Nógrád. 1976. november (32. évfolyam. 259-283. szám)

1976-11-28 / 282. szám

t mié fi eh közölt kutatva Szívből és meggyőződésből Majdnem negyven kommu­nista ülte körül a hosszú asz­talt, a Pestvidéki Kőbánya Vállalat nógrádkövesdi üze­mének tanácskozótermében az ünnepélyes párttagsági könyv kiosztásakor. Ebben az alapszervezetben néhány párt­tagot kivéve főleg fizikai munkások vannak. Döntő többségük több évtizedes moz­galmi tevékenységet tud ma­ga mögött. Kérges tenyereiket az ölük­ben, vagy az asztalon pihen­tetik. Műszakból jöttek és vannak, akik az ünnepi ta­lálkozó után odamennek. Kő­bányászok. Olyan emberek, akiket megedzett az élet, a munka, akik nem egyköny- nyen ijednek meg saját ár­nyékuktól. Ahogy hallgatják Mészáros Istvánnak, az alapszervezet titkárának szavait, úgy suhan át gondolataikban egy-egy kellemes emlék, élmény. Még olyanok is, amik annak ide­jén nem voltak a legkelleme­sebbek. Mi vonzza közénk az öntu­datos erhb’ereket, miért tiszte­lik a kommunistákat? Mert olyan emberek, akik az élet minden területén képviselik és védik a mindenki javát szolgáló szocialista eszmét. Ha szükséges vitáznak, de mindig készen állnak a gaz­dagabb, az értelmesebb élet megvalósítását szolgáló küz­delemre. Ebben a tevékenysé­gükben nem helyezik magu­kat senki fölé. Tudatosan vál­lalják a közösség szolgálatát —, hangsúlyozta a többi kö­zött a párttitkár beszámoló­jában. Bizony a szolgálat sokszor nem könnyű. Erről beszél­gettem Kusnyár János bánya­mesterrel, aki ezen a taggyű­lésen vette át a 25 éves párt­tagsággal járó emlékplaket­tet. Kutatva az eltelt negyed­század emlékei között a kö­vetkezőt említi: — A nagy tsz-szervezés ide­jén a párt agitációs munká­ra küldött bennünket Galga- gutára. Már nem emlékszem a porta tulajdonosának nevé­re, ahol az alábbi eset tör­tént. Ahogy beléptünk a la­kásba, ' jóformán köszönni sem tudtunk, mert a gazda hozzánk akarta vágni a csiz­máját. Mondom neki: nem valami szépen fogadja a lá­togatókat. Szó szót követ, lá­tom, nehezen békül. de azt is észreveszem, tudja jövete­lünk célját. Tíz év múlva Szandán újra találkozom vele. Kérdem, hogy érzi ma­gát a szövetkezetben? — Bár­csak előbb megalakítottuk volna — válaszolt. Én meg akaratlanul is az akkori fo­gadtatásra gondolok, s , jót mosolvgok magamban. Új­ra előttem az arca, amelyből sugárzik a hitetlenség, nem akarja befogadni a jobb élet­re hívó szavakat. Ezt követően témát vált. A mai élet egyes kedvezőtlen je­lenségeire tereli a szót. — Nem azt mondom, hogy olyan legyen a munkafegye­lem. mint az ötvenes évek­ben volt. De ami most van, az nem jó. A nevelés mellett sokkal nagyobb határozott­ságra. következetességre vol­na szükség. Ezt, kívánják a dolgozni szerető párton kívü­liek is. Mert tudják, jobblé­tünket jelentő terveinket csak fegyelmezett munkával tud­juk megvalósítani. Később azt mondja. egy dolgot sajnál az életébén Azt, hogy nem tanult, pedig sokat biztatták. A hetedik ál­talánost pár évvel ezelőtt vé­gezte el, a nyolcadikat pedig tavaly fejezte be. Ötvenhárom éves korában, pártmegbíza- tásként. Gerhát Pál nyugdíjas. 1945 óta párttag, 1937 óta vesz részt a munkásmozgalomban. Nagy melegséggel a hangjá­ban meséli a következőket: — Kincsespusztán a párt megalakulását követő egyik estén negyvenkilencszer éne­keltük el az Internacionálét. Mire befejeztük, addigra éj­fél is elmúlt. Az éneklők mind béresek voltak, akik örültek az új életnek és bíztak a jö­vőben. A pártszervezet tit­kárának egy nőt választottak meg. Én beszéltem a jövőről. A párttitkár édesanyja kér­dezte tőlem: Te, Pali, honnan tudod,-hogy jobb lesz nekünk? Hogy olyan gépek lesznek, amelyeket ma még el sem tu­dunk képzelni? Nem tettem mást, csak azt, aminek az igazságában hittem, amit ta­nultam, hallottam. Büszkén mondja: Bercelen a felsza­badulás előtt tizenhárom ke­rékpár volt, az is a jobb- módúak portáján. Most száz autótulajdonost tartanak szá­mon. „ A példák sokaságával bi­zonyítja, milyen nehéz, egy­úttal milyen szép a közösség szolgálata. Szerinte csak ak­kor lesz még eredményesebb, ha minden párttag tanul, együtt fejlődik a kor követel­ményeivel. Az elmondottak szellemé­ben cselekszik az alapszerve­zet legfiatalabb tagja. Szűcs Béla, akit három hónappal ez­előtt vett fel a taggyűlés. Hu­szonkilenc éves, végzi a gépipari technikum negyedik évfolyamát, szocialista bri­gádvezető. — Igen, tudom, hogy töb­bet kell adnom. Szívesen vál­lalom, mert az embernek a megélhetést szolgáló pénz keresésén kívül valami konk­rét céljának is kell lenni. Hosszú volna felsorolni, mi minden játszott közre, hogy kérjem magam a párttagság soraiba. • Talán sógorom és felesége jó példája, akik szin­tén párttagok. Vagy talán az, hogy a párttagokat őszin­tének, határozottnak és meg­fontoltnak ismertem meg, amikor a különböző kérdések­ről szóltak, vagy vitáztak. Azt is tapasztaltam, hogy egyéni érdekeiket nem helyezik a kollektíva fölé. Nem tudom, mondjam-e, de kikívánko­zik belőlem: úgy. éreztem, hogy közöttük van a helyem. * Igaza van Kusnyár János­nak, és a többieknek, akik egyöntetűen vallják: a párt­tagság nem jelent előnyt, ha­nem csak szolgálatot. Nem is akármilyent! Csak szívből és meggyőződésből lehet igazán és eredményesen végezni. V. K. I?mét ezrek a földeken Legsürgősebb a cukorrépa betakarítása A hét közben lehullott hó alaposan megnehezíti a me­gye mezőgazdasági üzemei­nek munkáját. Különösen a cukorrépa-betakarítást hátrál­ta ja; a hideg idő beálltával csökkennek a teljesítmények. A legtöbb gond a pásztói já­rásban van. A szurdokpüspö­ki termelőszövetkezetben igaz, kiszedték a földből a répát, de a fejelés, szállítás nagy fe­ladatot jelent. A héten jól ha­ladtak a palotásiak, 60 hektár­ról szedték kézzel a cukorré­pát, s elindultak a betakarító gépsorok is. Ha az enyhébb idő marad, szerdán, csütörtökön végeznek a répaföldeken. A pásztói tsz-ben 10, Ecsegen négy hektár van hátra. A rétsági járásban Diósje- nőn a legnagyobb a lemaradás, Nézsán még hat hektár cu­korrépát kell betakarítani. Nőtincsen, Romhányban a héten végeztek a munkával. A megye ipari üzemei dol­gozóinak segítsége gyorsítja a cukorrépa szedését. A héten —, a területi szövetség kéré­sére —, a Nógrádi Szénbányák 160—200 dolgozója segített há­rom napon keresztül a palotá- siaknak. A Volán 2. számú Vállalat, a Salgótarjáni Ruha­ipari Szövetkezet munkásai is a pásztói járás üzemeiben szorgoskodtak. A héten több mint huszon­egyezer munkanapot teljesí­tettek a cukorrépatáblákban a tsz-tagok, alkalmazottak, családtagok, ipari munkások és katonák. A cukorrépa be­takarításáért szombaton és vasárnap újabb „roham” in­dult. A pásztói termelőszövet­kezetnek a nagybátonyi kö­zös gazdaság harminc tagja is besegít, a ceredi tsz-ből Pa­lotásra indulnak vasárnap. A BRG dolgozói a Pásztói Álla­mi Gazdaság répaföldjén se­rénykednek, a katonafiatalok Szurdokpüspökiben és Diós- jenön segítik a betakarítást. A pásztói járási hivatal dolgo­zói a szombatot, vasárnapot a gazdaságokban töltik, a salgótarjáni középiskolák diákjai szintén felajánlották támogatásukat. A rétsági já­rásban a hét végén több mint ezer besegítőt fogadhatnak a termelőszövetkezetek. Szerencsére a cukorrépa nem fagyott a földbe, így, ha nehezen is, de haladnak a szedéssel. Ahol lehetőség van rá, indulnak a gépso­rok is. A tsz-ek közötti együtt­működésre intézkedett a ter­melőszövetkezetek területi szövetsége. Diósjenőn például az érsekvadkerti gépek mű­ködnek közre. A többi őszi mezőgazdasá­gi munkát is végzik a gaz­daságokban. A szemes kuko­rica vetésterülete 7346 hektár, eddig a 101 betakarító gép a terület 84 százalékáról, 6150 hektárról vitte - biztonságos helyre a termést. Jelentősebb terület van hátra Varsány- ban, Nagyorosziban, Nőtin­csen, Diósjenőn, Érsek- vadkerten, a Magyarnándori Állami Gazdaságban. A héten több mint ezer tsz-tag és be­dolgozó kézzel is törte a ku­koricát. Lassan haladnak a gazda­ságok a mélyszántással. Eddig a terület 66 százalékán vé­geztek. Örhalomban, Var- sányban befejezték a mun­kát, jól állnak a szügyi, dré- gelypalánki, szécsénkei, nóg­rádi, ceredi, hollókői és ka- rancssági termelőszövetkeze­tekben. Vontatott a mély­szántás üteme Mátramind- szenten, Nagybárkányban. Érsekvadkerten, Bujákon és Pásztón. Az istállótrágyáz.ás 7992 hektáron jelent feladatot a megye mezőgazdasági üze­meinek, s eddig hatezer hek­tárra került ki a szerves trá­gya. Minden erőt a betakarítás­ra mozgósítanak a termelő- szövetkezetek, állami gazda­ságok, hogy az idei munka gyümölcse ne vesszen kárba. A hidegebb idő beálltával fo­kozottabban gondoskodnak a földeken dolgozók ellátásá­ról. Teljesítsék sikerrel a XI. kongresszus határozatait Emil Seidl, a közép-szlovákiai kerületi pártbizottság titkárának nyilatkozata Ahogy arról lapunkban hírt adtunk, a héten közép­szlovákiai pártküldöttség tartózkodott Nógrád megyében. Munkánkról, közös gondjainkról, a csaknem egy hétig tar­tó látogatás tapasztalatairól nyilatkozott a NÖGRÁD-nak Emil Seidl, a közép-szlovákiai kerületi pártbizottság tit­kára, a küldöttség vezetője. — Csehszlovákia dolgozó népe, így a közép-szlovákiai kerület munkásai, szövetke­zeti parasztjai, értelmiségi dolgozói, pártjuk XV. kong­resszusa határozatainak meg­valósításán munkálkodnak. Ké­rem. szóljon arról, hogy vár­hatóan milyen politikai, gaz­dasági eredményeket hoz ez az esztendő a közép-szlová­kiai kerületben? — Az 1976-os esztendővel igen jelentős évet zárunk. Az idén ülésezett a Csehszlovák Kommunista Párt XV. kong­resszusa, amely meghatároz­ta a fejlett, szocialista társa­dalom építésének legfonto­sabb feladatait. A kongresz- szust követően került sor a népképviseleti szervek, a ta­nácsok megválasztására, képviselőválasztásokra. A vá­lasztások megerősítették, hogy dolgozó népünk egyetért a párt politikájával, aktívan, munkájával segíti annak meg­valósítását. Az ipari, a me­zőgazdasági üzemekben, a la­kóhelyeken a választások tisz­teletére munkafelajánlásokat tettek, amelyek a gazdasá­gi feladatok teljesítését, a la­kóhelyek szépítését szolgálták. Ami a gazdasági munká­kat illeti, az ötödik ötéves tervben nehéz és igényes fel­adatokat oldottunk meg si­kerrel. Az elmúlt öt év alatt a közép-szlovákiai kerület­ben 52.8 százalékkal nőtt az ipari termelés A legdinami­kusabban — 69,4 százalékkal — a gépipar fejlődött. A kö­zép-szlovákiai kerület adja a Szlovák Szocialista Köz­társaság gépipari termelésé­nek több mint a felét. Me­zőgazdasági üzemeink terü­leti adottságai hasonlóak Nógrád' megyéhez, egy ré­szük igen nehéz körülmé­nyek között dolgozik. Mind­ennek ellenére erőteljesen fejlődött az állattenyésztés. Gabonából két évvel azelőtt rekordtermésünk volt, 40 má­zsa hektáronként. Az idén, a rendkívül mostoha időjá­rási viszonyok, ellenére is 36 mázsa gabonát takarítottunk be hektáronként. Burgonyá­ból 170—180 mázsát termel­tek a kerület mezőgazdasági üzemei. De volt olyan gaz­daságunk is, ahol 200—300 mázsás volt a burgonyater­més. Most, a hatodik ötéves terv megvalósításán dolgo­zunk. A következő öt évben az ipari termelés több mint 46 százalékos növelése a cél, és a mezőgazdasági terme­lés is erőteljesebben nő a kerületben. Az első eszten­dő tapasztalatai összességé­ben kedvezőek, de a gondok sem kerülnek el. Néhány üzemünkben a tervek telje­sítése nem zavartalan és ese­tenként a termékek minősé­ge — elsősorban a belföl­di piacon — is kifogásolha­tó. Mindezek a gondok az irányítás fejlesztését, a ter­melési feltételek további ja­vítását sürgetik. December második felében ülést tart a kerületi pártbizottság, amely az eddigi tapasztalatok elem­zése mellett meghatározza az 1977-es feladatokat. — Nógrád megyében tett lá­togatásuk során önök párt­munkásokkal, ipari, mezőgaz­dasági üzemek dolgozóival ta­lálkoztak. Személyes élmé­nyeket szereztek arról a mun­káról, amely nálunk a XI. pártkongresszus határozatai­nak végrehajtásáért folyik. Kérem, hogy összegezze a megyében szerzett tapaszta­latait. — A látogatás, a személyes beszélgetések során meggyő­ződtünk arról, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt te­Ellái TEL „Uszty-Ilimszkben tombol már a szibériai tél, a hőmér­séklet eléri a mínusz har­minc fokot is” — írják a cel­lulózkombinát építésében részt vevő Nógrád megyei fiatalok. Mint a beszámolóból kitűnik: cseppet sem zavarja őket a szokatlan hideg, jól bírják. Balázs László, Romhányi Já­nos és Bata István egy bri­gádba kerültek. S ahogy ígér­ték, sikerült máris öregbíte­ni a magyar építőmunkások hírnevét, hiszen elnyerték a Munka Vörös Vándorzászla­ját, amelyért havonta két­száz kollektíva versenyez. Mint a kép is bizonyítja, alaposan felöltöztek, hogy a klíma elviselhetőbb legyen. Ám nincs sok idejük ilyen „prózai” dolgokkal foglal­kozni, mert legfontosabb, hogy az építkezés üteme jól halad­jon. Szabad óráikban az orosz nyelvet tanulják, s a szoba díszítése az igazi hobbijuk. Festegetnek, dekorálnak. Hét­végeken táncolni járnak, s az itthon is kedvelt „disco”-es- tek állandó látogatói. Írják, hogy nem kis örö­mükre, megyei sajtótermék­kel is találkoznak rendszere­sen. a Nógrádi Építőmunkás című lap jut el hozzájuk, ebT bői értesülnek a „szűkebb ha­za”, s a szakma eseményei­ről. Osztrovics Mihály, Balázs László és Berkes Mátyás nem mindennapi élmény részese volt. A kimagasló munka ju­talmaként Irkutszkba látogat­hattak. S éreznek-e honva­gyat? Nem írják, de már azt tervezgetik: ha majd 1977 nyarán hazalátogatnak, egy­szerre szeretnének jönni mind a nyolcán, nógrádiak. „Üdvözöljük a megye KISZ- eseit. az otthon levő társakat. Jó munkát, erőt. egészséget kívánunk, vagy ahogy itt fo­galmazzák: szibériai egészsé­get!” — zárul az Uszty- Ilimszkből érkezett levél. kintélye, tömegbefolyása to­vább erősödött. A megye dol­gozói ismerik a XI. kong­resszus határozatait, azt ma­gukénak vallják. Megvaló­sításuk a dolgozó emberek érdekeit szolgálja, s ezért ké­szek a határozatok valóra- váltására. Küldöttségünkre igen nagy hatást gyakorolt az a munkalendület, amely a megye ipari üzemeiben, ter­melőszövetkezeteiben, intéz­ményeiben folyik. Néhány üzemben sikerült a szocialista brigádok életébe is bepillan­tani. Úgy láttuk, hogy nem­csak a mennyiségi tervek teljesítésére törekszenek, ha­nem egyre nagyobb gondot fordítanak a munka minősé­gére is. A másik dolog, amiről szól­ni szeretnék, a politikai és szakmai képzés nagy lendü­lete. Szinte az egész nép ta­nul. Egyre többen ismerik fe', hogy a tudás szélesíti az em­berek látókörét, növeli öntu­datát. segít a munkában, az irányításban. A tudás növe­li a fiatalok lehetőségeit is. Izgalmas beszélgetéseket foly­tattunk mindezekről Rom­hányban. az építési kerámia- gyárban. a balassagyarmati kábelgyárban, a ZIM salgó­tarjáni gyárában, a nézsai és szécsényi termelőszövetke­zetekben, ahol az iránvítás- ban sok a fiatal. bátran kezdeményező, jól felkészült, a gyakorlati munkában is já­ratos pártmunkás, szakember. Az üzemek, a meave ered­ményei azt igazolják, hogv a fiatalok képzése, továbbkép­zése. bevonása a vezetésbe, jó „beruházásnak” bizonyult. — A megye üzemeiben, in­tézményeiben a beszélgetések során ön több alkalommal is szólt a közép-szlovákiai ke­rület és Nógrád több mint két évtizedes barátságáról. Hogyan értékeli az együttmű­ködés eddigi eredményeit, és milyen lehetőségét látja a kapcsolatok továbbfejleszté­sének? — A két nép. a közép-szlo­vákiai kerület és Nógrád ba­rátsága mélyen gyökerezik. Összekötnek bennünket közös harcunk hagyományai, a szo- cia’izmust építő jelenünk, melyet itt is, nálunk is kö­vetkezetesen marxista—le­ninista párt irányít. Ezért az Ipoly folyó valójában nem jelent határt a közös munka eredményeinek és gondjai­nak összevetésében, a jó ta­pasztalatok hasznosításában. Az elmúlt két évtized alatt rendszeressé vált a pártmun­kások. az állami szervek. a tömegszervezetek képviselői­nek. találkozása és tanácsko­zása. s eavre szélesedik az együttműködés a közéo-szlo- vákiai és a nógrádi üzemek, intézmények között. A prnd- brezovai Svermo vasyvár példát)’ a Salgótarjáni Kohá­szati Üzemekkel, a suricei tsz a szérsénviekkel alakított ki munkakapcsolatot. A íá-ási, az üzemi szintű egvüttnv’k«- dés további szé'esítése mel­lett fontosnak tartjuk a la­kosság kanosrUatait. a turiz­mus fejlesztését. Befejezésül szeretném el­mondani: széo es gazdag volt a program, ameiv itt. Nóg- rádban küldöttségünkre várt, meleg, baráti a fogadtatás. Ezért az önök lapján keresz­tül szeretném átadni baráti üdvözletünket, legjobb kíván­ságainkat Nógrád megye va­lamennyi dolgozójának. Kí­vánom. hogy sikerrel te' ie- sdsék a XI. kongresszus ha­tározatai. Teremtsék meg a még szebb, még boldogabb élet feltételeit. Sikerrel já­ruljanak hozzá a szocialis­ta tábor erősítéséhez Barát­ságunk ápolásával mély'tsük és erősítsük tovább pártjaink egvségét. internacionalizmu­sát — fejezte be nvilatkoza- tát a közép-sz'ovákiai kerü­leti pártbizottság titkára. Vincze Istvánná A kép a szálló előtt készült, tők a reggeli hóesésben épp A Nógrád megyei fiatal épi- bevásárolni indulnak. NÓGRÁQ — 1976. november 28., vasárnap 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents