Nógrád. 1976. november (32. évfolyam. 259-283. szám)

1976-11-07 / 264. szám

Tíz éve kezdődött Tíz esztendő telt el azóta, hogy az első Nógrád megyei pártdelegáció a kemerovói területi pártbizottság meghívására, 1966. novemberében útnak indult a távoli Szibériá­ba. Nagy hideg volt azokban a napokban, de küldötteink mindezt alig érezték. A fogadta- 1ás meleg volt, elvtársi, baráti. A következő esztendő nyarán kedves vendégeket köszön­töttek Salgótarján, Nógrád megye dolgozói A küldöttség Kemerovóból érkezett és napo­kon át járta a megye ipari, mezőgazdasági üzemeit, oktatási és művelődési intézményeit. Munkások, termelőszövetkezeti' tagok, értel­miségiek, dolgozó és tanuló fiatalok min­dennapi életével, munkájával ismerkedtek. Az eltelt tíz év alatt kapcsolatunk a nyu­gat-szibériai testvérmegyével tovább szélese­dett, gazdagodott, közös marxista—leninista elveink, új társadalmat építő céljaink, köl­csönös érdekeinek és őszinte, baráti érzéseink alapján. A pártdelegációk, a politikai mun­kában szerzett tapasztalatok rendszeres és kölcsönös cseréje mellett módot találtunk ar­ra is, hogy a tanácsi dolgozók, szakemberek, a szakszervezeti munkások, a KISZ- és a Komszomol-fiatalok, úttörők találkozzanak, tanácskozzanak közös dolgainkról. Eredmé­nyesen fejlődik a két testvérmegye kulturális együttműködése is. Írók. költők, képzőművé­szek és újságírók látogatnak kölcsönösen egymáshoz és széles körben adják közre él­ményeiket, tapasztalataikat. A személyes találkozások, az információk, a politikai, a társadalmi, a gazdasági gyakor­lat tapasztalatainak kölcsönös cseréje, a kö­zös kiadványok és publikációk, a kiállítások és filmek bepillantást engednek egymás éle­tébe. mindennapi munkájába. így jutott el Kemerovóba a nógrádi munkások, termelő­szövetkezeti tagok, értelmiségi dolgozók szor­galma, a XI. kongresszus határozatain mun­kálkodó igyekezete. S mi, nógrádiak is mind jobban megismerjük a XXV. kongresszus határozatainak megvalósításán tevékenykedő szibériai emberek, a kommunizmust építő szovjet nép erőfeszítéseit, ^sikereit. Nálunk a kányási, a ménkesi, a szorospataki bányászok naponta tapasztalják, hogy a szibériai ba­nyákban a legkorszerűbb gépekkel, technoló­giával fejtik a szenet, mert nekik is hason’ ! gépek Segítenek. A Salgótarjáni Kohásza i Üzemek munkásai is tudják, hogy a szó t nyersanyagok nélkül aligha dolgozhatnának io- lyamatosan. Mindezek barátságunk, test . i együttműködésünk hétköznapi, de igen meg­győző érvei. Azt erősítik, hogy csak a szovjet néppel összefogva, szorosan együttműködve haladhatunk gyorsabban előre. Az együttműködés tízéves fordulója jó al­kalom arra, hogy összegezzük tapasztalatain­kat. Ezek arról győznek meg bennünket, hogy a nógrádi és a kemerovói emberek ba­rátsága mélyen gyökerezik, őszinte, tiszta, mint a sebes vizű, szibériai folyók, és erős, mint az acél. Testvérkapcsolatunk tíz éve meggyőzően bizonyítja, hogy együttműködé­sünk az élet minden területén egyre mélyül, mind gyümölcsözőbben bontakozik ki és ha­tékonyan segíti munkánkat. Közös céljaink, internacionalista elveink, politikai és gazda­sági érdekeink, kapcsolataink tízéves ta­pasztalatai és megyénk lakóinak őszinte, ba­ráti érzései alapján arra törekszünk, hogy a jövőben még gazdagabbá, még tartalmasab­bá tegyük együttműködésünket, és szorosab­bá fűzzük barátságunk szálait. Meggyőződé­sünk, hogy a testvérmegyék közötti kapcso­latok erősebbé, mélyebbé teszik a magyar és a szovjet nép barátságát. Géczi János, az MSZMP KB tagja, a Nógrád megyei pártbizottság első titkára Gennaavii Jurnv: A pacsirták Szibériában A pacsirták e tájon és orosz nyelvünkön énekelnek. Kurszkot elhagyva, ismerős honi tájat, miért Keletnek szálltok jöldrésznyi égen át, fészek melegét odahagyva? Dalotok hallva a vadász megtorpan röpke pillanatra, nem pördül folyóba levél, víz sem csobban, nem ringat Holdat, s a gép ura, bár nem henyél, csöndet parancsol a motornak. És a pacsirta csak dalol, trilláit cifrázza az égre. Köszönöm te kis víg lator, Földünk legragyobóbb zenésze, fülledt éjszakák melegét, maréknyi csillagot az égen, s hogy Oroszhon leheletét szívjuk a cirbolyák tövében! Fordította: Tóth Elemér Vatentyin Mahalov: Fazekaskorong Alehszandr Ibrahimov: ^ Lábadozás előtt ösvények, hová tüntetek? Tavaszodik már, olvad. Rekedtes hangú csízsereg Kérdez és válaszolgat. És most összeszorul szívem, Az ablakon kinézek: Bár hosszabb a nap, még hideg. Még dermedez a lélek. És a bokrok, bozótok, fák E serdületlen évben Tavalyi lombjukat szórják A kertben szerteszéjjel. És valahol távol, messze Verébhad koldul: prri... prri... Rövidül, kurtább az este — Élni kell, élni, élni! Fordította: Hann Ferenc A csernyigovói külszíni fejtés kitűnő szakemberei Tokarev exkavátorvezető és Jancsen­ko bányamester. C ]| r © 9 Szibériai Szemtanúk mondják, hogy aki Moszkvától Kemerovo felé utazik, nem tud szaba­dulni a szibériai táj külö­nös varázsától. Amikor hajnalban a repülőgép ab­lakán beköszönt -a napsu­gár- az ember úgy érzi, hogy egészen közel került hozzá. És a sejtelmes ra­gyogásban lent egyre újabb folyók és újabb tájak Don- takoznak ki. Kemerovo Szibéri kisebb megyéi közé tartozik- -,Csak” 95 ezer négyzetkilo­méter, vagyis valamelyest nagyobb, mint Magyaror­szág. De az öt legjobban iparosított megye közé tar­tósaik. Területén a Men- gyelejev-táblázat szinte va­lamennyi ásványa megta­lálható. Mennyi Kemerovo vasérc- és szénvagyona? A kutatásokat és a feltáráso­kat folytatják, de jellemző adat: 1975-ben 132 millió tonna szenet termeltek, 1980-ban 25 millió tonná­val többet adnak a bá­nyászok- A világon elsőként Kemerovo területén fejtet­tek több mint 100 atmosz­férád nyomású vízzel sze­net. A nyáron láttam kohá­szati üzemeit, ahol a leg­korszerűbb technikával dolgoznak, új gyáregysége­ket építenek. Magyaror­szággal, a Német Demokra­tikus Köztársasággal, Cseh­szlovákiával és Jugoszláviá­val együttműködnek. Em­líthetem a szocialista mun­kaverseny új formáját, aminek a lényege az, hogy az ipari beruházásokat na- táridő előtt átadják, a ha­táridők lerövidítésével a költségeket csökkentik. Nagy gondot fordítanak a Tyumeny—Novokuznyeck —Kemerovo közti több száz kilométeres gázvezeték építésére, amely nemcsak a korszerű energiaellátás miatt fontos, hanem a vá­rosok és a folyók tisztasá­gát is védi­Noha Kemerovo egyes területei ritkán lakottak, a Krasznojarszk felé eső te­rületet még nem népesítet­ték be, azon a vidéken még áthatolhatatlan a tajga, de Kemerovo, Novokuznyeck Mezsdurecsenszk korszerű, nagyvárosok, fontos ipari kulturális és politikai köz­pontok- Pedig 59—60 év­vel ezelőtt ezen a területen alig akad valamirevaló város, és hol tartott az ipar és a mezőgazdaság? Évszázadokat és fejlődési korszakokat lépett át ez a dolgos, kemény, de meleg-, szívű nép. Égy-egy szibériai ember élete és sorsának alakulá­sa híven tükrözi e vidék gyors fejlődését. Iksanov Sachar Sinowiewitsch 1941— ben bányalakatosként kezd­te, most a novokuiznyecki — 19 bányát és évi 31 mil­lió tonna szén termelését irányító — szénkombinát műszaki igazgatóhelyette­se. Bányamérnök és párt- főiskolát végzett Tomszk- ban- Leonyid Alexandro- vics Katajev a kemerovói általános iskolából nyári gyakorlatra került a7, Azot kombinátba. Műszerész volt, politechnikai főiskolát vég­zett, szakmérnök lett- a nyáron a minőségellenőrzé­si osztály vezetőjeként mu­tatta meg a 25-féle műa­nyagot és műtrágyát gyártó kombinátot. V. A. Zamsina a fiatal városfoglalókkal érkezett Mezsdurecsenszk- be- Fiatal ez a Tom folyó menti város, 1955-ben épí­tették, ma 92 ezer ember él itt- V. A. Zamsina tanárnő, ő az új város tanácsának titkára. G- Ny. Szmimov tagja volt a június köze­pén Nógrádban járt keme­rovói pártküldöttségnek- Előzőleg Kemerovót képv- selte az SZKP XXV. kong­resszusán és azóta híres szocahs^a bányászh’-igáH­jával újabb sikereket értek el­Aki - megismerte: tiszte­li és szereti a szibériai em­bereket. F. Lr A fazekasra vagyok én irigy, művészetére, gyors, nehéz kezére. Eijen a perdülő korong, ha víg játékba kezd a lábbal vert zenére. Korongon állunk. Élet. jól tudom, s vallom a fcurmálhatósáa csudáját: a Föld fo-rog a Jól bejárt úton s a létünket biztos kezek csupálják — el nem fáradó fazekaskezek. Művészetükben régmúltak hatalma Agyaggolyókérut tegnap Is, lehet, gyúrtak már engem, jobb formát akarva. Mindent mogtettél, fazekaskorong: kiváncsi észt adtál s vágyat a szépre, de megérintve lázas homlokom, érzem: még mindig várunk a tökélyre. Fordította: Tóth Elemér­A Tom folyó partján. Gennagyij Jemeljanov: IÓBBPAKT (részlet a szerző azonos című kisregényéből) Az oszinovszki erdőgazda- így szerzik be, bár ez utóbbi ság egyáltalán nem isten há- kezdeményezésnek odafönt ta mögötti hely: közepes nagy. nem nagyon örülnek. No, de ságú falu, van iskolája, van a beszerzőknek megvan a kórház, klub és egy szövőiké- maguk terve­zet. Egész jól meg lehet irt A település körül minden élni. Igaz, az idekeveredett oldalon tajga és tajga nú/.ó- nép, már a legintelligensebb- dik. Télen a tajga aiszik, je. nem sokáig bírja ki — Ügy tűnik, nem is lélegzik- opera után vágyódik- De, hát Csend van köröskörül. Leg- a helybeli muzsikok még so_ feljebb néha köhint egyet a sem hallottak operát, így ne- hó terhe alatt megroppanó kik 6ökkai könnyebb a dói- faág, vagy egy felriasztott guk. bagoly repül fel ijesztő nyö­Novinszktól az oszinovszki üléssel, hogy vaksin nekiüt- erdőgazdaságig légvonalban főzzön a legközelebbi fán.a.:, száz kilométer a távolság: va§y ef?v dróthurokba futó nyaranta felfelé a Tom folyó nyü^visí^feb^ mentén tökéletesen egysze­rű is odajutni- De már ősz- Unalmas a tél ebben a fa­széi, amikor még nem álltait luban. be a folyók, vagy télen — el. közvetlenül az októberi ün- gondolni is lehetetlen az oda- nép előtt Valka Hramov fa­vivő utakat. Egész hónapo- vágó, akit tavasszal toboroz- kon át úgy érzik magukat az tak valahol a melegebb vidé- oszinovszkrbeliek, mint akt- ken, hirtelen ..megelégelte a két kiközösítettek- Ez külön- dolgot”: a lóca alá vágta a ben nem túlzottan izaa'ja kezeügyében levő masinát és őket: a postát és élelmiszert elindult az irodára. Ott kért ledobják helikopterről, az a titkárnőtől egv ív tiszta egyéb készleteket és itókát is papírt és leült írni: „Az oszinovszki erdőgazdaság vezetőjének Balentyin Ig- natyevics Hramov dolgozótól KÉRELEM Kérem, hogy mentsenek fel az erdőgazdaságnál végzett mun­ka alól, mert nekem.,," Ezen a helyen sokáig gon­dolkozott, keresgette a meg­felelő folytatást, aztán ha­tározottan ki égi szí tette: „be­teg a nagyanyám”- Először azt is hozzá akarta írni: „hal­doklik”. de visszafogta inasat- „A kérelmemben levő csa'á- dj körülményekre tekintettel kérem, hogy ne utasítsanak el-” Aláírás. Dátum. A főnök elolvasta a kérel­met és unott hangon csak ennyit mondott: — Dolgozz­— De, hát a nagymama... — Hány éves a te nagyma­mád? Okosabbat is kieszel­hettél volna­— Százkét éves- — hadarta Valka. — Túlélt öt cárt és most is munkaképes. — Diny- nyét rakodik a kikötőben, de meg se kottyan neki. — Nem vagy különösebben elmés! — vakarta meg tarkó­ját a főnök és megcsillogtat­ta fémfogait- — Dolgozz és punktum- Még három éved van a toborzási időből. No, eredj, eredj! — Hiszen én el is megyeki — Dokumentumok nélkül. — Minek nekem a doku­mentumok? — És nem tévedsz el a tajgában? — Nem­— És meleg holmid lesz? — Persze­— Nagv szájhős vagy te, barátocskám. — Nem hiszi? — Elviceelődtünk, de most már elég legyen. Nincs ne­kem időm itt bajmolódni ve­led. — De én isten bizony, el­megyek! Ügy élünk itt, mint a medvék- Legalább valami jobb helyet-.. — Nem! Még éppen csak nekiindult nehéz vadászléceivel Valka, s máris fenn volt a Fényes Kőnél. Botját a jeges hóba döfte és léfelé nézett- Kékes köd imbolygott odafenn, a fa­vágók faluja olyan volt. mint apró gőzhajók füstölgő csa­pata hatalmas hullámok kö­zött. Az út kikanyarodott a szűk völgyecskéből, és tarka eltűnt a fenyegetően előre­meredő hegyek mögött. Val­ka hirtelen visszavágyott, már sajnálta örökkön hajsza, ló vérét, nyughatatlan tarait

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents