Nógrád. 1977. január (33. évfolyam. 1-25. szám)
1977-01-23 / 19. szám
It eft eh í o rfényben a háztáji gazdaságok ■11 fl »7 *■ »"» kezembe került egy dokumentum, ■ II Hifit . amely arról tudósított, hogy a KISZ Nógrád megyei Bizottsága pályázatot írt ki fiatal agrár- szakembereknek azzal a céllal, hogy hasznosítható javaslatokat kapjanak a megyeszékhely kornyékén folyó zöldséges gyümölcstermesztés fejlesztésére. Salgótarján „zöldövezetének” szélesítésére. Az akció 1969-ben zajlott, s az ország más tájain élő agrár-, kertészmérnökök is kifejtették véleményüket. A fiatalok akciója bizonyítja: nem újkeletű a kisgazdaságok sorsának vizsgálata, hogy mind több zöldséggel, gyümölccsel, állati termékkel segítsék a lakosság élelmiszer-ellátását. Nógrádban töbt| mint 47 ezer háztáji és kisegítő gazdaságot tartanak nyilván, s a népgazdaság előtt álló feladatok megvalósításában való részvételük nem közömbös. Annál is inkább, hiszen a megyében felvásárolt tej 16, a vágósertés 3l, a zöldség-gyümölcs félék 25 százaléka származik innen. S ha még hozzátesszük: a háztájiban található a kocák fele, a baromfiállomány zöme, nyúltenyésztéssel, méhészettel kizárólag a kisgazdaságok foglalkoznak, jelentős az istállók, egyéb épületek, gazdasági eszközök száma — aminek pótlása rövid időn belül szinte lehetetlen — érthetőbb a háztáji termelésre irányuló figyelem. A megyei tanács végrehajtó bizottsága áftal a napokban elfogadott intézkedési terv ugyancsak a növekvő támogatás érdekében született. Világosan és egyértelműen megszabták a tanácsok, járási hivatalok, az érdekelt vállalatok, üzemek és intézmények tennivalóit, s az intézkedési terv várhatóan a tavaly elkezdődött folyamat újabb lendítőjévé válik. A végrehajtás nem lesz könnyű, mert néhány területen szemléletváltozás szükséges. Elsősorban, hogy a négy-öt község termelő- szövetkezeteiből egyesült gazdaságokban a háztájit ne mellékesen, hanem a tsz szerves részeként kezeljék. A' ceredi, ludányhalászi, őrhalmi példák igazolják: ahol külön ágazatot hoztak létre a kisgazdaságok segítésére, a felkínált termékek értékesítésére, nem bánták meg, számottevően emelkedett a termelés s ezen keresztül a termelőszövetkezet árbevétele- Jól járt a közös, de a kistermelő is. A függetlenített háztáji agronómusi rendszer meghonosítása kedvező tapasztalatokat hozott. Nem gyámkodtak a háztáji és kisegítő gazdaságok fölött, a gyakorlati munkához, a termelés és értékesítés biztonságosabbá tételéhez nyújtottak támogatást. Évente 850 millió forint értékű termék kerül ki megyénkben a háztájiból. Ennyivel számolunk az ötödik ötéves terv hátralevő éveiben is. Ahhoz, hogy ne csupán elképzelés maradjon, az szükséges; a háztáji gazdaságok istápolásóban érdekelt valamennyi szerv fokozott figyelmet fordítson a munka e területére. Mert jogos kívánalom a felvásárlóktól, hogy a szerződésben rögzített kötelezettségeiknek időben eleget tegyenek, ne bosszankodjanak a termelők a szállítás kiszámíthatatlansága miatt, ne kelljen a lábukat lejárni takarmány után, miközben a nagyüzemileg nem hasznosítható gyepterületek gondozatlanok. A fogyasztási szövetkezetek eddig is jeleskedtek a szakcsoportok szervezésében. Csak éppen az ütem volt lassú! Az idén a tempó gyorsítása a feladatuk, hogy az év végére újabb 5—6 zöldségtermelő és 3—4 sertéstenyésztő szakcsoport tagjai láthassanak munkához; javítsák a palánta, facsemete-, vetőmagellátást, segítsék a felvásárlás technikai feltételeinek korszerűsítését, szélesítsék 'a több évre szóló termékértékesítési szerződések rendszerét. A háztáji termelés fokozásának fontos feltétele a kistermelők tájékoztatása, szakmai tanácsadásuk folyamatos szervezése. Nágy szerephez jut ebben a megyei növényvédő, állategészségügyi állomás, az állattenyésztési felügyelőség, mert a szakmai tudnivalók, a támogatás különböző módozatai feltételeinek ismertetése még csupán alkalomszerű. A megyei tanács mezőgazdasági osztályán például már készítik a téli hónapok programját, amely keretében a településeken előadássorozaton adnak útmutatást a szakmai problémák megoldásához, hogy ne csak több legyen a háztájiból kikerülő termék, a termelés színvonala is emelkedjék. A háztáji és kisegítő gazdaságok fontos népgazdasági szerepe vitathatatlan. A segítségadás tartalékai nagyok. Őrhalomban például a termelőszövetkezet tavaly 32 hektár területet biztosított a zöldségtermeléssel foglalkozó tagjainak. Az idén már a dupláját kérték és kapták a dolgozók. Ce- reden korábban döntöttek arról, hogy megoldják a háztájiban használatos kisgépek rendszeres karbantartását, javítását. S ahol látják a kistermelők: törekvéseiket a helyi szervek támogatják, nem csökken a termelési kedv, sőt mások is kedvet kapnak, hogy a ház körül állatot tartsanak, zöldséget termesszenek. A II7rkO'W4>9 végrehajtó bizottságának intéz;1 7 " kedési terve — mely hosszabb távra készült — csokorba köt valamennyi fontos tennivalót, s jó alapot nyújt a háztáji gazdaságok fejlesztéséhez. Nem máson, a végrehajtáson a sor! Szabó Gyula Es Ion világosság... Igazi tél van. Csípős szél pirosítja arcom, szikrázik, szikrázik a fény. Mindkettő. •. A napból jön az egyik, a természetes, a villanyoszlopokról a másik, — ami nem. Mert, hogy nappal van! Fel is háborodnék az oktalan energiapazarláson azon nyomban, de magamba folytom az idegességet, mert látom: szerelőkocsi áll az egyik oszlop mellett. Négy ember álljakörül. s az ötödiket nézik aggodalmasan. aki fent bütyköl valamit az oszlop tetején. Köszöntőm őket illedelmesen, viszonozzák, s egyikőjük megkérdi: ebben az utcában lakom? Mondom, igen. No. akkor esténként már nem kell sötétben botorkálnia, ég már minden körte. Megköszöntem jóságukat az utcabeliek nevében is — bár erre közülük senki nem kért fel. s valamilyen jó érzés jár át estig. Amikor egy világ omlik össze bennem: csak a hold bujkál a felhők megett, csak az világít. Ülök aztán egyik kora hajnali vonatunkon, jótékony sötétben, ami egyébként nem baj. mert sokan pótolják még az éjszakai kevés alvást tíz. meg húsz perccel. De feszengenék is sokan, kezükben frissen vásárolt újságokkal, némelyek könyvvel. Jómagam is, betűre éhezvén szorongattam nagynevű és igen becses kortársunk tanulmányát — a munkásművelődésről — s irigy pillantásokat vetettem a szomszédos ülésen szorongó hatokra, akiknél volt fény. Zseblámpával világítottak, kitűnő látási viszonyok között verték a blattot, fűszeres, jó zamatéi piros ulti bemondások közepette. S egyszer csak, kalauz jő. Ejnye, ejnye! így va- koskodni, elemet pocsékolni — szólt és elsietett. Másodpercek múltán lön világosság; szép. egész kocsit betöltő. No. hiába: a fontos dolgok mindig elsőbbséget élveznek. .. k. gy. fiz „fiMO’-tói a „ZIL”-ig 1924. november 7-én, a Vörös téren tartott ünnepi díszszemlén 10 teherautóból álló oszlop is felvonult. Ezek voltak az első szovjet gépkocsik Velük kezdődött a szovjet autógyártás története. Az autókat az AMO, a jelenlegi Li- hacsov gyár munkásai szerelték össze. (Ivan Lihacsov .volt a gyái igazgatója 1926- tól 1950-ig.) Az üzem az elmúlt évtizedekben hatalmas termelői egyesüléssé fejlődött. Uj épületeket emeltek, jelentősen bővítették a régieket. Tucatnyi üzemrészt teljes mértékben gépesítettek. Több száz automata és gépesített szalagsort helyeztek üzembe. A ZIM márkájú tehergépkocsikkal ma a Szovjetunió minden részében, a szovhozok és kolhozok szántóföldjein, valamennyi nagyobb építkezésen találkozhatunk. A gépkocsik gyártása évről évre fokozódik. 1965-ben a gyár 102 ezer tehergépkocsit gyártott. 1970-ben ez a szám 157 ezerre, 1973-ban pedig több mint 180 ezerre emelkedett. A 10. öteves terv első évében a gyár újabb jelentős szakaszhoz érkezett. Az elmúlt év végén legördült a főfutószalagról a 200 ezredik teherautó. A jubileumi gépkocsi összeszerelésében a munkaverseny legkiválóbb dolgozói vettek részt. Közösen könnyebb Knrancalapujtöi tuiKtftxIalaíok LASSAN HÉT ESZTENDEJE annak, hogy három község összevonásával — Ka- rancslapujtő, Karancsalja, és Karancsberény — létrehozták a Karancslapujtői közös községi Tanácsot. Ezen a területen több mint 5500 ember lakik. A Okosság mintegy 85— 90 százaléka úgynevezett kijáró dolgozó, az iparból él, a többiek a termelőszövetkezetben, a kereskedelemben, az egészségügyben, az oktatásban találják meg kereseti lehetőségüket. Néhányan a háztartásban látják el a családi tennivalókat. — A három község egy köz- igazgatás alá helyezése, a községek lakosságának ilyen összetétele többféle szempontból meghatározza a közös községi tanács feladatait, — mondja a beszélgetés során Beviz Tibor, a tanács elnöke. Mi azt valljuk, hogy a társközségek sem lehetnek másodlagosak. Azonos jogokat élveznek a székhelyközséggel, annak ellenére, hogy az anyaközség fejlesztése lenne a legfontosabb. Így is elhangzanak észrevételek, hogy el-, hanyagoljuk Karancsalját, vagy Berényt, pedig ez éppen fordítva vo’t eddig. Beviz Tibor állítását mindjárt tényekkel is bizonyítja. Sorolja az eredményeket. Az elmúlt tervciklusban például legfontosabb feladatnak az elhanyagolt úthálózat rendbehozását tartották a legfontosabbnak. Csupán ilyen munkára mintegy 5 millió forintot költöttek. Ne soroljuk fel az utcák neveit, de tényként álljék itt a szám. Míg Ka- rancslapujtőn ebben az időszakban 2 541 négyzetméter szórt útalap készült, addig Karancsalján 5 210. Karancsberény ben pedig kereken 3000 négyzetméter. Egy másik ösz- szehasonlítás: Karancslapujtőn a korszerűsített út 16 436 négyzetméter volt, Karancsalján 5005, Karancsberényben 8780 négyzetméter az elvégzett munka. Soroljuk tovább a fejlődést. Mind-mind azt bizonyítja, hogy közösen könnyebb. La- pujtőn elkészült az ifjúsági ház. Tatarozták, korszerűsítették a művelődési otthont. Átalakítással öt tanteremmel bővítették az iskolát. Játszótereket létesítettek, a közvilágítást bővítették. De nem panaszkodhatnak Karancsalján sem Az iskola külső tatarozása. az orvosi rendelő és lakás felújítása, gázcseretelep létesítése, ifjúsági klub kialakítása szolgálja a fa'u lakóinak érdekét. A herényiek sem maradtak ki a sorból. A három autóbuszváró építése, a művelődési ház tatarozása, a könyvtár létrehozása, az orvosi rendelő, felújítása, villanyhálózat bővítése. a tornaterem létrehozása a közösség érdekében történt. — AMELLETT, HOGY GAZDAGODNAK, gyarapodnak községeink. az ügyintézést is megoldottuk — folytatja Beviz Tibor. A tanács szakigazgatási szerveinek dolgozói hétfő és szombat kivételével ott vannak a társközségekben. Az e'nök és a végrehajtó bizottság titkára hetenként egy-egy napot tölt ezeken a helyeken. Egy makik dolog: Karancsalján és Berényben is ott vannak a társadalmi elnökhelyettesek, akik sokat tesznek a közösség érdekében. Szervezik a tanácstagi beszámolókat, a tanácstagi csoportüléseket, a társadalmi munkákat. ami ugyancsak fontos. Újabban nagyszerű dolog, hogy a községekben a különböző szervek és mozgalmak, mint például a KISZ, a Hazafias Népfront, a Vöröskereszt aktívabb, önállóbb lett. Szervezeti életet élnek, s ez meglátszik a községek munkájában. Arról is szó esik, hogy a tanácsban és szerveiben, hogyan alakul a képviselet. Beviz Tibor itt is a társközségek előnyét említi elsőnek. — A testületben, tehát a tanácsban, a két társközség nagyobb szómban van képviselve, mint a székhelyközség, Karancslapujtő. Ezzel a többséggel a tanácsüléseken lehetne élni is., De nincs rá szükség, hiszen mindenben kikérjük még döntés előtt tanácstagságunk véleményét. A végrehajtó bizottságban is érvényesül ez az arány. A társközségek tanácstagjai ott vannak a különböző tanácsi bizottságokban A tanácstag pártcsoport vezetője pedig éppen karancsberényi. Tehát a képviselet mindenütt biztosított. Arról is gondoskodtunk, hogy még az apparátusban s képviselje magát mind a három község. Ez a lakossággal, a választópolgárokkal való kapcsolattartás szempontjából jó. A közös községi tanács tevékenységéhez tartozik még. hogy ha példáü' a végrehajtó bizottság olyan ügyet tárgyal, ami elsősorban Karancsbe- rényt. vagy Karancsalját érinti, akkor kihelyezett ülését Berényben, avagy Karancsalján rendezi... Természetesen ezzel a lehetőséggel a jövőben jobban kell élni! Jó szomszédságban élnek tehát a közös községi tanács területén az emberek. Hét év tapasztalata bizonyítja a közös összefogás eredményét, a fejlődést, amit kü'ön-külön egyetlen település sem érhe- tett\ volna el. — BIZTOSÍTÓIT KÖZSÉGEINK további töretlen fejlődése. Pénzeszközeink elosz- tása most is úgy történik, mint a korábbi tervciklusban, a lakosság arányában. Az ötödik ötéves tervben több mint 30 millió forint áll rendelkezésünkre, fejlesztésre és fenntartásra. Ehhez egymillió forint társadalmi munkát is számolunk. S mi épül ebből ? A legfontosabbakat említem. Az a tervünk, hogy 1980-ra Karancsalján és Lapuitőn biztosítjuk a vezetékes ivóvizet. Elkészítjük a karancsberényi tervet is. Ebben az évben létrehozzuk a társulást, s munkához látunk. . Emellett Karancsalján kétmillió forintot költünk a Dobroda-patak belterületi szabályozására. Ka- rancsberénybe az óvoda gondját oldjuk meg. Tovább folv- tatjuk mind a három köz-sés- ben az utak felújítását, az útmentí árkok betou'apos borítását. Tei-veink szépek és megvalósíthatók... Somogyvári László Egy a sok Arcán szelidebbé simultak a barázdák, a szeme kifényesedett amikor a farmernad- rágos fiúknak, lányoknak a spanyol polgárháborúról beszélt. A köztársaságért harcoltak. — Akkoriban negyvenezer antifasiszta küzdött Spanyol- országban. A sok közül egy voltam én — beszélte Jász Dezső. — Francia, amerikai, lengyel, német, magyar harcolt együtt. Nem azt néztük, hogy kinek hol ringott a bölcsője, a Duna—Tisza közért, a Szajna partján, vagy éppen Chichagóban. Kommunisták voltunk elsősorban, ott dolgoztunk. ott küzdöttünk ahová a párt küldött. X — Hogy mi volt életem legnagyobb élménye? .Kétségkívül a Magyar Tanácsköztársaság — mondta elgondolkodva. — A történéseket megírtam egy könyvemben.. . Néni először jár Salgótarjánban. Első alkalommal katonaként érkezett, a Tanács- köztársaság védelmében. — A város védelméről vita folyt. Voltak akik úgy látták, hogy Salgótarjánt nem tudják védem a cseh intervenciós csapatok támadása ellen. A tanácskormány Hevesi Gyula népbiztost küldte Salgótarjánba, hogy szót értsen a város vezetőivel... A küldetés, mint ismeretes, sikerrel járt. Mozgósították a munkásokat és a salgótarjáni szénmedence néhány nap alatt felszabadult. A 4. hadosztály. a felfegyverzett munkások először az Ipoly vonalánál álltak meg. Aztán felszabadították Füleket. « egy sor kisebb-nagyobb települést. Jász Dezső később részt vett a Csehszlovák Kommunista Párt megalakításában. X A spanyolországi lövészárkokból egy franciaországi büntetőtáborba került. S vele együtt három-négyszáz magyar kommunista, Rajk László, Münnich Ferenc, Tömpe András. Szikla; Sándor. Mező Imre. Egy ' részüket Észak- Afrikába deportálták, másik részük titokban, idegen országokon, határokon bújdo- kolva próbálkozott hazajutni. Jász Dezső, a táborban maradt. Lengyel. csehszlovák, német, spanyol, francia kommunistákkal szervezte az ellenállást, irányította a pártmunkát. — Két fontos feladatunk volt a táborban — magyarázta. — Az egyik, hogy embereket juttassunk ki, akik aztán bekapcsolódnak az illegális munkába Mit mondjak, egy év alatt mintegy harminc elvtársunk szabadult így meg. .. Pedig a fogolytábort háromszoros drótkerítés vette körül. Három-négyszáz méterenként géppuskafészek volt. S ahogy besötétedett, erős fénycsóvák pásztázták a a rabtartok egy valamivel nem számoltak e’éggé. Azzal, hogy az ellenállás nőttön-nőtt a francia hadseregen belül is. Ezek a bátor katonák ott voltak a tábori őrök között. S maga az őrség parancsnoka segített a legtöbbet a szökések megszervezésében. Néhány nappal a tábor felszabadítása előtt németek érkeztek, s átvették a foglyok őrzését. A meggyötört, csontig soványodott embereket tehervagonokba zsúfolták. A szerelvény Toulonon at Dachau- ba indult. — Egy órával azután, hogy a németek megszállták a tábort, összeü’t az illegális pártbizottság, — kutatott tovább emlékezetében Jász Dezső. — Ügy határoztunk, hogy valamennyien megszökünk, mielőtt a vonat célhoz ér... A határozatot pedig végre kell hajtani! A tehervagon felszedett padozatán préselték ki magukat. Jász Dezső akkor ereszkedett a sínek közé, amikor a szerelvény elhagyta Lyont, s 'talán száz kilométernyire lehettek a német határtól. Hogy tíz. vagy húsz. emberekkel megrakott vagon r'obogott el fölötte? Percek, vagy órák múltak el, amíg a sínek között feküdt, ma sem tudja pontosan. Teljesen elvesztette időérzékét. Egyszer csak megpillantotta a föléje boruló csillagos eget. Akkor hasított tudatába, hogy megszabadult ! francia partizánokkal. X Amikor vége volt a 'háborúnak, a katonamundért civil ruhával cserélte fel. Az NDK-ban él. — Egy újabb könyvem hozott haza ismét — mondta később. — Igazi szenvedélyemnek, az írásnak 1965401 hódolhatok egészen... Azóta ez a mostani könyvem a hatodik a sorban... A történelmi riportokban a Magyar Tanácsköztársaság forró napjai, a spanyolországi, a franciaországi küzdelmek elevenednek fel. Sok közül egy — címmel. A történelem kel életre a lapokon. — Szedetném azt is bizonyítani, hogy az én életem egyáltalán nem tartozik a ki- véte’esek közé. — magyarázta nagy hévvel. — A sok ezer kommunista. ellenálló közül csupán egy voltam. Legfeljebb abban volt szerencsém. hogy nem vertek teljesen agyon a Zrínyi utcai fogságban. . Hogy sikerült élve megúsznom a spanyolországi harcokat. .. X S beszélt munkájáról, terveiről. Arról, hogy a kommunistákat minden időben az jellemzi, hogy többre, jobbra. igazabb é’etre törekszenek. S nem csupán mások, elsősorban maguk elé állítanak nagyobb követelményeket. Mert a példánál aligha van meggyőzőbb beszéd. Közben szeme kifényesedett, arcán szelidebbé simultak a barázdák. A farmernadrágos fiúk, lányok csak nehezen hiszik, hogy majd nyolcvanesztendős. Vincze Istvánné NÓGRÁD — 1977. január 23., vasárnap 3 ' Mindössze egyetlen óra telt tábor környékét is. Csakhogy el és kapcsolatot talált a /
