Nógrád. 1976. november (32. évfolyam. 259-283. szám)

1976-11-12 / 268. szám

Megvédhető a demokrácia Tanácskozik a Portueál KP kongresszusa Simó Endre, az MTI lisz- szaboni tudósítója jelenti: Lisszabonban csütörtökön délelőtt, helyi idő szerint 10 órakor megkezdte munkáját a Portugál Kommunista Párt VIII. kongresszusa. A tanács­kozáson részt vevő 1200 kül­dött négy naoon át megvitat­ja a PKP VI. kongresszusa óta eltelt 11 esztendő tapasz­talatait és meghatározza a párt jövőben követendő po­litikáját. A kongresszus jel­szava: „a demokráciával a szocializmusért.” A tanácskozás első napján megválasztották a kongresszu­si munkabizottságokat, majd Cunhal főtitkár előterjesztette a Központi Bizottság kiegészí­tő beszámolóját. Ez rövid volt, mivel a KB beszámoló­ját „A portugál forradalom múltja és jövője’’ címmel könyvalakban közzétették. A korreferátumok után délután elkezdődött a vita, amelynek tárgya a KB-beszámoló és a tézistervezet. A portugál kommunisták kongresszusát nagy érdeklő­déssel kíséri mind a portu­gál, mind a nemzetközi köz­vélemény. A haladó erők r.r- ra számítanak, hogy a 1 KP utat mutat a forradalmi vív­mányok és a szabadságjogok megvédéséért és megszilárdí­tásáért folytatott küzdelem­ben azoknak is, akik nem kommunisták, de készek a kommunistákkal együtt ar- colni ezekért a célokért. Azt várják a kongresszustól, hogy hozzájárul a munkásegvseg a baloldali egység és a le- mokratikus erők összefogá­sának megerősítéséhez. A kongresszuson a kommu­nista és munkáspártok _ül- döttségei között ott van az MSZMP delegációja is, ame­lyet Nemes Dezső, a párt Politikai Bizottságának tag­ja vezet. Az SZKF küldöttsé­gét Ponomarjov, a KB titká­ra, a PB póttagja vezeti. Cunhal beszéde A PKP VIII. kongresszu­sán Cunhal főtitkár terjesztet­te elő a Központi Bizottság ki­egészítő beszámolóját. Cunhal beszédében annak a meggyőződésének adott nan- got, hogy Portugáliában meg­védhető a demokrácia, ha megszervezik az érte vívott harcot a tömegek között és a hatalmi szervekben is követ­kezetesen síkraszállnak Írté. Hangsúlyozza a munkás- ej baloldali egyséfe szükségessé­gét, és pártjának határozott támogatásáról biztosította az Intersindical szakszervezeti szövetséget. • Kijelentette: je­lenleg az alternatíva, hogy, vagy megőrzik a forradalmi vívmányokat, a demokrác.át és tovább lépnek a szocializ­mus felé, vagy jobboldali r’ k- tatúra bevezetésével helyre­állítják a tőke pozícióit Portu­gáliában. A portugál társada­lom a kapitalizmus és a szo­cializmus között ingadozik, bár alapvetően tőkés társada­lom- A tőke pozícióinak hely­reállítása ellenforradalomoa torkollna- Csak a szocializ­mus felé fejlesztve a gazdasá­got és a társadalmi viszonyo­kat, lehet orvosolni az orszá­gos gondokat. Cunhal han­goztatta az antifasiszta oe- mokratikus erők legszélesebb összefogásának fontosságát, továbbá a nép és a fegyveres erők szövetségének nélkülöz­hetetlenségét. Csak ezzel tudják megakadályozni a jobb­oldal • hatalomra jutását és szocialista—kommunista koa­lícióval felváltani Soares egypárti szocialista kabinet­jét. Végül kiemelte a PSZP- vel való együttműködés fon­tosságát. Nagy összegű beruházások kezdődtek (Folytatás az 1. oldalról) nyeink a salgótarjáni autó­busz-állomással és a balassa­gyarmati szervizállomással gyarapodtak. Kereskedelmi létesítmé­nyeink árusítóterülete a sal­gótarjáni III. számú üzlet­ház (ÉVI) üzembe helyezé­sével több mint 1100 négyzet- méterrel nőtt. Mihálygergén az Országos Vízügyi Hivatal az Észak-nógrádi Regioná­lis Vízmű beruházásból üzem­be helyezett 4880 folyóméter vízvezeték-hálózatot. A me­gye egészségügyi ellátása szempontjából igen fontos a megyéi rendelőintézet üzem­be helyezése. Az óvodai férő­helyek száma Salgótarjánban hatvannal emelkedett. Év vé­géig teljesen üzembe helye­zik az ipari szakmunkáskép­ző intézetet. Ipar Az MSZMP liiiUIöItsé^éneSi mozambiki látogatása A Magyar Szocialista Mun­káspárt küldöttsége Jakab Sándornak, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága tagjának, a KB párt- és tömegszervezetek osztálya vezetőjének vezeté­sével a FRELIMO központi bi­zottságának meghívására ok­tóber 31—november 5. között látogatást tett a Mozambiki Népi Köztársaságban. Az MSZMP küldöttségét fogadta Samora Machel, a FRELIMO és a Mozambiki Né­pi Köztársaság elnöke. A küldöttség megbeszéléseket folytatott a FRELIMO más ve­zetőivel is. A barátság és a szolidari­tás légkörében folytatott tárgyalásokon a magyar kül­döttség méltatta azokat a sikereket, amelyeket a FRE­LIMO és a mozambiki nép a nemzeti felszabadító harc­ban, a nemzeti demokratikus forradalom megvalósításá­ban elért. Elismerően szólt arról a segítségről, amelyet a FRELIMO és a Mozambiki Né­pi Köztársaság a térség fel­szabadító mozgalmainak T Brezsnyev fogadta a román nemzetvédelmi minisztert Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára csütörtö­kön a Kremlben fogadta Ion Coman vezérezredest, a Ro­mán Kommunista Párt KB politikai végrehajtó bizott­ságának póttagját, román nemzetvédelmi minisztert, aki hivatalos baráti látogatáson tartózkodik a Szovjetunióban A felek véleményt cserélnek a Szovjetunió és Románia ba­ráti kapcsolatai és együtt.nű- Rödése továbbfejlesztésénél? kérdéseiről, valamint néhány időszerű nemzetközi problé­máról. Ion Coman átadta Leonyid Brezsnyevnek Nicolae Ceau- sescu üdvözletét és a szovjet népnek küldött jókívánsága­it. Leonyid Brezsnyev üdvöz­letét és legjobb kívánságait tolmácsolta Nicolae Ceauses- cunak és a román népnek. A baráti, meleg légkörben lezajlott megbeszélésen részt vett Dmitrij Usztyinov mar­sall, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szov­jetunió honvédelmi minisz­tere és Gheorghe Badrus, Ro­mánia szovjetunióbeli nagy­követe. (MT I) nyújt. Elítélte a rhodesiai faj­üldöző rendszer agresszióját Mozambik és a többi kör­nyező ország ellen. A FRELIMO képviselői tá­jékoztatást adtak az ország­ban zajló forradalmi átala­kulásról, a politikai és a gaz­dasági helyzetről, az imperia­lizmus és a reakció ellentá­madási kísérleteiről. Nagyra értékelték a mo­zambiki nép felszabadító harcához nyújtott sokoldalú magyar támogatást, a magyar népnek a szocializmus épí­tésében elért eredményeit A két párt képviselői át­tekintették a nemzetközi hely­zetet. Megállapították, hogy a megvitatott kérdésekben nézeteik azonosak. Elítélték a dél-afrikai faj­üldöző rendszerek gyarmato­sító politikáját, a jogaikért küzdő tömegek elleni terror­akciókat. Kifejezték szoli­daritásuk az Afrikai Nem­zeti Kongresszus, valamint a SWAPO vezetésével küzdő dél-afrikai és mamíbiai né­pek harcával. Támogatásuk­ról biztosították Zimbabwe népének küzdelmét. Az MSZMP és a FRELIMO képviselői hangsúlyozták a két párt, a két nép és állam közötti baráti kapcsolatok, az együttműködés és a köl­csönös segítségnyújtás to­vábbi erősítésének szüksé­gességét a proletár interna­cionalizmus elvei alapján, az imperializmus és a kizsák­mányolás ellen a társadalmi haladásért vívott harcban. A megye szocialista ipará­nak termelésié 1976 első har­madik negyedévében 6,1 szá­zalékkal meghaladta az előző év azonos időszakának szint­jét, a szénbányászat nélküli termelés növekedése pedig 7,6 százalék volt. Az állami ipar 1976. év első kilenchavi ter­melése a bázisidőszakénál 5.7 százalékkal, a szövetkezeti iparé pedig 11,8 százalékkal volt magasabb. A minisztériumi iparban 5,8 százalékos termelésnöve­kedést értek el. ami — a fog­lalkoztatottak 1,3 százalékos és ezen belül a fizikai fog­lalkozásúak 2 százalékos lét­számcsökkenése miatt — tel­jes egészében a termelékeny­ségjavulás eredménye. A tanácsi iparnál a foglal­koztatottak száma kis mérték­ben (0,5 százalékkal) csök­kent, a fizikai foglalkozásúak száma ugyanakkor minimáli­san (0,3 százalékkal) nőtt, ezért a 3,9 százalékos termelésnö­vekedést lényegében az egy foglalkoztatottra jutó terme­lés 4,4 százalékos javulásával érték el. Az előbbiek alapján az ál­lami iparban tehát az 5,7 százalékos többlettermelést 100 százalékig termelékeny­ségjavulással hozták létre. Mégpedig az egy foglalkozta­tottra jutó termelés — a bá­zisidőszakéhoz viszonyítva — :7.1 százalékkal; az egy fizi­kai foglalkozásúra jutó ter­melés pedig 7,7 százalékkal emelkedett. A szövetkezeti iparban az összes foglalkoztatottak szá­ma 2,5 százalékkal (ezen be­lül a fizikai foglalkozásúak létszáma 4,7 százalékkal) csökkent a bázisidőszakhoz viszonyítva. Ezzel egyidejűleg jelentősen javult a termelé­kenység; tehát a 11.8 száza­lékos termelésnövekedés 100 százalékosan az egy foglalkoz­tatottra jutó termelés 14,7, il­letve az egy fizikai foglalkozá­súra jutó 17.3 százalékos ja­vulásának, illetve az órater­melékenység 17,7 százalékos emelkedésének következmé­nye. A fontosabb cikkek terme­lésében az egy évvel koráb­bihoz viszonyítva jelentős a növekedés az olajkályha ter­melésében, emellett nőtt a hú­zott síküveg-, a villamos veze­ték és -kábel, az égetett tég­la, a falburkoló csempe, a fi- nomdíszműüveg, a gáztűz­hely, a fogyasztói tej, a pék­sütemény, valamint a bútor­ipari termék termelése is. Az ipari termelésen belül változatlanul nagy szerepe van az exportnak, ami 1976 első-harmadik negyedévben — folyóáron — meghaladta az 1,6 milliárd forintot és 21.4 százalékkal több mint egy év­vel korábban. Ezen belül a dollárrelációjú export árbevé­tele 21. a rubelelszámolásúé pedig 21.8 százalékkal emel­kedett. Az összes export kö­zel 55 százaléka a tökésorszá- gokba került. Az export dön­tő többségét továbbra is a mi­nisztériumi iparban állították elő, és 86 százalékát a tíz nagy állami vállalat exportálta. A legjelentősebb exportőrök a Salgótarjáni Kohászati Üze­mek, valamint a Magyar Ká­bel Művek balasságyarmati .gyára, a. Budapesti Rádiótech­nikai Gyár és a Lampa-rt ZIM gyáregységei voltak, de je­lentős volt a két üveggyár, és az ELZETT széesényi gyár­egységének exportja is. Építőipar A megyei székhelyű szo­cialista építőiparban az előző év azonos időszakához viszo­nyított termelés növekedése 23 millió forint, amit lényegé­ben a szövetkezeti építőipar termelésének 58 millió forin­tos növekedése eredménye­zett, mivel az állami építő­ipar saját építőipari termelé­sének értéke 35 millió forint­tal csökkent. Emiatt az 1976. évre előirányzott több mint egymilliárd forint értékű sa­ját építőipari termelésből szeptember végéig csak az' éves előirányzat kétharma­dát teljesítették. A szocialis­ta építőiparon belül a szö­vetkezeti szektor aránya 1976- ban a saját építőipari terme­lést véve alapul, az előző évi 41,5 százalékról 48,2 százalék­ra nőtt. A foglalkoztatottak száma az állami építőiparban 247 fővel csökkent, míg a szö­vetkezeti építőiparban 214 fő­vel emelkedett. Az egy foglalkoztatottra jutó saját építőipari terme­lés a szocialista építőiparban 4472 forinttal magasabb, mint az előző év azonos időszaká­ban volt. A tanácsi építőipari vállalatnál a termelékeny­ség, az egy foglalkoztatottra jutó saját építési-szerelési munkák értéke a bázisidő­szaki 115 ezér forintról 90 ezer forintra csökkent. 1976 első-harmadik ne­gyedévében az építőipar erői­nek koncentrációja tovább romlott, mivel a szocialista építőipar 288 építmény kivi­telezését kezdte meg, és csak 232-őt adott át a megrendelők­nek. Az átadott lakások szá­ma az előző év azonos idő­szakában . átadott 536 lakás­sal szemben 261 volt. A mi­nisztériumi építőiparban az 1976. évre vállalt 344 lakás­ból szeptember végéig csak 93 lakást adtak át. 1976 első ki­lenc hónapját mind az álla­mi, mind a tanácsi építőipar veszteséggel zárta. Mezőgazdaság Mezőgazdasági üzemeink a harmadik negyedévben csak­nem 38 ezer hektárról taka­rították be a gabonát, majd megkezdték az őszi talajelő­készítési, vetési és betakarítá­si munkákat A gabonafélék terméseredménye jónak mondható. Bár a hektáronkén­ti hozam — a zab kivételé­vel — nem éri el az 1974. évi^, az elmúlt öt év átlagát és az 1975. évit is minden gabow naféle termésátlaga megha­ladta. A gabonatermesztés színvonalának emelkedését jelzi, hogy a növekvő hoza­mok mellett az üzemek kö­zötti eltérés csökken. A nyári szárazságot köve­tő csapadékos, hűvös időjárás késleltette az őszi betakarítá- sú növények érését, így e munkák nagy része a szoká­sosnál későbben kezdődhetett és az elmúlt évihez vi­szonyítva lényeges lemaradás mutatkozik.- A burgonya és silókukorica betakarítása ok­tóber végéig befejeződött, a kukoricáé 65, a cukorrépáé 53 százalékos készültségű volt november 5-én. A nehézségek ellenére a vetőszántást és az őszi gabonák vetését már be­fejezték gazdaságaink, istál­lótrágyázást á tervezett, terü­let 60 százalékán végeztek a fenti időpontig. A késői érés, valamint a betakarítás elhú­zódása miatt a termésátlagok várhatóan alacsonyabbak lesz­nek a múlt évinél. Szeptember 30-án 41733 szarvasmarha volt megyénk­ben, csupán 0,6 százalékkal több mint egy évvel koráb­ban. Nagyobb mértékű (50 százalékos) növekedés csak a kisegítő és egyéni gazdasá­gokban volt, az állami gazda­ságok __ állománya 5 százalék­kal nőtt, a termelőszövetke­zeti szektorban pedig — mind a közös, mind a háztáji gaz­daságokban — kevesebb a szarvasmarha. Sertésállományunk 12,8 szá­zalékkal több mint 1975. szep­tember 30-án, csökkenés csu­pán az állami szektorban volt, míg a növekedés a me­zőgazdasági termelőszövetke­zetek közös gazdaságaiban a legnagyobb arányú (40 szá­zalékos). A kocák száma a háztáji^ gazdaságokban 50, a kisegítő és egyéni gazdasá­gokban 42 százalékkal több, így a nagyüzemek állomá­nyának mérsékeltebb növe­kedése éllenére is 30 százalék­kal több koca volt a megyé­ben, mint egy évvel ezelőtt A nagyüzemek juhállománya (57 ezer 843 darab) már csaknem eléri a megye múlt évi állo­mányának nagyságát. A vágóállatok értékesített mennyisége — a baromfi ki­vételével — elmarad az előző év azonos időszakától. Felvá­sárlószerveink szeptember 30- ig 15 százalékkal kevesebb vágómarhát, 37 százalékkal ke­vesebb vágósertést, 9 szá­zalékkal kevesebb vágójuhot vásároltak fel. Az állati ter­mékek közül a tehéntej és gyapjú értékesítése nőtt, a felvásárolt tyúktojás meny- nyisége viszont 21 százalék­kal kevesebb az egy évvel korábbinál. A lakossá«; pénzbevételei és vásárlásai Gienk Ka? a-is/fánban A lengyel párt- és állami küldöttség, amely Edward Gy­ereknek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizot'- sága első titkárának vezetésé­vel november 9-e óta hiva­talos baráti látogatáson van a Szovjetunióban. csütörtö­kön Moszkvából szovjet Kazahsztán fővárosába Álma- Atába utazott. A Vnukovói repülőtéren — amelyet feldíszítettek Len­gyelország és a Szovjetunió lobogóival — Leonyid Brezs- nyev. az SZKP Központi Bi­zottságának főtitkára, Alek- szej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és más szovjet vezetők bú­csúztatták a delegációt. (MTI) A Magyar Nemzeti Bank adatai alapján megyénk la­kosságának 1976 első három­negyed évi pénzbevételei 1,2 százalékkal meghaladták az előző év azonos időszakának értékét. A bérből és fizetésből élők bevételei ennél nagyobb mértékben (2,5 százalékkal) nőttek. Ezen belül elsősorban a munkabérek emelkedése számottevő (átlagosan 4 2 szá­zalék). Az átlagbérek az át­lagkeresetet meghaladó mér­tékben nőttek. Legnagyobb arányú az iparban dolgozó egy fizikai foglalkoztatottra jutó munkabér növekedése. A mezőgazdaságból szár­mazó jövedelmek — rész­ben a kedvezőtlen időjárás okozta terméskiesések miatt — alacsonyabbak, emiatt a la­kosság az előző év első 9 havi ilyen jellegű forrásból szár­mazó bevételeinek mindösz- sze 95.5 százalékát kapta. A termelőszövetkezeti munka­bér ugyanakkor 4.6 százalék­kal nőtt. és ez a növekedési ütem meghaladta a bérből és fizetésből élők bevételeinek emelkedését. Megyénk lakossága 1976. szeptember 30-án 17,5 szá­zalékkal nagyobb értékű be­tétet tart a Nógrád megye takarékpénztárakban, illetv< takarékszövetkezetekben, min egy évvel korábban. Ugyanak kor ez év első háromnegyei évében 13,2 százalékkal töbl bitiéit ^ vettek igénybe, min az eiőző év azonos idő szakában. Elsősorban a hossz: lejáratú hitelek iránt nőt meg az igény, ami a lakásépit kezésekkel függ össze. Nógrád megye kiskereske de!mi hálózata 1976 első há rom negyedévében közel 3.; milliárd forint értékű árut ér tékesített, ami folyó áron 5.’ — változatlan áron pedig 0( százalékkal több az előző 1 é: azonos időszakában eladót áruk értékénél. A vendéglő tás bevétele a bolti kiskeres­kedelmet meghaladó mérték­ben nőtt. A bolti kiskeres­kedelmen belül legdinamiku­sabban az élelmiszeráruk for­galma emelkedett, míg a ru­házaté a bázisszinten maradt Az országos tendenciáim; hasonlóan megyénkben ü problémák jelentkeztek az é\ folyamán a burgonya-, zöld­ségfélék és gyümölcsellátás­nál, ami a piaci árak emel­kedését hozta magával.

Next

/
Thumbnails
Contents