Nógrád. 1976. november (32. évfolyam. 259-283. szám)

1976-11-06 / 263. szám

A minőség javítása érdekében 1971-ben versenyt hirdettek a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben. Azóta minden évben két alkalommal versengenek a mennyiségi tervüket legjobb minőséggel teljesítő munkások, a minőségi dolgozó címért. Az oklevél és az 1500 forintos pénzjutalom elnyerésének feltétele, hogy a dolgozó eredményesen alkalmazza az iij technológiákat. Gonda György dróthúzó már negyedszázada dolgozik a gyárban, s hozzáértésével méltán érdemelte ki munkatársai, vezetői elismerését. Gépén naponta közel négy tonna kiváló minőségű exporthuzalt készít. A kötések egyenletességén, a súly pontos betartásán kívül legfontosabbnak a, húzószerszám teljes kihasználtságát tekinti, .ló munkája elismeréséül november 7.-e alkalmából elnyerte a minőségi dolgozó címet.

Tanuló munkások

Nemcsak a követelmény, az Igény is egyre nagyobb

A Nógrádi Szénbányáknál dolgozónk szerzett _ legutóbb, ség. Ehhez viszont jelentős okmindig nagy figyelmet fordí- Most szervezzük Dorogházán tatógárda is szükséges. Meny- tottak a szakmai műveltség a vájártanfolyamot. Olyan nyíre biztosított ez? fokozására. Ennek ellenére ménkesi dolgozók vesznek — Mintegy 40 fős, úgy is többször lehet hallani, hogy ezen részt, akiknek megvan a mondhatnám, törzs oktatógár- esetenként és helyenként el- kellő föld alatti műszakszám és da alakult ki. Jól felkészült és

az egyéb iskolai feltételekkel lelkes szakemberek, akik az is rendelkeznek. A 660 órás elméleti tudnivalókat az üze- elméleti képzés elvégzése után mi sajátosságokkal bővítve kétehetnek vizsgát vájárszak- pesek oktatni. Mondhatom, kü- mából. 25—30 fő részvételére lönösebb gondunk nincs az

maradás van. A korszerűsödés, az új technika, technológia nagy követelményt támaszt. Ami tavaly szakismeretből elég volt, az idén már kevés. Több értekezleten hangot is adnak ennek a véle- tanfolyam alkalmas mények a bányászok, és az iparosok egyaránt, akiknél nem véletlen a hiányérzet.

Az utánpótlás biztosítása fontos kérdés. Az idén öt ösztöndíjas, felsőfokon végzett dolgozó lépett munkába.

Ugyaniennyi tanul. Két rátermett vájárt a négyéves aknászképzőre küldtek. Szakmunkástanuló iskolán 73 fiatal tanul. Vájárképzés fiatalok számára, nincs a megyében. Heten a második diploma megszerzésére készülnek,

26 dolgozó főiskolán, egyetemen, levelező tagozaton tanul.

Felsőfokú tanfolyamon 16, középiskolában 140 dolgozó közül 123 szakirányú képzésben vesz részt. Tavaly a vállalat dolgozói közül 5943 végzett vaszámítunk. Egyébként ez a arra is, hogy. a földalatti csapatoknál dolgozó iparosok, lakatosok, villanyszerelők második szakmaként megszerezzék a vájár- képesítést — mondja Csincsik Sándor.

— Csak a ménkesiek számara szerveznek tanfolyamot?

előadók biztosításával.

— A hallgatók szervezésével sincs gondjuk?

— Arra sem panaszkodhatunk. Az emberek tudásvágya, a nagyobb szakmai műveltség szükségességének felismerése egyre inkább érzékelhető a dolgozók körében. Ez elmondható a különféle speciális tan— Nem, később Nagybá- folyamokra is. A feltételek

tonyban, Kányás, Szorospatak és Tiribes dolgozói számára is. öt év alatt szakmunkás- képző tanfolyamon 285. a második szakmát biztosító tanfolyamon 225 dolgozónk részvételére számítunk.

— A különböző betanító és speciális tanfolyamokkal

együtt nagyon sok a lehetőbiztosítása vállalati, illetve üzemi feladat. Ennek javítását szolgálja például az is, hogy vállalati oktatási központot hozunk létre jövőre Nagybá- tonyban, a volt igazgatóság épületében — mondta befejezésül Csincsik Sándor oktatási felelős.

B. J.

1 Tovább javc'lt a gazdaságszervező tevékenysége

Be^zéJgeiés Ozsvárt Józseffel, a salgótarjáni városi pártbizottság

első titkárávaf

Salgótarjánban, a városi pártbizottság az elmúlt ma- gvobb figyelmet for-dítanak a pókban vitatta meg a cselekvési program végrehajtásának nagy értékű termelőberende- tapasztalatait. A termelőmunka eredményeiről és gondjairól, zések folyamatos hasznosí- a pártszervek és alapszervezelek javuló gazdaságszervező 1e- tására, a korszerű technológia vékenységéről nyilatkozott a NÖGRÁD-nak Ozsvárt József, alkalmazására, a tervszerű

a városi pártbizottság első titkára.

— Hogyan értékelte a pártbizottság a pártszervek, az alapszervezetek munkáját, amelyet a cselekvési programok széles körű ismertetéséért, végrehajtásáért végeztek?

— Gazdálkodásunk megváltozott körülményei arra készháromnegyed eves fontosabb tapasztatása, a munka latait.

— A cselekvési program végrehajtásának eddijgi tapasztalatai azt • bizonyítják, hogy a rendszeres ellenőrző munka, az év közben tett intették a pártszerveket, az tézkedések hatására a gazdasági fejlődés meggyorsult, megfelel a megyei, a népgazalapszervezeteket, hogy a politikai munka új módszereit alkalmazzák, középpontjába a gazdasági folyamatok elemzése, a hatékonyabb gazdálkodás, a gyártmányszerkezet korszerűsítése, a műszaki fejlesztés, az exporttervek teljesítése, a belső tartalékok fokozottabb feltárása került — kezdte a beszélgetést a városi pártbizottság első titkára.

A végrehajtó bizottság, a pártbizottság irányító, ellenőrző munkája tovább javult. Rendszeresen figyelemmel kílétszámgazdálkodásra.

— Hogyan alakult a beruházási tevékenység a városban?

— A cselekvési programban meghatározott tennivalókat lényegében elvégezzük. A megyei pártbizottság áprilisi állásfoglalása kedvezően éreztette hatását a tervezők, a beruházók és a kivitelező vállalatok tevékenységében. Az építések gyorsulnak. ElkéTevékenységük dasági kívánalmaknak." Mun- s2;ült. .tbbbelÜ között » szak* mindinkább kánknak van azonban néhány .u/Ííw nZ

olyan területe, ahol az eredmények elmaradtak a tervezettől.

Az ipari üzemek termelése 8,4 százalékkal magasabb volt a háromnegyed évben, mint az elmúlt év hasonló szakában és meghaladja a tervezettet. Hasonló volt a minisztériumok irányítása alatt tevékenykedő gazdasár gi egységek fejlődése is. A tanácsi és a szövetkezeti ipar

sabban nőtt a termelés a város új üzemeiben, mindenekelőtt a Vegyépszernél,

sértük, testületi üléseken kér- gyarapodása ugyancsak szá- tük számon ia cselekvési prog- mottevő. Az átlagosnál gyor- ram végrehajtását. Az eddigi gyakorlattól eltérően, néhány esetben konkréten is megszabtuk a vállalatok, a nagyüzemi pártbizottságok, az alapszervezetek feladatait.

Többek között a ZIM salgótarjáni gyárában a munkaerőgazdálkodást vizsgáltuk és öblösüveggyárban, a ZIM salArany János úti bölcsőde és óvoda, a kemerovó-telepi óvoda és bevásárló központ, üzletház a városközpontban. Épül a zagyvapálfalvi ifjúsági ház, a helyi autóbusz-pályaudvar, a múzeum, a számviteli főiskola, s emellett természetesen több mint négyszáz lakás.

Szólni kell azonban arról is, hogy néhány létesítmény építésével — a vásárcsarnok, a zagyvapálfalvi 12 tantermes iskola — elmaradtunk.

— Milyen fontosabb feladatokra hívta fel a pártszervek, az alapszervezetek fi*

BRG-ben, de a hagyományos gyeimét a városi pártbizottnagyüzemek többsége ugysan- ság? Kérem, szóljon erről rö- csak teljesítette tervét. Né- viden.

hány nagyobb gazdasági egy- nárthizottsás

ségben — többek között az . A varosi , pártbizottság

. úgy ertekelte, hogy a továbbiértékeltük a tanácsi építőipari vállalat helyzetét, kibontakozásának lehetőségeit.

A pártalapszervezetek

ugyancsak a cselekvési programok következetes végrehajtására fordították a legtöbb figyelmet. A munka értékelésére a jelentkező gondok enyhítésére, ,az elmaradások pótlására egyaránt felhasználták a pártgyűléseket,

gótaráni gyárában — nem sikerült maradéktalanul teljesíteni a feladatokat. A legnagyobb gondok azonban a salgótarjáni síküveggyárban jelentkeztek. A korábbi évek legnagyobb beruházása, a Zagyva III. kemence beállítása a folyamatos termelésbe késett, egyenetlen volt. Kedvezőnek értékelte a

akban a vállalatoknak, s ebből következően a pártszerveknek, az alapszervezeteknek is fő figyelmüket az idei feladatok maradéktalan megvalósítására, az 1977-es év előkészítésére szükséges fordítaniuk. A gazdálkodás beíső tartalékainak feltárása, a hatékonyság növelése, a korszerű termelési eszközök és

a pártcsoport-rnegbeszélése- termelékenysége .a tervezettpártbizottság, hogy a munka ? munkaerö hatékonyabb felkel és jól hasznosították a tagkönyvcSerét megelőző személyes beszélgetések tapasztalatait is. A városi pártbizottság úgy értékelte, hogy a cselekvési programok végrehajtása során tovább javult az alapszervezetek gazdaságirányító, -ellenőrző tevékenysége, erősödött a szemléleti és a cselekvési egység. Tovább szélesedett a munkaver- seny-mozgalom. Nőtt a párttagok, s a pártonkívüli dolgozók felelőssége a végzett munkáért. A vállalatok többségében tervszerűbben, folyamatosabban dolgoztak.

— Kérem foglalja össze

nél gyorsabban emelkedett a város üzemeiben. A termelés növekedése teljes egészében a termelékenységből származott. Az elmúlt hónapokhasználása a folyamatban levő beruházások befejezése a gazdálkodás hatékonyságának további javítása, a szemlélet és a gyakorlat egységének erősítése még tervszerűbb,

ban több új termék hagyta következetesebb munkát

J kíván a nagyüzemi partbiel üzemeinket, amelyek korszerűbbek, jobban megfelelnek a piaci igényeknek, s fgy termelésük is jövedelmezőbb. A gazdasági egységekben erőteljes a törekvés az exporttervek teljesítésére. Az a tapasztalatunk, hogy a vállalatok többségében helyesen rangsorolták azokat a tennivalókat, amelyek a tervszerűbb munkához, a hatékonyabb gazdálkodáshoz szűkcselekvési program végrehaj- ségesek. A korábbinál nazottságoktól, a pártvezetőségektől, a gazdasági vezetőktől, a párttagoktól, minden becsületes dolgozótól. A városi pártbizottság pedig akkor végzi -eredményesen munkáját, hg ezek után is segíti a vállalatokat, a- pártszerveket és alapszervezeteket cselekvési programjuk megvalósításában — fejezte be a beszélgetést Ozsvárt József.

V. I.-nc

lamilyen szakmai jellegű tan- folyamot — újságolta Csincsik Sándor szakoktatás-felelős.

— Ez azt jelenti, mintha a dolgozók 95 százaléka végzett volna egy-egy tanfolyamot. Ebben nem is szerepel a politikai oktatásban részt vettek száma.

— A szakmai képzés, továbbképzés éves terv szerint folyik. Ezt a munkát az oktatási bizottság irányítja. Középtávú, öt évre szóló tervet is készítettünk. Ebben az időben szervezett tanfolyamainkra több mint 11 ezer résztvevőre számítunk.

— Milyen tanfolyamok lesznek, amelyre a legtöbb jelentkezőt várják?

j — Abból az alapelvből indultunk ki, hogy a szakmai ismereteket őt-hét évenként fel kell újítani. Ilyen felújító, illetve ismeretbővitő tanfolyamokra közel nyolcezer résztvevőt terveztünk az ötéves időszakra. Az idén 1680- an végeztek, illetve végeznek ilyen tanfolyamokon. A terv persze kapcsolódik az üzemek által felmért igényekhez.

— A szakmásítás, illetve a több szakma megszerzése mindinkább követelmény a különböző munkahelyeken. Hogyan kívánják elősegíteni?

— Legutóbb Várpalotán 12 mélyfúró szakmunkásunk végzett háromhónapos tanfolyam után. November elején újabb 18 dolgozónk kezd tanfolyamot. Gépjárművezető és karbantartó szakmát kilenc

«"SrsrfrrSSSSSSSSSsSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSJ'SSSSSrSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSArSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSs'Ssrji,

A Márkusz gyerekek közül hét a gyárban, a bányában próbált szerencsét. A legkisebb maradt, mert otthon is kellett a dolgos kéz. Földet kaptak a felszabaduláskor. Tizenöt holdat. Az öreg cseléd egyszerre a maga gazdája lett Karancskesziben. De micsoda gazda lehetett! A föld még csak megjárta. Igaz nem volt szerszám, vetőmag is alig. Csak a rettenetesen nehéz munka. Ha egyszer-másszor kedvezett ií az esztendő, a gabona, a tengeri a végén csak füstté vált. Elvitte az adósság.1

(Ellenbach Istvánné, Márkusz Erzsébet cigarettára gyújt, s nézi a bodorodó füstöt.

Éppen valamelyik nap mondtam: nem tudok én már egészen keszi lenni. Azóta, hogy az öt falu egy termelő- szövetkezetben dolgozik, s engem a pártvezetőség titkárának választottak, nem hunyhatom be a szemem. Látnom, éreznem keli a másik négy község gondját-baját is. Egészen őszintén mondom, néha lelkiismeretfurdalásom támad. Mi lesz, ha a keszi emberek rájönnek, hogy már nem vagyok egészen jó lokál- patrióta?)

Négy esztendeig bírták a keserves birkózást a földdel. Akkor az öregek elé állt a legkisebb is, hogy elmegy. Hat

MEGTALÁLNI A BOLDOGSÁGOT

hétig ismerkedett a géppel Szécsényben és traktoros lett Vadaskertben, az állami birtokon. Húsz esztendős ha lehet, leány és traktoros — rö- könyödtek meg a faluban. Nem zavarta a szóbeszéd. Jól érezte magát az állami gazdaságban. Fiatalokkal dolgozott, akik megtették az ifjúsági szervezet titkárának. Később, amikor mezőgazdasági munkások, gazdálkodók utaztak a Szovjetunióba, vitték őt is. Másfél hónapig nézték a kolhozokat, „tanulták” a közös gazdálkodást. Még jóformán meg se melegedett itthon, Gödöllőn az Agrártudományi Egyetemen mezőgazdasági akadémia indult. A hallgatók között volt ő is.

(Én magamban úgy nevezem ezt az akadémiát, hogy munkás-paraszt káderképző iskola. Valamennyien a gépek, a munkapadok mellől, a földekről ültünk a padba...

Az emlékezet lassan törte át magát az éveken. Emelkedőkön és buktatókon bukdácsoltak a szavak.

— Gondold meg, nekem hat elemim volt akkor! Aztán amikor vége volt az esztendőnek, az iskola vezetői próbáltak a telkemre beszélni, hogy maradjak. Érettségizzem le, végezzem el az egyetemet. Segítenek. De akkor hirtelen olyan iszonyú fáradtság tört

rám, hogy nem tudtam másra gondolni, csak az álmatlanul töltött éjszakákra. Elsírtam magam. Elég volt! Soha többet nem akarok tanulni — mondtam. Csak jóval később mart belém a felismerés, hogy valamiről lekéstem. Valami elszaladt mellettem, amelyet talán már nem érhetek utói soha. Harmincnyolc éves voltam, amikor érettségiztem. Tavaly pedig befejeztem a marxista—leninista esti egyetemi szakosítót.)

Dolgozott a DlSZ-központ- ban, és Salgótarjánban a megyei DISZ-bizottságon. Falusi ifjúsági felelős volt itt is, ott is. Hozzánőtt a faluhoz, a falusi emberekhez. Végül hazament. Karancskesziben, a termelőszövetkezetben lett könyvelő. Kicsi és szegény a szövetkezet akkoriban. Mindössze tizennégyen voltak. A könyvelő éppúgy aratott, csépelt, mint a tagok. -Osztani azt osztottak, amit megtermett a keszi határ. Búzát, kukoricát, fát.

A Hazafias Népfront Nóg- rád megyei Bizottságánál is a falut járta kerek tíz esztendeig. A népfront IV. kongresszusán Nógrád megyét képviselte. Tulajdonképpen ott, a küldötteket hallgatva értette

meg igazán, hogy a népfrontpolitika nem taktika kérdése. Az emberek akarata ellenére egy szemernyit sem tudunk előbbre jutni. Megtalálni az utat az emberekhez (tapasztalta) egyszerre könnyű és nehéz feladat is. De éppen ez teszi a munkát érdekessé, izgalmassá.

Aztán újra a falu, a termelőszövetkezet következett.

(— Ne gondold, hogy nekem áldozatot jelentett. Nehezen szoktam meg a várost. Zavart a zaj, az egymás mellett szótlanul elfutó, idegen arcok. Férjhez mentem, megszületett a gyerek. Laknunk kellett valahol. Házépítésre készülődtünk, s gondolkodni kezdtünk. Salgótarján vagy Karancskeszi? Itthon maradtunk. De hát a ház így is nehezen épült. A férjem, én is keveset kerestünk akkoriban. Szóltak, hogy menjek agronó- musnak állami támogatással Marakodi pusztára. Nekünk akkor az a 800 forint az otthont, a boldogságot jelentette. ..)

Karancskesziben a pártvezetőség titkára volt, amikor

1975. elején egyesült a Ka- rancs völgyében gazdálkodó öt termelőszövetkezet. Ellen- bach Istvánnét a tsz-pártve- zetőség titkárának választották. Hosszú volna elsorolni mennyi vita, veszekedés előzte meg, amíg az öt szövetkezet vezetősége, tagsága, négyszáz ember, szóban, munkában egyenesbe jutott. Ügy mondják, hogy a titkárasszony volt, aki a leghangosabban mondta: öt falu estével, kezével és szívével nem lehet rosszabbul gazdálkodni mint eddig! Kiváltképpen akkor, ha a vezetők, a tagok, az alkalmazottak, egyszóval mindenki megteszi a maga dolgát. Most, a második esztendővel számot- vetve kiderült, hogy már négymillió a nyereségük. A szeszélyes esztendő sem fogott ki rajtuk:

(A szeme, az egész arca merő figyelem, ahogy beszél.

— Az én apám cseléd volt. Sokat hallottunk egy más, szebb, emberibb világról. Bizonyára el is jutunk odáig... Mert itt a termelőszövetkezetben is sokan vagyunk már, akikben az eltökéltség munkál: ha kezünkbe vesszük a dolgot, annak mennie kell! Ha nem értjük azonnal, nekirugaszkodunk másodszor, harmadszor. A cselekvő ember még mindig megtalálta a maga. .. mások boldogságát is.)

1 NÓGRÁQ — 19?ő. nqvember 6., szombat