Nógrád. 1976. december (32. évfolyam. 284-309. szám)
1976-12-29 / 307. szám
Polgári védelem Tudomány es technika Egyéni szükség-védőeszközök készítése és használata A Magyar Általános Orvosok Tudományos Egyesületének rendezésében arról tárgyaltak az orvosok, hogyan lehetne a hirtelen halált halt embereket megmenteni. ..Külföldi és hazai tapasztalatok is egyértelműen bizonyítják, hogy a hirtelen hálált halt emberek csaknem egyharmadát meg lehetne menteni, ha ebben erre megfelelően felkészített személy azonnal, a helyszínen segíteni tud... Az említettek után talán nem tetszik merésznek a javaslat: megfelelő szervezéssel, az oktatás tárgyi és személyi feltételeinek biztosításával, minél több embert kiképezni arra, hogy a sürgős helyszíni ellátás korszerű módszereit alkalmazni tudja”. „Az életmentő munkában a társadalomra is számítanak, arra hogy kezdeményezésük támogatókra talál, mozgalommá nő.” X A megmentés fogalma azt jelenti, hogy az egészség- ügyi szolgálat haladéktalanul, a lehető legjobb hatásfokkal beavatkozva eléri az adott sérült gyógyulását — rokkantság nélkül vagy a lehető legkisebb rokkantság visszamaradásával. A sérültek életéért, elsősegélyben való részesítéséért, gyógyításáért való felelősség megoszlik tehát a személyek kiképzése és a szervezés előzetes megtervezése között. Azt pedig, ami a tömegsérülés területén a katasztrófa pillanatában a sérültek érdekében valóban történik, azt a felkészültség, illetve annak hiányosságai határozzák meg. Hiszen (például) olyan módon nyújtanak elsősegélyt az emberek, ahogy megtanulják: jól vagy rosszul, esetleg egyáltalán nem! Az egyéni védelem a lakos- károsító hatását. Az egyéni ságvédelem megvalósításának védelem eszközei között leg- szerves része. Arra irányul, fontosabbak a légzési és bőr- hogy egy esetleges katasztrófa, védő eszközök. Ismerkedjünk vagy háborús helyzetben az meg néhány egyszerű, háztar- ország minden lakosa ellá- tásunkban megtalálható alap- tott legyen olyan eszközökkel, anyagokból, gézlapokból, fla- amelyek- csökkentik a légtér- nell és sűrű szövésű vászonbe, a környezetbe került su- anyagokból használt filckala- gárzó, mérgező és fertőző pókból, stb, házilag is elké- anyagok emberekre gyakorolt, szíthető egyéni védőeszközzel. A módosított gézből készült porálarc A radioaktív szállóporok be- légzése ellen, a többszörösen hajtogatott gézlapocskákból készült álarccal sikeresen védekezhetünk. Az így készített szűrőréteg hatásfoka elérheti a 30—40 százalékot és légzési ellenállása alig van. Ennek következtében a légúti megbetegedésben szenvedők is használhatják. Hogyan készítsük él gézből a szűrőbetétet? Vegyünk 6 darab 30x20 centiméter nagyságú gézlapocskát, és készítsünk belőle hajtogatással egy 10x10 centiméter nagyságú 36 rétegű szűrőfelületet, majd cérnával fér- celő öltéssel rögzítsük. Az így elkészített szűrőbetétet helyezzük bele egy használt, előzetesen kimosott nylonharisnyába, és készítsük el a porálarcot. A harisnyának a száj részét öltögessük át, és a felesleges részeket vágjuk le. Hogyan használjuk a módosított gézből készült porálarcot? A leírt módon elkészített porálarcot előbb lazán az orr és száj elé igazítjuk, majd a tarkón a szárvégeket megkötjük. Próbalégzést végzünk, és ha azt tapasztaljuk, hogy az orr és a száj nyílása között levegő áramlik be, addig igazgatjuk az álarcot, míg a levegő beáramlását meg nem szüntetjük. A szem védelmére feltétlenül használjunk jól záródó motoros vagy savszemüveget. A tlanellből ké*?ült kám/>ás poralarc A különböző flanell anyagok (ingek, kendők) porvisszatartó képessége és légzési ellenállása olyan, hogy szűrőbetétként vagy porálarc anyagaként egy vagy több rétegben előnyösen használható. A kereskedelmi forgalomban kapható flanell anyagok 50— 60 százalékos porvisszatartó, képességgel rendelkeznek. Hogyan készítsük el a kám- zsás porálarcot? Az alapanyagot kiterítve levágunk egy 40x90 centiméteres darabot, és ebből formáljuk meg az első és hátulsó részét. A levágott flanell anyagból 40 centiméter, élek mentén géppel 0,5—1 centiméteres tűzéssel készítsünk hengerforr mát. A tűzéssel szembeni oldalon alakítsunk ki szemrészt, a henger felső részéből mintegy 5—8 centiméter mélységben. Jelöljünk be és vágjunk ki egy 5x15 centiméter méretű téglalap alakú formát. Ezt követően készítsünk plekszit, vagy celluloid lapból ennél a méretnél minden oldalán 1—1 centiméterrel nagyobb szemüvegrészt és a henger belső oldalára tűzzük rá géppel. Végül a henger felső széléhez varrjuk a kiszabott fejtetőrészt. A tökéletes zárás biztosítása érdekében, a tűzési felületeket szigetelőszalaggal az álarctest belső részén leragaszthatjuk. A kámzsás porálarc fejen való rögzítésére egy 8—10 milliméter széles, 40—50 centiméter hosszú gumiszalagot erősítünk. A gumiszalagot szabad végén cérnából vagy textíliából kis akasztóval látjuk el. Hogyan viseljük a kámzsás porálarcot? Páramentesítés utón az álarcot a fejünkre húzzuk, a szemrészt szemünkhöz igazítjuk, és a rögzítő szalagot jobbról balra átvetve a gomb közbeiktatásával rögzítjük, majd az álarc alsó redőinek széleit nyakunkon eligazítjuk. Az elszennyeződött kámzsás porálarcot kirázással, kíkefé- léssel, esetleg mosással, tisztíthatjuk, mentesíthetjük, de mentesítés után csak újabb sugárellenőrzés negatív eredménye alapján használhatjuk. Védőeszköz-bemutató Miskolcon Az elmúlt néhány évben a felnőtt lakosság egyéni, védelmének szükségmegoldásai- val összefüggő, alapos ismeretterjesztés mellett a gyermekek szükség védőeszközeinek eikész'tésével, módjaival keveset foglalkoztunk. A közelmúltban Miskolcon megtartott szakmai bemutatón Borsod-Abaúj-Zemplén megye készített 75 darabból álló egyéni gyermek szükség védőeszköz kollekciót. Az érdeklődést kiváltó bemutatón, a tizennégy éves korig használható egyéni szükség védő>jsz- közök közül tizenhat felelt I meg a sokirányú követelmé- ' nyéknek. A tervezők és a kivitelezők különös gonddal, készítették el a csecsemők szükség védőesz-" köaeit, amelyek a városi le- vegősaennyezettségi foka miatt békében is hasznosak. Az inkubátor jellegű kialakítás mellett a csecsemő és édesanyja között vizuális kapcsolat van, valamint a friss, tiszta levegővel való ellátás, a lehető maximális kényelem, a tisztába tétel manipulátorkesztyűs lehetősége, a vállon vagy kézben hordhatóság a legtöbb bemutatott csecsemő- védő-eszközön megoldott. Az óvodáskortól a tizennégy éves korú gyermekik részére készített szükség védőeszközök mindegyike a szakszerűség betartása mellett formatervezett, divatos, több variációban viselhető. A kettős nendeltetésű kialakítással a védelmi követelményeknek megfelelnek. A bemutatón jelentős helyet fog’altak el a műszaki védőeszközök, amelyek minden kiegészítés és átalakítás nélkül, meghatározott munkahelyeken a dolgozók munkaruháján a kéz- és fejvédés eszközét képviselik. A borsodi kezdeményezés követendő példa, amelyet ismereteink bővítésére, felkészültségünk fokozásara fel kell használni. Kiállítás Többször leírtuk: szemléltetés nélkül nincs hatékony oktatás. Az elmúlt évek során a polgári védelmi törzsek sokat tettek azért, hogy fokozzák, szemléletesebbé tegyék az oktatást. Ennek elősegítése érdekében került sor bemutató kiállítás megnyitására Balassagyarmaton és Salgótarjánban. A kiállításon tablók, makettek, fényképek sokasága a polgári védelem csaknem minden témáját felöleli, az otthon is elkészíthető szükség védőeszköztől egészen a szakszolgálati alakulatokig. Az anyagtörténeti és szakmai része egyaránt tanulságos, melynek propagandahatása szinte felbecsülhetetlen. A kiállítás résztvevői számára polgári védelmi témájú filmek vetítésére is sor kerül. A balassagyarmati kiállítást Lombos Marton, a városi tanács elnöke nyitotta meg Nagy érdeklődésnek örvend a kiállítás Á honvédelmi törvényből A polgári védelmi megjelenésié» bejelentési kötelezettség A kollektív védelem módszerei 1 Háborúban az ellenfelek hadászati céljaik elérése érdekében ieinasználni kívánják a korszerűsített hagyományos fegyvereket, és ezekkel együttesen az összes tömegpusztító eszközt. Ezekkel az eszközökkel tömeges csapások mérését tervezik, mindenekelőtt a politikai, adminisztratív és gazdasági központokra, hogy ezáltal a háború első perceiben megbénítsák a szervezett akarni életet. A hátország és ezen belül a lakosság védelmének megszervezése során számolni kell azzal a közvetett hatással is, amely annak révén jön létre, hogy az ellenség folyamatosan csapásokat mér a fegyveres erők különböző csoportosításaira. így azok tevékenységétől függően az ország különböző részein él 5 emberek, és az ott levő anyagi javak is közvetlen veszélybe kerülnek. A MŰSZAKI VEDELEM LEHETŐSÉGEI A támadásban a legfontosabb szerepet a nukleáris fegyvereknek szánják. Ebből következik, hogy a polgári védelem szervezetét, technikai felszerelését, valamint a lakosság kollektív és egyéni lehetőségeit is ilyen irányban kell elsősorban fejleszteni. Emellett nem szabad a felkészülés során figyelmen kívül hagyni, hogy a háború csak hagyományos fegyverrel is kezdődhet, melynek pusztító hatása a második világháború óta jelentősen nőtt. Minden intézkedés célja az emberi élet védelme. Nem hagyható az sem figyelmen klvü', hogy az országvéd'elem rendszerében rendkívül fontos . helyet foglal e! az anyagi javak és eszközök védelme. Egy esetleges világháború után rakéta-atomfegyverek, valamint biológiai, vegyi fegyverek hatásai által, az egész ország területe veszélyeztetett, tgy gyakorlatilag az egész ország lakosságának — köztük kitele- pítetteknek és a termé'ésben résztvevőknek — védelméről gondoskodni kell. A műszaki védelem fokát a várható veszélyeztetettség mértékével arányosan, központilag kell meghatározni Az ország lakossága védelmének biztosítása érdekében minden lehetséges eszközt és módot fel kell használni. A VÉDELEM ALAPVETŐ MÓDJAI A távolsági váde'em alatt az elsősorban veszélyeztetett városok dolgozóinak, lakosainak, a városon kívüli helyiségekbe történő telepítését értjük. Helyi óvóhelyvédelem: a védelem életvédelmi létesítményekben történő elhelyezéssel biztosítható (óvóhe’y, árokóvóhely, szükségóvóhely). A lakosságvédelem módszereinek — az óvóhelyépítés és a kitelepítés amelyeket együttesen kollektív védelemnek nevezünk — alkalmazása a korszerű háború követelményei között lényegesen eltér a második világháború gyakorlatától A csapások által közvetlenül veszélyeztetett területen a korszerű támadófegyverek romboló erejének jelenlegi színvonalán, ma már a világ egyetlen országában sem lehet a lakosság védelmét, elsősorban gazdasági lehetőségek hiányában. egyedü’ és kizárólagosán óvóhelyek építésével megoldani. A nagyvárosok, a népesség és az ipar magas fokú koncentrációját képviselő területek lakosságvédelmében a kitelepítés előkészítésével, mint objektív szükségszerűséggé1 kell számolni. A távolsági védelem mellett azonban nem nélkülözhető a radioaktív kiszórodás elleni védelmi intézkedésekre való felkészülés. A végrehajtás eredményessége tehát csakis a lakossági védelem módszereinek összehangolt alkalmazásával érhető el. A VÉDELEM KIEMELKEDŐ TÉNYEZŐI A lakosság időbeni riasztása a támadás veszélyekor. A lakosság önmentésre és elsősegélynyújtásra történő felkészítése, a legfontosabb magatartási szabályokkal, való megismertetése. Biztosítani kell a ki- és széttelepü’t lakosság, a városban maradt dolgozók egészségügyi ellátását, továbbá a mentési és helyreállítási munkák során az egészség- ügyi feladatok végrehajtását. Intézkedések, amelyek az élelmiszer. víz. állatok, növények, takarmány véde'mére vonatkoznak. A mentési munkák során segélynyújtás a lakosság sérültjeinek. A polgári vóilelmi kötelezettség alatt álló személyeket — a honvédelmi miniszter által meghatározott körben — megjelenési és bejelentési kötelezettség terheli. Ennek alapján a polgári védelmi kötelezettség alatt álló személyek — a polgári védelem államigazgatási, illetőleg üzemi vezetőjének felhívására — kötelesek nyilvántartásba vételük vé_ gett vagy a polgári védelmi kötelezettséggel összefüggő egyéb okból (például: testi alkalmasság megállapítása) megjelenni. A felhívásnak természetesen tartalmaznia kell a megjelenés helyét és idejét és azt olyképpen kell közölni, hogy a megjelenésre kötelezett személynek a megjelenésre megfelelő Idő álljon rendelkezésére. Továbbá, hogy a megjelenés munkájában — lehetőleg — ne hátráltassa. A felhívásban meg kell jelölni, hogy a polgári védelem államigazgatási, illetőleg üzemvezetője a kötelezettet milyen ügyben, illetőleg okból ltí- vánia meghallgatni, A felhívásban a megíelenésre kötelezett személyt figyelmeztetni kell arra, hogy ha a felhívásnak nem tesz eleget, és mulasztása nem minősül vétlennek, szabálysértést követ el. A jogszabály a megjelenési kötelezettség mellett további kötelezettségként írja elő: a kötelezettről nyilvántartást vezető államigazgatási, illetőleg üzemi vezetőhöz 48 órán belül írásban vagy szóban az állandó lakóhelyben és munkahelyben bekövetkezett változásnak, a szakképzettség, illetőleg az újabb szak- képzettség' megszerzésének, továbbá mindazoknak a változásoknak a bejelentését, amelyek a polgári védelmi kötelezettség alól mentességet eredményeznek. Mind az írásbeli, mind oe- dig a szóbeli bejelentés esetében be kell mutatni (csatolni kell) a bejelentés alapjául szolgáló okiratot, vagy annak hiteles másolatát. A bejelentett változásokat a polgári védelmi kötelezettség teljesítésére beosztott (kijelölt) és nyilvántartásba vett személyek nyilvántartási lapján és polgári védelmi igazolványán át kell vezetni. NÓGRÁD - 1976. december 29., szerda 5
