Nógrád. 1976. december (32. évfolyam. 284-309. szám)

1976-12-30 / 308. szám

Mai kommentárunk Nők a termelőszövetkezetben A TERMELŐSZÖVETKEZETEK zárszám­adó közgyűlésén törvényes jogaikat gyako­rolva jelentést tesznek a nőbizottságok is, a bizottság választott vezetőjenek személyén keresztül. Számot adnak a tagságnak az egész évi tevékenységről, amely foglalkozik azzal, hogy az asszonyok a közös gazdaság­ban végzett feladataikat miként látták el, de arról iá beszélnek, hogy az üzemek vezetői biztosí’tották-e az asszonyok munkájának minden feltételét. A mezőgazdasági üzemekben igen nagy szerepet töltenek' be a nők. Csupán arra uta­lunk, hogy a legtöbb gazdaságban az asszo­nyok termesztik a kapásnövényeket, de a magtárakban is ők végzik el a munkát, és rájuk vár az állattenyésztés nem is kicsi gondja. A mezőgazdasági üz?m szerteágazó, mindennapi munkájából néhányat " említet­tünk csupán, de amiből máris lemérhető: a tsz-ekben dolgozó nők nélkülözhetetlenek a termelésben, vezetésben egyaránt. Gondoljuk meg, mi lenne, ha a téli hónapoktól kezdve nem gondoznák például Pásztón a közös gaz­daság asszonyai a nagy értékű szőlőtelepeket. Tolmácson hogyan oldhatnák meg a cukorré­pa-termesztés programját, ha 'az asszonyok nem lennének? Elképzelhető-e dohányter­mesztés nélkülük? Hosszan sorolhatnánk, csak a növénytermesztési ágazatból munkájuk je­lentőségét. Tanúnak idézzük a karancssági termelőszövetkezet elnökét, aki bizonyíthat­ja: ami eredményt felmutatnak a tehenészet­ben, abban ott van az asszonyok munkája is. a gondos, körültekintő irányítás mellett. Kevés a megyében az o’yan kiváló és hu1- lámzásoktól mentes tejtermelési eredm.'t y, mint amilyent Karancsságon elértek az idén. A tehenészet női dolgozóira támaszkodva kezdték el a munkát és érték el az igazán el­ismerésre méltó eredményt. A termelőszövetkezetekben dolgozó nők számuknál fogva is megkülönböztetett figyel­met érdemelnek. Hasonlóan azért is elisme­rést, mert amit vállalnak, azt nagyon becsü­letesen elvégzik, még annak árán is, hogy a kora reggeltől későn estig tartó mezei munka után a családot is ellátják. Gondoskodnak hozzátartozóik étkezéséről, azok tiszta fehér­neműjéről, egyáltalán arról, hogy a családi melegség soha ki ne hűljön. De mindezt úgy, hogy közben nagy értékeket állítanak elő a közösben. A munka, amit végeznek, nem könnyű. Ellenkezőleg: nagyon is nehéz. A magtárban a gabonát megforgatni, nehogy tönkremenjen, olyan kemény munka, hogy férfiembernek is becsületére válik. Legtöbb helyen a nők végzik el ezt is. Minden tiszteletet, megbecsülést, elisme­rést megérdemelnek a mezőgazdaságban dol­gozó nők. Azt azonban szögezzük le gyor­san: a tiszteletet, a megbecsülést, az elisme­rést kevés kinyilatkoztatni. Értnek nagyon is konkrétan, az anyagi juttatásban, a szociá­lis helyzet kifogástalanságában kell megnyil­vánulnia. Többek között abban is, hogy a munka elismeréseként szórakozást — szín­házi látogatástól kezdve az utazásig —nyúj­tunk az asszonyoknak. A születésnapi, a név­napi köszöntőről se feledkezzünk meg, hi­szen a nők a szépre, a kedvességre áhítozók, megérdemelnek minden figyelmességet. A NOBIZOTTSAGOKAT BÍZTA meg a termelőszövetkezet tagsága, hogy minden szinten képviselje a mezőgazdaságban dolgo­zó nőket. Közeleg az év vége. készülni kell arra, hogy a tagság előtt — amely tulajdon­képpen a megbízatást adta — számot kell adni az egész évi tevékenységről. Legyen ez a jelentés következetes, a napsütés mellett az árnyékot se titkolja el. — B — A Balassagyarmati Fémipari Vallalmuál I első ifjúsági heigá«! Építkezés fiato­sscaBcaggon <4»**tmiiiii miniiiiiiiic iiuiiiiiiinmiiiiiiimniiüiiimiiiiiimmiiiiiimi mim mii > Folyómederben futó gázvezeték Anatolij Jermolin, a tröszt vezérigazgatója irodájának fa­lán ott függ az orenburgi gáz­vezeték térképe. A vezetéket több helyen piros ceruzával jelölték meg. Ezeken a szaka­szokon a csőfektetést tenger-, tó-, vagy folyómederben vég­zik. összesen 200 ilyen vízi akadályt kell leküzdeniük az építőknek. — A KGST-tagországok je­lentős feladattal látták el trösztünket — mondja Ana­tolij Jermolin. — Nekünk kell felépítenünk a gázvezeték fo­lyókat, vizeket keresztező sza­kaszait. Olyan nagy folyók is ide tartoznak, mint a Volga, a Dnyeper és a Don. Vessünk egy pillantást a térképre. A vezetéket át és átszövik a fo­lyók, a patakok. Márpedig minden egyes ilyen akadály leküzdése bonyolult mérnöki feladat, amely könnyűbúvárok egész csoportjának megfeszí­tett munkáját igényli. Milyen folyókon haladt már keresztül a gázvezeték? A „csehszlovák” szakaszon a napokban fejeztek be egy igen bonyolult víz alatti sze­relési műveletet a volgográdi vízgyűjtő medence közelében. A mesterséges tengermederre több mint négykilométeres hosszúságban csaknem ötezer tonnányi acélcsövet fektetnek le. Kitűnő munkát végeznek ezen az igen nehéz területen Anatolij Szoboljev könnyű­búvár brigádjának tagjai Tizenöt napot vett igénybe a több kilométeres acélcsőveze­ték lefektetése a harminc mé­teres mélységben. A víz alatti szakasz a Volga jobb partján egyesült a fővezetékkel, ott. ahol a csehszlovák szakembe­rek jelenleg egy nagy teljesít­ményű kompresszorállomást építenék. A Volga keresztezése után a gázvezeték áthaladt a Donon, valamint a Nagy- és a Kis-Uzeny folyón is. 1976-ban összesen 11 kilo­méternyi gázcsövet kellett le­fektetni a folyók és víztárolók medrében, s mintegy 1 millió köbméter víz alatti talajt kel­lett megmozgatni. E bonyolult, munkaigényes feladatok megoldása elképzel­hetetlen lenne korszerű tech­nikai berendezések nélkül. A víz alatti földmunkák elvég­zését könnyíti az úszó talaj- kiemelő, amely néhány nap alatt hajózhatóvá tud tenni egy alacsony vizállású folyó­szakaszt, vagy szigetet emel a víz közepén. Az orenburgi gázvezeték folyómederben fu­tó árkait ez a berendezés ké­pezi ki. Egy óra alatt 150 köb­méter földet képes megmoz­gatni. Borisz Buszigin A vörösen izzó szikrák csil- lagszóroként röpködtek szer­te a levegőben. De ezúttal nem valamiféle ünnepségről volt szó, hisz’ a csarnok óriás­kapuján belépve erős Kala­pácscsattogás, -kopogás, a gé­pek zúgása és köszörűviny- nyogás fogadott. A már elké­szült, vagy féligkész kábeldo­bok között kanyarogva élesen vakító hegesztőfény villogott, pillanatokra megvilágítva a teljes műhelyt. Az egyik vaslemezekkel el­határolt ..boxban” találtam Nátó Zoltánt, a Balassagyar­mati Fémipari Vállalat fiatal dolgozóját, a tavaly alakult if­júsági szocialista brigád veze­tőjét. Az idei év végén arról beszélgettünk, milyen eredmé­nyeket értek el a fiatalok, bér a szocialista munkaverseny értékelésére csak a következő évben kerül sor. — Az . ifjúsági brigádban olyan fiatal szakmunkások dol­goznak, akik egy-két éve vé­geztek az iskolában. A tanul­mányi idő alatt a gyakorlati foglalkozásokat, műhelygya­korlatokat valamennyien a fémipari vállalatnál töltöttük. Az évzáró és szakmunkásvizs­ga után döntöttünk úgy, hogy ifjúsági brigádot alakítunk. Az átlagéletkor húsz év alatt van. A brigád minden tagja KISZ- es és ennek hatasa a vállalá­sokban tükröződött leginkább. Az üzemen belül vagy kör­nyékén több mint háromszáz óra társadalmi munkát vé­geztek a f’atalok. Parkosítás, környezetrendezés, kerítéské­szítés és hulladékgyűjtés, hogy csak a legfontosabbakat em­lítsem. — A KISZ—úttörő kapcsolat jegyében brigádunk a Petőfi Sándor Általános Iskola hato­dik osztályos tanulóit támogat­ják A készülő klubjukhoz asz­talokat és székeket ajándékoz­tunk a pajtásoknak. Közös ve­télkedőket rendeztünk a gye­rekekkel. Tavaszra üzemláto­gatást tervezünk, hogy még jobban megismerkedhessenek az egyes szakmákkal — mon­dotta a brigád vezetője. A tanulásról, képzésről a brigád fiataljai sem feledkez­tek meg. A politikai képzés, ifjúsági vitakör és aktivisták köre fórumain rendszeresen részt vesznek. A vállalaton be­lül (először) az ifjúsági bri­gád fiataljai ifjúgárda rajt alakítottak. Örvendetes, hogy a fiatal szakemberek között egyre több azoknak a száma, akik társ­szakmákat választanak és ta­nulnak. A gépszerelő mellé a hegesztő- vagy a géplakatos­vizsgát is megszerzik. Ez mun­kájukban is megmutatkozik. — Az évközi eredményeink alapján a tervet átlagosan száztíz százalékra teljesítet­tük. Sokat köszönheiünK a már pár éves gyakorlattal és tapasztalattal rendelkező mun­katársainknak. akik szívesen átndják tapasztalataikat, tu­dásukat és megmutatják a legfontosabb „fogásokat” az egyes fázisok elvégzéséhez. A jó munka eredménye a nóvé- gi borítékokban is meglátszik. Az átlagbér háromezer forint fölött van. A sport- és kulturális válla­lásaikat. hogyan teljesítettek a brigádtagok? — Az üzemi sportversenye­ken mindig aktívan, nagy lét­számban veszünk részt. A tröszti versenyeken hat fiatal képviselte a vállalatot. Az uj ifjúgárda raj megalakulásá­val a lövészet a legkedveltebb sportolási lehetőségek közé tartozik. — Gyakran járunk közösen moziba és irodalmi estekre. A látott és hallott műsorokat vitafórum keretében megoe- széljük, értékeljük. Sok szép élmény fűződik ezekhez az es­tekhez — hallottuk Nátó Zol­tántól. a brigád vezetőjétől Mint mondották, az elért eredmények ellenére van még mit tenni és tanulni. A szoci­alista munkaversenyben méltó partnereivé válni a rutinos, tapasztalt brigádoknak, nem kis feladat. De elérhető! — békési — Az építkezések gyorsítására a Nógrád megyei Állami Építő­ipari Vállalat az új technoló­giák bevezetése mellett, egyre nagyobb arányban használja jel az előregyártóit szerkezeti elemeket. A salgótarjáni köz­ponti telephelyen vasszerke­zetek, nyílászárók, előregyár­tóit panelek és egyenesen * formákba önthető vizesen ke­vert beton készül. Az idén gyártott speciális vasbetonpa­nelek értéke várhatóan meg­haladja a 14 millió forintot, és a több mint húszezer köb­méter elkészült- beton is so­kat segít a folyamatos mun­kában. A panelgyártás első lépéseként elkészítik a beton öntőfor­máját, majd a kész zsaluba kerül a vasszerkezet. Nagy János és Deák László loggia-panel betonvasszerelését vég­zik. A keverősilókból a gépkocsik egyenesen az építkezések alapjainak, szerkezeti elemeinek zsaluihoz szállítják a ned­ves betont. Molnár László gépkocsiját töltésre készíti elő, s néhány perc múlva két és fél köbméter öntésre kész be­tonnal indulhat a Pénzügyi és Számviteli Főiskola építé­sére. (mz) M indenki meggyőződhe­tett arról megyénkben is, hogy a párt és kormány vezetői senkit sem áltatnak, nem mondanak va­lótlant, amikor fontos kérdé­sekről tájékoztatják az ország, benne megyénk közvélemé­nyét. Megtehetik, mert köz­életünk minden rezdülését át­hatja az az őszinte kapcsolat, amely erjesztője, kovásza si­kereinknek, ami még jobban összeköt bennünket a nehéz­ségek leküzdéséljen. erősíti azt a felismerést, hogy egy­más jó munkája nélkül nem juthatunk egyről a kettőre. Előúyös ez a gyakorlat, mert meggátolja, hogy sze­met hunyjunk gyengeségeink, mulasztásaink sebezhető pontjai felett, hogy szépítsük a valóságot. Ugyanakkor meg­óv a váratlan kellemetlensé­gektől, rászoktat az összefüg­gésekben való gondolkodásra. A múlt év végén egyértel­művé vált, hogy ötödik öt­éves tervünk első, távolabbi céljainkat megalapozó eszten­dejében a korábbinál nagyoob erőfeszítésekre' lesz szükség, ugyanakkor életszínvonalunk csak szerény mértékben emel­kedik. Ennek domásulvételét, dó szemléletet és cselekvőkészséget kértek az ország vezetői mindannyiunk­tól. Megyénk dolgozóinak többsége is igennel és tettek­kel válaszolt a kérésre. Tudom, hogy7 többen van­nak, akik idegenkednek a számok halmazától, nem is kívánom őket ezzel terhelni, de néhányat nem tudok nél­külözni. Ezek olyian tények, amelyek alaposabb elgondol­kodásra késztetik az embert, az okulás, tanulás és a na­gyobb cselekvőkészség szem­pontjából. Megyénk üzemei, gyárai, vállalatai előreláthatólag hat százalékkal termelnek többet, mint az előző évben. Ez meg­haladja az országos átlagot. Jó dolog, hogy a termelésnö­vekedés kizárólag termelé­kenységből származik. Kedve­zően zárták üzemeink az ex­porttal kapcsolatos elképzelé­seiket. Mezőgazdaságunk az ismert gondok ellenére a leg­fontosabb területeken teljesí­ti az előirányzatot. A beru­házásokra szánt 1,7 milliárd forint pedig töretlen fejlődé­sünket szolgálja. Több mint 1350 otthon ad nemcsak kényelmet, hanem kulturált körülményeket. Új óvodák, iskolák fogadják a tudásra vágyó, nyiladozó ér­telmű. fogékony gyermekein­ket. Üj kereskedelmi egységek szolgálják a vásárlás kultu­ráltságát, új közlekedési pá­lyaudvarok gondoskodnak a színvonalasabb utazás felté­teleiről. Csökkent a sáros ut­cák száma, nőtt a vezetékes úthálózat. Áltatnánk önmagunkat, ha hallgatnánk arról, hogy élet­színvonalbeli célkitűzéseinket nem sikerült teljes mértékben megvalósítani. Az árszínvonal növekedése külső és belső — szárazság — okok miatt vala­melyest meghaladja a terve­zetet. Lehet, hogy7 lesznek, akik gazdasági nehézségeinket el­túlozzák, mások pedig szélső­séges megállapításra jutva, lebecsülik gondjainkat. Mind­két álláspont megalapozatlan, nem reális. Népgazdaságunk gazdaságpolitikai céljainknak megfelelően fejlődik még ak­kor is, ha egyes területeken a kívántnál lassúbb volt az ütem. Akaratlanul is a ZIM egyik munkásnőjének szavai jutnak eszembe: „Voltunk mi már sokkal nehezebb helyzetben, akkor sem estünk kétségbe. Rajtunk múlik, hogy ami ma gyengeségünk, hol­nap vagy holnapután eré­nyünkké váljék”. A nemzetközi gazdasági életben végbemenő, számunk­ra kedvezőtlen folyamiatokat, sajnos, nem áll módunkban a magunk javára megváltoz­tatni. Akad viszorit olyan do­log is, amit nem írhatunk mások számlájára, amiért csak önmagunkat okolhat­juk. így hát tőlünk függ, mi­lyen gyorsan tudunk igazodni a megváltozott nemzetközi és hazai feltételekhez. Gyorsabb eredményt gyengeségeink mi­előbbi megszüntetésével tu­dunk elérni. A célhoz vezető utak ismertek, a sikerhez adottak a feltételek. Jó dolog, hogy hazánkban továbbra is létbiztonság van, ami fontos feltétele a ki­egyensúlyozott, nyugodt ter­melőmunkának. Ezt a nagy­szerű érzést, kedvező állapo­tot a kapitalista országokba^ nagyon sokan irigylik tőlünk. Amíg nálunk gondot okoz a munkaerő ésszerű felhaszná­lása, addig Franciaországban 1956-ban egymillióra nőtt a munkanélküliek száma, tíz­ezer kis- és középüzem ment tönkre. A dolgozók tömegei­nek feje fölött állandóan ott lebeg Demokles kardjaként a holnap bizonytalansága. Ad­dig mi, ha nem is gondtala­nul, de fejlődünk, gyarapo­dunk. Az új esztendőben sem ke- vesbednek feladataink. Ellen­kezőleg. Pótolni kell az idei elmaradást, teljesíteni az 1977- re esedékes célkitűzéseket, hogy mielőbb egyenesbe iö.i- jünk. A megvalósítás feszítet­tebb, lendületesebb tempót, nagyobb leleményességet és bölcsességet kíván mindenki­től. Az új esztendőben szerény mértékben, de az ideinél va­lamivel nagyobb arányban emelkedik az életszínvonal, szükség lesz bizonyos mérté­kű árkiigazításokra, részben a külföldi piacokon bekövet­kezett, tartósan kedvezőtlen helyzet, részben pedig belső okok — aszály — miatt. S enki se higyje, hogy áldozatot hoz. Csupán azt a feladatot végzi el, amit eddig nem tett meg;, illetve fegyelmezettebben, kö­rültekintőbben, a tulajdonosi mivoltához jobban illő kezde­ményezéssel és önként vállalt alapossággal végzi az ország és saját javát szolgáló mun­káját. Venesz Károly | NÓGRÁD - 1976. december 30., csütörtök 3 Cselekvésre ösztönző jelképek megértését, cu- ehhez igazo- nagyobb

Next

/
Thumbnails
Contents