Nógrád. 1977. január (33. évfolyam. 1-25. szám)

1977-01-30 / 25. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! NÓGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXIII ÉVF 25. SZÁM ÁRA: 1 FORINT 1977 IANUAR 30., VASÁRNAP Közgyűlések előtt Hazaérkezett dr. Szekér Kubából Gyula Az elkövetkező héten moz­galmas napok kezdődnek a mezőgazdasági termelőszövet­kezetek zömében. Szinte egy- időben folynak le a zárszám­adó közgyűlések. Gondos előkészületekkel zsúfolt na­pok előzték meg a közgyűlés napját. A pontos számadatok, mérlegek elkészültek —, hogy csak a számszaki munkát em­lítsük —, valamint a politikai jellegű előkészítés is meg­történt. Kisebb munkakollek­tívák, szocialista brigádok, ve­zetőségek és nem utolsósor­Dr. Sze"kér Gyula, a Minisz­tertanács elnökhelyettese szombaton hazaérkezett Ha­vannából. A kubai főváros­ban a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa Végrehajtó Bizottságának 79. ülésén, va­lamint a magyar—kubai gaz­dasági és műszaki tudomá­nyos együttműködési vegyes bizottság VI. ülésszakán vett részt. A kormány elnökhe­lyettesét a Ferihegyi repülő­téren dr. Sághy Vilmos bel­kereskedelmi miniszter és dr. Varga József, a Miniszterta­nács titkárságának vezetője fogadta. Jelen volt Miguel Angel Reguero, a Kubai Köz­társaság budapesti nagy- követségének ideiglenes ügy­vivője. (Dr. Szekér Gyula nyilatkozata a 2. oldalon.) Magyar—román határmenti áruforgalom A napokban Molnár Ká- A tárgyalások eredménye- roly belkereskedelmi mi- ként a határmenti forgalom- niszterhelyettes és Nicolae ban több mint 500 ezer rubel Bozdog, a román belkereske- értékben kötöttek magánjogi delmi miniszter első helyette- szerződéseket, amelyek első­se Nagyvaradon tárgyalt az sorban Szabolcs-Szatmár, 1977. évi választékcsere ala- Hajdú, Csongrád és Békés kulásáról és a határmenti megyék lakosságának válasz- áruforgalom helyzetéről. tékosabb ellátását szolgálják. ' Műszaki tanácskozás a Nógrádi Szénbányáknál Alig néhány napja még fagy borított mindent, havas esti esett, s a hőmérő higanyszála jócskán a mínuszban volt. A hét második felében azonban a tavaszból kaptunk egy kis kóstolót. Verőfény csillogott a tócsák vizén, megcsorduítak az ereszek, s az ablak mögött ülők érezték a simogató napsugarak melegét. .Az elötavasz sétálókat csalt az utcákra, és megjelentek a legkedvesebb látványt nyújtók, a babakocsikat toló kismamák is. Fotó: Fodor ílarminc—negyven •zúzalékos engedmény Hétfőtől téli vásár A ruházat! kereskedelem megye szakboltjai megfelelő immár hagyományosnak szá- választékkal készültek a téli mító téli vásárát január 31. és vásárra. A kínált áruk díva- február 12. között rendesük tosak, nem „bóvlit’1 lónál a meg országszerte. kereskedelem. Kilencmilliós árukészlettel várják a vásár- A hétfőn kezdődő kéthetes lókat a boltok, feltöltötték az vásárban összesen mintegy árukészletet Külön érde- kilencszáz—kilencszázotven- kességnek számít, hogy ez al- millió forint értékű árut ki- kálómmal a műszőrmebun- nálnak, többségében harminc— dák — a többi téli áruk kö- negyven százalékos kedvez- /ott — is olcsóbban vásárol- ménnyel. A jelzések azt mu- hatók, tátják, hogy a tavalyinál több, választékosabb ruházati óik­ban a pártalapszervezetek Is megbeszélték a közgyűlés részleteit Minden előkészületi meg­történt tehát, most már az a legfontosabb, hogy a tagság Is fegyelmezetten megjelen­jen, véleményt mondjon, majd szavazatával hitelesít­se a közgyűlés minden hatá­rozatát. Az elmúlt év eredményei­nek összegezése, a végzett munka részletes értékelése mellett foglalkoznia kell a közgyűlésnek az elkövetkező esztendő minden feladatával. Es ez legalább olyan fontos, mint az elmúlt év munkájá­nak értékelése. E feladat ala­pos megvitatása nélkül nem tudnának teljes értékű mun­kát végezni az idén. Köztu­dott, hiszen a kisebb kollek­tívákban lezajlott beszélgeté­seken már felszínre került, hogy az idei feladatok ke­mény helytállást, következe­tességet és legfőképpen nagy szakmai hozzáértést igényel­nek a vezetőktől, a tsz-ta- goktól, alkalmazottaktól egy­aránt. Nem lehet tehát felszí­nesen felfogni, fejbólintással elintézettnek venni a közgyű­lést. A vezetőség jelentése igen átfogó, a gazdálkodás minden részleteivel foglalko­zó. Magába tömöríti a ta­gok véleményét, igazi jó vi­tára alapot adó összefoglaló, valamint a jövőt pontosan rögzítő programot nyújtó. Ha azonban a tagok nem boncolják tovább, nem szól­nak arról, miként vettek részt a megvalósításban, ho­gyan kívánnak ebben az év­ben a feladatokból részt vál­lalni, altkor a közgyűlés nem tölti be igazán hiánytalanul a feladatát. Egészen bizonyos, hogy szé­les körű lesz a szövetkezeti tagság véleménynyilvánítása. A Nógrád megyei tsz-tagoktól a közvélemény már megszok­ta a nyílt kiállást, őszinte vé­leményalkotást, bátor, kriti­kai hangot, az eredményekért járó dicséretet. A közgyűlés tehát nem az ünneplés napja, hanem a komoly, alkotó munka kiindulópontja. Egé­szen bizonyos, a mezőgazda­ságot irányító megyei szer­vek álláspontját ismertetik majd jíz illetékesek. Ezek szo­rosan kapcsolódnak a közgyű­lés munkájához. Felelősségteljes, nagy mun­kát igényel a zárszámadó köz­gyűlés lebonyolítása idén is a termelőszövetkezetektől. Két beszámolót kell meghallgatnia a tagságnak, azokról véle­ményt mondania, és mind­kettő nagyon fontos. Arra fordítson tehát nagy figyelmet, hogy mindkettőt alaposan mérlegelve vitassa meg és emelje a tsz törvényévé. Az 1977. évi első műszaki tanácskozást szombaton dél­előtt tartották a Nógrádi Szénbányáknál. Az elmúlt évi eredmények értékeléséről és az idei feladatokról szóló be­számolót ezúttal is írásban előre kiküldték a résztvevők­nek. A tanácskozást két rész­letben tartották meg, külön a négy széntermelő akna mű­szakjai és külön a melléküze­mek, illetve irodák műszakiai részére. Az aknaüzemek mű­szaki tanácskozásán Sült Ti­bor műszaki igazgatóhelyettes fűzött szóbeli kiegészítést az írásos anyaghoz. Többek kö­zött megemlítette, hogy a vállalat igen szép eredménye­ket ért el az elmúlt évben, mégis érdemes részletesebben is elemezni a végzett mun­kát. Szólt arról is, hogy a baleseti mutatók kedvezően alakultak, de még jobban oda kell figyelni, hiszen ez a ja­vulás nem kielégítő. A vitában elsőnek Nagy Gyula termelési osztályvezető szólalt fel, aki taglalta az idei feladatokat és szóvá tet­te, hogy már januárban ed­dig csaknem 7300. tonnás le­maradás van a Nógrádi Szén­bányáknál. A továbbiakban a műszakgazdálkodás fontos­ságáról beszélt. hiyták Sándor szociálpo­litikai igazgatóhelyettes töb­bek között arról beszélt, hogy az idei tervek időben ismert­té váltak. Ezek nemcsak a termelésről, hanem egy sor egészen más szociálpolitikai feladatról is szólnak. Sokat fejlődött a ^jülalat területén a szociális és üzemegészségügy. Javultak a feltételek. De töb­bet kell tenni az üzemeknél is, hogy a karbantartás, fel­újítás időben megvalósuljon. Verpeléti Elemér szorospataki főmérnök az aknaüzemben el­ért fejlődésről adott számot és több kéréssel fordult a vállalatvezetőséghez. Elsősor­ban gépek, alkatrészek, tarta­lék szivattyúk szükségesek a további munkájukhoz. Mákos Nándor ménkesi főmérnök az aknaüzem jelenlegi helyzeté­ről számolt be. Ö is az anyagellátás javítását szor­galmazta. Ondrék László az újítókkal szemben támasztott fokozott követelményekről szólt. Lőrincz András tiribesi szocialista brigádvezető ered­ményeikről és várható gond-; jaikról tájékoztatta a tanács­kozás résztvevőit. Fülöp László gépészeti osztátyvezetö a nagy teljesítményű gépek fokozott kihasználására, a karbantartás jobb megszerve­zésére hívta fel a figyelmet. Tóth József a kányási gon­dokról, tervekről beszélt, Fü­löp Pál szorospataki szocia­lista brigádvezető pedig arról számolt be, hogy igyekeznek a múlt évi lendületet‘tovább fokozni. 'Godó György,, a vál­lalati pártbizottság titkára köszönetét fejezte ki az »el­múlt évi eredményekért, ugyanakkor egy sor igen fon­tos feladatra figyelmeztetett Gazsi Zoltán, a gépüzem fő­mérnöke megválaszolt az üzemet érintő kérdésekre. Sürgette a törő és az új ka­zán építését, szerelését. / A tanácskozáson Sült .Tibor válaszolt a felvetődött kérdé­sekre! A korszerű képzőművészeti nevelés érdekében hozták látre mintegy egy évtizede Salgótarjánban, a Bolyai Já­nos Gimnáziumban a Derko- vits Gyuláról elnevezett is­kolagalériát, A Derkovits Gyula Iskolagaléria kiállí­tásai országos figyelmet is keltettek. A galéria ma már pótolhatatlan munkát végez abban a komplex folyamat­ban, amely hagyományokat teremt, s szolgálja a szocialis­ta ember nevelését. A galéria 1977. évi képző- művészeti tárlatai a nógrádi képzőművészeti kiállítási program szerves részét je­lentik. A közművelődés-poli­tikai határozat szellemének megfelelően kívánják szol­gálni az esztétikai kultúra emelését. A múlt évben nyi­tották meg, s az idei eszten­dő első heteiben is látható volt még a Salgótarjánból el­származott Fábián Gyöngyvér festőművész kiállítása. A na­pokban nyílik meg Klimó Ká­roly. Munkácsy-díjas festő­művész, a Képzőművészeti kékből válogathatunk. FELKÉSZÜLTEK A BOLTOK A vásárt megelőző nagy ké­szülődés óráiban néztünk leöjí rül, mi is várható'Nógrád me­gyében az engedményes vásár alkalmáyál. Fenes József, az Iparcikk­kiskereskedelmi Vállalat ki- rendeltségvezetóje mondotta el, hogy Nógrádban — az iparcikkhez tartozó üzletek — a Pécskő, az Ipoly Áruház, az ÉVI-üzletházban levő kötött- és rövidárubolt, valamint a Főiskola tanárának tárlata. Ezt követi Szentgyörgyi Jó­zsef, a Fiatal Képzőművészek Stúdiója elnökének kiállí­tása. A művész a múlt nyá­ron részt vett a salgótarjáni nemzetközi képzőművészei i szimpozionon. A . következő tárlatot Kóka Ferenc, Mun­kácsy-díjas festőművész al­kotásaiból rendezik. Ezután nyitják meg Kudász Emese kiállítását. Az idei képzőmű­vészeti világhéten Raszler Karolj' Kossuth-díjas ér­demes művész műveiből nyí­lik kiállítás az iskolagálériá- ban. A galéria nemcsak az is­kola falai között tölti be hi­vatását. Gazdag anyagából tárlatokat rendeztek már töb­bi között Pásztón, Szécsény- ben. Magyarnándorban, Ce- reden, Nagybátonyban, Balas­sagyarmaton a Horváth End­re /Galériában,_ s nem utolsó­sorban a Lampart ZIM sal­gótarjáni gyárában. E gyakor­latot a galéria a jövőben is folytatja. (te) MEGERŐSÍTETT KLADÓGÁRDA VAL Sári József, a salgótarjáni Centrum Áruház áruforgalmi osztályvezetője arról tájékoz­tatóit bennünket, hogy hat­milliós árukészlettel várják a vevőket. Olcsóbban kaphatók a gyermek-, férfi- és női téli- kabátok, valamennyi csizma, egyes cipők, szövetek, kötött alsóneműk, pulóverek, mellé­nyek. A kimondottan téli áruk mellett leáraztak férfi- és gyermeköltönyöket is. Eb­ben az esztendőben tíz szá­zalékkal nagyobb az áruház kínálata. Az üzlet földszint­jén a hatalmas kirakattal rendelkező helyiségben önki- szolgáló módon lehet vásárol­Puja Frigyes külügyminisz­ter meghívására Milos Mi­nies, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság kor­mányának elnökhelyettese, külügyminiszter január '31— február 2. között hivatalos, baráti látogatást tesz Ma­gyarországon. Milos Minies 1914. augusz­tus 28-án született a szerbiai Preljinában. Szerb nemzeti­ségű, 1938-ban jogi végzettsé­get szerzett a belgrádi egye­temen. 1935-ben lépett be a Jugoszláv Kommunisták If­júsági Szövetségébe. 1936. óta tagja a Jugoszláv Kommunis­ta Pártnak. 1941-ben egyike volt p nyugat-szerbiai fegy­veres harc megszervezőinek. 1943—44-ben a csacsaki te­rületi pártbizottság titkára.' Jugoszlávia felszabadulása után Szerbia közvádlója, a műket, hogy meggyorsítsák és megkönnyítsék a vásárlást. Az áruház vezetése arról is gondoskodott, hogy a várha­tóan megnövekvő forgalom­ra tekintettel behívják a nyugdíjasokat és á GYES-en levő ki&mainakat is. Csütör­tökön este fél hatkor pedig mini divatbemutatót rendez­nek az engedményes árukból „Ezt ajánljuk” címmel. GAZDAG VÁLASZTÉK A Pécskő Áruházban Ba- ráthy István igazgató elmond dotta, hogy nagyon gazdag az üzlet választéka. A meglevő készlet mellett még a napok­ban jócskán vásároltak a nagykereskedelemtől is. Az üzletházban hárommilliós készlettel várják hétfőn reg­gel a fél kilences nyitáskor a vásárlókat. Külön pénztárakat létesí­tenek, kötöttárut három he­lyen is árusítanak, hogy meg­kíméljék a éevőket a fölös­leges várakozástól és bosszan- kodástól. / Hasonlóan gazdag 1 áruvá­lasztékkal készültek fel az ÁFÉSZ-ekhez tartozó ruháza­ti boltok is a megyében az engedményes téli vásárra. szerb kormány tagja, a Belg­rádi városi Tanács' elnöke, majd 1962-ig a szerb kormány elnöke volt. 1966-ig a Szövet­ségi Végrehajtó Tanács al- elnöke, 1966-tól 1967-ig a Szövetségi Képviselőház Szö­vetségi Tanáésának elnöke. 1972-ben nevezték ki a Szö­vetségi Végrehajtó Tanács (kormány) alelnökévé, és szö­vetségi külügyi titkárrá. 1974. májusában újabb négy évre megerősítették ezekben a funkcióiban. Tagja a Jugoszláv Kommu­nisták Szövetsége Központi Bizottsága elnökségének, - a Szövetségi Képviselőház Szö­vetségi Tanácsának, elnöke a Szövetségi Végrehajtó Tanács külügyi állandó bizottságának. Néphős, az „1941-es Partizán Emlékérem” és egyéb magas kitüntetések tulajdonosa. Esztétikai nevelés szolgálatában A Derkovits Gyula Iskolagaléria tárlatai ni a kötött alsó- és fehérne­Hazánkba érkezik Milos Minies jugoszláv miniszier elnök-helyettes, külügyminiszter V

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents