Nógrád. 1976. november (32. évfolyam. 259-283. szám)
1976-11-25 / 279. szám
Küldöttségek érkezése Bukarestbe a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének ülésszakára A Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének ülésszakán szerdán délután a román fővárosba érkezett az Edward derek, a LEMP KB első titkára vezette lengyel és a Gustáv Húsúk, a CSKP KB főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke vezette csehszlovák küldöttség. A delegációkat a repülőtéren Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, államfő és más román pártós állami vezetők fogadták. Ugyancsak szerdán érkezett Bukarestbe Alekszej Koszigin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének ülésszakán részt vevő szovjet küldöttség tagja. Koszigint Ma- nea Manescu, az RKP KB PVB tagja, miniszterelnök és más hivatalos román személyiségek fogadták. Befejeződtek a magyar—NDK együttműködési tárgyalások Hazaérkezett dr. Szekér Gyula Kocsis Tamás, az MTI tudósítója jetenti: A Német Demokratikus Köztársaságban, Berlinben és Drezda megyei Neustadtban — november 22—24-én megtartották a magyar—NDK gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság elnökeinek találkozóját. A barátság és a szívélyes együttműködés légkörében lezajlott találkozón magyar részről dr. Szekér Gyula, a Minisztertanács elnök- helyettese, az együttműködési bizottság magyar tagozatának elnöke, dr. Szalai Béla, külkereskedelmi államtitkár, dr. Gadó Ottó, az Országos a kormány elnökhelyettese, az együttműködési bizottság NDK -tagozatának elnöke, dr. Hermann Leickhauf, az állami tervbizottság elnökhelyettese, Gerhard Nitzschke külkereskedelmi lyettes, Heinz ülésén az együttműködés elmélyítésére hozott határozatok teljesítését. Elemezték az 1976. évi árucsere-forgalom alakulását: arra a véleményre jutottak, hogy az áru- miniszterhe- csere-forgalom folyamatosan Lange általá- növekszik, s 1976-ban mintnos gépipari, mezőgazdasági egy 12 százalékos emelkedés- gépipari és járműipari mi- re lehet számitani. 1975-höz niszterhelyettes és Gerhard képest. Értékelték az 1977. Reinert, az NDK budapesti évi kereskedelmi megállapo- nagykövete vett részt. dás előkészítését. Meghatározták a mezőgazdasági gé- Dr. Szekér Gyulát Berlin- pek gyártásának szakosítá- ben fogadta Willi Stoph, az sával és az e téren kibonta- NSZEP Politikai Bizottságá- kozó kooperációval kapcso- nak tagja, az NDK minisz- latos további feladatokat. Elötertanácsának elnöke. A találkozón pozitívan értékelték a két baráti szocialista Tervhivatal elnökhelyettese, ország együttműködésének Rabi Béla, kohó- és gépipari fejlődését. miniszterhelyettes és dr. Szűrös Mátyás, hazánk berlini nagykövete, az NDK képviseletében Wolfgang Rauchfuss, Az együttműködési bizottság elnökei találkozójukon értékelték a bizottság XV. Leonéid Brezsnyev beszéde (Folytatás az 1. oldalról) sük védelmünket, hogy oltalmazzuk népeink békés al- kommunistái méltán büszkék k0tó munkáját, megvédel- arra, hogy a gyakorlatban mezzük a szocializmust. A mutattak példát a nemzeti Varsói Szerződés tagorszá- önzéstől független államközi gainak közös erőfeszítéseivel kapcsolatokra, amelyekben olyan védelmi potenciált hoszem előtt tartják határon túli barátaik, a marxizmus—lezunk létre, amely eleve kudarcra ítéli az imperializninizmus eszméiért harcoló musnak minden olyan kísérelvtársaik érdekeit. Ez a barátság minden egyes szocialista ország nemzeti problémáinak megoldását szolgálja, és egyúttal hatékonyan hozzájárul a világszocializmus pozícióinak erősítéséhez.” „Jól tudják ezt osztályellenségeink is” — folytatta Brezs- nyev. „Éppen ezért igyekeznek oly’ buzgón kihasználni a szocialista államok között jelentkező minden problémát. Ezért törekednek arra, hogy minden eszközzel új bonyodalmakat támasszanak, kétkedést és kölcsönös bizalmatlanságot szítsanak közöttük, hogy rágalmazzák országainkat, eltorzítsák politikájukat és kapcsolataik lényegét.. E rosszindulatú próbálkozásokra a legjobb válasz az, hogy megsokszorozzuk a szocialista országok összeforró* tságának megszilárdítását célzó erőfeszítéseinket, a marxizmus—leniniz- mus és a proletár internacionalizmus elvei alapján és elmélyítjük együttműködésünket a szocializmus és a kommunizmus építése fő kérdéseinek megoldásában. Mi, elvtársak, pontosan ezt tesszük. A szocialista országokban folyó építőmunka nemzetközi feltételeinek biztosítását célozza külpolitikájuk — folytatta . Leonyid Brezsnyev. „Tudjuk, hogy a szocializmusnak sok ellensége van. A kizsákmányoló osztályok sehol sem mondanak le önként pozícióikról. Ezért megőrizzük éberségünket és arra kényszerülünk, hogy erősítletét, hogy fegyveres erővel számoljon le a szocializmussal.” Az enyhülés kérdéseit érintve Brezsnyev kiemelte a szocialista országok kezdeményezéseinek jelentőségét, hangoztatta, hogy a jövőben is az eltérő társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének politikáját folytatják. A leszerelés témájára áttérve Brezsnyev megismételte a Szovjetunió javaslatait és hangoztatta mielőbbi hatékony lépések megtételének fontosságát. Kifejezte reményét, hogy az űj amerikai kormány hivatalba lépése után folytatódnak és sikeresen befejeződnek a hadászati támadó fegyverek korlátozásáról folytatott tárgyalások. Beszédének befejező részében Brezsnyev emlékeztetett arra, hogy tíz éve Bukarestben fogadták el a Varsói Szerződésben tömörült országok az európai biztonság megszilárdításáról szóló nyilatkozatot. A benne foglalt eszmék egy része már megvalósult a gyakorlatban — mondotta Brezsnyev, majd kijelentette: a közeli napokban Bukarestben tartja rendes ülésszakát a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületé. „Hiszek abban — jelentette ki Brezsnyev —, hogy a román fővárosban hozandó határozatok ezúttal is jól szolgálják majd Európa és az egész világ békés lövőjének biztosítását.” (MTI) készítették az együttműködési bizottság jövőre Berlinben megtartandó XVI. ülését. Az együttműködési bizottság elnökei a neustadti Fortschritt mezőgazdasági gépgyártó kombinátban meg- _beszéléseket folytattak a mezőgazdasági gépgyártás terén kialakult magyar—NDK kooperáció bővítéséről. A találkozó alkalmával újabb szakosítási és kooperációs megállapodásokat írtak alá. Dr. Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese, a magyar—NDK gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság magyar tagozatának elnöke szerdán hazaérkezett Budapestre. A Német Demokratikus Köztársaságban az együttműködési bizottság elnökeinek találkozóján vett részt. A kormány elnökhelyettesét a Ferihegyi repülőtéren dr. Korom Mihály igazságügyi miniszter és dr. Varga József, a Minisztertanács titkárságának vezetője fogadta. NÓGRÁD — 1976. november 25., csütörtök Választási finis Japánban Néhány napja hivatalosan is megkezdődött Japánban az időtartamára nézve rövid, de viharosnak ígérkező választási kampány. December 5-én választják újra a kétkamarás parlament alsóházát. a képviselőházat, amelv a törvényhozó hatalom letéteményese a világ második tőkés gazdasági hatalmában. Ha valamikor — akkor elméletileg most lenne esély arra, hogy a második világháború befejezése óta uralkodó konzervatív erők elveszítsék parlamenti többségüket. Japán az a tőkésország, ahol (eltekintve a különleges helyzetben levő Egyesült Államoktól) a monopóltőkével szorosan összefonódott konzervatív erők immár három évtizede megszakítás nélkül szilárdan kézben tartják a hatalmat. A második világháború előtti időszak két konzervatív pártjának szövetségéből létrejött liberális demokrata párt azóta egymaga kormányoz és a 491 tagú alsóházban jelenleg is 265 mandátummal, tehát szilárd többséggel rendelkezik. A belső szilárdság okát az ipari-gazdasági szempontokból hallatlanul gyorsan modernizált ország társadalmi szerkezetének sajátos és rendkívül mély konzervatív — sőt feudális — gyökereiben kell keresni. Frakciók a kormánypártban A társadalmi érlelődés folyamata azonban — noha lassabban és változott formában — Japánban is kibontakozott. 1958. és 1972. között a konzervatív kormánypárt szavazóinak 10 százalékát elveszítette és legutoljára már csak az összes szavazatok 48 százalékát kapta meg. Feltételezhető, hogy a december 5-i választáson e folyamat tovább mélyül. Ezt az is valószínűsíti, hogy a konzervatív kormánypárt súlyos botrányok után és mélyen megosztva indul a választásokon. Ez a párt sohasem volt egységes. Mindig frakciókra,, bomlott, . elsősorban aszerint, hogy egyes vezetői, Illetve csoportjai az ország politikáját meghatározó nagytőkés érdekeltségek melyik osztagához kapcsolódtak. Lényegét tekintve három nagy és egy kisebb frakció működik a liberális demokrata pártban. Eredetileg az egyik frakció vezetője Tanaka exminiszterelnök volt. A másik frakció irányítója Fu- kuda jelenlegi miniszterelnök-helyettes, a harmadiké Ohira pénzügyminiszter. Miki, a kormány feje csak egy kis frakció élén állott. (1974. decemberében éppen azért emelkedhetett a miniszter- elnöki székbe, mert a nagy frakciók vezetői nem tudtak megegyezni egymással.) Azóta annyiban következett be lényeges változás. hogy az amerikai Lockheed repülőgépgyár vesztegetési botránya miatt Tanaka volt miniszterelnököt letartóztatták és jelenleg — ha szabadlábon is — bírósági tárgyalásra vár. Hasonló helyzetben van Hasimoto volt szállításügyi miniszter és helyettese, Szato. ök a kormánypárt más frakcióihoz tartoztak; Hasimoto például IVÍiki miniszterelnök csoportjához. A Lockheed- botrány tehát a kormánypárt jóformán minden frakcióját beszennyezte, széles tömeg- felháborodást keltett és kompromittálta a liberális demokrata pártot a tömegek szemében! Ezért vélik úgy a megfigyelők, hogy minden eddiginél több a lehetőség a liberális demokrata párt három évtizedes abszolút egyeduralmának megtörésére. Csak formailag egységes Ezeket a lehetőségeket mindamellett csak feltételesnek lehet tartani és igen óvatosan kell kezelni. Mindenekelőtt azért, mert az ellenzék nem egységes. A parlament képviselői helyeinek kisebbsége, 226 mandátum felett négy ellenzéki párt rendelkezik: szocialisták, szociáldemokraták, kommunisták és a buddhista Komeito- párt. A pártokat rendkívül mély ellentétek szabdalják, ami azt jelenti, hogy az adott körülmények között az ellenzék nem kormányképes. Legfeljebb arról lehetne szó, hogy a liberális demokrata párt valamelyik ellenzéki párttal koalícióra kényszerül. Ebben az esetben nyilvánvalóan a szociáldemokratákat választaná, s ez a koalíció a liberális demokraták abszolút erőfölénye mellett nem hozna lényeges változást az ország politikájában. Az ellenzék és az egység Az óvatosságot az is indoJ kolja, hogy a választás küszöbén az uralkodó párt egymással csatározó frakciói ideiglenesen elásták a harci bárdot. így a liberális demokraták pártszakadás nélkül, formailag egységesen indulnak a választáson. A december 5-i szavazáson a képviselőház 511 mandátumáról döntenek, a létszám tehát hússzal nő. A kormánypártnak az abszolút többség megszerzéséhez 256 mandátumra van szüksége — ahhoz pedig, hogy a képviselőház valamennyi bizottságát is ellenőrizze, 271 mandátumra. A választások számszerű eredménye jelzi majd, hogy a japán választótömegek menyire tudtak megszabadulni a konzervatív beidegződéstől. Mélyreható változás az előjelek szerint azonban csak a távolabbi jövőben várható, s csak akkor, ha a négy ellenzéki párt képes lesz a szervezett együttműködésre és arra, hogy a tömegek számára érthető, világos ellenprogramot dolgozzon ki a japán bel- és külpolitika legfontosabb kérdéseiben. —i —e Hazánkba érkezett az Egyesült Államok kereskedelmi minisztere Dr. Szekér Gyulának, a Minisztertanács elnökhelyettesének meghívására szerdán délelőtt Budapestre érkezett Elliot L. Richardson, az Egyesült Államok kereske-' delmi minisztere és kísérete. Fogadásárá a repülőtéren megjelent dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter, valamint a Külkereskedelmi Minisztérium . és a Külügyminisztérium vezető munkatársai. Jelen volt Robert G. Mudd, az Egyesült Államok budapesti ügyvivője is. (MTI) Hatvanöt éves korukig kell dolgozni Kollektív szerződésük megújítását és az állami hivatalok rendjének megreformálását követelték az egynapos sztrájkot tartott állami alkalmazót tak a rónjai Piazza Santi Apostoli téren rendezett nagyszabású tömeggyűlésükön. László Balázs, az MTI tudósítója jelenti: Teljes kudarcba fulladtak kedden az angol bányászszakszervezet és az országos szénhivatal tárgyalásai a bányászok nyugdíjkorhatárának leszállításáról. A bányászok vezetői este úgy döntöttek, hogy a szénhivatal ajánlatának elutasítását javasolják a tagságnak és titkos szavazással haladéktalanul felhatalmazást kérnek tőlük valamilyen „ipari akció” meghirdetésére. Ez rendszerint részleges, vagy teljes sztrájkot jelent. A kormány és a szakszervezeti főtanács a társadalmi szerződés bérkódexére hivatkozva közölte, hogy nem támogatja a bányászok követelését. A bányászsztrájk kilátásának hírére a font árfolyama a londoni tőzsdén egy centet, New Yorkbah 1,1 centet esett. Az angol bányászok régóta sérelmezik, hogy egész Európában nekik kell a legtovább, 65 éves korukig végezni az egészségromboló, nehéz testi munkát a föld alatt. A szakszervezet nyáron úgy határozott, hogy a korhatár leszállítását nem lehet tovább halogatni. Követelte, hogy január 1-től szállítsák le a korhatárt 60 évre, 1980- ig pedig fokozatosan 55-re. A szénhivatal viszont három év alatt csupán 62 évre szállítaná le a nyugdíjkorhatárt. Az államosított bányászat vezető testületé, a szénhivatal a bérkorlátozásra hivatkozik és arra, hogy a szükségessé váló toborzással az átállás éveken át 100—200 millió fcntba kerülne az államnak. A kormány a\lehető legrosszabbkor került szembe egy bányászsztrájk fenyegető kilátásával. Healey pénzügy- miniszter éppen a keddi kabinetülésen ismerteíte, milyen megszorító intézkedésekre kerülhet sor, ha Anglia meg akarja kapni a nemzetközi valutaalaptól a 3,9 milliárd dolláros kölcsönt. Eközben mind több jel mutat arra, hogy fogytán van a dolgozók türelme az életszínvonal egyre fokozódó leszállítása miatt. A pótválasztásokon elszenvedett munkáspárti vereség az első komoly figyelmeztetés volt, a múlt heti nagy parlamenti tüntetés pedig megmutatta, hogy az elégedetlenség országos méreteket öltött. Szerdán Glasgowban a tömegközlekedési alkalmazottak egynapos munkabeszüntetéssel tiltakoztak a helyi tanács költségvetésének megnyirbálása ellen. A csökkentés a viteldíjak emelésével, néhány autóbuszjárat megszüntetésével és mintegy 300 dolgozó elbocsátásával jár. A nagy skót iparvárosban szinte megbénult az élet, egymillió ingázó nagy késésekkel ért a munkahelyére. Ilyen előzmények után a bányászsztrájk réme megsemmisüléssel fenyegeti a kormány egész belpolitikai és gazdasági stratégiáját. A bányászok jogos követelésének teljesítése áttörné az igazságtalan bérkódex korlátáit, és valószínűleg maga alá temetné a kormány és a szak- szervezetek egész társadalmi 'szerződését is. A követelés elutasítása viszont 1974 telének emlékéi. idézi fel, amikor éppen a bányászokkal való hasonló összeütközés pecsételte meg a Iieatn- kormány sorsát.
