Nógrád. 1976. november (32. évfolyam. 259-283. szám)

1976-11-28 / 282. szám

Számvetés I Munkás kulturális hetek Hasznos kes-deményezés volt Négy hétig lázban éltünk, lét, a rendezvény, a megváló- jobb kihasználása, az új Mindenki. Szervezők, szerep­lők, résztvevők egyaránt. A salgótarjáni munkás kulturá­lis hetek rendezvényei, me­lyek első ízben kerültek ilyen sűrítetten egymás mel­lé, számos látogatót vonzot- adott helyzet figyelembe vé- tak, s utat találtak olyan ré- telével — természetesnek te- tegek körében is, amelyekkel kinthető. korábban egyáltalán nem, vagy csak nagyon ritkán ta- láikozhattunk a művelődési Sikertelenség intézmények, üzemek, gyárak rendezvényein. sítás koncepciója helyesssé- szakmunkásképző intézet tel­iének egyértelmű bizonyí- jesebb bevonása a progra- tékai. mokba, a nagyüzemi pártbi­S hogy nem ment minden zottságok felelősségének kér- úgy, ahogyan eltervezték, dése. Mindez azért, mert ez ahogyan elvárták volna? Az alkalommal a programok szervezésében, és lebonyolítá­sában kevésbé kaptak szere­pet ezek a kérdéskörök. A továbbiakban célszerű volna ha a szakmai problémák, a munkakultúra, követelményei is nagyobb teret kapnának az Sik er A művelődési eseményso- események ideje alatt. Hasz- rozat sikertelenségének meg- nosnak látszik az a megálla- értéséhez elkerülhetetlen,, pítás is, amely szerint a pro- hogy ne szóljunk a rendez- paganda tevékenység javítá- . vény céljairól. Ezek a célok sa, eszközeinek változatosabb Az oZMT felmerese szerint a társadalom építésének szűk- felhasználása szükségeltetik., húszezren tettek részt a kü- ségleteiből fakadtak, s az Az eredményesség érdekében lönböző rendezvényeken, nagy- egyének igényeinek, törekvé- nem látszik lényegtelennek termi bemutatókon, klub- seinek szolgálatát irányozták az sem, hogy a jövőben na- foglalkozásokon, kerekasztal- elő. S ennek megfelelően gyobb mértékben kell számí- tanácskozásokon és a többi olyan élményeket kívántak tani az üzemi értelmiség ak- ezúttal fel nem sorolható — adni mindenkinek, amelyek tivitására, a gyári vezetők rendezvényeken. A szám konkrét tevékenységgel segí- szervezői segítségére, rész­mutatja az érdeklődést, az tik a művelődést, hozzájárul- vételére. igényt arra, ami az emberek nak a szocialista brigádok Újszerű módszerek —, aho- többségében él. A^ törekvést kulturális vállalásainak ered- gyan elhangzott: kísérletek — és igyekezetét a művelődésre, ményes teljesítéséhez, s nem megvalósításán szintén ér- a szórakoztató pihenésre, a utolsósorban támogatják a demes. elgondolkodni min- valóságot konkrétan feltáró város, a megyeszékhely kul- denkinek, aki valamilyen turális arculatának önálló, sa- formában kapcsolatban van játos kialakulását. és szívén viseli a rendezvény A célnak —, s ez világos ügyét. Meg lehetne szervezni megfogalmazást nyert az például a vonzáskörzet közsé- operativ bizottság ülésén —, gi tanácselnökeinek találko- nagyobb súllyal rendelkező a munkás kulturális hetek zóját, meg lehetne hirdetni közművelődési intézményeket, eseményei, csak részben tud- az ipartörténeti gyűjtést, a közelmúltban vetett számot tak megfelelni. vagy földrajzi neveink össze­a négyhetes tevékenységről, Esetenként szervezési hiá- írásának pályázatát, elemezte tapasztalatait és nyosságok hátráltatták a vont le megfelelő követkéz- munkát. Olykor nehézséget -r , . tetőseket a további teendőkre okozott az egymásra várás, a Aliáétoglaiás vonatkozóan. Az ülésen egy- szervezők közötti egyenlőtlen értelműén megfogalmazták _ felelősségvállalás, ami részben A munkás kulturális hetek s zemélyes tapasztalatainkkal egyes betervezett rendezvé- sorozata, amely elsőként ke- egyezően — a munkás kultu- nyék elmaradását, vagy gyér rült megrendezésre, s ennek rális hetek megrendezésének látogatását eredményezte, megfelelően magán viselte a hasznosságát, most még csak Példaként hozhatjuk fel erre kezdet minden lehetséges ne- tapogatódzó megvalósításá- a képzőművész—közönség- hézségeit, összességében jól nak minden eredménye es találkozókat, a folklórműso- hiányossága ellenére. rókát, vagy némely találko eszmecserere. A munkás kulturális hetek operatív bizottsága, amely tömörítette az állami és szak­szervezeti szerveket, meg sikerült, s eleget tett vállalt és vallott feladatának. A Hogy szükség volt erre az zók protokolláris hangulatát., munkásművelődés ügyét egy hónapos, több mint 150 különböző eseményt magába T foglaló rendezvényre, az nem JavaHalok lehet kétséges. Nem vitatha­tó a hasznossága sem. A A realitásokkal számottevő programok színvonala, az ál- elképzelésnek tekintjük, talános érdeklődés, újabb és hogy Salgótarjánban hagyo- újabb munkásrétegek bevoná- mánnyá fejlesztik a munkás *:>en kétévenként rendezik sa a művelődés hatókörébe kulturális hetek programját. me§ a munkás kulturális he- mindezt szemléletesen bízó- E koncepciónak megfelelően, teket Salgótarjánban —, leg- nyítja S azok a tények pe- alapozva az ide tapasztala- közelebb 1978. áprilisában, dig, hogy sikerült a szociális- tokra, számos hasznos és cél- amikor a város negyedszer ta közösségek szélesebb be- szerű javaslatot fogadott el az ad helyet a munkásszavalók előbbre vitte, sok olyan dol­gozót kapcsolt be a kultúrá- lódás áramába, aki eddig kí­vül rekedt a művelődés ha­tókörén. Határozat született a foly­tatásra is. Eszerint a jövő­vonása, hogy sikerült a kol- operatív bizottság, lektívák figyelmét a művelő- Hangsúlyozottan került dés, az értelmes szórakozás szóba a rendezvényt előkészí- körébe vonni, hogy a rendez- tő munka rendszerességének, vény elérte a művelődés foly- színvonalának fokozása, a tonosságának fontossá tété- regionalitás lehetőségeinek Téli könyvvásár A Corvina művészeti kiadványai A Corvina Kiadó legújabb emlékkönyve. A nagyhírű fes- nagyszabású vállalkozása: tő levelezéséből, képzőmű­hat kötetre tervezett sorozat vészeti írásaiból, kiállításai- keretében kívánja bemutat- nak kritikáiból és kiemelkedő ni a Szépművészeti Múzeum alkotásaiból kap ízelítőt az rendkívül gazdag rajzgyűjt.e- olvasó. országos versenyének.) Sulyok László ■■Hitt I Miklós Klári a 90 esztendős Maria Josepha szerepében a Szolnoki Szigligeti Színház Eernarda Álba háza című da­rabjában vendégművészként játszott Salgótarjánban a megyei művelődési központ­ban. Ajándék Egy stockholmi újság le­velezési rovatában jelent meg dz alábbi kérdés: „Vőlegé­nyem sportkocsit, brilliáns- gyűrűt, televíziót ajándéko­zott nekem, végül megle­pett egy hűtőszekrénnyel, amelynek a garanciális ide­je lejárt. Nemrégiben felbon­tottam az eljegyzésemetMit tegyek az ajándékokkal?" Az újság válasza: „Adja vissza vőlegényének a hűtőgépet !S any ere Mottó: A minap bemutatott űi magyar játékfilm, .,A jár­vány” témája a múlt századi felvidéki parasztfelkelés: a koleralázadás. A magyar orvosok a kolera­betegséget — és gyógyításának módját — nem ismerték. Az országban az idő tájt nyolc- , millió ember élt, viszont esu­1831 tavaszan Magyar- pón ötszáz szakképzett dok- országon az öregek tor vo]t. lgy falusi bírák, bá­úgy mondták: csak negyven bák, borbélyok, papok, ku- évvel ezelőtt volt ily’ jó ruzslók, sarlatánok kúráltak, tavasz. Gergelynapkor már Az eredmény: félmillió em- szántani lehetett, Szent ber betegedett meg kolerá- György napján a rozs már ban és negyedmillióval vég­hegyét mutatta Az aratás ze^i a vész. dúsnak ígérkezett. a járvány idején a földes­A mezei munkát azonban urak többsége, nem törődve a egy addig sohasem hallott hatósági tilalmakkal, jobbá- betegségre, a korelaveszélyre gyait kibajtatta robotolni a hivatkozva, hatósági rende- majorsági földekre, s a job- letek akadályozták. S az bágytelkekről is behordana a egészségügyi zárlat miatt a kilencedkévéket az urasági parasztok nem mehettek arat- csűrökbe. A parasztnak azon- ni, behordani. A gabona Iá- ban. hogy földjén a maga bon veszett. hasznára dolgozhasson, elete Ami a kolerát illeti, e szőr- kockáztatásával kellett az nyű betegséget Indiából ka- egészségügyi „lineán” átszök- ravánok hajcsárai hozták nie, hiszen a rendelet előír- Európába. Viszonylag rövid ta, hogy „a közbátorság és idő alatt földrészünkön a jár- -boldogság pribékei” köte- ványnak hat millió áldozata lessége bárkit fegyverrel lett. Magyarországon a gya- visszaverni, kori pestisfertőzésnél alkal- S a következmény: negy- mazott rendszabályokkal: ka- venötezer jobbágyparaszt kelt tonai kordonnal próbálták a fel, kaszával, kapával, kez- ragály terjedését akadályoz- detleges fegyverekkel támad­ni. A veszélyeztetett megyék- tak az, urakra, a megyei tisz- ben a hatóságok 40—60 kilo- tesekre, s az orvosokra. Flő- méteres határszakaszokat zár- szőr 1831. júliusában a zerap- tak. le. Tíz lépésenként fegy- léni Szécskeresztúron lázad- veres őrtállók vigyáztak. Az tak. utasítás parancsolta, az eljá- Az uralkodó a rend helyre- rásnak olyan szigorúnak kell állítására 1831. augusztus 18- lennie, hogy még az „odare-. án ifjabb báró Eötvös Ignác pülő madarakat is lövöldözés, alkancellárt, Sáros megye £ö- vagy más módok által vissza ispánját, tejhatalommal fel­keli tartóztam.” ruházva, Zemplén, Szepes­Az okkal szigorú tilalmak és Ábaúj vármegyék udvari különösen a nyaranta részes biztosává nevezte ki. Egyide- munkát vállaló zselléreket jűleg intézkedett, hogy Eöt- sújtották. Megakadályozva, vösnek „két ezred gyalogka- hogy a Felvidékről az Alföld- tonaság ágyúkkal, ezekhez re menjenek és ott aratással megkívánható mindennemű szerezzék meg évi kenyerüket, készületekkel” álljon rendel- A nincstelenek „tsak nem kezésére. mint a barmok, páréval, s A katonaság a parasztfelke- egyéb mezei füvekkel, éldegél- lést elfojtotta, tek.” A Szepességben százak A megtorlás: a nádor sta- gyökerekkel, füvekkel, Aba- táriumot engedélyezett, sőt új vármegyében korpával, ahhoz is hozzájárult, hogy apróra vagdalt sással táplál- rögtönítélő bíráskodással koztak. A nagybirtokosok pe- ítélkezzenek azon felkelők fe- dig gabonatáraikból uzsora- lett is. akiket még a statá- áron adták el, vagy kölesö- rium kihirdetése előtt fogtak nözték terményeiket éhező el. 1831. november 8-ig 119 jobbágyaiknak. Ezért hama- halálos ítéletet hajtottak rosan a szegények között hí- végre. Négyezer embert ki­re támadt: „a koleraveszély sebb „vétkeiért” ítéltek el, úri kitalálás, azért, hogy az Egy-egy parasztra 80 vesz- urak drágábban adhassák el szőt, vagy 70 botot, illetve 60 gabonájukat.” ményét. A sorozat első kötete Greszi Teréz munkája, A né­Immár harmadik kiadásban kerül a könyvesboltokba Né­metalföldi rajzművészet két meth Lajos reprezentatív évszázada. A reprezentatív al- Csontváry-albuma. Már ha- bumot a XVI—XVII. század- gyománnyá vált, hogy a Té- ra legjellemzőbb 64 színes li Könyvvásár alkalmából új reprodukció és a más múzeu­mokban őrzött analógművek képei illusztrálják. mappa jelenik meg a Magyar grafikusok sorozatban. Ez­úttal Szabó György bevezetc­Fontos, hézagpótló kiadvány tanulmányával, Szántó Pi- Henry de Morant Az iparmű- roska legszebb rajzait kap- vészet története című műve, ják kézhez a művészetkedve- az 1912-ben megjelent Az lök. A Magyar Festők soro- Iparművészet könyve óta ez zatban 2., átdolgozott kiadás- az első átfogó kötet a tárgy- ban jelenik meg Szabadi Ju- körben. Három kiadvánnyal gaz­dit Gulácsy művészetével fog lalkozó, s' legszebb festményei­dagodott a Corvina Művészet vei illusztrált munkája. es Az Elmélet MTA sorozata. művészet­Molnár József régmúlt szá­zadokba kaluzolja az érdek­történeti kutatócsoportjának lődőket, gazdagon illusztrált szerkesztésében készült a Kritikák és képek, mely kötetével, amely A török vi- az lág emlékei Magyarországon elmúlt harminc év magyar címmel jelenik meg. képzőművészetének saival foglalkozó ad . válogatást, gazdag, színes és fekete-fehér képanyaggal. alkotá- Nagyhírű múzeumok leg- írásokból szebb műkincsei vonulnak fel Mihail Alpatov A drez­dai képtár, valamint A krak­Öt évszázad müvészettör- kői Wawel gyűjteményei cí- téneti írásaiból állította mű, reprezentatív albumok össze kötetét Marosi Ernő lapjain, és a karácsony előtt: művészettörténész; Emlék napokban kerül a könyves­homokkő- boltokba Garas Klára A Szép- művészeti Múzeum legérte- tart- kesébb kincseit magába fog­Corvina márványból, vagy bői címmel. Nagy érdeklődésre hat számot Gerlóczy Gedeon laló reprezentatív es Németh Lajos Csontváry- album. NÓGRÁD — 1976. november 28., vasárnap SARABAS TIBOR regénye nyoma rta CS HORVATH TIBOR. rajzolta: ZÖRAD ERNŐ korbácsot mértek. Fenyítet- tek gyerekeket, aggastyáno­kat és nőket is. ... A reformkor vezéralak­ja, Vesselényi Miklós 1831. őszén nyilvánosan így be­szélt: „Szomorú elgondolni, hogy a lázadások alapvető oka nem a műveletlenség, durvaság, tudatlanság, ha­nem az „uralkodás”. A jár­vány törvénytiprásokra volt alkalmas. Az erőszak ideje már eltölt, s nyomás nyugal­mat nem szül. Kötelességünk gondoskodni, hogy a békét­lenségek gyökerei irtassanak ki.” L. M. Mai tévéajániafunk 20.05: Cement Gigászi a küzdelem, amely­be Gleb Csumalov, a front­ról hazaérkező vöröskatona belefogott. De elhatározása erős: a cement termelését minden áron meg kell kez^' deni. Ehhez azonban fel keli építeni az első világháború­ban elpusztult gyárat. Az ország a háború után most a forradalom győzel­méért is küzd. Győzött, de gyönge, sebesült. Az ottho­nok leégtek, a földek parla­gon, a gyárak romokban. A cementgyár — munka híján — áll, akik mégis bejárnak, öngyújtókat fabrikálnak. A fehérek bandái lépten-nyomon megtámadják a forradalmi hatalom képviselőit. Csumalov jól tudja, nem szavakra és ülésekre van most szükség, hanem tettek­re. A háború az ő magánéle­tét is feldúlta, mégis erős elszánással áll a gyár helyre- állításának élére. .Maga mellé állítja mindazokat, akik mer­nek hinni a jövőben és azo­kat is, akik csak nyugodt életre vágynak...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents