik. Az énekkarok vezetőinek körülbelül csak fele szakképzett. A továbbképzés körül is bajok vannak. Rendszeres és szervezet­tebb megyei továbbképzésre volna szükség. Még néhány példa. A Salgótarjáni szimfoni­kus zenekar működését bizonyos munkahelyi megkötöttségek is erőteljesen gátolják. Van­nak zenészek, akik abbahagyták a zené'ést. Itt is akadnak tehát feladataink a koordinálás­ban. — Bár — részben már szó volt a jövő fel­adatairól. Mégis, melyek az előttünk álló to­vábbi legfőbb teendők a megye zenei életé­nek fej lesztésében ? — Mint már érintettük, legfontosabb a munkásénekkari mozgalom bővítés?. Első ütemben a nagvbátonyi szakmunkóskórus ki­emelt támogatását tartjuk fontosnak. Ugyanis a szakmunkásképző és a gépüzem együttesen vesz részt ebben. Ehhez a KÖTA országos tá­mogatását is megkapják a kezdeti időben. Ez a kórus az iskola és az tizem kórusa l?sz. Fontosnak tartjuk Salgótarján munkásze­nei mozgalmának elemzését, illetve tejlesz- tesét. A Vándor Sándor-fesztiválba erőtelje­sen be kívánjuk kapcsolni a szakmunkáskó­rusokat és Salgótarján várost. Kívánatos, hogy a nagyobb üzemek (például az öblös­üveggyár, a ZIM stb.) kezdeményezzenek az ének- és zenekarok létrehozásában, illetve fenntartásában. Nagyon lényegesnek tartjuk, hogy az ifjúsági kórusok mozgalmi, szerep­lési és értékelési teendőit hatékonyabban lás­suk el. A KISZ-szel, az úttörőszervekkel, az állami Irányító szervekkel együttműködve növelni kell az Éneklő ifjúság-ban való rész­vételt. S továbbra is támogatjuk az egyéb országos mozgalmakat (például a Nótafa-is kólát, az Éneklő rajok mozgalmat stb.) A szak­mai továbbképzést szintén erősíteni kell, amint arról már volt szó. Karnagyaink igénylik egy megyei karnagyi klub létesítését is. További gondot fordítunk az önkormányzat fejleszté­sére. a közönségbázis szélesítésére, a KÓTA belső szervezetében a szakbizottságok össze hangoltabb munkájára, kapcsolataink ápolá sara. erősítésére a megyei párt-, állami- és társadalmi szervekkel. A JKínnrnrl meSye> Tanács közműve SÍ L i Uf' i tiu lődési bizottsága ez év márciusi ülésén hallgatja és vitatja meg a KÓTA megyei szervezetéről szóló beszámolót, a megyei kórusmozgalom fejlesztésében szük­séges tennivalókat. Tóth Elemér Uelyzpiplpniips — iorő ictíírp Munkástelepülések és a salgótarjáni a közmüveiodés járásban A megyei tanács közműve- Gazdagabb, változatos prog- rint ebben • kérdésben is lődési bizottsága legutóbbi ülé- ramokkal, másrészt céltudato- megegyezés született A fel­oaviv nanirpndi-oontia sabb tanácsi támogatással. , . , ' „ adatok nem ujkeletuek. Fő­sének egyik napirendi'pontja sabb tanácsi támogatással, a salgótarjáni járás munkás- szervezési, koordináló igye- településeinsk közművelődé- kezettel, leleménnyel, si helyzetével és a fejlesztés Az utóbbi esztendőkben je- eiőtt álló feladatokkal foglal- lentős mértékben fejlődtek a kozott. járás közművelődési hálóza­Nem tekinthetjük véletlen- tanak tárgyi és személyi fei­nen, hogy éppen e terület te- tételei, melyek tulajdonkén­vékenységénelc, lehetőségei- peni alapját jelentik az egész vő művelődési feladatait is. nek és feladatainak a tárgya- tevékenységnek. A jelenlegi lása került ..terítékre’. Ez a állapotokkal mégsem lehe- , járás adja ugyanis a megye tünk elégedettek. A művelő- tá a Wfontolabb A^láras lakosságának tekintélyes ré- dési otthonok zöme ugyanis ‘ u__ fői szét. ez a legiparosodottabb. a korszerűtlen, alig alkalmas a * képzésében jelentős e^d- munkásművelődesnek itt van mai eszmény, a kiscsoportos m°nveket értLl de bovábbi - legtöbb, széles körben is leg- foglalkozások megtartására, s t f , , ’ . ... kább hasznosítható tapasz- berendezésük és felszereld- ^‘^ö^es fejlesztéséi gük is gyakori esetben kifo- R Az onKepzes fejlesztését gásolható, nem beszélve a há­lózati megoszlás aránytalan- . , . sagalról. Emelkedett ugyan a A kozmuvelődes-politika főhivatású népművelők szá­parthatarozat óta több mint de közöttük a többség' r-»«*«* ««SH SÄÄUSffÄ: a in! talata. Hova jutó tak ? A közművelődés-politikai lvamatos, körültekintően szer­vezett munkát igényelnek. Hiszen ágúkor a hagyomá­nyokra alapozódik, figyelem­be kell vennie a jelen és a jö­ség. Az .önképzés fejlesztését sem tekinthetjük mellékes­nek. Az olvasók számát az át­meneti megtorpanás után to­vább kell gyarapítani. A jó eredményeket elért ismeret­re telt el Mi tör- npm rendelkezik megfelelő babban kell szolgálnia a tarsa­‘SÄ2,* «ä SffSKSS! ÄS»» =.. ... . tán igyekezetével, rátermett­előrelépés? S ha igen. milyen SPg£vel és személyes ambí­ütemben. és mennyiben mér- ^óH-aT lavekiálT^íoUii »»‘ei’ lom terü!etén is Különösén hető? Ezekre a kérdésekre méleb hiányosságokat De ml' a,?kor értiük me* ezt igazán, reális, a problémákat is öszin- jk olda“ó,y egv* úiabb orob" ha az elmúlt idök pezsgő, sok- tén feltáró véleményt hall- isfelm^ül A vCti oIda,ú amatór művészeti éle­haltunk az említett bizottsá- népművelöknek nincg me* * tévéi, vagyis a hagyományok­* _____ x_ i kai hasonlítjuk össze. g i ülésen. kellő anyagi és erkölcsi elis­Egészében véve állapíthat- merésük. Munkájukat alig- S ami viszont már az irá­juk meg, hogy_ a járás lakos- alig segítik a helyi szaklgaz- nyitás feladata: javítani kell gatásl szervek, ugyanakkor az. anyagi feltételeket és a túlságosan sokat, a népmű- személyi ellátottságot, velők ereién felül követel­nek. „Űjabb problémaként” A Járási munkásművelődés említettem ezt, holott — saj- továbbfejlesztése előtt most nos — nagyon is régi téma. ezék a legközvetlenebb, leg­fontosabb feladatok. Igv nyer Mit tejZVÜok ? értelmet a mai helyzetelem­, , zés — a jövőre nézve, bizottság ülésén sokak sze­ségának (döntő részben mun­kásoknak) az eltelt idő alatt emelkedett a művelődési ak­tivitása. A rendezvények vál­tozatossága, a művelődéspo­litika irányelveinek konkré­tabb figyelembevétele, a mű­sorpolitika jelentős mérték­ben segítette az aktivitás fo­kozódását. A nagyrendezvé­nyékén sokkal többen vettek egybehangzó véleménye részt, mint a korábbi észtén (ok) a ... dók ben, s a kisrendezvén ve­ken sokkal többen nyilvánítot­ták használható véleményt, mint annak előtte bármikor is A szemléletváltozás tehát általános. Nemcsak a mun­kástömegekre vonatkozik, ha­nem az üzemi, lakóhelyi ér­telmiség munkájára is. s ebbe tartozóan a munkahelyi veze­tésre. Itt említhetjük meg a nagybátonyi harisnyagyar. a kányási aknaüzem. a gép­üzem. a mátranováki Ganz­MAVAG gyáregység példá­ját. ahol a rendezvények leg- különböz,őbb válfajaival pró­bálkoztak sikerrel a dolgozók művelődési igényeinek emelé­sére, s elégítették ki ezt rész­ben önerőből és külső segéd­lettel. Ez a törekvés vezetett odáig, hogy nagyon sok üzem ma már együttműködési szer­ződésben van több intézmény­nyel, s a példa nemcsak szűk üzemi értelmiségi körben és munkásközegben ..ragadós”, hanem a környéken is. Mivel kell szembenézni? Az előzőekben természete­sen csak az átlagról beszél­hettünk. A tennivalókat szű­kítenünk kell. Olyan művelő­dési szemlélet kialakítása szük­séges, amely azokat a rétege­ket is bevonja a tevékenység­be. melyeket eddig nem sike rült. Ebben nemcsak a szocialis­ta brigádoknak mutatkozik feladat, hanem az intézmé­nyeknek és a tanácsoknak is. Mai tévéajánlatunk 21.40: VILT TIBOR ELŐRELÉPÉSEK ÉS VISSZACSATOLÁSOK TAMÁS ISTVÁN: Korunk egyik jeles ma­gyar szobrászának portré- filmjében Zsigmondi Boris szerkesztő-rendező nem az időrendet követte, ahogyan a művész művei megszület­tek. Az alcím is jelzi: az előrelépések és visszacsato­lások érdekelték. Egymás mellé helyezve különböző korban készült, de hasonló kérdéseket boncolgató szob­rait, kiviláglik, hogy a mű­vész számára nemcsak a tényleges idő, a napok és évek egymásutánisága mu­tatja a fejlődés állomásait, hanem egy másfajta „belső idő”, amelynek történései, élményei 50 éves korban is előhívhatnak, megelevenít­hetnek egy gyermekkori él­ményt. Portréinak érvényes­sége, szoborszerkezeteinek valóság-, összefüggés-kuta­tása, a bohóc figurájának örök témája, a tárgyak, bú­torok szoborrá formálása és nagy, tragikus emlékművek mind bizonyítják, hogy Vilt Tibor szobrai: jelképek, amelyek véleményt monda­nak, emberről, világról, környezetről, társadalomról. 4 NÓGRÁD = 1977. január 9., vasárnap J Háromnapok arany Rozmaringos ágon Vörösbegyek gyöngyház Sarkantyúja kaccan Citerák lágy Hullámverése mos Mardos e bús Álmos pirkadatban Kitáncolt lábain Kökények kacsintó Huncut karéjában Tántorog a reggel Hol elejtett Kendő csak az álom Mint a másnap Kurjantása ver fel Jegenyék ezüst-kék Sudár ár a borult Csillagrúgó éjen Egy lapra szánt e tét Gyümölcsoltó Csókban fejteni meg Háromnapok Friss hóba írt nevét A diósjenői művelődési ház tánccsoportja. Nógrád megyei pávakörök sikere a Magyar Nemzeti Galériában A KÓTA, a Magyar Nem- ban ugyancsak Nógrád me­zeti Galéria és e sorok írója gyéből, a terényi szlovák korábban megállapodott ab- nemzetiségi pávakor Mucsi- ban, hogy az ünnepeken — na Gyula és felesége, teré- december 26-án délelőtt a nyi pedagógusok már 10 órá- magyarnándori, 1977. január -tói izgultak, hogyan sikerül 2-án a terényi szlovák nem- e szokatlan, impozáns he- zetiségi pávakörök adnak lyen az 50 fős együttes ve- műsort az ország egyik leg- gyes nyelvű, támlájú prog- rangosabb közművelődési ramja. Fodros, kikeményí- intézményében, a Magyar tett kendők és színpompás Nemzeti Galériában. A ma- fejkendők, patyolatfehér gyarnándoriak elragadóan pruszlikok gyönyörködtették eredeti fonója megfogta a a közönséget, galéria sok szakértőjét is, a Tóth Mihály karnagy a közönséget vastapsra biztat- KÓTA főelőadója köszöntöt- ta, ami igen jólesett e lelkes a terényieket, Mucsina együttesnek. Gyuláné pávakörvezető rö­A guzsaj, a kóc, a kender vid ismertetője után kez- pozdorjája ott maradt a dődött a közel félórás mű­márványpadlón de a pergő sor. Elmondotta, hogy kö- fürge asszonyujjak mara- rülbelül 800 fős lakosú a dandó látványt nyújtottak a község, fele . magyar, fele mintegy 300 fős közönség- szlovák anyanyelvű, és szí­nek. vesen dalolnak együtt ma­A kender megdolgozása gyár és szlovák népdalokat, szemünk előtt játszódott le Műsorukat is így építették eredeti palóc - népdalok ki- lel, amit többször megtap- séretében. soltak és a szolnoki rádió A mintegy 25 perces mű- szlovák adásában hallható a sor emlékezetes marad a műsoruk, Zelman Ferenc kórusmuzsika galériában szerkesztésében, megjelent hálás közönségé- A szlovák farsangoló nek, a sikerélmény pedig a aratta a legnagyobb sikert, nándoriaknak ad újabb len- melyet 8—14 éves korú paj- dületet. Műsoruk a Népze- tások adtak elő bátran, lel­ne! Magazin következő szá- késén, mában a rádióban hallható lesz. Január 2-án újabb szín­folt jelent meg a Galériá-. Knsnyár János Pest megyei, nemzetis é* szakfelügyeié t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents