Nógrád. 1976. november (32. évfolyam. 259-283. szám)

1976-11-25 / 279. szám

A pályaválasztási intézet kezdeményezése Jifií Ixklovics László Szakmabemutatók Nagybátonyban Az általános iskola nyol­cadik osztályát elvégző gyer­mekeknél a különböző szak­mákról kialakult értékítéle­tet, majd az ezt követő pá­lyaválasztási döntést több té­nyező határozza meg. így a szülők társadalmi hovatar­tozása, anyagi és műveltsé­gi helyzete, az iskolák nevefő. tanácsadó, felvilágosító mun­kája, és nem utolsósorban a választott pályán elérhető anyagi és erkölcsi megbecsü­lés is befolyásolja. Termé­szetesen a végső döntés a népgazdaság nyújtotta lehe­tőségek, a pályakövetelmé­nyek, a fiatalok képességei­nek, adottságainak egyezte­tése alapján jön létre. Az utóbbi ma még sok el­lentmondást tartalmaz, és ez az eredménye annak, hogy némely esetben nem síkéiül jói a pályaválasztás, ami egész életre kiható gond és probléma. Szakmai smer teles tanműhelyekben Ezekről a kérdésekről be­szélgettünk Nagybátonyban Szabó Ferenccel, a megyei pá­lyaválasztási intézet igazga­tójával, Sepsi Istvanné szak- referenssel, pedagógusokkal és üzemi pályaválasztási fe­lelősökkel a két hétig tartó szakmaismertetés után, me­lyet az általános iskola he­tedik és nyolcadik osztályos tanulói részére rendeztek. A fiatalok képességeit feltáró tudományos igényű pályavá­lasztási tanácsadás csak né­hány éves múltra tekint visz- sza megyénkben. A pályavá­lasztási tanácsadó intézet kü­lönféle tanfolyamok szerve­zésével évek óta segítséget nyújt az iskoláknál működő pedagógusoknak. Ennek elle­nére el kell mondani, hogy ma még sok a tennivaló ezen a téren. Szabó Ferenc igazgató el­mondta: hatékonyabban kell közreműködni abban, hogy a szülői közvélemény fontossá­gának megfelelően értékelje a gyermek adottságait, képes­ségeit, de a szakmát választó fiatalok is megfelelő ismere­tek alapján döntsenek. Eb­ben a munkában — az el­múlt években — sok segítsé­get nyújtott az intézet a szü­lőknek, fiataloknak. Sajnos, elég gyakran for­dul elő az is, hogy az üzemek és vállalatok a pályaismerte- t.ő kiadványokban — jó szándékkal — csak a szakma szépségeit, a kecsegtető anya­gi lehetőségeit mutatja be. így a fiataloknál kialakul­hat egy irreális elképzelés, s a szakmunkásvizsga után — az első munkahélyen — döb­bennek rá, hogy nem jól vá­lasztottak. Ezt az ellentmon­dást akarja most oldani a megyei pályaválasztási inté­zet a Nagybátonyban lezaj­lott kísérletével. Varrtak, szabtak, hegesztettek Enr^k az a lényege, hogy a meghatározott üzembe jelent­kező fiataloknak bemutatják az üzemet, megismertetik az előrehaladás lehetőségeit, a bérviszonyokat. De egyben — a szakmunkásképző intézet közreműködésével — néhány gép, eszköz működését is ki­próbálják. A harisnyagyár­ban varrtak, szabtak, a FU- TÖBER-nél hegesztettek a pá­lyaválasztók. Szabó Ferenc igazgató véleménye szerint így igazabb, őszintébb a pá­lyaválasztás, a pályaismer­tetés, mert az üzemekben, a tanműhelyekben azt is látják a fiatalok, hogy melyek a szakma nehézségei. A Kisterenyéről, Pásztó- ról, Nagybátonyból, Tarról, Mátraverebélyből es Dorog- házáról megjelent pedagó­gusok is hasznosnak érté­kelték a meghívást. A két hét lehetőséget adott arra. hogy tudatosabb pályavá­lasztási tevékenységet végez­zenek az iskolában. A két hét alatt — mondták a pedagó­gusok — többet láttak és ta­pasztaltak, mint amilyen is­meretet nyújthat egy gyárat, üzemet bemutató füzet. Divéki József, a 209. sz. Zsinkó Vilmos Szakmunkás- képző Intézet szakoktatója elmondta, hogy a szakma megszerettetése. „titkainak” megismertetése egész életre meghatározhatja a fiatal cél­jait, befolyásolhatja életút­ját, alapvetően segítheti be­illeszkedését a társadalmi munkamegoszíásba. Ezért na­gyon helyesnek tartotta a pá­lyaválasztási intézet kísérle­tét még akkor is —r erősítve Szabó Ferenc véleményét —. ha a fiatal a látottak alap­ján nem lesz hegesztő-, hur­kolótanuló, bár a népgazda­ság igényelné, hogy erre a szakmákra jelentkezz nek. A tanműhelyekben látottak alap­ján minden fiatal indokolni tudja, hogy miért választotta az adott szakmát, de arra is magyarázatot tud adni, miért jelentkezik más szakmára. Ez a helyes, mert minden pá­lyaválasztó oda jelentkezzen szakmát tanulni, ahol egyéni képességeit legjobban ki tud­ja bontakoztatni. Őszintébb pályái smer tét est Az üzemekben a munkakö­rülmények, a íegyelemszo- kások adottak és ezeket is megismerik a szakmunkásje­lölték. Többszöri látogatás után helyes képük alakul ki a munkaszeretetről, a pon­tosságról, a közösségi érzés­ről is. Ezért is szükséges, hogy többször ellátogassanak a fia­talok az üzembe, leendő mun­kahelyükre Ismerjék meg azt a szakmunkásképző intéze­tet is, ahol majd felkészülnek élethivatásukra. Az igazabb, őszintébb pá­lyaismertetés azzal a bukta­tóval járhat — mondják a kísérlet ellenzői —, hogy a fiatalok nem jelentkeznek ab­ba az üzembe, ahová elvitték őket. Ez az álláspont nem he­lyes. Tapasztalat igazolja, hogy egyetlen fiatal számára sem jó az, ha olyan szakmá­ban dolgozik, amihez nincs érzéke. A megyei pályaválasztási intézet a kezdeményezésével újból ráirányította a figyel­met egy fontos kérdésre. A jövőben az volna jó, ha az ál­talános iskolák nevelői, osz­tályfőnökei vinnék el azonos szándékkal tanítványaikat pályaválasztás előtt többször is az üzemekbe. gy. I. BB—iOT ...................Ill MUM I S zabályosan, a „zebrán” közlekednek. Példamutatással ne­veljük erre a gyermekeket is. Régészek Mongóliában Egy szovjet—mongol kultúr­történeti expedíció régész- csoportja több értékes lelet­re bukkant Mongóliában. Érdeklődésre tarthat szá­mot az az írásos emlék, ame­lyet Bicsigt Kangájban, az árkángáji körzetben találtak. Az V—VI. századból száma- zó 12 soros szöveg megfejté­sén most fáradoznak a törté­nészek. A habszugli körzetben, a Tesz patak partján egy 30 centiméter széles, egy méter magas emlékoszlopon türk nyelvű feliratot fedeztek fel, amelyet egy VIII. századi kán tiszteletére véstek kőbe: „Nem kerülve nangiád (kí­nai) urajom alá békében él­tem hetven éven (én) az uj- gur kagán” — mondta a fel­irat. Kína abban az időszakban uralma alá akarta hajtani a szomszédos államokat. A kán büszkén emlékezik meg arról, hogy az Ujgur Kánságnak si­került 70 éven keresztül meg­őriznie függetlenségét. A leletek hasznos adaléko­kat nyújtanak a térség le­tűnt államainak történelmé­hez. kiállítása A Képcsarnok november 25.- december 9. között rende­zi meg a Csók István Galériá­ban (Budapest, V.. Váci utca 25.) Ridovics László Munká- csv-díjas . festőművész kiállí­tását. Ta.snádi Attila írja a művészről: „Festményeinek szín- és foltritmusa a jelen és a jövő frisseségét. dinami­káját érzékelteti, s ez forra­dalmi közérzettel optimiz­mussal tölt bennünket el.” Ridovics László tárlatát ma dr. Újvári Béla művészettör­ténész nyitja meg. Góbi­rezerváfum A Góbi-sivatagban szovjet és mongol szakemberek ter­vei alapján hatalmas, négy­millió hektár területű termé­szetvédelmi körzetet hoznak létre. így kívánják megóvni, a Góbiban fennmaradt ritka állatfajtákat, a vad tevét, a kulán nevű szamárfélét, vad- ju'nokat és v sivatagi antilopo­kat. A rezervátum egyik legfon­tosabb feladata lesz, hogy ter­mészetes körülmények kö­zött helyreállítsa a kipusztu­lóban levő Przsevalszki-ló ál­lományát. Ebből az állatból már csupán mintegy kétszáz található a világ különböző állatkertjeiben. A kihaltnak hitt állat néhány példányával három évvel ezelőtt találkoz­tak a biológusok a Góbi-siva­tagban. A Nemzetközi Termé­szetvédelmi Szövetség tervei szerint az itt található és a világ állatkertjeiből ideszál­lított állatok képezik majd a jövendő állomány alapját. Hasznos „szellemidézés” A salgótarjáni Bolyai János Gunnázium tanulóinak népes csoportja hallgatta végig Gá­lán Géza színművész önálló szerkesztésű előadását, melyét monodrámaként is emlegetnek, Petőfi Sándorról. A műsorban Petőfi-versek és -részletek, a költő életének utolsó éveiben, napvilágot látott írásoö pub­likációk, pro és kontra , vagyis az érte, a mellette és az ellene szóló vélemények hangzottak el, koncepciózus, egységes, eredeti látásmódról tanúskodó szerkesztésben. Szellemidézésre gyűltünk ösz- sze. A lánglelkű, a tiszta gon­dolkodású, életével és tevé­kenységével példát szolgáló költő szellemének — s termé­szetesen élete egy-egy moz­zanatának — megidézésére. Petőfi több mint 125 éve halott. Kérdezhetnénk hát, hogy miért ez az állandó „idézge­tés”, az újból és újbóli „fel­támasztás”? Egyáltalában, van-e értelme? Kérdéseinkre egyérte’mű vá­lasszal felel az előadás: Pe­tőfire ma is szüksége van a nemzetnek, az embereknek. Alakjában példát láthat, szent meggyőződésből fakadó igaz­ságaiért való következetes kiállásban, határozott fel­adatvállalásban, gondolatai­nak, érzelmeinek tisztaságá­ban követésre méltó ösztön­zést. • ■v Vetélkedő Hatolok Alig hangzott el a délután 14 órát jelző dudaszó, a Sal­gótarjáni Kohászati Üzemek számos fiatalja az ifjúsági klub felé vette útját. Az ér­kezőket népszerű dallámok fogadták. Az ifjúsági klubban a KISZ-alapszervezetek há­romfős csapatai ülték körül az asztalokat, s vár tűk fiz • J.i - szerű szellemi vetélkedő kez­detét. Ezen a délutánon —, mint sok más alkalommal — ismét a minőségi ellenőrzési főosztály Kreutz Róbert KISZ- alapszervezete volt a „házi­gazda”. Ezúttal a rejtvényfejtés lránt érdeklődő fiatalok tudá­sát tették próbára. A kérdé­sek összeállítása Tóth László alapszervi titkár három­napos munkájába került. Csí­ki Tibor, a mind magabizto­sabban ügyködő játékvezető egymás után tette fel a kér­déseket. Elsőként a verseny­zők vegyjelismeretére volt kíváncsi. Később a gépko­csik nemzetközi jelzése után érdeklődött. Nem sokkal ez­után a légiforgalmi társaságok névbetűi szerepeltek a fela­datlapon. S jól tette az a ősa­pát, amelyik olyan tagot is hozott magával, aki a hír- szolgálati irodák precíz is­merője. Ugyanis az . egyik feladatkörben ez szerepelt. Fel szisszentek az asztal Kö­rül ülők, amikor a görög ábé­cét kellett két perc alatt leír­ni betűnként egy pontért. Per­4 NÓGRÁD - 1976 sze voltak telitalálatosok is. A verseny első részében csatta­nóként Magyarország térké­pe segítségével, valamint részletes szöveg mellékelésé­vel ismert jelmondatot kellett megfogalmazniuk a fiatalok­nak. A tanulságos vetélkedő folytatása is izgalmas volt. Ebben a részben hálós-, vala­mint képrejtvényeket fejtet­tek az együttesek. Közben egy-egy pontért villámkérdé­sekre adtak választ. Már délután 5 óra is elmúlt, ami­kor véget ért a színvonalas, szellemi tusa. A fiatalok fe­gyelmezetten szerepeltek, s az egyes kérdéscsoportokban magas felkészültségről tet­tek tanúbizonyságot. A jó! előkészített és megszervezet’ vetélkedőért elismerés illeti a Kreutz Róbert KlSZ-alap- szervezetet. Annál is inkább mert ez a klubrendezvény sok új vonást tartalmazott. Végül az üzemfenntartási gyárrészleg csapata (Csákvá- ri Zoltán, Varga Tibor, Kot- roczó Sándor) bizonyult a leg­jobbnak 91 ponttal, megelőz­ve a központosított irodák 1. számú együttesét (Auth And­rás, Grosch Tamás, Smidt Jó­zsef). A harmadik helyen a központosított irodák II. csa­pata végzett (Szántai Ferenc. Peregi István, Kőfalvi Zoltán.' A helyezettek díjazásban ré­szesülték. — de — november 25., csütörtök ) O < a u K^1 SXRABAS TIBOR regénye nyomán irta CS HORVATH TIBOR. rajzolta: ZOrAD ERNŐ Gálán Géza összeá'lítása ki­tűnően sikerült, méltó a cí­méhez: valóban perben van, perel Petőfiért ellenségeivel szemben, s a didaktizmus leg­parányibb íze nélkül tanít, nevel, ébreszti az ön- és nem­zetvizsgálatot, a személyiség jobbik oldalát. Előadásának megítélése már nem ennyire egyértelmű. Úgy éreztük, hogy a súlyosabb mondandójú, drá­maibb részekben nem min­denkor sikerült megfelelő erős­ségű és töltésű hangulati, ér­zelmi, gondolati hatást kel­tenie a hallgatókban. Petőíi utolsó órájának felidézésében azonban remeket nyújtott, s művészi szempontból is meg­felelően éreztette a halál előt­ti pi'lanatok pszichikai zak­latottságát, egy értékes em­ber pusztulása fölött érzett személyes — de ránk ragadó — fájdalmát. Szintén elemében volt — s ebben mindvégig — a költő vidám, játékos verseinek tol­mácsolásában. Csak egy pél­dát erre! A kisgyermekkortól ismert Anyám tyúkja című verset olyan megkapó lírával, egyéni zamattal adta elő, ap­ró jelzésekkel idézve fel a szi­tuációt, hogy arra ’ehetetlen- ség volt nem odafigyelni. Meg­győződésem, hogy aki hallotta és látta, az, ha legközelebb találkozik ezzel a verssel, min­denképpen emlékezni fog er­re az előadásra. S befejezésül még egyet: a Petőfi-perben című összeállí­tás ügyesen illeszkedett, illet­ve egészítette ki az iskolai tananyagot, s nagymértékben 'árult hozzá ahhoz, hogy a di­ákok tudatában ogy -teljesebb, •alóságszerűbb Petőfi-kép ala­kuljon ki. (ok)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents