Nógrád. 1976. november (32. évfolyam. 259-283. szám)

1976-11-28 / 282. szám

Á Chilei KP nyilatkozata A Chilei Kommunista Párt mély megelégedését fejezte ki, amiért az ENSZ elítélte az emberi jogok és az alap­vető szabadságjogok Chilé­ben végbemenő kirívó meg­sértését. Berlinben közzétett nyilat­kozatában a Chilei Kommu­nista Párt megállapítja, hogy nagy' győzelemnek számít az ENSZ-közgyűlés szociális, hu­manitárius és kulturális bi­zottságában 98 szavazattal er­ről elfogadott határozat. A szavazás eredménye meg­felel a világ közvéleménye követelésének, amely nyoma­tékosan elítéli a Pinochet-re- zsim bűntetteit — hangoztat­ja a nyilatkozat. A kommunista párt rámu­tat arra, hogy mielőbb a gya­korlatban meg kell valósítani az elfogadott határozatot, amely felhívja aj ENSZ-tag­országokat és a 1 nemzetközi szervezeteket: segítsék az em­beri jogok és az alapvető sza­badságjogok Chilében történő megvédését, továbbá követe­li, hogy haladéktalanul en­gedjék szabadon Luis Corva- lánt, a Chilei Kommunista Párt főtitkárát és más politi­kai foglyokat. A chilei junta bűneit ki­vizsgáló nemzetközi társadal­mi fórum nürnbergi tanács­kozásának utolsó napján, pén­teken. a Pinochet-junta ter­rorját elítélő nyilatkozatot fo­gadták el. A nyilatkozat hang­súlyozza: „A Chilében ural­mon levő katonai junta a nürnbergi ítélet jogi normái­nak értelmében bűnösnek ta­láltatott az emberiesség ellen elkövetett cselekményekben és bűnös rendszer létesítésé­ben”. A nürnbergi tanácskozást két napig bizottságokban fo­lyó munka előzte meg. Hans Göran Franck, a chi­lei katonai junta bűncselek­ményeinek kivizsgálására ala­kult nemzetközi bizottság fő­titkára hazugságnak nevezte a junta állítását, hogy 18 em­ber kivételével szabadon bo­csátotta az utolsó 300 politikai foglyot is. A főtitkár szerint Chilében még mindig kere­ken 5000 politikai foglyot tar­tanak őrizetben. Befejeződött a VI. országos úttörőparlament Szombaton plenáris üléssel véget ért Zalaegerszegen a VI. országos úttörőparlament. A gyermektanácskozás befejező aktusán megjelent és felszó­lalt Jakab Sándor, az MSZMP KB osztályvezetője, aki elöl­járóban átadta az MSZMP Központi Bizottsága és Ká­dár János, a Központi Bizott­ság első titkára személyes üd­vözletét a magyar úttörőknek. A VI. országos úttörőparla­ment munkáját Szűcs István­ná, az Űttörőszövetség főtit­kára értékelte. Magyar felszólalás az ENSZ-ben Az ENSZ-közgyűlés plená­ris ülésén pénteken a Vietna­mi Szocialista Köztársaság tagfelvételéről folyó vitá­ban felszólalt Hollai Imre nagykövet. Az állandó ma­gyar ENSZ-képviselet veze­tője hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok, az alap­okmány szellemével ellentéte­sen járt el, amikor megvé­tózta Vietnám ENSZ-felvé- te'.ét. Az amerikai kormány magatartása a diktátum szel­leméi idézi fel. márpedig a háborúból levonhatta azt a ta­nulságot, hogy a Vietnami Szocialista Köztársasággal szemben ez a módszer ered­ménytelen. A jelenlegi amerikai kor­mányzat úgy látszik, képtelen az objektivitásra Vietnam ese­tében és nem veszi tudomá­sul, hogy szembenáll a tag­államok túlnyomó többségé­nek véleményéve' — állapítot­ta meg Hollai Imre, majd végül a magyar kormány és nép további támogatásáról biztosította a Vietnami Szo­cialista Köztársaságot igaz­ságos és jogos követelése, az ENSZ-tagság mielőbbi elnye­réséért folytatott diplomáciai küzdelemben. Nemzetközi békemenet Londonban Csaknem 15 ezer ember vo­nult fel szombat délután Lon­don központjában,, a Hyde- parktól a Trafalgar térig. A résztvevők — Nagy-Britannia más városaiból, Észak-lror- szágból és több európai or­szágból, köztük Norvégiá­ból, valamint az NSZK-ból érkezett nők, férfiak és gyer­mekek — az északír béke­mozgalom felhívásának ele­get téve, ezen, az elmúlt évek legnagyobb béketüntetésének számító megmozduláson fe­jezték ki Ulster békéjének megteremtésére irányuló óha­jukat. A törökországi Caldiran nevű falut is teljesen romba döntötte a földrengés. A képen: a menekülök elhagyják a falut. Kommentátorunké, Réti Erviné a szór A hét 3 kérdése Világpolitikai fejlemények­ben mindig gazdag és zsú­folt korunkban ritkán mond­hatjuk egyértelműen még va­lamely fontos történésről is, hogy a hét eseménye. Ezúttal azonban jogos a kiemelés: a Varsói Szerződés hét tagálla­mának csúcsszintű tanácsko­zása hosszú időre távlatokat adott, s az ülésen elfogadott nyilatkozat megkülönböztetett figyelemre méltó. 1. Mi a jelentősége a szo­cialista országok sorozatos magas szintű tanácskozásai­nak? A terjedelmes bukaresti dokumentum kulcsszavai: eny­hülés, európai biztonság, együttműködés. A Varsói Szer­ződés tagállamai alapos elem­zésnek vetették alá a jelenle­gi nemzetközi helyzetet, rész­letesen kitértek az enyhülést elősegítő pozitív és az enyhü­lést akadályozó negatív kö­rülményekre, hiszen éppen ez az összetettség, a harc a visz- szahúzó erők ellen jellemzi napjainkat. A szocialista or­szágok, amint eddig is tették, a jövőben is mindent elkö­vetnek a béke megszilárdí­tása, a válsággócok felszámo­lása érdekében. Ez világmé­retű békeprogram, de nem véletlen, hogy az európai biz­tonság kiemelt súlyt kapott, hiszen --a Varsói Szerződéshez tartozó országok kezdeménye­zői és aláírói voltak a helsin­ki záróokmánynak. A politi­kai tanácskozó testület ko­rábbi ülésein (bukaresti dek­laráció, budapesti felhívás, berlini és varsói közlemény) meghatározó jelentőségű volta következetes küzdelem az eu­rópai biztonságért. A román fővárosban tartott újabb meg­beszélés során most már az európai „zöld könyv” a biz­tonsági Charta aláírása óta eltelt időszak eredményeit te­kinthették át. Joggal sürget­ték a továbblépést, s új in­dítvány hangzott el, hogy a helsinki dokumentumokat aláíró országok jelentsék ki: nem használnak elsőként nukleáris fegyvereket egymás ellen. Biztosak lehetünk ben­ne, hogy a Varsói Szerződés tagállamainak állásfoglalása — a konferencián természe­tesen ott volt Kádár Jánossal az élen a magyar delegáció is — új lendületet ad a helsinki záródokumentum teljesebb megvalósításáh oz. Ebben a történelemformá­ló folyamatban szerepe van a szocialista országok együtt­működésének, egyeztetett po­litikájának. A tanácskozáson erről is szó esett, s a Varsói Szerződés szervezetén belül a külügyminiszterek bizottsá­gának, valamint a PTT egye­sített titkárságának létreho­zása új lehetőségeket terem­tenek a széles körű konzul­tációkhoz. Az egyeztetést a formák sokfélesége segíti elő, hiszen a mostani csúcsérte­kezletet kétoldalú találkozók egész sora előzte meg. A leg­utolsó éppen a hét elején zaj­lott, ugyancsak Bukarestben, ahol Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára folytatott eszmecserét a szovjet—román párt- és államközi együtt­működésről. 2. Mit jelent a dcl-libano- ni „vörös vonal”? A konszolidáció hírei érkez­nek a cédrusok földjéről: las­sacskán menetrendszerűvé válnak a légi- és hajójára­tok, folyik a romtakarítás, tan­évnyitóra készülődnek az is­kolák. Így van ez most már egész Libanonban, kivéve " az ország déli részén, az Izrael­lel szomszédos határszaka­szon. Tel Aviv ugyanis egy képzeletbeli „vörös vonalat” húzott, a nyugati sajtó leg­alábbis így emlegeti ezt a har­minc kilométer mélységű sá­vot, s azzal fenyegetőzik: a katonai beavatkozástól sem riad vissza, ha az arabközi békefenntartó erők palesztin és Szíriái alakulatai ott is elfoglalják állásaikat. Miközben a zöldsisakosok a valóban lezúduló hóvihar­ra és az ítéletidőre hivatkoz­va megtorpantak a „vörös vo­nalat” képező Litani-folyócs- kánál, Dél-Libanonban vál­tozatlanul dörögnek a fegyve­rek: jobboldali alakulatok igyekeznek leszámolni a meg­maradt hazafias erőkkel, s eh­hez nagy lehetőséget nyújt fegyverzetbeli fölényük. Már eddig is többször láttak nap­világot jelentések az izraeli csapatok és a libanoni jobb­oldal együttműködéséről, s a jelek szerint ez változatlanul folytatódik. A havazásnak egyszer vége lesz, s ezért különösen nagy érdeklődés kíséri, mit tesz­nek majd az arabközi béke- fenntartó alakulatok. Foly­tatják-e előrenyomulásukat és milyen összetételben? Sike­rül-e valamilyen átmeneti kompromisszumot létrehozni, miután a színfalak mögött lá­zas diplomáciai tevékenység folyik, s ebben a washingtoni megbízottak sem tétlenked­nek ... 3. Elválnak-c ágytól és asz­taltól a nyugatnémet unió­pártok? A hiteles szemtanúk szerint Kohlnak, a nyugatnémet jobboldali ellenzék kancellár- jelöltjének a szó szoros értel­mében torkán akadt a falat. Ugyanis éppen a korai vacso­ra közben, a rádió híradásá­ból értesült . arról/ hogy a Strauss-vezette bajor keresz­tényszociális unió (CSU) fel­mondta a véd- és dacszövet­séget, a közös parlamenti frakciót a kereszténydemok­rata unióval (CDU). A két párt az NSZK megalakulása óta a legszorosabb szövetség­ben állt. s amikor hatalmon voltak, csak együtt tudták biztosítani a kormánytöbbsé­get. A hír és a bejelentés for­mája annyira váratlan, volt (Strauss pártja arra hivatko­zott: egy kis bajor település volt a 48 tagú vezetőség ta­nácskozásának színhelye és nem nyílt mód telefonálásra!), hogy még egyes kommentá­torok is valamilyen átgondolt manőverre, ügyes szerepmeg­osztásra gondoltak. Ügy tű­nik azonban, hogy a külön­élés nem taktikai, valóban válnak, ágytól és asztaltól. Strauss ugyan közös „fedő­szervezetet” javasolt, de Kohl szerint nem lehet tetőt húzni egy alapok nélküli építmény­re. ' Strauss tervei nem éppen veszélytelenek: tulajdonkép­pen egy erős, nemcsak Bajor­országra, hanem az NSZK-ra kiterjedő jobboldali konzer­vatív tömörülést szeretne lét­rehozni — eddigi szélsőséges állásfoglalása alapján. Kohl viszont mérsékeltebb, s mi­után pártja két tartományban helyi koalíciót alkotott a sza- dabdemokratákkal, ezt or­szágos méretekben is szíve­sen látná. Ha Strauss „negye­dik pártot” alakit — a CDU is szervezkedik majd Bajor­országban, s könnyen lehet, miközben a, Kohl-féle csapat­ból többen Strausshoz pártol­nak, ez a folyamat ellenke­ző előjellel is megtörténik. (A 48 tagú vezető testületben csak 30:18 arányban szavaz­ták meg az unió-szakítást.) Rövid távon az unió-pártok belső válsága lélegzetvételt biztosít a szociáldemokrata— kereszténydemokrata kor­mánynak, amely megcsappant többséggel került ki a vá­lasztásokból. Hosszú távon viszont bonyodalmak sora kö­vetkezhet: gyorsuló polarizá­lódás, nyomás a jobbról, kü­lönösen az FDP-re. Ami természetesen nyugat­német belpolitika,, de az eu­rópai kibontakozás szempont­jából sem mellékes, hogy mi történik Nyugat-Európa gaz­daságilag legerősebb országá­ban... 2 NÓGRÁD — 1976. november 23., vasárnap Magvar államférfiak távirata Jugoszlávia nemzeti ünnepe alkalmából Joszip Broz Tito elvtársnak, a Jugoszláv Szocialista Szö­vetségi Köztársaság elnökének, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége elnökének, B elg r á d A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a magunk ne­vében szívélyes üdvözletünket és legjobb kívánságainkat küldjük önnek, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Köz­ponti Bizottságának és elnökségének, a Jugoszláv Szocialis­ta Szövetségi Köztársaság elnökségének és Jugoszlávia né­peinek nemzeti ünnepük alkalmából. Őszinte rokonszenvvel tekintünk azokra a nagy eredmé­nyekre. amelyeket a szomszédos Jugoszlávia népei a Jugo­szláv Kommunisták Szövetségének vezetésével elértek a szo­cialista építőmunkában, hazájuk felvirágoztatásában. Üdvö­zöljük a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságnak a nemzetközi enyhülés, a béke és a társadalmi haladás érde­kében kifejtett erőfeszítéseit. Nagy megelégedésünkre szol­gál, hogy pártjaink, kormányaink széles körű együttműkö­dése és népeink barátsága szüntelenül fejlődik és erősödik mind országaink, mind közös ügyünk, a szocializmus javára. Nemzeti ünnepükön további sikereket kívánok önnek és a baráti Jugoszlávia népeinek szocialista hazájuk építé­sében. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, * Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke ★ Lázár György, a Minisztertanács elnöke Dzsemal Bije- dicsnelc, a Szövetségi Végrehajtó Tanács elnökének, Apró Antal, qz országgyűlés elnöke Kiró Gligorövnak, a nemzet- gyűlés elnökének fejezte ki jókívánságait. Az Elnöki Tanács távirata az albán nemzeti ünnep alkalmából A Magyar Népköztársaság 32. évfordulója alkalmából Elnöki Tanácsa az Albán üdvözletünket és jókívánsá- Népköztársaság nemzeti ün- gainkat küldjük Önöknek és nepe alkalmából az alábbi az albán népnek, táviratot intézte az Albán Hazájuk nemzeti ünnepén Népköztársaság Népi Gyűlése sikereket kívánunk az Albán elnökségéhez: Népköztársaság dolgozóinak a Albánia felszabadulásának szocializmus építésében. Megyei parlamentek tanácsi és egészségügyi tiataloknak (Tolytatd» az 1. oldalról) ben fokozottabban, felelősség­re vonják. A jelzett változá­sokkal, de nem kevésbé a fiatal tanácsa dolgozók átla­got meghaladó béremelésével, fokozódó erkölcsi megbecsü­lésével is összefügg, hogy csökkent a fiatal tanácsi dol­gozók fluktuációja. Ugyan szóba került, de nem kapott elég teret a fiatalok közéleti tevékenysége, amin a jövőben Nógrád megyében is változ­tatni kell. A beszámolót követő vitá­ban tizenhatan vettek részt. Ezutáji az ifjúsági parlament megválasztotta azt az öt kül­döttet, akik a tanácsi fiatalok országos parlamentjén, vala­mint azt az egy fiatalt, aki a pénzügyi dolgozók országos ifjúsági parlamentjén képvi­seli Nógrád megye tanácsá­ban, a helyi tanácsokban és intézményeiben dolgozó fia­talokat. X Szombat délelőtt ünneplő­be öltözött fiatalok népesí­tették be az MSZMP Salgó­tarján városi Bizottsága I. sz. körzeti alapszervezetének nagytermét. Itt került sor az egészségügyben dolgozó fia­talok megyei parlamentjé­re. A vendégek sorában he­lyet foglalt dr. Sütő Mihály, az Egészségügyi Minisztérium személyzeti és oktatási fő­osztályának helyettes vezető­je, dr. Gordos János, a Nóg­rád megyei Tanács elnökhe­lyettese, valamint az egész­ségügyi intézetek, a megye ál­lami, társadalmi és tömeg­szervezeteinek vezető munka­társai. Az ifjúsági törvény végre­hajtására tett intézkedésekről, a legutóbbi ifjúsági parlament óta eltelt két esztendő egész­ségügyi munkájáról dr. Hara- kály Mária osztályvezető me­gyei főorvos számolt be a résztvevőknek.. Elmondotta, hogy a két évvel ezelőtt felvetett prob­lémák, javaslatok megoldá­sára egy sor hasznos intézke­dés született az egészségügyi hálózatban. Mindenhol nagy gondot fordítanak a pályakez­dő fiatalok beilleszkedésére, a jó munkakapcsolatok kiala­kítására. Ennek ellenére a néhány helyen még észlelhe­tő kedvezőtlen munkahelyi légkör megnehezíti a káder- utánpótlást, a fluktuáció meg­szüntetését. Az élet- és munkakörülmé­nyek javítása az egészségügyi ellátás dinamikus fejlődésé­vel, új létesítmények kialakí­tásával vált elérhetővé. Az egészségügyi dolgozók lakás- helyzetének alakulása sokat javult, ám ezen a területen még mindig bőven akad ten­nivaló. A főorvosasszony kü­lön szólt a fiatalok fokozódó erkölcsi és anyagi megbecsü­léséről, a fizetések emelkedé­séről és arról a sok-sok ki­tüntetésről, amelyben a fiatal dolgozók részesültek. Állandó napirenden van a művelő­dés. tanulás. A munka mel­letti tanfolyamokon, szakmai oktatásokon, szakmai vetél­kedőkön a fiatalok aktívan részt' vesznek. Az ideológiai képzésben való részvétel azon- bap elmarad a kívánalmaktól. Így ezt a tevékenységet a jövőben javítani kell. Beszámolója befejező ré­szében a főorvosasszony hang­súlyozta: a ma nemzedékének, a fiataloknak az egészségügyi ellátás színvonalának eme­lésében, a lakosság egészség­ügyi kultúrájának fejleszté­sében nagyon sok fontos fe­ladatuk van, amelyet csak felkészülten, az etikus maga­tartási normák betartásával valósíthatnak meg. A sok-sok hasznos hozzá­szólás, javaslat, a kollektív érdekeket tükröző építő kri­tika után a parlament részt­vevői megválasztották azt az öt küldöttet, akik az egész­ségügyben dolgozó fiatalok országos ifjúsági parlament­jén képviselik majd Nógrád megyét. /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents