Nógrád. 1977. január (33. évfolyam. 1-25. szám)

1977-01-19 / 15. szám

9 Dermal BijcdScs repüloNarerencsétlenség áldozata lett A TANJUG hírszolgálati iroda gyorshírben közölte, hogy Dzscmal Bijedics, a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Tanáes (kormány) elnöke kedden-repülőszerencsétlenség ál­dozata lett, amikor különrepülőgépen Belgrádból Szaraje­vóba utazott. A szerencsétlenséget senki sem élte túl. A gépen nyol­cán tartózkodtak: Bijedics és felesége, a kormányfő kísé­retének három tagja, valamint a gép háromfőnyi személy­zete. A „Leer JAT” típusú különrepülőgép Belgrádból Sza­rajevó felé tartott. A szerencsétlenség okának kiderítésére megindult a vizsgálat. Az MSZMP küldöttségének látogatása az NDK-ban Leonyid Brezsnyev beszéde lulában A Német Szocialista Egység­párt Központi Bizottságának meghívására január 12. és 17 között látogatást tett a Né­met Demokratikus Köztársa­ságban a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége Aczól György, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának vezetésé­vel. A küldöttség tajai vol­tak: dr. Berecz János, a KB osztályvezetője, Pozsgai Imre kulturális miniszter, Tóth Dezső, a KB osztályvezető-he­lyettese, Bocz József, az MSZMP Baranya megyei Bi­zottságának titkára és Rátkat Ferenc, a KB alosztályvezető­je. Erich Hónecker, az NSZEP Központi Bizottságának fő­titkára, az államtanács elnö­ke hétfőn fogadta Aczél Györgyöt. Az MSZMP küldöttsége megbeszéléseket folytatott Kurt Hagerrel és Werner Lamberzzel, a Német Szocia­lista Egységpárt KB Politikai Bizottsága tagjával, a KB tit­kárával és a Központi Bizott­ság több vezető munkatársá- , val. A baráti légkörben le­folyt tárgyalások során átte­kintették a Magyar Népköz- társaságban és a Német De­mokratikus Köztársaságban folyó szocialista építőmunka eredményeit, a két ország gazdasági fejlődésének, tár­sadalmi-politikai életének idő­szerű feladatait. A két 'párt képviselői meg­elégedéssel állapították meg, hogy eredményesen fejlőd­nek az MSZMP és az NÍiZEP közötti kapcsolatok, kife­jezték eltökéltségüket, hogy továbbfejlesztik és mélyítik a két párt és nép testvéri ba­rátságát és együttműködését. A megbeszéléseken véleményt cseréltek a nemzetközi hely­zet alakulásáról, - a nemzetkö­zi kommunista és munkás- mozgalom tevékenységéről a szocializmusért, a békéért, és a társadalmi haladásért foly­tatott harcban. A küldöttség tanulmányozta az NSZEP IX. kongresszusa határozatainak , megvalósítá­sát tudományos és kulturális téren; a fővárosban, megtekin­tett számos kulturális intéz­ményt és ellátogatott Halle megyébe.' A küldöttség kedden haza­érkezett Berlinből. A Keleti pályaudvaron Győri Imre,, az MSZMP Központi. Bizottságá­nak titkára fogadta. Jelen volt Gerhard Reinert, az NDK budapesti nagykövete. (MTI) Kubai—magyar gazdasági tárgyalások Havannában hétfőn meg- végrehajtásáról iló jelen­kezdte munkáját a magyar— tését, majd az árucsere-forga- , , . , . . . , lomról es a muszaki-tudoma­kubai gazdasági muszaki-vu- nyQS együttműködésről el­dományos együttműködési ve- hangzott beszámolót. gyes bizottság 6. ülésszaka. Ezután dr. Szekér Gyula és A dr. Szekér Gyula magyar Belarmino Castilla foglalta és' Belarmino Castilla kubai össze a magyar—kubai gaz­dasági és műszaki-tudományos ered­miniszterelnök-helyettes — a bizottság magyar, illetve ku- együttműködés eddigi bai elnökei — vezette küldött- ményeit. segek a megnyitó plenáris A bizottság az elkövetkező ülésen meghallgatták a tit- napokban munkacsoportok- károknak az 1975. szeptembe- ban vitatja meg a következő rében megtartott ötödik üiés- időszakra szóló együttmű- szakon hozott határozatok ködés kérdéseit. Megnyílt a KGST-iilés Hubában Kedden Havannában meg­nyílt a KGST végrehajtó bi­zottságának 79. ülése. Az ülés munkájában részt vesznek a KGST tagországai és Jugoszlávia képviselői. A résztvevők a többi között megvitatják a KGST-országok többoldalú együttműködését a kubai nikkel-, cellulóz- és papíripar valamint más nép- gazdasági ágak fejlesztésében. Az ülés ünnepélyes meg­nyitásán felszólalt Fidel Cast­ro a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, az államtanács és a minisztertanács elnöke, akit a jelenlevők meleg ünneplés­ben részesítettek. (TASZSZ) fiáig Portugáliában Sijnó Endre, az MTI tudósí­tója jelenti: Háromnapos hivatalos lá­togatásra kedd este Lissza­bonba érkezett Alexander Haig tábornok, a NATO euró­pai haderőinek főparancsno­ka. A portugál fegyveres erők vezérkari főnökségének szó­vivője az MTI tudósítójával közölte, hogy Haig táborno­kot Eanes köztársasági elnök, vezérkari főnök hívta meg a Portugáliát és a NATO-t érintő kérések megtárgyalá­sára. Haig látogatását ki­fejezetten katonai jellegűnek nevezte, és tagadta, hogy újabb katonai megállapodá­sokat írnának alá a NATO keretében. Az európai haderők főpa­rancsnoka, aki először láto­gat Portugáliába, a tervek szerint felkeresi a Santa (Folytatás az 1. oldalról) sított ütemben fejlesztik a sertéstenyésztést és a barom­fitenyésztést, s ezzel megte­remtik a feltételeket a hús- és tejellátás érezhető javítá­sához. Egészében véve a tizedik szovjet ötéves terv új nagy lépést jelent majd a népjólét emelésében. Tavaly ismét csaknem 11 millió ember la­kásviszonyai javultak, a mun­kások és alkalmazottak átla­gos havi bére meghaladta a 151 rubelt. A kiskereskedelmi forgalom 4.6 százalékkal bő­vült. A főtitkár itt említette meg, hogy egy közelmúltban elfogadott párt- és kormány- határozat értelmében 31 mil­lió szovjet dolgozó fizetését emelik fel a következő idő­szakban az oktatás, az egész­ségügy, a kereskedelem és a közellátás szférájában, s hogy az újabb béremelések felté­tele a munka hatékonyságá­nak további növelése. Szük­ségleteink a lehetőségeket megelőzve fejlődnek. — Ál­lapította meg Brezsnyev, egy­szersmind azonban hangoztat­ta, hogy a Szovjetunió nem áll egy helyben, hanem gyors ütemben halad előre a szük­ségletek kielégítésében. A lakásépítésre, közellátásra, egészségügyi célokra, okta­tásra fordított összegek szün­telenül nőnek. „Minden tet­tünk és minden gondolatunk a szocialista életforma fej­lesztésére irányul” — hangoz­tatta a. főtitkár. A tarlós békéért Az SZKP XXV. kongresz- szusa megbízta a párt Köz­ponti Bizottságát, hogy fo^ kozza a tartós béke megte­remtésére irányuló erőfeszí­téseit — kezdte beszédének külpolitikai kérdésekkel fog­lalkozó részét Leonyid Brezs­nyev. A szovjet emberek ma­gukénak érzik a párt külpoli­tikáját. Tudják, hogy ez a politika megvédi hazájukat a háborútól, megfelel a világ valamennyi népe érdekeinek, új lehetőségeket nyit barát­ságuk, s együttműködésük számára, és a társadalmi ha­ladás ügyét szolgálja az egész világon. Egyetlen ország sem tárt még az emberiség elé ilyen széles körű, konkrét és rea­lista, az újabb háború veszé­lyének csökkentésére, majd teljes kiküszöbölésére irá­nyuló programot, mint a Szovjetunió. Ez a program o.yan átfogó intézkedéseket tartalmaz, mint az erőszak al­kalmazásáról történő lemon­dás a nemzetközi kapcsola­tokban. Felöleli a fegyverke­zési hajszával kapcsolatos va­lamennyi alapvető problémát. A béke megteremtésére irá­nyuló valamennyi kezdemé­nyezésünk megfelel a testvé­ri szocialista országok kö­zös nemzetközi irányvonalá­nak. Közösen harcolunk e Margarida-i portugál NATO- dandárt is. Haig látogatásának előes­téjén Lisszabonban törvény- erejű rendeletben szabályoz­ták a portugál szárazföldi hadsereg szervezetét 'és fel­adatait : ennek értelmében NATO-parancsndkság alá helyezhetik a szárazföldi erőiket, összhangban az or­szág vállalt nemzetközi köte­lezettségeivel. A múlt héten felfüggesztették Rosa Cou- tinho tengernagy ka­tonai státuszát és vizsgála­tot indítottak ellene korábbi funkciójában elkövetett ál­lítólagos bűntények miatt. Coutinho, akit a nemzet­közi közvélemény „a vörös tengernagyként” ismert meg, fontos szerepet játszott az angolai gyarmatosítás fel­számolásában és az angolai nép önrendelkezésének biz­tosításában. (IíJ,TI) kezdeményezések valóra vál­tásáért. A Szovjetunió és a baráti országok kezdeménye­zéseit támogatja az ENSZ tagállamainak jelentős része, valamennyi világrész néptö­megei. A szocialista országok vé­delmi szövetségének béke- szeretetét bizonyítják azok a fontos javaslatok, amelyek a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testüle­tének nemrég megtartott ülésén hangzottak el. Azokról a javaslatokról van szó, hogy az európai biztonsági érte­kezlet valamennyi résztvevő­je mondjon le a nukleáris fegyverek elsőként történő alkalmazásáról és ne bővítsék tovább a Varsói Szerződés, valamint a NATO tagállama­inak körét. Me kerüljön rá sor Szilárd meggyőződésünk, hogy békés céljainkat végül sikerül valóra váltani. Eléré­sük azonban csak harc árán lehetséges, mivel alkotó javas­lataink gyakran süket fülek­re, gyakran* nyílt ellenállás­ra találnak. Amikor a Var­sói Szerződés tagállamai fel­vetették a nukleáris fegyverek elsőként történő beveté­séről való lemondás gondola­tát, a NATO egyértelmű nemmel válaszolt. Mi ezt nem fogadhatjuk el. Csökkente- nünk kell annak lehetőségét, hogy a Szovjetuniót a nukle­áris fegyverek bevetésével fe­nyegessék. Ugyanakkor re­méljük, hogy azok akik végül is meghatározzák a különböző államok politikáját, józanul kezelik javaslatunkat. A Szovjetunió természete­sen erősíti védelmi képessé­geit. Ez elkerülhetetlen, or­szágunk és szövetségeseink biztonságáról soha sem mond­tunk és mondunk le. Teljesen alaptalanok azonban az olyan állítások, amelyek szerint a Szovjetunió tovább kíván lép­ni védelmi szükségleteinél, s az „első csapás” megtétele érdekében katonai előnyre tö­rekszik. A Szovjetunió min­dig meggyőződéses ellenfele volt és marad is az ilyen koncepcióknak. Erőfeszítéseink célja az, hogy ne kerüljön sor az első, sem a második csapásra, hogy egyáltalán iné legyen nukleá­ris háború. Véleményünk szerint védelmi erőnknek ele­gendőnek kell lennie ahhoz, hogy senki se kockáztassa meg békés életünk megsérté­sét. Politikánk célja nem a katonai előny, hanem a fegy­verkezés csökkentése. Az elmúlt évek tapasztala­tai alapján tudjuk, hogy a 18- késországok politikáját olyan erők is meghatározhatják, amelyek felismerik a tűzzel folytatott játék veszélyeit, és képesek számolni korunk rea­litásaival. Reméljük, hogy a szóhasználatukban mutatko­zó, s gyakran belső konjunk­turális érdekek diktálta inga­dozásaik ellenére, józan hoz­záállást tanúsítanak a világ- politikai problémákhoz. E józan hozzáállás tette le­hetővé annak idején, hogy fordulat menjen végbe a Szovjetunió és Franciaország kapcsolataiban, létrejöjjenea az NSZK-val kötött ismert szerződések, a Nyugat-Ber- linre vonatkozó négyoldalú megállapodás, a Szovjetunió­nak az Egyesült Államokkal és más kapitalista országok­kal kötött megállapodásai, ösz- szeüljön az európai biztonsá­gi és együttműködési értekez­let, egyszóval előbbre halad­jon az enyhülés ügye. Cselekedni kell az aláírásért Valamennyien tudjuk, hogy a nemzetközi feszültség eny­hülésének elérése hatalmas erőfeszítésekkel járt. Az eny­hülés során felhalmozott po­litikai tőke megőrzése szintén nem könnyű. Semmiféle ne­hézség és akadály sem kény­szeríthet azonban minket arra, hogy lemondjunk a béke meg­szilárdításáról, sérthetetlenné tételéről. Készek vagyunk arra, hogy az Egyesült Államok kormá­nyával közösen jelentősen előbbre vigyük országaink kapcsolatait. Véleményünk szerint először is az 1974. végén Vlagyivosztokban kö­tött megállapodás alapján be kell fejezni a stratégiai fegy­verek korlátozásáról szóló megállapodás előkészítését. Egyes washingtoni politiku­sok most azon sajnálkoznak, hogy ez a megállapodás még mindig nem került aláírásra. Sajnálkozni persze lehet, de az elvesztegetett időt vissza­hozni nem. Ebből le kell von­ni a szükséges következteté­seket. A Szovjetunió természetesen kész továbblépni a stratégiai fegyverek korlátozásának kérdésében. Előbb azonban meg kell szilárdítani az ed­dig elért eredményeket, meg kell valósítani azt, amiben Vlagyivosztokban megálla­podtunk., Ezt követően át le­het térni a messzebbre muta­tó intézkedések megvitatásá­ra. Ellenkező esetben megtör­ténhet, hogy a jelenleg meg­vitatás alatt álló kérdéseket újakkal kiegészítve megnehe­zítjük és elodázzuk a problé­mák egészének megoldását. A lehetőségekhez képest sze­retnénk minél előbb megál­lapodást elérni a közép-euró­pai fegyveres erők és fegy­verzetek csökkentéséről. Nem ellenezzük, hogy az idevágó kérdéseket bármilyen szinten, és bárhol — Bécsben, Bonn­ban, Washingtonban, vagy Moszkvában — megvitassuk. .Helsinki szellemében Jelenleg az európai politika legfontosabb feladata, hogy megvalósítsuk mindazt, ami­ben harmincöt állam képvise­lői másfél évvel ezelőtt Hel­sinkiben megállapodtak. Az összeurópai tanácskozás zá­ródokumentumát nemzetközi kötelezettségünknek tekint­jük. Természetes, hogy a zá­ródokumentum megvalósítá­sa során egyes területeken már sikerült jelentősebb ered­ményeket elérni, más terüle­teken viszont, a szükséges intézkedések fokozatosan va­lósulnak meg, vagy esetleg csak most dolgozzák ki őket. Ebből a szempontból sok függ az államok politikai kapcso­latainak általános állapotától, más szóval az enyhülés szín­vonalától. A nyugati országokban gyakran kiemelik a záródo­kumentum egyes megállapí­tásait, és vitát kezdenek e kérdésekről. Ezeknek a -lé­péseknek a célja ny’lvánvaló — megzavarni az összeurópai tanácskozás által megkedett pozitív fejlődési • folyamatot. E politika követői nem tö­rődnek a szilárd európai bé­kével. Arra törekszenek, hogy nyomást gyakoroljanak ránk, s rá akarnak kényszeríteni, hogy olyan szabályok szerint éljünk, amelyek összeegyez­tethetetlenek a szocialista demokráciával és jogrenddel. Tevékenységük nem számít­hat sikerre. Nyugatnémet támogatás Olaszországnak . A nyugatnémet kormány közvetlen politikai és közve­tett gazdasági támogatást nyújt Olaszországnak. A fran­cia—nyugatnémet és angol— nyugathémet csúcstalálkozók­hoz hasonlóan a jövőben az NSZK és Olaszország kor­mányfői is minden évben kon­zultációt tartanak a kétoldalú együttműködés erősítésére. Ebben állapodott meg kétna­pos, közel tízórás tárgyalás- sorozat után a Bonnban tar­tózkodó Giulio Andreotti oiasz miniszterelnök ven­déglátójával, Helmut Schmidt kancellárral. Mint Klaus Bölling bonni kormányszóvivő szerdán dél­után közölte, a két politikus „szkeptikus derűlátással” íté- U meg a nyugati világgazda­ság helyzetét. Nyűgatnémet részről „nagy rokonszenvvel” figyelik azok­nak a tárgyalásoknak az ala­kulását, amelyet Olaszország a Nemzetközi Valutaalappal folytat nagyarányú hitelek, folyósításáról a súlyos válság­gal küzdő olasz gazdaság megmentésére. Schmidt és Andreotti, de különösen az olasz vendég es Genscher külügyminisz­ter megbeszélésein foglal­koztak a kelet-nyugati vi­szonnyal is. Az olasz minisz­terelnök tájékoztatta ven­déglátóit Forlani külügymi­niszter moszkvai látogatásá­nak eredményeiről. Nyugat­német részről hangsúlyozták, hogy az NSZK kész folytatni az enyhülési politikát mindig ügyelve azonban „a katonai erőegyensúly változatlan fenn­tartására”. 0 / A Földközi-tengei* térségé­nek problémakörével kap­csolatban olasz és nyugatné­met részről lehetőségeket lát­nak a NATO déli szárnyát gyengítő görög—török viszály felszámolására. Kedvezőnek ítélik meg az Időpontot a közel-keleti válság rendezésé­re is. Schmidt beleegyezésével Andreotti javasolni fogja az Európa-tanács tagjainak, hogy a kormányfők következő találkozóját március 23-én Rómában, a tanács alakulásá­nak színhelyén és évforduló­ján tartsák. (MTI) Hazaérkezett Moszkvából a magyar küldöttség Alekszej Sityikov, az euró­pai biztonság és együttműkö­dés szovjet nemzeti bizottsá­gának elnöke, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Szövetsé­gi Tanácsának elnöke kedden Moszkvában találkozott az európai biztonság és együtt­működés magyar nemzeti bi­zottságának delegációjával, melynek vezetője Kállai Gyu­la, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának elnöke. A megbeszélésen áttekintették a szocialista országok nemzeti bizottságainak együttműködé­sével kapcsolatos kérdéseket, a Helsinki óta eitelt időszak ér­tékelése, illetve a belgrádi konferenciára való felkészülés jegyében. Kedden » este hazaérkezett Moszkvából a magyar kül­döttség, amely részt vett a békeszerető erők világfóru­Á szocialista és más tár­sadalmi rendszerű államok Helsinkiben közös munká­val nagy eredményeket ér­tek el. Komoly, a közös ér­dekeken alapuló tevékeny együttműködés volt ez. Ezt az együttműködést most to­vább kell fejleszteni, és erre mi készek is vagyunk. Nagy és jelentős feladatnak tartjuk kétoldalú kapcso­lataink továbbfejlesztését Franciaországgal, az ' NSZK- val, Olaszországgal. Nagy- Britanniával, valamint más európai és nem európai or­szágokkal. Kapcsolatainkat ezekkel az államokkal a bé­kés egymás mellett élés el­vei alapján fejlesztettük, és fejlesztjük a továbbiakban Igazságos rendezést Közel-K.eleten Síkraszállunk a közel-keu leti háborús tűzfészek fel­számolását szolgáló legaktí­vabb intézkedések megtéte­léért. A Közel-Keletnek szi­lárd, igazságos rendezésre van szüksége. Olyan rende­zésre, amely nem sérti a térség egyetlen államának, egyetlen népének létfontossá­gú jogait sem. Izraelnek ter­mészetesen joga van az álla­mi függetlenségre és a biz­tonságos létre, de ugyanilyen joggal rendelkezik a Paleszti­nái . arab nép is. A közel-keleti probléma megoldásának útja — mi ezt már többször hangoztattuk — a genfi közel-keleti békeér­tekezleten keresztül vezet. Jelenleg valamennyi érde­kelt fél hajlik a konferencia munkájának felújítására. Ez azt jelenti, hogy még na­gyobb jelentőségre tesz szert a genfi konferencia két társ­elnökének, a Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak az együttműködése. Közös aka­rattal sok eredményt érhet­nek el. Közös akarattal so­kat tehetnek azért, hogy hoz­zásegítsék az érdekelt fele­ket a kölcsönösen elfogadha­tó megoldások megtalálásá­hoz — fejezte be beszédét Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának fő­titkára. Nagy tapssal fogadott be­szédének elhangzása után Leonyid Brezsnyev felolvas­ta a Szovjetunió. Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének 1976. december 7-én hozott rende­letét, amely védőinek a II.' világháborúban tanúsított hősiességéért és kitartásáért, s a fasiszta német csapato­kon a moszkvai csatában aratott győzelemhez való hoz­zájárulásukért Tulát a „Hős Város” címmel, s az ezzel já­ró Arany Csillaggal tüntette ki. A rendelet felolvasása Után az SZKP Központi Bi­zottságának főtitkára feltűz­te a város zászlajára a kitün­tetést jelző Arany Csillagot. (MTI) J /

Next

/
Thumbnails
Contents