Nógrád. 1976. december (32. évfolyam. 284-309. szám)

1976-12-24 / 304. szám

Amíg lesz Mai tévéajánlatunk 5-6 milliárdunk... Táiékoztató televízióstervekről Huszonnégy és fél millió fe- nem jelenti, hogy a közvefie- televíziónak, kele-fehér és 24 ezer színes nül ránk következő években tól vételre alkalmas televízió mi sem történik a technikai van jelenleg az országban, színvonal jobbítása érűeké- Ennyi család otthonába gyűl- ben. A tizenöt éves szakasz lad már ki esténként, illetve a áthidalására, végrehajtani a műsoridő óráiban a képernyő színestervet, a tartalékgyá''- fénye, ablakot nyitva a vi- tás-készítést, a jelenlegi négy lág és hazánk történéseire, ok- mellé még három stúdió épül tatni és szórakoztatni sajátos Közvetlenül a központ szom- eszközeivel. A televíziózás szédságában elkészül a tech- minden más kommunikációs nikai ház, s Óbudán birtokba szolgáltatásnál fontosabb vehetik az új gyártókomp­szüségletünkké vált az elmúlt lexumot — a saját kis „Hollv- másfél évtizedben. Jelzi ezt woodot”, ahol a jelenleg szát- az az éber kritikai figyelem szórtan dolgozó különféle 42 is, mely a lapok hasábjain (műhelyek, tárak, egységes önálló rovatban, rendszeresen helyet kapnak, véleményezi a képernyőn Iá- Mindezekre égetően szük- tott-hallottakat. ség van, mert a feladatok na­gyok. Januártól ugyanis bö- A telítettség határán VÜ1 a műsoridő —, ami egyet' ként jelenleg is tetemes: heti 82 Ügy tűnik, nem sok Idő, óra — mert a második csatorna egy-két év még, hogy elér- szombatonként is sugarozn- jük hazánkban a telítettség! fog. s 1978-tól majd vasárnap meg, s még így is, a követke- szintet. Mintegy hárommillió- is. Ezzel szemben továbbra is évben 130 saját produk- hóromszázezer családra le-- adásszünet lesz a hétfői na- , hét számítani, s ebből már pokon, az I-es csatornán — csupán 7—800 ezer hányzik. habár ez a téma igen sokak sent függetlenül at- hogy sugároz-e vaiamit. vagy éppen műsorközi szü­net van A vételi lehetőségek fej­lesztési lehetőségei a kövér- i kező években meglehetősen . csekélyek. Jelenleg tulajdon- j képpen, csak másfél csator­nával számíthatunk. Á kettes programot a készüléktulai- donosoknak csak mintegy százaléka tudja fogni, s a tervidőszak végéig is jó, ha elérjük a 00 százalékos vétellehetőséget. Hogy a műsorigényt be­tölthesse a televízió, évi 400 filmre van szüksége. Ezt nagyrészt vásárlással oldja A szerzői jog változásai kell elkészítenie. Egyik könnyű és hálás feladat, Hogyan tud megfelelni a által vitatott, változására a mert folytonosan növ-dsedő jogos mostani álláspont szerint természetszerűen igényeknek a televízió? Er- csak 1978 után lehet számíta- ről beszélt a napokban sajtó- tájékoztatón Nagy Richard, az MTV elnöke —, s az slőt­tünk álló év legfontosabb mű­sorpolitikai elképzeléseiről, új műsorakciókról és struk­turális változásairól. Profiltisztítás” a tv-csatornákon filmvételnél a MOKEP elsőbbséget élvez a saját produkciókhoz, pedig a filmgyárinál hasonlít­hatatlanul rövidebb idő áll rendelkezésre. Évi 52 va­sárnap és 26 szombat jó film­jének megszerzése okozza a legnagyobb gondot. Szó esett a tájékoztatón a A feladatok korántsem gond »profiltisztítás ’ problémáiról . nélküliek. A televíziózás «tor- *s; a feltételek megérnek Az llf eV el SO szerű sugárzási és vételi fel- ra> az f'es csatorna műsora tételeinek biztosításához kö- néptelevízió jellegűvé for- negyedében zel 6—7 milliárd forint szűk- málódik, a Il-es a jelenlegi séges. Előteremtése nem megy névleges helyett, valódi el- A tele'vízÍ° elnöke vázolta egyik napról a másikra. Eb- u„„íi0„,íVnt u'„äi n t az 1*,77. első negyedév jelen­ből az összegből 1990-ig ki- -enVdlasztekot kinal Íntellek- tősebb műsoreseményeit is. vánják létrehozni azt a tele- tuális jelleggel, míg a harma- Ezekből csak néhányat fel­centrumot, amely megfelelő dík csatorna a tiszta oktatás villantva: számunkra közvet - szinten szolgálhatja majd az funkcióját szolgálja majd A érdekes műsorsoroza­igények kielégítését, a tele- . ... .... ,. „ tot lathatunk majd Íratlan víziósmunka kedvező félté- musondo noveleset segíti a költészet címmel, melynek teleit. (Csak kuriózumként továbbiakban a pénteki, szom- első adása a nógrádsipeki említjük meg, hogy jelenleg a bati késői műsorsugárzás. Ez tollfosztóba vezet el. A ne- tv-székházban, az egykori különben a szellemi mellett, gyedűt adás színhelye ^ ^ jut.) jelent, mert minden bruttó nevezett „nagycsaládok” élet­A nagy fejlesztés azonban perc 5433 forintjában van a formájának emléke. Elkezdő­,í dik a Ki mit tud? vetélkedő­sorozat, melynek öt elő- és három középdöntőjét figyel­hetjük a negyedévben, majd áprilisban, felszabadulásunk évfordulján kerül sor a vetél­kedő országos döntőjének su­gárzására. A filmsorozatok kö­zül Az eltűnt hollandi című háromrészes holland, az Ér­zelmek iskolája című ötrészes francia, a Rembrand című öt­részes angol és a Rosenberg- házaspár című négyrészes francia produkciót láthat­juk. (barna) mellett syeuiK. auas szirineiye Ugy- . ’ szintén a palócföldi Bodonv 18 község, ahol még él az úgy­Zeneiskolások Rcti Zoltán. NÖGRÁD - 1976. december 24., péntek Jelenet a Zorba, a görög cí­mű amerikai—görög filmből. (December 24. — Péntek — 21.13) 21.10: Beethoven IX. (d-moll) szimfónia. A Berlini szimfonikus zene­kart Herbert von Karajan ve­zényli. Már hagyomány, hogy min­den karácsony este felhang­zik. a televízióban Beethoven remekműve, a IX. szimfónia. 1824-ben volt a mű premier­je Bécsben. Az idős, meg- hasonlott mesternek ekkor, a IX. szimfónia premierjén meg­adatott, hogy halála előtt megpillanthassa a zenekölté­szetben felidézett grandiózus életnek tiszta és igaz tükrö­zését az emberszívekben. A műsort a Weihe des Hauses nyitány és a Missa Solemms három nagy himnusza egé­szítette ki; Bécs minden va­lamirevaló muzsikusa közre­működött ezen az előadáson; a Kärntnertortheatert zsúfo­lásig megtöltő közönjég. szinte őrjöngő lelkesedéssel ünnepelt. Beethoven a néző­térnek háttal állott és nem hallotta a szimfónia örömódá- ja után felviharzó tapsot és üdvrivalgást; csak mikor te­kintetét az egyik szereplő un­szolására a közönség felé forditotta, akkor vette ész­re, mélységes megindultság- gal a zenéjétől megmámoro­sodott, ujjongó sokaságot..., egy darab jubiláló Embersé­get, úgy ahogy azt ő képzel­te. KORUNKBAN MAGÁTÓL ÉKlblODIK, hogy az íroda.­mi alkotásokat csak a szerző engedélyével lehet kiadni. Az ókorban és középkorban a szellemi tulajdon iránti ér­zék ismeretlen fogalom volt, bárki bármit lemásolhatott, kinyom lathatott a szerző en­gedélye nélkül. A könyvnyom­tatás feltalálása után a szük­ség mégis kényszerítette a kiadókat honorárium adásá­ra, mert máskülönben az írók­tól nem kaphattak volna új műveket. A tiszteletdíj bizonyos pél­dányszámú könyvből állt, amit az író szabadon érté­kesíthetett. A bécsi Sing- renius például 1538-ban ki­adta a Nomenclature sex linguarum című szótárát. Ez már előzőén megjelent öt nyelven, a hatodikkal, a ma­gyarral Pesti Mizsér Gábor egészítette ki. Munkájáért kevés ellenértékét nyert, t z példányt a kinyomtatott ezer­ből. Heltai Gáspár, a kolozs­vári nyomdász-író Baranyai Decsi Jánosnak Syntagma című jogi kompendiumáért szerzői díjul már a kinyo­mott példányok tíz százalé­kát adta. A nagy múltú debreceni nyomda régi számadásköny­vei korunkra maradtak. Eb­ből tudjuk, hogy ez a rend­szer évszázadokig változat­lan maradt, az írói honorá­rium általában a példányok öt százaléka volt. A második és további kiadásokért so­hasem fizettek, bárki újra kiadhatta. Az utánnyomás eilen csupán az első nyom­dász tudott védekezni, ő is csak akkor, ha az uralkodó­tól kiváltságot kapott arra, hogy a könyvet 3, 5, vagy 10 éven belül egyedül ő sokszo­rosíthassa. Ez a rendelkezés nem a szellemi terméket véd­te, hanem a kiadásban fek- tettet ipari tőkét. Az első magyar honorá­riumper Kovachich Márton György nevéhez kapcsolódik. Törvényhozásunk történetére Más vonatkozásban sem tisztelték a szerzői jogot. Az írásműnek nemcsak a kiadá­sa volt szabad préaa, hanem a megváltoztatása is. Shakes­peare Hamletiét egy időben jó véggel adták elő, a darabot megfosztották tragédiajellege- től, és Kazinczy is egy ilyen változatot fordított magyar­ra. A szerzői jog elismerését a kapitalista fejlődés érlelte meg. Nőtt az olvasótábor, az új találmányok, különösen a gyorssajtó elterjedése meg­sokszorozták a. nyomdai ter­melést, egyre több és töbo kéziratra volt szükség. Ked­vet kellett tehát csinálni az írásra, gondoskodni kellett arról, hogy az írókat rend­szeresebben fizessék. Ezért lett általános az a nézet a XVIII—XIX. század forduló­ja idején, hogy a szerző igényt tarthat munkája tulajdonjo­gára. Elsőnek a nagy francia forradalom 1793. július 19-i dekrétuma ismerte el min­den korlátozás nélkül az írók, festők, zeneszerzők jogát mű­veik kizárólagos értékesíté­sére. A XIX. század közepén az írás hazánkban is kezdett ke­nyérkereső pálya ' lenni. Vö­rösmarty volt az első, aki csak író volt, igaz ugyan, hogy egész életén át kínoz­ták a súlyos anyagi gondoít. Petőfi is állandóan küszkö­dött, sok hozzá nem illő mun­kát végzett, hogy legszüksége­sebb kiadásait fedezni tudja. A „magyar irójogi törvényt” először irodalomtörténetünk atyja, Toldy Ferenc követel­te erőteljesen 1840-ben. Jo­gában áll a szerzőnek —han­goztatta —, hogy munkáján bármikor változtathasson, azt kiadhassa, vagy megsemmisít­hesse, igényelheti, hogy min­den, a műveiből „háramló dísz és becsület őreá sugároz­zák vissza”. Az országgyűlés négy évvel később elfoga­dott egy törvényjavaslatot „az irodalmi és művészeti jo­gok” biztosítására, de a ki­vonatkozó adattárát az Egye- rály ezt nem szentesítette, temi Nyomda Supplementum a Bach-kormány 1853-ban ad Vestigia cimotórium cím- az osztrák szerzői jog intéz- mel három vaskos kötetben kedéseit léptette életbe ná- jelentette meg. A neves jog- iunk is, 1861-ben pedig or- tudós azonban nem kötött szágbírói értekezlet mondta szerződést,^ mert ilyesmi — ki az ideiglenes törvényke- mint később kifejtette — zési szabályokban, hogy „az csupán a haszonra dolgozó ész szüleményei is oly’ tulaj- magánnyomdákkal kapcso- dönt képeznek, mely a tőr- latban szokás. vény oltalma alatt áll” A Az Egyetemi Nyomda ki- tételes szabályozást, a 'szer- váltságot kapott a tanköny- zők kizárólagos jogának el­vek kiadására azért, hogy jő- ismerését azonban csak az vedelme egy részét a hazai 1884. évi, XVI. törvénycikk tudományos irodalom felien- hozta meg. (Ennek módosítá- ditésére fordítsa. Mégsem sa a ma is érvényben levő adott semmit Kovachichnak, 1921. évi törvény) s ő 1799-ben panaszával a a szabadversenyt hird°*ű Helytartótanácshoz for- kapitalizmus korában a kez­dult. Itt megítélték ugyan iratok árát, a tiszteletdíj ösz­neki ívenként két arany tisz­teletdíjat, de a nyomda ez­után sem fizetett. Köny vajántlék Mit kei esteli ? Mit keresnek? és Lá- például dia, a Művészeti kislexikon, a Biológiai önképző, a Miner­va családi évkönyv és az Ér­telmező szótár. Az idei téli könyvhónap nagy sikerei: Sienkiewicz Kereszteslovagok, Könyvkiadásunk és a — az idei terv szerint — 11 az igényeket. A Fiúk- könyvolvasás fejlődésével millió forint. Tervüket túl- nyok évkönyvéből napjainkban minden bizony- teljesítették, ami nemcsak -a minden példányunk elfogyott, nyal a könyv a legkedvesebb jó munkát bizonyítja, hanem s az utómegrendelést nem és leggyakoribb ajándék. Ha a könyvek iránti igények tudom, mikor kapjuk , meg. valakinek névnapja, születés- emelkedéséről is árulkodik. Hiánylistára került a Csont­napja van, vagy egyéb ünne- Az ajándékozók, a könyvek váry-elbum is. Guiácsy-album pi alkalomból köszöntünk, a iránt érdeklődők, dolgát ki- viszont korlátozott számban legtöbb embernek ma már vánjuk megkönnyíteni ezzel még kapható, éppúgy, mint elsőként a könyv jut észébe, a rövid beszélgetéssel, me- néhány más összefoglaló mint páratlan és felejthetet- lyet a két bolt vezetőjével munka, kézikönyv: a Termé- len, legközvetlenebb, legem- folytattunk. szettudományi kisenciklopé­beribb ajándék. Karácsony — Milyen könyveket keres- táján különösen „sláger” a nek nagy számban az ajándé- könyv. Ennek éppúgy örül- kozók? nek a legkisebbek — a még Ipacs Lászlóné, a pavilon- oivasni sem tudók (a kifestő- sori könyvesbolt vezetője: könyvnek) —, mint a legni- \ — Az ifjúsági és mesés­avobbsk. szülők és nagyszil- könyvek rendkívül kelendő- Grawes Az aranygyapjú, íők egy arán t. ek. Forgalmunk felét ezek ad- Feuchtwanger A zsidó hábo­Az országosan megrende- ják. Most már azonban ki- rú, Boccaccio művei, tett téli könyvhónap tulaj- fogyóban vagyunk a mesék- Természetesen az említett donképpen az ajándékozók bői, de néhánnyal még tu- művek csupán a könyvkínálat választását könnyíti meg, s dunk szolgálni. Nagy siker- legkeresettebbjeit foglalják azt a célt szolgálja, hogy mi- nek számítanak boltunkban magukban. A könyvesboltok nél nagyobb választékkal ele- a közelmúltban kiadott kép- ezen kívül még számos — gitse ki az érdeklődőket. zőművészeti kiadványok, pél- hiszen raktáraik feltöltöttek Igaz, hogy túlságosan sok dául a Barcsay-anatómia. jobbnál jobb olvasnivalókkal, új könyv nem jelent meg Nagyon keresett a Bibliotheca olyanokkal is. amelyek ma erre az időre, de a korábbi Corviniana (Mátyás király már szinte egyetlen család megjelenések színvona'asjk, könyvtára) és az Anjou ie- könyvtárából sem hiányoz- tartalmasak voltak, egyszóval gendárium. valamint- a Világ- hatnak — érdekes könyvet a’kalmasak arra. hogy az ér- irodaimi kisenciklopédia. Pe- kínálnak. Az ajándékozóknak deklődök legszélesebb rétegeit dig egyik sem olcsó mulatság, érdemes szétnézni ezek kö- elégítsék ki, igény és ízlés Simkó Jenő, a Nógrádi zött, a régebbi kiadványok szerint egyaránt. Sándor Könyvesbolt vezetője: között is. Salgótarjánban két könyves- — Sajnos, néhány könyvből bolt működik. Éves forgalmuk már nem tudjuk kielégíteni (ok) szeget nem szabta meg tör­vény, ez „szabad egyezkedés” tárgya volt. Természetesen majdnem mindig a tőkeerős kiadó döntötte el, hogy mit fizet. Csupán egy-két nagy közönségsikert elérő író szab­hatta meg maga honoráriu­mának összegét. Jókai már 1855-ben ezer forintot kapott az Egy magyar nábobért, a többiek, a kevésbé híres Írók ívenként 8—20 forintot, vagy még annyit sem kaptak. Ver­sesköteteknél ismeretlen fo­galom volt a tiszteletdíj. Dan- kó Pista egy-egy daláért örökáron tíz koronát kapott, a kiadó viszont minden dalon a kották, hanglemezek érté­kesítéséből százakat keresett. Még nagy kiadóvállalatod­nál is megesett, hogy a szer­ződésileg megállapított pél­dányszámnál többet nyoma­tott, de csak az alacsonyabb példányszám után fizetett". Az ellenőrzés nehéz volt. Gárdo­nyi ezért szakította meg kap­csolatait a Singer- és Woíf- ner-céggel. MINDEGYIK ORSZÁG­BAN CSAK A SAJAT ál­lampolgárok élvezték a szer­zői jogvédelmet. A kapitalis­ta kiadók ezért sok idegenből fordított művet adtak ki, hogy így megtakarítsák a tisz­teletdíjat. Ezen a visszás ál­lapoton segített az 1886-ban megkötött berni egyezmény. Az aláíró államok kötelez­ték magukat, hogy az egyez­ményhez csatlakozó többi or­szágban megjelent alkotáso­kat ugyanolyan jogvédelem­ben részesítik, mintha s#ját országukban jelentek volna meg. Magyarország 1922-ben lett az unió tagja. Vértesy Miklós ;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents