Nógrád. 1976. december (32. évfolyam. 284-309. szám)
1976-12-29 / 307. szám
Hail «verseny Nagybátonyban A nagybátonyi Bányász Mű- damutató, fegyelmezett játé- vé'ödési Ház által életre hí- kát, minden egyes zenekari tag vott kamarazenekar első be- lelkes, örömteli muzsikálását, mutatkozó hangversenyén ön- Antonio Vivaldi olasz zene- feledten és felszabadult öröm- gzerző és hegedűművész, a ba- mel éljent kellett kiáltanom, rokk zene egyik legnagyobb Kaphat-e szebb, értékesebb mesterének „Tél” című több karácsonyi ajándékot egy bá- tételes műve következett ez- nyásztelepülés lakossága, mint, után. Jellegzetessége a szóló- a december 19-én, „Béke Ka- hangszer és a zenekari együt- rácsonva” címmel megrenüe- tes állandó változása és az zett hangverseny? Köszönet ebből eredő ellenhatásainak érte mindazoknak, akikben a ragyogó csillogtatása, kamarazenekar é'etrehívásá- Vilmos tolmácsolta a nak gondolata egyáltalán meg- valamint a concertalo szóla- szü'etett. És, hogy mennyire mot is ő játszotta. Nagyszerű igazuk volt mennyire helyes hegedűjátékával őszinte elra- volt a zeneiskolák (Nagybá- gadtatást váltott ki mindnyá- tony és Salgótarján) tanárai- junkból. nak összefogása, együttes mun- Haydn nevének hallatán az kája, azt mi sem bizonyítja ember önkéntelenül is a bé- jobban. mint a koncert ősz- CSj klasszikusok egyik legnatatlan sikere, a nagyszámú közönség lelkes, őszinte tetszés- nyilvánítása. Elsőnek Corelli: Karácsonyi Concertója csendült fel. Azongyobb mesterére Joseph Haydnra gondol, kinek műveit az egész világon ismerik, a legjobb zenekarok állandóan játsszák A nagybátonyi kívül, hogy az örökértékű al- kamraegyüttes által bemuta- kotés minden taktusából fe- tott B-dúr szimfónia azonban lénk áradt a késői barokk ze- mégsem tőle származik, ha- ne szépsége, a békét hirdető nem testvéröccsétől Michael karácsonyi ünnepek hangula- Haydntól. S talán éppen eb- ta: megéreztük a zenekart ve- ben van a zenekar érdeme, zető Torják Vilmos, korát hogy értékben ugyanolyan, de meghazudtoló koncertmesteri a sors megmásíthatatlan ítéle- rátermettségét, szakértelmét és te folytán — a nagyközönség ezen keresztül az együttes pél- által alig-glig ismert zeneművet hallhattunk, ismerhettünk meg. És végül Händel, Béke-ódáját a salgótarjáni Pedagóguskórus közreműködésével, Virág László vezénylete mePett csak részletekben mutathatták be, mert Barlay Zsuzsa, az Operaház magánénekese — ki az alt szólamot énekelte volna — nem érkezett meg. Annál nagyobb érdem viszont a Torják jelenlevők ragyogó helytállása, művet, elsősorban Guthy Éva szoprán és Thurza Imre basszus, kik szólamukat igen szépen, az egész termet átö'elő hanggal formálták meg. Az általunk jól ismert pedagóguskórus pedig öregbítette hírnevét és közreműködésével nagymértékben fémjelezte a hangverseny sikerét. Meg kell jegyeznem, hogy a hangverseny magas színvonala megkívánta volna, hogy az összekötő szöveg elmondására is nagyobb súlyt fektessenek. Mindent egybevetve azonban komoly, nagy jelentőségű hangverseny részesei lehettünk, s úgy érzem, hogy a kamaraegyüttessel nemcsak Nagybátony, hanem az egész megye zenei élete gazdagabbá válik. Borsányi Mátyás MEGYEI FILMBEMUTATÓK Döntés előtt a fiatalok A megyei pályaválaszlási hetek tapasztalatairól Még néhány hét, és végzős foghatóbban szóljon, és fő- rártudományi Egyetem életét, ’általános középiskolás tanú- ként azokhoz, akiket érdekel. Kelemen Józsefné pszicholólnink kitöltik a nálvaválasz- Ezért helyeztünk olyan na^ 8iai csoportvezető a pályavá- . y ■" súlyt az életkori sajátosságok" lasztásá problémákkal küzdő tási jelentkezési lapokat. A ra. az élményszerűségre. — főként egészségügyileg kádöntés — közismerten — nem Munkánkat egyetlen alapvető rosodott — gyermekek felvi- éppen egyszerű. Az igent vi— cél határozta meg. szolgaija lágosításat végezte. Számukra szont ki kell mondani. S lehetőleg úgy, hogy az a leg- xnegalapozottabb legyen. Egyrészt megfeleljen az egyéni, érdeklődésnek és képességeknek, másrészt a társadalmi, népgazdasági szükségletnek. a tanácsadás emelését. színvonalának Pásztón és Rútságon végeztek pályaalkalmassági, -képességi vizsgálatokat, tanácsadást. Szabó Ferencné pedagógiai csoportvezető a tanácsadók számára szervezett rendezvé- A pályaválasztási hetek nyék feltételeit biztosította. A rendezvényeitől természetesen beszélgetések tisztázták a vénem lehet direkt, közvetlen leménykülönbségeket, BIZTATÓ KEZDEMÉNYEZÉSEK hozMelyik utat válasszam? A hatást várni. Eredményessége zájárultak az egységes pályahatározza meg tulajdonkeppen mérhető. Ami viszont máris Az idei pályaválasztási he- a pályaválasztó fiatal további igaz: a rendezvények nagyon tek rendezvényei tehát a leg- életsorpét. Helyes, vagy hely- sok családban, iskolai közös- szélesebb rétegekhez szóltak, telén voltától függ, hogy az ségben, gyerektársaságban g úgy tűnik, sikerült helyes ifjú a későbbiekben milyen, indítottak el konkrét, határo- mederbe terelni a fiatalok emberré válik: munkáját sze- zott célzatú beszélgetést, retettel és lelkesedéssel végző, hasznos, alkotó tagja ... . ,, , lesz-e a társadalomnak, vagy el™ndta' .+hogy csalódott, tennivalóit lélekte- „ lenül, mechanikusan ellátó. választását, s olykor csak körc™,i Tstvármé ned-i?ói»-i«! vonalazott elképzeléseiket ha- Sepsi Istvanné pedagógus tórozott törekvéssé alakítani. A pályaválasztás tehát valamilyen formában mindenközönséget is, sok száz gyermek számára jelentettek kézzel fogható élményt, helyes mérlegelésre alapot nyújtó isA LEGFONTOSABB FELADAT Az idei rendezvények alapén társadalmi ügy. FOLYAMAT ÉS AKCIÓ A megyei pályaválasztási tanácsadó intézetek különösen sokat tettek az utóbbi időben a pályaválasztás meg kit érint s ennek mgefelem- ™^lz úYszerü »«SnÜ vetően a szakmunkásképzést „n tar^^im, .iflv. bemutatók is olyan nagy si- segítették, a nagy horderejű kert arattak, hogy a jövőben párthatározatok szellemében, mindenképpen érdemes a to- A továbbiakban is a szakmun- vábbfejlesztésük. kásutánpótlás biztosítása a „ .. pályaválasztás legfontosabb Először rendezték meg a feladata. Ennek számos, ma mezőgazdasági termelőszövet- m£g kiaknázatlan lehetősége kezetek vezetőinek ankétjét, van. Gondoljunk csak az egy ______Gecse Istvánná közgazdász üzem — egy iskola mozgak önnyítéséért, a döntések tájékoztatása szerint ennek is jómra, amelynek tartalmi és megalapozottságáért. A vá- folytatása lesz, hiszen a me- formai továbbfejlesztésével a lasztás ilyen módon egyre tel- Sy<? téeszeinek szakember- lehetőségek valósággá válhatjesebben fejezi ki a szemé- utánpótlási gondját ezek a nak. Jövőre a pályaválasztási lyes igényeket és a társadal- közös beszélgetések oldhatják tanácsadó intézet ebben is mi szükségleteket. De még m,e® eredményesen. Nagy Ősz- szeretne minél eredményemindig sok a tennivaló. kárné propagandista mintegy sebben közreműködni. nyolcvan középiskolással i:— A palyavalasztas, hiszen az mertette meg gödöllői Ag- (ok) ember legszemélyesebb tulajdonságaira alapozódik, nem lehet esetleges, véletlenszerű; folyamatos felkészítő és ismeretterjesztő munkát igényel. A pályaválasztási tanácsadó intézetek tevékenységét már általában ez a szellem hatja át. A Nógrád megyei intézet is ebben a szellemben — vagyis egész éves tevékenységének rendszerébe ágyazva — szervezte meg a ■ pályaválasztási hetek idei akciósoro- zatát. Szabó Ferenc, az intézet igazgatója így összegezte a pályaválasztási hetek törekvéseit. — Olyan keretet és lehetőséget kívántunk adni a választás előtt álló gyerekek és szüleik számára, amely bőségesebb információkhoz, tapasztalatokhoz juttatja őket. Követelménynek tekintettüü. hogy a tájékoztatás nagyon konkrét és differenciált legyen, vagyis: minél kézzel „/latff/' a moziban Jellegzetes Latabár-portrék A Latabár-fivéreket — Árpádot és Kálmánt — hosszú évtizedekig a nézők csakúgy emlegették, mint: a két „La- tyi”. Vagyis úgy, mint ahogyan nagyon közeli kedves ismerősöket, jóbarátokat szokás: becézve. Főleg a kisebb Latabár Kálmán volt rendkívül népszerű az ötvenes években. Számos filmet forgattak főszereplésével, de kifejezetten neki szánt, „testére szabott” szerepet csupán egyet írtak: a Fel a fejjel esetlen, szeretetre méltó cirkuszi bohócát. Igazi filmszínészi vénáját a rövid játékfilmekben mutathatta meg ember és világ el£tt. Felejthetetlen élményt szerzett közönségének a Péntek 13, Á képzelt beteg, A selejt bosszúja című filmekben, melyeket most egy csokorba szedve tekinthetnek meg a mozinézők. rajongottabb színészegyéniségét, s képet alkothatnak a húszegynéhány évvel ezelőtti kor esztétikai, filmművészeti törekvéseiről. Az 1951—53 között készített filmeket Keleti Márton és Makk Károly rendezte. Latabár Kálmán mellett olyan kiválóságok szerepelnek bennük, mint az azóta szintén elhúnyt Kiss Manyi, Tompa Sándor és Latabár Árpád. Bizonyára újabb ezrek fognak önfeledten nevetni, szórakozni a Péntek 13 címmel egybefűzött vígjátékokon. Ugyancsak felújításban kerül bemutatásra az NDK— ahol jobbára még ma is érnek. Bár az indián lakosságot legyőzték a háborúkban, harci dicsőségük mégis fennmaradt. Sok indián háborús vezér neve el is homályosítot- ta az ellenük harcoló tábor- nókok hírnevét. Ilyen indián vezér volt Osceola is, a se- minol törzs vezére. Alakját Gojko Mltic személyesíti meg. A filmbarátoknak vetítik Andrzej Wajda Az ígéret földje című kétrészes művét, amely a moszkvai nemzetközi filmfesztiválon aranydíjat nyert. Wajda Reymont azonos című regényének motívumai alapján írta és rendezte a filmtet. A történet a XIX. szábolgár—kubai koprodukcióban zadi Lódzban játszódik, az forgatott Osceola című indi- áníilm, Konrad Petzold alkotása. A film történtet! hátterét a 17—19. század folyamán lezajlott indiánellenes irtóhadjáratok alkotják. AzészakKözművelődési és filmtörté- amerikai őslakosságot az angol, neti vonatkozásban egyaránt dicséretes vállalkozás e kis remekek felújítása: az időközben felnövekedett generációk ugyanis megismerhetik apáik, nagyapáik egyik legkörülfrancia telepesek kiűzték szülőföldjükről, vagy véres háborúkban megsemmisítették őket. Jobb esetben rezervátumba telepítették a kietlen nyugati partvidékre, ipari kapitalizáció körülményei közepette villant fel néhány érdekes életsorsot. A főszerepet Wajda kedvelt színésze, Dániel Olbrychski játssza. A kalandos filmek kedvelői utánjátszásban tekinthetik meg a premierfilmszínházakban az amerikai Mr. Majestyk című filmet és a francia André Cayatte Nem zörög a haraszt... című krimijét. Mai tévéajániatunk 18.10: Román est Másodszor rendezi me^ a Magvar Televízió a Román tv estjét. Három román kis film számol be az ország életéről, természeti kincseiről. Ellátogatunk a oáratlanul szép Retyezát rezervátumba. bepillantást nverünk a méltán híres gerontológiai gvógy- módok titkaiba, a haló- és mozdonygyártás műhelyeibe. Az est főműaora az 1 »45-ben Játszódó „A banditák alkonya” című, izgalma«, fordulatos film. A háborút közvetlenül követő nehézségekkel teli helyzet pontos elemzését kapjuk. Miközben szinte krimiszerűen pergő eseményeknek lehetünk tanúi: amint Bukarest főkapitánya és társa. Miklovan izgalmas harcot vív a banditákkal. Természeijárás Szövetségi ülés Pásztón Pásztón a járási sportfel- csit mosni. Javaslata alapján dottak alapján az 1976-os esz- ügyelőség helyiségében tartót- a jövőben tiltó táblákat he- tendőben megfelelő munkát ta év végi értékelő ülését a lyeznek el a patakmeder kör- végeztek a járás természetjá- járási természetbarát szövet- nyékén. Aki ezt megszegi, sza- rói. Többek között elvégezték ség. Holtner László, a járási bálysértést követ el. a Mátra nyugati turista útvoszövetség elnöke számolt be Jelen volt az ülésen Szálkái nalainak festését, a Cseraz 1970-ban végzett munkáról. Jenő járási sportfelügyelő is. hátban pedig útbaigazító táb- A pozitívumok mellett feltár- Felszólalásában értékelte a Iákat helyeztek el. A megyei ta a hiányosságokat is. Szólt a végzett munkái A jövőre néz- szövetséggel karöltve lebo- tervezett és el nem végzett ve kiemelte, a természetjárás, nyolították a megyei termémunkákról. kirándulás fontosságát, szere- szetjáró találkozót MátrakeBeszámolója után élénk vl- pét mai életünkben. A fel- resztes—Békástó környékén. ta Gémesi Gyula adat: még nagyobb tömegeket A jöv6ben azon fóradoznak, többek kozott elmondotta: a megnyerni, kivinni a szabad- hog J mind többen megismer_ gepkocsi-tulajdonosok nem ba. vették figyelembe, hogy a A területi bizottsági beszá- természetvédelem alá tartozó mólók után került sor az idén Mátrakeresztes—Hasznos te- kiemelkedő eredményt elért rütetén a Kövecses-patak versenyzők és természetjárók Mátráb valamint a szelíd medrében nem lehet gepko- jutalmazására. Tájfutásban Cserhátba’n egyaránt elvég__________________________________________________ _ “ termesze^ároknál pe- zik az útvonalak festését. I dig tizen kaptak targyjutalNÓGRÁD — 1976, december 29., szerda I mat. Összegezve: az elmon- Zentai József jék a turisztikát.. Megegyeztek abban is, hogy tovább folytatják a már elkezdett munkájukat és a gyönyörű Huszonöt gyerek „Oroszosok" az elsőben Sötétkék köpenyes kisfiúk, kislányok. Figyelő arcok, csillogó szemek. Elsősök. Salgótarjánban, a Rákóczi úti iskola legkisebbjei. Az első A-osztáiy. Huszonötén . vannak. Ismerkednek a betűvetés, az olvasás és a számolás tudományával. De egy valami megkülönbözteti ezt az első osztályt a többi kisdiáktól. Az, hogy a megyében elsőként, elsős létükre oroszt tanulnak. Czégény Sándorné igazgató: — Kísérleti osztály az első A. Ha „hivatalosan” akarok fogalmazni, orosz tagozatos első osztály. Talán valahol Veszprém megyében van hasonló. — Miért ezekre a gyerekekre esett a választás? — Egyetlen oka volt. Ezek a kisfiúk és kis'.ányok a megyei tanács háta mögötti óvodába jártak. Ott két esztendeig — közép- és nagy- csoportos korukban — már oroszt tanultak. Ezt folytatják az iskolában. Nagyon aranyosak, és nagyon sokat tudnak. Némelyik hatodikos-hetedikes diák bízvást megirigyelhetné a tudásukat. Az osztályfőnök Podos Márta tanítónő. Esztergomban külön elvégzett egy kiegészítő szakot orosz nyelvből. A gyerekek egész napos osztályosok. Ami azt jelenti, hogy a tanórák délelőtt-dél- után váltakoznak a játékkal, pihenéssel, gyakorissal. A kis hatévesek közül azok, akik ebéd utánra már nagyon elfáradtak, fektetőkön pihennek keveset. A tanítónő így folytatja: — Hetente négy alkalommal tanulnak oroszul. Fél órát foglalkozunk velük, több már megterhelő lenne. Minden második szombatjuk szabad Könnyedén, szívesen tanulják a nyelvet. Valóban! Ezeken a fé’.órá- kon oroszul folyik a szó. A tanító néni é6 az orosz szakos tanárnő, Géczi Piroska oroszul kérdez, a kis elsősök pedig úgy válaszolnak. Dalokat, játékokat ismernek. Podos tanító néni gyors számvetést csinál: — Legalább tizenhét—tizennyolc dalt, játékot, mondókát ismernek oroszul. A szókincsük kétszázhúsz—kétszázharminc szóra tehető. Imi és olvasni még nem tanulnak oroszul. Ez megzavarná őket. Először tanuljanak meg jó' magyarul, azután jöhet az idegen nyelv. De a beszélgetések folyamán észrevétlenül ráiuk ragadnak a szavak. Ha Így folytatják, nyolcadikos korukra szépen tudnak beszélni. Bemutatják az orosz tudományukat. Közben a lábak kalimpálnak a pad alatt. Amolyan hatesztendős szokás szerint. — Gyerekek, mit énekeljünk? — kérdezi végül a tanító néni. — Fejezzük be az Antoskával! — kiáltják kórusban. És máris felhangzik a kedves orosz da1... Cs. E.
