Nógrád. 1976. december (32. évfolyam. 284-309. szám)

1976-12-04 / 287. szám

Segíteni jöttünk — azután agad uramf ha IA város vp/etői válaszolnak (II.) Mikor kap jó ivóvizet Salgótarján ? Hol épül iskola? — Egy hónapra jöttünk Balassagyarmatra, Salgótar­jánból, segíteni a 66 lakás vá­laszfalazási munkáinál. En­nek elvégzése után itt ragad­tunk, úgy is mondhatnám, itt felejtettek bennünket — mondja Simon Józséf kőmű- vesbrigád-vezető, az új Ipoly Bútorgyár építkezésén. — Nem kőművesmunka az, amit, most csinálunk, a tető- szigetelés, mégis elvállaltuk, hogy ne legyünk késésben. Egyébként ennél a munkánál is a huszonnegyedik órában vagyunk — folytatja az előb­bi gondolatot a brigádvezető. — Csak ne essen, mert ak­kor tolódik minden ínunka, késésben lehetünk, amiért akasztás jár — fogja tréfára a dolgot a beszélgetésbe be­kapcsolódó építésvezető. — Nemcsak neki, hanem nekem is — egészíti ki az előbbit Simon József. Amikor ez a párbeszéd el­hangzott, 3600 négyzetméter tetőszigetelést tudtak maguk mögött, s hátra volt még 700_ négyzetméter. többiek, újak, és főleg fiata­lok. — Elégedett vagyok velük. Hajlanak a jó szóra, lehet rájuk számítani, felelősséggel végzik munkájukat. Máskülönben, nem is dolgozhatnának ve­lünk. Az igazsághoz tartozik, hogy még nem állítottuk őket nehéz próbatétel elé, mivel mindegyikük egy idősebb, ta­pasztaltabb szakmunkással dolgozik együtt — mondja Si­mon József. Neki és idősebb kollegáinak megvan a szocialista brigád cím bronz fokozata. Az 'dén is beneveztek a szocialista cí­mért folyó vetélkedésbe. — Ügy látom, nálunk nincs nagyon felkarolva ez a moz­galom. Keveset hallunk a ver­senytársak eredményeiről — szól ismét a brigádvezető, majd hosszabb szünetet tart­va így folytatja: — Ügy dön­töttem, mégis kimondom. A jelenlegi vezetők látogatása­ik során nem kérdezik meg tőlünk, van-e gondunk, mi a. bajunk, miben tudnának se­gíteni. Pedig néha ez is jól­esne. Simon József 12 éve dolgo­zik a Tanácsi Építőipari Válla­latnál. Egyetlen egyszer sem késett, nem hiányzott igazo­latlanul. Példás, szorgalmas, igyekvő munkásnak ismerik. Akkor sem hagyta el a „ha­jót”, amikor a jelenleginél jóval nehezebb helyzetben volt a vállalat. A korábbi években egyszer első felindu­lásában le akart számolni. Mivel jogos kérését orvosol­ták, továbbra is maradt. Nem­rég ismét válaszút elé került. Első szándékára — elmegy a vállalattól — aludt egyet, majd miután jogos kívánsá­gát ismét teljesítették. úgy döntött, hogy marad. Ebben az elhatározásában közrejátszott az az ígérete, elhatározása, hogy bebizonyítja: társaival, együtt jó és szép gyár kerül ki kezeik közül. Minél előbb sikerüljön. V. K. — Biztos, hogy jó lesz — bizakodik Simon József. — Eddig is esett, igaz nem sok, de annyi ami elég ahhoz, hogy megtudjuk: jól. vagy rosszul dolgoztunk. Eddig még jól — vélekedik a brigádve­zető. A kollektívában ismeretlen dolog, hogy válogassanak a munkában. Mindent magunk­nak kell elvégezni, sokszor még a segédmunkát is. A 13 tagú brigádból négy-öt fő a segédmunkás, azok közül is mindig távol van egy-kettő. Ott van — mutat egy talics­kát toló fiatalemberre — Ber- zovszki Feri szakközépisko­lás, és segédmunkát végez; a habarcskeverőbe lapátolja a homokot — magyarázza a l?ri- gádvezető. — Nem tehetnek mást, mi­vel igen szűkre szabottak a lehetőségeik. Igazodnak egyik bölcs közmondásunkhoz: magad uram, ha segítséged nincs. .. Azóta valószínű, hogy befe­jezték a tetőszigetelési mun­kákat s levonultak a kazán­ház falazásához. Bizonyára a bekövetkezett esős időjárás megnehezítette a tervezett ütem betartását. Egy azon­ban biztos: a kollektíva nagy felelősséget érez munkájáért, sajátjának tekinti az új gyár határidőre történő felépíté­sét. Mondja is a brigádvezető: — Szeretnénk, ha nem érné rossz szó a munkánkat. A kollektívából hatan már korábban is együtt dolgoztak. Szakmunkások, kőművesek. A A lakásépítéshez szükséges vízmelegítők, melegvíz-tárolók készítése kiemelt feladat a FÜTÖBER nagybátonyi gyár­egységében. A 13 millió forint értékű felszereléseket még ez év december 15-ig szeretnék legyártani, hogy december 31-ig beszerelésre kerülhessenek a lakásokba a berende­zések. Képünkön: Dudás András 3100 literes fekvőboy- lert hegeszt fedőporos hegesztőgépen. y. — ft — Sertésgondozók a Bakoson — ROSSZ HELYRE IRÁ­NYÍTOTTÁK — mondja Sán­dor István, a Magyarnándori Állami Gazdaság szakosított sertéstelepének szocialista bri­gádvezetője. — A Nógrádi bri­gád a Bakosban dolgozik. El­kísérem szívesen. .. A felvilágosítás után még varázslatosabbnak tűnik a Nógrádi Sándor nevét viselő kollektíva eredménye. A sza­kos telepen inkább elképzel­hető a százezrekre rúgó több­lettermelés, a legkülönfélébb mutatószámok kedvező vál­tozása, hiszen jóval korsze­rűbb a technológia. maga­sabb fokú a gépesítés, mint a hagyományos telepen. A bakosi sertésgondozók munkahelyéhez sártengeren ve­zet az út. Mindenki számára kötelező a szigorú állategész­ségügyi óvórendszabályok be­tartása. Nagyon kényesek er­re a brigádtagok. Érthető, mert milliós értékek felett vigyáznak, — Negyedszázada határoz­tuk el, hogy részt veszünk a szocialista munkaverseny- mozgalomban, s azóta nincs olyan év, ami miatt szégyen­keznünk kellene — említi Cserháti Pál brigád'vezető, aki a kezdet kezdetétől a kol­lektíva élén áll. Nyolcán neveztek 1961-ben. .Közülük még Majoros Gvörgy, Vargá István és a brigádve­zető „állja a sarat”. Szere­tettél (emlegetik a régiek ne­vét, Rados Istvánét, Varga Jánosét, ök már a nyugdíjas­évek örömét élvezhetik. A brigádnapló hű krónikása az eltelt huszonöt évnek. Rög­tön az elejen tíz százalékkal magasabbra teljesítették a malacszaporult tervét, a nö­vendékhullás előirányzata hét százalék volt, a felénél is ala­csonyabbra szorították. Fő­ként a termelésben jelesked­nek. A tavalyi vállalásuk ér­téke például 634 ezer forint, s a négy vállalati kiváló bri­gád cím mellé megkapták az MSZMP Nógrád megyei Bi­zottsága kongresszusi okle­velét. Leírhatatlan volt az üröm. — Egy kicsit meg is szep- pentünk. Mi lesz akkor, ha nem tudjuk ismételni ered­ményeinket? — mondja a bri­gád'vezető. Akik egyszer megkóstolták a siker ízét, aligha képesek egyhamar elfelejteni. A bako­si sertésgondozók ereje, igye­kezete mintha megsokszoro­zódott volna. Javaslat javas­latot követett, hogy az idei felajánlások se maradjanak teljesítetlenül. Az önetetcik alkalmazását Pálmán István vetette fel. A kocák itatása sok bonyodalmat okozott, a víz gyakran elárasztotta az ál­lásokat. Majoros György ad­dig törte a fejét, míg rá nem talált a megoldásra. A fűtés­sel kapcsolatos problémákat is együttesen küszöbölték ki. Mert szégyennek tartanák, ha a gazdasági tervet nem száx- nyalnák túl. — A telepen elkezdődött a rekonstrukció. Korábban, mint ígérték. Újabb lehetőség, hogy a gondozók többet foglalkoz­zanak a sertésekkel, igazi te­nyésztői munkát végezzenek — jegyzi meg Cserháti Pál. A brigádban tizenhármán vannak. Alaposan megnézik, kit fogadnak maguk közé. Aki pedig nem tartja be a „játékszabályokat”, hanyagul végzi feladatát, fegyelmezet­len, brigádgyűlésen hallgat­hatja a kizárásról szóló hatá­rozatot'. Ciglan József és Me­ló István szervezési okokból került át a szakosított telep­re. A brigádvezetőjük, Sán­dor István meséli, hogy mi­lyen hatással vannak társa­ikra az új környezetben. Jó iskola volt számukra a Nóg­rádi brigád. Ha hanyagságot látnak, rögtön mondják: ..A Bakosban ilyet nem lehet csi­nálni !” — Nagy nyereség a szocia­lista brigád — jegyzi meg Magyar László sertés-tenyész- tési üzeinágvezető. — Maguk­Ki tanul és ki nem ? Salgótarján jelenéről és jövőjéről este fél hattól fél nyolcig folyt a vita a megye- székhely TIT-klubjában. A résztvevők nem a kérdések­ből, inkább az időből fogy­tak ki. Lapunkban folytatjuk a fórum ismertetését. Mikor kap elegendő és jő ivóvizet Salgótarján? Uszodát építenek-e? Amikor ez a kérdés elhang­zott, az érdeklődés szemláto­mást fokozódott. Mihályger- gén négymillió köbméteres víz­tározó épül. Az első ütem be­fejezése 1978-ra várható, ek­kor naponta ötezer köbméter vizet tud adni. az építkezés befejeződése után összesen 12 ezer köbmétert. A szakembe­rek véleménye szerint olyan berendezéseket és vegyi meg­oldásokat alkalmaznak, hogy jó1 ivóvízzel látják el Salgó­tarjánt. A megyeszékhely je­lenleg Nagybátonyból is kap vizet. Az eddigi forrásokat később összekapcsolják az észak-magyarországi regioná­lis vízrendszerrel és így táv­latilag is megoldódik Salgó­tarján vízellátása — hangzott a válasz. Nem ilyen biztató a sport­uszoda helyzete. Ugyanis a korábbi reményekkel és szak- véleményekkel ellentétben Salgótarjánban és környékén sem meleg vizet, sem az em­lítettekén kívül egyéb más forrást nem találtak. Jelenleg egy tanuszodát terveznek, de a város vezetői arra törek­szenek, hogy a következő öt­éves tervben 50 méteres sportuszoda épüljön. Vajon épül-e elegendő is­kola és hol? Nyilvánvaló, hogy a de­mográfiai hullámra gondolt a kérdező. A következő évek­ben több gyerek kerül az ál­talános iskolába, lesz-e ele­gendő hely számukra? A vá­ros vezetői a tervezésnél szá­mítottak erre a körülményre. A Sebajon 1980-ig át kell ad­ni a 16 tantermes iskolát. A zagyvapálfalvi részen a kö­vetkező években 2600 lakás épül. Ehhez iskolát, kereske­delmi egységeket is létesíte­nek. Már elkészült a 300 négyzetméteres ABC-áruház. Ha sok gond és késedelem után is, de hamarosan meg­nyílik az új iskola, korszerű­sítik. bővítik az óvodát. Az Arany János úti 16 tanter­mes iskola terveit készítik, építését az V. ötéves tervben elkezdik. Az anyagi lehetősé­gektől és a kivitelezői kapaci­tástól függ, hogy mikor ké­szül el. A város vezetői is­merik a Bartók Béla úti is­kola súlyos helyzetét. Intéz­kedtek is. Ha a szakértők nem javasolják a helyreállítást, akkor nyomban intézkednek, hogy átmenetileg felszabaduló épületben helyezzék el ezt az iskolát. Elégedefiek lehetünk-e a város kulturális fejlődésével? Ha arra gondolunk, hogy évente átlag 300—400 felnőtt tanul az általános iskolában és 1000—1100 a középisko­lákban. akkor igen. Ha azt vizsgáljuk, hogy még mindig hány fiatal nem fejezi be 14 éves korára az általános is­kola nyolc osztályát, hogy mennyien nem szerezhetnek szakmát, mert nincs meg a nyolcosztályos végzettségük, akkor nem lehetünk elége­dettek. Salgótarjánban a megyei .és az országos átlag­nál is jobb a nyolc általános iskolát végzettek aránya. Az utóbbi években többen kerül­tek főiskolára és egyetemre. De ha a megye szakember­igényét és a lehetőségeket nézzük, akkor nem lehetünk elégedettek. A színházi fé­rőhelyek több mint 80 száza­lékát az egész szezonra bér­letként megvásárolták. Ez jó jel. Az már kevésbé kedvező, hogy egyik-másik előadásra nem szívesen jönnek a bérle­tesek. Többen járnak hang­versenyre mint az előző években, de a jó műsorokra is csak félig telik meg a terem. (A komoly zenéről van szó.) Ezeket az előadásokat még kevés fiatal és kevés munkás hallgatja. Mindebből kitűnik, hogy a kulturális fej­lődés nem máról holnapra megoldható feladat, hanem viszonylag lassú folyamat. Erre a kérdésre olyan választ hallhattunk, hogy a város ve­zetősége összességben elé­gedett a kulturális munkával. De az igények és a lehetősé­gek nagyobbak, a következő években még többet kell ten­ni. A fórum résztvevői — be­leértve a válaszra felkért vá­rosi vezetőket — előzetesen nem számítottak ilyen nagy és hozzáértő érdeklődésre. A fórumot nyíltság, őszinte lég­kör jellemezte. Senki sem hi­vatkozott arra, hogy ..ez, ké­nyes kérdés”. A válaszok is őszinték, tárgyszerűek voltak. A vezetők minden kérdési-e válaszoltak. Az újságban minden részletre nem tér­hettünk ki. Egyrészt hely­szűke miatt, (így is két rész- letben tudtuk ismertetni), másrészt a TIT városi titkára bejelentette, hogy a nagy ér­deklődésre való tekintettel szakmánként, illetve ágaza­tonként folytatják az értelmi­ségi klubban a fórumot. A szervezésért, a rendezésért és az újabb kezdeményezésért elismerés illeti a TIT munka­társait és a klub vezetőségét. F. L. Fiatalok a szocialista brigádmozgalomban A% ifjúsági szövetség feladatai A KISZ 1977—78. évi ak­cióprogramja a dolgozó fiata­lok KISZ-szervezeteinek fon­tos feladatává teszi, hogy vál­laljanak részt a szocialista brigádvezetők V. országos ta­kal vonzzák a többieket, s igazi közösséget alkotnak. Csak egy példa: nincs egyen­lőség a jutalmak osztásánál. A brigádtagok maguk döntik el, ki, mennyit érdemel vég­zett munkája alapján. A napi. fárasztó' feladatok mellett jut idejükből az is­meretek gyarapítására is. Cserháti Pál tanfolyamon vett részt. Utána összehívta a brigád tagjait, hosszasan magyarázta az ott hallotta­kat. Így csökkent a koráb­bi malacelhullás hat száza­lékkal. — Nem a nagy számokat hajkurásszuk! Gazdálkodni szeretnénk. Ügy. hogy a súly- gyarapodás csökkenő abrak­felhasználás mellett emelked­jen. Két legyet ütünk egy csapásra — mondja Cserháti Pál. Az idei tervük magasabb a’ tavalyinál. Vállalásukkal még tetézték is, s nem lenné­nek hűek önmagukhoz, ha nem teljesítenék túl. A gaz­daságnak eddig is 350 ezer forint többletet hoztak, a sza­porulati tervet hetekkel ez­előtt, valóra .váltották. a brigAdvezetö körbe MUTAT a telepen.. Fehérre meszelt épületek sorakoznak. Mellette virágágyások. Nyáron ,a műszak letelte után lajtból emelték a vizet, hogy a nö­vények e’ ne száradjanak. Otthonos környezetet terem­tettek maguk körül, tgy a munka is jobban esik. Sz. Gy. nácskozása állásfoglalásainak megvalósításából. December végéig több mint másfél mil­lió szocialista brigádtag kép­viseletében 136 ezer brigádve­zető tekinti át a brigádmozga­lom helyzetét, előkészítve a jövő évi iparági, illetve orszá­gos tanácskozást. Az országos eredmények összegezéséhez, milyen tapasztalatokkal szol­gál az ifjúsági brigádmozga­lom, hogyan állnak helyt a felnőtt kollégákkal szocialis­ta brigádközösségben tevé­kenykedő ifjúmunkások? — a tapasztalatokról, az ifjúkom­munisták további tennivalói­ról a KISZ kb ifjúmunkás­osztályán tájékoztattak. — Napjainkban a brigád- mozgalomban mintegy 600 ezer fiatal tevékenykedik. Két­harmaduk szocialista brigá­dokban, felnőtt, tapasztalt munkatársakkal közösen vég­zi feladatait. A KISZ Vili. kongresszusa óta 160 ezerrel nőtt a szocialista brigádmoz­galomban részt vevő fiatalok száma. Az iparban 30 száza­lékkal többen, a mezőgazda­sági termelőszövetkezetekben pedig kétszer annyian dolgoz­nak. Termelési mozgalmaink, akcióink alapjának továbbra is a szocialista és az ifjúsági brigádokat tekintjük. Ahol a fiatalok számaránya’ és a gazr dasági körülmények lehetővé teszik, ifjúsági brigádokat szervezünk, s ezeket a szocia-' lista brigádmozgalom előis- koláinak tekintjük. „A KISZ ifjúsági brigádok” a pályakez­dő fiatalok kollektívái, az el­következő évtől versenyre kelnek a vállalati, szövetkeze­ti, intézményi, tröszti, kivá­ló ifjúsági címek elnyerésé-' NÓGRAD - 1976. ért. Feladataikat, a főbb kö­vetelményeket mindenütt az érintet, gazdasági szervek ve­zetői és a KISZ-bizottságok jelölik ki. Együttesen értéke­lik a fiatalok teljesítményét is. A jövőben fontos felada­tunknak^, tekintjük az ifjúsági brigádvezetők képzésének és továbbképzésének megszer­vezését a KISZ politikai ok­tatásának keretében. Elhatá­roztuk, hogy versenyt indí­tunk a „Kiváló ifjúsági bri­gád” cím elnyerésére. Ifjúsá­gi szövetségünk legmagasabb fóruma is megállapította, hogy az eltelt időszakban fiatalja­ink helytálltak a gazdasági termelőmunkában, hozzájá­rultak a szocialista brigád- mozgalom eredményeinek to­vábbfejlesztéséhez, a kong­resszusi és a felszabadulási munka verseny kimagasló sike­reihez. — Munkahelyi KlSZ-szer- vezeteinket arra ösztönözzük, hogy a jövőben nagyobb részt vállaljanak a szocialista bri­gádmozgalom feladatainak megfogalmazásából,1 a válla­lások kialakításából, a telje­sítés értékeléséből. Elsősorban arra gondolunk, hogy ne fo­gadjanak el olyan vállaláso­kat, amelyék formálisak, nem értékelhető. Arra van szük­ség, hogy a KlSZ-tagok a szo­cialista brigádokban a „szoci­alista módon dolgozni, tanul­ni, élni” követelményeket példamutatóan teljesítsék. Az ifjúsági brigádokat arra ösz­tönözzük, hogy legyenek a munka verseny ifjúsági formá­inak az egyéni versenyformák szervezésének bázisai. 4., szombat 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents