Nógrád. 1977. január (33. évfolyam. 1-25. szám)
1977-01-29 / 24. szám
Mai jegyzetünk lHouuau vegyük, ami triucs? fisak 'egy nyírógép • • • A megye egyik legnagyobb juhtenyésztő társulása létesült a Szandától Drégelypalánk- ig terjedő termelőszövetkezetek juhászatainak egyesüléséből. Közel tízezer anyajuhot számlálnak. Ennek szaporulata az állatok létszámát megduplázza. Az igazi jó juhászat megteremtésének minden teltétele adott. Jók a legelők, a szakemberek száma is kedvezően alakul, kiválóak a piaci kapcsolatok, zavartalan a társulásban tömörült tsz-ek együttműködése. Ám gonddal is küzdenek a tái'sulás vezetői: közeledik a tavaszi nyírás és nincs gyapjúnyíró gép. Azaz pontosabban a rendelkezésre állót, munkavédelmi okok miatt nem használhatják. Kézzel megnyírni ennyi jószágot teljes képtelenség, hiszen a tízezer anyajuh mellett már a bárányok egy része is nyírásra Vár. Ha ezt a munkát időben és jó minőségben nem végzik el, jelentős veszteség érheti a társulást, amely gazdasági helyzetének alakulására érzékenyen kihat. A munkáját mostanában kezdő társulás nem bír el, már a kezdet-kezdetén ilyen veszteséget. Mindössze egy SZA—12/200 típusú nyírógépre lenne szükségük. Azért erre, mert a jelenlegi állomány nyírásához e gépet szerkesztették, ehhez a géphez képezték ki az embereket és nem utolsósorban kaphatók hozzá alkatrészek is. A kereskedelem a tái'sulásnak semmi jót nem ígér. Mit tehettek, felhívással fordultak az ország juhtenyésztéseihez, hogy ha tudnak, nyújtsanak segítséget a szükséges gép kölcsönzésével. A felhívást. megszövegezték és a rádió hullámhosszán kívánják közreadni. Valószínű sikerrel jár a törekvésük, hiszen nem. egy állami gazdásági, vagy szövetkezeti juhászaiban ezt a típusú gépet raktárban tartják, mert az állomány csak más típusú géppel való nyírásra alkalmas. A feltételek sokasága szükségeltetik ahhoz, hogy egy juhtenyészet zavartalanul működjön. Ezeknek a feltételeknek a megteremtése viszont nem egyértelműen biztosított, mert nincs meg a munka megfelelő kooperációja. Egy ilyen nagy fejlődésnek induló juhtenyészet, mint a megyében is van, azt igényelné, hogy — többek között — a kereskedelem sem maradjon érzéketlen iránta, hanem felkutatva a szükségletet, készüljön az igények ellátására. Gondoljuk meg, egyetlen nyírógép hiánya miatt több százezer forint értékű gyapjú kerül veszélybe! Lenyírják biztos, barnásképpen nem kézzel, de ehhez egy nyíróseregre van szükség, amely a tenyésztési költségedet nagyon emeli. Bízunk abban, hogy a gazdaságok egymás iránti szolidaritása, valamint a juhászatokért felelősséggel tartozó szervek tudatos közreműködése nyomán a szandai juhtenyésztő társulás a szükséges gyápjúnyíró gépet megkapja és áprilisban megkezdhetik a nvírást. — B. Új rendelet az építési engedélyezési eljárásról Megjelent az építésügyi és városfejlesztési miniszter új rendelete az építési engedélyezési eljárásról. Az új jogszabályokról Gálosba .lenő, az ÉVM építésügyi igazgatási főosztályának helyettes vezetője tartott sajtótájékoztatót. Hangsúlyozta, hogy az új rendelet elsősorban az állampolgárok építkezéseinek engedélyezési eljárását könnyíti, egyszerűsíti. Ennek érdekében meghatározta azoknak a létesítményeknek a körét, amelyre korábban építési engedélyt keLlett beszerezni számos mel léklettel, hosszadalmas eljárással, de most már elegendő az is, hogy bejelentsék az építésügyi hatóságoknak,. s a bejelentéshez mindössze — akár saját kezűleg elkészített — vázlatrajzot csatoljanak helyszínről. E szabályszerű bejelentést az építésügyi hatóság határozattal veszi tudomásul, de megtagadhatja, ha a tervezett munka nem felel meg az általános hatósági előírásoknak. Az építési engedély helyett tehat a bejelentés tudomásul vétele is elegendő ahhoz, hogy a lakó- és üdülőtelken az országos építésügyi szabályzat szerint elhelyezhető mellék- épületet és melléképítményt hozzanak létre — többek között nyári konyhát, -barkács- helyiséget, tüzelőtárolót, fészert, növényházat, pincét, istállót, derítőt, ólakat, ásott kutat — stb. —, valamint bővítsék, helyreállítsák. átalakítsák ezeket a létesítményeket, feltéve, hogy a munkák következtében nem jön létre lakás, üdülőegység vagy ,a tulajdonszerzési korlátozás alá eső más helyiség. A községekben — kivéve az üdülő- területeket —. a rendelet tovább egyszerűsíti az állampolgárok építkezéseit azzal, hogy az egyébként csak bejelentés alapján végezhető munkálatokat §em kell bejelenteni, s természetesen ezekhez építési engedélyre sincs szükség. Az országos építésügyi szabályzatban előírt műszaki és egyéb feltételeket azonban mindenképpen teljesíteniük kell. s ezeknek a létesítményeknek meg kell felelniök a rendezési terveknek. az általános érvényű ém'tésügyi, közegészségügyi, tűzvédelmi stb. hatósági előírásoknak, műemléki környezetben pedig a műemléki hatóság előzetes hozzájárulását kell kérni. A műemlékvédelmi, a városképi és idégenforgalmi érdekek érvényesítését szolgálja az új rendeletnek az az előírása, amely szerint a tanácsok a városokban, a nagyközségekben és a községek üdülőterületén külön rendelkezésükben építési engedélyhez köthetik az egyébként bejelentés alapján végezhető építési munkákat, s szigoríthatják a követelményeket azzal is, hogy a községben meghatározott közutak, terek mentén bejelentési kötelezettség alá vonhatják az épület homlokzatának vagy tetőzetének felújítását is, amit más helyeken bejelentés vagy építési engedély nélkül elvégezhetnek. fagyon fontos, hogy az érdekelt tanácsok az EVM-rendelet hatályba lépéséig, tehát április 1-ig e jogszabályok keretén belül szabályozzák a helyi tennivalókat, az építési engedélyhez és a bejelentéshez kötött építési munkák körét. Az új rendelet szerint. az állampolgároknak továbbra is építési engedélyt 'kell kérniük a lakó- és üdülőépület, a tulajdonszerzési korlátozás alá eső más helyiség — tehat a különböző kiskereskedelmi, kisipari és .szolgáltatóüzlet, műhely, elárusítóhelyiség stb., orvosi, fogorvosi rendelő, műterem, személygépkocsi és matorkerékpár-tároló — építésére, átalakítására, bővítésére, emeletráépítésre, toldaléképítésre, tetőtér-beépítésre, műszaki megosztásra, szerkezeti változtatással járó felújításra, helyreállításra és lebontásra. A szomszédok közötti polgári peres ügyeit keletkezésének megelőzésére építési engedélyhez kötik a terep szintjének a telekhatároktól három méteren belüli bármely, a telek belsejében pedig 1,5 métert meghaladó megváltoztatását, leásását, feltöltését, kiegyenlítését. A rendelet sok fáradságtól kíméli meg az építtető lakosokat azzal, hogy kérelem- nyomtatványt rendszeresített, ami részletes tájékoztatást ad az engedély-kérelemhez csatolandó mellékletekről, tehát nem a kérelem benyújtásakor derül ki. hogy még milyen újabb melléklet beszerzése után kell szaladgálnia. Ugyancsak az építtető lakosság érdekeit szolgálja az is, hogy a rendelet szerint, most már nem az állampolgárnak. az engedélykérelmezőnek, hanerp a tanácsnak kell beszereznie a különböző szakhatóságok véleményét. A közművek nyilatkozatának beszerzése azonban továbbra is a tervező feladata. Köny- nyebb lesz az építési jogosultság indokolása is. mert ezentúl az építésügyi hatóság az ingatlannyilvántartási tulajdoni lap hiteles másolata — a telekkönyvi szemle — mellett elfogadja a jogerős hagyatékátadó végzést vagy azt a szerződést, amely alkalmas arra, hogy a tulajdonjogot bejegyezzék az íngatlannyilvan- tartásba. Az új előírások szerint az építésügyi hatóságok csak az éoítési engedély jogerőre emelése után adja ki az építtetőnek az engedélyezési zára- iékkal ellátott /helyszínrajzot és műszaki terveket. Ezzel csökkentik az engedély nélküli építkezések lehetőségeit, hiszen amikor az építtető kézhez kapja a záradékolt terveket, bizonyos lehet abban, hogy építési engedélye jogerős. s így nyugodtan megkezdheti a munkálatokat. Az engedélyezési eljárásról szóló új jogszabályokkal egy- időben jelent meg az épületek és egyes építmények használatba vételének engedélyezésével kapcsolatos eljárásokat szabályozó rendelet is. Eszerint a bejelentésre kötelezett munkálatok után nem kell kérni használatbavételi engedélyt,, csak a befejezési kell bejelenteni az építésügy hatóságoknak. Mindkét új rendelet április 1-én lép hatályba. Nyugdíjasok több műszakban NOGRAD MEGYÉBEN az egyik legnagyobb gond most a munkaerő-hiány. Előreláthatólag még sokáig az is marad, A termelés évről évre nagyobb igénnyel lép fel. A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben például ez évben a termelés mennyisége 1G ezer 350 tonnával, az értéke pedig 290 millió forinttal haladja meg az elmúlt évi szintet. A feladatok ismeretében az üzemek ezúttal Is időben elküldték igényüket a munkaügyi főosztályra. Eszerint a huzalműben a rúdvashegve- zéshez, a szegkészítéshez, a DEMAG-macska-kezeléshez és egyéb feladatokhoz összesen 21 főre lenne szükség. Az energiarészleg 15 főt kérne a védőgázkezeléshez. a szivattyú, a pácvíz és a neut- ralizáló kezeléséhez. A Hengermű 4 főt kér a sasszeg darabolásához, míg a kováesoió- gyár 8 főt különböző feladatok elvégzéséhez. De minek a további részletezés. A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben a munkaügyi vezetők szerint 150 fős létszámhiány van, s ebből január 25-ig új felvételesként 46 jelentkezett. Munkáskézre lenne tehát szükség, de hötinan vegyék azt, ami nincs? Boldvai László, a kohászati üzemek munkaügyi főosztályának dolgozója egy sajátos ügy szakreferense. Tulajdonképpen ő az, aki azokkal a nyugdíjas dolgozókkal tart személyes kapcsolatot, akik munkaszeretetből, emberi elkötelezettségből már 30—40 éven keresztül is kitűnőre vizsgáztak, s most is személyesen keresik meg a munkaügyet, hogy segítségüket lelajánlva közreműködjenek a létszámgondokkal küszködő vállalat célkitűzéseinek megvalósításában. Eddig 86 nyugdíjas dolgozóval kötötték meg a szerződést az 1977-es évre. Ezek nagyrészt közvetlenül a termelőmunkában éreztetik segítőkészségüket. Közülük sokan a három műszakot, tehát a délutános és éjjeli műszakot is vállalva szorgoskodnak a gyár különböző munkaterületein. Rigó Dezső, Ungvári László, Adorján Béla, Liska Andor és még több nyugdíjastár- suk a kovácsológyárban több műszakban kemencekezelőként dolgozik. Baksa István, aki egy évvel ezelőtt ment nyugdíjba, mindössze négy hónapot pihent és több műszakos feladatot vállalva nyugdíjasként visszaállt a szegverő gép mellé. Bozó Sánor. aki kiválóan értette a kovácsmesterséget, a rúdvashegyezőben nyugdíjasként ismét kovácsként dolgozik. A munkaügyi osztályon nagyra értékelik a nyugdíjasok áldozatkészségét es munkaszeretetét. Tudják, hogy az 1977. évre visszaszerződöttek jó szakmai felkészültségüket kiválóan ' tudják gyümölcsöz- tetni szerződött nyugdíjasként Is. FRIDRICH István tekintélyes művezetője volt a gyár kovácsainak! Olyan, aki gyakorló kovácsként emelkedett a vezetők soraiba. Most, nyugdíjasként szerszámokat készít a standbeli munkások számára, mert jó szerszámmal tei- mékenyebb a munka is. Darázs Sándor nyugdíjasként arra- vállalkozott, hogy a kiste- renyei gyáregységben betanítja a dolgozókat egy számukra teljesen új munkára, a drótfonatgyártásra. A nyugdíjasok számára az elvégzendő munka minősegétől függően órabérrendszert dolgoztak ki. Tolnai Sándor, quartó-hengerészként ment nyugdíjba, s a múlt évi kéthónapos pihenő után újból megjelent régi üzemében. Ma is készen áll, hogy bármilyen más munkaterületen, munkaszeretetével, megszokott fegyelmezettségével és jó szakértelmével - szolgálatot tegyen üzemének. Az aktív nyugdíjasok között akadnak, akik 11, 14. sőt akik 17 forintos órabér mellett végzik a rájuk bízott Feladatot, de olyanok is, akik maguk kérték, hogy normában dolgozhassanak, vagy olyan munkaterületen fejthessék ki tevékenységüket, ahol a végzett munka arányában premizálhatók is. Ezúttal a teljesítménybért ben dolgozó, egy-két kiemelkedő munkát végző nyugdíjas bérét nem azért említjük, hogy a magas keresetüket igazoljuk. Inkább azt szeretnénk érzékeltetni, hogy teljesítményük arányában, vagy premizálható teljesítményükért milyen nagyszerű, dicséretre érdemes és értékes munkát vállaltak. ' Például a drótfonatgyártás betanításánál a megállapított órabér ' szerint 3840 forint lett volna Darázs Sándor havi bére, de az általa betanirott dolgozók teljesítményszázaléka jól jelezte a betanítás gondosságát és minőséget, ezért a premizált, munkával több mint 5 ezer forintos anyagi elismerésben részesült. De ugyanúgy nagyra értékelik Nógrád Vilmos villahengerész munkáját is, aki egykori beosztásában villahengerészként tevékenykedett, de a javítható selejtek javításánál is elismeréssel beszélnek munkájáról. A SALGÓTARJÁNI Kohá-F szati Üzemekben a régi törzsgárdatagok munkaszeretete, jó szakismerete. fáradságot nem ismerő áldozatkészsége valamiféle belső indítékból ma is több nyugdíjast csatasorba állít. Nem tagadjuk, ebbe a belső igénybe itt-ott belevegyük a saját környezet, a gyermek, vagy unoka, iránti szíves és meleg elkötelezettség is, de ez a belső meleg indíték nagyon jól megjár a népgazdasági, a vállalati és közösségi igényekkel. O. B. ,W\VVV\\\\WN«V\\\\\\\\\\VV,\\VV(WW.-\T,\V.\'W\\),V\\V\V\,TWW, NYITOTT HITO, Szügyben Ha valaki kétségbe vonná, hogy egy községi tanácselnök hivatali szobájának ajtaja állandóan nyitva van, menjen el Szügybe, s meggyőződik arról, hogy a nap minden órájában nyitott ajtó fogadja a választópolgárokat. Szügyben azt is tapasztalhatja az ember, hogy a lakók legtöbb gondjukkal, bajukkal, de sokszor örömeikkel is Rados Józsefet, a közös községi tanács elnökét keresik feT. Magam .arra vállalkoztam, hogy végigkísérjem a tanácselnök egy napját, feljegyezzem elfoglaltságát. * — Mivel nálunk mindig nyitva van a tanácsháza ajtaja, ezért én a munkát már reggel fél1 nyolckor kezdem. Jegyzetet készítek arról, hogy mit kell elintézni ezen a napon. Nemcsak az elnöknek, hanem az apparátusnak is. Nyolc orakor kisebb, néhány perces munkamegbeszélés van a végrehajtó bizottság titkárával, az apparátus dolgozóival, s azután kezdődhet a munka.... Ügy látszott, csendes lesz a nap Rados József szamára. Aztán nem sokáig böngészhette a közlönyöket. Idős ember, a nyolcvanéves Kovács János (sárga csizmás) kopogtat bizonytalanul az ajtón. — Mar elnézést a zavarásért elnök elvtárs. Te tudod, hogy ketten vagyunk az asz- szonnyal. ö is idős már, nehezére esik a mozgás. Szóval, hogy juthatnánk mi is ahhoz az ingyenes ebédhez? De jó lenne! Kovács Jánosék kettesben élnek., Rados József sem gondolkodik sokáig. Úgy mint a többi tíz idős, egyedül élő, vagy gyermektelen ember, úgy Kovácsék is jogosul-: lak a szociális segítségre. A kábelgyárból szállítják a tsz segítségével az ebédet. A költséget a tanács vállalja magára. Nem egynek az úttörők házhoz viszik a meleg ételt... A válasz határozott igen! Még az idős ember meleg szava cseng vissza a szoba falairól, amikor ismét nyílik az elnöki ajtó. Hegedűs Istvánná vezető óvónő lép a szobába. — Szóval, majdnem készen vagyunk az új ötven személyes óvodával. A költsége hárommillió forint. Indítani kellene. Az olajkazánhoz viszont szakképzett fütő kell. Az április negyediki kezdés csak így biztosítható. Tegyünk valamit! Az elnök sokáig gondolkodik. Ehhez először szakember szükséges. Azután a béralapot kell biztosítani. Végül is kimondja a döntést : — Meglesz! Ez nem lehet akadálya az új óvoda átadásának. Szinte egymásnak adják a kilincset az emberek. Mintha tudnák — vagy, tudják is? —, hogy a tanácselnöknek fogadónapja van. Tornyos Mihály a társközségből, Nógrádmar- calból fáradt át Szügybe. Panasza: birtokháborítás! A szomszéd háza tetejéről az ő portájára hull a hó. Rados József megnyugtatja panaszosát, rendeződik a dolog. Sípos Sándor pincér, régi ismerősként lép a szobába. — Hát elmegyek elnök elvtárs. Mivql más anyakönyvi kerületbe nősülök, úgy tudom a házasságkötéshez tanácsi igazolás szükséges. — Ügy bizony, az — hangzik a válasz, s máris útbaigazítja a jövendő férjet. A község evangélikus lelkésze, Závorszky Csaba is a vendégek között vari. Közösségi ügyben kéri az ,elnök segítségét. Lényege: közös ösz- szefogássai építsenek ravatalozót a községben. Az egészségügyi intézkedések is megkövetelik. hogy a halott embert minél előbb elszállítsák otthonról. Sokáig gondolkodik a. tanácselnök. Beszélnek, érvelnek. — Rajtam nem múlik. Ha a testület is úgy dönt, akkor terven kívül még ebben az évben kezdjük az építkezést... Már-már úgy látszik nem lesz több vendége az elnöknek, amikor egy sokgyermekes anya, Baranyi Györgyné ront az irodába. Ideges, kapkodva mondja: — Elnök elvtárs! Kidőlt a ház fala! Tél van, segítsen, lakás kell! Ez valóban váratlanul jött. Rados József sokáig gondolkodik, mit tegyen ebben a sürgős esetben. Aztán megszólal. — Bakópusztán van egy kétszobás, konyhás lakas. Megfelelne? — Meg! — No, akkor elkészítjük a kiutalást, s lehel költözködni. (Azóta Baranyiék elfoglalták új otthonukat.) Hosszúnak tűnik egy nap. De, ha eseményekben gazdag, gyorsan repül az idő. Arra már . alig jut idő, hogy a február 11—i* tanácsülés anyagát még egyszer átnézze az elnök. Közben magáról vall Rados József. — ötvenöt éves vagyok. Hat éves koromtól élek Szügyben. Ismerem a község csínját-bín- ját. Szinte azok élnek itt. akikkel felnőttem, meg azok leszármazottai. Ez sokat jelent a munkámban. Hogy a hivatali idő után mit csinálok? A társadalmi rendezvényeket rendszerint munkaidőn túl rendezzük, akár a népfrontnál, vagy a termelőszövetkezetnél... Ütban hazafelé szeretek betérni az eszpresszóba is. Ott sok emberrel lehet találkozni. véleményt cserélni, szót érteni... Aztán jön a család, az otthon. Üjságolvasás, tévénézés, ami leköti az embert. Már sötét van a szügyi utcákon. Rados József hazafelé ballag. Még egyszer átgondolja az eltelt napot, s azt. hogy mit tesz másnap. Mert az ajtó holnap is nyitva lesz a Szügyi közös községi. Tanácson. Somogyvári László NÓGRÁD — 1977. január 29., szombat )
