Nógrád. 1976. november (32. évfolyam. 259-283. szám)

1976-11-25 / 279. szám

Küldöttségek érkezése Bukarestbe a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének ülésszakára A Varsói Szerződés tagálla­mai politikai tanácskozó tes­tületének ülésszakán szerdán délután a román fővárosba érkezett az Edward derek, a LEMP KB első titkára ve­zette lengyel és a Gustáv Hú­súk, a CSKP KB főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság elnöke vezette cseh­szlovák küldöttség. A delegá­ciókat a repülőtéren Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, államfő és más román párt­ós állami vezetők fogadták. Ugyancsak szerdán érke­zett Bukarestbe Alekszej Ko­szigin, az SZKP KB Politi­kai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke, a Varsói Szer­ződés tagállamai politikai ta­nácskozó testületének ülés­szakán részt vevő szovjet kül­döttség tagja. Koszigint Ma- nea Manescu, az RKP KB PVB tagja, miniszterelnök és más hivatalos román szemé­lyiségek fogadták. Befejeződtek a magyar—NDK együttműködési tárgyalások Hazaérkezett dr. Szekér Gyula Kocsis Tamás, az MTI tu­dósítója jetenti: A Német Demokratikus Köztársaságban, Berlinben és Drezda megyei Neustadtban — november 22—24-én meg­tartották a magyar—NDK gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködési bi­zottság elnökeinek találko­zóját. A barátság és a szívé­lyes együttműködés légköré­ben lezajlott találkozón ma­gyar részről dr. Szekér Gyu­la, a Minisztertanács elnök- helyettese, az együttműködé­si bizottság magyar tagozatá­nak elnöke, dr. Szalai Béla, külkereskedelmi államtitkár, dr. Gadó Ottó, az Országos a kormány elnökhelyettese, az együttműködési bizottság NDK -tagozatának elnöke, dr. Hermann Leickhauf, az álla­mi tervbizottság elnökhelyet­tese, Gerhard Nitzschke kül­kereskedelmi lyettes, Heinz ülésén az együttműködés el­mélyítésére hozott határo­zatok teljesítését. Elemezték az 1976. évi árucsere-forga­lom alakulását: arra a véle­ményre jutottak, hogy az áru- miniszterhe- csere-forgalom folyamatosan Lange általá- növekszik, s 1976-ban mint­nos gépipari, mezőgazdasági egy 12 százalékos emelkedés- gépipari és járműipari mi- re lehet számitani. 1975-höz niszterhelyettes és Gerhard képest. Értékelték az 1977. Reinert, az NDK budapesti évi kereskedelmi megállapo- nagykövete vett részt. dás előkészítését. Meghatá­rozták a mezőgazdasági gé- Dr. Szekér Gyulát Berlin- pek gyártásának szakosítá- ben fogadta Willi Stoph, az sával és az e téren kibonta- NSZEP Politikai Bizottságá- kozó kooperációval kapcso- nak tagja, az NDK minisz- latos további feladatokat. Elö­tertanácsának elnöke. A ta­lálkozón pozitívan értékel­ték a két baráti szocialista Tervhivatal elnökhelyettese, ország együttműködésének Rabi Béla, kohó- és gépipari fejlődését. miniszterhelyettes és dr. Szű­rös Mátyás, hazánk berlini nagykövete, az NDK képvise­letében Wolfgang Rauchfuss, Az együttműködési bizott­ság elnökei találkozójukon értékelték a bizottság XV. Leonéid Brezsnyev beszéde (Folytatás az 1. oldalról) sük védelmünket, hogy ol­talmazzuk népeink békés al- kommunistái méltán büszkék k0tó munkáját, megvédel- arra, hogy a gyakorlatban mezzük a szocializmust. A mutattak példát a nemzeti Varsói Szerződés tagorszá- önzéstől független államközi gainak közös erőfeszítéseivel kapcsolatokra, amelyekben olyan védelmi potenciált ho­szem előtt tartják határon tú­li barátaik, a marxizmus—le­zunk létre, amely eleve ku­darcra ítéli az imperializ­ninizmus eszméiért harcoló musnak minden olyan kísér­elvtársaik érdekeit. Ez a ba­rátság minden egyes szocia­lista ország nemzeti problé­máinak megoldását szolgálja, és egyúttal hatékonyan hoz­zájárul a világszocializmus pozícióinak erősítéséhez.” „Jól tudják ezt osztályellen­ségeink is” — folytatta Brezs- nyev. „Éppen ezért igyekez­nek oly’ buzgón kihasználni a szocialista államok között jelentkező minden problé­mát. Ezért törekednek arra, hogy minden eszközzel új bo­nyodalmakat támasszanak, kétkedést és kölcsönös bizal­matlanságot szítsanak közöt­tük, hogy rágalmazzák or­szágainkat, eltorzítsák poli­tikájukat és kapcsolataik lé­nyegét.. E rosszindulatú pró­bálkozásokra a legjobb vá­lasz az, hogy megsokszoroz­zuk a szocialista országok összeforró* tságának megszi­lárdítását célzó erőfeszítésein­ket, a marxizmus—leniniz- mus és a proletár internacio­nalizmus elvei alapján és el­mélyítjük együttműködésün­ket a szocializmus és a kom­munizmus építése fő kérdé­seinek megoldásában. Mi, elv­társak, pontosan ezt tesszük. A szocialista országokban folyó építőmunka nemzetkö­zi feltételeinek biztosítását cé­lozza külpolitikájuk — foly­tatta . Leonyid Brezsnyev. „Tudjuk, hogy a szocializ­musnak sok ellensége van. A kizsákmányoló osztályok se­hol sem mondanak le ön­ként pozícióikról. Ezért meg­őrizzük éberségünket és arra kényszerülünk, hogy erősít­letét, hogy fegyveres erővel számoljon le a szocializmus­sal.” Az enyhülés kérdéseit érint­ve Brezsnyev kiemelte a szo­cialista országok kezdemé­nyezéseinek jelentőségét, han­goztatta, hogy a jövőben is az eltérő társadalmi rendszerű államok békés egymás mel­lett élésének politikáját foly­tatják. A leszerelés témájára át­térve Brezsnyev megismétel­te a Szovjetunió javaslatait és hangoztatta mielőbbi ha­tékony lépések megtételének fontosságát. Kifejezte remé­nyét, hogy az űj amerikai kormány hivatalba lépése után folytatódnak és sikere­sen befejeződnek a hadászati támadó fegyverek korlátozá­sáról folytatott tárgyalások. Beszédének befejező részé­ben Brezsnyev emlékeztetett arra, hogy tíz éve Bukarest­ben fogadták el a Varsói Szerződésben tömörült orszá­gok az európai biztonság megszilárdításáról szóló nyi­latkozatot. A benne foglalt eszmék egy része már meg­valósult a gyakorlatban — mondotta Brezsnyev, majd ki­jelentette: a közeli napokban Bukarestben tartja rendes ülésszakát a Varsói Szerző­dés politikai tanácskozó tes­tületé. „Hiszek abban — je­lentette ki Brezsnyev —, hogy a román fővárosban ho­zandó határozatok ezúttal is jól szolgálják majd Európa és az egész világ békés lövő­jének biztosítását.” (MTI) készítették az együttműkö­dési bizottság jövőre Berlin­ben megtartandó XVI. ülé­sét. Az együttműködési bizott­ság elnökei a neustadti Fortschritt mezőgazdasági gépgyártó kombinátban meg- _beszéléseket folytattak a me­zőgazdasági gépgyártás terén kialakult magyar—NDK koo­peráció bővítéséről. A találkozó alkalmával újabb szakosítási és kooperá­ciós megállapodásokat írtak alá. Dr. Szekér Gyula, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se, a magyar—NDK gazdasá­gi és műszaki-tudományos együttműködési bizottság ma­gyar tagozatának elnöke szer­dán hazaérkezett Budapest­re. A Német Demokratikus Köztársaságban az együttmű­ködési bizottság elnökeinek találkozóján vett részt. A kor­mány elnökhelyettesét a Fe­rihegyi repülőtéren dr. Ko­rom Mihály igazságügyi mi­niszter és dr. Varga József, a Minisztertanács titkárságá­nak vezetője fogadta. NÓGRÁD — 1976. november 25., csütörtök Választási finis Japánban Néhány napja hivatalosan is megkezdődött Japánban az időtartamára nézve rövid, de viharosnak ígérkező választá­si kampány. December 5-én választják újra a kétkama­rás parlament alsóházát. a képviselőházat, amelv a tör­vényhozó hatalom letétemé­nyese a világ második tőkés gazdasági hatalmában. Ha valamikor — akkor elméleti­leg most lenne esély arra, hogy a második világháború befejezése óta uralkodó kon­zervatív erők elveszítsék par­lamenti többségüket. Japán az a tőkésország, ahol (eltekintve a különleges helyzetben levő Egyesült Ál­lamoktól) a monopóltőkével szorosan összefonódott kon­zervatív erők immár három évtizede megszakítás nélkül szilárdan kézben tartják a hatalmat. A második világ­háború előtti időszak két konzervatív pártjának szö­vetségéből létrejött liberá­lis demokrata párt azóta egymaga kormányoz és a 491 tagú alsóházban jelenleg is 265 mandátummal, tehát szi­lárd többséggel rendelkezik. A belső szilárdság okát az ipari-gazdasági szempontok­ból hallatlanul gyorsan mo­dernizált ország társadalmi szerkezetének sajátos és rendkívül mély konzervatív — sőt feudális — gyökerei­ben kell keresni. Frakciók a kormánypártban A társadalmi érlelődés fo­lyamata azonban — noha lassabban és változott formá­ban — Japánban is kibonta­kozott. 1958. és 1972. között a konzervatív kormánypárt szavazóinak 10 százalékát el­veszítette és legutoljára már csak az összes szavazatok 48 százalékát kapta meg. Felté­telezhető, hogy a december 5-i választáson e folyamat tovább mélyül. Ezt az is valószínűsíti, hogy a konzervatív kormánypárt súlyos botrányok után és mélyen megosztva indul a választásokon. Ez a párt so­hasem volt egységes. Min­dig frakciókra,, bomlott, . el­sősorban aszerint, hogy egyes vezetői, Illetve csoportjai az ország politikáját meghatá­rozó nagytőkés érdekeltségek melyik osztagához kapcsolód­tak. Lényegét tekintve három nagy és egy kisebb frakció működik a liberális demok­rata pártban. Eredetileg az egyik frakció vezetője Tana­ka exminiszterelnök volt. A másik frakció irányítója Fu- kuda jelenlegi miniszterel­nök-helyettes, a harmadiké Ohira pénzügyminiszter. Miki, a kormány feje csak egy kis frakció élén állott. (1974. de­cemberében éppen azért emelkedhetett a miniszter- elnöki székbe, mert a nagy frakciók vezetői nem tudtak megegyezni egymással.) Azóta annyiban következett be lényeges változás. hogy az amerikai Lockheed repülő­gépgyár vesztegetési botrá­nya miatt Tanaka volt mi­niszterelnököt letartóztatták és jelenleg — ha szabadlábon is — bírósági tárgyalásra vár. Hasonló helyzetben van Hasimoto volt szállításügyi miniszter és helyettese, Szato. ök a kormánypárt más frak­cióihoz tartoztak; Hasimoto például IVÍiki miniszterelnök csoportjához. A Lockheed- botrány tehát a kormánypárt jóformán minden frakcióját beszennyezte, széles tömeg- felháborodást keltett és kompromittálta a liberális demokrata pártot a tömegek szemében! Ezért vélik úgy a megfigyelők, hogy minden eddiginél több a lehetőség a liberális demokrata párt három évtizedes abszolút egyeduralmának megtörésé­re. Csak formailag egységes Ezeket a lehetőségeket mindamellett csak feltételes­nek lehet tartani és igen óvatosan kell kezelni. Min­denekelőtt azért, mert az el­lenzék nem egységes. A par­lament képviselői helyeinek kisebbsége, 226 mandátum fe­lett négy ellenzéki párt ren­delkezik: szocialisták, szoci­áldemokraták, kommunisták és a buddhista Komeito- párt. A pártokat rendkívül mély ellentétek szabdalják, ami azt jelenti, hogy az adott körülmények között az ellen­zék nem kormányképes. Leg­feljebb arról lehetne szó, hogy a liberális demokrata párt valamelyik ellenzéki párttal koalícióra kényszerül. Ebben az esetben nyilvánva­lóan a szociáldemokratákat választaná, s ez a koalíció a liberális demokraták abszolút erőfölénye mellett nem hoz­na lényeges változást az or­szág politikájában. Az ellenzék és az egység Az óvatosságot az is indoJ kolja, hogy a választás kü­szöbén az uralkodó párt egymással csatározó frakciói ideiglenesen elásták a harci bárdot. így a liberális demok­raták pártszakadás nélkül, formailag egységesen indul­nak a választáson. A decem­ber 5-i szavazáson a képvi­selőház 511 mandátumáról döntenek, a létszám tehát hússzal nő. A kormánypárt­nak az abszolút többség meg­szerzéséhez 256 mandátumra van szüksége — ahhoz pedig, hogy a képviselőház vala­mennyi bizottságát is ellen­őrizze, 271 mandátumra. A választások számszerű eredménye jelzi majd, hogy a japán választótömegek menyire tudtak megszabadul­ni a konzervatív beidegződés­től. Mélyreható változás az előjelek szerint azonban csak a távolabbi jövőben várható, s csak akkor, ha a négy el­lenzéki párt képes lesz a szervezett együttműködésre és arra, hogy a tömegek szá­mára érthető, világos ellen­programot dolgozzon ki a japán bel- és külpolitika leg­fontosabb kérdéseiben. —i —e Hazánkba érkezett az Egyesült Államok kereskedelmi minisztere Dr. Szekér Gyulának, a Minisztertanács elnökhelyet­tesének meghívására szer­dán délelőtt Budapestre ér­kezett Elliot L. Richardson, az Egyesült Államok kereske-' delmi minisztere és kísérete. Fogadásárá a repülőtéren megjelent dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter, valamint a Külkereskedelmi Minisztérium . és a Külügymi­nisztérium vezető munkatár­sai. Jelen volt Robert G. Mudd, az Egyesült Államok budapes­ti ügyvivője is. (MTI) Hatvanöt éves korukig kell dolgozni Kollektív szerződésük megújítását és az állami hivatalok rendjének megreformálását követelték az egynapos sztráj­kot tartott állami alkalmazót tak a rónjai Piazza Santi Apostoli téren rendezett nagyszabású tömeggyűlésükön. László Balázs, az MTI tu­dósítója jelenti: Teljes kudarcba fulladtak kedden az angol bányász­szakszervezet és az országos szénhivatal tárgyalásai a bá­nyászok nyugdíjkorhatárá­nak leszállításáról. A bányá­szok vezetői este úgy döntöt­tek, hogy a szénhivatal aján­latának elutasítását javasol­ják a tagságnak és titkos sza­vazással haladéktalanul fel­hatalmazást kérnek tőlük valamilyen „ipari akció” meghirdetésére. Ez rendsze­rint részleges, vagy teljes sztrájkot jelent. A kormány és a szakszer­vezeti főtanács a társadalmi szerződés bérkódexére hivat­kozva közölte, hogy nem tá­mogatja a bányászok követe­lését. A bányászsztrájk kilá­tásának hírére a font árfo­lyama a londoni tőzsdén egy centet, New Yorkbah 1,1 cen­tet esett. Az angol bányászok rég­óta sérelmezik, hogy egész Európában nekik kell a leg­tovább, 65 éves korukig vé­gezni az egészségromboló, ne­héz testi munkát a föld alatt. A szakszervezet nyáron úgy határozott, hogy a korhatár leszállítását nem lehet to­vább halogatni. Követelte, hogy január 1-től szállítsák le a korhatárt 60 évre, 1980- ig pedig fokozatosan 55-re. A szénhivatal viszont három év alatt csupán 62 évre szál­lítaná le a nyugdíjkorhatárt. Az államosított bányászat vezető testületé, a szénhiva­tal a bérkorlátozásra hivat­kozik és arra, hogy a szük­ségessé váló toborzással az átállás éveken át 100—200 millió fcntba kerülne az ál­lamnak. A kormány a\lehető leg­rosszabbkor került szembe egy bányászsztrájk fenyegető kilátásával. Healey pénzügy- miniszter éppen a keddi ka­binetülésen ismerteíte, mi­lyen megszorító intézkedé­sekre kerülhet sor, ha Ang­lia meg akarja kapni a nem­zetközi valutaalaptól a 3,9 milliárd dolláros kölcsönt. Eközben mind több jel mu­tat arra, hogy fogytán van a dolgozók türelme az életszín­vonal egyre fokozódó leszál­lítása miatt. A pótválasztáso­kon elszenvedett munkás­párti vereség az első komoly figyelmeztetés volt, a múlt heti nagy parlamenti tün­tetés pedig megmutatta, hogy az elégedetlenség országos méreteket öltött. Szerdán Glasgowban a tö­megközlekedési alkalmazot­tak egynapos munkabeszün­tetéssel tiltakoztak a helyi tanács költségvetésének meg­nyirbálása ellen. A csökken­tés a viteldíjak emelésével, néhány autóbuszjárat meg­szüntetésével és mintegy 300 dolgozó elbocsátásával jár. A nagy skót iparvárosban szinte megbénult az élet, egy­millió ingázó nagy késések­kel ért a munkahelyére. Ilyen előzmények után a bányászsztrájk réme meg­semmisüléssel fenyegeti a kormány egész belpolitikai és gazdasági stratégiáját. A bá­nyászok jogos követelésének teljesítése áttörné az igaz­ságtalan bérkódex korlátáit, és valószínűleg maga alá te­metné a kormány és a szak- szervezetek egész társadal­mi 'szerződését is. A követe­lés elutasítása viszont 1974 telének emlékéi. idézi fel, amikor éppen a bányászok­kal való hasonló összeütkö­zés pecsételte meg a Iieatn- kormány sorsát.

Next

/
Thumbnails
Contents