Nógrád. 1976. december (32. évfolyam. 284-309. szám)

1976-12-12 / 294. szám

A kongresszusra készülve (3 ) A szövetkezetek gazdája a tagság kerrel próbálkozott bizonyos új megoldásokkal. Sok helyen belátták már, hogy 600—800 tag a „mikrofonos” közgyűlé­seken képtelen érdemi vitát folytatni. Viszont á közgyűlé­sek előtt írásos tájékoztatók­Szövetkezeti mozgalmunk got, A tagság le is válthatja tapasztalatai azt bizonyítják, posztjára alkalmatlanná vagy hogy azok a közös gazdasá- érdemtelenné 'vált vezetőit, gok értek el kiváló gazdasági Természetesen a szövetkeze- eredményeket, amelyekben ti demokrácia szerves része a megfelelően érvényesült a de- szocialista demokráciának. A mokratizmus. Nagy előny XI. pártkongresszus szerint tö­származik ugyanis abból, ha rekedni kelj a szövetkezeti de- kai, brigádértekezletekkel, ága­fontos döntések előtt minél mokrácia továbbfejlesztésére zati tanácskozásokai, üzemegy­többen véleményt mondanak, i6: „Ügyelni kell rá, hogy for- ség-megbeszé’ésekkel el lehet észrevételeket, javaslatokat mái a termelési feltételek mó- érni azt, hogy a tagság min­tesznek. Így formálódhatnak dosu'ásával változatosabbakká ki a legjobb megoldások. váljanak, gazdagodjanak.” Nem is szólva arról, hogy a A termelőszövetkezeti kong- közösen hozott döntésekre a resszust megelőző szövetkezeti tagok másként tekintenek, a közgyűléseken, majd a me­sajátjuknak érzik azokot. Tu- gyei, illetve a területi szövet­datában vannak a lehetősé- ségi küldöttgyűléseken érdem­geknek, a nehézségeknek és ben is sok szó esett erről a feladatról. Ismeretes, hogy az utóbbi két-három évben az egyesülések következtében lé­nyegesen megnövekedett, 3300 hektár fölé emelkedett a tsz- ek átlagterülete és ennek kö­vetkeztében gyarapodott az saját felelősségüknek. Mind­ez megkönnyíti a határozatok végrehajtását, a kitűzött cé­lok elérését. Más az ered­mény, ha nem csupán egy-két vezető töri a fejét a helyi adottságok, lehetőségek jobb is. Bonyo'ultabbá vált a gaz­dálkodás. Sok rendeletet, ál­lásfoglalást, határozatot kell ismernie annak, aki el akar kihasználásán, a költségek egy tsz-ben levő tagok száma csökkentésén, hanem százak és százak ismeretei, tapasztalatai, elképzelései öltenek testet egy- egy elhatározásban. Törvényeink pontosan sza­bályozzák és biztosítják a tsz-ek működési, gazdálkodá­si öná'lóságát. A termelőszö­vetkezetek kollektív tulajdo­nosai, gazdái maguk a tagok. denről értesüljön, szűkebb körben mindent alaposan meg­vitasson Így felkészülve az­után tájékozottan dönthessen a közgyűlésen. Több szövetkezetben rész- közgyűlések tartásával szerez­tek jó tapasztalatokat. Való­színű, hogy a nagy létszámú szövetkezetekben az eddiginél szélesebb hatáskörrel kell fel­ruházni a küldöttgyűléseket. Bizonyára nagyobb szerephez jut a szövetkezetekben a vá­lasztott vezetőség is, mely ed­dig is az önkormányzat egyik legfontosabb testületi szerve volt. Sokat segíthet az önelszá­ben. Gyakran nem könnyű ez a tsz-ek vezetői, elnökei, fő­könyvelői számára sem. Ennek ellenére sem mond­hatunk le a tagok jogainak Ök jogosultak dönteni a közös az érvényesüléséről. A de- gazdaság legfontosabb ügyei- cemberi kongresszus bizonyára ben. Mivel pedig jövedelmük összegezi majd azokat a ta- a közös gazdálkodás eredmé- pasztalatokat, megoldásokat, nyétől függ, döntéseikkel je- bevált új formákat, mélyek igazodni a szövetkezetek ügyei* móló egységek kialakítása is lentős mérvű kockázatot is magukra vállalnak. Teljes mértékben bevált az, hogy a tagok titkosan választ­ják meg a szövetkezet vezető­révén a megnagyobbodott kö­zös gazdaságokban is hatéko­nyan megvalósulhat a demok­ratikus vezetés. Szerencsére van mit össze­ségét, elnökét, az ellenőrző gezni. Sok megnagyobbodott bizottságot és a döntőbizottsá- tsz az utóbbi években már si­Nehéz napok Ludányhalásziban A közelmúltban lehullott kola mögötti útpadkát végig- csapadék sok gondot okoz a szórták, hogy a víz ne okoz- ludanyhalásziaknak. A hir- zon nagyobb kárt. A gáton télén lezúdult eső, az Ipoly rendszeresen figyelték a szi- magas vízállása veszélyezteti várgást, s azonnal intézked- a község mélyebben fekvő te- tek, ha szükség volt rá. rületeit. Az általános iskola környékét gát védi a víz el­len, de a talajvíz már az in­tézmény udvarán is feltört. Víz alá került a termelő- szövetkezet őszi vetésterületé­nek egy része is. A gazdaság dolgozói derekasan kivették részüket a védekezésből. A traktorosok és a műhelyben ban rendszeresen figyelik a dolgozók homokzsákokat ké- vízállást, készen állnak a to- szítettek, helyeztek el. Az is- vábbi védekezésre. Az Ipoly vízállása miatt né­hány házat el kellett hagy­niuk a tulajdonosoknak. A jószágokat biztonságos hely­re terelték. A pincék, ver­mek jelentős része is víz alá került. Az árhullám miatt a falu­abban, hogy a tagok minél jobban elvégezzék feladatai­kat, hiszen anyagilag közvet­lenül is érdekeltté valnak gazdálkodási egységük ered­ményességében. Kínálkozik a '.ehetőség, hogy a közvetlen demokrácia erősítése érdeké­ben növeljük a brigádok, az ágazatok, az üzemegységek, te­hát a kisebb dolgozói közössé­gek szerepét. Érdemes megha­tározott körben véleményezési, illetve döntési jogot is biztosí­tani részükre. A demokratizmus erősödése a szövetkezetekben természe­tesen megköveteli a kötelessé­gek lelkiismeretes teljesítését is. Ugyancsak szükséges a bel­ső ellenőrzés hatékonyságának a növelése, hiszen az ellenőr­ző bizottság tevékenysége az önkormányzat fontos része. Társulnia kell ehhez az úgy­nevezett vezetői ellenőrzésnek és a legalább kétévenként sorra kerülő tanácsi törvé­nyességi vizsgálatnak, vala­mint az oly’ fontos általános pénzügyi ellenőrzésnek is. A rendszeres, hatékony ellenőr­zés elejét veheti a későbbi ba­joknak és elősegítheti a szö­vetkezetek nyugodt, egészséges fejlődését. T. B. Természetes víztároló a föld alatt Novi-Sad vízellátásában az fel, mintegy 300 méter mély­utóbbi években komoly gon- »égben. A föld alatti tóból dot okozott a Duna elszennye- percenként 200 liter kristály- ződése. A szakemberek véle- tiszta vizet lehet kiemelni, menye szerint a nagykapaci- ami a város jelenlegi vízfo- tású víztisztító berendezések gyasztásának kétharmada. A felállításánál jóval olcsóbb, ha szerint Jugoszlávia más terü­a várost a föld mélyéből nyert vízzel látják el, hiszen a kör nyéken nemrégiben hatalmas seoloolai természetes víztározót fedeztek víztárolók. létéin is találhatók föld alatti kutatások adatai Rendezkedünk, ismerkedünk Honfoglalók Salgótarjánban Kemerovo körút. Üj épület, három lépcsőház. Zöldre fes­tett loggiák, sárga sötétítő- függönyök. Esténként már messzire világítanak az abla­kok. A lépcsőkhöz egyelőre kes­keny járda vezet. A ház ltö­rül bokáig érő sár. Néhány méterre újabb épület. Javá­ban dolgoznak a szerelők. Ha­talmas teherautó kanyarodik. Gáztűzhelyeket hoz. Egyre gyarapodó városne­gyed, beköltöző lakókkal. Üj honfoglalók, akik ismerked­nem a lakással. Ízlelgetik a gázfűtést, a beépített szekré­nyeket, a fürdőszobát, a kony­hát. Az ab’akokon szép időben beragyog a nap. D/A elnevezésű épület. Nemrégiben adták át. Az első lépcsőházba megyünk. Az emeleten, a fehéren festett aj­tó mögül zeneszó hallatszik. Itthon vannak. Becsöngetünk. Idősebb hölgy nyit ajtót. — Jöjjenek csak, jöjjenek! Igaz, egyedül vagyok itthon. Az ebéd már készen. A vömet várom haza. Egy héttel ezelőtt költöztek az új lakásba. — A lányomék a lakástu­lajdonosok. En a nagymama vagyok. Mi a férjemmel az Arany János utcában lakunk. Tudja, engem kértek meg, hogy vállaljam az „ügyeletet”. A nagymama Tóth Jánosné. Kedvesen invitál, nézzünk kö­rül a lakásban. Közben mond­ja a költözködés történetét. — A vejem az ingatlanke­zelő vállalat távfűtés vezetője. A hőközpontban dolgozik. Ke­resztes Imrének hívják. Villa­mosmérnök. A lányom köz­gazdász. Kiderült, hogy a fiatal há­zaspár Pestről költözött Sal­gótarjánba két gyerekkel. Ke­resztes Imrét szakemberként a városi tanács hívta. Az ál­láshoz kapták a lakást. — Kicsit tarjániak már. A lányom úgy ment férjhez Pestre. Mondjam, mennyire örülök, hogy visszakerültek Nógrádba? A konyhában szépen meg­terítve az asztal. A nagyma­ma várja az ebédelőket. — Egyelőre csak a vömet. A lányom a gyerekekkel még Pesten van. Minden hét végén Egyelőre vállaltam az ügyele­tét utazgatnak. Amint lesz állása, ők is jönnek rögtön. Nagyon várom, mert hiányzik a ház asszonya a rendezkedésnél. A Kemerovo-telepi lakóház, ahová beköltöztek a lakók Szépek a kemerovói tanácsi értékesítésű lakások Két szo­ba, fürdőszoba, konyha. Beépí­tett szekrények, gázfűtés. A szekrényben rendezkedni nagyon jó dolog (Bábel László felvételei) Külföldi turisták a Szovjetunióban A helsinki európai bizton- zül Európa 150 milliót fogad dik az együttműködés új te- sági és együttműködési érte- évente. Az összeurópai túrista- rülete: a szocialista országok- kezlet záróokmánya kimond- forgalom közel 40 százalékát a ban egyre több szállodát épí­ja „A turizmus elősegíti más szocialista országok bonyolít- tenek külföldi cégek részvé- országok életének, kultúrájá- ják le. > telével, a szocialista államok nak és történelmének telje- A szocialista országok igye- pedig .részt vesznek nyugati sebb megismerését a népek kö- keznek bővíteni a turizmus utazási irodák létrehozásában, zötti kölcsönös megértést, ja- földrajzi határait. Azon mun- Évről évre egyre több tu- vítja a kapcsolatokat, előmoz- kálkodnak, hogy bővítsék kap- rista keresi fel a Szovjetuniót dítja a szabad idő jobb fel- csolataikat a más társadalmi — mondották az APN tudósí- hesználását”. rendszerű országokkal. Jelen- tójának az INTURIST-ban. a „ , leg Nyugat-Európából a szó- szovjet idegenforgalmi iroda­A nemzetközi turizmusban, ciaUsta országokba érkező ban. Az idén 150 országból, j baj, ha Európa vezet. A világ orszá- vendégek a turistaforgalom mintegy 4 millió külföldi tu-1 re sok dolog akad nagymama felhívja a figyel­met: — Milyen sok a csempe! A konyhában is. a fürdőszobá­ban is jó magasan tették. Nem takarékoskodtak vele. A vöm azt mondogatja: ebből a lakásból szebb a kilátás, mint Pesten a Rózsadombon. Egy bajunk volt csak, a hűtőszek­rényt nehezen tudtuk betenni a konyhába. Túlságosan kevés helyet hagytak. Búcsúzóul még elárulja: — Nyugdíjasok vagyunk az urammal mind a ketten. Ügy döntöttünk, a városközpontból hamarosan mi is felköltö­zünk ide, a gyerekekhez. Két lépcsőházzal távolabb fiatalasszony nyit ajtót. — Szabadnapos vagyok. Jó­kor jöttek. Békés Gyuláék albérletből költöztek a Kemerovo körút­ra. A kisfiúk éppen egy esz­tendős. — Két évig éltünk albérlet­ben. Nem fizettünk túlságosan sokat. Csak az volt a baj, hogy vizes volt a szoba. Észa­ki az ablak, soha nem sütött be a nap. Meg az albérlet akármilyen jó is, csak albér­let. A férj a BRG-ben műsze­rész. A fiatalasszony a Kő­várban dolgozik. — A kisfiú hol van? — Bölcsődében Naponta hordjuk. Méghozzá le. a Rok­kant elejére. A férjemmel úgy osztottuk meg a munkát, hogy amikor 5 délelőttös én délutános vagyok és fordítva. Egyikünk viszi, a másikunk hozza a kicsit. A gyereknek így jó. Csak az a baj, mi rit­kán találkozunk. Békésék nagyon örültek a lakásnak. — Két évig volt a kérvé­nyünk a tanácson. Időközön­ként érdeklődtünk. Amikor a férjemet a munkahelyén érte­sítették, hogy mi is kapunk a Kemerovo-telepen lakást, szinte el sem akartam hinni. Nagyon-nagyon boldog vol­tam. Már egy hete itt lakunk, de én még minden reggel kü­lön örülök a szobáknak, a sa­ját konyhának. De legjobban a fürdőszobának. A kisfiúnak külön szobája van. A rácsos ásv és a járó­ka, a sok-sok játék mutatja, hogy Raymund iaen-igen sze­ret játszani. Egyébként hama­rosan társa lesz. .. A fiatalasszony titokzatosan mnsolvog: — Már várjuk a másodikat. Tavaszra megszületik. Remél­jük kislány lesz. De ha fiú, az sem baj. Legfeljebb a gye­rekeknek még egy testvérké­jük lesz később. Amikor a család legifjabb tagja megszületik, az anyuka három évig otthon marad — Alig várom, hogy itthon legyek a gyerekekkel. Szere­tek dolgozni, de ez most va­lahogy más lesz. Izgalmas. Bi­zonyára nagyon érdekes látni a fejlődésüket, növekedésüket, hogyan ismerik meg egymást, alakul a jellemük Még az se a két kicsivel egyelő­gait járó 200 millió túrista kö- 25 százalékát alkotják. Fejlő- ristát fogadunk. Csatai Erzsébet L O A nyiségű műtrágyát a termé'ő- vennégy éves 1941-től végzi Innen tfS"1"“"” Bár igaz, a sínek párhuza­ma meredek ívben elkanyaro­dik még az állomásépü'eten túlra is, de aztán ott, az épí­tési kerámiagyárban vége lesz a vác—balassagyarmati vonal­ból Diósjenőnél leágazó vasút­nak. — Nagyanyám mesélgeti: nyolc-, vagy tízéves lehetett, amikor idegen emberek jelen­tek meg a Páston, ott pocs- koltak nagy mérőrudakkal a vízben. Bámulták őket, per­sze, nem tudván, mire fel az a nagy sürgés-forgás. Hozzuk a vonatot — mondták aztán a mérnök urak. Erre-e? Erre bizony. Rét volt még akkori­ban ez a terület, csúnya, ra­gadós iszapú, bűzös láp. De feltöltötték a sínnek... Hej, ' de nagy ünnep is volt,1 ami­kor befutott az első gőzös a népekkel! Kint volt a nagy elöljáróság, itt lelkendezett a jegyző, a pap, meg mindenki, aki akkor egy kicsit is számí­tott. .. 'tv halljuk v’ssza a vasút­vonal születésének történetét Benkó Józsefnétől, a romhá- nyi állomás ügyintézőjétől, akinek élete — az eddigi — kész regénynek is beillő. Már tizennégy éves korában a vasúthoz szegődött, a váci pá­lyafenntartáshoz. Szegények voltunk, nagyon szegények, egy kis földet dolgoztunk, — mondja. Ügy kellett a pénz, hogy ki sem lehet mondani. Hosszú, kemény éveket töl­tött el 6íntisztogatással, az­után semmivel sem könnyebb munkahelyet választott: a fe’- sőpetényi agyagbányát. Dóig j- zott ott is egy ideig, de hogy egyszerre a két nagy dolgot; az üzemi munkát, meg az otthonit nem bír!a mór. fel­mondott Szerződött á’lataik voltak, a föld és a sok baj. — Aztán csak visszajöttem a vasúthoz, harm'ncnégy férfi mel’é a ráadásnak, — moso­lyod ik el. Egysz, m nő az ' ’ ?i'o. mányába tartozók között. Még évekkel ezelőtt, nagy sze­mélyforgalmat bonyolított le a romhányi vasút. De most, hogy ennyire nekiiparosodott már a falu. mind kevesebben járnak el másfelé. S bár na­ponta hét személyvonat érke­zik és indul, s főleg reggel, ötven—hatvanan is váltanak jegyet, de azért mégis inkább a tehervonatoké a jövő. Főleg, hogy megkezdődött az építési kerámiagyár Romhány III. üzemének kivitelezése. — Ez adja mostanában a nagy munkát — említi C’sa'a József főfelügyelő, az állomás főnöke. — Jönnek-mennek az anyaggal megrakott vagonok: hát még akkor, ha az üzem megkezd', a termelést. . Ilyenkor, ősz múltán. tél e'ején szinte án-d av. snyae Romhányba: fettölük a kerá­miagyár ké»z'éttérét, tüzelőt, énf: őanvcno' s'á 'lí' - nak az. ÁFESZ-nek, s ha.u...nao meny­szövetkezetnek. És megy, megy az ipari termékek mellett a cukorrépa. Év végéig olyan kétszáz vagon körüli mennyi­séget indítanak útnak a gyá­rakba. Végállomás, kis állomás. Bár ez utóbbi néhány év múlva nem lesz jellemző Romhány- ra, mert a nagy teherforga­lomra tekintettel bővítik, kor­szerűsítik. — Akkor lesz majd egy nagy- és eay kisállomása is — mondom Csala Józsefnek, mert haVottam: kis ideje Bánk is az ő keze alá tartozik. — Igaz — hagyja ró — Több munka, nasvobh IpMós- ség. kevesebb szabad idő. — Bánk miatt? — Azért is. De kérek majd egy kis R’ga motort, az- zo’ fél óra alatt leszaladok. A több mint hetvenéves Vcsúivoiial itteni főnöke — öt­ezt a szakmai; szakmai? de­hogyis: hivatást, élete értel­mét magában foglaló munkát, a nagy szerelmet. Aminél job­ban csak a természet érdek­li. A csendes folyású patakok, a fák, a füvek, virágok, ma­darak varázsa. Ipo’ytarnóci egyébként, tizenhat éve van itt Romhányban. S mondjam, hogy édesapja, testvérbáiyja is vasutas volt? — Csak ez akartam lenni világáletemben. ami vagyok. Látja, sikerült. És boldog vá­gyók. és jó ezek között az em­berek között lenni. Ez az én világom Ügy megvagyunk itt, harmincnégyen, hogy jobban nem is lehelne Ismerjük egy­más’. tudunk a másik gondjá­ról, öröméről. Csak azt fájlalja: kevés, egy­re inkább kevesebb a fiatal. Harmincöt—öt ven közöttiek látják el a szolgálatot. És — mind többen érik el a nyug­díjkorhatárt. — Éppen a napokban bú­csúztattuk az öreg Kovács I. János bácsit. Huszonhat étet do’gozott le itt az állomás n pályamunkásként, vonat f éhe­zőként. Tudja, hogy az utolsó húsz évben, amíg utazott. va?v éjszaka indult, vagy éiszaka érkezett És sosem késett egyetlen percet sem No. ezt már nem csinálják a mostani­ak. — S mi lesz, ha elfogynak? — Nehéz kérdés... Pedig most egyből adnak egy sereg ruhát, utazási kedvezményt, egyéb juttatásokat, nem úgy mint régen.. Majd csak lesz valahogy, mert az állomást csak nem lehet bezárni. Bánk felől vonatiütty hasít bele a téli eső monoton kopo­gásába. Karácsony György NÓGRÁD - 1976. december 12., vasárnap 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents