Nógrád. 1976. december (32. évfolyam. 284-309. szám)

1976-12-05 / 288. szám

Üdvözlő távirat DR. FIDEL CASTRO RU2J elvtársnak, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának, a Kubai Köztársaság Államtanácsa elnökének, a forradalmi kormány elnökének Havanna Kedves Castro elvtársi Elvtársi üdvözletünket és szívből jövő jókívánságainkat küldjük önnek a Kubai Köztársaság Államtanácsa elnökévé történt megválasztása alkalmából. » A Kubai Köztársaság forradalmi nemzetgyűlésének ez a döntése kifejezésre juttatja a kubai népnek az ön személye iránti őszinte tiszteletét és szeretetét. Jó egészséget és további sikereket kívánunk önnek a szo­cializmust építő kubai nép, a'magyar—kubai barátság to­vábbi erősítése, a szocialista országok és a forradalmi erők egysége, béke és a biztonság megszilárdítása érdekében ki­fejtendő sokoldalú tevékenységében. Budapest, 1976. december 4. KÁDÁR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, LOSONCZI PÁL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, LÁZÁR GYÖRGY. a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. (MTI) Szocialisták kongresszusa Spanyolországban Kommentátornnfcé, Kétí Erviné a azó; A hét 3 k Földfoglalás Mexik óban Földnélküli parasztok a mexikói Sinaloa tartományban megszálltak több ezer hektár földet, elfoglalták a földtulaj­donosok traktorait, elvágták az öntözési berendezéseket és blokád alá helyezték a városi piacok felé vezető utakat — közölte a tartományi földtu­lajdonosok szervezetének szó­vivője. Jósé Lopez Portillo, aki mindössze két napja van hi­vatalában, a fővárosba ren­delte a nyugati partvidéki ál­lam földtulajdonosainak kép­viselőit, hogy megvitassa ve­lük a veszélyes helyzetet. Mint ismeretes, a korábbi elnök Luis Echeverria, nagy súlyt helyezett az agrárreform programjának végrehajtására, ennek keretében több mint százezer hektár földet sajátí­tottak ki a Sinoloával szomszé­dos Sonora államban. Két héttel ezelőtt megkezdték az itt kisajátított földterület szét­osztását mintegy 8 ezer, addig földnélküli paraszt között (MTI) Terrorcselekmények Argentínában szünet nélkül folytatódnak a terrorcselekmé­nyek. Ebben az évben eddig 1300 személy vált politikai merénylet áldozatává. Külö­nösen garázdálkodnak a szél­sőjobboldali fegyveres bandák, amelyek üldözik a kommunis­tákat, szakszervezeti aktivis­tákat. A kiszemelt áldozatokat rendszerint elrabolják, majd nyomtalanul eltűnnek. (MTI) teonyld BressnyeVj »* SZK* KB főtitkára fogadta .Willi­am Simon amerikai oénzügy- minisztert, aki a szövet— amerikai kereskedelmi-gaz­dasági tanács ülésére érkezett Moszkvába. • Az APN közgazdasági szem- leirója. Igor Lobanov ebből az alkalomból kommentárban foglalkozott a szovjet—ameri­kai gazdasági kapcsolatokkal. A Szovjetunióban mindig nagy jelentőséget tulajdoní­tottak a világ legnagyobb tő­késországával való kereske­delmi és gazdasági kapcsola­tok fejlesztésének, mivel úgy vélik, hogy a kereskedelem az egyik legmegbízhatóbb esz­köze az enyhülési folyamat tartóssá tételének, annak, hogy az visszafordíthatatlan­ná váljék. A Szovjetunióban változat­lanul perspektivikus és köl­csönösen előnyös ügynek te­kintik az Egyesült Államok­kal folytatott kereskedel­met. Szovjet becslések sze­rint csupán az ipari termé­kekkel, köztük a nyersanya­gokkal folytatott kereskede­A spanyol kormánypolitika felemás voltát tükröző jelentős eseményre kerül sor vasárnap: a többszöri hivatalos letiltás után a mérsékelt reformokkal kísérletező kormány hallgató­lagosan lehetővé tette a Spa­nyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) XXVII. kongresszusá­nak Madridban történő meg­tartását. Az egyik legjelentő­sebb ellenzéki szervezet ezzel 44 év óta most először szer­vezheti meg legmagasabb poli­lem volumene a jelenlegi öt­éves tervidőszakban legalább 10 milliárd dollárt tehetne ki. A Szovjetunió hajlandó gazdasági, műszaki és ipari együttműködést folytatni az Egyesülj Államokkal számos ágazatban: a gépkocsi-, az ásványolaj- és vegyiparban, a cellulóz-papír-, a szerszám­gépiparban, az elektrotechni­kai, színesfémkohászati, ha­jóiparban stb. S bár ilyen kedvezőek a szovjet—amerikai kereskede­lem lehetőségei, az mégis egyenetlenül fejlődik, és ko­rántsem váltja be a remé­nyeket. Ennek oka az Egye­sült Államoknak a Szovjet­unióval szemben alkalmazott diszkriminációs kereskedel­mi politikája. A szovjet fél nem holmi különleges kivált­ságokat követel, csupán azt, hogy a vele folytatott keres­tikai fórumát spanyol földön. A hivatalosan mindeddig nem regisztrált, a kormány által — úgymond — megtűrt párt ta­nácskozásán részt vesz Willy Brandt, Olof Palme, Pietro Nenni, Francois Mitterrand, Anker Jörgensen és Mario Soares. A PSOE ideológiailag — ahogy azt már Felipe Gonza­les több ízben kifejtette — leg­közelebb a Francia Szociális-? ta Párthoz áll. (MTI) kedelmet ugyanolyan jogi ala­pokra helyezzék, amelyeken az Egyesült Államok a világ legtöbb államával kereskedik. A szovjet—amerikai keres­kedelemben fennállnak még gazdasági jellegű problémák is, amelyek a társadalmi-po­litikai rendszerek különbö­zőségéből és abból adódnak, hogy eltérőek az üzletkötési feltételek, az árak. Ezek a nehézségek azonban rendsze­rint leküzdhetők. Ami a-leg­fontosabb akadály, a diszkri­minációs feltételek felszámo­lását illeti —, amelyeket mesterségesen állítottak a szovjet—amerikai kereskede­lem útjába —, az teljes egé­szében az amerikai féltől függ. Volt idő. amikor a szovjet —amerikai kereskedelem el­lenzői azt igyekeztek bizony­gatni, hogy az nem kifizető­dő az Egyesült Államok szá­mára. A Szovjetunió és más nyugati országok közötti ke­A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak ülése az időszerű nem­zetközi kérdésekről is tárgyalt a hét derekán. Állásfoglalá­sában messzemenően támo­gatta a Varsói Szerződés tag­államai által Bukarestben el­fogadott dokumentumot — melynek világszerte változat­lanul nagy visszhangja volt a héten —, s különös nyo­matékkai hangsúlyozta az enyhülési irányzat további ki- terjesztését, a fegyverkezési hajsza megfékezését. A ma­gyar diplomácia, a maga le­hetőségeivel élve, a jövőben is tevékenyen munkálkodik e célokért: a közeli napokban olyan jelentős magas szintű lá­togatásokra kerül sor, mint Kádár János ausztriai, illetve Losonczi Pál indiai útja, s parlamentünk a hónap köze­pén vitatja meg a kormány külpolitikai beszámolóját. 1.) Miért hívtak össze rend­kívüli közgyűlési ülésszakot az ENSZ-ben, a leszerelés kérdéseinek megtárgyalásá­ra? Ha a fegyverkezési hajsza megállítása, de legalábbis mérséklése az egyik központi feladat, akkor különleges fi­gyelmet érdemel a New York-i bejelentés, amely sze­rint összehívják az ENSZ- közgyűlés rendkívüli üléssza­kát a leszerelési kérdések megvitatására. A leszerelés természetesen nem új téma a világszervezetben, sőt a nem hivatalos statisztikák tudni vélik: eddig huszonhétmillió szót ejtettek róla az üvegpa­lotában. A szocialista orszá­gok éppen e túlságosan is megszokott kerékvágásból ••akarták kiragadni a kiemel­kedő fontosságú nemzetközi problémát, mikor leszerelési világértekezlet megtartását indítványozták. Az ENSZ-szel szorosan együttműködve, de nem szigorúan annak keretei között, hogy azok az államok is részt vehessenek tanács­kozásain, amelyek különböző okok következtében nem tag­jai a szervezetnek. (Angola a 146. és a felvételét előterjesz­tő Nyugat-Szamoa a világ- szervezet 147. tagállama lesz, de hiányzik még a padsorok­ból az amerikai vétóval távol tartott Vietnam, valamint a KNDK és néhány más ország.) A leszerelési világértekezleí, nem került le a napirendről, de közbeeső állomásként fel­vetődött a rendkívüli ülésszak összehívása. Az ilyen „egyköz- pontos” tanácskozás azzal az előnnyel járna, hogy minden eddiginél nagyobb erővel irá­nyítaná rá a közvélemény fi­gyelmét a leszerelés sokrétű kérdéscsoportjára. tehetősé­get adna különféle indítvá­nyok együttes, összefüggő és komplex megvitatására, hi­szen gyakran előfordul, hogy valamelyik ország egyetlen le­szerelési témát, valódi vagy vélt okokból hátrányosnak tart a maga számára. így vi­szont alkalom kínálkozhat a kiegyenlítődésre, a biztonsági szempontok és a leszerelési követelmények összeegyezte­reskeöelml-gazdasági kapcso­latok fejlődése azonban meg­cáfolta érveiket. Ma már az Egyesült Államokban is so­kan értelmetlennek tartják, hogy az amerikai cégek el­szigetelik magukat a szovjt t piactól, amelyen csak a leg­utóbbi két esztendő alatt 1.5 —2 milliárd rubel értékű le­hetséges megrendelést veszí­tettek el. Aligha kell bizonyítani, hogy az Egyesült Államok számára is milyen fontosak lennének az erőteljesebb ke­reskedelmi-gazdasági kapcso­latok a Szovjetunióval. Hoz­závetőleges becslések szerint az amerikai piacra öt eszten­dő alatt befutott szovjet meg­rendelések csaknem egyn^j gyed millió amerikait juttat­tak munkához. S, hány mun­kanélküli kapna még munkát, ha megvalósulnának a tervbe vett, de meg nem valósult üzletkötések! S nem utolsó­sorban a szovjet—amerikai kereskedelem — ’ehetőségei­nek teljes kiaknázása eseté­ben — jelentős szerepet játsz­hatna az amerikai külkeres­kedelmi mérleg hiányának csökkentésében is. tésére. Az új forma segíthet­né, hogy olyan országok, ame­lyek kivonták magukat az ed­digi tárgyalásokból (a genfi leszerelési megbeszéléseken például üresen maradnak a francia delegáció székei!), a presztízsokok kizárásával, „arcuk megóvásával” visszata­láljanak a megbeszélésekhez. Igaz az éremnek két oldala van, s azok az országok, ame­lyek nem kívánnak építő szán­dékkal hozzájárulni a várha­tó ENSZ-vitához, végsősoron önmagukat szigetelik el. A leszerelési kérdésekről Moszkvában is szó esett: Leo- nyid Brezsnyev az amerikai pénzügyminiszterrel folytatott' beszélgetésekor javasolta: a két nagyhatalom mondjon le bizonyos fegyverfajták kifej­lesztéséről. Sajnos, az egyen­ként 90 millió dollárt fel­emésztő B—1-es bombázó e heti próbaútja (az SZKP KB főtitkára ennek a programnak leállítását is javasolta, termé­szetesen párhuzamos szovjet lépésekkel egyetemben), nem adott biztató jelzést az ame­rikai szándékokról. A szovjet fővárosban a gazdasági és kereskedelmi együttműködés­ről is szó volt, hiszen 230 te­kintélyes amerikai üzletember érkezett a tanácskozásra. A nagy kérdés, hogy vajon a Garter-kormányzat mit tud és mit akar tenni a hátrányos megkülönböztetések megszün­tetéséért, a legnagyobb ked­vezmény elvének érvényesí­téséért, amely nélkül nehéz lenne elképzelni ■ ugrásszerű fejlődést. 2. Hol tart a genfi Rhodesia- konferencia? A „hengerben”, a genfi Nemzetek Palotájának külön­leges biztonsági berendezé­sekkel ellátott új épületszár­nyában második szakaszába lépett a Rhodesia-konferencia. Elvben sikerült megállapodni a független Zimbabwe kikiál­tásának időpontjában: 1978. márciusáig meg £ell történ­nie e lépésnek. A diplomáciai harc újabb ütközete most az átmeneti időszak formai és tartalmi vonatkozásai körül bontakozott ki. A fekete többség képviselői egy olyan nemzeti egységkor­mányt kívánnak, amelyben arányosan részt vermének az összes nagy felszabadítási szervezetek, s emellett a hu­szonöt tagú kabinetben öt-hat fehér is helyet foglalna. A Smith-rezsim nem vonja két­ségbe ugyan, hogy a minisz­terelnök fekete zimbabwei le­gyen, de ragaszkodik az erő­Kocsis Tamás, az MTI tu­dósítója jelenti: A Német Demokratikus Köztársaságban mind széle­sebb körű a felháborodás az esseni bíróság csütörtöki bot­rányos ítélete miatt, amellyel felmentette a vád alól a többszörösen büntetett elő­életű Werner Wienhoidot, aki egy esztendővel ezelőtt úgy szökött át az NDK határán az NSZK-ba, hogy két határ­őrt hátulról orvul lelőtt. A társadalom minden réte­ge elítéli az NDK-ban a nyu­gatnémet bíróság döntését. Megdöbbenésüknek és felhá­borodásuknak adtak kifeje­zést a két meggyilkolt kato­na, Jürgen Lange és Klaus- Peter Seidel szülei is. A Neues Deutschland az ítéletet „Az embertelenség és a revansizmus cinikus doku­mentumának” minősíti, s fel­hívja a figyelmet arra, hogy az esseni bíróság határozata kiváltotta a nemzetközi köz­vélemény éles kritikáját is. Az NSZEP központi lapja szombati kommentárjában hangsúlyozza, hogy Weinhold ügyét „az NSZK bírósága ar­ra használta fel, hogy kifeje­zésre juttassa: az NDK és az NSZK közötti alapszerződés mindössze egy darabka papír, ha arról van szó. hogy az NSZK NDK-ellenes irányza­tát domborítják ki. Ez az ítélet felszólítás: az NDK ha­tárait nem kell tiszteletben tartani, az NDK határőrei­szakszervezetek, a belügyi és hadügyi tárca kézbentartásá­hoz. Sőt, magának Smith-nek az elnökletével államtanács felállítását kíváAja, majd ez nevezné ki a fekete kormány­főt. s a minisztereket. A te­lepesrendszer abban remény­kedik, hogy a felszabadítás! mozgalmak nem egységesek, s ezekkel az „alkotmányos” és politikai manőverekkel af­féle „angolai receptet” lehet majd keresztülvinni, sikerül majd összeugrasztani a zim­babwei szervezeteket. Csupán arra nem gondolnak, hogy az a bizonyos angolai próbálko­zás nem vált be... 3. Mi várható a japán vá­lasztásokon? Ma japánok tízmilliói járul­nak az urnákhoz, hogy a kö­vetkező négy esztendőre meg­válasszák a parlament tagjait. Vagy hosszabb, rövidebb idő­re, hiszen a múlt években gyakran került sor rendkívüli választásokra is. Ezúttal azon­ban kivárták a legvégső dá­tumot, mivel a hatalmon le­vő konzervatívoknak min­denáron időt kellett nyerniök a Lockheed-panamák csende- sedéséhez, s a pártjukon be­lüli zavarok csillapításához. A fejlett tőkésországok kö­zül japán liberális-demokrata pártja látszik a legszilárdabb kormányzóerőnek, miután 1949. óta egy végiében az or­szág élén áll. Csakhogy éppen a párt egységének hiánya, frakcióinak sokasága, s a szenvedélyek levezetését szol­gáló váltógazdasága segítette ezt a „túlélést”. Tanaka bot­rányos bukása után a „tiszta kezű” Miki lett az ellenpont (jóllehet követőinek száma viszonylag kevés volt és cso­portja nem tartozott a párt fő áramlataihoz), ezúttal vi­szont már szabadulni szeret­nének tőle, s Fukuda Takeo, a legnagyobb érdekszövetség feje esélyes a miniszterelnö­ki tisztségre. A japán választások tehát, kettős . kérdést vetnek fel: megmarad-e a hatalmon a li­berális-demokrata párt, s ha igen, milyen frakcióból tevő­dik össze az igazi hatalmi központ. S van egy harmadik kér­dés is: ha nem történik for­dulat, miként alakulnak a politikai erőviszonyok? Az ellenzék előretörése kedvező jel lehet a következő felsőhá­zi választásokra, igaz, a szám­szerű eredmények mellett nem kevésbé fontos lenne az el­lenzék szorosabb együttműkö­désének kialakítása. nek meggyilko’ása nem bün­tetendő cselekmény.” Az olyan esetek, mint a kétszeres gyilkos felmentése, politikai következményekkel járnak — írja a Neues De­utschland, s hozzáfűzi: „ez a döntés a két német állam közötti kapcsolatok norma­lizálása ellen irányul. A kap­csolatok . norma)izá’ása nem haladhat tovább, amikor a revansizmus támad. Csupán a remény marad, hogy a fel- ünentő ítéletet megfellebbe­ző államügyész eléri, hogy nem törnek el még több por­celánt annál, mint amennyit már összetörtek”. Az NDK szombati lapjai tel­jes egészükben közölték az NDK főügyészének az NSZK igazságügyminiszteréhez in­tézett 1975. december 21-i és 1976. január 23-i levelét, amelyben Weinho’d kiadá­sát követelték. Megjelent a lapokban a jénai egyetem ál­tal készített orvosi jelentés teljes szövege is, amely egy­értelműen bizonyítja, hogy a két NDK határőr gyilkosság áldozata lett. Az orvosi je­lentés — egyéb bizonyítékok­kal együtt — a felmentő íté­letet kimondó esseni bíróság rendelkezésére ál’t. A Neues Deutschland1 egyéb­ként közli a landoni Times leleplezését is: Weinhold vé­delmét " a jobboldali nyugat­német Springer lap, a Bild Zeitung pénzelte. 2 NÓGRAD — 1976. december 5., vasárnap Rendkívül rövid hivatalos munkai átogatáson Olaszországban volt Valéry Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök. A pisai San Rossore villában, az olasz államfők nyári rezidenciáján folytatott megbeszélést vendégével Giovanni Leone olasz köztár­sasági elnök. A szovjet—amerikai kereskedelem lehetőségei Tiltakozások egy kétszeres gyilkos felmentése miatt s é

Next

/
Thumbnails
Contents