Nógrád. 1976. november (32. évfolyam. 259-283. szám)

1976-11-02 / 259. szám

Ifjúsági par'amenl a Diőgrddi Szénbányáknál és a hányás&ifjúság m • 99 rr A jovo VASÁRNAP TARTOTTÁK * Nógrádi Szénbányáknál a vállalati ifjúsági parlament ülését. Az üzemekben megvá­lasztott küldötteket Fiikor Ba­lázs személyzeti csoportveze­tő. az ülés elnöke köszöntöt­te. majd Ksuffa Miklós, a vállalat igazgatója tartott vi­taindító előadást. Többek között foglalkozott az üzemi parlamenteken fel­merült kérdésekkel. Beszámolt az ifjúsági törvény vállalati végrehajtásáról, és részletesen elemezte a vállalat jelenét, jövőjét, a fiatalok eredménye­it és feladatait. A vitában felszólaló 16 küldött, illetve résztvevő véleménynyilvání­tásával, a javaslatokkal és kérésekkel teljes egészében kapcsolódott a vállalat közös érdekeihez. Nagyon sok min­denről esett itt szó. Csak egyéni problémákról nem. Va­lamennyi felszólaló a közös­ség nevében beszélt és az egész kollektíva érdekében fejtette ki véleményét, illet­ve tett javaslatot. Zsuffa Miklós igazgató igen részletes beszámolójában szó volt arról, hogy a fiatalok érdekét szem előtt tartva, mit végeztek eddig. Arról is be­szélt, hogy a legutóbbi, 1974. évi ifjúsági parlamenten fel­vetett javaslatok miként va­lósultak meg, mennyiben nyertek orvoslást a panaszok. Részletesen szólt a vállalat je­lenéről és a fiatalokat érintő jövőről. Ma a Nógrádi Szénbányák­nál a technikai fejlődés, kor­szerűsítés időszakát élik. Eh­hez elsősorban jól felkészült, lelkes fiatalokra van szükség. Az új technikát elsajátítani nehéz már az idős, nyugdíj előtt álló dolgozóknak. A leg­főbb feladat tehát az, hogy a nagy teljesítményű, nagy érté­kű gépekhez minél több fiatal kerüljön. A vitában is szinte refrén- szerűen visszatérő probléma­ként emlegették a fiatalítás kérdését. Azt, hogy a jövő többet kíván. A felszólalok csaknem kivétel nélkül fog­lalkoztak ezzel a kérdéssel. Az igazgató vázolta azokat a lehetőségeket, amelyeket a vállalat biztosít a fiatalok számára, hogy mind maga­sabb szakmai színvonalat ér­jenek el. A szakmai művelt­ség megszerzését megkülön­böztetett módon segítik. A vállalat eredményei azt bizo­nyítják, hogy ma sok még a kihasználatlan lehetőség az új gépek, új technika, új technológia alkalmazásában Elsősorban ebben várnak a fiataloktól több segítséget. KÉTSÉGTELEN, HOGY ELÉG nagy elmaradást kei) pótolnia a vállalatnak. Vo­natkozik ez az utánpótlás biz­tosítására, a fiatalok anyagi és erkölcsi megbecsülésére. Az ifjúsági parlamenten az is bebizonyosodott, hogy a vál­lalat vezetősége és a fiatalok között ennek felismerésében megvan az összhang. Monos János, a Borsodi Szénbányák igazgatója, a Magyar Szénbá­nyászati Tröszt ifjúsági bi- íxnrtságának elnöke is szóit erről. Külön hangsúlyozta az észak-magyarországi és ezen belül a nógrádi bányász­fiatalok felelősségét, akikre az eddiginél is több hárul abban, hogy bizonyítsák a bányászkodás létjogosultságát. Helytállni, tanulni, nagyobb szakmai műveltségre szert tenni. Ez volt az ifjúsági par­lament egyik legfontosabb központi témája. Szinte nem akadt felszólaló, aki valami­lyen formában ne beszélt volna erről a kérdésről. A fiatalok többet akarnak tenni, nagyobb eredményeket elérni. Megvannak a sajátos igények és ahogy itt kiderült, nem is teljesíthetetlenek. A felszóla­lásokból érződött, hogy a fia­talokat érdekli a vállalat je­lenlegi helyzete, és kritikusan, ugyanakkor alkotó módon foglalkoznak a jövő kérdései­vel is. Az egyik hozzászóló azt tet­te szóvá, hogy szinte nincs 30 éven aluli vájár az iparme­dencében. Mi lesz akkor, ha a ma már nyugdíj előtt álló bányászok is befejezik a munkát? A pályaválasztás segítését, a bányászmunka népszerűsítését fokozni kell. Jobban megismertetni a bá­nyászmunka szépségeit a fel­növekvő nemzedékkel, és éh­hez a vállalatnak, a KISZ*" szervezeteknek több segítséget kel) adniuk. A fiatalok munkába állí­tása, a környezetbe való be­illeszkedés segítése, a tovább­képzés feltételeinek megte­remtése. a több szakma el­sajátítása, és még egy sor olyan gyakorlati kérdés me­rült fel az ifjúsági parlamen­ten. amit meg kell szívelni a vezetésnek. SAJÁTOS, AZ IFJÜSÄGOT érűjtő gondokról és a jövőről volt szó. A Nógrádi Szénbá­nyák ifjúsági parlamentjén a vélemények, javaslatok, kéré­sek jegyzőkönyv'be kerültek. Végül Zsuffa Miklós, a vál­lalat igazgatója összefoglaló­jában ígéretet tett, hogy hasz­nosítják a tapasztalatokat. Hogy mennyire így lesz, arra Földi Sándor, a KlSZ-bízott- ság titkárának beszámolója is garanciát jelent, aki az 1974. évi parlamenten elhangzott javaslatok, valamint az ifjú­sági törvény végrehajtásának, a vállalati KISZ-bizottság ál­tal történő összegezését is­mertette. Végül megválasztot­ták a Nógrádi Szénbányák küldötteit az iparági ifjúsági parlamentre, amit november végén Miskolcon rendeznek. Három évig otthon maradok... /Vem használt a szó ! Kurali Ferencnél mindenki ismeri a gyárban. Nemcsak azért, mert ő a kéziraklár anyagkiadása, hanem, mert az ilt töl­tött huszonöt év alatt jókcdélyével már sokszor mosolyt csalt az emberek arcára. Itt dolgozik a férje és három gyer­meke is, s ha jövőre nyugdíjba megy, unokáival tölti az ide­jét. Törzsgárda Tolmácson Az Erdőgazdasági Vegyi és Ipari Vállalat tolmácsi tele­pén a dolgozók négyötöd ré­sze törzsgárda! ag. A régi dol­gozók ilyen magas aránya so­kat segít a gyárnak tervei tel­jesítésében. Az évek során megismerték munkaterületük technológiai követelményeit, közülük többen a gyár építé­sében is részt vettek. Lelki- ismeretes, pontos munkájukra az üzem mindig számíthat. Elismerésükről nem feledke­zik meg a gyár vezetése: a naponta érezhető erkölcsi el­ismerés mellett fizetéskor törzsgárdapótlékot, nyereség- részesedéskor az itt töltött évektől függően 80 százalékig terjedő pluszrészesedést kap­nak. Fejes Ferenc karbantartó hu­szonöt éve gyárépítő volt. Bri­gádjával — a Vörös Október ezüstkoszorús szocialista bri­gáddal — az épülő jánoshal­mi üzem technológiai szere­lését végzi. Fiatalasszony kisgyerekkel Hosszú barna haja a vállát takarja. Az egyik kezében nagy szatyor. A másikkal fe­hér mackóba öltöztetett kis­babát szorít magához... Szügyben, a buszmegállóban álldogál a fiatalasszony. Gya­korta tekint oldalra. Jön-e már az autóbusz? Nem köny- nyű tartogatni az összekuporo­dott kis fehér „gombócot”. Pe­dig nyugodtan van. Alszik. Balassagyarmaton, a Béke étteremben dolgozik Tóth Ti- borné. Nagyon fiatal, mind­össze tizenhét esztendős. A kis­lánya. Adrien néhány hóna­pos. .. — A férjem asztalos az Ipoly Bútorgyárban — meséli, miközben kényelmesen elhe­lyezkedik a kocsiban, hogy ha­zavigyük Nógrádmarcalba a kisbabával együtt. — Egy esz­tendeje házasodtunk. Nagyon nagy fába vágtuk a fejszénket. Szügyben építünk házat. — Hogyan sikerül? — Csak segítséggel. Még az anyósomék kezdték az építke­zést, két esztendővel ezelőtt. Az élet úgy hozta, hogy mi folytatjuk. Kölcsönt vettünk fel. Százezer forintot adott az OTP. Nagyon rendesek voltak a férjem munkahelyén is. — Mégpedig? — Tízezer forint vállalati támogatást kértünk. A bútor­gyár készséges volt, meg is kaptuk az egészet. Így már folytathattuk az építkezést Tudja, csak sokkal jobb lesz! — Most kivel laknak? — Az én szüleimmel, Mar­calban. Igazán nem panasz­kodhatunk, mert édesanyám mindenben a segítségemre van. De az élet rendje, ha egy há­zaspár, főként gyerekkel, kü­lön, önállóan éli az életét. Ha­zajövünk gyakran látogatóba. Van két bátyám, az egyik Sió­fokon. a másik Csesztvén la­kik. Tudom, hogy édesanyám mennyire várja mindkettőjü­ket. Meg az ottani unokákat. Első baba Adrien. De az édesanyja és édesapja úgy ter­vezi, hogy néhány esztendő múlva kishúga vagy kisöccse lesz... Ne nőjön fel testvér nélkül. — De amíg elkészül a há­zunk, rengeteg gondunk van. Ha minden jól sikerül, a jövő nyáron költözünk. Amióta építkezünk, a férjem ott tölti a szabadságát, hétköznapot, ünnepet. Mire hazakerül este, eszik, aztán bedől az ágyba. Nem csoda, ha fáradt. Hogy beérjen műszakba, fél ötkor kel. öt óra után néhány perc­cel indul a busz. Amikor még én is dolgoztam, ugyanúgy jár­tam. Most mekem jó. Három évig otthon maradok. Kive­szem a gyerekgondozásit. A munkahelyemen körülbelül ezer forintot kerestem. Igaz, nem is régóta dolgozom. Itt­hon is megkapok majdnem ugyanennyit. A kislányomnak meg sokkal jobb, ha itthon va­gyok. Mire átköltözünk Szügy- be, nagyobb lesz, óvodába jár­hat. Nagyon jó óvoda van. Amit tud a gyerek mellett, a fiatalasszony is segít a kö­zös családi vállalkozásban. Amikor mindé’nki a házon dol­gozik, ő hordja át az ebédet. Cipeli magával a kicsit is, — Nem tesz semmit, csak haladjunk. — Itthon hogy telik egy napja? — A kislányom nagyon jó baba. Fél hét—hét óra körül ébred. Megreggeliztetem, rend­be hozom. Aztán főzni kell. mosni, vásárolni, miegymás, ahogy jön. Szórakozásnak a gyerek, meg a televízió marad. Igaz, nem is vágyunk többre. Ha megteremtettük a saját otthonunkat, gondolhatunk másra. Azt hiszem. így csinál­ja ezt számos fiatal házaspár... Csatai Erzsébet PINTÉR MIHÁLY, a ba’as­Az úi áruház vezetője a vállalat — Nógrád megyei Iparcikk-kiskereskedelmi — központjában mint áruforgal­mi vezető dolgozott. — Nem könnyű megszokni az új helyzetet — veszi vissza a szót Pintér Mihály: — Soha­sem hittem volna, hogy ennyi baj legyen a női dolgozókkal. Nehiz köztük igazságot tenni... — Talán ez a kezdéssel járó gond. — Nem hiszem. Be kell val­lanom, hogy még sohasem dol- goztsm együtt ennyi asszony­nyal, lánnyal. Sokkal több a problémájuk, mint a férfiak­nak. — Nem gondolja, hogy ez a családban elfoglalt helyükkel, szerepükkel, feladatukkal van összefüggésben? — Lehet. Ezt követően arról válto­gatjuk a szót, hogy mi a szép a mostani, új beosztásában? Mélyszántás négy kerékkel Csöppet sem hízelgő megjegy­zések kísérték hétfőn délben a Volán 2. sz. Vállalat YD 89—50 rendszámot viselő tehergépko­csiját. Az említett teherautó ugyanis mélyszántást végzett négy kerékkel. Csakhogy nem a szántófőidőn, hanem Salgótarján kellős köze­pén. A mozi és nyomda közöt­ti, eredetileg egyszer már par­kosított területen. A kocsi áll­ványozáshoz használt csövekért kanyarodott, félig a járdára, félig a füves területre. Nyilván ké­nyelmesebb volt ott rakodni, mint öt méterrel távolabbra hor­dani. A kényelemért azonban „fizet­ni” kell. a nehéz tehergépkocsi körbe/karikába alaposan felszán­totta a teret. Majd végleg lera­gadt. Vezetője legalább kétszer annyi időt töltött az erőlködéssel, hogy kihozza jármüvét, mint amennyit a rakodás elvett. . .1 Közben mind a négy kerék ha­talmas árkokat vájt, amíg nagy nehezen sikerült elindulnia. A sa­rat utána felhordta a beton­járdára. Ügy hagyta maga után az egész teret, mintha legalábbis harckocsival dúlták volna fel. Egyszer már figyelmeztettünk a NOGRAD hasábjain hasonló eset­ben. Ez köztér, amit füvesítettek, így tönkretenni, felháborító! — csatai — — Ez a munka sokrétűbb, változatosabb, színesebb, de jóval nagyobb a felelősség is. Érzékenyen keli reagálni, mit keres a vevő, mit érdemes „felhajtani” az országban. Később megtudom, hogy nem pályázott erre a beosztás­ra. Ha már így alakult, akkor szeretne bizonyítani. Megtehe­ti, mert nagy gyakorlata van a szakmában, hivatásának te­kinti azt, amire vállalkozott Aztán ott állnak mellette az osztályvezetők, akikkel hosz- szabb ideje van munkakapcso­latban, akiknek ismeri előnyös, jó tulajdonságait, ugyanúgy, mint gyengéit. Ami igen fon­tos: bízik szaktudásukban, se- gítőkészségükben. EGY BIZTOS: Pintér Mi- ------------------------­hályaz eltelt időszakban szám­talanszor bebizonyította, hogy nem ijed meg saját árnyéká­tól, igazi kereskedő ember. Ed­dig kétszer nyerte el a Kiváló dolgozó kitüntetést. T. K. sagyarmati Ipoly Ruházati Aruház új vezetője az átadás előtt két hónappal állandóan ott volt az építkezésen, egyen­gette az utat a mielőbbi gyors átadáshoz. Neheztelve, keser­nyésen mondja: — A gyors munkával járó rejtett hibák az üzemeltetés közben egyre- másra előjönnek. Nemrég jöt­tem vissza otthonról. Ruhát váltottam, mert a víznyomás kidobta az egyik műanyag csö­vet, s mire sikerült elzárni, addigra merő víz lettem. Ha már panasszal kezdtem, ne ha­ragudjon, azzal is folytatom: nagyon zajos a légfüggöny mo­torja, emiatt a földszinten nem tudnak dolgozni, kénytelenek voltunk kikapcsolni. Aggódom a kirakatok, miatt is. Ha netán valamelyik részeg ember neki­dől. nem biztos, hogy kibírja. Mindezekről az új áruház vásárlói mit sem tudnak. Csu­pán azt látják, tapasztalják, hogy bőségesen van áru, ked­vesek, figyelmesek az eladók, Igyekeznek jó barátként, is­hullámzó Érzelmekkel merősként segíteni a vásárlás­ban. — A vártnál nagyobb lett a forgalom — újságolja az áru­ház vezetője. — Valószínű, a nagy látogatottságot és vásár­lási kedvet annak is köszön­hetjük, hogy nemrég nyitottuk meg az áruházat. Egy hét alatt a méteráru és lakástextil 804 ezer, a felnőtt kötött 817 ezer, a gyermek kötött 570 ezer, a konfekció egymillió 122 ezer forint forgalmat bonyolított le. Nagyon szép eredménnyel rukkolt elő a sportosztály is, 156 $zer forint értékű árut adott el. Minek tulajdonítom ezt a vásárlási kedvet? Annak, hogy gazdag az áruválaszték, mindenki megtalálja a neki tetszőt — állítja Pintér Mi­hály. Az árubeszerzésben igen so­kat tud majd segíteni az osz­tályvezetőknek, mert 1959-től Balogh László 1954-ben szintén gyárépitöként kezdte mun­káját. Ma ügyeletes szerelőként dolgozik. Munkája nagy fe­lelősséget követel, mert műszakjában ő felel az összes gén pontos működéséért. Mint elmondta, úgy ismeri őket, mint a fiait. Jövőre nyugdíjba megy, de szeretne nyugdíjasként is a gyárban dolgozni. Havai László húsz éve az üzem fatelepén kezdett, jelenleg a retorta mellett dolgozik. A kész faszén kiürítésére fel­ügyel. Ez a munka könnyebb, de nagy gondosságot köve­tel. Itt dolgozó villanyszerelő fiával.— Havai Józseffel — gyakran találkozik napközben, műszak után ház körüli kerti munkára mennek. Minden feltétel adott Az operatív tervek szerint a Gránit Csiszolókorong- és Kőedénygyár tolmácsi telepé­nek dolgozóitó', a vállalati köz­pont 23 millió forint értékű terv teljesítését várja. Ez 2,6 millió forinttal több, mint az eredeti éves terv. A megnövekedett követel­ményeket az első kilenc hó­napban sikerrel teljesítették. Az előírt 16 millió 800 ezer forint helyett 17 millió 900 ezer forint értékű árut állí­tottak elő. A többlettermelés a hideg­kötésű csiszolókorongoknál je­lentkezik, amit a Beton- és Vasbetonipari Művek dolgozói használnak fel. Előállítottak műanyagkötésű vibrótesteket is Ezeket az alumíniumból és rézből készült féltermékek po- lírozásához használják: fel. E termék fő fogyasztója az EL- ZETT Művek. Mivel gyártá­sát a tervezettnél később kezd­ték, eBniatt bizonyos lemara­dás mutatkozik Az év végé­ig pótolni kívánják. A célgé­peknél jelentkező termelési lemaradást a hátralevő idő­ben csak csökkenteni, tudják. Egyébként az éves termelési értékterv teljesítéséhez min­den feltétel adott. NÓGRÁD — 1976. november 2., kedd 5

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents