Nógrád. 1977. január (33. évfolyam. 1-25. szám)
1977-01-23 / 19. szám
Llfecséreít százezrek nyomában Mi lesz TN r r SS „Déryné ? — A legjobbkor jött! — viflanjíozódott fel Kalocsai Gyula,1 a szokásos bemutatkozás után. — Már újságcikket akartam írni. mert ami itt van, az egyenesen groteszk. Hiába vannak határozatok, törvények, a kultúrházzal senki sem 'örödik Es ontja magából a keserű szavakat. — Kocsma és biliárdterem lett a kultúrházbói. Pedig micsoda élet tolyt itt! Színház, Pestről színészek, énekesek jártak hozzánk, műkedvelő együtteseink voltak. Magam is húsz évig színjátszós- kodtam. Egyszóval mindazt végigcsináltuk, amit máshol még csak kezdenek. De most mi is zsákutcába kerültünk... Kalocsai Gyula az Országos Bányagépgyártó Vállalat salgótarjáni gyárának művezetője 21 év óta vezeti a Déryné Művelődési Ház könyvtárát. A művelődési ház egyébként csak papíron létezik. Van ugyan igazgatója, gondnoka, csak éppen játékon. kisebb tömegű üzemi rendezvényen kívül semmi re sem használható. De ezek is milyen körülmények között!? Kettőt klattyan a zárban a kulcs, és elénk tárul az egész kiábrándító valóság. A valamikori mozipénztár fülkéje romokban hever. Ablakát, ajtaját kiverték, parkettáját feltüzelték. A mennyezetről a padlás sötétlik alá. Kosz és szemét mindenütt. A nagyterem bejáratát két irtózatosan nagy vaskályha torlaszolja. Hová lettek a fényes, szép napok? Az utóbbi időben az SBTC asztaliteniszezői tartották e falak között edzéseiket, de a sportolók valószínűleg már átköltöztek az újonnan megnyílt sportcsarnokba. Mert néhány asztallábon, egy táblára írt edzésterven, szakadozott plakátokon, megégett új- ságlaookon kívül semmi sínt* itt. A berendezés — székek, zeneszerszámok és miegymás — teljesen tönkrement. Százezrek, ha nem milliók fecsérelődtek el egy évtized alatt. S mondjuk ki: nemtörődömségből, gondatlanságból, kényelmes feledékenység- ből. A klubszobába lépve mellbever a nikotin bűz, Ugyan, hány hónapig kellene szellőztetni itt, hogy kitisztuljon a levegő? — Egyszer még a fejére hullik valakinek a fenti sarokról a vakolat — bokóK fel ujjammal a mennyezetre. — A könyvtár sem különb — jegyzi meg kísérőm, évek edzette egykedvűséggel. — Jöjjön. Innen nyílik. Bent viharvert bútorzat, ósdi öobkályha, agyonnyütt könyvszekrény. Lélekölő sivárság. Valósággal menekülni kívánkozik az ember. — Tessék, látszik a stukatór. Amikor nagy eső van. teleszalad vízzel a helyiség, úgy seprüzik ki Egyszerűen már kibírhatatlan — fakad ki a könyvtáros. — A kocsmából átjárnak a vendégek a klubszobába, persze nem üres kézzel, hanem söröskrlglikkel. borospoharakkal. Ide is betéved néhány, aztán még nekik áll feljebb, ha nem szolgálom ki őket. Ugye, most már érti, miért csökkent rövid idő alatt felére az olvasói létszám. — Most hányán olvasnak? — Kilencvenhárom nyilvántartott olvasóm van. köztük tizenhat gyerek. A szülők nem szívesen engedik e! őket ebbe az áldatlanságba. A felnőttek közül is ki jön öröm-* mél? Aki megszállott.. . Amióta ide települt a Pécskő utcai domb. állandóan itt cirkál az URH-kocsi. JSIagyba megy a kártyázás, a ki tudja miféle üzletelés. Es, hogy ne felejtem: ha trágár beszédet akar tanulni, akkor járton csak tele rrroé’ o"ck: rabban — S újra kö. iinézve 4 NÓGRÁD - 1977, sóhajtja: — Hát ide jutottunk! — De hogyan, és miért? — Sok oka van ennek — hümmög kísérőm. — A legnagyobb hogy hosszú évek óta nincs gazdája az épületnek. Nem a gyáré, nem a szakszervezeté, nem a tanácsé. Senkie. Csak úgy van. Még jelentést sem kért tőlem senki, hogy mit csinálok. — A ház nem a miénk — jelenti ki határozottan Takács Ferenc, az OBV salgótarjáni gyára szakszervezeti bizottságának titkára — Bizottságunk nem is ad anyagi támogatást a működéséhez. Jóléti keretünkből amúgy sem futná: kevés, és sok más szervezetet kell fenntartanunk és támogatnunk. Csontos József gyárigazgató: — Legjobb tudomásom szerint az utóbbi idők g az épület a bányászszakszervezethez tartozott. Üt—hat évvel ezelőtt még náluk láttam állóeszközkartonjait. Kálovits Géza, az SZMT osztályvezetője: — A hatvanas évek második felében, a visszafejlesztés időszakában a bányászszakszervezet mintegy harminc épületet adott át más szerveknek. Ezt a kul- túrházat — úgy tudom —, nem adták át senkinek. így hát az SZMT-re maradt. De csak működtetési szempontból. Mert mi erre vagyunk berendezkedve, és ezt mi mindig vállaljuk. Török Imre, az SZMT gazdasági osztályvezetője: — A tulajdonjog egyébként korábban sem volt a miénk. Több he'yen utánanéztem az iratok között, de ezt nem sikerült sehol sem kimutatni. Az épület egyszerűen az államé. Fekete Nándor, a Salgótarjáni városi Tanács elnöke: — A tulajdonjog valóban teljesen tisztázatlan volt. Nem tudtuk kideríteni, hogy az épület, amikor a többi a kezelésünkbe került, miért maradt ki. És azt sem lehetett tisztázni, hogy korábban az intézmény végül is a bányászszakszervezeté, vagy a bánya- vállalaté volt-e. A tisztázatlan tulajdonjog következményei a leírásból részben már ismertek, mégis a pontosság kedvéért assze- foglajuk: a kulturális tevékenység köre az évek során fokozatosan csökkent, ma már csak a könyvtár és a „bilíárdklub” működik; az épület állaga pedig katasztrofálisan leromlott. Ilyen körülmények között került sor 1975. január 7-én, a Szakszervezetek Nógrád' megyei Tanacsa és a Salgótarjáni városi Tanács közötti megállapodásra, amelyben — így áll a szerződésben — a tulajdonjogot, a fenntartási és működtetési kötelezettségeket a tanács hivatalosan is átveszi. Ebben fogalmazták meg: a városi tanács vállalja, hogy „az intézmény felújítását, átalakítását 19'76-ban megkezdi és befejezi: ez alatt az idő alatt a működéshez szükséges személyi és tárgyi feltételeket biztosítja”. Az SZMT vállalta, hogy évi harmincezer forint anyagi támogatást nyújt az intézménynek mindadd’g, amíg a tanácsi működtetés meg nem valósul. A megállapodás idézett pontjaiból azonban csak az utóbbi valósult meg. A tanács — mert nytlvánValóan elhamarkodottan és erején felül vállalt, hiszen mint később kiderült, a felújítási költségek már akkor több millió forintot igényeltek — nem tudott vállalásának e'eget tenni. Az egyik tervezővállalat uvyar, még abban az esz'endőbeo e"'ésrijp*te a reális és optimális igényekkel január 23., vasárnap szerkesztett felújítási tervet, de megvalósítása nyolcmillió forintba került volna. Ennyi pénzt pedig melyik tanács, melyik vállalat, melyik szakszervezet tud önerejéből előteremteni? Mi súlyosbítja a zagyvapál- falvi körzet jelenlegi kulturális ellátottságának helyzetét? Az, hogy a déli városrészben pillanatnyilag egyetlen köz- művelődési intézmény sem működik. A síküveggyár művelődési házát a rekonstrukciók miatt lebontották, helyettesítésére „tűzoltó” munka folyik. Az egykori Csokonai Filmszínházban a Salgó Cipőipari Szövetkezet tevékenykedik. A területen tehát egy művelődési intézmény lenne, a bányagépgyári Déryné Művelődési Ház. Ami van, de — mint kiderült — még sincs. Az igazsághoz tartozik, hogy a tanács a peremkerületi művelődési intézményeket általában meglehetősen rossz állapotban vette át korábbi tulajdonosaitól. Ennélfogva a bányagepgyári eset, ha nem vigyáznak, könnyen megismétlődhet más területeken is, például Eaglyasalján. A Salgótarjáni városi Tanácsnak éves felújítási alapjából, amely 2,3 millió forint kell „kivédenie” mindezt. — Jog szerint már nem vitatjuk, kié az épület — mondja Fekete Nándor tanácselnök. — Az SZMT-vel kötött megállapodás kötelez bennünket arra, hogy gondoskodjunk az épület sorsáról. Roppant nagy gondunk azonban eppen ebben jelentkezik. Belátható időn belül ugyanis képtelenek vagyunk a felújítására. Megkezdtük ugyanis — mert halaszthatatlan volt — a Madách Gimnázium felújítását, amely 14 millió forintba került, „tartozásunk” van a Bartók Béla úti és a zagyvarónái Általános Iskolával kapcsolatban is. — A déli terület lakói mégis szeretnék tudni; mi lesz a Déryné Művelődési Ház sorsa ? — Tudjuk, hogy az objektumra szükség van, tehát fel kell újítani Annál is inkább, mert egy újabb, hasonló alap- területű épület felépítése sokkal többe kerül nyolcmillió forintnál. Anyagi eszközeink korlátozottsága miatt azonban a felújítást ebben az ötéves tervben nem tervezhetjük. Csak egy lehetőségünk van, hogy előbbre jussunk; ha összefogunk a vállalatokkal. Itt elsősorban a legérde- keltebbre, a bányagépgyárra gondolok, esetleg a bányászszakszervezetre, valamint a területen levő társadalmi munkaerőre — Jelenleg a könyvtár az egyetlen, rendszeresen és bizonyos fokig a kívánalmak szerint működő művelődési intézmény. Jelenlegi áldatlan működési körülményeit miként szándékoznak javítani? — Az év első fél évében, reméljük, megoldódik a gond. Egy. megszűnt közösségi épületet — a maival csaknem szemben — adunk át ugyanis könyvtári célra, amelynek kialakítását, az épület belső felújítását a bányagépgyár vállalta. az SZMT pedig további működésének anyagi támogatását. A tennivalók nagyja azonban még csak ezután következik. Nevezetesen: sikerül-e a mindenképpen szükséges épület felújítására a tanácsnak partnereket találni, mozgósítania az üzemeket, r társadalmi szervezeteket. p lakóterületen élőket a közös érdekű munkára? Mert. ha nem — akkor újabb százezrek vesznek kárba, s a déli városrész közművp' ellátottságának helyzete tovrSV. rosszahbod’k amit csak résben ellensúlyozhat az év v gén átadásra kerülő ifjúság ház. Sulyok László Emberi léptékű művészet FÁBIÁN Gyöngyvér nagy sikerű kiállítása a salgótarjáni Bolyai Janos Gimnáziumban mintegy télezer tanulót, szülőket, szocialista brigádokat, városunk képzőművészet iránt érdeklődő közönségét) segítette abban, hogy mind jobban birtokoShassuk szocialista valóságunknak a képzőművészet sajátos eszközein keresztül feltárt értékeit. Jó alkalom volt arra is. hogy bebizonyítsa; ha a művész elkötelezel.ten alkot — nem egy szűk rétég ízlése szerint méri alkotó lépteit —, úgy hagyhat nyoenot abban a ma már általánossá nőtt igyekezetben, amit köz- műveltségünk, közművelődé-iünk törvényesen is fémjelzett, s mind jobban megvalósít. A kiállított alkotások r»aponta szembesítették az ifjúságot azzal a; szellemi haszonnal, amit esztétikai nevetésünk gyakorlatában éppen az egyén és közössége, a megértés és befogadás, azaz művészet és közönsége kölcsönhatásában kimunkálni való célunk. A művek :smert világuakról a felfedezés örömével szóltak. Szellemi erőfeszítésre késztettek. de megértésükhöz nincs szükség megerőltető szakértelemre, mert a jó művek a megértéshez önmagukban hordják az elindulás izgalmas lehetőségét Témaválasztása gazdag, emberi léptékű. Csendélet, táj, figurális kompozíciók, portrék, mélyen elemzett karakterek gazdagon motivált érzelemvilággal teremtenek atmoszférát képein. Fábián Gyöngyvér egyik fő erőssége a hangulatteremtés képességében van. A kifejezés érdekében átír embert, tárgyat, környezetet, hogy ezzel is hangsúlyt adjon az elsődlegesen kicsendülő mondanivalónak. Fábián Gyöngyvér nem keres zsákutcákkal kecsegtető kísérleteket, konzekvensen körén belül marad. A lírai és drámai megjelenítésben, vagy akár egy csendélet összefüggő, szervessé komponált együttesében 1 mindenütt a gondolati, meditativ elemek kapnak hangsúlyt így az esztétikum, a rajzi és festői hatások artisztikumából eredően nem öncélúan jelenik meg, nanem ott fokozódik, ahol a kifejezés érdeke megkívánja. SOKAK számára jelentett ez a kiállítás elindító- szép üzenetet a képzőművészet megszereléséhez. szellemi birtokbavételéhez. Dózsa című olajfestményét a Derkovits Gyula iskolagalériának ajándékozta a művész. Köszönjük! Gazdagabbak lettünk Fábián Gyöngyvér művészetével, az őt mindig hazaváró Salgótarjánban. Czinke Ferenc Eredmények a lelnőttokratásban Nag ybá tonyi helyz cl kép Megyeszerte növekszik az érdeklődés a munka melletti tanulás ifánt. Ez elsősorban annak tulajdonítható, hogy a közművelődés-politikai határozat kapcsán egyre jelentősebb a felnőttoktatás társadalmi megbecsülése. Ez tapasztalható Nagybátonyban is, ahol 1974 óta 475 felnőtt dolgozó szerzett az esti és levelező tagozaton nyolc osztályról szóló bizonyítványt. A napokban is 23 nyolcadikos és 25 hetedikes felnőtt dolgozó vizsgázik a Bartók Béla Általános Iskolában. Most, a vizsga időszakában felkerestük Mengyi Jánost, a dolgozók általános iskolája vezetőjét, és véleményt kértünk a szép eredményekkel kapcsolatosan. A nagybátonyi dolgozók iskolájának vezetője elmondta, hogy a létszámnövekedésnek több oka van. Legfontosabb az, hogy országos vonatkozásban a felnőttoktatás továbbfejlesztésére — a tantervi és tankönyvi reformon túl — pontosan megtervezett, a gazdasági, politikai és társadalmi szükségleteket és feltételeket egybehangoló művelődéspolitikai határozat áll rendelkezésre. Ennek végrehajtását a pártszervezetek és a gazdasági vezetők mindenkor támogatják, a szervezéshez minden segítséget megadnak. Példa erre valamennyi nagybátonyi üzem. a harisnyagyár, a FÜTÖBER, a gépüzem. a tiribesi bányaüzem. A tiribesi bányaüzemnél Kadlót Lajos oktatási felelős, Szabó Imre szb-titkár szervezte a dolgozók általános iskolájának tanfolyamait. Kiemelkedő munkát végzett ezen a területen Oltvai Gusztáv, a FÜTÖBER-nél, Gyur- csik László, a gépüzemnél és Vanya Emilné a harisnyagyárnál. A tanuló munkások nagy száma bizonyíték arra, hogy Nagybátonyban a tanulás segítésénél jelentős szemléletváltozás következett be. Jól látják a gazdasági vezetők, hogy a szakirányú képzés és továbbképzés az általános iskolai tanulmányokra épülhet. De ezenkívül azt is látják, hogy a tanulás szélesebb látókört, gondolkodni tudást ad. amelyre a munkában és a magánéletben egyre nagyobb szükség van. ”I A dolgozók általános iskolájában — a miniszteri rendeletek alapján — bővítették a tanulás olyan feltételeit, amelyek ösztönözőleg hatottak, tanulási kedvet ébresztettek. Az elmúlt két évben jobban hozzáigazították a felnőttoktatás formáinak rendszerét a dolgozók élet- és munkakörülményeihez. Külön tanulócsoportban tanulhattak a két műszakban dolgozók, az eddig bevált oktatási formák mellett új szervezésű tanfolyamokat is indítottak. Nagy sikere volt az úgynevezett 120 órás tanfolyamoknak, mert ebben a formában lehetővé vált. hogy egy év alatt két osztályból is tehetnek vizsgát, A gépüzemben és a FÜ- TÖBER-ben, de a harisnya- gyárban is megoldották, hogy időben közvetlenül megelőzték az általános iskolai vizsgák a szakmai tanfolyamokat, így lehetővé vált, hogy a nyolcadik osztályt végző dolgozó a vizsga után szakmai tanfolyamon folytathatta ta- nulmáhyait. Az iskolai felnőttoktatás keretében a tanfolyamok hallgatói a Bányász Művelődési Házban egyéb területen is bővíthették tudásukat. Szakvezetők kíséretében képzőművészeti kiállításokon vettek részt, de nem egy esetben ismeretterjesztő előadásokat is hallgattak. Farkas András; Scprukeszito Az eredmények ellenére akad gond Nagybátonyban is a felnőttoktatás területén. Czene József, a Nógrád megyei Tanács VB salgótarjáni járási hivatalának elnöke, a pedagógusok ifjúsági parlamentién rámutatott arra, hogy Nagybátonyba elég sok analfabéta dolgozik még a gépüzemben, s a fiatal nevelők sokat tudnának tenn: az analfabétizmus megszüntetéséért. Ezért most a gépüzemnél felmérik az analfabéták pontos számát, és a pártbizottság útmutatása alapján intézkedési tervet készítenek az analfabéta-tanfolyamok szervezésére. gy. Mai tévéajánlatunk 20.05: Otthon, édes otthon. Ödön kastélyforma épületben kapott helyet a brüsszeli öregek otthona, az olasz—francia—belga koprodukcióban készült film színhelye. Igen szép helyen, hatalmas park fái közt otthon érezhetnek magukat az idős férfiak és nők, ha az intézei vezetőnője nem lenne olyan szigorú. Mintha nem otthon, hanem kaszárnya. vagy börtön lenne a helv. Csak a ♦'tatai pszichológus é-ti meg az Idősek gondjait, ő áll ki mcllet- ulk. A lakók között van etrv vidám öreg. Jules, a mindig gáláns úr, a hölgyek kedvence. A közeli vendéglőben gyakran megfordul hölgy társaságban, még meg is ♦áncoltatja őket. Fzt az taazea- *Anő ók n**hánv «z^n^gskedö híve nem nézi tó szemmel. Fgvre szf- "nn'ihh rood'«-* ab 4t vök«* életbe. esősorban Jules érzi ezek kárát. Jules megelégeli az igazgatónő túlkapásait és két barátnője társaságában — ctünik...
