Nógrád. 1977. január (33. évfolyam. 1-25. szám)
1977-01-19 / 15. szám
ötvenkétféle modell készítését tervezik a Salgó Cipőipari S Következeiben, Salgótarjánban. Az 1976-os termelési tervük 53 millió forint volt, ezt az idén hárommillió forinttal szeretnék növelni. Készülnek it t az üvegiparnak munkavédc Imi felszerelések, kesztyűk, kötények és lábl'ejvédök is. Képünkön: Kovács Joachimné, Szim Istvánné. Kormos Márta, Csammer Melinda. Toldi Sándorné és Szabados Józs ef a védőkesztyű-készítés különböző munkameneteit végzi. — fodor — Beruházás nélkül SaIgólarjáutói Lórincitg msraxi&viMi_BS r us aim assagai kii veidnek Nagylóciak a húsprogramért A gazdasági ösztönzők hatására egyre több helyen vállalnak' részt a zöldség- és gyümölcsellátás, a húsprogram segítéséből. Jó formája ennek a közös előnyökön alapuló összefogás, a szakcsoportok megalakítása. Ezt tették a nagylóciak is, amikor az elmúlt év közepén létrehozták a sertéstenyésztő és -hizlaló szakcsopbrtot. — A szécsényi ÁFÉSZ támogatásával alakultunk, jelenleg 17 tagunk van — tájékoztatott Sári Sándor nyugdíjas hentes, a szakcsoport elnöke. — Célunk minél több hús termelése, ezt pedig hatékony módszerekkel segíti az ÁFÉSZ. Mindjárt az induláskor vásároltak 11 darab anyakocái, amelyeket kiadtak a szakcsoportnak. Nagyon előnyös feltételek mellett, hiszen az árukat csak az értékesítésből keil megtéríteni. A frissen alakult szakcsoport a következő negyedévben tizenkét hízott sertést már le is adott a Karancshúsnak, 16—17 darabot pedig most szándékoznak értékesíteni. Mindez persze csak a kezdet. A szakcsoport sokkal nagyobb számokban gondolkodik. — Most kötjük meg az 1977. évre szóló, valamint a hároméves szerződéseket. Ezek a megállapodások előnyösek az értékesítési ár tekintetében is. A kilogrammonkénti 25.50-hez kapunk 1 forint nagyüzemi felárat, ugyanakkor, ha egyszerre húsz darab sertést leadunk, újabb 1 forint jár kilogrammonként. A három évre szóló szerződés szerint pedig az első esztendőben plusz 50 fillér, a másodikban 1 forint, a harmadik évben pedig 1.50 forint , növeli a felvásárlási árat. A tervek szerint a hízott sertéseket helyben veszik ót. Ennek • jelenleg még akadálya a mózsahiány. Addig Szé- csényben kerül sor az átadásra. Az így felmerült szállítási pluszköltséget azonban az ÁFÉSZ viseli, nem terheli a szakcsoport tagjait. • Sári Sándortól érdeklődtünk a takarmányellátásröl is. —f Tápigényünket minden hónap 4-ig jelentjük be. Az így kért mennyiséget mindig maradéktalanul megkapjuk. A beszerzést azonban még ösz- sze kell hangolni, mert többen más, egyéni módon gondoskodnak tápról. A közös beszerzés esetében még az ár is mérséklődhet, * a kisebb szállítási költség következtében. A szakcsoport jelentőségét a következő szám érzékelteti igazán: 1977-ben 200 darab hízott sertést kívánnak értékesíteni a nagylóciak. A jelek szerint a vállalkozó kedvű embereknek követőik is akadnak. — Jómagam decemberben nyolc sertést adtam le, most visznek el hetet. Az idén biztosan lesz még vagy tíz darab — hangzottak Sári Sándor elégedett szavai. Az ember munkájának megvan a gyümölcse, hasznos ez az . időtöltés. Természetesen mások is figyelemmel kísérik a szakcsoport tevékenységét. Éppen most lép be Kovács Ernő, , aki a jövő hónapban már le is ad, vagy tíz hízott sertést. Eddig is foglalkozott hizlalással, de most — nagyon okosan — ki akarja használni a szakcsoport adta előnyöket. Hosszú távra terveznek és gondolkodnak a nagylóciak — ez derül ki az elnök szavaiból. Különösebb, költséges beruházás nélkül segítik a húsprogramot, kihasználva a helyben adott lehetőségeket. Szorgalommal és akarással munkálkodnak, saját maguk és a népgazdaság hasznára. g. k . Tulajdonképpen a Zagyva völgye; Salgótarjántól Lőrinciig tartozik a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat 1-es számú főépítésvezetőségéhez. Tevékenységük változatos. Foglalkoznak lakásépítéssel, szociális épületek létrehozásával, gyárépítéssel. Tavaly saját építési értéktervük 107, az alvállalkozókéval együtt 226 millió forint volt, — A múlt év összegzése manapság folyik, ezért előzetesen csak azt mondhatom: valószínű, 200 millió forintra teljesítettük generálban elmúlt évi kötelezettségünket — tájékoztat Agg László, általános építészmérnök, az 1-es számú főépítésvezetőség vezetője. Minek alapján, hogyan dolgozik, milyen gondokkal küszködik a főépítésvezetőség? Kötelező betartani A vállalat generál termelési programját, ami hosszabb távon, folyamatában jelöli meg a tennivalókat, a megkötött szerződések alapján állították össze a központban. Ezt minden főépítésvezetőség megkapja. — Ebben szerepel a folyamatos termelés összes feltétele és követelménye. Az előírásokat kötelesek vagyunk betartani. Ebből a programból megtudjuk, mikorra kapjuk meg, illetve kérjük a különbözei anyagokat, mikor adunk munkaterületet az alvállalkozónak, azok hol, mennyi ideig dolgoznak. Az említett tervből megtudjuk azt is, mit kaptunk ,a vállalat központi telepétől — az ipari háttértől —, milyen építési szerkezeteket, 1 és mikorra várhatunk külső vállalatoktól. A hosszú távú programon kívül a tervosztály évenként leadja az évi tervet, amelyben fontosságára tekintettel külön szerepel a lakásépítési terv — folytatja a főépítésvezető. A tervet velem egyetértésben alakítják ki a központban. Ennek során összecsapnak a különböző vélemények. — Miről vitatkoznak? — A tervről és a munkák összetételéről. Főépítésvezetőségünk 1976-ban 70 százalékban befejező munkát végzett. Ez eleve nehezítette az építkezés gyorsabb ütemét. Kritikus pontok Az alvállalkozók közül a Gelka, a Nógrád megyei -Vegyesipari és -Javító Vállalat, valamint a Kereskedelmi Berendezéseket Gyártó Vállalat teljesítette kötelezettségét. Ez nem mondható el a Közmű- és Mélyépítő Vállalat mélyalapozó építésvezetőségéről. Ök az előírt cölöpözé- si munkálatokat cssk 70 százalékban végezték el a síküveggyárban. . Emiatt — beleszámítva a vállalat hibáit is — 6 millió forint termelési értékkel lett kevesebb. Esetenként különös gondot okoz a Gánz-MÁVAG személyi felvonót szállító miskolci szerelőrészlege, ök nem a vállalati szerződés szé- rint. hanem saját programjuknak megfelelően dolgoznak. — De Iggyünk igazságosak —, veszi vissza a szót a főépítésvezető. — Van. amikor nemcsak ök a hibásak. Ha 1976-ban betartják ígéretüket, akkor a mi hibánkból következett volna be a határidőcsúszás — mondja önkritikusan Agg László. — Mi a helyzet a szállítókkal ? — Időben szállít, ugyanakkor rugalmasan igadozik a kívánságokhoz a Kőfaragó Épületszobrászati. Vállalat. Ugyanezért elismerés illeti az ÉPFA-t. Utóbbiakkal azonban egy dologban, a minőség javításában még nem tudtak dűlőre jutni. Bér mindig így dolgozna ' a Fémmunkás Vállalat összes gyáregysége, mint a kecskemétiek, ahonnan a Zagyva III. bővítéséhez szükséges acélszer- kezetek jó része időben megérkezett, illetve megérkezik. Ugyanakkor több olyan munkát is tudnánk sorolni, ahol az előbbinek az ellenkezője történt. Mit tehet ilyenkor a főépítés vezető? — Telefonál, telexezik, sürget. A megoldásra váró kérdések zöme hosszabb-rövi- debb tárgyalás után lekerül a napirendről — így a főépítésvezető. Vonatkozik ez a tervezőkre is? Jelen vagyunk — Mi elsősorban régi partnereinkkel, a megszokott beruházókkal vagyunk . kapcsolatban. Előre megismerjük szándékukat, elmondjuk lehetőségeinket. Olyan technológiákra teszünk ajánlatot, amelyek nekik a biztonságosabb határidőt, a költség- csökkentést garantálják, számunkra pedig folyamatos munkát jelentenek. Eddigi ajánlataink zömét elfogadták. Előfordul, hogy egy-egy dologhoz ők is nagyon ragaszkodnak. Ennek teljesítése elől, viszont mi nem zárkózunk el. A tervezőkkel — kivéve a Nógrád megyeieket — nem tudtunk olyan alkotó munkakapcsolatot kialakítani, ami még jobban elősegítené a tervek minőségét, hi- bátlanságát, mert távol vagyunk egymástól — mondja a főépítésvezető. Ilyen körülmények között reális a vállalat vezetésének az az elképzelése, hogy a főépítésvezetőség maximális rugalmasságot tanúsítson mindazokkal szemben. akikkel együtt dolgozik, mert ez feltétele az 1977. évi 8—10 százalékkal növekedett feladatok teljesítésének. V. K. Tavaszra készül a mezőgép-kereskedelem Január második felében, az év végi leltározások után az Agrotröszt vállalatai tavaszi előkészületeket tesznek: részletes megrendeléseket adnak fel, egyeztetik a szállítási határidőket bélés külföldi partnereikkel, és fogadják a korábbi megrendelések visszaigazolását. Idén minden eddiginél nagyobb gondot fordítanak a kistermelők ellátására gép- és alkatrészigényeinek kielégítésére. Az Agrotröszt számára engedélyezett devizakeret terhére tők-ásrelációból 2000 motoros kapa szállítására kötöttek szerződést. Az elmúlt években ugrásszerűen megnőttek az igények a motoros kerti géppel üzemeltethető utánfutó iránt, ebből 615-öt kötöttek le. Permetezőgépekből pedig 775-nek a szállítására írtak alá kereskedelmi megállapodást, ezek a gépek április 15-ig érkeznek meg. Tőkésrelációból leszerződtek még több mint ötezer hordozható és 990 háti motoros permetezőgépet is, ezeket a berendezéseket szintén a tavaszi hetekben veszik át a kereskedelmi raktárak. A mezőgazdasági nagyüzemek által vásárolt gépek év végi zárókészlete egész sor típusból megnyugtató volt. Az SZK—5 és SZK—t gabonakombájnokból az év yégén mintegy 700 volt a rakr tárakban Az 19*7. évi szállításokat figyelembe véve a gabonabetakarításhoz mintegy 2000 kombájnt szerezhetnek be a mezőgazdasági nagyüzemek. A tavaszi szállításokhoz szükséges pótkocsikból is van elegendő, ezekből tavaly csaknem 740O-at ér- tékesitett a kereskedelem. Idén is nagy érdeklődésre számítanak, ezért többféle típust rendelt az Agrotröszt a gyártó üzemektől. Érkeznek1 az első idei traktorszállítmányok. A győri Traktorgyárból 30 Rába-Stefget nagy traktor érkezett a tel énekre, ezek az első idei gépküldemények. A téli derengésben próbálok eligazodni a Volán balassagyarmati telepén. Fényszóró vergődik át a sötéten. Fojtott motorzúgás, óvatos indulást vezénylő szavak. Üt- ra készülődnek a gépkocsik. Szűk már a telep a kétszáz járműnek. Még 1971-re ígérték, hogy elkészül az új. Ám a 'gyarmati volánosok már annak is örülnének, ha 1980-ra lenne belőle valami. Nem csak a telep, a gépkocsik egy része is régen megszolgálta már az arát. — Az Osztyapenkó brigád fixplatós gépkocsikkal dolgozik. Olyanokkal, amelyek réges-régen nullára futottak. Némelyiken kétszer-háromszor is cseréltek már rendszám-, táblát —• mondja Sátori István vezérlőtiszt. — A munka ? — Elvégzik* rendre. — Baleset?. — Még csak koccanás sem. — Üzemanyag-fogyasztás? — Azzal egy kis baj van — hunyorít ravaszul. — Tízezer forintot vitt el a brigád a vállalattól... mert 46 ezer forint értékű üzemanyagot takarítottak meg!' Sátori István esztendők óta segíti a brigádot. Beszélik, hogy messziről megmondja, kiből lesz jó gépkocsivezető és kit kell eltanácsolni az újonnan érkezők közül. Nem szól, csak mosolyog a tréfán. — Hanem Borda Sanyinál tényleg nem tévedtem — mondja aztán. — Rögtön láttam. nem csak keze, szíve is van a kocsihoz. Mert ezek az, öreg masinák anélkül nem mennek. Í41 r as/ a í ó Borda Sanyi nyurga, alig húszesztendős fiatalember. Kezdetben csínján bánik a szavakkal, aztán egészen belemelegszik a magyarázatba. — Csakhogy nekem az elején a kezem is ügyetlen volt. Borda Sanyi január elsejétől nincs a brigádban. Nehéz szakmai vizsgák egész során ment keresztül és magasabb vezetési osztályba lépett. A gépe új, nagyobb teljesítményű. Nógrádkövesden a kőbányánál több lesz a munkája, a fizetése is. — Azért a brigádban szívesen maradnék — mondja. Akárcsak Rácz Ernő, aki ugyancsak Nógrádkövesden' dolgozik. — Ilyen összetartozást én más brigádnál nemigen érezteti. Nem azt nézték, hogy ki vagyok, honnan jöttem. Az volt a lényeg, hogy szeretek és tudok dolgozni. Történetet mesél a brigádvezető kerítéséről, amelyet együtt csináltak, majd saját fürdőszobájáról, amely végül is csak vágyakozás maradt. A bfi gád az első szóra ajánlkozott. Csakhogy a lakásbővítésre nem adott engedélyt a tanács. Mihály. Most nem ülhet kocsira, menetirányító. A brigád váltója volt. Nyugodt, megfontolt ember. Magukban nem bíztak annyira, mint benne. A mai napig sem értik, hogyan történt a baleset. Aznap Rácz Ernővel a FÜSZÉRT-nek fuvaroztak. A balassagyarmati raktárból szállították az árut a környező községekbe. Rácz Ernő csak elhagyta Szügyöt, amikor elporzott mellette a motorkerékpáros. — Ej, komám — csóválta rosszallóan a fejét — mire ez a nagy sietség? Nem mindig az ér előbb oda, aki száguldozik. Balassagyarmaton már látta a FÜSZÉRT-raktárat, amikor hirtelen megtorpant. Nem akart hinni a szemének. A motorkerékpár gazdájával együtt az árokban, & a kocsinál Knyazoviczki Mihály kétségbeesve rázta a fejét. Amíg esztendős büntetését tölíötte, a brigádtagok látogatták, segítették a családot. Ne érezzék magukat olyan egyedül. 4. Az Osztyapenkó Szocialista Brigád nem az első a balassagyarmati üzemigazgatóságon. Az új kocsik kevesebb üzemanyaggal és gyorsabban futnak. így aztán több közösség is megelőzi őket a rangsorban. Mindezzel Sátori István hiúságát próbálom élesztgetni. — Tényleg nem vagyunk az elsők. Azért talán nem is a verseny a lényeg. Inkább az. hogy a továbblépő fiatalok magukkal vigyék a munka szeretetét, az emberséget. Az együvé tartozás érzését. Hát kell ennél hasznosabb útra való? 5. Csollák Miklós : számolja, mennyit is volt keréken mostanáig. Közel kilencszázezei kilométernyi szürke útszalag kígyózik emlékezetében. Mostanában csak nullára futott gépkocsival dolgozott. — Mit jelent ez a vállalatnak? — Sok ezer forintos megtakarítást. Egy új kocsi árát. — A gépkocsivezetőnek? — Huszonnégy éve vagyok a vállalatnál, de higgye el, hogy nem merném megmutatni a fizetési cédulámat. Pedig — tűnődik el — nem vagyok kapzsi ember. Olyanformán vagyok én ezzel, mint a tormakukac a tormával. Egyszer pelecseppent, aztán azóta is azt hiszi nincs is annál jobb a világon. Csendesen derül a sikerült hasonlaton. Vincze Istvánné Két esztendeje még velük együtt dolgozott Knyazovicki j NÓGRÁD - 1977. január 19., szerda (
