Nógrád. 1976. december (32. évfolyam. 284-309. szám)

1976-12-12 / 294. szám

Kommentátorunké, Réti Erviné a sző: A hét 3 kérdése Tevékeny esztendő után, méltó évadzárás a magyar diplomáciában: Kádár János, az MSZMP Központi Bizott­ságának első titkára Bécsben, Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke Üj-Delhiben tár­gyalt. Ami a nemzetközi élet más vonaktozásait illeti, meg­élénkült a közel-keleti diplo­mácia, s a portugál helyható­sági választások, valamint a spanyol fejlemények az Ibé­riai-félszigetre irányítják a figyelmet. 1. HOGYAN JÁRUL HOZ­ZA DIPLOMÁCIÁNK A NEMZETKÖZI LÉGKÖR JA­VÍTÁSÁHOZ? Ismerjük a mértékeket és saját méretünket: hazánk, a Magyar Népköztársaság nem tartozik a legnagyobb és leg­népesebb országok közé. Te­rületünk hetvenkilencszer el­férne Ausztrália térképén, s Indiában hatvanszor nagyobb a népesség. A kontinensnyi ország évente 13 millió lélek­kel gyarapodik, ami nagyobb a mi összlakosságunknál. Egy- ég.v ország súlyát, szerepét mégsem egyszerűen anya­könyvi adatai szabják meg, hanem számtalan tényező összhatása. Nem utolsósorban az. hogy ez az ország milyen politikát folytat, mit tesz a béke és a társadalmi haladás érdekében, kik a barátai és szövetségesei egy olyan kor­szakban, amikor mind na­gyobb súlyt kaphat a nemzet­közi összmunka. Ezért, eszközeinkhez és le­hetőségeinkhez képest, a szo­cialista országok egyeztetett politikájára alapozva, mind aktívabb tevékenységet tu­dunk kifejteni a nemzetközi légkör javításra érdekében. Egy évtized alatt csaknem ötven országgal vettük fel a diplotnáciai kapcsolatokat, s 117-re emelkedett azoknak az államoknak száma, amelyek­kel diplomáciai viszonyban állunk. A KB első titkára, államfőnk, kormányfőnk, és külügyminiszterünk az emlí­tett időszakban több mint 260 alkalommal tett hivatalos külföldi látogatást vagy fo­gadta hazánkban más ország­beli partnereit. A sokatmondó statisztikai összegzés ezen a héten újabb fontos feljegyzésekkel gyara­podhatott. Kádár János bécsi látogatása során Bruno Kre­isky osztrák kancellárral és más osztrák vezetőkkel tárgyalt, a jószomszédi kap­csolatok további fejlesztéséről, s a találkozó nemzetközi visszhangjában kiemelték, egyúttal a kommunista. Illet­ve szociáldemokrata mozgalom két ismert személyisége foly­tatott eszmecserét. Losonczi Pál második indiai látogatá­sa kapcsolataink folyamatos­ságára utal, az Elnöki Tanács elnöke olyan időszakban láto­gatott el a nagy ázsiai ország­ba, amikor kezdenek beérni az Indira Gandhi kormánya által tett nagy erőfeszítések eredményei. A világ és az idők változását vajon mi ér­zékeltethetné jobban, velünk magyarokkal, minthogy a Kelet magányos vándorának. Körösi Csorna Sándornak dardzsilingi sírjánál ezúttal a második hivatalos indiai lá­togatáson levő magyar állam­fő rakja le majd a kegyelet és emlékezés virágait... 8. MIT VARHATUNK A KÖZEL-KELETI TÁRGYA­LÁSOK MEGELENKÜLESE- TÖL? Az ENSZ közgyűlése túl­nyomó többsége ismét a genfi békekonferencia felújí­tását sürgette közel-keleti vi­tájának záróakkordjaként. Két fő érdekelt, az Egyesült Államok és Izrael azonban más véleményen volt — el­leneznek egy olyan összejöve­telt, amelyen minden érdekelt fél, így a palesztin mozgalom is képviseltetné magát. A je­lek szerint még kemény dip­lomáciai csaták szükségesek ahhoz, hogy a jövő év tava­szán valóban érdemi munká­hoz lásson a genfi értekezlet. Addig is, folyik a sorok rendezése. Megalakult az új libanoni kormány, politiku­sok helyett szakértők töltik be a tárcákat, s általános vé­lemény szerint átmeneti ka­binetről van szó. Mindenkép­pen felvetődik a nagy kérdés, hogy tulajdonképpen eddig semmi sem történt még azok­nak a problémáknak megol­dásáért, amelyek a polgár- háború kirobbanásának köz­vetlen okaként szolgáltak. Tanácskozik a palesztin moz­galom, s a kiszivárgott hírek szerint — a libanoni válság után — most a szervezet bel­ső krízisével kell megbirkóz­ni. Milyen legyen a vezetés összetétele, miként lehet ará­nyos egyensúlyt biztosítani a különböző nézetek és irány­zatok között? Jelentős moz­zanat. hogy Kadhafi líbiai elnök — aki korábbi vitat­ható és vitatott állásfoglalá­saival szemben mind konst­ruktívabban járul hozzá a ki­bontakozóhoz — Moszkvá­ban járt, a legfelsőbb szov­jet vezetéssel folytatott esz­mecserét.® Az élénkülés kétségtelen, ha az események különböző előjelűek is. A közel-keleti helyzet rendezetlensége ká­rosan fékezi az enyhülést, a feszültség csökkentését, s valóban ideje lenne a genfi útjelzők nyomán elindulni. 3. MI TÖRTÉNIK SPA­NYOLORSZÁGBAN? X kulcsszó ezúttal a kelte­zésben szereplő városnév: Madrid. A spanyol szociálde­mokraták ugyanis nem első kongresszusukat tartják, amint a Spanyol Kommunista Párt főtitkára is számos sajtóérte­kezleten válaszolt már újság­írók kérdéseire. A héten azon­ban ez a két esemény — több mint négy évtized óta első íz­ben — Madridban történt. A spanyol fővárosban, ahol vál­tozatlanul érvényben van a kommunista párt tevékenysé­gének betiltása, de hivatalosan a szociáldemokratáknak sem engedélyezték eddig a legális működést. Mindez rávilágít a spanyol helyzet ellentmondásaira: a régit nehéz fenntartani, de az új sem volt képes még teljes mértékben áttörni, és a hiva­talos vezetés tovább táncol a borotvaélen. Szerdán, decem­ber 15-én például népszava­zást tartanak, az alkotmány- jogi reform s a jövő évi vá­lasztások előkészítéseként. A frontok bonyolultságára jel­lemző, hogy a szélsőjobboldal ellenszavazatra készül, a de­mokratikus ellenzék ezúttal bojkottot, tartózkodást hir­det. A kommunisták viszont bejelentették, hogy a válasz­tásokon indulni kívánnak. A kormányzat közben az ellen­zék megosztására is játszik, szeretné a kommunistákat el­szigetelni. Sok szó esik Spanyolország­ról a brüsszeli kulisszák mö­gött is: a NATO miniszteri ta­nácsán a szövetség új tagje­löltjeként beszéltek Madrid­ról. Az Atlanti Szövetség meg­rendült déli szárnyának alá- dúcolását reméli a spanyol be- lépéstöl. s a brüsszeli tanács­kozáson visszautasították a Varsói Szerződés tagállamai­nak javaslatát, hogy rendelje­nek el „létszámstop”-ot a két szervezetben. Közös közlemény a rnszei tárgyalásokról Todor Zsivkov bolgár és Nicolae Ceausescu román ál­lamfő Ruszéban hivatalos megbeszélést folytatott egy­mással. A tárgyalásukról kö­zös közleményt adtak ki. Eszerint a két párt- és állami vezető kölcsönösen tájékoztat­ta egymást országának a szo­cializmus építésében elért sikereiről, s megelégedéssel nyugtázta, hogy a Bolgár Nép- köztársaság és a Román Szo­cialista Köztársaság közötti hagyományos barátság, vala­mint a BKP és az RKP kö­zötti tapasztalatcsere és együttműködés az előző talál­kozókon elért megállapodá­soknak megfelelően tovább • fejlődik. (MTI) Helyhatósági választások Portugáliában Simó Endre, az MTI tudósí­tója jelenti: Portugáliában ma helyha­tósági választásokat tartanak a fiatal demokrácia intéz­ményesítésének jegyében: megválasztják 4017 község közigazgatási szerveit. A fa­siszta rezsim fél évszázados uralma óta először választják meg a helyi képviseleti szer­veket. öt és fél millió szavazó az idén harmadszor járul az ur­nákhoz, hiszen áprilisban nemzetgyűlést, júniusban pe­dig köztársasági elnököt vá­lasztott. Tizenegy párt és pár­tok alkotta választási szö­vetség listái közül kell vá­lasztaniuk. A kommunista párt, a portugál demokra­tikus mozgalom és a kispol­gári radikális szocialista nép­front „Egységes népi válasz­tási front” néven közös listán állított jelölteket. A szocia­lista párt elutasította a front­hoz való csatlakozást és egyes vidékeken a jobboldali pár­tokkal lépett hallgatólagos választási szövetségre az esé­lyes kommunista jelöltekkel sajmben. Veresége óta először Második Tacsaj-konferencia nyilatkozott Ford „Az amerikaiaknak csaknem a fele támogatja az általam képviselt politikát” — jelen­tette ki Gerald Ford, a janu­árban lelépő amerikai elnök. Ford, aki csak 1-8 millióval kapott kevesebb szavazatot (78 millióból), mint utóda, a de­mokrata James Carter, cáfolta a híreket, hogy sértődött a ku­darc után. Az elnök mindenesetre a november 2-i választás óta először adott interjút. Az UPI hírügynökségnek adott, s ma közzétett nyilatkozatban Ford a többi között kijelentette: „történelmi vívmánynak” tart­ja a Leonyid Brezsnyevvel két éve, Vlagyivosztokban kötött megállapodást a hadászati fegyverek korlátozásáról. Hoz­zátette: véleménye szerint van lehetőség a feszültség enyhíté­sére. haladásra a SALT-tár- gyalásokon, együttműködésre a Szovjetunióval gazdasági és kulturális területen is. Ford, aki Nixon 1974-es le- ynondatása után, annak alel- nökéből, választás nélkül ke­rült tisztére, legnagyobb sike­rének azt tartja, hogy „az amerikai nép immár nem 2 NÓGRÁD - 1976. megosztott” mint korábban (a Watergate-botrányok s a vi­etnami háború idején). Az elnök kitért a kérdés elől: minek tulajdonítja vá­lasztási vereségét. Szólt viszont arról, hogy „baráti kapcsola­tok alakultak ki”, közte s utódja, Carter között, akinek munkáját kész segíteni. Ford nagy elismeréssel méltatta Kissinger külügyminiszter te­vékenységét, s helyeselte az utód, Cyrus Vance kinevezé­sét: az új külügyminiszter Ford régi ismerőse, egyetemi diáktársa. Ford, akit a Nixonnak adott kegyelem miatt sok bírálat ért, először válaszolt a kérdés­re: miért, miről tárgyalt a választás után két nappal Nixonnal. Közölte: baráti so­rokat kapott elődjétől, s vi­szonzásul felhívta, hogy véle­ményét kérje a szavazás ki­meneteléről. Gerald Ford közölte, hogy előadások, jótékonysági és üz­leti tevékenység között kíván­ja megosztani a jövőben ide­jét. Szerepet játszik majd a republikánus pártban, s könyv írására is készül — mondotta. december 12., vasárnap Pekingben — az államta­nács (kormány) elnökhelyet­teseinek jelenlétében, Hua Kuo-fieng elnök „szíves gon­doskodása” mellett — meg­nyílt a második „Tanuljunk Tacsajtól” jelszavú országos mezőgazdasági értekezlet. Az elsőt, amelynek fő szó­noka — még miniszterelnök- helyettesi rangban — Hua Kuo-feng volt, több mint egy éve tartottak meg. Annak idején „fontos beszédet” mon­dott Teng Hsziao-ping és Csiang Csing, de most e ket­tő közül egyik sem lehet je­len, mert az előbbit még nem rehabilitálták hivatalosan, az utóbbi predig „a négyek ban­dájának” szellemi vezéreként két hónappal ezelőtt bukott le. A mostani „ismétlő-konfe­renciát” valószínűleg az a körülmény tette szükségessé, hogy az első Tacsaj-konfe- rencia eredményeit a „né­gyek bandája” elszabotálta. Röviddel azután, hogy az 1975. őszi konferenciát bere­kesztették, a „négyek” gon­doskodtak róla. hogy még az emléke is elhalványuljon. A mezőgazdaság modernizálá­sáról — az értekezlet volta­képpeni jelszaváról — azóta sem lehetett hallani. Tacsaj egyébként, az ember- feletti munka és az „önerőre támaszkodás” szimbóluma. Li Hszien-nien miniszter­elnök-helyettes, a pénteken megnyitott második Tacsaj- értekezlet föszónoka értésre adta, hogy az ötezer fős, job­bára munkacsoportokban fo­lyó tanácskozás újabb alka­lom Hua Kuo-feng párt- és kormányelnök ünnepléséhez, valamint a „négyek bandájá­nak” pellengérre állításához Ő maga, bevezető szavaiban egyelőre egyetlen konkrél témát sem jelölt meg, ami­vel a mammutkonferencia foglalkozni hivatott. Emberrablás Madridban Elrabolták Antonio Maria de Oriol Urquitot. a spanyol államtanács elnökét, a kirá­lyi tanács tagját, szombaton Madrid központjában — kö­zölte az EFE spanyol hírügy­nökség. Négy fegyveres férfi. — akik valószínűleg az ETA baszk hazafias szervezethez tartoznak — hivatalából hur­colta el a politikust. Maria de Oriolt 1965-ben Franco igazságügyminiszterré kinevezte. Ezt a tisztségét Franco haláláig töltötte be. Építés és újjáépítés Vietnamban A véletlen a legjobb rende­ző. Vietnam tájain utazva egyre kerestem azt a jelké­pet, amely valamennyire is ki tudja fejezni a mai való­ságot. Sok olyan helyen jár­tam, amely egy-egy részletet hűen tükröz — vagy a hábo­rú, vagy a béke időszakából. Csakhogy a háború Vietnam­ban úgy múlt el, hogy hatá­sa, nyoma mindmáig él. Egyik helyszínt sem talál­tam igazinak, egészen addig, amíg a nagy kikötővárosban, Haiphongban el nem vittek megmutatni a lebombázott vá­rosrészt. — Valaha két-három eme­letes házak álltak itt — mondta kísérőnk, amikor megálltunk a várost átszelő folyó hídján. — Az pedig — mutatott a háta mögé — a cementgyár volt. Pontosab­ban, most is az — tette hoz­zá. Hogy miért volt szükség er­re a kiigazításra? Nos, agyár fele láthatóan kiégett, bomba találta, mint az út másik ol­dalán álló lakóházat is. De a másik fele, amely épen ma­radt, úgy dolgozik, mintha nem ütött volna sebet az épü­leten, s a berendezéseken az amerikai pusztító szándék. És ez a mai Vietnam jelké­pe!... A háború tépte sebeket sok helyen eltüntették, ahol kisebb volt a kár, vagy volt már idő és energia hozzá. De ott sem állt meg az élet, ahol hiányoznak az anyagi eszkö­zök, vagy még nem került sor az újjáépítésre. A vietnami újjáépítés ter­mészetesen nem egyszerű, nem könnyű probléma. Nemcsak az anyagiak miatt, bár ez is számottevő. De a gondokat gyarapítja, hogy egyidőben kell átállni a hadigazdálko­dásról a békés építőmunkára, s egyidőben kell megoldani nemcsak az ipar, s a mező- gazdaság, hanem a társadalmi és gazdasági szerkezetét, fej­lettségét, tekintve egymástól lényegesen eltérő Észak és Dél talpraállítását is. A feladatok óriásiak. De, ha & vietnami népnek azt a küzdelmet, amely most azért folyik — mint ők maguk mondják —, hogy megnyer­jék a békét is; szóval ezt a küzdelmet az ország ugyan­csak óriási adottságai egyál­talán lehetővé teszik. Ezzel kapcsolatban hadd említsek meg néhány adatot. Igaz, hogy alacsony a vas-, a szén- az olaj- és az energia- termelés, de a vietnami he­gyek, a partvidék és a Me- kong-delta gazdag ásványi kincseket rejt az antracit­tól a kőolajig. Ha vannak is ma még gondok az 50 milliós ország élelmezésének kérdé­sében, Vegyük figyelembe: megkétszerezhető, azaz 10 millió hektárral növelhető a termőföld. Mindehhez hozzá kell tennünk azt is, hogy dé­len csak most kezdik beve­zetni az évenkénti kétszeri rizsaratást, északon pedig már harmadszor is vetnek; igaz, a „téli” időszakban nem rizst, hanem különböző ipari növé­nyeket. A lehetőségek számba­vételekor nem feledkezhe­tünk el arról sem, hogy a 3200 kilométer hosszú tenger­part egyaránt alkalmas a ha­lászatra és a tengeri szállí­tásra, az ország hatalmas ki­terjedésű erdői pedig szinte még kihasználatlanok. S mindehhez 22 millió dolgozó áll rendelkezésre. De, bár sokféle lehetőség adott, az ország a 30 eszten­dős háború után nem képes minden területen előrelépni, ehhez túlságosan sok anyagi eszköz kellene, s ezt világo­san látják is. Mint a párt- kongresszus előtti összejöve­teleken az embereknek is el­magyarázták, nem akarnak túlzott reményeket kelteni, megmaradnak a realitások mellett. S hogy mit foglal­nak magukban az ilyen ' kö­rülmények között született tervek ? A fő célkitűzés, hogy meg­oldják a gyorsan növekvő la­kosság élelmezését, másrészt munkalehetőséget teremtse­nek az ország mai lakossá­gának, s azoknak a milliók­nak is, akik az elkövetkezen­dő években hagyják el az is­kolát. Ezért a mezőgazdaságra koncentrálnak és erőfeszíté­seiket összekapcsolják azzal a törekvéssel, hogy egyre in­kább a gépi munka váltsa fel falun a kézi munkát. Ezzel egyidejűleg fontos feladatuknak tekintik a ne­hézipar alapjainak lerakását, hogy — mint Hanoiban ezt megfogalmazták — Vietnam elmaradott mezőgazdasági or­szágból a kapitalizmus kiha- . gyásával szocialista ország­gá fejlődjön. Vagyis a meg­felelő adottságok mellett az elkövetkező rövidebb idő­szakban csak a jövő gyors fejlesztéséhez szükséges lé­péseket kívánják megtenni«, ónody György ★ Szombatra megérkezett Hanoiba mind az ezemyolc kül­dött, aki a VDP másfél milliós tagságát képviseli a párt kongresszusán. A küldöttek közül 214-en 1945 előtt léptek a pártba, és kétszázan szenvedtek súlyos börtönbüntetést az elnyomás évei alatt. 142 nő és 98 nemzetiségi foglal helyet — többek között küldöttként a kongresszus padsoraiban. A kongresszus legidősebb küldötte a 88 éves Ton Duc Thang államelnök lesz. A legfiatalabb pedig két 24 éves lány: Nguyen Thi Cam, aki a Xuan Loc-i kaucsukültetvé- nyeken dolgozik, és Pham Thi Hai, Ha Bac tartomány egyik járásának ifjúsági szövetségi titkára. Pályázat A Heves megyei Ruházati Ipari Vállalat (Gyöngyös, Borne- m ssza G. út 1. — Telefon: 12-254, postacím: 3201 Gyöngyös, PL 58 ) pályázatot hirdet műszaki osztályvezetői, termelési ősz ály vezetői, üzemvezetői és norma technológus! munkakörök betöltésére. Az osztályvezetői munkakörök betöltéséhez ‘felsőfokú szak- képesítés, az üzemvezetői és normatechnológusj munkakö­rök betöltéséhez középfokú szakképesítés, és mindegyik munkakör betöltéséhez legalább 5 éves gyakorlat szüksé­ges. Jelentkezni lehet írásban fenti címen, vagy személyesen a vállalat igazgatójánál. 1 1 1

Next

/
Thumbnails
Contents