Nógrád. 1976. november (32. évfolyam. 259-283. szám)

1976-11-12 / 268. szám

P AM — az évszázad cpitkrzc c Mínusz öí venIokos hidegben Jurij Verbickij; Szinte minden Luiza Szamohvalova: Kazahsz- gépesített már. tanból érkeztem. Szergcj Mingajev: a jövőre gondolunk. Konzultáció A párt vezető szerepe a kommunisták politikai munkája A Bajkál—Amur vas­útvonal átszeli egész Kelet- Szibériát és a Távol-Keletet. Ennek a vasútvonalnak a megépítése, amely a kimerít­hetetlen természeti kincsek­kel rendelkező hatalmas szi­bériai térséget szeli át, meg­nyitja egy uj, hatalmas ipari körzet megteremtésének út­ját: a vasút mentén települé­sek és városok, iparvállalatok és bányák nőnek, s természe­tesen új földek feltörésére és művelésbe vételére is sor ke­rül .. Ezek a sorok Leonyid Brezs- nyevnek, az SZKP KB főtit­kárának emlékezetes szavait idézik. Valóban, a Komszomol-véd- nökséggel épülő vasútvonal méltán nevezhető az évszázad építkezésének. Jelenleg több mint harminchétezer ifjú­kommunista dolgozik a távoli Szibériában. Ezerötszáz kilo­méter hosszan utat vágtak a tajgában, négyszáznegyven­három kilométer vasútvona­lat már lefektettek a három­ezer-kétszázból, a gyorsfo­lyású folyókon, patakokon és a völgyeken száznyolcvan hi­dat építettek. A BAM ifjú építőinek kis csoportja jutalomki ránduláson megyénk nagyüzemeivel, ne­vezetességeivel ismerkedett az elmúlt napokban. Jurij Ver­bickij, a Komszomol KB BAM felügyelőhelyettese így szólt a fiatalok munkájáról: — Ilyen lelkes és erős fia­talokkal együtt dolgozni na­gyon jo érzés. A nehéz körül­mények ellenere becsülettel teljesítik feladataikat. Igaz, ma már szinte minden gépesí­tett és előre gyártott elemek se­gítik az ember munkáját, ami így sem könnyű. A BAM nyu­gati szakaszának átadását 1979-re tervezték. A fiatalok vállalták, hogy egy évvel előbb teljesítik! Az idén har­minchárom kilométerrel hosz- szabb vasúti pályát fektetnek le az építkezés ifjú komszo- molistái. Luiza Szamohvalova Ka­zahsztánból érkezett. Idén vet­ték fel a párttagok soraiba, KecI ve/ ni é n y a zöldségtermelőknek amire különösen büszke, hi­szen alig húszéves. — Számomra a nagy hő­mérsékletkülönbség jelentet­te a legnehezebb feladatot. Otthon nem ritkaság a har­minc-harmincöt fok meleg, Szi­bériában nyáron is alig-alig emelkedik * hőmérséklet nul­la fok fölé. Télen mínusz negy- ven-ötven fokos hidegben dol­gozunk. — Esténként jut idő a szó­rakozásra is. Moziba járunk, és olvasunk. Nagyon sok a fiatal és így komoly barátsá­gok szövődnek — mondta. A szakmai vetélkedőn az ácsok között a legjobbak egyi­kének, a szintén húszéves, Szergej Mingajev bizonyult. A mokány termetű, fékét)? ha­jú, mindig mosolygós arcú fiú az egyetemről ment a BAM- építkezésre. — Meghallottam a felhívást, és az elsők közt jelentkez­tem. Tudom, milyen szükség van az építkezésen minden kézre. Mögöttünk új városok, települések és iparközpontok létesültek. Ezt látni csodá­latos érzés. Azt hiszem, vala­mennyiünk számára. Az ed­dig hozzáférhetetlen termé­szeti kincseket birtokába veszi az ember. És ezek még csak az első lépések. Fiatalok va­gyunk, de már mi is a jövő nemzedékére gondolunk. — békési — A XI. pártkongresszus ha­tározata megállapította, hogy „a szocialista építés soron le­vő feladatainak teljesítése, a társádalmi viszonyok és folya­matok tudatos alakítása ér­dekében még hatékonyabban kell érvényesíteni a párt ve­zető szerepét.” A párt vezető szerepe a szocializmus építé­sének általános törvénysze­rűsége. Ebből adódóan a párt­ra egyrészt az a feladat hái'ul. hogy helyesen és időben mér­je fel a fejlődés szükséglete­it és olyan politikát dolgoz­zon ki, amely a munkásosz­tály, a dolgozó nép érdekeit testesíti meg. Ugyanakkor ki kell alakítani a politika végrehajtását legjobban segí­tő munkaformákat, módszere­ket. A vezető szerep érvényesü­lésének tartalma, módja és formája természetesen állan­dóan fejlődik. A pártnak fej­lett szocialista társadalom épí­tése során is nagy figyelmet kell fordítania vezető szerepé­nek fejlesztésére, hogy meg­feleljen a szüntelenül változó körülményeknek, az osztály­harc konkrét feltételeinek- A párt vezető szerepe a jelen­legi időszakban is harcban valósul meg. Nevelő, felvilá­gosító munkát folytat a ha­tározatok végrehajtásáért, a párt politikájától eltérő szemlélet és gyakorlat ellen, a társadalmi érdekek érvé­nyesítéséért. A XI. pártkongresszuson megállapítást nyert, hogy tár­sadalmunkban érvényesül a munkásosztály, a párt vezető szerepe, megvalósul a párt po­litikája. A gyakorlati tevé­kenység során azonban ese­tenként következetlenségek is tapasztalhatók a pártha­tározatok végrehajtásában. Akadnak vezetők, vezető tes­tületek. ahol nem fordítanak kellő figyelmet arra, hogy megteremtsék a határozatok végrehajtásának feltételeit, A szükségesnél nagyobb gon­dot okoz számukra a dönté­sek előkészítése, a döntése­ket megelőző elemző munka. Így a szükségesnél hosszabb az út a döntések megszületé­séig is. Néhány alapszerve­zetben a határozatok egysé­ges értelmezése, zavarja a folyamatos munkát Vannak olyan pártalapszervezetek is, amelyek kezdeményezőkész­sége, önállósága még nem éri el a kívánt mértéket. Fokozni szükséges a párttagok egy kisebb részének aktivitását is a helyi döntések végrehaj­tásában. A pártnak elvi-politikai irá­nyító tevékenysége során nemcsak helyes döntéseket kell hoznia. A vezetés min­den szintjén mozgósítani szük­séges a párttagokat, a pár­ton kívüli dolgozó tömegeket a határozatok megvalósítására és ellenőrizni kell munkáju­kat. Ahogy a XI- kongresszus határozata megállapítja: „Minden pártszervezet kap­csolja össze eszmei, politikai, irányító és nevelő• tevékeny­ségét a határozatok végrehaj­tásának folyamatos szervezé­sével, a fő feladatok teljesí­tésének állandó ellenőrzésével. A párthatározatok jó végre­hajtását tekintsék alapvető feladatnak.” A párt vezető szerepének megvalósulása, társadalmi fejlődésünk üteme nagymér­tékben függ attól, hogy mi­lyen erősek az alapszerveze­tek. Mennyire képesek a po­litikai cél érdekében össze­fogni, aktivizálni tagjaikat, s hogy a párttagok mennyire tudatosan vesznek részt a szocialista épitőmunkában, mennyire kezdeményezőek, példamutatóak. A párttagok­kal szemben támasztott kö­vetelmények nőnek. A párt­tagoknak mindenkor, min­den helyzetben készen kell állniok a párt eszméjének, politikájának terjesztésére, védelmezésére és megvalósí­tására. A párttag politikai maga­tartásának fontos — bár nem egyedüli — mércéje, hogy mi­lyen aktív, milyen bátor a pártfórumokon az elvi-politi­kai és szervezeti ' kérdések megvitatásában. A demokrati­kus, pártszerű vita, az őszin­te véleménynyilvánítás segí­ti a politika kialakítását, vég­rehajtását és erősíti a párt­egységet. A párttagok politi­kai magatartását aktivitását azonban nem lehet csak en­nek alapján minősíteni. A párttagság akivitásának leg­főbb próbaköve, hogy milyen magatartást tanúsít közvet­len környezetében, mennyire készült fel a párt politikájá­nak cselekvő megvalósításá­ra. A párttagok nevelésében fontos szerepet töltenek be a pártcsoportok. A kommu­nista kollektíva képes arra, hogy következetesen fellép­jen a határozatok következe­tesebb végrehajtásáért meg­győzve a még bizonytalanko­dókat! harcoljon a téves néze­tek, a káros gyakorlat ellen- Erre azért is szükség van, mert a tapasztalatok azt bi­zonyítják, hogy a párttagok csak olyan határozat végre­hajtásáért képesek hatéko­nyan dolgozni, amelyet jól is­mernek, s amelynek látják eredményét, társadalmi hatá­sát is. A párttagok nevelésének hasznos eszköze a pártmegbí­zatások rendszere. Az, hogy a kommunisták képességeik­nek, felkészültségüknek meg­felelően vegyenek részt mun­kahelyükön, a szélesebb tár­sadalmi környezetben poli­tikai céljaink megvalósításá­ért. A párttagság nagy több­sége ma már állandó párt­megbízatással rendelkezik. Néhány alapszervezetben azonban gondot okoz, hogy a megbízatások nem mindig kapcsolódnak az adott terü­let politikai feladataihoz. Nincsenek mindig összhang­ban a párttagok képességei­vel, érdeklődésével. Még min­dig kevés az ideológiai mun­kával. a neveléssel és a szo­cialista életmóddal összefüg­gő pártmegbízalás. A párt­megbízatások ellenőrzése ugyan rendszerebb lett, de vannak alapszervezetek ahol esetenként „megfeledkeznek” a társadalmi szervezetekben tevékenykedő kommunisták munkájának értékeléséről. Nem élnek elég bátran alap­szervezeteink egy részében az elismeréssel, a dicsérettel sem. A párt vezető szerepének további erősítése, a párt po­litikájának következetesebb megvalósítása magasabb kö­vetelményeket támaszt a part­tagokkal szemben. Minden párttagtól nagyobb erőfeszí­tést, öntudatos, helytállást, politikai nevelő munkát köve­tel. Mindez pedig feltételezi a párttagok folyamatos esz­mei-politikai nevelését, fel- készültségét- Csak így, a szé­lesebb ismeretek birtokában tudják reálisan megítélni helyzetüket, megmagyarázni a környezetükben lejátszódó eseményeket, folyamatokat. Csak így segíthetik eredmé­nyesen a határozatok széles körű megismerését, eredmé­nyes végrehajtását. Így erősö­dik tovább saját területükön a munkásosztály, a párt ve­zető 'szerepe. Czenc Gyula h9aia*aaaa«a**«aaaaaaiaaeaaa»a«<ii*«B*B*«»«a»*»*iB*a«ee*»««p««aMaa»»aa««>aa*ti«***»a*aaa*«aaaaaa«»ai*aaaaaaaaaaaaa«afiiiaaaaiiiaaaaaaaaaaaa,,aa,iaa,,,aiaaa,MaB(lf A Minisztertanács —, mint ismeretes — megvizsgálta a zöldségtermelés helyzetét, s határozatot hozott a felvá­sárlási árak emeléséről és a fejlesztéshez nyújtott állami támogatások növeléséről. A termelés fellendítése érdeké­ben egyéb kedvezményekben is részesülhetnek a termelők, ,ezeket részben pályázat út­ján nyerhetik el. A MÉM meghatározta a pá­lyázat feltételeit; a zöldség- termelést számottevő mérték­ben fejlesztő mezőgazdasági nagyüzemek — pályázat alap­ján — a szocialista kereske­delemnek és az iparnak érté­kesített zöldségből származó árbevételük tíz százalékának megfelelő mértékű, a fejlesz­tési alapok bővítését szolgáló támogatásban részesülhetnek. A támogatásért az a mező- gazdasági nagyüzem folya­modhat, amelyik vállalja, hogy a zöldségtermelés, illet­ve a zöldségvetőmag-terme- lés növelésének tartós felté­teleit megteremti, a zöldség vetésterületét, vagy termés- mennyiségét — üvegház, fólia, stb- által — növeli, és ennek fenntartását anyagilag, tech­nikailag megalapozza. A pá­lyázat elbírálásánál előnyben részesítik azt az üzemet, amely a fejlesztést főként a vöröshagyma, paradicsom, zöldpaprika, nem ipari zöld­borsó, zöldbab, uborka, fű- szerpaprika, sárgarépa, pet­rezselyem, és a káposztafélék termelésének növelésével va­lósítja meg. A terület- és ter­melésnövelésbe nem számít­hatják be az ipari zöldborsó, a csemege kukorica, a diny- nyefélék termelését és a gom­batermelést. (Erre azért van szükség, mert főként a kézi­munka-igényes és a lakosság ellátásában kiemelt szerepet játszó zöldségnövények ter­melése nem fejlődött kellő­képpen az elmúlt időszakban, s az eddiginél jobb piaci el­látás biztosítására kapják elsősorban a termelők ezt a differenciát és a pályázat út­ján elnyerhető támogatást) A pályázatot az állami gaz­daságok az állami gazdasá­gok országos központjához, a termelőszövetkezetek pe­dig a megyei tanács mező- gazdasági és élelmezésügyi osztályához nyújthatják be az adott év január 31-ig. A mezőgazdasági nagyüzem az elfogadott pályázat alapján a támogatást fejlesztési támo­gatásként igényelheti. Egyéb kedvezményeket is kapnak a termelők; egyebek között például a zöldségter­melő modellgazdaságokat és a zöldségvetőmag-termelő me­zőgazdasági nagyüzemeket meghatározott feltételek mel­lett fejlesztésialap-juttatás- ban lehet részesíteni. A kedvezőtlen termőhelyű gazdaságokat bizonyos felté­telek mellett árkiegészítés il­leti meg. • A mezőgazdasági kistermelők az adójogszabály­ban meghatározott módon adómentességet kapnak a zöldségtermelésre leszerző­dött mezőgazdasági földterü­letre. NEKIRUGASZKODÁS A zárszámadó közgyűlés egyik felejthetetlen szín­foltja volt, amikor a szocia­lista brigádok vezetői átvet­ték a jutalmakat. Díszes ok­levelet, fénylő jelvényeket, s mellette a borítékot. Aztán e kollektívák külön is ün­nepeitek a karancslapujtői termelőszövetkezetben. A traktorosok lógó orral ültek. Hiába karmoiták a határt, vetettek, szállítot­tak. Néhány fegyelmezet­lenség elég volt hozzá, hogy a derekas munka a szocia­lista munkaverseny értéke­lésénél fabatkát se érjen. — Nem jó ez így, > hogy mindenki benne van k bri­gádban. Még olyanok is, akik meg sem érdemlik — mondogatták egymás között, szíva a fogukat. — Másként kellene csinálnunk... A tépelödés nem tartott sokáig. Kimondták a régi brigád feloszlását, s elhatá­rozták az új megalakítá­sát. Tanultak a maguk ká­rán, csak azt fogadták a kol­lektíva tagjai közé, aki el­len nem akadt kifogas se a munkában, se a közösségi életben. A harminchét trak­toros közül tizenöt jött szám­ba. Azután Szőllős Zoltánt javasolták még. így lett tel­jes a brigád Jelentkeztek mások is szívesen. — Nem vagyok brigádtag. Én csak figyeltem őket azok­ban a napokban. Kerek­perec megmondták egymás­nak: komám, te még rá­érsz a szocialista brigád cí­mért küzdeni, először a mun­kádat lásd el becsülettel. Ak­kor beszélhetünk róla! Ilyen nyílt volt a légkör — ma­gyarázza Lipták István trak- torüzem-vezető. Magyar Ist­vánt választották a brigád élére. Elkezdődött a tervezés. Törték a fejüket, milyen is legyen a vállalás. Gyűltek a javaslatok, az üzemanyag­felhasználás csökkentésére, a munkaidő jobb kihaszná­lására. Felajánlották, hogy rendszeressé válik a gépek karbantartása, a munkát a legoptimálisabb időben vég­zik el, ha kell, nyújtott mű­szakban. akár vasárnap is. Akik még „adósak” voltak az általános iskola nyolca­dik osztályával, azok a „tör­lesztésre” vállalkoztak. Ala­posan meghány ták-vetették a dolgot. Így állt össze a lis­ta. Ám a múlt kísértett. Hogy, hogy nem, de két traktoros elfeledkezett magáról. Az egyikük a vetésben hagyta magára a gépet. A másik pe­dig ittasan jelent meg a munkahelyen. A brigád kö­vetkezetes maradt önmagá­hoz Kizárta mindkettőjü­ket. még a fegyelmi eljárás lefolytatása előtt. — Az egész kollektíva munkáját veszélyeztették. Ha már úgy indultunk, hogy a szocialista címet szeretnénk elnyelni, szigorúnak kell lennünk önmagunkkal és társainkkal szemben is — magyarázza Radván Mihály, a brigád! egyik tagja. A kollektíva a Vörös Csil­lag nevet vette fel. Az el­sők közé tartozott, hogy „hivatalosan” is felvegyék a kapcsolatot a szerelőkkel, mert olyanok ők — trakto­rosok és a műhelyben dol­gozók —, mint a sziámi ik­rek. Nehezen boldogulnak a másik segítsége nélkül. A szerelők derék emberek, jól álltak hozzá a brigádkö­zi együttműködéshez. Any- nyira, hogy amikor a siló­kombájn csődöt mondott a munka kellős közepén, siet­tek segíteni. — Meglesz fiúk, ha reg­gélig tart, akkor is — je­gyezte meg Szűcs Róbert. Hajnal fél négyig bütyköl­ték Pál Lászlóval, Némedi Lajossal és Homoki András­sal. Ezek után természetes, hogy a traktorosok a leg­jobb véleménnyel vannak a szerelőkről. Még akkor is, ha néha-néha vitájuk eldön­tetlen marad. Szeptemberben két bri­gádgyűlést tartottak. Nem szokásuk szembe dicsérni egymást. Csípősek voltak a szavaik, mert azt tartják: ha egymásnak nem mondják meg a hibát, miféle közös­ség lehet az ilyen? Ismer­tették előttük az őszi fel­adatokat a termelési tanács­kozáson. Utána vonultak külön, hogy megvitassák, ki, mit csinál. Igaz, a tsz-veze- tők vigyáznak rá, minden traktoros azt a munkát vé­gezze, amelyiket leginkább szeret, s melynek legnagyobb szakértője, s a gép is állan­dó legyen. De akad a ma­sinák között újabb, régebbi is. Nem egyforma a telje­sítmény. Így fordult elő, hogy Fodor István munkaidő alatt képtelen lett volna a 25 hek­tár talajt elkészíteni. — Mit zavartatjátok maga­tokat? — mondta a trakto­ros. — Megcsinálom és kész. Rácz Barnabás is csatla­kozott hozzá, önként dol­goztak éjfélig. Másnap ugyan­úgy megjelentek a munka­kezdésnél, mint szoktak. Most már emlegetik őket. Mint jó példa, a szocialista versenyrhozga’om legutóbbi értékelésén. Büszkék is rá a traktorosok. Erejüket meg­kettőzi a tudat, hogy a ta­valyi kudarcot sürgősen fe­ledtethetik. Ezért javasol­nak, kezdeményeznek. Tóth Sándor, Hollandi Márton rnár Kiváló Dolgozó címmel is büszkélkedhet. Örültek mindketten, amikor megkap­ták. Lehet, hogy akkor is ar­ra gondoltak: ..Milyen jó lenne, ha a brigád is vala­mi hasonlóhoz jutna. . .” A szocialista címhez már köze! vannak. Sz, Gy. NÖGRÁD — 1976. november 12., péntek 3

Next

/
Thumbnails
Contents