Nógrád. 1976. december (32. évfolyam. 284-309. szám)

1976-12-30 / 308. szám

Dolgozni és művelődni Vita a szocialista brigádok kulturális válla ásairól | Ä ra\rtikáín(nflveWdé8 műhelyei (I.) « TARTALOM ÉS FORMA SZÁMONKÉRÉS HELYETT SEGÍTSÉG A Nógrádi Szénbányáknál a dolgozók 70 százaléka tevékenykedik szocialista brigádok­ban. E mozgalom csalóiem két évtizede a munkások, a munkabrigádok legjobbjait fog­lalja magába. A 226 brigád 3600 tagja egyre hozzáértőbben vállalja a fejlett szocializmus építését. Például mutatnak a tervek teljesí­tésében és igyekezetükkel, lelkesedésükkel mozgósítani tudják dolgozóink nagy töme­gét, országépítő céljaink megvalósítására. OKULNI A TAPASZTALATOKBÓL Az idén különösen fontoß. hogy elemezzük a munkát, a • szocialista brigádok tevékeny­ségét, hiszen 1976. az ötödik ötéves terv el­ső éve. Olyan termelési, gazdálkodási időszak kezdete, amelyben — a korábbi évekhez ké­pest — minőségileg új. és minden eddiginél szigorúbb követelményeket kell kielégíteni üzemeinknek. Mindezek a követelmények nem teljesíthetők a dolgozók fokozódó ter­melési aktivitása, javaslattevő és kezdemé­nyező készsége, áldozatvállalása nélkül. Kü­lönösen a szocialista brigádok tevékenységé­re számít a vállalat, számítanak az üzemek is. Vállalatunknál a szocialista brigádok mun­káját vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy van­nak kiemelkedően jó brigádjaink. Vannak azután olyan közösségek, amelyek nem, vagy csak közepes szinten tudtak megfelelni a kö­vetelményeknek. Elsősorban tehát e brigádok tapasztalatait elemeztük Ebbő! vontunk le néhány következtetést a jövőre vonatkozó­an, okulásként más brigádoknak is. A VEZETŐK PÉLDÁJA Ezek közül az egyik, hogy a gazdasági ve­zetők érdekeltsége jelenleg összefügg a szo­cialista brigádok termelési eredményeivel. A jövőben azonban a művelődésben, a szocia­lista életmóddal összefüggő vállalásokban kellene több segítséget nyújtaniok — első­sorban személyes példamutatásukkal — a brigádoknak. A legtöbb helyen gondot okoz az is, hoj>y milyen legyen a vezetők kapcso­lata a brigádokkal ? Hogyan foglalkozzanak a szocialista közösségekkel? Annak ellenére, hogy a brigádok mindenekelőtt segítséget, támogatást igényelnek, a kapcsolatokban mégis a hivatalos számonkérés dominál. Sok helyen a vezetők valóban segítik, támogat­ják a szocialista közösségeket. Azonban akad­nak olyan üzemek is, ahol a segítség formá­lis, névleges. A művelődést, a szabad idő hasznos eltöltésének irányítását a legtöbb ve­zető nem tekinti feladatának. Pedig a brigá­dok éppen ezeken a területeken szorulnak a legnagyobb segítségre. A versenyvállalások rendszere általában az éves tervekhez kapcsolódik. Ebből követke­zik, azután, hogy a termelési vállalásoknak van a legnagyobb jelentősége a brigádoknál, as értékelésnél is. Tapasztalataink igazolják, bogy a gazdasági munkában, az önálló fel­ajánlások lehetősége nagymértékben korláto­zott. A vállalások nem annyira a brigádta­gok kezdeményezésén, mint az objektív kö- ' rülményeken múlnak. Am a művelődéssel, a közösségi élettel kapcsolatos vállalásoknál sokkal nagyobb lehetőség kínálkozik az ön­álló kezdeményezésre, az egyéni ötletek megvalósítására. A művelődési vállalások kö­zött első helyen változatlanul a tanu'ás sze­repel, amelyet az üzemekben — a szükség­letnek megfelelően — ösztönöznek is. A vállalások legkidolgozatlanabb, s legke­vésbé ellenőrzött területe a szocialista élet­mód. Pedig véleményem szerint éppen itt nyilvánul meg leginkább, hogy a brigád ké­pes e valóban szocialista módon gondolkod­ni, cselekedni, élni. A művelődéssel, a szo­cialista életmóddal összefüggő vállalások ki­alakításában ezért nagy felelősség hárul a szakszervezetekre és általában a vezetőkre. A brigádok nem csak tanácsokat várnak, ha- ,nem személyes példamutatást is. A vállalások teljesítésének fontos feltéte­le, hogy a szükséges információk időben és pontosan eljussanak a szocialista brigádok­hoz. A termelési program változásával össze­függő munkaszervezési, s egyéb, a termelési feltételek megteremtéséhez szükséges infor­mációk ugyanis jelentősen befolyásolják a vállalások kialakítását, teljesítését. Az a ta­pasztalatunk, hogy az ilyen tudnivalók álta­lában eljutnak az érdekeltekhez Üzemeink közül különösen a ménkesi aknavezetés al­kalmaz jó módszereket. A művelődéssel kap­csolatos vállalások kialakításához, teljesítésé­hez azonban már sokkal kevesebb segítséget kapnak a brigádok. Mindezeket a kulturális intézményekre hárítják. A feltételek folya­matos megteremtése mellett talán arra kel­lene jobban ösztönözni a brigádtagokat, hogy egyéni vállalásokat tegyenek. S valamennyi brigádtág személyes ügyének tekintse, nogy eleget tegyen a követelményeknek. EGYSÉGES ELVEK A Nógrádi Szénbányák párt, szakszerveze­ti és gazdasági vezetői fonUxs társada ompoii- tikai feladatnak tekintik a munkaverseny- mozgalom, mindenekelőtt a szocialista brigád- mozgalom fejlesztését. Ezért azon fáradoz­nak, hogy egységes elvet dolgozzanak ki a szocialista brigádok tevékenységének hatéko­nyabb segítségéhez. Vizsgálják azt is, hogyan lehet tovább bővíteni, szélesíteni a brigádok hatáskörét, jogkörét. Keresik azokat a mód­szereket, amelyek leginkább segíthetik a brigádtagok műveltségének, — szakképzett­ségük, általános műveltségük, tulajdonosi szemléletük — fejlesztését. Napirenden van a komplexbrigádok szervezése is. összességében az a tapasztalatunk, hogy üzemeinknél a szocialista brigádmozgalom az idén is jelentős eredményeket ért el. A szocialista munkaverseny tartalmában, szer­vezettségében megfelelően alkalmazkodik gazdálkodásunk jelenlegi követelményeihez. Javaslataink azt szolgálják, hogy tovább szé­lesedjen, tartalmában is gazdagodjon a moz­galom. Farkas Jówef, a Nógrádi Szénbányák Szakszervezeti Tanácsának titkára Egészségnevelési felvilágosító könyvek Az Ismeretterjesztésben kü­lönösen jelentős szerepet ját­szó egészségnevelési felvilá­gosítással számos Medicina-ki­advány foglalkozik. A legfon­tosabbakról, illetve a legfris­sebbekről tájékoztatta dr. Ár- ky István Igazgató munkatár­sunkat — Igen nagy figyelmet for­dítunk a népesedéspolitikai határozatok megvalósulását segítő könyvek megjelenteté­sére. Pikhíer Emim „Anyák könyve” című munkája és Benjámin Spock „Csecsemő- gondozás — gyermeknevelés” című műve legkeresettebb ki­adványaink közé tartozik. Ez utóbbit jövő évben tervezzük újra kiadni, ugyanis egyre többen igyekeznek a könyv nyújtotta tudományos isme­reteket érvényesíteni gyer­mekeik nevelésében. Seregély György „Fogamzásgátlás”, Hirschler Imre „Szülőszoba — tessék belépni!” sorolható még e tárgykörbe. Az ismert nőgyógyász írása hatodik át­dolgozott kiadásban lát nap­világot, s a leendő anyákhoz szóló tanácsai között meg­szívlelendők a terhesség alatti életmódra, valamint a szülés utáni táplálkozásra, testkultúrára vonatkozók. — ügy tapasztaljuk, hogy az olvasók mind elevenebb ér­deklődéssel fordulnak a szexuális felvilágosítással és neveléssel foglalkozó könyve­ink felé. Az abortusz és a ko­raszülés elkerülése, s meg­előzése — túlzás nélkül állít­ható — társadalmi érdek is. Bágyoni Attila „Szex, szere­lem, család”, Szilágyi Vilmos „Nemi nevelés a családban” és az Aszódi—Brencsán szerzőpá­ros „A házasélet ABC-je” cí­mű munkája hangsúlyozza a házasélet előtti lelki kapcso­latok fontosságát. Azt világít­ják meg, hogy a szexualitás nem pusztán testiség, hanem sokkal több annál, ötödik ki­adásban jelenik meg Seelmann „Gólya hozza” című könyve, amely a legfiatalabb korosz­tály helyes felvilágosítását szolgálja. — Zoltán Zsófia „Mit egyen a gyerek?” című könyve jö­vőre ötödik, átdolgozott ki­adásban jelenik meg. Haim G. Ginott amerikai szerző „Szülők és gyermekek” cí­mű írása a gyermekek külön­böző életkorban jelentkező problémáit igyekszik megértet­ni a felnőttekkel. A bensősé­ges, okos, az egymás szemé­lyiségének kölcsönös tisztele­tén alapuló szülő-gyermek kapcsolat kialakításában iga­zítja el olvasóit. Az egészsé­ges élet feltételeinek fontossá­gát és körülményeinek meg­teremtését hangsúlyozza pél­dául László Barnabás „Máj­betegségekről máj betegeknek”. Irányi Jenő: Küzdelem a reu­ma ellen, Németh György: Lelki egészségünk, őszinte sza­vak a rákról — Rodé Ivón. valamint Szende! Adám: Ma­gas a vérnyomása? című mun­kája. A felsorolt kötetek nem­csak a tárgyalt betegségekben szenvedőkhöz szólnak, hiszen a bennük foglaltak segítenek a megelőzésben is. ' az ismeretterjesztésben KEREK ASZTAL-BESZÉL­GETÉSEN látta vendégül a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Nógrád megyei szer­vezete a napokban az MSZMP Salgótarjáni városi Bizottsága, az üzemi TIT-alapszervezete«, valamint a NÖGRÁD kultu­rális rovatának képviselőit. Az eszmecserét az MSZMP Salgótarjáni városi Bizottsá­ga kezdeményezte, választ ke­resve — egyében túl — arra a kérdésre: a salgótarjáni gyárakban működő üzemi TIT-alapszervezetek, hogyan járulnak hozzá a közművelő­déspolitikai határozat végre­hajtásához, különös tekintet­tel a munkásművelődés szín­vonalának további emelésére, illetve hogyan segítik az üze­mi értelmiség fokozott akii- vitását? Nem vállalkozhatunk arra, hogy a gondolatokban gazdag, a még létező gondokat sem titkoló beszélgetésről teljes részletességgel számoljunk oe. Néhány fontosabb kérdést Kí­vánunk csak érinteni abban a reményben, hogy az elhang­zottakat a megye más üze­meiben is hasznosíthatják a jövőben. Amint azt Gálfi Árpád, a TIT megyei szervezetének tit­kára hangoztatta, az ismeret­terjesztésen belül már eddig is nagy hagyománya volt a munkásművelődésnek. Bizo­nyítja ezt — hosszú évekre visszamenően — az üzemek­ben tartott ismeretterjesztő előadások magas száma, az ismeretierjesztés számos ha gyományos formája. Miért van jelentősége mégis az üze­mi TIT-alapszervezetek létre­hozásának akkor, amikor egyébként is jelentkeznek esetenként és helyenként a túlszervezettség némi jelei? A kérdésre adott válaszban, többi között, hangsúlyoznunk kell mindenekelőtt azt, hogy a fejlett szocialista társada­lom építése a közművelődés­ben — ezen belül az ismeret- terjesztésben is — növekvő igényeket teremtett, amely­nek kielégítése már nem old­ható meg csupán a korábbi hagyományos eszközökkel a munkáamúvelődésben sem. A párt közművelődés-politikai határosat», valamint a köz- művelődési törvény megfo­galmazta ezen igényeket. Szorosan összefüggenek e kérdéssel a termelés, a szoci­alista demokrácia fejlesztésé­vel kapcsolatos igények. Az elmúlt időszakiján Nóg- rádban változott a gazdasági szerkezet, amely ismételten a munkásművelődésen belüli újabb igényteremtéssel jelent­kezett. Az ismeretterjesztés­nek is számolnia kellett ezen igényekkel, amelyek mind annak szervezetében, mind pedig tartalmában változáso­kat követelnek. Többi között, mindenekelőtt a munkásmű­veltség szocialista jellegének erősítése vált szükségessé, amely magában foglalja mind a szakmai, mind a politikai- világnézeti és az általános műveltség emelésének szüksé­gességét. AZ ISMERETTER JESZTÉS az emberek mindennapi prob­lémái na kíván választ adni a tudomány részéről, a tudomá­nyos eredmények közvetítésé- vel. Ezt ma már csak „kívül­ről” nem lehet — és nem elégséges — „bevinni” az üzemekbe. Tehát, a fejlődés hozta létre, hogy a városi pártbizottság kezdeményezé­sére, létrejöttek Salgótarján­ban most már három gyár­ban az üzemi TIT-alapszerve­zetek. Ilyenek működnek a kohászati üzemekben, az öb­lösüveggyárban és a 2IM salgó­tarjáni gyárában. A munkásművelődésnek, természtesen, számos vetülete van. Salgótarjánról lévén szó. például nem hagyható figyel­men kívül, hogy a városban dolgozó munkásoknak több mint a fele bejáró dolgozó. E munkásokat tnind fokozottab­ban be kell vonni a munkás­művelődésbe. Erre korábban is történtek kísérletek. Egyik az volt, hogy úgynevezett „ki­helyezett” TIT-előadásokit tartottak azon falvakban, ahonnan legtöbb volt a bejá­ró. Ez a forma nem vált be, elsősorban azért, mert az elő­adásokon nem azok jelentek meg nagyobb számban, akik­nek szánták. Szabó Aladár a városi párt- bizottság titkára is hangsú­lyozta: az igazi megoldás, ha az üzemi ismeretterjesztés az üzemben zajlik. Ezt szolgál­ják az üzemi TIT-alapszerve­zetek. A munkásművelődés­nek mindenekelőtt két szem­pontból segítenek: a bejáró dolgozók műveltségének eme­lésében, továbbá abban, hogy az ismeretterjesztés ne nvinJ kaidőben történjen. Ezáltal ezek az alapszervezetek, mi­után pontosan ismerik az üzemi viszonyokat és lehető­ségeket, segítenek a munka- fegyelem erősítésében, a munkaszervezésben is. Amint Szabó Aladár mon­dotta, nagyon lényeges szem­pont az is, hogy az utóbbi időben megnőtt a városba, az üzemekbe települt értelmiségi réteg, amelynek szellemi ka­pacitását mind fokozottabban hasznosítani kell. Ebben is segítenek — például az MTESZ-en túl — az üzemi TIT-ali= pszervezetek. Ide tartozik ezen alapsza-- vezetekben a pártirányítás kérdése is. Felmerülhet a kér­dés: miért van szükség a „di­rekt” pártirányításra? A VÁROSI PARTTITKAR SZERINT, aki egyúttal a TIT városi szervezetének elnöke, azért, mert az ismeretterjesz­tés szélesebben értelmezve egyúttal pártfeladat is. To­vábbá, a közvetlen pártirá­nyítás segít feloldani az is­meretterjesztés körüli szem­léletbeli ellentmondásokat. Az ismeretterjesztés rendsze­rének fejlődéséin ily módon a párt segítőtársként jelent­kezik. Tóth Elemér Következik: TIT-alapszerveze­tek három üzemben »Mai tévéajánlatunk ' 2115: MŰVÉSZETI MAGAZIN A fővaros legújabb szállo­dája. látványossága a budai várban a Hilton. Ide látoga­tott el közvetlenül a megnyi­tás előtt a Művészeti Magazin s'ábja. hogy megismertesse a nézőkéi: a szálló építészeti, belsőépítészeti értékeivel. Szó esik a már oly sok vitát ka­vart témáról is; az épületnek a műemléki környezetbe való illeszkedéséről. A riporter be­szélget a tervezővel, a kivite­lezővel, a berendezővel. Hal­lunk a díszítőelemek, a ter- plasztikák, a kének, a textilek szerepéről és funkciójáról — ezek összhangjáról. Látjuk a szálló különböző rendeltetésű termeit, helyiségeit, a szobá­kat. Megismerhetjük a Hil­tont kívülről, belülről. NÚGRÁD - 1976. december 30., csütörtök ) A Liszt Ferenc Zeneművészeti emlékszobája Főiskola újjárendezett Liszt­A képzőművészeti stúdió kiállítása Salgótarjánban Korábbi hagyományt foly­tatva, idén decemberben is­mét megrendezték a képzőmű­vészeti tevékenységet nem hi­vatásosan folytatók közös ki­állítását Salgótarjánban, a megyei József Attila Művelő­dési Központ klubjában. Az utóbbi időben az amatőr képzőművészekről — érthető­en — ritkábban szóltunk, jól­lehet meglehetősen sokan dol­goznak a megyében. Tisztele­tet érdemelnek, hiszen min­dennapi termelő- vagy egyéb munkájuk befejezése után, szabad idejükben hódolnak ne­mes szenvedéiyűxnek; rajzol­nak, festenek, szobrászkodnak. Alkotni vágyó és alkotó mű­kedvelőkről van szó, akik szí­vós kitartással törekednek a művészi önkifejezésre. Peda­gógusok, munkások, hivatalno­kok ízlelgetik a művészi megismerés örömeit, ezáltal önmaguk is gazdagodnak. Nem utolsó sorban pedig szűkebb környezetüket is gazdagítják. Ügy tűnik, változatlanul so­kan vannak ilyen emberek, s mindig jönnek, újabbak jön­nek. Ezért változatlanul íe1- adata a közművelődésnek, hogy támogatásukról megfele­lően gondoskodjon. Ez meg is történik, hiszen a megyében több művelődési központ vál­lalja összefogásukat. Nyári táborokon vehetnek részt, ki­állítási lehetőség nyílik szá­mukra. E művészkedő emberek fon­tos szerepet játszanak az adott helyen a közművelődésben, a művészeti nevelésben. Külö­nösen áll e megállapítás a pedagógusokra, akik az ifjú­ság esztétikai kultúrájának emelését hivatástudattal vég­zik. Az üzemekben dolgozó amatőrök is segí ik dolgozótár­saikat, a képzőművészettel va­ló ismerkedésben, ízlésük tej- .esztésében. Amint a mostani tárlat is dokumentálja, természetesen, változatos minőségű alkoiá- sok kerülnek ki kezeik közül. A képek technikájában, a megvalósulásban változatla­nul fellelhetők a színvonalkü­lönbségek. Mindenképpen be­csülendő azonban az a szán­dék. hogy a valóság, a szűkebb vagy tágabb környezetük meg­ragadásában és kifejezésében, hitelességre törekszenek. Ez a stúdiókiállítás sem egységes, tematikailag- is a sokszínűség jellemzi. Általá­ban a tájképeknek, csendéle­teknek van meghatározó sze­repük, s minőségileg is ezek a munkák a jobbak. Változatla­nul kevés a munka- és mun­kásábrázolás, a nagyobb ösz- szefüggések megragadására való törekvés. A tájábrázolás­ban meghitt, bensőséges han­gulatú megoldásokkal is ta­lálkozhatunk. Kevés az olaj- kép, több az akvarell s az egyéb grafikai műfaj. Legsze­gényesebb a szobrászati anyag s ezek sem erőteljesek. A tárlat jellege sem teszi indokoltták, hogy réezletekoe menő elemzést írjunk róla. Erre már csak azért sincs le­hetőség, mert hiszen a rende­zők — érzékelhetően — arra törekedtek, hogy megközelítő­en mindenki szerepeljen a tárlaton. Ez viszont azt jelen­ti, hogy egy-egy alkotó törek­véseiről nemigen kaphatunk, képet a néhány kiállított mű alapján. Néhány megjegyzést azért teszünk, annak hangoztatásá­val, hogy nem értékítéletről van szó, s a megjegyzések alapját kizárólag a kiállított művek jelentik. Handó József- né több műfajjal és művel szerepel a tárlaton. Kiemeljük a Budai hegyek című alkotást, érzékeny, s színvilágában is finom megoldásával. Ezen­kívül egy tavaszi és egy őszi akvarellje kelti fel a figyel­met. Színes metszeteit kevés­bé megoldottnak véljük. Gyü- re Nándor két olajképe élet­kép. Szűkszavú megfogalma­zásra való törekvésről vall, erő­teljes színekkel. Bajcsik Jó­zsef a legidősebbek közé tar­tozik. Úgy látjuk, két kiállí­tott képe munkásságának leg- erőteliesebb darabiait jelend, különösen Őszi kukoricása. Dr. Fancsik Jánosné akvareil- jei e műfajban a legjelentő­sebbek a tárlaton. Különösen az öreg házal? és a November tűnik ki eleganciájával, érzé­keny fogalmazásával. Sz'n- világa is fegyelmezett, mér­téktartó. Balázs Máriának Szappan Jánosról készített portréja a megoldottabb al­kotás. Soós Károlyról a moz­galmi témájú Szolidaritási gyűlést, Gordos Istvántól, a Paraszti csendéletet és *z Erdőrészletet. Földi József csendéle ét. Fodor Balázs i;#♦ pasztelljét emeljük ki. Czen* Béla, Bálint Árpid. Vincze j - zsef fafaragással. Ívelve plasz­tikákkal és plakettel jelentkez­tek. I. & I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents