Nógrád. 1976. november (32. évfolyam. 259-283. szám)

1976-11-25 / 279. szám

Tervezzünk okosan, korszerűen Cnl/nNnli'i munka nehezedik a mező- OUKUIUUIU gazdasági üzemekre. Az időszerű feladatok mellett legtöbb helyen már javában folyik a jövő évi tervek készí­tése. Nőtincsen a termelőszövetkezet elnöke a közelmúltban két agronómusával tárgyalt arról, hogyan szerepeljen a tervben annak a közérdekű igénynek a kielégítése, misze­rint zöldségféle termesztésére is vállalkoznia kell az üzemüknek. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek kö­zéptávú tervvel rendelkeznek, amelyben öt esztendőre meghatározták a fejlődés útját, annak ütemét is. Ez azt jelenti, hogy isme­rik a termelési, beruházási, gépfejlesztési, ál­lattenyésztési és egyéb feladatokat. Ezek a tervek' az alapot képezik, melyek ismereté­ben minden esztendőben újabbat, korsze­rűbbet, hasznosabbat, gazdaságosabbat ter­vezhetnek megvalósításra. A napokban Ecsegen a tsz elnökével be­széltünk. Náluk is folyik az elkövetkező esz­tendő gazdálkodásának sokoldalú megterve­zése. Elsőként vezetőségi ülésen tárgyaltak a tervek készítéséről. Igen gazdag az elképze­lésük. Gépvásárlástól az építkezésen keresz­tül mindent rögzítenek a tervben. De min­denekelőtt a termelési feladatokat. Nagyon ésszerűen dolgoznak. Igen jól kialakított ter­melési szerkezettel rendelkeznek, azon je­lentősen változtatni szükségtelen. Nem is törekszenek erre, hanem a jelenlegi szerke­zet még jobb hasznosítását, a magasabb ter­mésátlagot tűzték célul a jövő évi munkát meghatározó tervben. Megengedett keretek között fellazítják a termelési szerkezet túl­zott centralizálását, a népgazdasági igénye­ket kielégítő növények javára, miközben ez­zel egy elkövetkező magasabb búzatermés­átlag termesztésének is megteremtik az alap­ját. És mindenütt ott szerepel a termelési költségszint állandó csökkentése. Sokoldalú, messze előremutató, több le­hetségest is biztosító tervek szükségesek a jó mezőgazdálkodáshoz. Az élet ezt igazolja. Az idei tapasztalat is arra figyelmezteti a mezőgazdákat, hogy az időjárás kellemetlen meglepetéseire is számítani kell. Megint csak az ecsegiek példájával bizonyítjuk a sokol­dalú felkészültség hasznosságát. Nyolcszáz­ezer forint értékű lucernamag-termesztésre rendezkedtek be, és helyében egymillió­nyolcszázezer forint értékűt takarítottak be. Két tervet készítettek. Egyiket a normális időjárási viszonyokra, a másikat a szeszé­lyesre, ami az idén sem váratott magára. Száraz volt az első fél év, ami kedvezett a lucernamag termesztésének és az erre készí­tett tervet valósították meg. Ez többszörös hasznot hozott a közösnek. A jó terv, annak maradéktalan végrehaj­tása, ami az esztendő végére meghozza a gyümölcsöt. De akkor a tervet körültekin­tően kell elkészíteni, és végre is hajtani. Ezt viszont csak a tagság támogatásával, annak teljes egyetértésével lehet elképzelni. Mezőgazdasági üzemeink vezetőit nagyon foglalkoztatja, miként lehetséges megoldani — kiváltképpen ezekben az időszerű teen­dőktől zsúfolt napokban — azt, hogy a mun­kát is elvégezzék, de 'arra is fusson az idő­ből, hogy a tervről, a jövőre célul tűzött nagyobb igényű feladatokról szót válthassa­nak a termelőszövetkezetek tagjaival és al­kalmazottaival. Mert . az lenne ideális, ha ma­ga a traktor vezetője mondaná el, miként gondolja a talajelőkészítés minőségi részle­teit. Az állattenyésztő pedig arról szólna, hogyan szerepeltessék a tervben a magasabb teitermelési átlagot, mert megszületett az el­gondolásuk annak megteremtésére. Köztudott, hogy ez nem könnyű, különö­sen nem, ha szemléletünkben sem gyökere­zett még meg a feladatoknak a dolgozókkal való megbeszélése. Szemléleti kérdés az, hogy megkérdezem-e a tervek valóra váltóját, mi­ként látja- legokosabbnak annak rögzítését. A palotási termelőszövetkezet elnöke mon­dotta el erről legutóbb véleményét, és érde­mes odafigyelni. Azt mondta: „Ha a tsz-tag, vagy alkalmazott mond véleményt a cukor­répa-termesztés javítására, akkor az tapasz­talatból mondja, és nem szabad figyelmen kívül hagyni, hiszen az elmélet és a gyakor­lat találkozik ebben”. Ez a nagy igazság. A gyakorlat és az el­mélet egymástól nem távolodhat el soha­sem, mert akkor csak illúzió, hogy a célki­tűzés valóra is válik. De az sem közömbös, sőt, a tervezés politikai tartalmát adja, hogy abbanf szerepeljen a végrehajtók elgondolá­sa. Csak így válik a tervezés igazán kollek­tív munkává, amit törvényszerűen követ a kollektív végrehajtás. Aki véleményét a tervben életre kelni látja, az kötelesség- szerűen mindent elkövet végrehajtásáért is. mert még inkább a magáénak érzi azt. Iviinrlin terveztek a mezőgazdasági I * I n UI y üzemek "s azt többségében végre is hajtották. Ennek az eredménye, hogy megyénk mezőgazdasága olyan szépen fejlődött. A tervnek tehát tükröznie kell to­vábbra is, hogy az eddiginél magasabb szín­vonalú. gazdaságosabb és nagyobb haszon­nal járó, következetesebb és sokoldalúbb munkára készülnek üzemeink. Ezt kell tük­rözze, mert ezt igényli a közös gazdaság je­lene, jövője, erre van szükség ahhoz, hogy a tsz tagságának és alkalmazottainak emel­kedjék .életszínvonala, s kielégíthessék a népgazdasági igényeket. Mindez nem kö­zömbös, nem is egyszerű, tehát tervezzünk e szükségletek maradéktalan kielégítése érde­kében a legjobban. Bobál Gyula Új utak — as NDK mezőgazdaságában Kialakulóban vannak a terme- A* új formák elterjedése máris össze hat termelőegységből szál­lés új formái, az agráripari egye- szép eredményeket hozott. A litják a burgonyát, s ez a gyár sülések az NDK mezőgazda«*- neubrandenburgi Röbel-körzet ag- költségeit évi 1,1 millió márká­sában is. Ezek keretében több ráripari egyesülése például a val csökkenti. A Kröpelini-körzet mezőgazdasági termelőszövetke- kooperáció eredményeként két- egyesülésében több mint kétezer /.et, állami gazdaság, agrokémiai szer nagyobb terméshozamot ért termelőszövetkezeti paraszt talaj- központ, mezőgazdasági gépgyár, cl, mint Neubrandenburg többi javítási és gépgyártási szakember talajjavító vállalat működik együtt gazdasága. Friedland-Kotelow tér- vezette be 32 ezer hektáron az — azzal a meggondolással, hogy «égében a mezőgazdasági egye- iparszerű növénytermelést. S a talaj legfontosabb termelőesz- sülés százezer tonna keményí- így 1973-ben már túlszárnyalták köz, amelynek térfogata nem nö- tőburgonyát termel és dolgoz fél az azonos körülmények között , egységes technológiával. Míg az- ... , , vélhető, de a hozama n*egsok- eiőtt 500 termelő látta cl a kör- úolgozo gazdasagok termesered­sz or ózható. zet keményítőgyárát, ma mind- ményeit. \\\V\\^\V\\\\\\\V>\\\\\\\\\\V\\\\\V\\\\\\\\\\\\\\\\VVA\\VV\VV\^VV\\\VV\^^^ Több mint háromszázan mondtak véleményt Termelési tanácskozások tapaszthalai a Nógrádi Szénbányáknál A Nógrádi Szénbányáknál a lítás veszélyessé vált. Az hogy egyes anyagok mf- legutóbbi termelési tanács- anyagszállító sínpálya sem nösége és mérete nem kozáson értékelték az eddigi biztonságos, mert a fékező- felel meg a technológiá- eredrriényeket, meghatározták berendezés nem megoldott, ban előírtaknak. A gépüzem a soron következő tennivaló- Javaslatot tettek arra, mi- egyes számú mechanikai rész- kat. Jól sikerültek a tanács- ' iyen műszaki intézkedések legénél a hatmillió forintos hozások, mert nemcsak nagy- szükségesek, hogy a megnő- árbevételi elmaradást első­számú volt a résztvevő, ha- vekedett kitermelést bizton- sorban a szervezetlenségre vé­nem sok volt a véleményt ságosan elszállíthassák az ősz- zették vissza. Sok a panasz nyilvánító javaslattevő is. Ká- tályozóra. az elavult, a feltételeknek már nyáson pé'dául 79, Szorospa- Szorospatakon többen is nem megfelelő gépekre, fakón 68, a gépüzemnél 59 kérték, hogy a vájárok és a Ugyancsak a munka feltételei- dolgozó fejtette ki vélemé- beosztott iparosok lehetőleg nek hiányát, anyag-, szállító- nyét és tett hasznos javasla- együtt, munkakezdéskor ér- eszköz-hiányt bírálták a tám- tot. Végső soron a vállalatnál kezzenek a bányába, így lehe- javító műhelynél. 314 munkás, illetve közép- tővé válik a szükséges javítá- A kisterenyei építési üzem­szintű vezető élt a felszólalás sok gyors elvégzése, a hibák ben a munkakörülmények job- jogával. megelőzése. bátételéhez kértek sürgős in­A siker titka elsősorban az, Tiribesen a gyakori géphi- tézkedést. Mint mondották, hogy az üzemek műszaki ve- bákat tették szóvá. Kérték késnek a tervek és emiatt zetői alaposan felkészültek a a vezetőket, hogy a munka- akadozik a munka megszerve- beszámolóra. Részletesen ele- körülmények javítására na- zése. mezték a tapasztalatokat és gyobb gondot fordítsanak. Ke- A terme'ési tanácskozások a hibákat, ugyanakkor a ten- ressék a módját, hogy a tá- szinte mentesek voltak az nivalókat is a korábbinál pon- rolóbunker alatti porképző- egyéni gondok, problémák em- tosabban határozták meg. A dés megszűnjön. Sürgették legetésétől. Valamennyi fel­beszámolók tehát jó alapot te- az üzemi fürdő felújítását és szólaló a közösségi érdek szol- remtettek a vitához. A veze- az üzemorvosi tevékenység ál- gálatában mondott véleményt, tők általában a még jobb landósítását. bírált, és tett javaslatot. A munkára, jobb munkaszerve- A kiegészítő tevékenységet segítőszándék bizonyára jó ta- zésre. a minőség további ja- folytató üzemeknél általában lajra talált, segíti a hibák vitására, az elővájási terv tel- a legtöbb felszóla’ó az anyag- megszüntetését. a munka jobb jesítésére mozgósítottak. A ellátás nem kielégítő voltát feltételeinek biztosítását, dolgozók viszont részletesen bírálta. Szóvá tették azt is, Kakuk Ernő feltárták a meglevő hiányos­ságokat. Elmondták, hogy mi, gátolja munkájukat, a jobb eredmények elérését. Közö­sen igyekeztek meghatározni, mit kell tenni a termelési ter­vek, a felajánlások maradék­talan teljesítése érdekében, és azért, hogy a nagy értékű gépeket jobban, tudják hasz­nosítani. A vitában felszólalók több­sége kifogásolta, hogy a bri­gád zavartalan munkájához nem minden esetben bizto­sítottak a megfelelő feltételek- Hátráltatja a munkát az al­katrészhiány, a gépek rend- szertelen karbantartása, ese­tenként az anyaghiány. Mind­ezekből eredően sok a kieső idő. Helyenként a bérezést is kifogásolták, hogy nem elég­gé ösztönző. Kányás-aknaüzemnél sok olyan gondot megem’ítettek, amit helyileg orvosolni lehet. Az anyagszállítás, légvezetés jobbátétele, munkahelyi anyag­rakodó helyek kialakítása, az előváj ások jobb telepítése, a szerszámok kiegészítése csak­úgy. mint a ki- és beszállá- si fegyelem megszilárdítása helyileg megoldható. Ménkesen hasonló gondok­ról folyt a vita. Kifogásol­ták, hogy azokban a ' bánya­részekben, ahol az anyagszál­lítást végzik, nagyfokú a vi­zesedés. A sár miatt a szál­Ncgy telién egy udvaiban „Jobban vegyék figyelembe..." .10­kaszáljuk le. Nem engedték, pedig ott megy majd tönkre. — Tart-e állatokat a ház körül? — Míg a feleségem élt, volt nekünk is. Azóta eladtam a tehenet. Egyedül nem boldo­gultam vele — mondja a szomszéd. Dobrocsl bólogat. Mintha ____ panaszkodhatom. r ajta, legjobb lenne talán el- Juttattak kaszálót, ha beme­nt1*', Nem bírom már az ál- gyek és fogatot igényiek a — Viola te! — kiált a szem- forgalmi január elejére telenül tolakodó jószágra, lezte az átvételt, aztán, csak azt kérdezné: mi lesz majd, Büszkén teszi hozzá: — Hu- februárban vitték el a hízót. ka az idősebbek abbahagy­szonkitenc liter tejet ad. De- Kinek van arra pénze, hogy j^k. Ki áll a helyükre? rék állat. fölöslegesen vegye az abra- _ Megéri a tehenekkel fog­Istálójában Bercelen, a Gá- kot? Így az állattartók nem lalkozni? esi út 25. szám alatt négy szívesen kötnek szerződést, ____ van olyan hónap,' hogy s zarvasmarhát tart. Juci, a ígérhetnek akármilyen fel- háromezer forintot kapok a másik tehén is hálás a fa- árat. Abban bíznak, ha eljön tejből. Megfizetnek az álla­karmányért, átlagosan hu- az ideje, úgyis akad rá vevő... tok a gondoskodásért... szonöt liter tejet fejnek tőle. _ Kap-e segítséget a tsz- Lasan megy vissza a jó­— Jól jön a pénz a nyugdíj tői? ' szagokhoz, mellé. Igaz, gondolkodtam _ Nem panaszkodhatom. ~ A lucerna? — kérdezi ' ‘ Viszmeg Janos a bércéit ter­melőszövetkezet elnöke. — landó talponlétet. Az asszony széna' ’hazaszállítására, tel- Betakarítjuk azt még._ A kó- is ritkán tud segíteni. Két jesítik; a kérést. Nem azon zösnek is nagy szükségé van műszakba jár a műszergyár- múlik hogy’ az * országban a takarmányra, ba. A fiam, meg a vöm, ha visszaesett a háztáji állatál- ~7 A haztaJlban ls elkeme ......—----- letelt a munkaidejük, szíve- iománv. A fiatalok foga nem- tobb' A M MKm sen fogják a villát. Nem az- igen íűlik hozza, Kínáltam — Amit erőnk enged. ért, mintha e dologért rajon- a teheneket a vömnek. Mond- adu,nk\ An"ak Pf'sze ne.™ Dobrocsi András: „Van olyan ganának annyira, inkább en- tam: vigyed, az egész a tiéd. örülünk, hogy tsz-en Kívüli hónap, amikor háromezer fo- gém kímélnek — panaszkodik Nem keTlptt neki Ö nem ta»- három-négy marhát is tart, Untot kapok...” Dobrocsi András. g*“ tsz-nek Honnan™.ertz- s ^apja reggel legelni a A termelőszövetkezet köz- ne olcsón abraknak valót? — tobbiebe — mondja . pontjában javasolták mintá- magyarázza. — A tsz-ekben elterjedt a • vastagon takaria az nak a Dobrocsi-portát, amely “ háztáji agronómusi rendszer, udvar hátsó részét A gazda első a háztáji gazdaságok kö- A szomszéd, Dallos István, Bercelen is? icXp SPm veszfhoóv merül a zött. A tehenek mellett még ugyancsak tsz-nyugdíjas már. - Nálunk ilyen nincs. Ha bakancs Oldalra kLia feiét két sertést is hizlal a család- A fakerítésen át hallgatja a szükségét érezzük, megbí- az istálló nyitott aüaián a fő. Meséli, hogy imádja az diskurálást. Nem állja meg, zunk vele szakembert. Azon marhák1 türelmetlen hangja állatokat, s nagyon örült, ami- hogy közbe ne szóljon. fáradozunk, hogy minél több tódul ki a szabadba & kor rendeletek sora jelent — Készülök, hogy elmon- legyen a szarvasmarha, ser­meg a háztáji állattartás dóm a közgyűlésen: jobban tés a házak körül is. Nem jár- — Egy kis türelmet kérek! fellendítésére. Nem mintha vegyék figyelembe a húzta- nak rosszul vele. Dobrocsi Vetek eléjük valamit —, neki különösebb problémája jit. A kívülállók hiányolják, példája is ezt bizonyítja, mondja Dobrocsi András. Ne- lett volna. Ám rossz példa hogy alig jutnak takarmány- Igen.-S milyen jól járnak hezen jut a kazal mellé. A Iá- mindig akad helyben is. Egyet hoz. Ott volt a lucerna is. még, ha szervezettebbé, rend- bával került rokkantsági említ. Azt kértük többen, a tábla szeresebbé válik támogatásuk, nyugdíjba a tsz-ből. — Előfordult, hogy az állat- végén hagyott terményt hadd Sz. Gy. Vállalati ifjúsági parlament A kohászfiatalok kiállták a próbát A munkahelyi ifjúsági par- nak a generációnak tagjai, lamentek után a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben a mi­akik még hosszú ideig e vál­lalat falai között kívánják nap 110 küldött jelenlétében jövőjüket megalapozni. Elis- került sor a vállalati ifjúsá- méréssel szólt arról a tevé- gi parlamentre. Az el-nökség- kenységről; amelyet a fiata- ben helyet foglalt Molnár lók a szocialista munkaver- György a megyei. Varga senyben kifejtenek. Ertékel- György a városi KISZ-bizott- te továbbá a különböző szak- ság titkára, Dulai József, a mai versenyeket, amelyekben Kohó- és Gépipari Miniszté- szintén helytálltak (még or- rium személyzeti osztályveze- szágos versenyeken is) a gyár tője. Ott voltak továbbá a szakmunkásai, gyár mozgalmi és gazdasági azonban: a jövőben vezetői. Tóth Károly üdvözlő nagyobb aktivitást szavai után Antal Gyula, a Hozzátette sokkal várnak elsősorban a fiatal mérnö­vállalat vezérigazgatója tar- köktől, közgazdászoktól, egy­totta meg vitaindítóját. szóval a felsőbb iskolai vég­Elöljáróban hangoztatta, zettséggel rendelkező szak- hogy az ifjúsági törvény ki- emberektől. Többet kell ten- állta a próbát. Az eltelt öt niük a munka- és üzemszer- év egyértelműen bizonyítja, vezés, a Dolgozz Hibátlanul hogy szocialista jogalkotó- munkarendszer területein sunk egyik maradandó ered- egyaránt. A Fiatal Műszakiak ménye. Az eltelt idő tapasz- és Közgazdászok Tanácsa talatai bizonyítják, hogy az munkájában is megtorpanás ifjúsági parlamentek nem tapasztalható az utóbbi idő- formális találkozások a fia- ben. Kritikusan állapította meg továbbá az előadó, hogy a vállalat baleseteinek ala- egész fiatalságunk nagy kulásában az idén törés kö- jelentőségű közéleti fórumai, vetkezett be. Az előfordult Az 1974. évi és az idei ta- balesetek számában mutat- pasztalatok egyrészt azt bizo- kozó növekedés több okozati nyitották, hogy a páriámén- tényező együttes hatásának tek jó lehetőséget teremtenek következménye. Annyi vi- az ifjúsággal való szervezett szont bizonyos, hogy a nö- párbeszédre, a gondolatok vekedés teljes egészében a tál ok rétegeivel, hanem a szocialista demokrácia új és kicserélésére. Másrészt a ve­zetők számára mód nyílik, atal korosztályból adódott A vezérigazgató elemezte a hogy képet adjanak a válla- bérezéssel, jutalmazással, az lat helyzetéről, ismertessék a oktatás helyzetével kapcso- legfontosabb gazdasági célki- latos összefüggéseket, majd a tűzéseket. közélet és az üzemi demok­A továbbiakban kiemelte, rácia gondjairól -szólt, hogy két év alatt 12 olyan Az életkörülmények és szo- vállalati intézkedést hoztak, ciális helyzet áttekintése után amelyek részleteiben is meg- szóba került a fiatalok köz­szabták a gazdasági vezetők művelődésben elfoglalt helye, feladatát az ifjúsági törvény szerepe. Szó esett az ifjú- eredményesebb végrehajtá- munkások sportolási lehető- sában. ségeiről. Végezetül a felada­Az intézkedések részletes tokát ismertette a küldöttek áttekintése után beszámolt előtt. A beszámoló utón 23- arról, hogy az idei munka- an nyilvánítottak véleményt helyi parlamenteken a fiata- a vitában. A fiatamk szavai- lok 74 százaléka jelent meg, ból érezni lehetett, hogy ís- ez 6 százalékkal több mint merik kötelességeiket, s a az 1974-ben részt vevők szá- célkitűzések teljesítésével ma. A munkahelyi parla- hozzá akarnak járulni a vál- menteken 126 ifjúmunkás lalat eredményes gazdálkodá- nyilvánított véleményt. Leg- sóhoz, jó volt hallani, amint többjük, 43 fő munka- Dulai József, a Kohó- « munkakörülményi problémák Gépipari Minisztérium témakörében fejtette ki vé­leményét. Többen . foglalkoz­mélyzeti osztályvezetője. Szi­lágyi Dezső, a nagyüzemi tak a KISZ szervezeti éle- pártbizottság titkára és Mér­tének alakulásával, a tovább- iák Ervin, a vállalati szak­képzés-továbbtanulással, la- szervezeti bizottság titkára kás- és bérügyi problémák- megerősítette a beszámolóban kai, a sport és kultúra szé- hallottakat, elismeréssel szólt lesítésével, a munkaverseny a fiatalok eddigi munkájáról, alakulásával, valamint a nők Közben bátorító szavaikkal igyekeztek helyzetével. Antal Gyula említést tett generációjának arról is, hogy a 108 éves vál- nyilvánítását, lalat a közös munka eredmé nyeként láthatóan korszerű segíteni a jövő vélemény- Végezetül megválasztották az ágazati értekezlet három küldöttét és södik, fejlődik. Így egyre jobb 10 pontból álló állásfoglalást munkakörülmények között fogadtak el. dolgozhatnak a fiatalok, an­il. I.

Next

/
Thumbnails
Contents