Nógrád. 1977. január (33. évfolyam. 1-25. szám)
1977-01-01 / 1. szám
( Dolgozni és művelődni Vita a szór ali-ia brigádok kulturális válla ágairól A NOGRÁD hasábjain az utóbbi hetekben megélénkült a vita a szocialista brigádmoz- gaiom időszerű feladatairól A vita természetes velejárója, hogy a helves törekvések és eredményt hozó módszerek, kezdeményezések mellett, a hozzászólásokban találkozhatunk megalapozatlan véleményekkel, vé't és valós sérelmekkel is. Előfo-dult — a mi gyárunkból is —, hogy a nyila'kozók túlzottan és egyoldalúan „a brigád érdekeiből ki- indu'va" minősítették jónak, vagy rossznak a történteket. A tanulságok ’evonásakor azonban senki sem tekinthet el a követendő céloktól, a követelményektől, a helyi általánosított tapasztalatoktól, a kollektiv bölcsességtől. A brigádok döntő többsége érdemes a szocialista cím viselésére. A gazdá’kodasban tanúsított helytállásukkal, politikai, szakmai ismereteik bővítésével, magatartásukkal rászolgáltak erre. Mindenütt többre, jobbra törekszenek. Am ma még jelentősen gátolja a továbblépést, hogy néhány üzemben nem alakult ki olyan ’égkör és gyakorlat, amelyben a tanulás, a művelődés, a szocialista életmód erkölcsi-politikai kötelezettség. Az üzemek vezetői. esetenként érthetetlenül kevés figyelmet fordítanak a brigádművelődésre, mintha tagadnák ennek termelési-gazdálkodási hatásait. összefügg ezze', hogy az irányító szervek, de a művelődési intézmények is, sokszor nem elég „é'etközelből” fogalmazzák meg a tennivalókat, alakítják ki a programokat. Ma még néhány üzemben a mozgalom irányítását és szervezését, a brigád segítését az útkeresés jellemzi. A kedvező tendenciákat, az összképet az is rontja, hogy a tartalmas művelődésre még csak a brigádok egy része tesz állandó erőfeszítéseket. A kulturális vállalásokban és azok teljesítésében sok a formalitás, az alkalomszerűség. A termelési feladatok „egyeduralma” mellett a művelődés — gyakran a brigádok körében is — kiegészítő járuléka a versenynek, amelyet az elbíráláskor elnézőbben „kipipálnak”. A brigádtagok közül többen nem élnek a felkínált művelődési, tanulási lehetőségekkel. A szocialista brigádmozgalom, mint me- gyeszerle, gyárunkban is jelentős fejlődést ért el. Az elmúlt két évben gyárunk tizenkét brigádjának 224 tagja részt vett — a SZOT és a Népművelési Intézet kijelölése alapján — az új rendszerű művelődési vállalás és tevékenység kialakításában. A kísériet célja és lényege az volt, hogy tudatos és tervszerű mozgalmi, gazdasági és közművelődési segítséggel, egyéni vállalási, egyéni-kollektív teljesítési és értékelési rendszerben biztosítsuk a brigádtagok művelődését. A művelődés a brigádok tevékenységének az a területe, amely a tagok e'térő iskolázottsága, szakmai, politikai felkészültsége és érdeklődési köre miatt a legkevésbé viseli el a kényszert, az egyoldalúságot Ezért minden brigádtag egyéni kulturális vállalást tett. Az egyéni vál'alásokat külön-külön elbíráltuk és a szükséges esetekben, a brigádtagokkal egyetértésben pontosítottuk. A fő szempont az volt, hogy a vállalások „testreszabottak”, reálisak, és konkrétak legyenek. Ezt követően összesítettük az egyéni vállalásokat. s ez alapján elkészítettünk egy művelődési programot. A programot művelődési folyamatként szerveztük, együttműködve a megyei művelődési központtá'. Ebben mindenki megtalálta azokat a lehetőségeket, amelyek egyéni vállalásának teljesítését szolgálták. A brigádtámogatók, a gyári és köz- művelődési szervek bonyolították a művelődési programot, segítették a vállalások te'- jesítését. Értékelése a brigád előtt, a brigád részvételével történt a program befejezéseként. A gyári szervek a kísérletet alapvetően eredményesnek ítélték. Kedvező tapasztalatait hasznosítottuk. A vállalat, a szakma kiváló címért induló 17 brigádunk, 1976-ban már egyéni váJ'alási rendszerben teljesítette művelődési feladatait. Ügy gondolom, hogy általános tanulságként a legfontosabb következtetéseinkről is érdemes szólni. Az új módszer biztosítja, hogy az egyéni kulturális vállalásokat a brigádtagok igényének megfelelően alakítsuk ki, így szervezzük gyári művelődési programunkat, valósítsuk meg képzési, ismeretbővítő terveinket. Jobban találkozik így az egyén, a gyár igénye és érdeke. A „teßtreszabott" vállalások, az ezeket magába foglaló kulturális programok nem tűrik a készen kapott, sablonos formákat, a látványos, de sokszor felszínes statisztikai sikereket Ösztönzi, hogy az önművelés minden brigádtag szükségletévé váljon. Segíti, hogy a tagok jobban éljenek a felkínált, üzemi és lakóterületi művelődési lehetőségekkel. Szorosabbra fűzi a brigádok és tagjai kapcsolatát is. A közö6 kulturális megmozdulások célszerűbben kiegészülnek hasznos pihenéssel, szórakozással. Az egyéni vállalások rendszere nem nélkülözheti, hogy a gyári szervek tervszerűbben, folyamatosabban foglalkoznak a mozgalommal. A támogató rendszer szervezetté teszi a helyi értelmiség közvetlen részvéteiét a brigádok munkájában. A művelődés mozgalmi jellegének erősödését szolgálják a brigádok és a városi, gyári közművelődé*! intézmények szélesedő kapcsolatai, a TIT-alapszervezet, az MSZBT-tagcsoport, az MHSZ-klubok, a Vöröskereszt, a sportkör egyeztetett rendezvényei. A szocialista brigádmozgalom céljaiban a munka, a tanulás és az életmód szerves egységet alkot. Gyárunkban a brigádok termelési és kulturális tevékenységének elbírálása fokozatosan azonos mércével történik. A mozgalomban mind többet hallani a brigádok tartalmas művelődési törekvéseiről. S ez úgy gondolom, önmagában is jó jel. Még határozottabb javulást nálunk is az hozhat, ha a tanulás, a művelődés, a brigádok életének éppen, olyan szerves része lesz, mint a termelés, a politikai, a társad’a’mi tevékenység, a közösségi élet egyéb megnyilvánulásai. Az igazsághoz tartozik azonban az is, hogy a kísérlet nemcsak kedvező tapasztalatokat hozott. Nem sikerült maradéktalanul megvalósítani valamennyi elképzelést Ebből a gyári vezetésnek, néhány brigádunknak éppúgy le kell vonnia a tanulságokat, mint a kísérletet kezdeményező szerveknek, a SZOT-nak és a Népművelési Intézetnek. Nem kaptunk folyamatos segítséget és a kísérlet tapasztalatainak végleges értékelése még ma is késik. Pedig bizonyára sokat segítene a gyári vezetőknek, a brigádoknak a munka minősítésében, az újabb tennivalók kialakításában. Hcrczeg István. a ZIM salgótarjáni gyára pártbizottságának titkára Szívesen áldozzák szabad idejüket a néptáncra: Nyerges Ildikó és Molnár Antal. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek művelődési háza t ánecsoportjának lelkes tagjai, gyakori, lelki- ismeretes próbákkal készülnek fellépéseikr e. Szemet gyönyörködtető táncuk azonban esak a szép népviseletükben igazán hatásos. S hogy minden rendben legyen a színpadon, fellépés előtt utolsó pillantás a tükörbe, frizura- s ruhaigazítás, jöhet a produkció!- kj Nagyot ásít az éjszaka. Véli az ember, állkapcsa is belereccsent, pedig dehogy is: csak a kint tolató mozdoxy ütközője koccan össze idáiy hallatszó zajjal a tehervagonok hosszú során. Későre jár már. Az éjféli hírek időjárásjelentését hallgatjuk a pénztáros aprócska irodájában, s jólesően dörzsöljük össze fagytól csípett tenyerünket a kályha fölött. — Jó itt a melegen. FÉLIDŐBEN — Sok embert ismer? — Meglehetősek. Névről is jó párat, látásból meg aztán meg sem tudnám mondani.-----------Bár van olyan, hogy nincs az areokra figyelni; csak a jegyet kapom elő, kiadom, százkilencvenegy órát dolgo- s az emberből csak az aprópénzt nyújtó kezet látom. Nagybátonyig kér jegyet valaki. Hosszan keresgél pénztárcájában, s csupa tízhúsz fillérest számol le. Már ne haragudjon — szabadkozik. Persze, ez csak ritkán percnyire ennyi: van, amikor több, van amikor kevesebb a szolgálatban töltött idő. Ahogy kijön a lépés. — Hányféle jegyet ad ki? — Hát... Hirtelenjében meg grifc. Miért haragudnék? — — Az. Bár néha cserélnék sem tudnám mondani... Ügy nyugtatja meg Csapucháné — magával, hogy mozoghassak száznyolcvan—kétszáz félét, pénz az is. Es bezárja az ab- kint egy keveset. De hát, nem Meg a havi bérletek. lakot. * lehet. Fél egykor adom ki az __ Es hány darabot? Felém fordul újra a szék- ......... _ Ez bizony változó. Az <*z órájára néz: — Ü0V gondolom, most már befejeztem néhány órá- hosszú az éjszaka hajnali há- gulatától is függ. De úgy szá- ra. Három körül kezdenek romig. mólóm, egy hónapban, csak majd szállingózni a frissen — Es hosszú a szolgálat nálam, „elmegy” vagy hat- kelők, bár vasárnaponként, ha is.-.. ezer— Tizenkét óra. De meg le- — Hová utaznak leggyak- het szokni. Nem mondom, rabban? eleinte azt hittem, sosem lesz — Tarjánba, de sokan kér- vége, de most már... Tizen- nek jegyet a hatvani vonalnegyedik éve vagyok személy- ra, Pestre is. Ha tudná, menypénztáros itt, a kisterenyei ál- nyien megjárták a fővárost utolsó jegyeket az utasoknak. — És aztán? időjárástól, az ünnepektől, s El-elbóbískolgatok, mert talán még az emberek hanakkor is szolgálatban vagyok, negyed- háromkor már bezörgetnek. — A család ilyenkor már alszik. — Igen. Most a férjem is — bár ő is vasutas —, meg a lomáson. Csapucha Ignácné harminc- nyolc éves. itt lakik helyben. Ennyi könnyebbsége megadaaz ünnepek előtt, meg alatt... tizennyolc éves nagylányom — Sokan? — Rengetegen. Néha már szólni sem kellett, szinte osztott a munkában: nem kell tönösen nyúltam a gyorsvonaállomások hosszú sorát nap ti jegy után. mint nap végigutaznia. Havi Most tíz perce is van már, hogy senki sem kocogtatja meg a pénztár vastag ilvegű is. Jó nekik... — Néhány óra múlva magának is jó lesz. — Igen. Bár nehezek a nappali alvások. Nyugtalanok, felszínesek, nem annyira pi- hentetök. Beír valamit egy nagyablakát. Szokatlan ez a csend, köfiyvbe, hosszan, gondosan. B lassi Bálint emléke Saláta-jáubau ’’...Mint az sas az több apró Rimay János Balassi 3ilint neves tanítványa, némiképpen költői hírnévnek örökö6e írta nagy mesteréről: „ ... mint az sas az több apró madarak eiőtt úgy ő minden magyar elméjének előtt az magyar nyelvnek dicsősége fundamentumába való állásával felette elő haladott s célt tört az pályafutásra. ..” Balassi Bálintnak szép emléket állított nemrég Salgótarjánban a róla elnevezett Nógrád megyei könyvtár, amikor előterében megnyitotta a Balassi Bálint emlékfalat. Középpontjában Balassi Bálint képe látható, Farkas András Balassagyarmaton élő festőművész és tanár alkotása, a művész ajándéka a könyvtárnak. A mű 1976-ban készült. A látogató gazdag élmény részesévé válhat, ha végignézi azokat a gondosan válogatott fényképfelvételeket, amelyek a korábbi századok legnagyobb magyar költője életével, harcaival, munkásságával kapcsolatos helyeket megörökítő, metszetekről, kéziratokról, kiadványokról, készültek. December utolsó napjaiban befödte azokat a felvidéki tájakat is a hó, amelyekről itt a metszelek adnak korai képet. A mai ember ma már könymadarak előtt.. nyedén bejárhatja azokat a vidékeket, amelyek Balassi Bálint életében, költészetében is meghatározóak voltak. Magam is érzem már jó részük emlékét, amelyek által a Ba- lassi-versek újabb rétegeivel gazdagodhatom. Emlékszem. Zólyom várának tornyaira, erős falaira, amelyek között a költő 1554. október 20-án meglátta a napvilágot. Őrzöm Besztercebánya mai nyüzsgésének emlékét, vagy Nürnberg éjszakai fényeinek fölvilloga- sát. Mindkét városban iskolába járt századokkal ezelőtt a költő. Eger várának kövei. Somoskő várának tört' ormai ugyancsak idézik öt, végvári harcait, életének nagy szerelmét. Még sorolhatnánk. Látható az emlékfalon a Balassa-kódex feljegyzése Rimay r ól, a kódex címlapja, Balassi Bálint végrendeletének részlete. Balassi életműve sűrítve tartalmazza a magyar irodalom minden addigi tapasztalatát, költészetével a klasszikus értékű irodalmat hordozó nyelvek sorába lép a magyar. Életművéből talán a legismertebb a mai ember számára is a végvári harcokban született vitézi költészete, és szerelmi lírája. A küzde’mes idők során öröksége szétszóródott, verskézirataiból csupán egyet ismerünk. Ebből is látunk a kiállításon egy részletet, fényképmásolatban. S részletet olvashatunk egyik. Losonczi Annához írt verséből: „Fénlik sok kövektől, mint a verőféntől erős vér, tiszta gyégen, lebegnek szemei, mint a menny csillagai, télben, éjjel, szép égen. kivel rabjává tett, szabadságból kivett engemet immár régen ” És itt vannak a tájakat, várakat őrző metszetek képei. Balassi Bálint életének legnagyobb szerelme Losonczi Anna volt. az ú”"'~......Anna-versek ihletője. Vele egri vitézkedáse idején találkozott a költő. Somoskő vára askor a Losonczi-csaiád tulajdona, a költő szerelmi találkáinak helye. Vagy Itt van a Kékkő váráról készült metszet, falurészlettel. Kékkő vára a Balassi- család állandó tartózkodási helye volt. Egy másik metszet őrzi a kékkői var gazdag könyvtárának képét is. XV1TI. századi képről Ismerjük a balassagyarmati Balassi-házat. Zólyöm várának metszete, szintén itt van az emlékfalon. Balassi Bálint az esztergomi harcok során halt bele sebesülésébe. 1594-ben. Esztergom, várának metszete emlékeztet erre. S látjuk az emlékfalon a hibbei katolikus templom külső képét. A templom emléktábláján ez a felirat olvasható: „Gyarmathi Balassa Bálint vitéz föúr és nagy költő. Esztergom ostrománál 1594. május 19-én megsebesült, ugyanott 26-án meghalt, s e templomban temettetett el. Szerette hazáját, szerzett éneket, dalt, harcmezőn esett el, a hazáért élt-halt.” (Liptó vármegye közönsége állíttatta 1808-ban) A helybeliek szerint tehát itt temették el a költő hamvait. A Balassi-család címere, Balassi Bálint pecsétje és aláírása, valamint az életéről, munkásságáról szóló irodalom bibliográfiája egészíti ki az emlékfalat. A könyvtárba látogatók álljanak meg itt, legalább néhány percre! Tóth Elemér 4 NÖGRAD - 1977. január 1„ sióm bat — Bezzeg napközben.. .1 Mert késve érkeznek, idegesek, a vonat meg már bent áll. de sokan káromkodnak, siettetnek. Azt hallaná csak! — Jó éjszakát! — Magának! Nekem a fele még hátravan! — karácsony — Mai tévéajánlatunk 18.30: PETŐFI, A VÁNDORSZÍNÉSZ Dokumentumfilm. Fekete Sándor forgatókönyvéből Gazdag Gyula rendező készített televíziós dokumentumfilmet. Tulajdonképpen az író tudományos kutatómunkáját adaptálták televízióra. A filmben ■ az író elmondja mindazt, amit Petőfi vándorszínészi pályájáról tud, de nem tudományos előadás formájában, hanem a Petőfit alakító színész. Rajhona Ádám kérdéseire válaszolva. Másrészt a színésaek egy általuk elképzelt korabeli vándortársulat előadását rögtönzik. A film gerincét Shakespeare Lear király-ának egy jelenete képezi, amelyet két változatban játszanak el. A két változat között a Bolond szerepének felfogásában van különbség. Az első változatban a Bolond buffószerep, komi- kusi felfogásban. A másikban, amely Petőfi kecskeméti jutalomjátéka volt — s amelyet a film igyekszik rekonstruálni a fellelhető dokumentumok alapján — a Bolond keserű, filozofáló figura. 20.05: ŐSZI VERSENYEK Jellegzetes Krúd.v-müvet írt televízióra Kari Mária, a Krúdy szellemében a realitás és az irrealitás között mozgó filmet készített belőle Zsurzs Éva rendező. A szomorú, édes-bús történet főszereplői az állástalan zsoké (Garas Dezső játszat és egy gazdag szépasszony (Szegedi Erika). Az őszi ligetben bolyong, éhesen kóborol Ben, a zsoké, s a régi nagy versenyekről álmodozik. Itt találkozik azzal a gazdag szeszélyes asszonnyal, aki unalmában kikezd a rongyos zsokéval. Lakomára hívja meg előkelő villájába, maid később, amikor Ben komolyan veszi új szerepét, kidobja. A zsoké elszántan újból a ligetbe indul, hogy ott végezzen magával.
