Nógrád. 1976. november (32. évfolyam. 259-283. szám)

1976-11-14 / 270. szám

Közművelődés a politikai munka rangján KÉT ÉVVEL EZELŐTT FOGADTA EL a salgótarjáni városi pártbizottság a közmű­velődés-politikai határozat vég­rehajtásának helyi íeladatter- vét. E dokumentumban meg­fogalmazott tennivalók álta­lában hosszú, folyamatos ne­velő munkát igényelnek. A végrehajtás eddigi szervezeti és politikai tapasztalatai azon­ban elégséges alapot biztosí­tottak a testület számára, hogy elemezze, minősítse az eddig végzett munkát és dönt­sön a további feladatokról. A pártbizottság értékelése szerint az elmúlt két év so­rán jól érzékelhető szemlélet- változás történt a közművelő­dés politikai jellegének, mó­dosult funkciójának értelme­zésében, a művelődés, a mű­veltség növekvő társadalmi szerepének elismerésében. Szé­les körben tudatosodott és megerősödött az a szemlélet, hogy a kultúra — s ezen be­lül a közművelődés — fej­lesztése a szocializmus építé­sének nemcsak egyik alapvető feladata. Feltétele is a más területeken végzendő eredmé­nyes munkának. Ezzel össze­függésben csökkent az a fel­fogás. amely a közművelődés szervezését, irányítását intéz­ményi vagy reszortfeladatnak tekinti, és csak a számok, szá­zalékok alapján minősíti. A szemléletváltozás nem csupán a határozat egyik legfontosabb célkitűzésének végrehajtását jelzi, hanem tovább erősíti a szocialista város kibontakozá­sának folyamatát. Hozzájárul kulturális központ funkciójá­nak kiteljesedéséhez. A feladatok rangsorában — társadalmunk lényegéből, s a város munkás jellegéből ere­dően — a munkásművelődé« fejlesztése került az élre. Az alaphatározat végrehajtása so­rán erősödött az a felfogás, amely a munkásművelődést az általános, a szak- és a po­litikai műveltség egységeként értelmezi. Mindhárom terüle­ten jelentős a fejlődés. Álta­lánossá vált. a korábban csak „síküveggyári példaként” em­legetett üzemi alsó- és közép­fokú osztályok szervezése. Kedvezően alakul a munká­sok szakképzettsége. Növek­szik az érettségizett szakmun­kások aránya, a két vagy több szakmával rendelkezők száma. A tehetséges munkások szá­mára lehetőség nyílott felső­fokú végzettség megszerzésé­re a számviteli főiskolán, il­letve az egyetemek jogi karán és népművelő—könyvtár sza­kon. Politikai jelentőségüknek megfelelő arányban vesznek részt a munkások a káderkép­zésben és a tömegpropaganda- tanfolyamokon. Bővültek a tudományos ismeretterjesztés formái, lehetőségei. Három üzemi TIT-aiapszervezet jött létre: az SKÜ-ben, az öblös- üveggyárban és a közelmúlt­ban a ZIM-ben. A munkásművelődés bázi­sait a nagyüzemek alkotják. A kulturális nevelő munkában is elsősorban a legöntudato- sabb, legképzettebb munkások­ra — kommunistákra, törzs- gárdatagokra, szakmunkások­ra, érettségizett fiatalokra — lehet alapozni. A művelődés mozgalmi és közösségi jelle­gének erősítésében meghatá­rozó szerepük van a szocia­lista brigádoknak. A pártbi­zottsági ülés vitájában is sok szó esett a brigádmozgalom közösségteremtő, személyiség- formáló erejéről, a nevelő munka továbbfejlesztésének szükségességéről és lehetősé­geiről. Általános tapasztalat, hogy az üzemi szervek, mun­kahelyi vezetők körében emel­kedett a kulturális tevékeny­ség tekintélye, de a termelés­központúság továbbra is hát­térbe szorítja a „szocialista módon tanulni és élni” köve­telményeit Egyre nagyobb hangsúlyt kap az egyéni vál­lalások rendszere. Ezt igazol­ják a „ZIM-es kísérlet” ta­pasztalatai. Fokozódik — bár az elbírálás még kialakulat­lan — az önművelődés jelentő­sége. Az idén el6Ő ízben meg­rendezett munkás kulturális hetek rendezvénysorozata, megfelelő formai kerete lehet a szocialista brigádok kultu­rális aktivizálásának, a mun­kás kulturális hagyományok ápolásának, a munkásművelő­désnek. A KÖZMŰ VELŐDÉS-POLI- TIKAI HATÁROZAT végre­hajtásának fő területét a pártszervek és -szervezetek alkotják. Irányító munkájuk­ban kialakulóban van az a gyakorlat, hogy a politikai, gazdasági tervek, programok elkészítésekor, a döntések elő­készítése során megfogalmaz­zák azok művelődési követel­ményeit, és várható hatásait is. A pártbizottság úgy érté­kelte, hogy a határozat végre­hajtása ott a legsikeresebb, ahol alapos elemző munka után, a helyi politikai, gazda­sági teendőkkel szoros össze­függésben határozták meg a feladatokat. /A pártszervek és szervezetek általában tudato­sabban foglalkoztak a közmű­velődéssel, a kulturális tevé­kenység a pártmunka, a poli­tikai munka részévé vált. E felismerésből fakadó művelő­déspolitikai gyakorlat a párt művelődéspolitikájának széle­sebb körű, alaposabb ismere­tét is feltételezi. A párt tö­megpropagandában megsok­szorozódott az érdeklődés a „Kulturális kérdések” című tanfolyam iránt. Az elmúlt két évben harminc csoportban, közel ötszáz hallgató tanulmá­nyozta a párt művelődéspoli­tikai alapelveit. A határozat megjelenése előtt évente mind­össze két-három ilyen jellegű tanfolyam volt a városban. Az alapszervezetek egyre következetesebben igyekeznek érvényt szerezni annak a kö­vetelménynek, hogy a párt cselekvőkészségének fontos feltétele a párttagság felké­szültségének állandó növelése, a párttagok személyes példa- mutatása. Munkastílusukban — beszámoló taggyűléseken, pártcsoport-értekezleteken — rendszerré vált a művelődési munka értékelése. Bár ez egyelőre inkább a szervezett oktatás nyilvántartását jelen­ti. Ugyancsak (főként a kezde­ményezésért) dicsérhetők azok a pártszervek — így a ZIM- ben, a Volánnál — amelyek a művelődés végrehajtása céljából kulturális felelőst vá­lasztottak. Bár munkájuk ide­ig szerény eredményekkel lárt, a továbbiakban bővíteni kell a kulturális felelősök kö­rét. Jobb kiválasztásukkal, rendszeresebb felkészítésük­kel, határozottabb követel­ményrendszerrel kell biztosí­tani hatékonyabb tevékenysé­güket. Az eredmények és a gon­dok ismeretében a város ve­zető politikai testületé azt a következtetést vonhatta le. hogy a közművelődés-politikai határozat végrehajtása a fő politikai célkitűzésnek megfe­lelően történik. Napjaink eredményeit a megelőző évti­zedek alapozták meg, s a kedvező helyzetképhez nagv- mértékben hozzájárult a tár­sadalompolitikai kérdéseknek kedvező, jó politikai légkör is. Segítették a határozat végrehajtását a párt és a leg­fontosabb tömegszervezetek kongresszusai és az azokat megelőző helyi tanácskozások, eszmecserék, a párttagokkal történt beszélgetések, vala­mint . hazánk felszabadulása 30. évfordulójának rendezvé­nyei. A pártbizottság az alapha­tározat szellemében jelölte meg azokat a feladatokat, melyek a következő szakasz­ban biztosítják a kitartó, fo­lyamatos munkát. Tovább erő­sítik a közművelődés mun­kás- és ifjúságcentrikus jelle­gét, segítik a tömegszervezetek kulturális nevelő munkáját, fejlesztik a tevékenység tár­sadalmi, szemé'.yi feltételeit, differenciáltabb rétegmunká­ra ösztönöznek. Nem tekinthető természete­sen befejezettnek a szemlé­letformálás folyamata sem. Határozottan kell szembeszáll­ni azokkal a nézetekkel, me­lyek gazdaságpolitikai felada­tokra hivatkozva nem tartják aktuális teendőnek a folya­matos művelődést. Azon kell munkálkodni, hogy mind töb­ben felismerjék a hatéko­nyabb. a minőségi munka nemcsak a gazdaságban köve­telmény. A XI. kongresszus határozatának megfelelően a feladatok komplex értelmezé­sében az eddiginél lényegesen nagyobb gondot szükséges fordítani a közművelődésre, a szocialista emberformálás fo­lyamatára, a szocialista érték­rendnek megfelelő gondolko­dásra, magatartásra és élet­formára, a demokratizmusba, az erkölcsi felelősség erősíté­sére. Az érvényben levő do­kumentumok, döntések — me­lyek közé most már a köz- művelődési törvény is besoro­landó — birtokában a jövő­ben. a helyi, konkrét felada­tokon, s azok végrehajtásán van a hangsúly. Nagyobb rangot, becsületet kell sze­rezni a mindennapi úgyneve­zett aprómunkának, a helyi „kis” kezdeményezéseknek. A PÁRTBIZOTTSAGI ülés DÖNTÉSE értelmében a kö­vetkező időszakban az alap­szervezetek készítenek szám­vetést: áttekintik saját intéz­kedési terveik végrehajtását és a, fentiek szellemében meg­határozzák további feladatai­kat Csongrády Béla MSZMP Salgótarjáni városi Bizottságának csoportvezetője Vlustó János műtermében 4 munkásemher ábrázolásáért MUSTÓ JANOS SALGÓ­TARJÁNBAN élő festőmű­vész kiállításairól mostanában viszonylag ritkábban esett szó. Azt jelenti-e. hogy a mű­vész „visszavonultabbá” vált? Semmiképpen sem jelenti azt. Hiszen, ha nem is rendezett az elmúlt időszakban nagyobb szabású tárlatot, következete­sen kapcsolódik be abba a közművelődési tevékenységbe, amely mindenekelőtt az üze­mi munkásság művelődésé­nek elősegítését szolgálja, képzőművészeti kultúrájának emelését célozza. Hogyan ? Természetesen, kiállításokkal i6. Az utóbbi időben Mustó János több kamaratárlatot rendezett. például Kistere- nyén, Nagybátonyban, Há­nyáson, '.egutóbb a salgótar­jáni öblösüveggyár ifjúsági klubjában s a megye határa­in túl is. Ósz elején a Ma­gyar Hajó- és Darugyár an­gyalföldi művelődési otthoná­ban nyitotta meg a Mustó-ki- állítást Somogyi János, Mun- kácsy-díjas festőművész. Képei, metszetei tehát mun­káskörnyezetbe. mondhatni, elemükbe kr -ültek. Mit jelent számára a munkáskörnyezet? Az utóbbi említett tárlat meg­nyitása alkalmából mondotta a művész: „A lényeget jelenti, az é'etem, munkám tartalmát. Salgótarjánban a szülőföld, a munkások közelsége tiszta ér­zelmekkel, emberséggel teli világ. Célom: az anyaggal, a vassal, a természettel birkó­zó életbő' költészetet alkotni. Képeim témáit ihleteimet a munkások, parasztok Környe- zetéből merítem Vonz a népi formavi'ág. A modern Képal­kotást egyesek idegenkedve fogadják, ezért olyan stílust kell választanom, ami modern eiemekke1 ábrázol, de a kö­zösséget érintő tartalmat hor­doz. érthető.” Most a salgótarjáni műte­remben még hozzáteszi: — •az a véleményem, HOGY MINDAZON értékeket, amelyek a munkásosztályban rejlenek, az egyetemes művé­szeti értékek szintjére kell emelni. Arra van szükség, hogy az ilyen szellemben szü- ’etett művek ne csak felszí­nesek. propagandisztikusak legyenek, hanem a magyar művészet egyetemes érték­rendjéhez kapcsolódjanak, ab­ba szervesen illeszkedjenek. A műteremben az utóbbi két hónap termése. Megany- nyi olaikép, viszonylag ki­sebb méretben. Hova szánja őket a művész? — A Képcsarnok a közel­jövőben egy kiállítást rendez belőlük valamilyen dunántú­li városban — mondja. — A magam részéről, előtanulmá­nyoknak szánom őket egy újabb nagyobb lélegzetű mun­kához. A jövőben mindazon problémákat, amelyeket a munka- és munkásábrázolás­ban eddig felvetettem, mé­lyekben, tisztábban, költészet­ben gazdagabban kívánom megfesteni — Ezek a képek nem mun­kásábrázolások. Ezt néhány cím is jelzi. Például ilyenek: Homokóra, Idő Cirkuszban, Palóc csendélet. Mérleg, Tá- nyéros, Bohóc. Hogyan szol­gálja tehát mindez az előbb említett célt. ha úgy tetszik, a munkásábrázolás mélyülésé’? — A kérdés jogos, de én nem érzek ellentmondást a két dolog között Arról van ugyanis szó, hogy ezekben a képekben a történelmi idő, a születés, az elmúlás gondola­tai foglalkoztatnak. Mindezen kérdések, természetesen, nem választhatók el élesen a szo­rosabb értelemben vett mun­kásábrázolástól sem. hiszen a munkásábrázolás — emberáb- rázolás. Egyébként is. nmcs megbízatásom nagyobb szabá­sú munkához. Nagyobb Plu­rális fe'adathoé. mozaikhoz szeretnék jutni Addig ezeket a kéneket a magam részéről a szakmai gazdagodás, a kí­sérlet kedvéért is csinálom. Ez a világ szorosabb értelem­ben. nem az, én világom ÉRDEK LönÉSSEL VAR­JUK AZOKAT a képeket, amelyek már ismét a művész igazi világát jelentik. Mond­juk így, a megvalósuló szin­tézis reményében: a munkás­ember ábrázolását. (Tóth) A Kossuth Könyvkiadó új­donságai között találjuk a Szovjetunió Kommunista Pártja XXV- kongresszusáról készült, az el6Ő kiadásnál jó­val bővebb jegyzőkönyvet. Egy másik kiadvány a Német Szocialista Egységpárt IX. kongresszusának legfontosabb anyagait tartalmazza. V. Afa- naszjev könyve a Társadalmi információ és társadalom­irányítás. Az Egyensúly, vál­ság, ciklikusság című, sok fontoa gazdaságpolitikai kér­dést megvilágító kötet szerző­je Erdős Tibor. A párt- és tömegszervezeti munka kérdé­seivel foglalkozik a Pártépítés címmel megjelent kötet. Rolf Winter 17 riportja az Egye­sült Államokról Lidércnyomás címmel jelent meg. A Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó gondozásában lá­tott napvilágot Az igazságügyi szakértői vizsgálatok kézi­könyve. Fontos tanulmányo­kat, érdekes beszélgetéseket tartalmaz Bognár József: Vi­lággazdasági korszakváltás cí­mű könyve; ezt a Gondolat Kiadóval közösen jelentette meg a Közgazdasági Kiadó. Sokakat érdekelhet a Miner­va szerkesztőség gondozásá­ban napvilágot látott Az örök­lődés titkai című kötet, Czei- zel Endre nagy sikerű tv-soro- zatának könyvváltozata. A közigazgatás kutatásának tu­dományos irányzatai című ta­Mai tévéajánlatunk 15.05: PEDAGÓGUSOK FÓ­RUMA Megújult formában és tar­talommal kerül a nézők elé a Pedagógusok fóruma. Okta­táspolitikai, szakmai témák kerülnek napirendre. Részle­tesen foglalkozik a műsor a tantervek szerepével és hatá­sával. Lehetőséget nyújt a pedagógusoknak, hogy gond­jaikról, munkájukról szót ejt­senek a nyilvánosság előtt. Tavasszal neveléslélektani so­rozat, Makarenko munkáját ismertető műsor kerül a kép­ernyőre. S a mai műsorban? Az új tantervekről, a pszichológia szerepéről az iskolában és az OIRT egri oktatási-nevelési konferenciájának tapasztala­tairól hallhatunk-láthatunk tudósítást. NÖGRAD - 1976. november 14., vasárnap tABABAS' TIBOR regénye nyomán Irta CS HORVATH TIBOR. rajzolta: ZÖRAD ERNŐ Mi kell a kurucnak? Jó vezér, harci remény. Mintha lakodalom vol­na; csak győzzék fújni a dudások. nulmánykötet Lőrincz Lajos, Nagy Endre és Száméi Lajos közös munkája. Széles körű ér­deklődésre tarthat számot Az emberi jogok dokumentumok­ban című összeállítás, melyet Kovács István és Szabó Imre, a két kiváló jogtudós szer­kesztett, s látott el magyará­zó szöveggel. A társadalmi­gazdasági fejlődés és a bűnö­zés című kötet szerzője Gö- döny József. Az Akadémiai Kiadó új kö­tetei közül említsük meg Isz- lamov Tofik történettudomá­nyi értekezését, amely az 1906 és 1914 közötti magyarországi politikai küzdelmekkel foglal­kozik. Megjelent A kémia újabb eredményei című soro­zat 32. kötete, amely — egye­bek közt — a gyorsatomok szerveskémiai reakcióival fog­lalkozik. A Thököly-felkelés- nek az európai közvélemény­ben keltett visszhangját mu­tatja be a „Magyarország a kereszténység ellensége” cí­mű tanulmánykötet. Köpeczi Béla munkája. Megjelent Ma- róti Mihály: A szövettenyész­tés alapjai című könyve. A Terra szerkesztőség gondozá­sában látott napvilágot újabb kiadósban — Kónya Sándor és Országh László közös mun­kájaként — a Rendszeres an­gol nyelvtan, a Kisszótár so­rozatban pedig Varsányi Ist­ván Magyar—lengyel szótára. A Zeneműkiadónál jelent Tieg Erdődy János regénye, a Párizsi éjszakák. Az idei, ok­tóbertől decemberig terjedő időszakra szolgál A hét ze­neműve (Kroó György szer­kesztésében) a Magyar Rádió azonos című műsorsorozatá­nak anyaga. A Kodály-cJoku- mentumok sorában elsőként az 1910—1944 közötti, néme* vonatkozású dokumentumok 'attak napvilágot. A Zenei életregények sorozatában lá­tott napvilágot Bakfark Bá­lint életének regénve, a Feie- de’mek lantosa, Fajth Tibor tollából. A Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó sok érdekes ki­adványa közül ez alkalommal említsük meg a Delfin Köny­vek sorozatában meg jelent if- iúsági regényt, címe Hajsza a fegyverekért, szerzője Gíoi Doán. Bálint Ágnes mesés- könyve a Labdarózsa, Reich Károly illusztrációival. Újból megjelent — Szántó Piroska 'Musztráci óival a — Ludas Matyi, Fazekas Mihály örök­lő e'.beszélő költeménye. Szintén új kiadásban^ látott napvilágot Gál György Sán­dor tollából Erkel Ferenc élet­regénye. a Hazám, hazám, te mindenem.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents