Nógrád. 1977. január (33. évfolyam. 1-25. szám)

1977-01-18 / 14. szám

yjyri V •>' í f‘ Sok sikei'i szocialista hazánk, népünk szolgálatában, a munkásfiatalom védelmében t nnepétyes munkásör-egyaéggyűlé* Salgótarjánban Elhangzottak a vezénysza­vak. Salgótarjánban, a József Attila Művelődési Központ nagytermében fegyelmezetten állták a városi zászlóalj mun- kásörei. Kürtszó jelezte az elöljjáró érkezését. — Első titkár elvtárs! Go­dó János, a városi zászlóalj parancsnoka jelentem, hogy az egység ünnepélyes mun­kásőr-egységgyűlésre felsora- kozátt! Elhangzott a Himnusz, s Krdtsmer Lajos, a salgótarjá­ni yárosi pártbizottság cso­portvezetője köszöntötte a Kuni Béla nevét viselő mun- kásaregység személyi állomá­nyát! az ünnepi egységgyűlés resztvevőit, köztüK Devcsics Miklóst, a megyei pártbizott­ság titkárát, Ozsvárt Józsefei, a salgótarjáni városi pártbi- zotiság első titkárát, Fekete Nándort, a városi tanács el­nökét, Bógyin Józsefet, a munjkásőrség megyei parancs­nok^, a szovjet és csehszlo­vák i vendégeket, párt-, álla­mi, lés gazdásági életünk ve­zetőit. a társfegyveres tes­tületék képviselőit a Kun Bé­la Szocialista Brigád tagjait. Az linnepi egységgyűlés szó­noka Godó János, a zászlóalj parancsnoka volt. — Két évtizeddel ezelőtt, 19Ö7J elején pártunk felhívá­sára [Salgótarjánban a szocializ­mushoz hű, áldozatkész dol­gozod szazai fogtak fegyvert a proletárdiktatúra, a szocia­lista; rendszer védelmére. A munkásőrség Salgótarján vá­rosbán is átgondoltan, gyor-- san (szerveződött. Elsők között voltak a somlyó-bányatelepi- ek, Valamint a különböző ipa­rt ütemek szakaszai, századai, — njiondotta a többi között ünnepi beszédeben Godó Ja­nos, i majd így folytatta: — Két [évtized történelmileg nem nagy idő, de munkában, erő­feszítésekben és eredmények­ben ! gazdag, változatos volt a húsz ev. Nem szűkölködtünk az útkeresés feladataiban. Mindig versenyben Voltunk a tennivalókkal, a szükséges változásokkal, eredményein­kért : minden területen és al­kalommal megküzdöttünk. Ezután értékelte az 1976-os szocialista versenymozgalom eredményét, melynek értei­mében a zászlóalj legjobb százada címet, a velejáró ván- dorzászlót és oklevelet a má­sodik század nyerte el. Köszöntötte az ünnepi mun- kásör-egységgyülést Borók Sándor alezredes, a hadkiegé­szítő és területvédelmi pa­rancsnokság parancsnokhe- lyett€se a társfegyveres tes­tületek nevében az ideiglene­sen hazánkban tartózkodó egyik szovjet katonai alakulat tisztje csapatteste nevében, Tóth' Zoltán, a losonci népi milícia képviselője. Varga György, a salgótarjáni városi KISZ-bizottsag titkára a IvISZ-esek, ifjúgárdisták, út­törők nevében, s emlékzászlót adotli át a századnak Fekete Nándor, a Salgótarjáni városi Tanács nevében, aki Salgótar­ján (város emlékplakettet ado­mányozott a munkásőregység- nek. Ezután kitüntetések átadá­sára került sor. A munkásőr­ségben kifejtett munkássá­gáért! a munkásőri tevékeny­ség segítéséért a munkásőrség orszákos parancsnoka Szilágyi Dezsőt, a kohászati üzemek pártbizottságának titkárát a Haza; Szólgalatáért Érdem- erem; arany fokozata, Szigeti János munkásért a Haza Szol­gálatáért Érdemérem ezüst fokozata kitüntetésben részesí­tette.; A kitüntetést Devcsics Miklgs és Bógyin József ad­ta átj. A Húsz év a haza fegyve­res Szolgálatában érdemérem és emlékplakett kitüntetést 86-an kapták meg, a tizenöt éves szolgalatért 24, a tízéves szolgálatért 9 fő részesült szol­gálati érdemérem kitüntetés­ben. Átadták a legjobb alegy­ségnek járó vándorzászlót és oklevelet is. Dr. Barton József, az új munkásőrök nevében átveszi a fegyvert Egner Józseftől, aki húsz éven keresztül becsület­tel őrizte. ' (Fodor Tamás felvétele) Köszöntötte az ünnepi egy­séggyűlést Ozsvárt József, a városi pártbizottság első tit­kára, aki elöljáróban azt hangsúlyozta, hogy a város politikai, munkásmozgalmi tra­díciói az utóbbi esztendők­ben újabb szép hagyomá­nyokkal gazdagodtak: a városi munkásőr-zászlóalj év végi egységgyűlése a politikai, tár­sadalmi ünnepségek rangjára emelkedett. Beszámolt a megye, a város 1976-os politikai életéről, gaz­dasági eredményeiről. Ünne­pi beszédében a városi párt- bizottság nevében felmentet­te pártmegbízatásuk alól azo­kat a munkásőröket, akik le­szereltek vagy tartalékállo­mányba kerültek, s köszön­tötte az újonnan esküt tevő munkásőröket. Beszédét így fejezte be: — A városi zászlóalj vala­mennyi munkásörének ktva- nom, hogy az alapitó tagol; példáján lelkesülve erjenek el további sok sikert szocialista hazánk, népünk szolgálatában, a munkáshatalom védelmé­ben. A szerelők nevében Téglát Antal alapító tag köszönt el a munkasőröktól, majd 39 ú, munkásőrjelölt tett esküt, amit a párt nevében Ozsvárt József foáadott. A leszerelők nevében a fegyvert Egner József alapí­tó tag*adta át dr. Barton Jó­zsefnek, aki a fegyver átvéte­lekor a többi között ezeket mondotta: Átvettem a fegy- * vert, hogy megőrizzük a bé­kés épitömunka védelmében. Ápoljuk, hogy mindig harcra- kész legyen, tgérjük, hogy legjobb tudásunk szerint lát­juk el mukásőri feladatainkat. Az ünnepélyes pillanat után úttörő munkásőrök. a Szalvai Mihály úttörő-munkásőregy­ség köszöntötte az egységgyű­lést. Harsonák, dobpergés, DlVSZ-induló hangja, piros nyakkendős úttörők és vas­taps töltötte be a hatalmas termet. A salgótarjáni városi zász­lóalj ünnepélyes egységgyűlé­se az Internacionálé hangjai­val ért véget. A munkásőröket ezután vi­dám műsor szórakoztatta. S. L. Világ proletárjai, egyesüljetek! XXXIII. ÉVF. 14. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1977. JANUÁR 18., KEDD Befejeződött a békeerők világfóruma Kállai Gyula felszólalása — Corvalán elfogadta Kádár János meghívását — Találkozó parlamenti képviselőkkel Záróközlemény elfogadá­sával befejezte munkáját Moszkvában a békeszerető erők világíóruma, amelyen valamennyi földrész több mint száztíz országából öt­száz delegátus vitatta meg az enyhülés elmélyítésével, a fegyverkezési hajsza feltar­tóztatásával összefüggő leg­fontosabb tennivalókat. Lét­rehozták a fórum állandó szervét, s elnökévé Romes Csandrat, a BVT főtitkárát választották meg. A közlemény szerint a 13 vitacsoportban kialakult esz­mecsere a különféle politikai nézeteket és ideológiai árnya­latokat képviselő pártok, szak­szervezetek, mozgalmak ves- tületek széles körű egyetér­tését tükrözte a megvitatott kérdésekben. A békefórum résztvevőinek legfontosabb együttes kö­vetkeztetése: „Az emberiségnek nincs más választása, mint az eny­hülés, a békés egymás mellett élés — az államok közötti kapcsolatok egyetlen ésszerű és elfogadható alapja’. A moszkvai tanácskozás fel­hívta a politikai pártokat, szervezeteket és mozgalmakat, a világ valamennyi békére vágyó emberét: csatlakozza­nak kezdeményezéseihez, ve­gyenek részt a Moszkvában napirendre tűzött problémák további feldolgozásában, nogy a társadalmi erők minden be­folyásukat érvényesíthessék a fegyverkézési hajsza megál­lítása végett. Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tánácsá- nak elnöke, a békeorök moszkvai világfórumán részt vevő magyar delegáció .vezető­je, vasárnap, a tanácskozás pie­(Folytatás a 2. oldalon) Több miat felét bevezeiték Szocialista brigádok adták a legnagyobb segítséget A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben 1976-ban re­kordot értek el az újítók, összesen 572 javaslat érkezett be az újítóirodára, amely korszerűbb megoldásokkal a gazdaságosságot, a takarékos gazdálkodást, vagy a terme­lékenység javítását szolgál­ta. Ezek közül 279 újítás még az év folyamán bekerült a magasabb színvonalra törek­vő termelésbe. Külön említést érdemel, hogy ehhez a sikeres újítási törekvéshez^ legnagyobb se­gítséget a szocialista brigá­dok nyújtották. Közülük so­kan csatlakoztak ahhoz a csepeli kezdeményezéshez, amelyben, minden brigád ma­gára vállalja egy-egy hasz­nos újítás kimunkálását és bevezetését. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek szocialista brigádjai közül ezúttal többen akadtak, melyek 3—4 vagy 5 újítás be­vezetésére tettek javaslatot. Szükség volt az ilyen irányú kezdeményezésükre, hiszen a vállalat olyan feladatokat tű­zött maga elé, mely szerint 2 százalékkal csökkentik a ter­melés költségeit, s ennek se­gítségével 220 millió forintos nyereségre tesznek szert. A szocialista brigádok kez­deményezőkészségében nagy szerepet játszott az a tuda.os törekvés, hogy hozzájárulnak a vállalat célkitűzéseinek meg­valósításához. Említést érde­mel az Angyal László, Ravasz Tibor szocialista brigádtagok által benyújtott javaslat, amely jelentős vállalati gond, a horganyelfolyás megszün­tetését eredményezte a szi­vattyúzásnál. De akadtak olyanok is, akik azért fogtak össze, hogy a huzalpácolói impulzussínek tisztítására dolgozzanak ki közösen ja­vaslatot. Ezzel hozzájá­rultak a zavartalan termelés biztosításához, és osztrák im­port helyett hazai eszközoaet kerestek és talaltak a munka elvégzésére. Van még egy figyelmet ér­demlő újítás, amelyet öt év­vel ezelőtt adtak be a szán­tóvasgyártás korszerűsítésére. Ennek gyümölcse is 1976-ban érett be, hiszen a szántóvas­gyártás korszerűsítésére tett javaslata kivitelezéséhez, a technológiai sorrend korszeJ rűbb és gazdaságosabb kia­lakításához bizonyos gépek áttelepítésére is szükség volt. Ennek az újítási javas­latnak különösen nagy lelen- tősége volt az energiatakaré­kosságban. Bevezetése 1976- ban fűtőenergia-megtakan- tásban 362 ezer forintot ho­zott. Emellett jótékony ha­tással volt a munkaerő-gazdál­kodásra és munkabérre (mert ebből 162 ezer) az alap­anyagköltségre (amelynél 50 ezer) és a szerszámköltségre, melynél 86 ezer forint volt a megtakarítás az újítás nyo­mán. A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben külön kimutatást vezetnek arról, hogy a dolgo­zók milyen elévülhetetlen ér­demeket szereztek eddig a technika és technológia fej­lesztésében, a termelés kor­szerűsítésében. 1948-tól, a gyár államosításától napja­inkig megközelítően 18 ezer újítást nyújtottak be a gyic dolgozói. A 18 ezer újítással nagymértékben hozzájárultak a gyár technikai fejlődésének fokozásához, s egyben saját sorsuk alakításához. s Könnyűipari aktíva Megnövekedett feladatokat — meglévő létszámmal Salgótarjánban, a megyei tanács nagytermében hét­főn aktívaülést tartottak a megye jelentős könnyűipari vállalatainál tevékenykedő gazdasági, párt-, szakszerveze­ti és KISZ-vezetök részére. A tanácskozáson részt vetlek az érintett járási pártbizottságok első titkárai, gazdaság- politikai csoportvezetői, a járási hivatalok vezetői, illetve azok képviselői. A jelenlevőket Herencsényi József, a megyei tanács el­nökhelyettese köszöntötte, majd Húszak Artúr, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályvezetője tájékoztatott az MSZMP Nógrád megyei Végrehajtó Bizottságának 1976. évi október 19-i üléséről, amely a megye könnyűipari üzemeink helyzetét és fejlesztésének feladatait elemezte. A végrehajtó bizottság megállapította, hogy a köny- nyűipar az elmúlt években gyors ütemben fejlődött, ami­nek eredményeként az ágázat szerepe jelentősen növekedett. A végrehajtó bizottság vá­laszt adott arra a kérdésre is, hogy a könnyűipari üzemek letelepítése alapvetően he­lyes volt. mert jogos, társa­dalmi és gazdaságpolitikai igényeket elégített ki. A cél­tudatos fejlesztés eredménye­ként a megye iparán belül a könnyűiparban foglalkozta­tottak aránya a korábbi 17.6 százalékról 21,4 százalékra növekedett. A IV. ötéves tervben csaknem 1800 fő­vel nőtt a könnyűipax'ban dol­gozók száma. Dinamikusan növekedett az ágazat termelése — 69.3 szá­zalékkal. Ez jóval meghalad­ja a megye iparának fejlődé­sét. Több mint háromszoro­sára nőtt az export, amely a termeles 20 százalékát jelen­ti. A többlettermelés csak 55,4 százalékban származott a termlékenységből. A gyors ütemű fejlődést je­lentősen segítette a textil­iparban végrehajtott nagy­arányú fejlesztés, aminek ha­tására új termelőbázisok jöt­tek létre. Sokat segítettek a rekonstrukciók. Beruházá­sokra csaknem 300 milliót költöttek, amelyből 60 millió volt a megyei tanács támoga­tása. Kedvező, hogy az üzemek termelési struktúrája beil­leszkedik az országos prog­ramokba, az előállított ter­mékek többségét keresik a piacokon. Meggyorsult a munkássá válás folyamata, kialakulóban van a szocialis­ta brigádmozgalom, a közös­ségi szellem, a szocialista gondolkodásmód. Az eredmé­nyeket nagymértékben elő­segítették a pártszervek, vala­mint a-z egyre izmosodó üze­mi demokratizmus, a gyárak­ban tevékenykedő szakszer­vezetek és KISZ-szervezetek. Lezárult az úgynevezett ex- tenzív szakasz, és elkövetke­zett a fejlődés intenzív szaka­sza. A vállalati ötéves tervek többsége megfelel a .követel­ményeknek. A termelés üteJ me az országosnál gyorsab­ban —. 62,9 százalékkal nö­vekszik. Beruházásokra 400 milliót kívánnak fordítani. Mindezekkel egyetért a me­gyei pártbizottság. Azzal vi­szont nem. hogy a megnöve­kedett feladatokhoz létszám- növekedést is terveztek. Ezért határozatában kimondta, hogy a termelés dinamikus növelé­sét a meglevő létszámmal kell megoldani. Egyetért, azokkal az intézkedésekkel, amelyet a megyei tanács tett a munka­erő-irányítással kapcsolat­ban. A megyei pártbizottság a könnyűipari üzemektől a ter­melés dinamikus növelését az export, ezen belül a tőkésex­port gyors ütemű emelését, a technológiai és munkafegye­lem javítását, a minőség eme­lését, a beruházások határ­időre történő befejezését vár­ja. Ennek érdekében haszno­sítani kell a belső tartaléko­kat. Az aktíva Herencsényi Jó­zsef zárszavával ért véget JJ í

Next

/
Thumbnails
Contents