Nógrád. 1976. december (32. évfolyam. 284-309. szám)
1976-12-25 / 305. szám
7 V -FILME K Dolgozni és művelődni Vita a szor’ali-ta brigádok kulturális válla ágairól A szakszervezeti bizottság sokat segíthet Nagyon jónak találom a vi- fakadó, az egyéni szükséglet- általános iskolai tanulmánvai- tát a brigádvállalásokról. Azt nek megfelelő vállalás. Pedig kát. A szakmunkás brigádia tartom, hogy a szakszervezeti a rendszeres klubélet, a ízak- goknak, brigádvezetőknek szervek egyik fontos feladata. Köri munka, a művészeti cső- ajánljuk, hogy végezzek el a hogy segítsék a szocialista el- portok jó lehetőséget nyújta- szakmunkások hároméves veinket leginkább kifejező nak az általános és a szakmai középiskoláját, emberi tulajdonságok elter- műveltség gyarapítására. ^z iskolán kívül’ művelőjesztését, a közösségért tévé- Mint, ahogy jobban hasznosít- désre is van lehetőség. Ilyen kenykedő ember társadalmi hatnánk a televízió, töb- többek között az ismerettei- megbecsülését. bek között a Mindenki is- jeSztés a művészeti ízlésre Ezért a szakszervezeti bízott- kólája adásait is. A szakszer- vajb nevelés Az előbbihez Ságunk a művelődést a brigád- vezeti bizottság, a gyári mű- csak annyit, hogy e formát mozgalom, a gyár ügyévé ki- velődési ház ezenkívül is sok jgen fontosnak tártjuk. hi- vánja tenni. Ugyanis min- lehetőséget kínál a brigádok- szen a munkahelyeken rend- öennapi életünkben a mun- nak terveik elkészítéséhez szeresek a munkásakadémia ka szorosan összekapcsolódik és vállalásaik teljesítéséhez, előadásai Helyes lenne, ha a művelődéssel, a közösség- Érdemes lenne jobban élni a brigádok nagyobb lészt ért végzett tevékenységgel. ezekkel! vállalnának a tematika osszA szocialista brigádmoz- A szakszervezeti bizottsá- állításában. Szerintem a zálgalom, társadalmi és gazda- gunk, a művelődési ház veze- tozatos, gazdag programok sági jelentősége mellett, mind tőségével együtt javaslatokat' kialakításával elérhetjük, fontosabb szerepet tölt be a dolgozott ki a szocialista bri- hogy a brigádtagok szívesen, munkások kulturális neveié- gádok kulturális vállalásai- rendszeresen és megfelelő sében. Ezért a kulturális hoz. Az ajánlásokat testületi számban vesznek részt az vállalások eddigi gyakorlatát ülésen vitattuk meg, hagytuk előadásokon. Az ajánlások, módosítani szükséges. Ma jóvá. Az volt a célunk, nogy javaslatok közé soroltuk még már kevésnek bizonyul, ha a a brigádok művelődési vál- különböző klubok, szakkörök, brigád olyan célokat tűz ma- lalásai jobban kapcsolódja- tanfolyamok munkáját, a ki- ga elé, hogy moziba, szín- nak gyárunk mai, és a jö- állításokat, vitafórumokat és házba mennek együtt, vagy vőbeni szükségleteihez. Ugyan- szellemi vetélkedőket, kirándulnak. Vátoztatni szűk- akkor kifejeznék a brigádta- a.z ajánlásokkal együtt ar- séges (véleményem szerint) gok érdeklődését. munkáját ra js felhívtuk a brigádok fi- az egyéb, sablonosnak tűnő és terveit. Szeretnénk ?lér- gyeimét, hogy a brigádtagok vállalásokon is. Azokon, ame- ni, hogy 1977-ben a brigádia- műveltsége, igénye és a mü- lyeken érezhető, hogy csupán gok egyéni vállalásokat te- velődés lehetőségei nem tüazért fogalmazták meg, mert gyenek és erre épüljön a rik az uniformizálást. A műteljesítése jól mérhető. kollektíva munkája. velődést nem lehet a termelöCsupán egy példa erre a Mi továbbra is szükséges- munkával azonos módszereksok közül. Ha a brigád min- nek tartjuk, például a politi- kej szervezni, segíteni. el- den tagja beiratkozik a könyv- kai műveltség gyarapításai, a lenőrizni és értékelni. Senki tárba, az értékelésnél oero politikai oktatást, az újságok, sem művelődhet társai helyett, okoz gondot. Arról azonoan a folyóiratok rendszeres oi- Ezért kell a művelődési vál- már nem esik szó, hogy a la- vasását. Javasoltuk azt is, Másoknak egyéninek és egy— gok közül hányán olvasnak hogy a brigádtagok réndsze- düiek lennie. Mindez termé- valóban. Szerintem helyesebb résén kísérjék figyelemmel a S7etesen nem zárja ki a hasz- 3enne, ha egy-egy könyvről kül- és belpolitikai eseménye- nos közösségi formákat sem, beszélgetést, vitát rendezné- két, a tv-fórumok, HÉT művelődési tevékenység nek a közösségek. Esetleg az adásait, s a lehetőségeknek kollektív jellegét. Hiszen a is elképzelhető —, erre a gyá- megfelelően beszéljék meg közösség, mások példája nagy ri művelődési házban is az érdekesebb információkat, ösztönzőerő és sok embert ínadottak a lehetőségek —, hogy híreket. Emellett arra buzdít- Oltott már el eddig is a tanu- a könyv írójával találkozna- juk a szocialista brigádok tag- jaSj a művelődés útján, nak a brigádtagok. jait, hogy valamennyien véA másik ilyen megállapító- gezzék el az általános iskolát. Uongauer István sunk, hogy még mindig nagyon Ügyeljenek arra, hogy gyér- szb-titkár salgótarjáni öblös- kevés az egyéni igényekből mekeik se hanyagolják el az " üveggyár Farkas András kiállításai Farkas András Balassa- di táj, a palócvidék vará- lepén jelentkezett egyéni kigyarmaton élő és alkotó fes- zsos megjelenési formái. állítással. tőművész igazságai közül a A művész gazdag kiállítá- Bő anyaggal szerepelt lolegjellemzőbbek közé tartó- si programot valósított meg vábbá a balassagyarmati képzik a munkásember, mindé- 1976-ban. E tárlatok által zőművészek közös kiállító- nekelőtt a falusi dolgozó em- gazdagodott a megye kultu- sán. Az évet a megyén kívül, bér mindennapi életének, rális, művészeti élete. Sal- a Csepel Galériában rende- munkájának megörökítése, gótarjánban, a Bolyai János zett kiáilí ássál zárja. ame- Legalább ilyen súllyal tze- Gimnázium iskolagalériájá- lyet december közepén nyi- repelnek képein, finom vo- ban, Kisterenvén, a Drúzsba tottak meg. nalú grafikáin —, amelyek klubban, Nógrádgárdonyban, Farkas András 1977-ben közül a legszebbekkel gyak- a balassagyarmati kór- ugyancsak a legtöbbet kiállító ran találkozhatnak a NÓG- ház klubjában, a finomkötött- megyei művészek közé tarto- RÁD olyasói is — a nógra- árugyár balassagyarmati te- zik. Az utolsó padban című ifjúsági játékfilm. (December 25. — szombat — 15.35 h.) J" Vnnl geaúa a n>úí- paprikásról című tv-film I. részéből. (December 25. Rákóczi nyomában. Történel- — szombat — útirajz (December 26. — 17.50 h.) vasárnap — 15.10 h.) Az igazgatóra várok. Köz- hatolok válaszolnak ben Varga-Balázs Vilmos, a salgótarjáni 211. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet ta- nulóotthonának vezetője végigvezet a csillogó, kellemesen meleg folyosókon. Bekukkantunk a klubba, tanulószoMozi és közönsége Nógrádban Differenciált filmforgalmazás — FSövekvö nézőszám Á7 lltóbhi esztendők- moziba járni az emberek. S. gyiban. A klubszerű vetí‘é- uiivzvju ben sokat ha jobban kedvelik is — mint sek iránt egyre nagyobb az cikkeztek ország-, de vi- mindenütt — a kalandos, há- érdeklődés, amelynek gyor- 1 ágszer te is arról, hogy a borús filmeket, a krimiket és sabb fejlesztését részben sza- mozi válságban van. vígjátékokat a drámáknál, bályzati kötöttségek, részUgyanakkor, amíg 1970-től a fajsúlyosabb műveknél, ben anyagi korlátozottságok kezdődően országos viszony- mégis azt mondhatjuk, nogy magyarázzák. A rétegmozik latban csökkent a nézők szá- a szemlélet lassan változik, hálózata szinte az egész me- ma, megyénkben — egyetlen Bizonyítja ezt a legmagasabb gyét befogja. Iskola- és ovistagnálási esztendőtől elte- kategóriájú filmek „megugró” mozi működik 40 helységben, leintve — évről évre szapo- látogatottsága; vagyis a mű- Az egyes politikai és társadal- rodtak a moziba járók. (Ez- vészfilm egyre több emberhez mi ünnepekhez mind több zel viszont nem állítjuk azt, jut el, egyre nagyobb kör helyen és jobban, szervezetismerve az előző évtized számára nyújt szórakozást, ten filmsorozatok kapcsolód- nagymérvű lemorzsolódását, valódi élvezetet. nak. Ez a differenciált filmhogy ma többen járnak mozi- a közönséget „ezerfejű Cé- forgalmazás jelentős mér- mlnt 1 2 évtizeddel ez- zarnak” szokták emlegetni, tékben járult hozzá a nézö- elott. A növekedés a mély- utalva arra, hogy társadalmi szám emelkedéséhez, ponthoz viszonyítva értendő.) összetételében, érdeklődésében A megyei műsorpolitikát A Nógrád megyei Moziüze- és ízlésében nem egynemű, alapvetően három fontos szemmi Vállalat november végi mégis alapvetően megható- P°nt határozza meg: művelő- statisztikája, amely az előző rozó. Mert érte van a mozi déspolitikai cél, a filmek or- évhez viszonyít, általános fel- — a filmgyártás és filmfor- szagos megjelenési rendje és lendülésről tájékoztat. A galmazás —, és nem fordítva, a közönségigény. Az első sei- magyar és szovjet filmek né- Hogyan szolgálja a mozi, a tő szükségszerűen adott, az zőszáma egyaránt 37 ezerrel, a műsorpolitika a közönséget? utóbbi a hozzáértés és a ra- nyugati filmek nézőszáma 33 Kielégíti, ki tudja-e egyálta- pasztalat szerint felmért. Ily ezerrel, az úgynevezett A ka- Ián elégíteni a sokféle ízlést, módon esetlegesnek tekint- tegóriájú — vagyis jelentős érdeklődést? E kérdések kü- hető, s emiatt fordulhat elő, eszmei, művészi értékű — lönös súllyal vetődtek fel a hogy olykor nem sikerül egy- filmek látogatóinak száma látogatottság visszaesése után, egy filmnek az adott közön- 75 ezerrel nőtt Csökkenés — mert végső soron ezen áll, »égével találkoznia, hogy csak a népi demokratikus vagy bukik a mozi élet- és nemzetiségi, műfaji és korországok filmjeinek eseté- versenyképessége. határ szerinti megoszlásban ben (27 ezer) következett be, Megyei viszonylatban a kér- aránytalanságok mutatkoznak ami nem éppen kedvező, de désre határozott igennel vá- egyes mozik műsorában, érthető annyiban, amennyi- laszolhatunk. A műsorpoliti- Jórészt ez fi’mátvétell ben az adott körülmények Kő- ka az utóbbi esztendőkben kérdés, részben helyi műsor- zött így volt lehetséges a ma- egyre rugalmasabban elégi- beosztási probléma. A mű- gyar, szovjet és A kategóriájú tette ki a közönség differen- sorpolitikát azonban más filmek közönségét gvarapí- ciált igényeit. Salgótarján, külső tényezők is je- tani. s a gazdasági mutatókat' Balassagyarmat, . Pásztó és lentősen befolyásolják. A — hiszen vállalatról van szó Szécsény után művészmozik filmek időbeni szállítása egy— teljesíteni. (art kinők) jöttek létre az re nagyobb gondot jelent a Az adatok tanúsága sz«- idén Nagybátonyban, Nóg- MÁV-nak létszámcsökkentérint a megyében szeretnek rádon, Rétságon és Jobba- se miatt, ami viszont az egy _________________________________________________________________ hétre kapott filmek optimális kihasználását veszélyezte- teües *’• Az iskolamozi műsora sem Ki a művelt munkás ? — Aki szakmáját odaadással végzi... kihasznál ja a munkaidejét... — Aki segít munkatársain.. — Szakmáját szereti, érti, a munkaidőt kidolgozza, tudásával nem dicsekszik. — Nem elégszik meg a száz bákba, még a hálókba is. — Múlt tanév végén fel- szintű az azonosulás a mun- igazgató. — Az egyik krité- százalékkal... Nem nézi le Másfél száz ipari szakmunkás- méréseket végeztünk. Körül- kássággal, amelyről az előbb riumot a szakmai műveltség- társait. tanulónak nyújtanak otthont, belül négyszáz tanulót kér- is szóltunk. ben látják. Másrészt^ pedig ahol okosan összeállított na- deztünk meg. Célunk az volt, A felméréseket még nem az életmód felől kísérelik , m .. pirend szerint élnek, tanul- hogy megtudjuk: a munkás- összegezték. Némi kép azon- meg a válaszadást. Azaz, sze- ‘ . • y , , nak. szórakoznak. sá válás folyamatában milyen ban már kialakult a vála- retnének mind tartalmasad- ' legszívesebben Általában Kipillantok a jövő szak- jelentőségű az időszak, ame- szók nyomán. Ez a kép alap- ban élni, elsősorban ami a s • több&é ük ounkásai szép otthonának lyet a fiatalok az intézetben vetően pozitív. Arról tanús- társadalmi igényt illeti Fo.eg ^ úgyneveWtt §vegves éfet„blakából. Kinn havazik. Gél- töltenek. E felmérés folyta- kodik, hogy a fiatalok elin- ávárosi fiatalok írLak erről “rtujrbriStondolgozna léri Andor Endre Messzeség fásaként végzős szakközép- dúltak a munkássá válás ut- obbet válaszaikban. Itt em- bbJ mert a2ok l 'fó_ „.'mű novellái* int ebembe iskolás tanulóink között ’s ián. Ebben a tanulóéveknek ütem meg, hogy ezek a fia- sziveseooen meri azo«. io többet című novellája jut eszembe, iskolás tanulomK Kozott ’s jan. j» “ — ként szakmailag Ezek a sorok: „Lehull élőt- vizsgálódtunk. Itt is több száz nagy szerepük van. csakúgy, talok elsősorban nem a kere- nekik8 tem a hó és én mögötte léo- fiatalt kérdeztünk meg. Azt mint azon munkáskollektl- seti lehetőségekből indulnak ^ * számukra a oodeiek. Munkába megyek. A próbáltuk kutatni, hogy a ta- vaknak, amelyekben dolgoz- ki - bar ezt is lényegesnek J 1 1 V, kinöl_ mellkasom olyan, mint a dur- ™lók meddig jutottak el a nak. Az igazgató tanulmányt tartják hanem abból, hogy ^izalM. A *izok huto.^ va, fuldokló hegy, lüktető munkássá válás folyamatában, készít a tapasztalatokról. a leendő munkahelyen milye- fX^a^ teTi^en vilá«™ szivemmel: - miért kell ne- Vagyis: egy harmadéves ra- Beszélgetésünk tehát nem nek a munkakörülmények, mi a munkás kém munkába mennem?... - nuló mennyire érzi magát a teljesség igényével zajlik, rendelkezhetnek-e szabad- m.' 1 k“|telményei vanAdjatok szabadságot nekem! munkásnak, hogyan azonosul csupán néhány kérdés kerül idejük hasznos es célszerű el- fogalomnak A poliFáraszt a robot!” A hajdani a munkáskollektívával, szóba. SSÄÄbf^nni S Sát atonten italában csak kényszerű robot ellen nem amelyben dolgoz,^ hogyan ££tÄSnézTÍ Így személyekhez kötik, s vezenem amelyben dolgozik, hogyan volt menekvés. ítéli meg a saját helyét a Ebben a korszerű intézet- kollektívában. S még azt is: tovább. Tehát, ezek a tanulók tőkhöz. Az még nem egyér- a mQsorrendnek a hálózati ben a jövő szakmunkásai ta- hogyan látja az adott mun- , .A felmérések során — töb- ragaszkodnak a kulturált íe vVévik szervezettségnek egy-egy monulnak. Tudatosan készülnek, káskollektíva emberi, mozá- b‘ ^°^0tt — a^t a lenyeges munkakörülményekhez, igétív- gy . , p J,...'? ' ziban dolgozók lelkiismerekészít-ik őket a jövőre, amelv üs magatartását. Egyáltalán, ^érdest is vizsgálták: hogyan lile a színvonalas üzemi szó- P • „t,, P= ' ' tes munkájának, a filmssza munkások államában im- hogyan indul el az életben IátJák a fiatalok a művelt ciális ellátottságot. Szóvá te- sy hnuvjin HoIdot aifS tétikai oktatásnak és számos munkásként. Az utóbb em- munkas fogalmat. Az ugyan- szik, természetesen, a bérezés 1 más tényezőnek, lített felméréssel pedig az ,s meglehetősen egyértelmű- körüli anomáliákat is. ősz- üzemben. Tehat hogy a poll- Megyénknek általánosságvolt a célunk hogy megtud- en kiderül a válaszokból, szességükben van véleményük «^üas mindenekelőtt cseleit- ban nincs szégyenkeznivalójuk, az üzemben eltöltött két h,°jf a fiatalok mindenek- társadalmi kérdésekről. A J??1™; ja: a nézőszám gyarapodott, Hogyan élnek mai lehető- , -n _ mikrt7hpn elott művelt munkássá sze- _______________ fk’ df, meg nem mmdig a közönség és filmművészet g égéikkel, milyen munkássá retnének válni. Hogyan Iát- fogalmazzak meg maguknak, ollója, ha lassan is, de záróválnak? tak is —, hogyan formálod- ják a mindennapi gyakorlat- ^ Üzem, iskola, a társadalom bjk Ami viszont nem feledHorváth László igazgató: tak. Mennyivel magasabb ban? Ki a művelt munkás? Néhány kiragadott kérdés segíti őket abban, hogy mi- tetheti el jövőbeni felada— Alapvetően két irányból e® valasz. előbb elerjenek a tudatosság tunkat: az olló további összeközelítik meg a kérdést — — Milyen emberre monda- ezeT1 magasabb fokára. zárását. 4 NÓGRÁD — 1976. december 25., szombat | jegyzi meg Horváth László nád rá, hogy igazi munkás? T. E. i Sulyok László —j, már az övék. tud kapcsolódni mindig kellőképpen a tantervi anyaghoz, mert ezek országosan egységesek, elégséges meny- nyiségű kópiával pedig egyelőre nem rendelkezümt. További gond, hogy világviszonylatban kevés a jó vígjáték, holott ezt a közönség rendkívül kedveli. A 70 milliméteres filmek átvéte'i szü- netje a salgótarjáni November 7 Filmszínházat érinti. Már minden ilyen Magyar- országon lelhető munkát bemutattak, újakat viszont nem veszünk, mert csak 8—10 mozi tudná az országban vetíteni, s így nem kifizetődő. Az említett problémák elsősorban a forgalmazás szakembereit foglalkoztatják, de hogyan tudják ezeket megoldani, az már lényegében érinti a közönséget is. Az „ezerfejű Cézárt’’, aki végül is dönt a filmek sorsa fölött. Persze, hogy miképpen az már művelődéspolitikai kérdés. És ebben óriási szerepe van
