Nógrád. 1976. december (32. évfolyam. 284-309. szám)

1976-12-22 / 302. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! I NOGRAD AZ MSZMP NOCRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XXXII. ÉVF. 302. SZÁM ARA; 80 FILLÉR 1976. DECEMBER 22., SZERDA A város felszabadulásának 32. évfordulójára Felavatták az legnagyobb szakmunkásképző intézetét Buda István államtitkár Salgótarjánban Gyorsabb haladás: egységes cselekvéssel Logikus, ám korántsem formális folyamat zárult le a népgazdaság 1977. évi tervének vasárnapi nyilvánosságra kerülésével. A párt Központi Bizottsága 1976. december 1-i ülése, az országgyűlés tanácskozása előzte meg az előttünl" álló tizenkét hónap gazdasági programjának a Miniszterta­nács által történt jóváhagyását. Mindhárom testület a nép­gazdaság idei tevékenységét is áttekintette, s úgy határozta meg a jövő esztendei teendőket. Ezek középpontjában a gaz­dasági fejlődés ütemének meggyorsítása, az idei adósságok törlesztésével együtt az 1977. évi feladatok hiánytalan vég­rehajtása áll. Szemléletesen fogalmazott a parlamenti ülésszakon fel­szólaló képviselők egyike, amikor azt hangsúlyozta, hogy nem a lehetőségek gyors gyarapítására, hanem a már meg­levő források gyorsabb hasznosítására van szükség. E felfo­gás. sajnos, még nem általánosan jellemző, sőt, tapasztal­hatjuk az ellenkezőjét. Meggyőződésünk: alaposabb, körül­tekintőbb munkával, a szervezettség fokozásával. szín­vonalasabb vezetéssel 1976-ban is mód lett volna a tényle­gesen elértnél nagyobb eredményekre. Hiszen a nemzetközi kereskedelem számunkra hátrányos változásai, a kedvezőt­len időjárás okozta veszteségek ugyan közrejátszottak a szá­mítottnál szerényebb fejlődésben, de nem kizárólagos jel­leggel. A döntő azonban mégis az, hogy a népgazdaság fejlődé­sének iránya — amint azt az országgyűlés tanácskozásán mind a pénzügyminiszteri expozé, mind a vitában részt ve­vő képviselők hangsúlyozták — helyes volt, összhangban állt a párt XI. kongresszusán elfogadott gazdaságpolitiká­val. A fejlődés mértéke maradt el a várttól, a tervezettől, a lehetségestől. Amit nem pusztán a tények kedvéért kell meg­állapítanunk, hanem a kihasználatlan lehetőségekre, ezen a módon is figyelmeztetve, A gazdálkodóegységek tekintélyes része ugyanis megfelelőnek tartotta idei igyekezetét, s a jö­vő évben sem számol tartalékai teljes körű csatasorba állí­tásával, amint azt a gazdaságkutató intézet közelmúltbeli vizsgálódása föltárta. Talán furcsán hangzik, de az előbbiek ismeretében már nem igényel külön indoklást: gazdasági gondjaink nagy csoportjának eredője nem a dologi javak terepén, hartem gondolkodás- és szemléletmódunk elvon- tabbnak látszó világában kereshető. A gépiparban, a köny- nyűiparban például a már rendelkezésre álló technika és technológia módot nyújtana a mainál korszerűbb gyárt- manyösszetételre. Az eszközök, eljárások azonban csak ak­kor érnek igazán sokat, akkor adják a bennük rejlő képes­ségek maximumát, ha működésüket rendszerré szervezi az emberi elme, ha egyetlen feltételről sem feledkezik meg, s ha mindezt fontosnak tartja, akarja egyáltalán. Ilyen és hasonló tapasztalatoktól vezettetve állapította meg az országgyűlés ülésén Németh Károly, a párt Politi­kai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára: „ör­vendetes, hogy mind több vállalat munkájában kezd előtér­be kerülni a termékszerkezet korszerűsítése. Mégsem lehe­tünk megelégedve, mert a gazdaságos termelési és értékesí­tési szerkezet kialakítása nemcsak a szükségletektől, de mai lehetőségeinktől is elmarad. Ez arra mutat: sok helyütt még mindig nem ismerték fel, hogy gazdasági fejlődésünk kulcs­kérdése a jó minőségű, gazdaságosan előállítható és ver­senyképes termékek részarányának gyorsabb növelése. E té­ren is egységesebb szemléletre és konkrét programok alap­ján történő cselekvésre van szükség. S ez utóbbi igényt bát­ran kiterjeszthetjük a termelőmunka minden részletére, s általában a gazdálkodás valamennyi mozzanatára. Mert a feladatok értelmezésének egysége úgyahogy már kialakult, ám a cselekvés egysége még várat magára. E kettősség tükrében kell vizsgálni a jövő esztendei teendőket, amiket az 1977. évi népgazdasági program sum­máz. A nemzeti jövedelem előirányzott 6—6,5 százalékos nö­vekedése — ami az ipari termelés hat-, az építőipari telje­sítmény öt-hat, s a mezőgazdasági termelés hét-nyolc szá­zalékos bővülését feltételezi —, nemcsak feszítettebb tempói diktál az ideinél, hanem a termelőhelyek más és más telje­sítményszintjét is megköveteli. Az egyik helyen a gyorsabb haladáshoz az új, korszerű termékek tömegén át vezet az út, a másikon a termelékenység fokozása nyitja meg a cél leié a kapukat, a harmadikon a nemzetközi kooperáció ki- terjesztése. Talán nem tévedünk, ha feltételezzük, iparirányítási, s vállalati méretekben, de minden más népgazdasági terüle­ten is ehhez hasonlóan, e hogyannal bajlódnak a legtöbbet. A ritka kivételnek tisztelet, ám a jellemző mégis az, hogy máshonnét, másoktól várják a kezdeményezést, az első lé­pést, a folyamatindító cselekedeteket. Helyeselnek, tétlen­kedve, vitatkoznak, döntést nem hozva, tervezgetnek, felté­teleket nem mérlegelve. Ezért joggal leírhatjuk, hogy — mint azt az országgyűlés ülésén is többen hangoztatták —, az irányítás, a vezetés erőteljes javítása most már valóban a középponti helyet foglalja el, döntővé válik. Akár az ipar­ral, akár a mezőgazdaságról, bármelyik más népgazdasági területről legyen szó, a hatékonyság növelése elválaszthatat­lan a vezetés hatékonyságától. Szükség van az új eszközök­re — a beruházások 164 milliárd forintjára —, de még in­kább új gondolatokra, irányítási módszerekre, kezdeménye­zőkészségre, a végrehajtás, a cselekvés egységére. Arra. hogy a termelőhelyek ne csak lássák a népgazdasági célokat, ha­nem igazodjanak azokhoz. Mindenkinek azt kell megtennie, ami módjában áll, de ezt tegye, s kérjék számon tőle. Akár egyéni, akár kisebb közösségi méretekben ne igényeink adják a rangunkat, ha­nem munkánk teremtse meg jogunkat a fokozódó igények­re. Aki mindig csak követel, annak nem marad ideje adni, aki mindig csak tervez, nem jut el a cselekedetekig. A jö­vő évi terv végrehajtása, még inkább, mint eddig, a cselek­vő embert állítja a reflektorfénybe. Azt. aki tudatosan ku­tatja a több előteremtésének útját, módját, s tudja, e töb­bet először a termelésben, az anyagi ágazatokban kell lét­rehozni ahhoz, hogy az elosztásban, a felhalmozásban is meg’egyen mindaz, amire számítunk. Ami a népgazdasági programban reálbér- és jövedelememelkedésként, 88 ezer új lakásként, s az életkörülmények javításának sok más for­májában szerepel. A sorrend felcserélhetetlen: a feladatok egymásutánja is az. Kádár János hazaérkezett Moszkvából Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára. aki a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bi­zottságának meghívására, ba­ráti látogatást tett a Szovjet­unióban. kedden este hazaér­kezett Moszkvából. Kádár Jánost hazaérkezése­kor a Keleti pályaudvaron fogadta Losonczi Pál, az El­nöki Tanács elnöke. Németh Károly és Óvári Miklós, az MSZMP KB titkárai, a Poli­tikai Bizottság tagjai. Borbély Sándor és Gyenes András, a Központi Bizottság titkárai, Benkei András belügyminisz­ter, Púja Frigyes külügymi­niszter, Pullai Árpád közle­kedés- és postaügyi minisz­ter, Berecz János, a Központi Bizottság külügyi osztályának vezetője. Jelen volt Vlagyi­mir Pavlov a Szovjetunió magyarországi nagykövete. (MTI) Biszku Béla elutazott Vietnamból Kedden reggel elutazott Hanoiból a VDP IV. kong­resszusán részt vett magvar pártküldöttség. Biszku Bélát, az MSZMP Politikai Bizott­sága tagját, a KB titkárát a magyar pártküldöttség. veze­tőjét és a delegáció tagjait a Hanoi repülőtéren Nguyen Duy Trinh, a Vietnami Kom­munista Párt Politikai Bi­zottsága tagja, miniszterel­nök-helyettes, külügyminisz­ter, Xuan Thuy, a KB titká­ra, Phan Trong Tue, a KB tagja, közlekedés- és szállí­tásügyi miniszter, a delegáció állandó kísérője búcsúztar- ta. Jelen volt Nguyen Phu Soai, a VSZK magyarorszagi és Karsai Lajos, Magyaror­szág hanoi nagykövete. (MTI) Kedden délelőtt Salgótar­jánba érkezett Buda István munkaügyi minisztériumi ál­lamtitkár. A Vendéget a me­gyei pártbizottság székházá­ban Géczi János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára üdvözölte. Tájékoztat­ta a vendéget a megye poli­tikai, gazdasági, kulturális éle­téről. Buda István és Géczi János délelőtt látogatást tett a Lampart ZIM salgótarjáni gyárában, majd beszélgetést folytatott a megyei tanács munkaügyi osztályának dol­gozóival. Salgótarján felszabadulásá­nak 32. évfordulója előesté­jén került sor az új, 211-es számú Ipari Szakmunkásképző Intézet ünnepélyes avatásá­ra. Ott volt az ünnepségen Géczi János, Buda István, képviseltették magukat a vá­rosi, járási pártbizottság, a megyei, városi KISZ-bizottság, az SZMT, a megyej és váro­si tanács, az építők, az isko­lák, üzemek. Jelen voltak az intézet tanárai, szakoktatói, tanulói. Horváth László, az intézet igazgatója köszöntöt­te az avatóünnepség résztve­vőit, majd Budaf István mon­dott ünnepi beszédet. Az ál­lamtitkár bevezetőjében mon­dotta : 1— Ma Salgótarjánban, e nagyszerű szakmunkásképző intézmény avatását az emeli a fényes ünnep rangjára, hogy ezt a város felszabadulásának 32. évfordulóján tehetjük. Ha­zánk, népünk történetében és a kisebb közösségek életében is vannak olyan történelmi sorsfordulók, amelyek nem tűnnek el a múló, változó idő­ben, hanem tovább élnek az utókor emlékezetében. Külö­nösen azok az események, amelyeket nemcsak azért ele­venítünk fel, hogy a történel­mi múltat idézzük, hanem azért, hogy újabb erőt me­rítsünk továbbfejlődésünkhöz, szocialista jövőnk formálásá­(Fodor Tamás felvétele) hoz, építéséhez. Salgótarján történetében ilyen — a varos lakosságának jövőjét mag­határozó és fejlődését formá­ló sorsforduló volt 1944. de­cern oer 25-e, a város felsza­badulásának napja. A Szov­jetunió Vörös Hadseregének sok-sok véráldozatot , hozó harcosai — maguk előtt űzve a fasiszta Németország visz- szavonuló csapatait — meg­hozták a szabadságot a nagy forradalmi hagyományokkal rendelkező városnak, új ér­teimet és tartalmat kapott az élet. Az elmúlt több mint három évtized- alatt bizonyí­tottuk, hogy élni tudtunk ‘a lehetőségekkel, a szabadság­gal, s ma már a fejlett szo­cialista társadalom építésén dolgozunk. Buda István beszéde továb­bi részében oktatáspolitikánk jelentőségéről, a szakmunkás- képzés nagyarányú korszerű­sítéséről, a hat évvel ezelőtt (Folytatás a 2 oldalon) Befejeződtek o magyar—román tárgyalások ISicolae Ceausescu fogadta Lázár Györgyöt Tetjei'leffc éves tenet a Nógrádi Ssénbán*úU Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, a Román Szocialis­ta Köztársaság elnöke Ked­den Bukarestben az RKP székhazában fogadta Lázár Györgyöt, az MSZMP KB PB tagját, a Magyar Népköztár­saság Minisztertanácsának elnökét. A tanácskozás szívélyes, ba­ráti légkörben zajlott le. A magas szintű találkozót megelőzően a magyar Kor­mány elnöke Manea Manescu miniszterelnök kíséretében látogatást tett a bukaresti nehézgépgyárban. Az üzem vezetői tájékoztatták Lá­Salgótarjánban, a megyei pártbizottság székházában, a megyei pártbizottság meghí­vására keddien gazdasági ak­tívát tartottak. Ezen részt vet­tek a járási, városi pártbi­zottságok titkárai, gazdaság- politikai csoportvezetők, a nagyüzemi pártbizottságok titkárai, a gyárak, üzemek, vállalatok pártalapszerveze- teinek titkárai, gazdasági ve­zetők, a termelőszövetkezetek és ipari szövetkezetek párt­titkárai. elnökei, az őket irá­nyító, ellenőrző felsőbb szer-; zár Györgyöt, a gyár tevé­kenységéről, fejlődéséről és soron levő feladatokról. Kedden Bukarestben be­fejeződtek a hivatalos magyar —román kormányfői tárgya­lások, amelyeken a két or­szág politikai, gazdasági, és kulturális kapcsolatairól és azok bővítéséről, valamint időszerű nemzetközi kérdé­sekről volt szó.. A tárgyalásokat mindvégig szívélyes, baráti légkör jel­lemezte. A megbeszélések eredmé­nyeiről a két ország minisz­vek képviselői, az állami és tömegszervezetek képviselői, vezetői, a kereskedelmi vál­lalatok igazgatói, valamint a pénzintézetek vezetői. Az egybegyűlteket a me­gyei pártbizottság végrehaj­tó bizottsága nevében Matúz József, a megyei pártbizott­ság titkára köszöntötte, majd Devcsics Miklós, a megyei pártbizottság titkára ismer­tette az MSZMP Nógrád me­gyei Bizottsága 1976. decem­ber 14-i — az 1977. évi gaz­terelnöke, jegyzőkönyvet írt alá. (A látogatásról szóló köz­lemény a 2. oldalon.) A tárgyalások befejezése után Tordai Jenő külkeres­kedelmi miniszterhelyettes, és tárgyalópartnere, Ion Stoian, külkereskedelmi és nemzetközi gazdasági együtt­működési miniszterhelyettes, kormányközi megállapodást írt alá az 1977. évi magyar— román árucsere-forgalom sza­bályozásáról. Az 1977. évi egyezmény több mint 340 millió rubel (Folytatás a 2. oldalon) daságpolitikai feladatokról szóló — határozata végrehaj­tásának tennivalóit. Ennek kapcsán foglalkozott a hatá­rozat értelmezésével, a végre­hajtás módszereivel, a párt- alapszervezetek konkrét ten­nivalóival. Indokolta, hogy az 1977-es évet szolgáló cse­lekvési intézkedési terv miért köaelíti meg más módon a tennivalókat. A beszámolót követő kér­désre adott válasz után Ma­túz József zárszavával ért- véget az aktíva. Ma reggelre teljesítette éves. egymillió tonnára szóló tervét a Nógrádi Szénbá­nják. Év végéig a terven te­lül ígért 22 ezer tonnás fel­ajánlásukat is túlteljesítik. A vállalatnál kedvezően alakult a minőség, s ennek köszóari'.:- tö, hogy az idei szénárbevételi tervet, már december 15-én teljesítették.. Az év végéig 11—12 miliő forint értékben túlteljesítik. Az aknaüzemek közül Ká- nyáson eddig 13 ezer 300 ton­na, Tiribesen 11 ezer :)í)0 tonna, Ménkesen 4 ezer 509 tonna az időarányos tervhez viszonyított előny. Jól haj­ráztak a szorospataki bányá­szok is! Szeptember 26-án még 14 ezer 870 tonna szén hiány­zott az esedékes tervből. Az­óta ebből az elmaradásból több mint 10 ezer tonnát be­hoztak. A jelenlegi 4 ezer 500 tonnás hátrányt, az év vé­géig jelentősen csökkenteni kívánják. Hosszú idő óta 1976. az el­ső év. amikor a Nógrádi Szén­bányák dolgozói határidő előtt teljesítették az éves ter­vet! Biztató ez a jövő évre is, mert még nagyobb felada­tokat kell megoldaniuk. Hi­szen 20 ezer tonnával többet ír elő a terv az eddiginél a vállalat számára. Hegyei gazdasági aktíva Salgótarjánban

Next

/
Thumbnails
Contents