Nógrád. 1977. január (33. évfolyam. 1-25. szám)

1977-01-18 / 14. szám

Leonyid B Tu la ban A hő.« városnak áladják az „Arany Csillag” érmet Leanvid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára hétfőn Tu­lába utazott. Részt vesz azon az ünnepségen, amelyen a hős városnak átadják az „Arany Csillag” érmet. Leonyid Brezsnyevet a moszkvai pályaudvaron az SZKP Politikai Bizottsága tagjai búcsúztatták Tula a szovjet hős városok sorában a 11. Ezt a kitüntető rímet decemberben nyerte el a moszkvai csata idején Tula körül kibontakozott hősies harcok 35. évfordulóján. A város védői annak idején, a Nagy Honvédő Háború szovjet szempontból legvál" ságosabb időszakában meg­állították a hitlerista csapa­tok előrenyomulását, s ezzel mintegy védőpajzsot alkottak Moszkva előtt. Ez a jelenleg mintegy tél­millió lakosú város már a ,XII. században stratégiai erő­dítmény volt: akkor a krími tatárok „kalandozó hadjáratai­val” szemben védelmezte Moszkvát. Később is több­ször szállt szembe a külföldi betolakodókkal. Napjainkban Tula az Oroszországi Föde­ráció nehéziparának egyik jelentős központja. Az a tény, hogy Leonyid Brezsnyev személyesen uta­zott el az Arany Csillag ün­nepélyes átnyújtására Tulá- ba, még nagyobb súlyt ad a Hős Város cím odaítélésé­ben megnyilvánult elisme­résnek. A kitüntetés átadása előreláthatólág nagygyűlés keretében történik majd, ame­lyen az SZKP főtitkára is részt vesz. Hétfőn Tulába érkezett Leonyid Brezsnyev. Tulába érkezésekor a tulai terület és a yáros vezetői, Tula 1941-es védelmében részt vett veterá­nok, élmunkások, a szovjet hős városok küldöttségeinek vezetői, valamint a város la­kosainak tízezrei fogadták. Röviddel megérkezése után Leonyid Brezsnyev vörös szegfűkből készült koszorút helyezett el a Felkelés téren álló Lenin-emlékműnél. Ezt követően a magas vendég vi­rágokat helyezett el az örök tűznél, majd a jelenlevőkkel együtt egyperces hallgatással adózott a szovjet hazáért éle­tüket áldozott hősök emléké­nek. X Leonyid Brezsnyev, hétfőn ellátogatott a Tula közelében fekvő Jasznaja Poljanaba, a nagy orosz író Lev Tolsztoj múzeumházába. A múzeumot 1921-ben Lenin kezdeménye- zesére alapították. Leonyid Brezsnyev megtekintette az eredeti állapotában helyreállí­tott házat, amelyben Lev Tolsztoj több mint 50 évig élt és alkotott. Itt írta a Há­ború és béké-t, az Anna Ka- reniná-t, és sok más, világ­szerte ismert művét. A Tolsztoj-kúnát 1941. de­cemberében a fasiszta hordák kifosztották és felgyújtották. 1942-ben eredeti állapotában állították helyre. Leonyid Brezsnyev a mú­zeumház emlékkönyvébe írt soraiban kiemelte, hogy Tolsz­toj alkotásai „a bölcsesség forrásai maradnak újabb és Magyarország és a fejlődő államok gazdasági kapcsolatai Udvardi Sándor külkereske- rikában Algéria, Egyiptom, delmi miniszterhelyettes hét- Líbia és Nigéria, Latin-Ame­főn hazánk és a fejlődő or- rikában Brazília, Peru és Argentína. (MTI) Kudarcba fulladt puccs Kudarcba fulladt a külföl­di zsoldosoknak az a vasár­nap hajnali kísérlete, hogy betörjenek a Benin Népi Köz­társaság fővárosába, Cotonou- ba és ott rendbontást idézze­nek elő. Vasárnap hajnalban egy D—8-as repülőgép- fedél­zetén ismeretlen nemzetiségű és számú zsoldosok szálltak le a várostól 7 kilométerre északra fekvő repülőtérre. Kerekou állam- és kormányfő felhívása nyomán az qrszág reguláris és önkéntes erői rnegfutamodásra kényszerí­tették a betolakodókat. A vasárnap késő este érke­zett hírügynökségi jelentések szerint a zsoldosok a Togoval határos Mono tartomány irá­nyába menekültek. Cotonou­ban kijárási tilalmat rendel­tek eL Több afrikai államfő már vasárnap este elítélte a be- nlni intervenciós kísérletet Sekou Touré guineai köztár­sasági elnök felhívással for­dult az afrikai államfőkhöz, valamint az Afrikai Egység- szervezethez, hogy nyújtsa­nak segítséget Beninnek, Se­kou Touré aláhúzta, hogy a zsoldosok támadása nem más, mint a nemzetközi reakciós erők összeesküvési kísérlete az afrikai forradalmi és antüm- perialista rendszerek ellen. Hasonló tartalmú üzenetet juttatott el Kerekou- nak, Benin Népi Köztársaság állam- és kormányfőjének Bumedien algériai államfő is. (MTI) Kínai vezető Tengről szagok gazdasági kapcsola­tairól tájékoztatta az újság­írókat. Elmondotta, hogy importunk és exportunk ta­valy egyaránt növekedett ugyan, e fejlődés üteme azon­ban lassúbb volt, mint a ko­rábbi években. Hosszabb idő­szakot figyelembe ' véve az együttműködés növekedése dinamikus! Tavaly csaknem háromszor akkora külkeres­kedelmi forgalmat bonyolí­tottunk le a fejlődő államok­kal, mint 1970-ben, ezek az államok összes exportunkból 7,4, importunkból pedig 5,6 százalékban részesednek. Az 1973-ban bekövetkezett nyersanyagár-változások nyo­mán e piacokon is növekedtek beszerzési áraink, áruforgal­munk korábbi aktívuma 1974- ben megszűnt, 1975-ben pedig passzívumunk keletkezett, örvendetes, hogy export­struktúránk változása 1976- ban ismét lehetővé tette, hogy forgalmunk lényegében ki­egyensúlyozottabbá vált. Rámutatott, hogy a verseny fokozódik a fejlődő országok piacain, ezért jobban figye­lembe kell vennünk ezeknek az országoknak az igényeit, éri­nek megfelelően kell kialakí­tanunk kínálatunkat. A fej­lődő országok közül továbbra is legfontosabb partnereink Ázsiában Irak. Irán, India, Kuvait, Szíria, Pakisztán, Af­Leiartozfatás Hétfőn Prágában hivatalo­san közölték, hogy előzetes letartóztatásba helyeztek négy csehszlovák állampolgárt a köztársaság alapjai ellen irá­nyuló súlyos bűncselekmény alapos gyanúja miatt. Mint a nyomozás eddig megállapítot­ta a gyanúsítottak hosszabb ideje kapcsolatot tartottak fenn Csehszlovákiával ellen­séges külföldi szervezetekkel és emigráns központokkal és ezekhez az ország érdekeit károsító anyagokat juttattak el. (Ezek az anyagok később Csehszlovákiába illegálisan visszajuttatott rágalmazó pub­likációkba kerültek bele.) Cse­lekményeikhez felhasználták néhány tőkésország prágai képviseletének dolgozóit is. (MTI) Aczél Endre, az MTI tudó­sítója jelenti: Egy magas rangú sanghaji vezető vasárnap — külföldi újságírók népes csoportja előtt — elvtársnak nevezte a minden hivatalától megfosz­tott Teng Hsziao-pinget. Az elvtárs szó egy olyan mondat­ban hangzott el, amely sze­rint a „négyek bandája” — Mao Oe-tung özvegye és há­rom összeesküvő társa — eltor­zította Teng Hsziao-ping több kijelentését és ezzel a töme­gek ellenkezését váltotta ki. Hosszú idő óta először for­dult elő, hogy egy magas ál­lású kínai hivatalos személyi­ség elvtársnak minősítette Tenget, ráadásul a tömegeket idézte a forma szerint még mindig kegyvesztett politikus védelmezőjeként. Mindazonáltal ugyanez a vezető erőteljesen hangsú­lyozta, hogy Teng hibáira még maga a néhai Mao Ce- tung mutatott- rá, és, hogy ezek a hibák megérdemlik a bírálatot. újabb nemzedékek számára. Tolsztoj műveiben teljesen és plasztikusan tükröződik az orosz nép jelleme. Alkotásait a néptömegeknek a történe­lemben játszott döntő szerepé­ről, az ember és a szülőhaza elszakíthatatlan kapcsolatáról szóló gondolatok hatják át.” Leonyid Brezsnyev virágot helyezett el Lev Tolsztoj sír­ján. (MTI) Amikor az MTI tudósítója a Teng leváltását elrendelő KB- határozat problematikus vol­tára utalt, a sanghaji vezető közölte, hogy ennek a határo­zatnak fontos eleme Teng párttagságának meghagyása. Ugyanő azonban nem volt hajlandó megjegyzést fűzni ahhoz, hogy a hajdani párt- alelnök voltaképp a „négyek bandájának” áldozata és hogy a pártban .történt meghagyása a politikai bizottság több tag­jának ellenzéki , magatartása­ként fogható fel. Körülbelül egyidöben a Teng-ügyről Sanghajban folyj beszélgetéssel a tízmilliós kí­nai nagyváros két utcájában megjelent néhány olyan tace- pao — állítólag korábban ilyesmire nem volt példa — amely Teng Hsziao-pingnek munkát követelt a „központ­ban” más szóval rehabilitálá­sát követelte. A helyi források szerint azonban a jelenség annyira szórványos, hogy semmiképp sem hasonlítható — legalább­is egyelőre — a pekingi Tie- nanmen téren Teng iránt ta­pasztalt rokonszerváradat- hoz. 2 NÓGRÁD — 1977. január 18., kedd Befejeződött a viláfférum (Folytatás az 1 oldatról) náris ülésén beszédet mon­dott. Kállai Gyula hangoztat­ta: — A magyar küldöttség ne­vében őszinte szívvel mon­dok köszönetét házigazdá­inknak a meleg fogadtatásért, a szívélyes vendéglátásért, az eredményes munka feltételei­nek biztosításáért. — Közös eszme és közös cél — a béke erősítése és az emberiség szolgálata — ho­zott ide valamennyiünket a világ különböző tájairól. A mostani fórum eredményessé­gét már az is szemléltetően mutatja, hogy örvendetesen nagy számban érkeztek Moszkvába olyan testületek, szervezetek és intézmények képviselői, amelyek most kap­csolódtak be munkánkba. Olyan közéleti személyiségek, akik különböző társadalmi rendszerben élnek, különböző pártokhoz tartoznak, eltérő világnézeti alapon állnak, de velünk együtt vallják, hogy a szoros együttmunkálkodás a tartós békéért, a világ veszé­lyeztetettségének megszünte­téséért közös létérdekünk. — A kétnapos párbeszéd megmutatta: jóllehet nem minden kérdést értelmezünk teljesen azonos módon, még­is különös jelentőségű, hogy a vitát azon az alapon, annak tudatában folytathattuk: ma már hasonlíthatatlanul erő­sebb az, ami összeköt ben­nünket, mint ami szétválaszt. — Korunk realitása: vi­lágszerte erősödik a felisme­rés: a Szovjetunió, a szocia­lista országok, a kommunista és munkáspártok nélkül nem lehet megoldani a béke, a nemzeti függetlenség és a társadalmi haladás problé­máit. A fórum munkája is be­bizonyította, hogy a különbö­ző társadalmi erők közös fellépése a békeharc döntő té­nyezője. — Kontinensünk térképé­ről eltűntek a több évtizedig" uralkodó fasiszta rendszerek. Létrejött az egységes, Ötven- milliós Vietnam, s új Laosz született. Mélyrehatóan meg­változtak az ázsiai térség po­litikai erőviszonyai is. Mind­ez új lehtőségeket nyitott az ázsiai biztonsági rendszer , megterem téséh ez. — A helsinki világfórum a fegyverkezési hajsza ellen„ a leszerelésért és az enyhü­lésért 1976. őszén új lendüle­tet adott a katonai enyhülé­sért vívott küzdelemnek. A mostani fórumon is sokan kifejtették: semmi sem indo­kolja, hogy naponta csaknem egymilliárd dollárt fordítsa­nak gyilkolóeszközökre. Itt az ideje, hogy az emeberisé- get végképp megszabadítsuk a hidegháború és a háborús pszichózis fojtogató légköré­től. — Magyarországon, ahol e fórum munkáját nagy figye­lemmel kísérik, teljes az egy­ség közvéleményünk békevá­gya és kormányunk aktív bé­kepolitikája között. — Ott voltunk, ott vagyunk, továbbra is ott leszünk an­nak a világméretű harcnak az élvonalában, amely az em­beriség békés, boldog életéért folyik. X Kádár Jánosnak, az -MSZMP KB első titkárának meghívá­sára Magyarországra látogat Luis Corvalán, a Chilei Kom­munista Párt főtitkára, aki több, mint három éves fog­ság után egy hónappal • ez­előtt a nemzetközi szolidari­tási- mozgalom és azon belül is a szocialista országok erő­teljes támogatásával kisza­badult a Pinochet-rez6im egyik koncentrációs táborá­ból. Kállai Gyula, a Hazafias Népfront elnöke, a békeerők moszkvai világfórumárf részt­vevő magyar delegáció veze­tője vasárnap délelőtt moszk­vai lakásán meglátogatta Luis Corvalánt, K a magyar közvélemény nevében üdvö­zölte őt. kiszabadulása alkal­mából. A Chilei Kom'munista Párt vzetője a maga részéről köszönetét mondott azért a támogatásért, amelyet a Ma­gyar Népköztársaság dolgozói nyújtottak neki és a chilei antifasisztáknak, s hangoz­tatta, hogy Magyarország még a szocialista országok közül is elsők között volt á chilei szolidaritási mozgalom kibon- ■ takoztatasában.­Kállai Gyula a találkozón Kádár János, az MSZMP KB első titkára nevében magyar- országi látogatásra hívta meg Luis Corvalánt. Ez a meghí­vás eredetileg még a chilei fasiszta puccsot megelőzően hangzott el. A Chilei KP főtitkára , a most, kiszabadulása után megújított meghívást köszö­nettel elfogadta és kijelentet­te, hogy, ha lehetőségei meg­engedik, még ebben az évben Magyarországra látogat. A chilei kommunista vezető utoljára tíz évvel ezelőtt járt hazánkban. Luis Corvalán elmondta,’ hogy Moszkvába érkezése óta számos szocialista és nem szocialista országból kapott meghívást, s már a legköze­lebbi napokban elindul első nagyobb külföldi útjára. En­nek során a többi .között fel­keresi Bulgáriát, az NDK-t, Kubát és Venezuelát. É láto­gatásoknak kettős célja lesz; személyesen megköszönni az illető országok népének a chilei hazafiak számára nyúj­tott támogatást, s újabb'ösz­tönzést adni, a még börtönök­ben és koncentrációs tábo­rokban sínylődő chilei fog­lyokkal, a fasiszta uralom el­len küzdő chilei néppel vál­lalt nemzetközi szolidaritás mozgalmának. Találkozó parlamenti képviselőkkel A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa két házának elnökei hétfőn Moszkvában találkoz­tak több ország parlamenti képviselőivel, akik részt vettek a békeszerető erők vasárnap véget ért világfórumán. Alekszej Sityikov, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa szövetségi tanácsénak elnöke a találkozón elhangzott be­szédében kiemelte a parla­mentek szerepének nagy je­lentőségét a béke és a nem­zetközi enyhülés megszilár­dításában. A Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa — mondotta — síkraszáll a parlamentek közötti kapcsolatok elmélyí­tése mellett, ami összhangban áll a népeknek a béke meg­szilárdításéra és az együtt­működés továbbfejlesztésére irányuló törekvéseknek. A találkozón részt vett par­lamenti képviselők méltatták a békeszerető erők világfóru­mának eredményeit. Első­sorban azt, hogy a nagyszabá­sú találkozón — kidolgozták« békeszerető erők mozgalmá­nak stratégiáját és taktiká­ját és kijelölték e mozgalom befolyása kiszélesítésének új útjait. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa két házának elnökei által a békeerők világfórumán részt vett parlamenti képvi­selők tiszteletére adott fo­gadáson Kállai Gyula vezeté­sével jelen voltak a magyar békeküldöttség képviselőtag­jai is. Mihail Sítytkovnak, a szövetségi tanács elnökének üdvözlő szavaira a magyar parlamenti képviselők nevé­ben i Pethő Tibor az Országos Béketanács alelmöke válaszolt. (MTI) Az emberiség holnapiéért Az enyhülés évtizede: így vonultak be ed­dig napjaink krónikájába a hetvenes évek. S most, az eredmények — és a béke ellenfe­leinek utóvédharca — láttán, öt világrész száztíz országának ötszáz küldötte Moszkvá­ban arról tanácskozott: mi a teendő, hogy az enyhülési irányzat fennmaradjon — év­tizedünk végéig, és tovább, visszafordítha­tatlanul. Munkaértekezlet volt ez a háromnapos ta­nácskozás, a békeszerető erők igazi fóruma, amelyben az 1973-as ugyancsak moszxvai — világkongresszuson kikristályosodott felisme­rés öltöt testet: az tudniilliK, hogy a béke és a leszerelés kérdéseiben meg lehet találni a közös hangot, meg lehet valósítani az együt­tes cselekvést olyan szervezetekkel is, ame­lyek felfogásuk egészét, ideológiájukat te­kintve más táborba tartoznak. A mostani fórum tehát voltaképpen há­rom esztendeje megkezdett, és az akkori el­határozások nyomán megszervezett párbeszé­det foytatta és fejlesztette tovább. A tanács­kozás színhelyén, á KGST felhőkarcolójának nagytermében Luis Corvalánnal, a chilei kommunisták vezetőjével együtt ott volt je­les egyházi személyiség, s jó néhány szociál­demokrata és kereszténydemokrata párt képviselője. A fórum politikai-ideológiai színképe ár­nyaltabb volt, mint bármikor azelőtt. Jeléül annak, hogy az Enyhülés a béke különböző felfogású hívei között nyitott új lehetőséget az együttműködésre, de annak is, hogy ez :— a mind újabb társadalmi rétegek által tá­mogatott — mozgalom nemzetközileg egyre nagyobb tekintélyt vívott ki magának. Az ENSZ-főtitkár személyes képviselőjének je­lenléte is ezt tükrözte. Ennek a növekvő be­folyásnak nem lebecsülendő forrása az, hogy a világközvélemény jó irányban tudja befo­lyásolni a kormányokat, akár a békekezde­ményezések kialakításában, akár az enyhü­lés megszilárdítását célzó intézkedések, a biztonságot és a nemzeti függetlenséget szol­gáló ENSZ-határozatok végrehajtásában, ahogy ezt a közlemény is megállapította. Jelképes is, hogy a fórum annak az or­szágnak a fővárosában tanácskozott, amely a nagyhatalmak közül egyedül már születése — a szovjethatalom kikiáltása — pillanatá­ban az állami politika egyik közvetlen cél­kitűzésévé nyilvánította a békét. S mint a moszkvai tanácskozás résztvevőihez intézett Brezsnyev-üzenet ismét megerősítette: a Szovjetunió új lépéseket kíván tenni a béke megszilárdítása érdekében, s a szocialista testvérországokkal együtt következetesen küzd azért, hogy az enyhülést ne lehessen többé visszafordítani. A moszkvai tanácskozáson természetesen nagyon sokféle vélemény hangzott el, de a lényegben egyetértő a résztvevők nyilvános­ságra hozott közös állásfoglalása. Először is abban, hogy az enyhülést egyetemessé kell tenni, mert a békés egymás mellett élés kó­runkban az államok közötti viszony egyetlen ésszerű lehetősége. Lehetetlenné kell tenni mindenekelőtt a tömegpusztító fegyverek be­vetését, egyáltalán véget kell vetni annak az állapotnak, hogy az emberiség — amely na­ponta csaknem 1 milliárd dollárt pazarol hadikiadásokra — fegyverhegyek csúcsán egyensúlyozva éljen. A moszkvai fórum egész sor gyakorlati ja­vaslatot tett a békeszerető erők további együttes akcióira, s az együttműködés össze­hangolása, az immár folyamatosnak tekint­hető párbeszéd fenntartása végett állandó szervet hívott életre. A tanácskozás, — részt­vevőinek egybehangzó véleménye szerint — hasznos és eredményes volt. S ez annál is lényegesebb, mert nyilvánvaló, hogy öt vi­lágrész békeszerető közvéleményének szava visszhangra talál majd abban a belgrádi te­remben is, ahol az idén találkozóra készül­nek a helsinki európai biztonsági és együtt­működési értekezleten részt vett államok képviselői. Hazánkat — Kállai Gyula, a Hazafias Nép­front elnöke vezetésével — népes delegáció képviselte a moszkvai békefórumon. Ez ter­mészetes is, hiszen — mint küldöttségveze­tőnk felszólalásában hangsúlyozta — Ma­gyarországon teljes az egység közvélemé­nyünk békevágya, s kormányunk aktív bé­kepolitikája között. Ott voltunk, és tovább­ra is ott leszünk annak a világméretű harc­nak az élvonalában, amely az emberiség holnapjáért folyik. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents