Nógrád. 1977. január (33. évfolyam. 1-25. szám)

1977-01-19 / 15. szám

„Együtt — egymásér«!” Megkezdődtek az úttörőszaktárgyi vetélkedők AZ ÜTTÖRÖCSAPATOK munkájának, életének ösz­tönzésére az országos elnök­ség az 1976—77-es tanévre is meghirdette a tudományos­technikai úttörőszemlét, a szaktárgyi vetélkedőket, ver­senyeket, pályázatokat.' Eb­ben a tanévben az „Együtt — egymásért!” mozgalom célki­tűzése határozza meg e ren­dezvények feladatait. A szem­le egységes keretbe foglalja az úttörőcsapatok tagjai­nak, őrseinek, szakköreinek a tudományágakkal, techni­kával, mezőgazdasággal ösz- szefüggő folyamatos tevékeny­ségét. Ezek eredményeit ki­állításokon, bemutatókon, ta­lálkozókon, pályázatokon, szaktárgyi vetélkedőkön is­mertetik a pajtások. Megyénk úttörőcsapatai is az egész évi mozgalmi mun­kát úgy tervezték meg — az országos^és megyei elnök­ség állásfoglalása alapján —, hogy a gyermekek rendszeres tudományos-technikai jellegű, felfedező, alkotó tevékenysé­ge, annak fejlesztése fontos szerepet kapjon. A szemle ki­írása alapján csapatszinten január 31-ig járási, városi, il­letve megyei szinten február 21—22-én, majd március 14— 15-én tartják a versenyeket. Ezt követően a tavaszi szü­netben a Magyar úttörők Or­szágos Elnöksége, az Okta­tásügyi Minisztérium, az Or­szágos Pedagógiai Intézet, a Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság, a nemzetiségi szövet­ségek, az Iskolarádió és az Iskolatelevízió rendezi meg az országos szemlét. A járási vetélkedőkre a csapat úttörőtanácsa nevez­heti be szaktárgyanként azt a két versenyzőt, aki a csa- pátvetélkedőn az első és második helyezést ér­te el. A megyei szemlén a já­rási, városi szemle legjobb egyéni és szakköri munkada­rabjai, kiemelkedő szakkörei, illetve azok képviselői' és a szaktárgyi vetélkedők első három helyezettjei vehetnek részt. Az országos szemlén — az országos úttörőelnökség meghívása alapján — a me­gyei szemle legjobbjai vesz­nek részt. A JÁRÁSI, VÁROSI és me­gyei szemléket az illetékes úttörőelnökségek és a mű­velődésügyi szakigazgatási szervek bonyolítják le. Az elmúlt években a vetél­kedők, szemlék / bizonyítot­ták, hogy az úttörőcsapatok, az általános iskolákban dol­gozó pedagógusók lelkiisme­retesen készülnek a verse­nyekre. Sok szép országos dí­jat hazahoztak megyénk út­törői, de közülük is kiemel­kedtek szlovák nyelvtudá­sukkal a lucfalvai úttörők, akik' hetedik és nyolcadik osztályos kategóriában első helyezettek lettek. Egy-egy úttörőcsapat ja­nuári ■ munkájában ezért fontos helyet foglal el a szemlékre, vetélkedőkre való felkészülés. A csapatvezetők úgy nyilatkoztak, hogy ebben a tanéveben lényegesen töb­ben vesznek részt az iskolai vetélkedőkön. A raj vezetők, szaktanárok jól látják, min­den körülmények között biz­tosítani kell minden gyermek számára az aktivitási lehető­séget, úgy kell szervezni . a tudományos-technikai szem­lét, . hogy a képességek ki­bontakoztatását segítse a fel­készülés. A korábbi években — né­hány helyen — előfordult, hogy a gyermekek többsége a versenynek csak passzív szemlélője volt; a versenyek céllá váltak, s csupán egy- egy tehetségesebb gyermekkel foglalkoztak, a nemes vetél­kedő nem volt személyiség- formáló tevékenység Az 1976—77-es úttörőévre meghirdetett szemlék, vetél­kedők, versenyek. pályáza­tok lehetőséget biztosítanak' a kiemelkedő képességű paj­tások mellett minden kisdo­bos, úttörő, sokoldalú aktivi­zálására. A megyei úttörő- elnökség is nagyra értékeli azokat a törekvéseket, ame­lyek kollektívákat, őrsöket, rajokat készítenek fel a szemlékre. A TUDOMÁNYOS-TECH­NIKAI szemlék, a szaktárgyi vetélkedők mellett megyénk úttörői készülnek a kulturális szemlékre is. A csapatok kul­turális napjait már a téli szünidőben megrendezték, most a járási, megyei és or­szágos versenyekre készül­nek az úttörőcsapatok. gy. L Megyei filmbemutatók Sándor Pál új filmje Jelenet a Herkulesfürdői emlék című magyar filmből. A fiatal Sándor Pál az 1967- ben készült .első filmjével, a Bohóc a fálon-nal egy csapás­ra a kritika és a filmszak­ma érdeklődésének homlok­terébe került. Művének stí­lusát fiatalos lendület és báj jellemezte, s ez a stílus a későbbiekben \ tovább fino­modott, mindinkább össze­téveszthetetlenül sajátossá vált. Legtöbben a közél'eti erkölcsi kérdésekkel foglal­kozó Sárika, drágám! című munkáját tekintették meg. Legnagyobb szakmai sikert viszont az 1973-ban forgatott Régi Idők focija hozott a ren­dező számára: Itthon elnyer­te az év legjobb filmjének já­ró kritikusok díját, a teherá- «1 filmfesztiválon pedig a zsűri' által adományozott kü- löndíjat. Munkásságát Balázs Béla-díjjal jutalmazták. Üj*filmje, a Herkulesfürdői emlék 1919. telén, a Tanács- köztársaság utáni véres fe­hérterror idején játszódik. Alaptörténetének szituációja különös: a férfihős, aki a Tanácsköztársaság küzdel­meiből tevékenyen kivette részét, lányruhában menekül különítményes üldözői elől és így kénytelen bevárni társát, hogy együtt szökjenek. A Herkulesfürdői emlék öt­vözi a gondolatokat mozga­tó, felrázó mondanivalót és az izgalmas filmszerű cselek'­ményességet. Kiváló fiatal és idősebb színészek alakítják a szerepeket. A lányruhában menekülő férfit Holman End­re személyesíti meg, a rejtek­helyén dolgozó ápolókat és gyógykezelt,eket — többek között — Garas Dezső, Dayka Margit, Patkós Irma, Carla Romanelll, Lázár Mária, Pé­csi Ildikó, Szabó Sándor, Tarján Györgyi. A filmet Ra­gályi Elemér fényképezte, aki­nek a rendező korábbi sike­reiben is — ugyancsak, mint operatőr — jelentékeny ré­sze volt. Először láthatják a moziné­zők Alain Resnais 1969-ben készített filmdrámáját A há­borúnak vége. A filmet Jorge Semprun írta, aki sokban ha­sonló életutat járt be, mint főhőse, Diego, a Franciaor­szágba menekült spanyol ha­zafi. A film bemutatása után nagy vitát kavart. Elemző, magasztaló kritikában és ugyanakkor számtalan el­utasításban is része volt. A spanyol szabadságért küzdő Diegót Yves Montand alakít­ja, élettórsát Ingrid Thulin. a felügyelőt Michel Piccoli — valamennyien régi jó isme­rősei a magyar filmbarátok­nak. A hét másik produkcióját évekkel ezelőtt már játszották filmszínházaink. Karel Reisz alkotása, a Szombat este és vasárnap reggel, felújításban kerül vetítésre. Az angol új­hullámnak ez a kiemelkedő alkotása angol munkáskör­nyezetben játszódik, s azt bi­zonyítja, hogy „a munkás- nyúzás a fejlett tőkésorszá­gokban, fejlett módszerek­kel, korrekt könyörtelenség­gel folyik; nem a korbács brutalitása hajszol munkára, hanem a verejtékcseppenként mért penny.” A főszerepet Albert Finney, Rachel Ro- berts és Shirley Ann Field játsza. A film Alan Sillitoe azonos regényéből készült. Zika Mitrovic elkészítette a Neretvai csata és a Sutjes- ka című filmek után a triló­gia befejező részét, Uzsicei Köztársaság címmel. A hábo­rús filmek kedvelői bizonyá­ra jól szórakoznak ezen, a minden mozzanatában való­ságra épülő filmen. Milliomoslányból bankrabló (2.) Ügy kontra szupersztár Patrícia Hearst apja, William Randolph Hearst, az Egyesült Ál­lamok egyik saj­tócézárja, szám­talan újság, nyom­da és kiadó telj­hatalmú tulajdo­nosa. A vagyont a Hearst lány nagyapja alapoz­ta meg, igazi gát­lástalan amerikai stílusban. Orson Welles, a neves filmrendező er­ről az" első Hearstről készí­tette híres lelep­lező erejű film­jét, az Aranypol­gárt. Nem volt nehéz kitalálni, hogy a szupermillio- mos szuperügy­védet fogad leá­nya védőiéül. Er­re a mai Ameri­kában egyetlen ember jöhetett 'számításba, — Miss Hearst, a vedelem „a tárgyalótermek Ricnard szerint tehát ön minden tet- Burtonja”, az elegáns, az el- tét halálos fenyegetés és el lenállhatatlan Lee" F.' Bailey, viselhetetten nyomás u~*A"'1 Patricia, mini „Tania” pózol az SLA emb­lémája előtt. hatásá­Ö védte a bostoni fojtogatót ra követte el. Ez annyit je­és Medinát, My Lai , egyik lent, hogy letartóztatása meg- vérszomjas hóhéiát, ő hozta váltás, mérhetetlen megköny- ki a börtönből San Sheppar- nyebbülés volt. Jól gondo­dot. féleséggyilkosságért lom ? kérdezte Browning életfogytiglanra ítélt orvost. Baileyt Amerika-szerte zse­ninek kiáltották ki, aki öt­venhárom nagy peréből mind­és Patricia természetesen igennel felelt. Az ügyész er­re kérte’ Janey Jimineznek, a San Mateo börtön tisztjé­össze kettőt Vesztett el. A tár- nek kihallgatását. A börtön- gyalás elején, amikor a vád- őrnő elmondotta, hogy ami- lott elrablása és fogva tartá- kor a vádlottat behozták, gu- sa keserű körülményejt is- mit rágott, gúnyosan mosoly- mertette, úgy tűnt, hogy a gott és a foglalkozási rovatba szupersztár ezúttal is henge- ezt diktálta be: „városi ge- rel. A New York Times kom- rilla”. A tanú szerint a Vád- mentátora akkor így fogai- lőtt’ kijelentette neki: mázott: a jelek szerint az el- — Nézze öreglány, magát ső menet védőé. vitathatatlanul a most megrohanják az újság­írók. Nagy szám lesz nekik, hogy elfogták Amerika első­számú közellenségét, aki most biztos bánatosan bőg. Közöl­je velük, hogy Tania Hearst , „ ,, _ nem bőg. hogy fütyül a ciisz­’ De az ügyész James Brow- n |wk elfogták, ning sem adta fel a játszmát. ’ „A TÉNYÉK VELEM VANNAK” A két férfi között az életkor az egyetlen azonosság — 43 évesek. Balley zömök, széles vállú,. jó -»képű, Browning magas, szikár, szemüveges, AZ FBI-FÖNÖK VALLOMÁSA Az ügyész következő tanú­jellegtelen. Bailey, világhírű ía’ a vádlott cellatársa, ugyan- és magabiztos, Browningnak csa^ a^t ys' lotta, hogy Patrí­cia „dühöngve” vette tudo­másul „letartóztatását”. Kezd­tek jelentkezni az első repe­dések a szupervédő g mdosan felépített remekművén, amely­nek lényege az veit, hogv a Ami ezután következettfvo!- milliomoslány végig áldoza­taképpen nem volt más. mint "ak es,.nem tettestársnak te- ^ kintendő. .. Browning Kovet­az ügyész e mondatának il- kező húzása sem volt hatás- lusztrációja. talanabb. Kérte az FBI San idegen a rivaldafény, elfo- gódott, szinte félénk. De — mint kijelentette -x „Nem fé­lek nagynevű ellenfelemtől. Üres iszákkal érkezett: A té­nyek velem vannak”. Francisco-! főnökének, Charles Batesnak a kihallgatását, aki elmondta, hogyan sikerűit végül is elfogni a vádlottat. — Nagy apparátussal es hosszasan figyeltük Miss Hearst egész rokoni és baráti körét. Ez nem vezetett ered­ményre, a vádlott valóban tel­jesen szakított régi életével. Ráálltunk az anarchista és maoista csoportokra. Ez a szál helyesebbnek bizonyult. Eljutottunk egy elhanyago’t farmra, amelynek egyik nelyi- ségében megtaláltuk a vád­lott ujjlenyomatait. A közel­ben piros Volkswagen állt, éppoly elhagyottan, mint ma­ga a tanya. A tulajdonos, akit természetesen megta’áltunk, felháborodottan értesült ar­ról, hogy a kicsi még min­dig az ő nevén van. Az a Kathleen Soliah nevű lány, akinek egy éve eladta, vállal­ta. hogy elintézi az átírást. Amikor ez a név elhangzott, tudtam, hogy fontos nyom­ra bukkantam. Miss Soliah ugyanis rajta volt az FBI or­szágos körözési listáján. A továbbiakban kiderült, hogy mivel Patrícia Hearst il- 1egá1is lakásán együtt élt Kathleen Soliah ugyancsak körözött bátyjával, ep. a nyom nem egyszerűen fontosnak, hanem döntőnek bizonyult. Az ügyész pedig diadalmasan je­lentette ki: — A Szövetségi Nyomozó Iroda háromszáz embere öt- százkilencvenegy napon át dolgozott azon, hogy Miss Hearstöt kézrekerítsék. Ez eny­hén szólva nem tűnt közöm­bösnek annak eldöntésében, ami a per lényege: áldozat vagy tettestárs volt-e a vád­lott. A következőkben már „csak” azt kell bizonyítanom, valóban végig gondosan őriz­ték-e Patrícia Hearstöt. A VAD tanúja És Browning hozzákezdett a további bizonyításhoz. Miu­tán a védő tiltakozott, hogy túl kevés szó esik a vád tu­lajdonképpeni tárgyáról, a Hi­bernia bank kirablásában va­ló részvételről az ügyész visz- szatért ehhez a témához. Ta­núk sorával bizonyította be, hogy a milliomoslány sérte­gette és megfenyegette a bank személyzetét és ügyfeleit. Az egyik tanú, Evans őr kijelen­tetje: „Miss Hearst nem úgy viselkedett, mint akit- megfé­lemlítettek, hanem úgy, mint aki éppen egy nagyszerű já­tékban vesz részt”. Harmat Endre (Következik: Űj felvonás, fél­homályban.) NÓGRÁD — 1977. január 19., szerda A Kossuth Könyvkiadó gon­dozásában látott napvilágot a Napjaink kérdései sorozatban Herczeg Ferenc: Az MSZMP nemzetiségi politikája című munkája. A Horthy leventéi című kötet a leventeintéz­mény történetével ismertet meg, két szerző, Gergely Fe­renc és Kiss György tollából. A hetvenes évek című kötet a szovjet kritikai irodalomból készült válogatás; e munkát E. Fehér Pál végezte, a ugyancsak ő irt az érdekes kötet elé bevezetést is. A polgári ideológia és a revizio- nizmue bírálata című soro­zatban látott napvilágot Kiril D. Darkovszki: Az ideológia vége, vagy a vég ideológiája című tanulmánykötet. Tíz ér­dekes tévéinterjú szövegét közli a Magyar tudósportrék, szerzője Kardos István. A Gondolat Könyvkiadónál látott napvilágot a Szemtől szembe című, népszerű soro­zatból Bernáth Mária Rippl- Rónai Józsefről írt kötete. A József Attila-kommentórok Török Gábor munkája. Ezek­ben a hetekben különösen nagy érdeklődésre tarthat számot a Világjárók sorozat­ban most újabb kiadásban megjelentetett A Fal mögött: Kína című könyv, a Peking- ben több évig tudósítóként működött Baracs Dénes tol­lából. Pápua Üj-Guineát mu­Új könyvek tatja be Balázs Dénes érdekes útleírása. A szép emberi kör­nyezet Pogány Frigyes mun­kája, sok illusztrációval. A Társadalomtudományi Könyv­tár új kötete Polányi Károly tollából jelent meg, Az arch­aikus társadalom és a gaz­dasági szemlélet címmel. Az Iskolás lesz gyermekünk, amely dr. Szabó Pál Szerkesz­tésében jelent meg — a szü­lőket segíti hasznosan gyer­mekeik iskolára való felkészí­tésében. Ioszif _ Sklovszkij a szerzője a Világegyetem, élet, ’értelem című kötetnek. Mün- nich Ferencet ' mutatja be a spanyol polgárháborúban- a Tankok ellen, száz halálon át... című könyv. A Corvina Kiadó hetedik kiadásban jelentette meg Bar- csay Jenő világhírű munká­ját, amely eddig- hét id igen nyelvű kiadást ért meg. a Művészeti anatómiát. (Pél­dányszáma elérte a 200 ezrei!) K. Gyürkovich Tibor mutatja be A művészet kiskönyvtára új kötetében Sterio Károly festőművész életét és műveit. A Világ a művészetben soro­zatban újból megjelent — ja­vított kiadásban — A hajó a művészetben című album, .Pa­taki Dénes és Marjai Imre közös munkája. A Szépirodalmi Könyvki­adó újdonságai közül emlí­tést érdemel a Karinthy Fri­gyes három, szatirikus regé­nyét — Utazas Faremidóba, Capülária, Kötéltánc — tar­talmazó kötet, amely harma­dik a nagy író összegyűjtött műveit tartalmazó, nemrég in­dult sorozatban. A Magyaror­szág felfedezése új kötete a Vizek könyve, Varga Domo­kos tollából, az Olcsó Könyv­táré pedig Ferdinand Oyono: Az öreg néger és a kitünte­tés című regénye. Gergely Ágnes . regénye A ch&hagói változat. Czakó Gáborné az Iskolavár. Galambos Lajos elbeszéléskötete a Diagnózis. Klaniczay Tibor tanulmányai­ból ad válogatást a Hagyo­mányok ébresztése. Móricz Zsi gmond összegyűjtött mű­veinek sorozatában megjelent a regények negyedik köteie, benne A boldog ember, Az asszony beleszól, a. Jobb mint otthon című regényekkel. Krú­dy Gyula műveinek —sorában Palotai álmok címmel kisre­gények láttak napvilágot. Berta András szerkesztésé­ben. A Diákkönyvtár új kö­tete négy mai elbeszélő (Déry Tibor, Lengyel József, Sánta Ferenc, Fejes Endre) váloga­tott alkotásait ismerteti meg a fiatal olvasókkal. Mai téyáajániatunk 21.20: A HÁZIGAZDA; FERENCSIK JÁNOS Ferencsik János világhírű karmesterünk- január 19-én lesz ' hetvénesztendős. Egy nyilatkozatában mondta: „...ez a hetven év nem korcsolya­pálya volt, hanem gátfutás — sok akadállyal. De mégsem él­tem hiába, mert sikerűit egyet, s mást tartalékolnom az élet értékeiből, a zene meg az irodalom birodalmából.” A televízió az elmúlt nyáron ke­reste fel a művészt Balaton melletti Tamás-hegyi nyaraló­jában, — ahol baráti társa­ságban — Vitray . Tamással beszélgetett életéről, zenéről, irodalomról. Még egy kis „há­zimuzsikára” is sor került, amelyen Ferencsik nem kar­mesteri pálcával, hanem a zongora mellett vett részt. A Tamás-hegy vendégei: Onczay Csaba, Melis György, Déry Tibor, Borsos Miklós és Sin- kovits Imre szívesen zenél­tek, verseltek. A születésnapi műsort Horváth Ádám ren­dezte. t á

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents