Nógrád. 1976. december (32. évfolyam. 284-309. szám)

1976-12-08 / 290. szám

Népi elIpriorok vizsgáltak A társadalmi tulajdon védelme a térmelössö tel kezetekben Pásztón, a járási Népi El­lenőrzési Bizottságon egy meg­állapítással kezdődik beszél­getésünk. Nevezetesen: a já­rás termelőszövetkezeteiben egyre alaposabb, gondosabb a társadalmi tulajdon védel­me. Mindezt egy széles körű NEB-vizsgálat is alátámasz­totta. A járási NEB elnöke, Molnár István elöljáróban így vélekedik: — A számszerű adatokat vizsgálva megállapítható az a folyamatos javulás, amely a termelőszövetkezetek part­es gazdasági vezetése, a tár­sadalmi szervezetek — nem utolsósorban a NEB — erő­feszítései nyomán megin­dult. A vizsgálatot végző ellen­őrök csoportja az elmúlt évi eseteket az 1973. éviekkel ha­sonlította össze. A megálla­pítások szerint 1973-ban a társadalmi tulajdon elleni ügyek száma 62, a munka- legyelmi vétségeké pedig 54 volt. Ami a felelősségre vont személyek megoszlását ille­ti : 34 termelőszövetkezeti tag, 15 alkalmazott és 10 ide­gen személy. Ebben az évben fegyelmi eljárást egy, polgári peres eljárást egy, szabály­sértési eljárást kilenc, kárté­rítési eljárást pedig 43 sze­mély ellen indítottak. A fenti adatokhoz képest 1975-ben javulás észlelhető: a társadalmi tulajdon elleni ügyek száma 62-ről 31-re csökkent, igaz, hogy a mun­kafegyelmi vétségeké 54-ről 68-ra emelkedett. Utóbbi szám növekedése mögött — állapították meg a népi el­lenőrök — a szigorúbb veze­tés, az egyes bizottságok, to­vábbá a szakvezetők határo­zottabb fellépése áll. Abban, hogy e kedvező ten­denciáról beszámolhatunk, nagy szerepe van az ellenőr­ző bizottságoknak. Erről így tájékoztat Molnár István: — A termelőszövetkezetek belső ellenőrzése a negyedik ötéves terv ideje alatt erősö­dött, tervszerűbbé vált az el­lenőrző bizottságok munkája. Örömmel állapítottuk meg, hogy az alaposabb munka ér­dekében mind gyakrabban kérnek ellenőrzéseikhez kül­ső szakértőket. A belső el­lenőrzés helyzetének javulá­sát mutatja az a körülmény is, liogy az ellenőrző bizott­ságok szinte kivétel nélkül ügyrend- és munkaterv alap­ján tevékenykednek. A na­gyobb termelőszövetkezetek­ben munkába állított belső ellenőrök — Pásztón, Palo­táson — jelentősen szolgál­ták á társadalmi és szövetke­zeti tulajdon védelmét, a bi­zonylati fegyelem megszilár­dulását. Mindezek ellenére ki­fogásolható még a belső el­lenőrzés tartalmi munkájá­nak színvonala, továbbá a ve­zetőségek, a szakvezetők, jog­tanácsosok részéről nyújtott nem kellő segítség. A témával kapcsolatban a népi ellenőrök vizsgálták a közgyűlés és a vezetőség bi­zottságainak tevékenységét is. A számottevő eredmények ellenére akad, még hiányos­ság munkájukban. Így elő­fordul, hogy a vezetőségek a félévenként esedékes tájékoz­tatást nem adják meg az el­lenőrző bizottságnak, ugyan­akkor a jogtanácsosok, a téeszek első számú vezetői, szakemberei nem segítik kel­lőképpen a bizottságokat. A népi ellenőrök vizsgálatá­nak tanúsága szerint a pász­tói járásban a szurdokpüs­pöki Béke, a káliói Vörös Csillag és a pásztói Béke Ter­melőszövetkezet bizottságai végeztek jó munkát. — A gazdálkodási fegye­lem megszilárdításával pár­huzamosan termelőszövetke­zeteink megszigorították ügy­viteli rendjüket, s a bizony­lati fegyelemnek egyre in­kább érvényt szereznek. Bel­ső és külső ellenőrzések bi­zonyítják, hogy — néhány kirívó esettől eltekintve — a bizonylati fegyelem megfe­lelően szolgaija a szövetke­zeti vagyon védelmét — foly­tatta a vizsgálat megállapí­tásainak ismertetését Mol­nár István. — Mindenütt ar­ra törekedtek, hogy a szövet­kezeti vagyont a lehetőségek­hez képest a legtökéleteseb­ben megvédjék. Tekintettel azonban a szétszórt és beke­rítetten telepekre, ezt nem mindig sikerült elérni. Megfi­gyelhető azonban, hogy a kü­lönböző intézkedések — me­zőőrök, portások, kapuőrök, éjjeliőrök alkalmazása, te­lephelyek bekerítése — meg­hozzák a várt eredményt. A NEB-vizsgálatot össze­gező jelentés végezetül meg­állapítja, hogy a területi téesz- szövetség revizori irodája, a Pénzügyminisztérium bevéte­li főigazgatósága, továbbá a járási hivatal mezőgazdasági és kereskedelmi osztálya ál­tal végzett komplex • és cél- vizsgálatok eredményesen se­gítik a termelőszövetkezetek vezetőségeit a vagyonvéde­lemben. — A vizsgált esztendőben az egyesült termelőszövetke­zetek vezetési színvonala, az ügyvitel tervezése, valamint az üzem- és munkaszervezés jelentősen javult — mondotta végezetül Molnár István, já­rási NEB-elnök. — Kialaku­lóban vannak a pontosabb, fe­gyelmezettebb irányítás szer­vezeti, gazdasági feltételei is. Kidolgozták a korszerűbb vezetés üzemi módszereit. Az ügyvitel szervezésével, napra­kész adatokkal, a belső és külső ellenőrzés fokozásával még körültekintőbben kíván­ják biztosítani a szövetkezeti és társadalmi tulajdon vé­delmét. k. g. MunkáselJátási alap építőipari dolgozóknak Részleteiben es pontosan A Salgótarjáni Kohászati üze­mek rúd vasüzemé ben nagy gon­dot fordítanak mind a termelé­kenységre, mind a gazdaságos­ságra, A termelékenység feladata­inak 103,6 százalékban tettek ele­get. Igyekeztek szervezettebbé tenni a munkát és fegyelmezet­tebben végrehajtani a napi fel­adatokat. Mindemellett jó ered­ményeket értek el a kénsav, a hidraulikaolaj, a nitrófesték és hígító gazdaságos felhasználásá­ban. Az év utolsó hónapját azzal az elhatározással kezdték, hogv a mennyiségi és tételes feladatok előírásainak pontosan megfelelje­nek. Az üzem vezetői nem titkol­ják: minden dolgozótól a legtelje­sebb fegyelmet és lelkiismeretes­séget követelik meg, hogy a ne­gyedik negyedév >434 tonnás igé­nyeinek maradéktalanul meg­feleljenek. Mindenki tudja, hogy a húzott rúdacélnak fontos ren­deltetése van a munkában, és a dolgozók kulturáltabb körülmé­nyeinek alakításában. A rúdacélnak fontos szerepe van *z építkezéseknél, a nyílászáró szerkezetek gyártásánál. Tízért a rúdvasüzem szocialista brigádjai minden részletében pontosan tet- jesíteni akarják feladataikat. A pénzügyminiszter és az építésügyi • és városfejlesztési miniszter az építőipari válla­latok dolgozóinak kulturált ellátása és az építési munka­helyre település gazdaságos megoldása érdekében közös rendeletet adott ki. A jogsza­bály — adókedvezménnyel és más módon — gazdaságilag is érdekeltté teszi a kivitelező vállalatokat, abban, hogy az új építési munkahelyen az ideiglenes felvonulási építmé­nyek helyett mind nagyobb arányban használjanak irodá­nak, étkezőnek, raktárnak, fürdőnek, műhelynek berende­zett kocsikat, utánfutókat, ha­jókat és egyéb könnyen le- és felszerelhető, előre gyártott rnozgathátó térelemeket, fel­fújható műanyagszerkezeteket. A vállalat a fejlesztési alap­ból előlegezi a kiadásokat a berendezések beszerzésére, s az építési bevétel meghatáro­zott arányáig adómentesen visszapótolhatja. Ebből a mun­kásellátási fedezetből viseli a változó munkahelyen foglal­koztatott dolgozók utaztatási, különélés! és kiküldetési költ­ségeit, a fennmaradt összegek­ből pedig munkásellátási ala­pot kell képezni. Az új intéz­kedés így eleve kizárja azt a korábbi lehetőséget, hogy a munkásellátásra fordítható összegeket más célra, esetleg nyereségnövelő tényezőként használják fel. A korábbinál több lehetőséget nyújt az épí­tőmunkások csoportos napi szállítására', hogy a gyári dol­gozókhoz hasonlóan naponta mind több építő tölthesse sza­bad idejét családjával. Már a jövő évről gondolkoznak EGY GYÁRRÉSZLEG HÁ­ROM ÜZEMEGYSÉG. A meg­munkálóüzem — leszabó, saj­toló, forgácsoló. — A zomán­cozó — festők és a malom dol­gozói, a gáztűzhelyszerelde tartozik a Nógrádi Sándor, műszaki szocialista brigádhoz. A Lampart ZIM salgótarjáni gyára nagycsarnoki gyár- részleg műszaki kollektívája alakított 1970-ben szocialista brigádot. Azóta az aranypla­kettig eljutottak már. Kőbán Lászlóval, a brigádnapló egyik vezetőjével beszélgettünk elöl­járóban. A napló sok mindent tük­röz. A 21 brigádtag közül 16 párttag, és 17 a társadalmi tisztségviselő, közéleti ember. Zömében irányító-vezető fel­adatot látnak el, 770—78U em­bernél, vagyis 16 szocialista brigádnál. Valamennyi bri­gádnak van segítője, patroná­ló ja, a műszaki brigád tagjai közül. Évi 560 mi”ió forint termelési érték elemiéhez ne­kik kell biztosítani a megfele­lő feltételeket, megszervezni a brigádok munkáját. Az ösi- szes nyugatnémet és NDK export ebben az üzemrészben készül. Kovács Mihály gyár­részlegvezető egyben brigád­vezető is. — Az idén többször módo­sítottuk a gazdasági felaján­lást — újságolja. — Eredetileg 191 ezer forint megtakarításra tettünk ígére­tet. Ez mindig bővült és az eredmény 10 hónap alatt már 580 ezer forint. Legutóbb fel­hívással fordultunk a-többi műszaki és adminisztratív bri­gádhoz. Dolgozzunk úgy, hogy az év utolsó hónapjaiban egy- egy termelő műszakot is le­lökhessünk. A létszámhelyzet, miatt van most erre szükség. A felhívás jó visszhangra ta­lált, elősegíti az éves terv tel­jesítését, —: mondja a brigád- vezető. A naplóból egyértelműen kitűnik, hogy ennél a brigád­nál a közös vállalás mellett a kulturális jellegű felajánlás teljesen egyéni, vagyis testre- szabott. Ki, mit végez el, hol folytatja szakmai tudásának fejlesztését, melyik brigádot segíti előadások megtartásá­val. Több név után olvasható ilyen is például: Az általános iskolát most végző dolgozókat rendszeresen segítem. Vagy: két írástudatlan dolgozót — mert ilyen is több van — megtanítok írni-olvasni. Az ilyen felajánlás több az ön­művelésnél, a szabványosnál, közösségi törekvést, ha úgy tetszik, áldozatvállalást jelent. Ahogy értesültem, megvaló­sulnak ezek az ígéretek is. A felajánlott négy újítás he­lyett kilenc javaslat született. Legutóbb a szocialista brigá­dok politikai vetélkedőjén má­sodik helyezést értek el, há­romezer' forint volt a jutal­muk. Rövidesen sor kerül az idei eredmények összegezésére, Ko­vács Mihállyal most inkább a jövőről, terveikről, elképzelé­seikről beszélgetünk. Az új felajánlások megtételéhez is közeleg az idő. Fejlesztik a Nógrád megyei Nyomdaipari Vállalatot. Október végén bővítették az épü­letet. A Német Demokratikus Köztársaságból Original Perfecta SEY 132—2 típúsú sík- vágó gépet szereztek be. A termelést lényegesen meggyorsító, korszerű berendezés szinte az egész üzemet ellátja méretre vágott papírral. A fényképen: Nagy László vágó és az új berendezés. (Bábel László felvétele) A legnagyobb fegyelmező erő Gyakran hallunk mostaná­ban a munkafegyelem lazu­lásáról. Hibás és igaztalan minden ilyen általánosítás. Az ötmillió-százezer kereső túl­nyomó többsége becsületesen dolgozik, nem „lazít”, hanem hónapról hónapra, évről évre fokozza teljesítményét, gya­rapítja tudását, tapasztala­tát és többet nyújt a közös­ségnek. belbillent mérleg De mit kezdjünk a szorga­lom hiányára," a fegyelem zi­láltságára utaló tényekkel, jelenségekkel? Becsapnak bennünket a személyes ta­pasztalatok és az időnként önkritikus "Hangulatok? Uta­sítsuk vissza, őket, mint alap­talan benyomásokat? Szó sincs róla, van mindennek ob­jektív alapja. Az országos munkaerőmérleg felbillent, a kereslet túlsúlyba került. Így megváltoztak a foglalkozta­tás feltételei. Általában csök­kent a dolgozók kötődése munkahelyükhöz. Többnyire a fegyelem lazulását is kivál­totta ott, ahol az elvárások, a teljesítménykövetelmények nem voltak elég konkrétek és határozottak. Főként az idő­béres és alkalmazotti munka­körökben. Hatása, p-ersze. szé­lesebb körben kisugárzott. Csökkent például a teljesít­ménybérben dolgozók aránya, alacsony fokú a délutáni és az éjszakai műszak leterhelése, néhol elmaradt a normák karbantartása, esedékes és in­dokolt szigorítása. Egy országnak adottságai­tól függően lehet passzív a külkereskedelmi, a fizetési mérlege, de a munkaerőmér­lege az nem. A tőkésviszo­nyokra az aktív munkaerő­mérleg, a munkanélküliség, a vendégmunka jellemző. A mi szocialista viszonyaink közt a tervszerű, arányos fej­lesztés követelménye: úgy kell megtervezni a munkaerő foglalkoztatását, képzését, át­csoportosítását, hogy ne le­gyen se több, se kevesebb, hogy elkerüljük a munkaerő és az eszközök pazarlását. De, sajnos, jelenleg sem sikerül a követelménynek megfelelni. A munkaerő több is, - keve­sebb is a kelleténél. A feles­leg és a hiány elkerülik egy­mást, a belső munkanélkü­liség, a rossz hatásfokú fog­lalkoztatás ugyanis rejtve ma­rad. Munkaerő-elosztás, rangsorolva A központi erőfeszítések célja olyan feltételrendszer megteremtése, amelyben ma­ximálisan hasznosítják és szükség szerint átcsoportosít­ják a munkaerőt. Ágazaton­ként és területenként rang­sorolják az üzemeket, s a ter­melés piacképességétől, jöve­delmezőségétől függően le­hetővé teszik, vagy megtilt­ják a létszámnövelést, sőt, elrendelik annak csökken­tését. A gazdaságkutató intézet felmérése szerint 1975 vé­gén 150—200 ezer munka­hely volt betöltetlen. Az V. ötéves tervidőszak szerényen bővülő munkaerőforrásait íT- gyelembe véve — feltételez­ve a lehetetlent, hogy öt évig nem létesül új munkahely — 1980-ban még mindig 100 ezer munkahely vár majd betöl­tésre. Ugyancsak a gazdaság- kutató intézet számításai sze­rint. a nem gazdaságos ter­melés megszüntetésével vi­szont 50—100 ezer . dolgozót lehetne felszabadítani. Ez a léjtszám, ha nem véletlensze­rűen szóródna szét, hanem oda összpontosítanák, ahol erre legnagyobb szükség van, je­lentősen enyhíthetné a mun­kaerőhiányt. Az üzemen belüli tartalé­kok még jelentősebbek. Az egész napos és az úgynevezett törtnapi munkaidő-veszteség például együttesen a fel­használható teljes munkaidő­alap 2,5—3 százalékát emészti fel. A veszteségeket tovább növeli a 15—20 százalékos ál­lásidő, a munkára, anyagra, gépre, szerszámra várakozás és részben az „öntevékeny” fegyelmezetlenség. De nem kevés munkaerő herdálódik el a nagy létszámú és ala­csony hatásfokú adminiszt­ratív és alkalmazotti munká­val. Az emberek — A gyár Iterve többszöri tárgyalás után ismert és a gyárészlegünké is. Az biztos, hogy 25—30 millióval na­gyobb termelési értéket kell elérnünk, talán azonos lét­számmal. Ezt azért mondom feltételes módban, mert lehet, hogy még kevesebb lesz a lét­számuk — mondja a brigád- vezető, aztán így folytatja: — A terv bontása folyamatban van. Reálisnak tartom, de a megvalósításhoz mind a 16 szocialista brigádnak többet kell magára vállalni belőle. Ennek előkészítése, a feltételek biztosítása, a munka jó meg­szervezése, viszont már a mű­szaki brigádunk feladata. El­sősorban az export növelésén a hangsúly, de több elképzelé­sünk van a gyártás korszerű­sítésére is. Például eddig ex­portra gyártott termék meg­honosítása, a hazai piacra va­ló gyártás megszervezése. — Mi úgy látjuk, hogy a se­lejt csökkentésével mintegy másfél millió forintot megta­karíthatunk. A minőségi át­vétel nálunk véleményünk sze­rint alacsony szinten van. Nem a végmeózásra, a gyár­tásközi ellenőrzés javítására, a javítható selejt feldolgozására, és egyebekre gondolunk. Eh­hez egyébként már hozzáfog­tunk. Ehhez hozzátartozik, hogy házilag szervezünk tanfolyamokat. A brigád tag­jai azt oktatják, ami a gyár­táshoz, a minőségjavításhoz, elengedhetetlen. Ehhez is sok­kal fegyelmezettebb munkára lesz szükség. — Általában a fegyelem ja­vítása a másik jelentős tarta­lék. Még vezetők körében sincs ám minden rendben. Ezt a tartalékot is szeretnénk hasznosítani az egyenletes le­terheltséggel, a fokozott el­lenőrzéssel. Az üzem- és mun­kaszervezéssel szeretnénk el­érni, hogy személy szerint tudjuk a dolgozók munkáját elbírálni, ami a fegyelemnek is alapkérdése. — VAN EGY SOR OLYAN MŰSZAKI elképzelés is, ami­ről már beszélgettünk, és be­kerül majd a brigádfelaján­lásba. Készülünk a jövő évre nem szüleinek lógósnak A munkafegyelem megszi­lárdítása fontos feladat, je­lentős többletteljesítmények forrása. A moralizálás azon­ban nem vezet célra. A szi­gor, a következetesség — ki­rívó ügyekben az elbocsátás —, pedig csak akkor bizo­nyulhat hatásosnak, ha szer­vezési-vezetési intézkedések­kel megteremtik a fegyelme­zett munka tárgyi feltételeit. A külső és a belső kooperá­ció megszervezése, a termelé­si tényezők időbeni összehan­golása, a folyamatos anyag- és eszközellátás, vagyis a za­vartalan munka a legjobb fegyelmező erő. Az emberek nem születnek lógósnak, sem vándormadár­nak, a környezet, a körülmé­nyek formálják, alakítják okét. Teremtsünk tehát olyan körülményeket, hogy hatá- .sukra társadalmi, gazdasági fejlődésünk alapját ielentő fegyelmezett munka létszük­ségletté, az emberi kiteljesü­lés eszközévé váljék. Kovács József — mondta Kovács Mihály. B. J. NÓGRÁD — 1976. december 3., szerda 3

Next

/
Thumbnails
Contents