Nógrád. 1976. december (32. évfolyam. 284-309. szám)
1976-12-23 / 303. szám
Éjszaka a vasúton Főnök és tüzelő _ Rohadt egy idő van, fő- kis szőlőt, elszórakozok vele. hatnám? Annyi, meg annyi nők elvtárs! — hajlik fel va- — Jól keres az állomásfő- szakmai kifejezés ragadt rá Laki- a sínek közül, s faláda- nők? a vasutasokra is, hogy emher jába rakosgatja szerszámait. — Ketten keresünk. Fele- legyen a talpán, aki külső— Az. De lesz ettől még ségem a gyógyszertárban dől- ként valamennyit meg tudná rondább is, gozik. Es tőle hallottam a jegyezni. így hát következik És tovább megyünk a kis- megállapítást, hogy nyugdíja- a magyarázat: prakszinak ne- terenyei állomásfőnökkel. zás után szinte megfiatalod- vezték a kezdő 'Tisutast, a Szótlanul lépkedünk, majd nak a vasutasok. Talán még tanulót, aki gyak, un huszonegyszer csak megkérdezi: a ránc is kevesebb lesz az négy órás szolgálat során — Olvasta a Moldova-irást? arcukon. Csak egy hajuk van: verte magába a vasút által Mondom neki, igen. utána megint visszavágyód- támasztott írásos, meg egyéb — És tetszett? nak a vasúthoz. követelmények sorát-régióját. — Igen. . — Baj ez? * — Pedig magának nincs is — Dehogy: kell az ember! „Prakszi voltam én is. Kiolyan szoros kapcsolata, is- Sok kellene máshol! lencszázhétben születtem, rá meretsége a vasúttal... * húsz évre meg itt kézdtevn — Hát... — gondolkodom — Kisterenyéről nulla óra az igazi munkát. Kisterenyén, nemigen. Bár eszembe jut harminchatkor indul az utol- a vasúton. Mit csináltam? apám, aki meglehetősen hosz- só személyvonat Pestre, s Élesztgettem a parazsat... No, szú időt töltött el a bánya- utána már csak a Polonia- fűtő voltam, aztán Hatvannál. irányvonatok összeállí- expressz csattog át megállás ban, negyvenegytől Tarjáo- tásáyal, meg szénnek való te- nélkül a vágányokon, majd- ban, negyvennégytől meg hervagonok rendelésével. nem rendszeresen... Húszon- Kisterenyén. Ahonnan nyug__ Tudja, nem olyan már háromötvenegy { lenne egyéb- díjba mentem tizennégy évm ostanában a vasút sem, ként a hivatalos áthaladási vei ezelőtt. Milyen sorsa volt mint régebben volt. Azt hi- ideje, de.... Tíz-tizenkét te- a mozdonyfűtőnek? Nem leszi, húsz, harminc evvel ez- hervonat rohan át éjszakán- ányálom: mondjuk, ha le- előtt el lehetett volqa képzel- ként az állomás előtti sine- mentünk Kálba, oda is. vissza ni. hogy egy állomásfőnök. ken. Hétfői napokon két óra is be kellett lapátolnom vagy mint a mostani Novákon, huszonnégykor van itt a Tar- húsz mázsa szenet a tűztérbe. egymaga legyen váltókezelő, jánból érkező személyvonat, Erő kellett ahhoz, elképzel- sala-khányó, takarító, jegy- egyébként meg báromnegy- heti. És szem: mert nekem is kiadó, málházó, segédmunkás, venegykor indul Kál felé a go- ugyanúgy kell figyelni me- tolatásvezető és így tovább? zös. netközben, mint a vezetőnek. —, És ön? ★ De sokszor elmondtam, hogy — Százhetvenen dolgoznak Csendes az éjszaka, a köd sárga, piros, zöld...” a kisterenyei állomáson. Kö- is magába szívja a lépések ül az öreg a fűtőház me- zülük hatvan külsőzik. A lét- zaját. Bezzeg vagy tíz évvel legre fűtött szobájában és számhiány enyhítésére József- ezelőtt, amikor még annvi valamit bütyköl. Ragaszt, városban, Kőbányán, meg bánya működött, hogy felső- vágy újrarag^szt nem tudom más helyeken segítik a mun- rolásuk is hosszú percekbe mit _ vasúti dolog egyébként kát. Szóval, itt van ember, került... Jöttek a szénnel s néha rárak cgy-egy darab Mondjam, hogy kevés az megrakott vagonok, irányvo- fát ,a kályhára olyan terenyei család. ahol natok egész éjszaka. Most „visszahozott engem is a ne lenne valaki vasutas? meg? Sorooa Csecse, Ernő vasút Pedi amikor le8zerel_ — Dapatolm nem kell allomasfonok: malhazo. pénz- tem azt mondtam: adj. isten> — Nem. Csuk a papunk. A taros orgammatmeneszto, netovább... Nem bírtam Kell papírmunka. váltókezelők, forgalmi szolga- az a kis énz is_ Mindketten szinte egyszer- lattevő; összesen heten van- emberek, a régi kollégák köre botlunk meg valamiben, nak szolgalatba éjszakánként. 7öui ]ét , Pedig d , a . Elfojtott káromkodást _ mór- De most a fűtőházba me- "“J? Hat-h^ mozdony mólók el magamjpan. kísérőm gyünk. itt bent éjszakánként, elő kell szót sem szol. * . fűtenem őket. És úgy kell at— Négy evem van meg a Kérdik tőlem, tudja-e, mi ßdni valamennyit a vezetőknyugdijig, de mar készülök az a piákszi. nek, bogy a legalább az elmenetelre. Vettem egy Mondom, nem. Honnan tud- félig legyen v{zzel és a nyo_-más, is legyen vagy nyolc atmoszféra.” Ennyit beszél az öreg, de aztán már faggatni kell. Nem -kenyere jalio^y mondja — nyilatkozni. — Van-e még vasutas családban? — Dehogy... Négy lányunk született... Igaz, az egyik ve- jem vonatvezető; de aztán nincs tovább. Szélesre tárja a kályha száját és újabb lapát szenet, meg fát is vet a tűzre Zászlósi János. Néhány hónap múlva lesz hetvenéves. (Folytatjuk) Karácsony György A biztosításról Ankétol rendezett az Állami Biztosító Nógrád megyei igazgatósága a termelőszövetkezetek területi szövetségével és a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályával karöltve. A termelőszövetkezetek meghívott vezetői nagy érdeklődéssel kísérték a tanácskozást, hiszen örökös téma szakmai berkekben; a biztosítási rendszer menynyire szolgálja a nagyüzemi gazdálkodás biztonságát? S hogy egyáltalán ilyenféle szolgáltatást várnak-e az üzemben, vagy valami mást? Mert akadnak gazdaságok, ahol szinte bevételi fórrá-, sukként tartják számon a biztosítót, arra számítanak, hogy a keletkezett kqr teljes ellenértékét kézhez kapják, s különösen az év vége felé, a zárszámadásra készülődés idején akad ra példa, hogy mondogatják: nézzük csak, mit lehetne a biztosítótól kapni még? Szerencsére nem ez az általános. Az utóbbi időben jó partneri kapcsolat alakult ki a biztosító és a mezőgazdasági nagyüzemek között. Ebben az is közrejátszott, hogy az iparszerű termelés eredményeként csökkentek a bizonytalansági tényezők, egyszerűsödött a káresetek felülvizsgálata, elbírálása is, kezdve az állatkárjelentéstől a becslési rendszer korszerűsítéséig. > A biztosító nagyobb kockázatot vállal, viharkárok esetén például az eddigi hatvan százalék helyett teljes a térítés összege, s kiterjesztette a biztosítás rendszerét az eddig listán nem szereplő kultúrákra is. Az ankéten szóba kerültek speciális nógrádi igények, így többek között a kallói tsz elnöke a bogyo* gyümölcsök viharkár elleni biztosításának lehetőségét kérte, s helytelennek tartotta, hogy a termőre fordult málna esetében is a korábbi évek átlagtermését veszik alapul, holott az ^ jóval magasabb hozamot eredményez. Voltak, akik a kedvezőtlen termőhelyi adottságú gazdaságok esetén differenciáltabb biztosítási rendszer megteremtését vetették tel. Csak éppen arról feledkeztek meg: ha külön tájegységenként figyelembe vennék a sajátosságokat, akkor a díjak a többszörösére emelkednének. Szinte mindenütt gond, hogy azokért a tehenekért is • egész esztendőben fizetniük kell az üzemeknek, amelyet időközben eladtak, vagy épp hízásra kötöttek le, mert az év eleji indulólétszám az alap. Elhangzott az is, hogy a szopósállatok miért nem biztosíthatók, hiszen itt ä legnagyobb az elhullás, s az ebből következő jövedelemkiesés. Az ÁUami Biztosító központjának vezetői a felvetődő kérdésekre megválaszoltak ugyan, de hozzátették: azon dolgoznak, azért szervezik a tapasztalatcseréket, hogy a biztosítás rendszerét meg inkább a megváltozott körülményekhez igazítsák. S már csak azért is hasznos volt e tanácskozás, mert kiderült, maguk a szövetkezeti vezetők sincsenek — tisztelet a kivételnek — tisztában a biztosítási rendszer saját üzemükre vonatkozó tételeivel. Csak egy példa: felvetette az egyik elnök, hogy csak öt tehén elhullása után kapnak térítést. Mi van, ha csupán négy pusztul el? Azt az ötödiket „valahogy” még „elhullatják”! — jegyezte meg tréfásan. Arra nem gondolt, hogy még akkor sem jut a gazdaság a kár ellenértékéhez, hiszen csak az önrészesedés felett fizethet a biztosító. Mert ellenkező esetben nem ösztönözné a termelőszövetkezeteket a gondosabb munkára, a fegyelmezettebb gazdálkodásra. A biztosítás akkor szolgálja igazán a mezőgazdasági nagyüzemeket, ha a váratlanul bekövetkezett károk után hozzásegíti a gazdaságokat a pénzügyi egyensúly fenntartásához. Mert egyelőre a termelés legfőbb kockázatát a tsz-ek- nek kell viselniük. Sie. Gy. Gazdasági időszámításunk H írta: Hullni László, a% MSZMP Kit gazdaságpolitikai osztály ónak helyettes vezető je A gazdasági tevékenység- A gazdálkodás jelenlegi gyobb aktivitásának kibon- re a tolyamatosság, a gyakorlatában gyakran talál- tallózását a szocialista küike- részfolyamatok kői- kozunk a gazdasági folyama- reskedelmi tárgyalások elhu- csdhhatása, összefüggése a jel- tok olyan mértékű ütemte- zódása is. Később — az át- lemző A gazdaság egyes te- lenségével, amelyek a terv- meneti bizonytalanság, óva- rületei, a fejlődés fő mutatói gazdálkodás tartalmi köve- tosság megszűnésével egyide- (a termelés, a fogyasztás, a telményeivel ellentétesek, és iűleg — fokozatosan kibonta- beruházások, az export, az nem felelnek meg gazdasá- koztak azok a kedvező ten- import stb.) szoros kapcsolat- gi fejlettségünk színvonalé- denciák, amelyek a Legfonto- ban állnak egymással, és így nak, a gazdaságirányító szer- sabb gazdaságpolitikai cé- naptári dátumokhoz nem vek által biztosított feltételek- lók, a gazdasági egyensúly kötődő, egyik évről a másikra nek. helyreállításának és a hatéáthúzódó egységes folyama- .. .... . , konyság javításának folyatot alkotnak Különösen a tervidőszakok matát segítik. Az 1977. évi — végén rendszeresen ismétlő- az ez évi elmaradásokkal meg- A szocialista országokban dd ,,kiugró” teljesítményiek, növelt — tervfeladatok isme- a gazdasági folyamatok a terv- a termelési és forgalmazási rétében még inkább arra van $ gazdálkodás körülményei kö- hajrá és az azt követő vísz- szükség, hogy a gazdasági zott bontakoznak ki. A gaz- szaesés szembetűnő és okoz munka lendülete tovább foly- dasági tevékenység folyama- jelentős károkat. Az ipari tér- tatódjék. illetve fokozódjék. A tosságával szemben a népgaz- melésben pl. csaknem minden SOron következő magasabb dasági, vállalati, tanácsi tér- év decemberében 15—20 szá- követelmények teljesítéséhez vek naptári évre (évekre), zalékkal nagyobbak, a követ- az szükséges, hogy az 1976. meghatározott időtartamra vo- kező év január—februárban és 1977. naptári évek közötti natkoznak. A különböző idő- ezzel szemben rendszerint átmenet, az összefüggő gazdaszakokra vonatkozó tervek mintegy 10 százalékkal ala- sagi folyamatok áthúzódása közötti összhang biztosított, csonyabbak a teljesítmények, zavarmentes, viszonylag egyen- A tervek teljesítésére — tob- mint az év átlagában. Az egy- fetes legyen. Ehhez a közpon- bek között — megfelelő ér- mást követő december—ja- ti gazdaságirányító szervek dekeltségi rendszer ösztönöz, nuár hónapok teljesítményei kedvező feltételeket terem- A tervek teljesítéséhez fűző- között gyakran 25—30 száza- tettek. 1977 elején a gazdasá- dő érdek, az egyoldalú nap- lékos különbségek találha- gi szabályozókban csak ki- táriév-szemlélet az időszak tők. Még ennél is nagyobbak sebb módosításokra került végén gyakran a gazdasági fo- az ütemtelenségek egyes ipar- SOr, salapvető szervezeti válto- lyamatok erőltetett ütemű fel- ágak termelésében (pl. gép- zásokat sem terveznek. Az gyorsulásához vezet, amelyet ipar), és hasonló év végi illetékes szervek év közben __ k ésőbb a gazdasági tevékeny- „hajrá”, év eleji visszaesés fi- nem várva meg a tervkészí- ség visszaesése követ. Téves gyelhető meg a beruházások tés időszakát — határozato- lenne azonban ebből azt akö- üzembe helyezésénél (pl. la- kát hoztak az állattenyésztés vetkleztetést levonni, hogy a kásátadások), az export-im- fejlesztésére, a zöldsé"- és tervidőszak végi „kiugró” tel- port forgalomban stb. jesítmények, a termelési, forgalmazási, „hajrá” a szociaA helytelen szemléletből. gyümölcstermelés és -forgalmazás javítására, a háztáji és kisegítő gazdaságok termelési kedéseket tettek az aszálykárok mérséklésére. A termeles lista tervgazdálkodás lényé- a Sj^dáikodási fogyatékossá- ég értékesítési biztonságának gi sajátossága. gokbol adódó ütemtelenségek fokozására, soron kívüli intézrontják a gazdasági hate- Gazdasági növekedésünk konyságot,. fékezik a gazdasá- azonban sohasem lehet telje— fejlődést A termelési fel — sen egyenletes olyan értelem- használás!, értékesítési hajrák veúLn" kbdéeh - ben, hogy minden fo folyamat hatására nő a termelés költ- vet;cífn. kielégítő. A központi állandóan azonos ütemben nő- s£ae (pl a több seleit és túl- gazdaságirányító szervek az vekedjék. Ez sehol és semmi- növel! az anyí- ^er- ^ évi _ népgazdasági terv lyen időben nem érvényesül. gia. és bérköltségeket); romNincs is ilyen követelmény. A a viszonylag egyenletes ütemű termékek fejlődés kritériumában egy megbízhatósága, céljairól és követelményeiről a szokásosnál korábban tájé- osege, koztatták a vállalatokat. Mind- és ezáltal ez kedvező feltételeket te- felől kifejezésre jut az, hogy piaci helyzete, perspektívá- remtett a gazdálkodás száma- egyes területeken a gazdasági ja; a termelők a nemzetközi *'a ahhoz, hogy .az 1977. évi folyamatokra jelentős hatást piacokon lökésszerűen váltó- - eddig!nél gyakorolhatnak gazdaságon ki- , ,, gondosabb legyen, es az iravüli tényezők (pl. az időjárás 20 aiukmalaUal nehezebben nyitás, a végrehajtás min- a mezőgazdasági- termelésre,, taúnaic a legkedvezőbb áron den szintjén az ev • kezdetétől az ebből adódó anyagellátás értékesíteni. Ezzel „ szemben .a ifiben foglalt célok meg- az élelmiszeripari termelés- az év eleji csökkentett tem- Vd^ésítására összpontosuljon al±f: -unka a termelési kapaa munka. sa szezonális jellegű), másfe- , ,, lől egy olyan kis országban, edasok es a rendelkezésre ál- mint Magyarország, a gazda- ló munkaerő kihasználatlanság jelentős világgazdasági ságához vezet, hatásoknak van kitéve. Amennyire egyértelmű az, hogy a fejlődés bizonyos ütem- z V. ötéves terv gazdakülönbségei elkerülhetetle- ságpolitikai céljai köM ár 1977. január elején szervezetten, jól előkészített gyártással lehet és kell hozzáfogni a tervcélok megvalósításához. Ja_ w nuár elején és nem hónapokn ek, annyira nem tekinthető ■* * zdiT kiemelkedő” helyet kal később. A jövő évi tervcé- szükségszerűnek azok bizQ- foglal el a gazdasági munka }ok hónaPos egyenletes cs nyos nagyságot meghaladó hatékonyságának erőteljes fo- |enduielTes munkával teljesítmértéke. kozása ' és a népgazdaság hetők: ,Januar és február mar igyensúlyi helyzeténen javi- nem ,a, ,tovabbi tervevasával összhangban a fejlődés zes- felkészülés hónapjai; dinamizmusának fenntartása.* nem s?,a^ac^ fwegengedni. hogy A gazdasági növekedés egye- f. vállalatok teljesítményei netienségének mérsékléseié- eriyegesen elmaradjanak az hát az ötéves tervcélok meg- ororras°*? lehetőségek csök- valósításának egyik jelentős, ventett meftexu kinasználá- eddig még nem kellően hasz- fa mi.a t; A ,ei’rne*es hate- nosított tartaléka. konysagat nem ronthatja a 1976 elején — a korábbi es az árukibocsátás évekhez hasonlóan — mérsék- utemtelensege. Az ev eleji lődtek a gazdálkodás külön- teljcsdmenyek nove.esei el, a bözó területein a teljesítmé- unka,do teljesebb es jobb Az üvegipari Müvek salgótarjáni öblösüveggyára idén több mint 2,5 millió rubel értékben szállít üvegárut a szocialista országokba. A laboratóriumi, háztartási és világítási üvegáruk legnagyobb részét a Szovjetunióba küldik, de egyré növekszik az NDK, Csehszlovákia és Bulgária érdeklődése is a gyár termékei iránt. így jövőre a szocialista export várhatóan közel 9 százalékkal növekszik, eiéri a 2.8 millió rubelt. A termékek döntő többsége már elhagyta a gyárat, s december 25-ig az utolsó vagonok is elindulnak a baráti országokba. Képünkön: az egyik legértékesebb laboratóriumi termék készítésének egyik művelete látható, Gál Sándorné a mérőhengerek jelölését végzi. minőségű kihasználásával a vállalatok a meglévő, jelentős tartalékaikból meríthetnem. A vállalatoknál az irányítás és végrehajtás minden szintijén az adott tervezési-éroeegy részénél a módosított gazdasági szabályozók hatányek. A teljesítmények csökkenése részben összefüggött az V. ötéves terv indulásakor végrehajtott változásoknál? a vállalati magatartásra gyakorolt hatásával. A vállalatok sainak felmérése, a tervekben és a gazdálkodásban való érvényesítése az indokoltnál lassúbb volt, .Késleltette a gazdálkodószervezetek nanepgazdaság érdekeinek Ielismerése és képviselete hozzásegíthet a termelési. áruKi- bocsálási átmeneti zavarok megelőzéséhez, szervezett elhárításához. Fenntartott jog A megyei élelmiszer-kiskereske- két kereskedelmi vállalat igaz- delmi és iparcikk-kiskereskedel- gatóhelyettese. csudák csodája! un vállalat sokban hasonlít egy- nem tudott. Ök szolgáltatták az- má^ra. E hasonlóságot eg.y terű- tán készséggel az információt» Jelen sikerült a tökéletességig igaz, többnyire általánosságban, fokozni, ami után máris fogai- Nem egyedüli az eset az ilyen mazható: az egyik olyan, mint a belső rendelkezésekkel, s rejte- másik. lyesnek tűnik, mert ha a vállaS ez a terület a sajtó tájékoz- lat dolgozójá képes ellátni felada- tatása. tát, vajon képtelen lenne arról Hogy a megye, az ország új- felelősséggel nyilatkozni? ságolvasói frissen értesülhessenek Ugyan kevés utánjárással meg- a történésekről, óhatatlanul szűk- szerezhető az engedélv rá. hogy ség van rá. hogy az információk ők is elmondhassák véleményű- eljussanak a krónikáshoz. Kedden két, de kell-e ez? csak nehezen jutónak el. Mindkét Az éttermekben ismert a fenn- Vállalat beoszott dolgozóinak első tartott hcl3z A nyilatkozásra szava volt a bemutatkozás után: fenntartott jog í.s azzá vált. Bí- -nem nyilatkozhatunk, csak igaz- zunk benne —, s törvény is van gatói engedéllyel”. Valamiféle rá —, hogy nem sokáig, belső rendelkezést emlegettek, amiről néhány órával később a Sz. Gy. NÖGRÁD - 1976. december 23., csütörtök 3
