Nógrád. 1976. december (32. évfolyam. 284-309. szám)
1976-12-22 / 302. szám
■ Közös közlemény Lázár György romániai látogatásáról * Lázár György a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Manea Manescu, a Román Szocialista Köztársaság kormányfőjének meghívására 1976. december ZU—21-én hivatalos baráti látogatást tett a Román Szocialista Köztársaságban. Lázár Györgyöt fogadta Nicoiae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság elnöke. Ez alkalommal szívélyes, baráti megbeszélésre került sor közöttük. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke és a Román Szocialista Köztársaság kormányfője őszinte, baráti légkörben, a kölcsönös tisztelet és megértés szellemében hasznos megbeszéléseket folytatott. A miniszterelnökök kölcsönösen tájékoztatták egymást az országaikban folyó szocialista építömunkár<il, és elismeréssel szóltak a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa és a Roman Kommunista Párt XI. kongresszusa határozatainak gyakorlati megvalósításában t.ert eredményekről. Beható eszmecserét folytatlak a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság kapcsolatainak fejlesztéséről, valamint az •időszerű nemzetközi kérdésekről. A miniszterelnökök meg- elegedessel. vették tudomásul, hogy a Magyar Népköz- társaság és a Román Szocialista Köztársaság sokoldalú együttműködése és jószomszédi kapcsolatai folyamatosan fejlődnek, összhangban az 1972. februárjában Bukarestben aláírt magyar—román barátsági, együttműködési és kölcsönös segítség- nyújtási szerződéssel, a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus, az egyenjogúság, a függetlenség és a nemzeti szuverenitás, a belügyekbe való be nem avatkozás, a kölcsönös tisztelet, az elvtársi segítségnyújtás és a nemzetközi szolidaritás elvei alapján. A felek ez alkalommal is hangsúlyozták, hogy a magyar—roman barátság mélyítésében és az együttműködés fejlesztésében meghatározó szerepet töltenek be a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Román Kommunista Párt kapcsolatai, Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának és Nicoiae Ceausescunak, a Román Kommunista Párt főtitkárának, a Román Szocialista Köztársaság elnökének találkozói. A miniszterelnökök tárgyalásaik során nagy figyelműét szenteltek a két nép politikai, gazdasági, kulturális és egyéb kapcsolatai továbbfejlesztésének. Megállapították, hogy a magyar—román gaz- dasagi-együttműködési vegyes kormány oizottság, valamint a központi tervező és külkereskedelmi szervek eredményeket értek el a népgazdasági tervek egyeztetésében, a gazdasági együttműködés bővítésében, a termelési együttműködés és szakosítás egyes formáinak kezdeményezésében, az áruszállítások fejlesztésében. Az 197 o •—80-as időszakra szóló hosz- szú lejáratú árucsere-forgalmi szerződés az 1971—1975- ös időszakhoz képest az áruszállítások megkétszerezését irányozza elő. A kölcsönös áruszállításokban a gépek és berendezések aránya mintegy 60 százalék. A felek egyetértettek abban, hogy a következő időszakban további lehetőségek vannak a gazdasági kapcsolatok gyorsabb fejlesztésére. E célból a látogatás idején sor került a magyar—román határzónában lévő szénhidrogén-mezők közös kitermeléséről szóló egyezmény, valamint más termelési együttműködési megállapodások és az 1977. évre szóló árucsereforgalmi jegyzőkönyv aláírására. A kormányfők kívánatosnak tartják, hogy a két ország minisetériumai és gazdasági szervei erősítsék kapcsolataikat, tegyenek további erőfeszítéseket a kölcsönös áruszállítások növelésére, a hosszú távú gazdasági együttműködés fejlesztésére, beleértve a harmadik piacokat, a termelési együttműködésre és szakosításra, különösen a járműiparban, valamint a2 elektronika, a szerszámgépek, az ipari berendezések, a vegyipar, a gyógyszergyártás és gyógyászati eszközök, az élelmiszeripar és a mező- gazdaság területén. Megállapodtak abban, hogy a gazdasági-együttműködési vegyes kormánybizottság, továbbá a központi tervéző és külkereskedelmi szervek megvizsgálják a gazdasági kapcsolatok 1980 utáni bővítésének lehetőségeit. Szükségesnek tartották a termelési együttműködés és szakosítás részarányának növelését a kölcsönös árucsere-forgaiom- ban. A felek megerősítették elhatározásukat, hogy további erőfeszítéseket tesznek a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa integrációs komptex- programjának megvalósításáért a tagországok gazdasági és társadalmi fejlődésének javára. A felek egyetértettek abban, hogy az illetékes magyar és román intézmények tovább szélesítsék a műszakitudományos együttműködésüket, hasznosítva a két ország e téren meglevő lehetőségeit. A miniszterelnökök hangsúlyozták azon meggyőződésüket, hogy a két ország tudományos, kulturális és sportkapcsolatai hozzájárulnak a magyar nép és a román nép további közeledéséhez, barátságának erősítéséhez és a kölcsönös megértés elmélyítéséhez. Elismeréssel szóltak a magyar—román kulturális vegyes bizottság szerepéről a kulturális kapcsolatok fejlesztésében, a haladó és forradalmi hagyományok őrzésében és ápolásában, a magyar és a román nép kapcsolataiban, Fontosnak tartják a magyar és a román kultúra házának mielőbbi megnyitását Bukarestben, illetve Budapesten. A két fél szükségesnek tartja, hogy a magyar, illetve a román szervek tegyenek lépéseket a konzuli kapcsolatok fejlesztésére, az állampolgárok kapcsolatainak bővítésére. az idegenforgalmi együttműködés szélesítésére, az egyéni és a szervezett turizmus keretében. Áttekintve az időszerű nemzetközi kérdéseket, a miniszterelnökök elégedetten szóltak a nemzetközi enyhülés, az egyenjogú államok közötti megértés és együttműködés terén világméretekben végbement pozitív változásokról E folyamatokban fontos szerepet töltött és tölt be a Szovjetunió és a többi szocialista ország erejének növekedése, a népek békéjét és biztonságát szolgáló tevékenységük, valamint a fejlődő országoknak, az el nem kötelezett államoknak, a világ össaes an- tiimperialista, demokratikus és haladó erejének egyre tevékenyebb hozzájárulása. A felek megerősítették, hogy politikájukban következetesen törekszenek a barátság, a szolidaritás és az együttműködés fejlesztésére a szocialista országokkal. Mély meggyőződésük, hogy a szocialista országok együttes fellépése megfelel az egyes szocialista országok érdekeinek és a szocialista világ- rendszer egésze, a világbéke, a haladás érdekeinek. A felek síkraszállnak az együttműködés bővítéséért és elmélyítéséért a fejlődő és az el nem kötelezett országokkal, a nemzeti felszabadító mozgalmakkal. Hangoztatták, hogy országaik készek kapcsolataik es együttműködésük bővítésére a fejlett tőkésországokkal a békés egymás mellett élés elvei alapján, az egyenjogú együttműködés szellemében. Különös figyelmet szenteltek az európai enyhülés megszilárdításának és továbbfejlesztésének. Hangsúlyozták a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testület* legutóbbi, bukaresti ülésén elfogadott nyilatkozat és a többi dokumentum jelentőségét. Szükségesnek tartják, hogy a helsinki értekezlet valamennyi részt vievő állama járuljon hozzá a katonai szembenállás csökkentését, a leszerelést célzó intézkedések elfogadásához Európában, tartsa meg a záróokmány előírásait. Hangsúlyozták, hogy az 1977. évi belgrádi találkozó célja az európai biztonság és együttműködés megszilárdítása és továbbfejlesztése. A Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság síkraszáll a leszerelésért, elsősorban a nukleáris leszerelésért Lázár György romániai látogatása hozzájárul a magyar és a román nép barátságának erősítéséhez, szélesíti a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság sokoldalú együttműködését a kölcsönös érdekek, a szocializmus és a béke javára. A megbeszélések eredményeiről a miniszterelnökök jegyzőkönyvet írtak alá. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke hivatalos, baráti látogatásra hívta meg Manea Manescut. a Román Szocialista Köztársaság kormányának első miniszterét, aki a meghívást örömmel elfogadta. Bukarest, 1976. december 21. (MTI) Befejeződtek a tárgyalások (Folytatás az 1. oldalról) értéket képvisel, ami az 1976. évi jegyzőkönyvhöz képest 20 százalékos forgalom- növekedést jelent. A két ország képviselői, így magyar részről Zsengéi- lér István nehézipari miniszterhelyettes, román részről pedig Gheorghe Pacoste, bányaügyi, kőolajipari és földtani miniszterhelyettes ugyancsak kormányközi megállapodást írtak alá a magyar— román határ mentén található kőolaj- és földgázlelőhelyek közös felkutatásáról és kitermeléséről. Az egyezmény a többi között szabályozza a kőolaj- és földgázlelőhelyek j tulajdonjogát, a kitermelési jogot, közös műszaki tervek készítését, valamint az ellenőrzés feltételeit. A tárgyalások eredményeként két termelési-együttműködési megállapodás is létrejött, amelyeket ugyancsak kedden írtak alá a román fővárosban. Az egyik a gyógyszeripari kooperáció elmélyítését irányozza elő, a másik pedig a pénztárgépek közös gyártására vonatkozik. A látogatás befejező aktusaként Lázár György, a Minisztertanács elnöke a bukaresti magyar nagykövetség épületében fogadást adott vendéglátója, Manea Manescu, a Román Szocialista Köztársaság miniszterelnöke tiszteletére. Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke kétnapos, romániai, hivatalos, baráti látogatását befejezve, kedden este hazautazott Bukarestből. A magyar kormányfőt és kíséretét a román főváros Baneasa pályaudvarár Manea Manescu, a Román Szocialista Köztársaság miniszterelnöke es más román hivatalos személyiségek ünnepélyesen búcsúztatták. (MTI) Kabin benyújtotta lemondását Jichak Rabin izraeli kormányfő hétfőn, éjszaka benyújtotta kormánya lemondását Efraim Kacir államfőnek. A lemondást a köztársasági elnök elfogadta, és egyúttal megbízta Rabint, hogy az új kormány kinevezéséig- átmeneti jelleggel folytassa az ügyek vitelét. Lemondólevelének átnyújtásakor Rabin, aki 1974. júliusa óta tölti be a miniszterelnöki posztot, utalt arra, hogy az átmeneti időszakban nem szándékozik változtatni az eddig követett bel- és külpolitikai irányvonalon. Efr'aim Kacir bejelentette, hogy azonnal megkezdi a tárgyalásokat az új kormány kinevezéséről. Készülnek a téeszzárszámadások Országszerte készülnek a termelőszövetkezeti zárszámadások. A leltározáson, a készletek, az állatállomány stb. összesítésén dolgoznak a szakemberek. Elemzést készítenek a téesz gazdálkodásáról a januárban kezdődő és február végén befejeződő zárszámadó közgyűlésekre. Mint a MÉM-ben az MTI munkatársának elmondták, az 1976. évi zárszámadások azért is igen jelentősek, mert az V. ötéves terv első évének gazdálkodási eredményeit, tapasztalatait összegezik, s ily módon megalapozzák a tervidőszak további 4 évének gazdaságfejlesztési tevékenységét. Ezért fontos, hogy a közös gazdaságokban körültekintő, reális zárszáNÖGRÁD — 1976. december 22., szerda madásokat terjesszenek a közgyűlések elé. A zárszámadás-készítés üzemi célja — az év gazdálkoaá- sáról készített könyvviteli feljegyzések teljessé tétele és a reális következtetések levonása mellett — a közgyűlések demokratikus jövedelemfelhasználási döntéseinek számszaki megalapozása. Lényeges, hogy a jövedelemfelhasználási javaslatok kialakításánál és a döntéseknél a korábbi helyes gyakorlatot kövessék az üzemek: törekedjenek a több irányú biztonságra, növeljék biztonsági alapjaikat, és tartalékoljanak' az ideihez hasonló, nem várt nehézségek ellensúlyozására. A jövedelmek növelésénél el kell ismerni a több, a jobb és a magasabban kvalifikált munkát. Az üzemi jövedelmek ' felhasználásánál a közös gazdaságoknak a lehetőség szerint nagyobb gondot kell fordítaniok a szociális és kulturális igények kielégítésére, valamint a munkakörülmények javítására. A közgyűlés —, az érvényben levő rendelkezések szerint — a zárszámadásról az ellenőrző bizottság jelentése nélkül nem határozhat. A téesz vezetősége köteles gondoskodni arról, hogy a zárszámadást az ellenőrző bizottság megvizsgálja. Helyes, ha a bizottság nem csak a számszerű helyességet ellenőrzi, hanem tartalmilag is foglalkozik a zárszámadással. Egyre több gazdaság tagjai kapnak írásos tájékoztatót a téesz évi gazdálkodásáról a közgyűlést megelőző időszakban, így lehetőség van arra, hogy a tagok előzetesen tájékozódjanak a téesz tevékenységéről, s ennek ismeretében hallathassák véleményüket a közgyűlésen. A zárszámadások elkészítését a téeszek területi szövetségei segítik. (MTI) Megszervezik a SATO-t? A NATO árnyéka a déli féltekén Az utóbbi időben egyre gyakrabban jelennek meg a külföldi sajtóban közlemények olyan tervekről, hogy létrehozzák a Dél-atlanti Szerződést, — a NATO ikertestvérét. Ez a gondolat egyáltalán nem új. A Pentagon már a 60-as évek elején megpróbálta összehozni a déli léiteké agresszív szövetségét. így például 1962-ben az Unidas nevű tengeri hadgyakorlaton, amelyet a déli féltekén rendeztek, Argentína, Brazília, Uruguay es az USA fegyveres erőin kívül neg- figyelőként részt vettek több más ország, közöttük a Dél-afrikai Köztársaság képviselői is. A dél-afrikai rezsim képviselőinek jelenléte azonban súrlódásokat okozott a nad- gyakorlat résztvevői között, és az USA kénytelen Volt elhalasztani a terv megvalósítását. Abban az időben a dél-afrikai helyzet, a portugál gyarmatosítók, és a fehér kisebbségi rezsimek pozíciói stabilnak látszottak. Az egykori portugál birtok nemzeti felszabadító mozgalmának nagyszabású sikerei nemcsak az utolsó afrikai gyarmatbirodalom összeomlásához vezetett, de fellendítette a felszabadító harcot a kontinens déli részén is. Gyengültek a nyugati hatalmak stratégiai pozíciói a világnak ebben a körzetében. Ez az oka annak, hogy a Pentagon és a NATO oly nyíltan támogatja Pretó- ria militarista politikáját. Az ENSZ egyik különbizottságának nemrég nyilvánosságra hozott jelentése szerint a Vorster-rezsim az 1976—77-es költségvetési évben több mint 1,4 milliárd randot irányzott elő katonai célokra, ami 47 százalékkal haladja meg az előző időszak színvonalát. Megkétszerezték a fegyveres erők személyi állományát is, ami így 200 ezer főt tesz ki, s különleges, félkatonai alakulatokat hoznak létre, anv- lyek több mint 75 ezer főt számlálnak. A Dél-afrikai Köztársaság . hadseregének technikai felszerelését a °en- ’tagóh és " a NATO vállaltá inasára, semmibe véve áz összes ENSZ-határozatöt, csupán az elmúlt évben több mint negyven Centuripn harckocsit, mintegy ötven Mirage vadászbombázót, rakétát, hadihajót száliítöttak Pretoriának. Immár több éve jelentős atlanti személyiségek sorra követelik, hogy terjesszék ki a NATO tevékenységi szféráját a Ráktérítőtől délre, egészen az Indiai-óceánig, hogy a fajgyűlölő Dél-afrikai Köztársaságot bevonhassák ebbe a szervezetbe. 1975. nyarán a r^\TO brüsszeli ülésszakán egyes résztvevők ' felkarolták ezt a javaslatot. Ezzel egyidőben számos nyugati polgári lapban cikksorozatok jelentek meg, amelyek arról próbálták meggyőzni az olvasókat, hogy mennyire életbevágóan fontos erősíteni a Vorster-féle rezsimmel való szövetséget, amelyet ..közös stratégiai, politikai és gazdasági érdekek fűznek a nyugathoz..’’ Ám a NATO-vezető lenek az a kísérlete, hogy hevonják Dél-Afrikát a szervezetbe, a közvélemény ellenállásával találta magát szemben. A NATO és a Pentagon kénytelen volt lemondani a Pretoriával való nyílt katonai szövetségről. Ezért élesztették fel azt a gondolatot, hogy a Pentagon és a NATO égisze alatt hozzák létre a dél-atlanti paktumot, amelynek tagja lehetne több latinamerikai állam és a fajgyűlölő Dél-afrikai Köztársaság is. Ez év áprilisának végén a dél-afrikai simonstowni katonai támaszponton titkos találkozó zajlott le brazil és argentin magas rangú tisztek, valamint dél-afrikai katonai vezetők részvételével. A találkozó célja, olyan különleges szerv létrehozása volt, amely „ellenőrizné az Atlanti-óceán déli részének biztonságát.” Világos, hogy az újabb katonai tömörülés létrehozása mögött a nyugati stratégáknak ugyanaz a próbálkozása rejlik, hogy kiterjesszék a NATO tevékenységének szféráját a déli féltekére. J. K. Felavatták az ország egyik legnagyobb szakmunkásképző intézetét (Folytatát az l. oldalról) hozott határozat végrehajtásáról számolt be. A IV. ötéves tervidőszakban harminc százalékkal magasabb összeget, több mint másfél milliárd forintot költöttek a szakmunkásképzés beruházásaira. Ennek eredményeként az országban négyszáz tanteremmel, hétezerszáz kollégiumi heiy- lyel, háromezer tanműhelyi munkahellyel és 48 tornateremmel bővült az országos intézményhálózat. így folytatta: — Hogy. milyenek ezek az új intézmények, arra szolgáljon példaként az itt és most átadásra kerülő salgótarjáni szakmunkásképző intézet, amely húsz tantermes iskolából, háromszáz személyes kollégiumból, százhúsz munkahelyes tanműhelyből ál!, kiegészülve tornateremmel, konyhával és étteremmel. Bizonyára egyetértenek velem abban, hogy itt több mint ezerkétszaz tanuló 34 szakmában jó feltételek,, nyugodt körülmények között tanulhat. készülhet a munkáséletpályára. Szóit arról, hogy meg kell gyorsítani a szakmunkásképzést, amihez Nógrád megyében is további nyolc tanterem, háromszáz kollégiumi hely, es százharminc tanműhelyi munkahely létesül a tervidőszakban. Hangsúlyozta, hogy ennek az intézménynek az avatására olyan időben kerül sor, amikor a Központi Bizottság útmutatása alapján munkások és szellemi dolgozók, vezetők és beosztottak országszerte elemzik, miként lehetne céltudatosabban és nagyobb hatékonysággal szervezni a munkát, a terme’és növelése, a népiólét fejlesztése, és általában a fejlődés meggyorsítása érdekében. Ezután meleg szavakkal szólt a tanulókhoz, a tanárokhoz, szakoktatókhoz és nevelőkhöz. Átadta Horváth Lászlónak a csaknem százmillió , forintos beruházási költséggel épült, az ország egyik legszebb és legnagyobb ilyen jellegű intézményét, hangsúlyozva: Engedjék meg, hogy sok sikert kívánva az intézmény munkájához, kifejezzem azt a reményemet, hogy az intézmény jól szolgálja szocialista jövőnk építését. Nagy taps kísérte Horváth László igazgató szavait, amikor átvette az intézményt. Ezutgn kitüntetések és jutalmak adományozására került sor. Buda István, a Mü.M Kiváló Dolgozója kitüntetést nyújtotta át Kálmán Ernő tervezőnek, Ko- hánka István építésvezetőnek es Gyimesi Tibor intézeti igazgatóhelyettesnek. Miniszteri dicséretben hárman részesültek. Illés Miklós, a megyei tanács általános elnök- helyettese a megyei tanács elnöki d’cséretét négy főnek, dr. Szittner András, a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatója hat személynek Kiváló Dolgozó kitüntetést nyújtott át. Négy dolgozó jutalomban részesült. A hivatalos avatási ünnepség után az intézet irodalmi színpada és táncegyüttese szórakoztatta a megjelent vendégeket és tanulókat.
